Regisztráció  Belépés
zgfumag.blog.xfree.hu
Ha azért nézel , mert ez a munkád, jó munkát kívánok! GYÁVA NÉPNEK NINCS HAZÁJA! Minden nemzetnek olyan kormánya van aminöt érdemel. Ha valami... Zámbori Gusztáv
1957.12.05
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/22 oldal   Bejegyzések száma: 219 
Repedések a NATO-n: az egész szervezet megroggyanhat az invá
  2018-01-23 10:14:23, kedd
 
  Repedések a NATO-n: az egész szervezet megroggyanhat az invázió miatt

Káncz Csaba, 2018. január 23., 08:32
Privátbankár.hu


A török hadművelet súlyos csapást mér a Trump hatalomra kerülésével már amúgy is meggyengült NATO integritására. A török inváziót a jelek szerint Berlin is támogatja, amely egyben mutatja a NATO nagy tagállamai közötti egyre növekvő feszültségeket. Noha Ankara most a Washington által támogatott erőket támadja, Berlin felgyorsítja az engedélyezést a török Leopard tankok modernizációjára.

Török tankok és különleges egységek vasárnap délelőtt helyi idő szerint délelőtt 11 órakor megtámadták Afrint, egy kurd-többségű tartományt észak-nyugat Szíriában. A török erők a Washington által támogatott kurd pártot (PYD) és nemzetőrségét (YPG) támadja. Ugyanabban az időben délről és keletről Afrint megtámadták a törökök által támogatott szír katonai egységek (FSA).

Kemény kurd pofonok jönnek

A harcedzett kurdok elleni beavatkozás nem lesz egy fáklyásmenet, amit mutat az is, hogy az első 24 órában kurd közlések szerint az YPG-nek sikerült kilőnie 5 német gyártmányú (Leopard) török tankot. Az YPG-nek mintegy 10 ezer harcosa védekezik jelenleg Afrinban és a híradások szerint keményen tartják állásaikat. Ankarának intenzív lobbizással sikerült azt elérnie, hogy Moszkva hallgatólagosan tudomásul veszi a török beavatkozást, sőt a Kreml Washingtont hibáztatta, mivel az az YPG-t akarja megbízni a szír-török határ ellenőrzésével.


Washington viszont nem adja föl az YPG támogatását, hiszen rajtuk keresztül sakkban tarthatja mind Ankarát, mind Damaszkuszt, mind Teheránt. Az amerikai külügyminiszter ráadásul olajat öntött a tűzre, amikor múlt héten az amerikai katonai jelenlét erősítését helyezte kilátásba Szíria kurdok által ellenőrzött területein. Washington terve, hogy 30 ezres határőrizeti erőt hozna létre a kurdokkal, Erdogant új, jóval agresszívabb játszma megindítására késztette.

Mindennek tetejébe január elején az Asharq Al-Awsat újság jelentette, hogy Washington lépéseket tervez arra vonatkozóan, hogy diplomáciailag elismerje az észak-szíriai kurd területeket. Holott itt háromszor akkora területről beszélünk, mint például Libanon.

Berlin csendben a törökök mellé áll

Erdogan és nacionalista pártja számára az elképzelés, hogy egy autonóm vagy független kurd entitás húzódna Észak-Szíriától Törökország Hatay tartományáig, egy szimpla rémálom. Ennek megakadályozása minden más mérlegelést felülír. A hadművelet egyben lehetővé teszi Erdogan AKP pártjának, hogy tovább erősítse a leszámolást politikai ellenfeleivel szemben. Számos török városban a beavatkozás elleni tiltakozók százait vették őrizetbe.


A török hadművelet súlyos csapást mér a Trump hatalomra kerülésével már amúgy is meggyengült NATO integritására. Megdöbbentő új fejlemény, hogy a török inváziót a jelek szerint Berlin is támogatja, amely egyben mutatja a NATO nagy tagállamai közötti egyre növekvő feszültségeket. Múlt szerdán, amikor megindultak a török ágyúzások az YPG pozíciói felé, magas rangú török nemzetbiztonsági tisztek delegációja érkezett kétnapos berlini látogatásra, ahol megvitatták a kurdok elleni intézkedéseket.

Noha Ankara most a Washington által támogatott erőket támadja, Berlin felgyorsítja az engedélyezést a Leopard tankok modernizációjára a törökök számára. Berlin egyben bejelentette, hogy az államügyészség a kurdok törökországi pártjának (PKK) németországi tevékenysége ellen erőteljesebb vizsgálatokkal lép fel.

Káncz Csaba jegyzete.


http://privatbankar.hu/makro/repedesek-a-nato-n-az-egesz-szervezet-megroggyanhat- az-invazio-miatt-315742
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Nemzetközi szervkereskedő-hálózat izraeli működtetőjét fogtá
  2018-01-23 10:01:32, kedd
 
  Nemzetközi szervkereskedő-hálózat izraeli működtetőjét fogták el Cipruson

1 nap ago


Cipruson az Interpol körözése alapján letartóztattak egy 68 éves izraeli férfit, aki nemzetközi szervkereskedő-hálózatot működtetett Európában. Koszovó 2008-ban már kérte a kiadatását Izraeltől, ám nyolc esztendős időhúzás után a zsidó államban mindössze nyolc havi börtönre ítélték. Közben Oroszország is kérte a bűnöző letartóztatását és kiadatását, s ennek alapján fogták el 2018 első napjaiban Cipruson - írja a Válláh!Hádásot izraeli hírportál.


Mose Hárél, a szervkereskedő

Mose Hárél (68) egy török és több koszovói ,,orvos" közreműködésével több mint tíz esztendővel ezelőtt nemzetközi emberi szervkereskedő-hálózatot működtetett Európában. A lelketlen bűnözők az emberi szervek eltávolítását, majd beültetését Koszovó területén végezték. A módszerük az volt, hogy a szegényebb európai országok anyagilag megszorult polgárainak testéből kioperálták a belső szerveket, leginkább a vesét, majd azt több tízezer dollárért beültették a jómódú pácienseikbe. A nemzetközi elfogatóparancsban az is áll, hogy az ,,orvosok", illetve az izraeli bandavezér majdnem mindegyik ,,donorukat" alaposan rászedték, mert vagy nem fizettek nekik, vagy az előre kialkudott összegnél jóval kevesebbet.

A történet tragikomikus mozzanata visszanyúlik 2008-ra, amikor is egy izraeli páciens számára Törökországból rendeltek Koszovóba egy ,,vesedonort". A szervét kivették, majd a felépülése előtt hazautaztatták volna. A pristinai repülőtéren azonban a ,,donor" összeesett, s akkor derült fény a bűnbanda tevékenységére. A koszovói rendőrség azonnal letartóztatta a balkáni országban tartózkodó izraeli Mose Hárélt, megkezdődött a kihallgatása, ám közben megérkezett Izraelből az édesanyja haláláról szóló gyászhír. Elkezdődött az ilyenkor szokásos nemzetközi ráhatás, mire a koszovóiak Hárélt hazaengedték a temetésre azzal a föltétellel, hogy utána azonnal visszatér... Persze hogy nem ment vissza Koszovóba, hanem e helyett nyolc év időhúzás után, 2016-ban az izraeli bíróság nyolc havi börtönbüntetésre ítélte a szervkereskedő bandavezért.


Az Interpol által kiadott elfogatóparancs Mose Hárél útlevelével

Csakhogy időközben Oroszország is nemzetközi elfogatóparancsot adott ki az izraeli bűnöző ellen, miután orosz állampolgárokat is megkárosított. Mose Hárél 2017 végén kiszabadult az izraeli börtönből, s ez év legelején azonnal Ciprusra utazott, hogy rendezzen egy ,,üzleti ügyet" egy ottani személlyel. Ám az oroszok által kiadott elfogató parancs értelmében a határon lefogták, őrizetbe vették, s várják, hogy Moszkva még mindig ragaszkodik-e a kiadatásához. A ciprusi börtönből közben Hárél segélykiáltásokat küld Izraelbe, állítván, hogy könnyen megölhetik. Azt is közölte, hogy a cellatársai máris alaposan helybenhagyták, amikor megtudták, hogy szegény emberek szerveivel kereskedett.

Frissítés: Koszovó biztosan kéri a ciprusi hatóságoktól a nemzetközi elfogatóparancs nyomán letartóztatott izraeli Mose Hárél kiadatását, miután a pristinai ügyészség már 2008-ban megírta ellene a vádiratot - tudtuk meg a Jediot Áháronot című izraeli napilap híréből.

Amint fentebb már megírtuk, az izraeli Mose Hárélt (68) bűnszövetkezetben elkövetett illegális szervkereskedő-hálózat működtetésének bűntette miatt 2008-ban - bűntársaival együtt - Koszovóban letartóztatták. Bíróság elé azonban nem állíthatták, mert az édesanyja izraeli temetésére való hivatkozással, s nemzetközi nyomásra, hazaengedték, ám ígérete ellenére a temetés után nem tért vissza a balkáni országba.


Mose Hárél a lefogásakor 2008-ban, Koszovóban (fotó: AP)

Az Európai Unió jogi szervezetének ügyészsége 2011-ben ezért bejelentette, hogy dr. Júszuf Sonmaz török “orvost" és az izraeli Mose Hárélt illegális “orvosi" tevékenység, illetve illegális szervkereskedelem bűnszövetkezetben való elkövetésével vádolják. Az Interpol ezért kiadta ellene a nemzetközi elfogatóparancsot, s a koszovói hatóságok meg már 2010-ben (amiképpen most is) közölték, hogy kérik a kiadatását. Pristinában korábban azt is bejelentették, hogy a Koszovóban működő szervátültető török orvosnak is nyoma veszett...

Mose Hárélt Izraelben 2016-ban, nyolc évvel a Koszóvóból történt lelépése után - tessék-lássék módon nyolchavi szabadságvesztésre ítélték (a pristinai bíróság helyett), ám azt nem lehet tudni, hogy ebből mennyit ült le és milyen körülmények között. Szinte biztosra vehetjük, hogy Izrael a lelketlen szervkereskedő hazaengedését kéri majd Nicosiától, arra való hivatkozással, hogy az ellene felhozott vádak alapján otthon már elítélték, s a büntetését letöltötte.


https://nagyoncool.com/nemzetkozi-szervkereskedo-halozat-izraeli-mukodtetojet-fog tak-el-cipruson/?honnan=Nemzeti_Hirhalo
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Korrupcióinfó: a legdrágább beszállítótól vett takarítószere
  2018-01-23 09:58:53, kedd
 
 
2018-01-18

Írta radiantonia
Korrupcióinfó: a legdrágább beszállítótól vett takarítószereket a Debreceni Egyetem




Zéró árbevételű beszállító legdrágább ajánlatát fogadták el a Debreceni Egyetem takarítószer-beszerzésén, az olcsóbb konkurenciát kizárták a versenyből. A részleteket Hadházy Ákos (LMP) a századik korrupcióinfóján mutatta be.

,,A kórházakban alapvető fontosságú a takarítás, a higiénia. Így az ilyen stiklik életekbe kerülhetnek" - értékelte Hadházy Ákos a Debreceni ,,Putyinpincsi" Egyetem cégének megbízottja által intézett közbeszerzést. A nemrég zárult tenderen egyetemi klinika számára vásároltak tisztítószereket, takarítógépeket.

A beérkezett 22, 30 és 33 milliós ajánlat közül végül a legdrágább nyert, miután az olcsóbb versenyzőket kizárták. A győztes beszállító a debreceni Credo Trade Kft. 2014-2016-ban, az utolsó mérlegzárásig nem termelt egy fillér árbevételt sem.

Hadházy és szakértője, az ex-NAV-os Horváth András visszatekintett az első száz korrupcióinfóra is, hangsúlyozva, voltaképpen egyetlen ügyet mutattak be: a kontrollját vesztett kormány által szervezett bűncselekmény-sorozatot.

Trófeaként tartja számon a politikus, hogy 45 feljelentéséből 20-ban - Polt Péter ide vagy oda - megindult a nyomozás. Például a lenyúlt romatámogatások, az Öveges-program és a Simonka-alapítványok ügyében.

Hadházy privát toplistáját is a romapénzek vezetik, amit a koraszülött-támogatás elmutyizása, illetve a Kósa Lajos közeli ukrán migránsbiznisz követ.


https://blog.atlatszo.hu/2018/01/korrupcioinfo-a-legdragabb-beszallitotol-vett-ta karitoszereket-a-debreceni-egyetem/
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
A narratíva összeomlása
  2018-01-23 08:51:31, kedd
 
 
A narratíva összeomlása


Pintér Bence

2018. január 23., kedd 00:01, frissítve: kedd 08:31

Fotó: Székelyhidi Balázs / Magyar Nemzet


Látszólag ártalmatlan nyilatkozatot tett a külügyminisztérium helyettes államtitkára, Altusz Kristóf a Times of Malta napilapnak. Arról beszélt, hogy a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal tavaly 1291 esetben menedéket adott a kérelmezőknek. Ez három híján annyi, mint amennyi menedékkérelmet az EU által meghatározott kvóták alapján kellett volna elbírálnia Magyarországnak. Altusz hozzátette azt is, hogy ezt ,,nem vertük nagy dobra" a menekültek biztonsága érdekében.



Az Altusz-nyilatkozat komoly káoszt okozott a fideszes propagandagépezet működésében.

Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke azzal ütötte el a témát, hogy ,,oltalmazottakról van szó, akiket nem szabad összekeverni az illegális bevándorlókkal". Ehhez jön hozzá Bencsik András, a Demokrata hetilap főszerkesztőjének az Echo TV-ben elhangzott mondata: ,,Egy tízmilliós ország számára nem szabad, hogy gondot okozzon 1300 menekült végleges vagy időleges befogadása". A Rogán-féle Kormányzati Tájékoztatási Központ pedig azzal érvelt, hogy a nemzetközi védelemben részesítettek 90 százaléka a kiállított okmányokkal elhagyta Magyarország területét.

Teljes a káosz a kormányzati kommunikációban

Belföld MN
Teljes a káosz a kormányzati kommunikációban

Orbán Viktor Pintér Sándort cáfolja, a bevándorlási hivatal pedig Orbánt - a gépezetet megakasztotta a befogadott menekültek ügye.

Ez a három kijelentés teljesen ellentétes azzal, amit a kormány eddig kommunikált. A Fidesz, a kormány és miniszterelnök eddigi, éjjel-nappal hangoztatott narratívája szerint Magyarország ,,migránsmentes övezet" - ide nem fognak migránsok jönni. Ha valaki mégis beengedi őket, akkor vége a világnak: no-go zónák lesznek, folyamatos lesz a nemi erőszak a magyar lányok és asszonyok ellen, elveszik a munkánkat, és ezzel párhuzamosan élősködni fognak a jóléti állam ellátórendszerein. Nyugat-Európa már a végnapjait éli, ebből pedig mi nem kérünk - szól a rendkívül sikeres állami propaganda, melynek nyomán a legkisebb faluban is annyira rettegnek bármilyen idegentől, hogy rögtön rendőrt hívnak rá.

Ehhez képest Budapesten 2016 óta támogatott albérletben helyezik el a nemzetközi védelemre jogosultakat. Altusz nyilatkozata nyomán pedig most arra figyelmeztetnek minket a józan, pragmatikus fideszes potentátok, hogy tegyünk különbséget az általuk és propagandájuk által évek óta ,,illegális bevándorlók" néven mitizált, országba illegálisan, több biztonságosnak minősített országon keresztül érkező feltételezett gonosztevők, a ,,muszlim inváziós erők" és az - országba egyébként szintén szabálytalanul, több biztonságosnak minősített országon keresztül érkező - valós veszély elől menekültek között, akik jogosan kapnak védelmet a magyar államtól. Utóbbiak, tehát a magyar állam által elismert menekültek voltak egyébként azok, akiknek üdültetése miatt - a kormány gyűlöletkampánya nyomán - Őcsényben elszabadult az őrület, melyről Orbán Viktor is elismerően nyilatkozott. A miniszterelnök most ugyanezekről az emberekről azt mondja, azért engedték be őket, mert illedelmesen kopogtattak.
Vita & Vélemény hírlevél
A Magyar Nemzet véleménycikkei mindennap e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Megáll az ész: Orbán kormánya fogadta be az Őcsényből kiutált menekülteket

Belföld MN
Megáll az ész: Orbán kormánya fogadta be az Őcsényből kiutált menekülteket

A miniszterelnök korábban még üdvözölte a ,,migránsok" miatt kitört hisztériát.

A kormány most arról győzköd minket, amiről a ,,Soros-bérencnek" minősített civil szervezetek évek óta beszélnek. Hogy 1300 menekült befogadása és ellátása egyáltalán nem terheli meg az országot, ha józanul kezeljük a helyzetet. Ráadásul a Rogán-minisztérium nyilatkozata a fideszes narratíva másik felét is összeroppantja, amikor közli: az érkezők kilencven százaléka rögtön tovább is állt Nyugat-Európába.

Ez a valóság: senki nem akarja elfoglalni Magyarországot, csak minden tizedik menekült marad itt egyáltalán - százhúsz ember egy év alatt. És mi észre sem vettük.

Altuszra visszakanyarodva: kiderült, hogy pontosan azt csinálja a magyar állam, ami ellen a szavak szintjén - milliárdos propagandakampányokkal - évek óta háborút folytat. És akkor még a letelepedési államkötvénnyel a fideszes cégeken keresztül honosítottakról nem is beszéltünk. És miért is kellett ,,a menekültek biztonsága érdekében" hallgatni a tényekről? Azért, mert azok, akik most arról beszélnek, hogy 1291 menekült befogadása nem olyan nagy dolog, korábban a migrációt tették Magyarország legfőbb problémájává, a migránsokat pedig a legnagyobb ellenséggé. A narratíva összeomlott.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2018.01.23.


https://mno.hu/vezercikk/a-narrativa-osszeomlasa-2442082
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Összevissza beszél Lázár János Tiborczék gyanússá vált közbe
  2018-01-23 08:25:30, kedd
 
  Összevissza beszél Lázár János Tiborczék gyanússá vált közbeszerzéseiről

Vorák Anita 2018.01.18.


A kormány nem hozza nyilvánosságra azt a jelentést, amit az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala, az OLAF kétéves nyomozás után írt az Elios Zrt. által elnyert közvilágítási közbeszerzésekről. Lázár János a csütörtöki kormányinfón a jelentés visszatartását azzal magyarázta, hogy a kormány előbb meg akarja várni, mi lesz a vége annak a vizsgálatnak, amit majd az Európai Bizottság indít az ügyben az OLAF javaslatára.

Az OLAF súlyos szabálytalanságokat tárt fel az Elios Zrt. által 2011-15 között elnyert közbeszerzésekben. A cégnek a kifogásolt pályázatok idején Tiborcz István, a miniszterelnök veje volt a résztulajdonosa. Az OLAF ugyan nem hozta nyilvánosságra a két éven át tartó nyomozásáról szóló jelentést, de Wall Street Journalnak annyit elmondtak a tartalmáról, hogy a súlyos szabálytalanságok mellett összeférhetetlenséget is találtak abban a 35 közbeszerzésben, amelyeket az Elios nyert el. Az összeférhetetlenséget Tiborcz István egyik üzlettársa és barátja jelentette az ügyben: ő egyszerre volt tulajdonosa az Eliosnak és a pályázatokat előkészítő cégnek, amely javaslatokat tett a városoknak arra, hogy milyen követelményeket kérjenek a beruházóktól. A nyomozás eredményeként az OLAF azt javasolta az Európai Bizottságnak, hogy kérje vissza Magyarországtól a projektekre elköltött 40 millió eurós támogatást.

Lázár csütörtökön a Direkt36-nak megerősítette, hogy az OLAF jelentést megkapta a kormány is, így ő tudja, hogy mi van benne. Szerinte ahhoz, hogy nyilvánosságra hozzák, kellene az OLAF engedélye is. Tavaly egy hasonló ügyben az OLAF azt közölte, hogy csak a magyar kormányon múlik, hogy nyilvánosságra hozza-e a szervezet jelentését. Az OLAF a 4-es metró építésénél is talált szabálytalanságokat, az arról szóló beszámolót is elküldte a magyar kormánynak, a kormány pedig nyilvánosságra hozta azt.

Ugyan Lázár most azt mondta, hogy a 4-es metró ügyében nem az OLAF jelentését tették nyilvánossá, hanem azt, amit az Európai Bizottság készített, ez azonban nem igaz. A kormány az OLAF Final Report, azaz végső jelentés című dokumentumát hozta nyilvánosságra, ez máig elérhető az Index akkori cikkéből, és a nyilvánosságra hozatalakor még a Bizottság meg sem kezdte a vizsgálatát.
Tényleg Bajnaiék írták ki a pályázatot?

Az OLAF a jelentését megküldte a magyar hatóságoknak és a Miniszterelnökségnek is, amely az uniós programok ellenőrző szervezete. Hiába kertük őket, hogy adják ki a jelentést, hogy azt részleteiben is megismerhessük, a Miniszterelnökség eddig nem reagált a kérésünkre. A kormány ugyanakkor az OLAF-jelentésről szóló újságírói kérdésekre adott válaszaiban többször arra hivatkozott, hogy a vizsgált közvilágítási pályázatokat még a Bajani-kormány idején írták ki.

Ez azonban így nem teljesen igaz. Lázár János ezt azzal indokolta, hogy a Bajnai-kormány idején született az a megállapodás az unió és Magyarország közötti, amelyben évekre előre rögzítették a fejlesztési célokat, így azt is, hogy közvilágítási programokra is írhat ki pályázatokat a magyar kormány. Azokat a konkrét pályázatokat, amelyeknek beruházásaiból az Elios sokat nyert, már az Orbán-kormány idején írták ki.

Az első három közbeszerzést még korábban indult programok eredményeként nyerték el. Már 2009 márciusában is indult olyan EU-s pályázat, amelyben épületenergetikai fejlesztések mellett közvilágítás korszerűsítésére is lehetett pályázni. Lázár János polgármestersége alatt Hódmezővásárhely is indult a pályázaton 2009-ben, a helyi közvilágítás felújítására pedig a frissen alapított Elios kapott megbízást mindenféle referencia nélkül, miután a többi pályázó céget kizárták a versenyből.

A pályázat különlegessége volt, hogy a közvilágítást LED-es technológiával kellett felújítani, ami nem csak Magyarországon, de egész Európában is az egyik első ilyen nagyobb szabású beruházás volt. Az Elios erre a sikeres beruházásra hivatkozva tudta később letarolni azokat a közvilágítási pályázatokat, amelyeket már az Orbán-kormány idején, és kimondottan LED-es korszerűsítésekre írtak ki, és amelyeket az OLAF is vizsgált.

A csütörtöki kormányinfón megkérdeztük Lázár Jánost, hogy annak idején tisztában volt-e azzal, hogy Tiborcz István, az egyik pályázó cég résztulajdonosa a miniszterelnök lányának udvarol. Lázár azt mondta, hogy ő soha nem foglalkozik senki magánéletével, a cég pedig közbeszerzésen nyerte el a megbízást.
Nagyon lejtett a pálya Tiborczéknak

Az Orbán-kormány 2012 őszén írta ki az első olyan EU-s pályázatot, ami kifejezetten arra szólt, hogy a települések utcai lámpáit takarékosabb LED-lámpákra cseréljék. Ezen a pályázaton 8,8 milliárd forint uniós támogatást osztottak szét 33 önkormányzat között. A második pályázatot 2014 őszén írták ki, annak eredményeként a 61 település írt ki közbeszerzést összesen 9 milliárd forint értékben.

Az Elios az első körben a 12 beruházást nyerte el, köztük a legnagyobb értékűeket, így pedig a pályázatokra költött teljes összeg 72 százaléka Tiborcz cégénél kötött ki. A második pályázati körben is az Elios volt a legeredményesebb, önállóan 14, konzorciumban pedig további 2 településen ők cserélték a lámpákat összesen bruttó 4,4 milliárd forint értékben, tehát ebben a körben is hozzájuk került az összes támogatás fele.

A Direkt36-on cikksorozatban mutattuk be, hogy az Elios kiugró sikerének az egyik legfőbb oka az volt, hogy a pályázatokat sok helyen úgy írták ki, hogy eleve csak az Elios tudott sikerrel indulni. A városok ugyanis LED-es közvilágítás-korszerűsítési referenciákat kértek a pályázóktól, ráadásul olyan korábbi beruházást kellett felmutatni az indulóknak, hogy azt kevés kivételtől eltekintve csak az Elios tudta teljesíteni a hódmezővásárhelyi beruházással. Elios így a legtöbb helyen versenytárs nélkül kapta meg a munkát.

Az Elios sikerében fontos szerepet játszhatott az is, hogy Tiborcz István üzlettársának és a barátjának, Hamar Endrének a cége készítette elő több városban a pályázatokat. Hamar 2014 április végéig az Eliosnak is résztulajdonosa volt, egészen addig, amíg Tiborcz István át nem vette tőle a részesedését. Két közbeszerzést azonban még úgy nyert el az Elios, hogy Hamar egyszerre volt jelen az Elios-ban és a pályázatokat előkészítő cégben is.

A pályázatok előkészítésébe más ponton is beavatkozott az Elios. Egy, a Direkt36 által nyilvánosságra hozott hangfelvételt szerint Szekszárdon még az uniós pályázatok kiírása előtt egyeztetett a később a kivitelezést elnyerő Elios egyik vezetőjével a beruházásról.

Az Elios közbeszerzési sikerei miatt több feljelentés született, a rendőrség nyomozást is indított 2015 elején ezt azonban másfél évvel később bűncselekmény hiányában megszüntették, mert nem találtak bizonyítékot arra, hogy Tiborcz és üzlettársának a pályázatok előkészítésében részt vevő cége összejátszott volna. A Direkt36 azt is bemutatta, hogy az Elios ugyanazokat a lámpákat jóval drágábban szerelte fel az egyik városban, mint egy másikban. A rendőrség ezt is vizsgálta a nyomozásban, de úgy értékelték, ez a szabad piaci versenybe belefér, nem bűncselekmény.

https://www.direkt36.hu/2018/01/18/osszevissza-beszel-lazar-janos-tiborczek-gyanu ssa-valt-kozbeszerzeseirol/
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
A kormány átnevezte Norvégiát Soros Györgyre, és újrakezdi a
  2018-01-23 08:23:00, kedd
 
  A kormány átnevezte Norvégiát Soros Györgyre, és újrakezdi a civilek listázását

plankog
POLITIKA
január 22., hétfő 12:44


,,A magyar kormánynak, hatóságoknak van listája azokról a szervezetekről, akik az illegális bevándorlást propagálják, jó dologként állítják be, ráadásul jogi segítséget nyújtanak ahhoz. Aki ilyen tevékenységet végez, a Stop Soros-törvénycsomag hatálya alá fog esni."

Ezt Rogán Antal propagandaminiszter mondta vasárnap, és nem volt véletlen a keménység: múlt héten olyan látványos csetlés-botlást mutatott be a kormányzati kommunikáció Altusz Kristóf helyettes államtitkár máltai nyilatkozata után, hogy muszáj volt határozottságot mutatni.
Szeretnek listázni

Érdekes viszont, hogy ,,a kormánynak van egy listája" fordulat egyszer már előkerült ebben a ciklusban, és akkor is civil szervezetekről volt szó.

2014-ben még Norvégia volt a magyar kormány fő ellensége. Napokkal a választási győzelem után bejelentették: a norvég civil alapból olyan szervezeteket támogatnak, amik beleszólnak a magyar politikába.

A hadjáratot vezető Lázár János akkor azzal fordult a norvég kormányhoz, hogy ,,elfogadhatatlan, hogy a hazai civil társadalom fejlesztésére szánt forrásokat egy olyan civil szervezet kezelje, amely több szállal is kötődik egy politikai párthoz, és az állásfoglalás szerint ez a lépés belpolitikai beavatkozásnak is tekinthető".

A párt egyébként az LMP volt, a kormány ugyanis volt LMP-seket talált a pályázatokat kezelő szervezetek körül.
Tényleg Norvégia volt a főellenség

Így, bár ma már ezt elképzelni is szürreális,

2014-ben tényleg arról szólt egy ideig a magyar közélet, hogy Norvégia az LMP-n keresztül befolyásolja a magyar politikát.

A látványos kardcsörtetés mellett viszont egy darabig az sem derült ki pontosan, hogy milyen támogatott szervezetekkel van baja a magyar kormánynak. Amikor viszont interjút készítettünk a témában Lázár Jánossal, megemlítette:

,,Az emberi erőforrások minisztériumában több helyettes államtitkárság is foglalkozott a civil források sorsával, és 2011 óta készültek anyagok arról, hogy melyek azok a programok, amikkel probléma lehet."

Ezután pedig ki is adták a listát, és szerepelt rajta többek a TASZ, a K-Monitor, a Krétakör, a Transparency International, a Nők a Nőkért az Erőszak Ellen, a Szivárvány Misszió Alapítvány, vagyis korrupcióval és emberi jogokkal foglalkozó szervezetek egész sora.
Akkor is bekeményítettek

A keménykedés aztán odáig ment, hogy egy bankjogi szabálytalanság ürügyén rendőrségi razziát is tartottak a norvég pénzeket kezelő egyik szervezet, az Ökotárs irodájában. A szervezet vezetőjét, Móra Veronikát rendőrök vezették el, több érintett szervezet adószámát felfüggesztették. Eközben az (akkor még más szerkezetű) kormányközeli média halálkomolyan prezentálta Norvégiát és a támogatott civil szervezeteket Magyarországot fenyegető veszélyként.

Az egésznek az lett a vége, hogy sem a NAV, sem az ügyészség nem talált semmiféle szabálytalanságot a norvég pénzeket kezelő civileknél, sőt, maguk a norvégok sem, akiknek a pénzéről volt szó. Ennek ellenére sem Lázár János, sem Pintér Sándor nem kért bocsánatot. A TASZ pere után az is kiderült, Orbán Viktor személyesen rendelte el a civil szervezetek elleni hadjáratot (amit letagadott egy német lapban). Később pedig jött egy bizarr csavar: 2017-ben a Miniszterelnökség kitüntetését kapta meg a norvég civil pénzek kezeléséért az Ökotárs Alapítvány.

Mindebből csak az látszik, hogy a kormány már 2014-ben is talált okot arra, hogy az ellenségesnek tekintett civil szervezeteket listázza, és jelentős hatósági- és sajtóhadjárat mellett megpróbálja ellehetetleníteni. Akkor viszont, még a bevándorlási válság és a Soros-kampány előtt hiányzott a közéletből a nemzetbiztonsági dimenzió, sokkal kevésbé volt eladható a történet, hogy miért is háborúzunk éppen Norvégiával.

Aztán jöttek az újabb fordulatok, és most már egy egészen más történetet rájuk húzva, sokkal keményebben és sokkal határozottabban megy neki ezeknek a szervezeteknek a kormány.

A Stop Soros sajtótájékoztatón pedig azzal indokolták a törvényt, hogy nemzetbiztonsági okokból most vált aktuálissá. De jól látszik, hogy aktualitást mindig lehet találni, ha a szándék megvan.



https://444.hu/2018/01/22/a-kormany-atnevezte-norvegiat-soros-gyorgyre-es-ujrakez di-a-civilek-listazasat

--------------------------------------------------------------------------------- --


rogán elvtárs, két kérdésem lenne: amit önök kötvényértékesítés címén csinálnak, és át nem világított offshore cégek számláira játszottak át cca 150 MILLIÁRD forintos "lepattanó" jutalékért, az véletlen nem bevándorlásszervező tevékenység? A másik kérdésem az lenne, hogy az offshore lovagozás miért maradt abba? Köszönöm.

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Habony Árpádnak van egy hongkongi cége. Pont abban a szobába
  2018-01-23 08:18:15, kedd
 
  Habony Árpádnak van egy hongkongi cége. Pont abban a szobában, ahol a kínai letelepedési kötvényesek is üzletelnek

Zöldi Blanka 2017.12.13.


Frissítve 2017.12.13. 16:59

Budapesttől több mint nyolcezer kilométerre, egy forgalmas hongkongi utcán magasodó irodaházban van bejegyezve az Asia Frontier Limited nevű cég. Igazgatója és egyetlen részvényese Habony Árpád.

A miniszterelnöki tanácsadó és kormányközeli médiatulajdonos 2015. április 15-én szállt be az Asia Frontier Limitedbe, amelyet egy másik, cégek alapításával és értékesítésével foglalkozó vállalat hozott létre a helyi cégnyilvántartás szerint. Habony az alapítás után másfél hónappal lett az igazgató, és hozzá került a cég egyetlen, egy hongkongi dollár (34 forint) névértékű törzsrészvénye is.

Habony cége egyáltalán nem reklámozza magát. Nincsen weboldala, az éves beszámolóiból nem derülnek ki pénzügyi adatok, és az interneten más nyoma sincs annak, hogy az elmúlt két és fél évben bármilyen tevékenységet végzett volna. A tulajdonoson kívül azonban van még egy figyelemreméltó kapcsolata Magyarországgal.

Az Asia Frontiers kötődik ahhoz a kínai üzleti körhöz, amely nagyot nyert a kormány egyik legellentmondásosabb projektjén, az idén felfüggesztett letelepedési kötvényprogramon. Habony cége ugyanazt a C&B Wise Consultants Company Limited nevű társaságot bízta meg a titkári feladatok ellátásával, amely a kínai kötvényárusító üzleti kör több cégének is dolgozik, és kettő közülük ugyanúgy a titkárcég irodájába van bejegyezve, mint Habony vállalkozása.
Document
Pages
Text
Zoom
«
Page 1 of 4
»



Ez nem jelenti azt, hogy ezek a cégek együtt is működnek, a C&B Wise-hoz hasonló titkárcégek jellemzően sok más társaságnak nyújtanak székhelyszolgáltatást. Megkérdeztük Habonyt, hogy miért épp azt a titkárcéget választotta Hongkong több ezer titkára és irodája közül, ahol a kötvényes társaságok is feltűntek. Az Asia Frontier ügyvédje cikkünk megjelenése után azt írta levélben: “Az Asia Frontier Ltd. és a letelepedési kötvények közvetítőinek címe és működési helye nem azonos. Az Asia Frontier Ltd. tevékenysége sem közvetlenül, sem közvetve nem kapcsolódik sem a magyar államhoz, sem a letelepedési kötvények közvetítőihez. Az ezzel ellentétes híresztelések valótlanok. A cég titkáraként megnevezett C&B Wise Ltd. több mint 500 cégnek nyújt székhelyszolgáltatást ugyanott." (Frissítve 2017.12.13. 16:59)

A letelepedési kötvényprogramot a Habonnyal régóta közeli viszonyban lévő Rogán Antal kezdeményezte még 2012-ben a parlament gazdasági bizottságának elnökeként. A külföldieknek pénzért letelepedési engedélyt kínáló kötvényprogram célja az volt, hogy forráshoz juttassa a magyar költségvetést. A programon viszont végül veszít az állam, mivel 5 év után vissza kell fizetnie a kötvény árát, ráadásul garantált 2 százalékos hozammal. Ezzel szemben a kötvények értékesítésével foglalkozó cégek, amelyeknek a vásárlók kezelési költséget fizetnek, milliárdokat nyertek az üzlettel. A kötvényeket értékesítő cégeket a Rogán által vezetett parlamenti bizottság választotta ki, és a legjövedelmezőbb piacnak számító Kínát kapta meg az a kör, amely feltűnt Habony hongkongi cége körül is.
Csak akkor tudjuk végezni ezt a munkát, ha vannak támogatóink.
Csatlakozz te is!
A hongkongi titkár

Hongkongban a helyi szabályok szerint minden cégnek kötelező egy titkárt kinevezni, ezt a posztot betöltheti természetes személy vagy cég is. A titkár feladatai közé tartozik a céges dokumentumok, beszámolók elkészítése és a cég törvényes működésének biztosítása.

Habony cégének, az Asia Frontiersnek a C&B Wise Consultants Company Limited nevű cég titkára. A C&B Wise-nak körülbelül negyven alkalmazottja van, és kifejezetten titkári szolgáltatások nyújtására szakosodott, mondta telefonon a Direkt36-nak a cég egyik szenior menedzsereként bemutatkozó Morris Poon. A titkárcégnek nincsen honlapja, és Poon nem akart az ügyfeleikről szóló kérdéseinkre telefonon válaszolni. Kérésére e-mailben is elküldtük a kérdéseket, de ezekre nem jelzett vissza.

A hongkongi cégnyilvántartás szerint a C&B Wise nem csak Habony cégének végez titkári feladatokat, hanem dolgozik a kötvényprogramban részt vevő HSSDM-nek is. Emellett a C&B Wise a titkára három olyan hongkongi cégnek is, amelyek magyarországi ingatlanokkal foglalkoznak. Ezek igazgatói, részvényesei között szintén a kötvényeket árusító üzleti kör jelenik meg.

A közelmúltig a C&B Wise volt a titkára az LSP International Limited nevű cégnek is, amely a kötvényprogram keretében Magyarországra költöző kínaiaknak ajánl különböző szolgáltatásokat. A cég weboldalán befektetési tippek is találhatók: többek között Tokaj-Hegyalja egyetlen ötcsillagos szállodáját, a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Andrássy Rezidenciát ajánlják az ügyfeleknek.

A cégiratokon a C&B Wise címeként a Tung Hip Commercial Building elnevezésű, 26 emeletes irodaház 1702-es szobája van megadva. Az ingatlanos cégek közül kettő, a Hungary Holding Limited és a Budapest Property Holding Limited is ugyanerre a címre van bejelentve. Az Asia Frontier pedig Habony igazgatói kinevezésének napján tette át a székhelyét pont ugyanebbe a szobába.

Habony egy szentendrei lakótelepen

Habony a hongkongi cégbejegyzésnél saját címeként is egy különös helyet adott meg: a magyar cégeinél feltüntetett budapesti Aranykéz utcai lakás helyett egy szentendrei, a Püspökmajori-lakótelepen található cím, a Kondor Béla utca 28/B szerepel a hongkongi cégnyilvántartásban. Ebben a házban azonban Habonynak nincs lakása a földhivatal adatok szerint.

A ház kapucsengőjén szerepel viszont Halkó Gabriella neve, akit tavaly év elején neveztek ki a TV2 gazdasági és stratégiai igazgatójának. A ház második emeletén van bejegyezve Halkó és Jáksó László közös cége, az Art&Title Produkciós Kft és a Halkó résztulajdonában álló Press&Belt Produkciós Iroda is, bár az ingatlan nem Halkó tulajdona. A Press&Belttől 2011 és 2013 között Habony körülbelül évi bruttó 3,5 millió forintot kapott a 444 szerint.

Halkó neve korábban annak a Szerb utcai háznak a kapucsengőjére is ki volt írva, amelynél Habony rendszeresen megfordult. Ebben a lakásban landoltak a 290 millió forint összértékű festmények is, amelyeket Halkó egyik cége, a Brand Lab Kft. áron alul bérelt a Szépművészeti múzeumtól.

Halkótól és Habonytól is megkérdeztük, miért szerepelhet a szentendrei ház a hongkongi nyilvántartásban, de egyikük sem válaszolt.
Habony ezt a szentendrei házat adta meg saját címeként a hongkongi cégiratokban. Fotó: Zöldi Blanka
Offshore lovagok

A drága ruhákat és kiegészítőket hordó, Ibizán bulizó Habonyról sokáig nem lehetett tudni, miből telik fényűző életmódjára, mivel hivatalos kormányzati funkciót nem töltött be, a nevén lévő cégek pedig nem termeltek nyereséget. A 444 szerint a NAV 2015-ben indított vizsgálatot az informális miniszterelnöki tanácsadó jövedelmével kapcsolatban. A lap szerint Habony ekkor azt mondta, hogy 2009 és 2013 között baráti, Andy Vajnától és Tombor Andrástól származó kölcsönökből származott a legfőbb bevétele.

Habony 2015-ben lett a fideszes médiabirodalom egyik legfőbb irányítója, a Lokált és a 888.hu-t kiadó médiacégéből tavaly 28 millió forint osztalékot vett ki. Ugyanebben az évben kezdett külföldön üzletelni: Londonban az idén elhunyt, Orbán Viktornak és a Fidesznek is tanácsot adó Arthur J. Finkelsteinnel alapított tanácsadócéget (ebből tavaly 37 millió forintnyi osztalékot vett ki a két tulajdonos), és 2015-ben szállt be a hongkongi Asia Frontierbe is.

December elején Hongkongot az Európai Bizottság az úgynevezett adóparadicsomi ,,szürke listára" tette. Ez azt jelenti, hogy a terület jelenlegi adószabályai nem felelnek meg az EU standardnak, de ígéretet tett azok megreformálására. A Tax Justice Network nemzetközi civil szervezet offshore pénzügyi központként, a világ harminc leginkább titkolózó joghatóságai között nevezi meg Hongkongot.

Az offshore cégek lehetővé teszik, hogy tulajdonosaik egyrészt rejtve maradjanak, másrészt kevesebb adót fizessenek máshol végzett tevékenységük után. Bár az ilyen cégek használata törvényes, az ezeket övező titkolózás és visszaélések miatt nemzetközi összefogással próbálják visszaszorítani az offshore üzleteléseket.

A 2010-es választási kampányában Orbán Viktor is ígéretet tett arra, hogy a kormányzása alatt vége lesz az “offshore-lovagok" világának. Azóta viszont a Panama-és Paradise Papers nemzetközi offshore kiszivárgásokban is találtunk korábbi fideszes képviselőt és kormányközeli üzletembereket. Azt is feltártuk, hogy a miniszterelnök testvére, ifjabb Orbán Győző is benne van egy offshore hátterű cégben.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, és így biztosan nem fogsz lemaradni a nyomozásaink eredményéről!

Az elmúlt években Habony Árpád neve újra és újra felbukkant az offshore kötvényforgalmazó cégek hátterében. Az orosz állampolgároknak kötvényeket árusító VolDan cég mögött Habony grúz-izraeli ismerőseit fedezte fel a Heti Válasz. A 444.hu pedig azt derítette ki, hogy a kínai letelepedési üzletben érdekelt Jonathan Chan e-mail címét használták egy exkluzív hongkongi, Habony és barátnője nevére szóló helikopteres városnézés lefoglalásához. Idén nyáron pedig Demján Sándor társaságában, egy Makaóból érkező magánrepülőből kiszállva fényképezték le Habonyt. A Magyar Nemzet információi szerint Habonyék a ,,letelepedésikötvény-programmal kapcsolatban jártak a Makaó mellett fekvő Hongkongban".

A letelepedési programhoz fűződő kapcsolatáról és a hongkongi cégének tevékenységéről e-mailben tettünk fel kérdéseket Habony Árpádnak, de ezekre nem válaszolt.

A cikk elkészítésében közreműködött Karen Chang.


https://www.direkt36.hu/2017/12/13/habony-hongkong-asia-frontier-limited/
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
A sztárközgazdász kiszámolta, hogy több profit megy ki Magy
  2018-01-23 08:17:03, kedd
 
 
A sztárközgazdász kiszámolta, hogy több profit megy ki Magyarországról nyugatra, mint amennyi uniós támogatás visszajön - Thomas Piketty a Makronómnak

2018. január 22. 00:17

Írta: Oláh Dániel

Nem igaz, hogy Magyarország óriási adományokat kap az uniótól támogatások formájában. A francia professzor, Thomas Piketty most kiszámolta, hogy hazánk vált az egyik leginkább külföldi tulajdonú gazdasággá a kilencvenes évek óta. Ez az oka annak, hogy Magyarországról sokkal több profit megy külföldre, mint bármely más közép-európai országból, és annál is több, mint amennyit az ország uniós támogatásként visszakap. A sztárközgazdász a Makronómnak nyilatkozott.

Bukott éltanuló, avagy Magyarország eladó

Egy pszichológiai kutatás szerint nem azok a diákok viszik a legtöbbre, akik jeles bizonyítvánnyal rendelkeznek, mert ők kevésbé tudnak fontossági sorrendet felállítani az életben. Magyarország sem tudott: éltanulónak számított a privatizáció során a közép-európai országok között és a lecke minden részét kritika, koncepció és hosszú távú karriertervek nélkül magolta be.

A külföldi tudás és technológia megtermékenyíti a szabad piacokat, a frigyből pedig innovációk és jólét születik a szocialista magyar ugaron - ismételgették a leckét a szocializmust elég jól, de a kapitalizmust még kevésbé ismerő közgazdászok.

Bár a nagymértékben központosított kelet-ázsiai országok piacnyitása csak fontolva haladt, a közép-európai országokban azonban mintegy öt év alatt privatizálták az állam piaci vagyonának több, mint ötven százalékát általában jóval a könyv szerinti érték alatt.

Ennek oka, hogy a döntéshozók - különösen hazánkban - általános csodaszerként, túlzott elvárásokkal tekintettek a privatizációra. Ez a kor szabadpiac-párti ideológiájának való megfelelési kényszerrel társulva a stratégiai szemlélet, a vízió és a szakértői kapacitások hiányával együtt oda vezetett, hogy a kritikus infrastruktúra külföldi befektetők kezébe került,
a stratégiai befektetők leépítették a több évtizedes tudástőkét felhalmozó vállalatokat, a magyar cégek pedig elvesztették piacaikat

- írja György László Egyensúlyteremtés című könyvében.

Olyan országokban, amelyek határozott célokkal rendelkeztek, például meg kívánták védeni a munkahelyeket és állami tulajdonban igyekeztek tartani a stratégiai fontosságúnak tartott cégeket, a privatizáció sokkal mérsékeltebben haladt, sőt Lengyelországban meg is akadt, mert a kormányzat a neoliberális politikát követő magyar kormánnyal ellentétben szociális szempontokat is figyelembe vett és ebben a szakszervezetek támogatását is élvezte.

A külföldi tőke térségbeli térnyerését Thomas Piketty új cikke is megerősíti, mely szerint a nyugati befektetők fokozatosan megszerezték a posztszocialista gazdaságok állótőkéjének negyedét (a lakáspiacot is beleértve), a vállalatokat tekintve ötven százalékát, a legnagyobb cégek esetében pedig még többet.

Külföldi tulajdonú ország

A magyar cégek felvásárlása és az új, zöldmezős beruházások biztosították a magyar gazdaságnak a tőkét, a költségvetésnek pedig az óriási bevételeket. A magyar gazdaság megkezdte bekapcsolódását a világgazdaságba, alacsony bérű összeszerelő országként, már amikor nem zárták be végleg a külföldi tulajdonosok a velük együttműködő hazai szereplőktől megszerzett vállalatokat. A ,,hatékonyságnöveléshez" az állam is hozzájárult, bevételeit mindinkább az egymillió inaktivitásba vonuló dolgozó feltétel nélküli jövedelmeire költve.

Az elhibázott és túlzott, a külföldieket előnyben részesítő privatizáció súlyos következményekkel járt. A naiv hazai gazdaságpolitika még a közműcégeket is privatizálni kezdte, különböző külföldi vevők számára, hogy ne alakuljon ki monopólium a piacon. Mihályi Péter könyvéből azonban kiderül, hogy
a Bayernwerk, a Ruhrgas vagy a Powergen olyan külföldi cégek, amelyek külön-külön jelentkeztek egy-egy magyar közműcégért, majd otthon, Németországban óriásfúziók révén egyesültek,

és végül mégiscsak létrejött egy külföldi monopólium. A megszülető E.ON cégcsoport például a hazai áramszolgáltatásban 2007-re már 45 százalékos, a földgázkereskedelemben 28 százalékos részesedéssel rendelkezett.

A korábbi éltanuló ekkor sem eszmélt, mert a leckét félreértve azt hitte, hogy a piaci, külföldi monopólium sokkal jobb, mint a hazai, állami. Így végül az adósságvezérelt gazdasági növekedésnek is köszönhetően Magyarországon 2006-ban a nettó külföldi eszközök a GDP százhúsz százalékát tették ki, míg a többi közép-európai országban legfeljebb hatvanat (lásd a cikk végén). Épphogy alábbhagyott a gazdaság privatizációja, amikor már meg is kezdődött a kétezres évek eladósodási hulláma. Így hazánk vált az egyik legeladósodottabb országgá, de ennek nagy ára volt.

Nettó külföldi eszközök (vagyon) a GDP arányában

Forrás: Piketty és Novokmet (2018). További országok adatait lásd a cikk végén.


,,Az egyik legfőbb egyensúlytalanság ma a külföldi és a hazai tőke egyensúlyának felborulása, amely szakpolitikaként elhibázott folyamat eredménye, de ideológiaként racionális és kifizetődő a gazdagabb országok részéről" - mondta erről György László, a Neumann János Egyetem docense. Felhívta a figyelmet, hogy ,,2009-2010 óta folyamatos a magyar gazdaságpolitika törekvése az egyensúly helyreállítására: a nettó külföldi vagyon aránya abszolút értékben csökkenő pályára állt és már elérte a 2001-es szintet, bár a cseh és szlovén értékekhez való felzárkózáshoz tovább kell növelni a hazai tulajdon arányát."

Nem véletlen tehát, hogy
Filip Novokmet, Thomas Piketty és Gabriel Zucman közgazdászok a térség országait egyszerűen külföldi tulajdonú országoknak nevezik.
A gazdaság újraállamosításának mítosza
A visszavásárlásokkal kapcsolatban jelentős mozgástér áll még a gazdaságpolitika előtt, mivel bár a második Orbán-kormány több, mint kétszáz céget és 1600 milliárd forint értékű vagyont vásárolt vissza, államosítási kiadásai szerénynek mondhatóak a kilencvenes évek nagy privatizációs bevételeihez viszonyítva. Mihályi Péter könyve szerint a visszavásárlásokat egyébként ,,a korábbi kormánypárt, az MSZP is támogatta". Szerinte ,,az is fontos megállapítás, hogy a tranzakciók túlnyomó többsége jogi-közgazdasági értelemben nem is államosítás volt, hanem a korábbi tulajdonosok kivásárlása. Méghozzá olyan tranzakciók keretében, amelyeken inkább a Magyar Állam veszített". Elmondható tehát, hogy a fejlett nyugati piacgazdaságokra jellemző tulajdonosi szerkezet kialakításához - ami a kormány fő célja a privatizációval György László szerint - további erőfeszítésekre lehet szükség.


Külföldi tulajdonú gazdaság, külföldre áramló jövedelem

A hazai gazdasági szektor jelentős lépéshátrányba került és létrejött a duális gazdaság, amelyben egy nagyon versenyképes multinacionális szektor ural akár teljes iparágakat, vagy válik a legfőbb foglalkoztatóvá több településen. Ez a piaci hatalom magyarázhatja, hogy a külföldi vállalatok alulfizetik a dolgozóikat a magyar cégekhez képest: a megtermelt jövedelemből kisebb hányadot fizetnek ki bérként, azaz a bérarány e cégeknél alacsonyabb. ,,Ha a külföldi és hazai tulajdon aránya felborul, akkor a tőke és a munkajövedelem elosztásának aránytalanságai is növekedhetnek" - mondta erről György László, a Századvég vezető közgazdásza.

A külföldi tulajdonú gazdaság ugyanis - még ha nagyobb növekedésre is lehet képes gazdasági fellendülések idején - a megtermelt jövedelmek egy részét is külföldi tulajdonúvá változtatja.

Nem csak a közműszektorokban, hanem egy másik stratégiai ágazatban, a bankszektorban is így történt ez. A privatizáció segítette a külföldi vállalatokat, hogy Lóránt Károly számítása szerint végül a piac nyolcvan százalékát megszerezzék. A privatizáció ugyanis épp olyan időszakot előzött meg, amikor nagy vállalati összeolvadások történtek a privatizált szektorokban, amelyekben így oligopol piacok alakultak ki - ami azt jelenti, hogy csupán néhány nagy cég uralja a piacot.

E cégek sokkal nagyobb hozamokat értek el hazánkban, mint anyaországaikban. A bankpiacot a külföldi cégek a magyar kormány segítségével hódították meg:
a kormányzat és a bankok is jól jártak a magyar lakosság devizában való eladósodásra ösztönzésével.

A külföldi szereplők vagyonszerzésével megismétlődött az, ami az államszocializmus előtt is jellemző volt. Akkor német, francia, osztrák vagy éppen oszmán kézen koncentrálódott a magyarországi tőkeállomány jelentős része. Ez akkor is és most is azt eredményezi, hogy a statisztikailag mért egyenlőtlenségek alacsonyabbak, mint valójában. Csak a hazai szereplők közötti egyenlőtlenség alacsony, az országot elhagyó jövedelmeket a statisztika nem veszi figyelembe - tudhatjuk Filip Novokmet kutatásaiból.

Nettó külföldi tőkejövedelem a GDP arányában

Forrás: Piketty és Novokmet (2018).


A külföldre áramló tőkejövedelem márpedig épp Magyarországon volt a legmagasabb a visegrádi országok között a kétezres évekig, körülbelül háromszorosa a többi országból kiáramló GDP-arányos tőkejövedelemnek. Tőkejövedelem alatt a tőketulajdonosok (többek között a vállalatot vagy épp ingatlant birtoklók) tulajdonlásból származó jövedelmét, például bérleti díjat vagy éppen profitot értjük.

Míg Lengyelországból 2002-ig évente a GDP közel egy százalékára rúgó profit és tőkejövedelem hagyta el az országot, addig hazánkban ez egyes években a hat százalékot is túllépte és tartósan, drasztikusan meghaladta a többi térségbeli országot, 3,8 és 6,4 százalék között ingadozva. A kiáramló tőkejövedelem aránya 1995 és 2007 között megduplázódott. Az arány növekedése minden visegrádi országban lejátszódott.

Piketty és Novokmet friss számításai szerint pedig nem csak a kilencvenes években, hanem
2005 és 2015 között is átlagosan Magyarországot hagyta el a legtöbb külföldi tőkejövedelem évente,

nem csak a visegrádi országok között, hanem a közép-kelet-európai térségben is.

Eközben Szlovéniából vagy éppen Romániából átlagosan ennek kevesebb, mint a fele megy külföldre.

A francia közgazdász adatairól György László elmondta, hogy azok megerősítik azt a korábbi lengyel kutatást, amely ,,2012 körül megmutatta, hogy az uniós források több, mint fele végül visszaáramlik a nyugati országokba. Így az uniós támogatások nagy részben a nyugati nagyvállalatoknak nyújtott közvetett támogatásnak tekinthetők, a közép-európai országokon keresztül".

Nyugat-Európa Magyarország egyik legnagyobb haszonélvezője

Ha ilyen sok tőkejövedelem és profit hagyja el a térséget, akkor fontos kérdéssé válik, hogy mennyit kap vissza Magyarország piacainak megnyitásáért és a magyar szempontból elhibázott privatizációs modell következményeinek enyhítése érdekében.

Thomas Piketty. Forrás: Flickr. Fronteiras do Pensamento / Greg Salibian.


Thomas Piketty számításai szerint 2010 és 2016 között a profitok és más tőkejövedelmek éves kiáramlása átlagosan a GDP 7,2 százalékát tette ki Magyarországon, tehát ennyivel csökkentette a külföldi tulajdonú gazdaság a nemzeti jövedelmet. A közgazdász szerint ugyanebben az időszakban az uniótól hazánkba érkező éves nettó támogatások átlagosan épphogy elérték a magyar GDP négy százalékát.

Az ábra alapján úgy tűnik, hogy
Magyarország gazdasági értelemben az unió nettó befizetője, és felveti annak lehetőségét, hogy a legfejlettebb országok pedig nettó haszonélvezői.

Beáramló és kiáramló jövedelmek Közép-Európában (GDP százalékában, éves átlag, 2010-2016)

Forrás: Piketty és Novokmet (2018), Eurostat nemzeti számlák és költségvetési idősorok alapján.


Piketty ábrájának érdeme, hogy teljes képet ad a Magyarország és külföld közötti kölcsönös jövedelemáramlásokról. Rámutat, hogy a magyar gazdaság teljesítményének elemzése nem lehetséges a beáramló forrásokat jelentősen meghaladó külföldre áramló profitok nélkül, amelyek a nemzeti jövedelem mellett a potenciális beruházásokat és a megtakarításokat csökkentik.

A kérdés tehát, hogy miként teljesítene a magyar gazdaság uniós források nélkül önmagában nézve nem csak tudományos fantasztikum, hanem megtévesztő is. Sőt nincs még egy ehhez foghatóan értelmetlen és valós tartalom nélküli, ám ennyiszer hangoztatott kérdés a magyar gazdasági közbeszédben. Magyarország ugyanis bonyolult gazdasági kapcsolatokban áll a fejlett világgal, amelynek van egy mérlege. Eszerint hazánk sokkal több jövedelmet termel a nyugat-európai országoknak, mint amit uniós támogatásként visszakap.
Míg a hazai közgazdászok ,,mérlegének" általában egy, Thomas Piketty mérlegének két serpenyője van,

ezért képes kiegyensúlyozott képet adni a magyar gazdaságról.

Ezért alacsonyak a bérek

A magyar gazdaság külföldi tulajdonba adása miatt a magyarországi tőkejövedelmek egyre nagyobb része áramlik külföldre, ez pedig az alacsony fizetések mögötti okok egyike lehet. Több cikkünkben mutattunk rá, hogy a magyar munkaerő részesedése a megtermelt jövedelemből a visegrádi országokban átlagosan tíz százalékponttal alacsonyabb, mint a nyugat-európai országokban. Egyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy emiatt a közép-európai országokban kevésbé éri meg dolgozni, hiszen a létrehozott értékből a dolgozó kisebb részt kap, mint nyugati társa.

Erről kérdeztük meg a jövedelmi egyenlőtlenségek egyik legfontosabb szakértőjének számító Thomas Pikettyt. A közgazdász a Makronómnak elmondta, hogy
,,az alacsony bérarány és a külföldi tulajdonosok jövedelmei között valóban összefüggés állhat fenn".

Forrás: Flickr. Fronteiras do Pensamento / Greg Salibian.


,,A térség alacsony béraránya nagyon erős és szemléletes bizonyítéka annak, hogy a külföldi tulajdonosok valóban magas hozamokat érnek el a kelet-európai országokban" - nyilatkozta Piketty. Hozzátette, hogy ,,emiatt nem csodálkozhatunk azon, hogy a kelet-európai politikusok gyakran hivatkoznak arra, hogy
a külföldi befektetők a piaci erejüket arra használják, hogy alacsonyan tartsák a béreket, és így extraprofitot érjenek el".

Ez összhangban áll a Magyar Nemzeti Bank jelentésével, amely szerint a külföldi vállalatok alulfizetik a magyar munkaerőt.

A következmények pedig súlyosak, hiszen a vagyoni és jövedelmi egyenlőtlenség akadályozza az innovációt, a vállalkozásokat és egy olyan rossz egyensúlyt tart fenn, amelyben a magasabb adók, az alacsony bérek, a magas adóelkerülés és a rossz minőségű közszolgáltatások megnehezítik a kormányzatnak a szegénység felszámolását.

Ráadásul a profit sokkal jobb forrása lehet a beruházásoknak, mint a támogatások, mivel utóbbi elszakadva a gazdasági szereplőktől bonyolult adminisztratív folyamatokon keresztül jut el a gazdaságba. És akkor a támogatások okozta ösztönzési problémákat (az úgynevezett holland kórt) még nem is említettük.

Az egyik fő európai törésvonal

,,Brüsszel, Párizs vagy Berlin nehezen érti meg, hogy miért nem mutatnak a keleti országok több hálát az uniós támogatások miatt. Ők viszont úgy látják, hogy a térség nyugati befektetéseinek megtérülése magas volt, az országokból külföldre áramló profit pedig jelentősen meghaladja az uniós támogatások mértékét" - mondta el Piketty legújabb cikkére utalva.

Írásában a szakértő egyébként amellett érvel, hogy
a nyugati gazdasági hatalmak úgy tekintenek az egyenlőtlenségre, mintha az természetes lenne.

Eközben feltételezik, hogy a szabadkereskedelem a jólét méltányos elosztását eredményezi és úgy vélik, hogy ebből a természetes módon létrejövő egyenlőtlenségből méltányossági alapon nagyvonalú támogatásokat adnak a lemaradóknak. Azonban a jövedelmi és vagyoni viszonyrendszerek végtelenül bonyolultak, főleg egy az EU-hoz hasonlóan nagy politikai egységben, így a vagyoni viszonyok szabályozását nem lehet kizárólag a piac jóindulatára bízni.

Piketty reméli, hogy teljes szellemi és politikai megújulás következik Európában a 2018-as évben.



http://makronom.mandiner.hu/cikk/20180121_a_sztarkozgazdasz_kiszamolta_hogy_tobb_ profit_megy_ki_magyarorszagrol_nyugatra_mint_amennyi_unios_tamogatas_visszajon_th omas_piketty_a_makronomnak
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Alkotmányellenes az iskolák államosítása? - A választásokig
  2018-01-22 18:04:06, hétfő
 
  Alkotmányellenes az iskolák államosítása? - A választásokig kiderülhet

2018. január 22. 12:15



Egy január 8-i bírósági határozat alkotmányellenesnek találja azt, ahogy a magyar állam az iskolák államosítását végrehajtotta, és az Alkotmánybíróságnak 90 napon belül állást kell foglalnia a kérdésben - írja a 444.hu.


A pert a a csömöri önkormányzat indította az EMMI-vel szemben, majd később a perbe bekapcsolódott a KLIK, mint az állami fenntartási intézmények központi szerve is. Az iskolák államosítása két lépcsőben zajlott Magyarországon: 2013 elején az önkormányzatoktól elvonták az iskoláik fenntartói jogosítványait, de az iskolák működtetése akkor jórészt még az önkormányzatoknál maradt. Azután 2017 elejétől, amikor a maradék, az iskoláikat még saját kezűleg működtető önkormányzatokat is arra kényszerítették egy új törvénnyel, hogy az ingatlanaikat "önként" adják át ingyenes vagyonkezelésbe az állami fenntartónak.

Ezt a második lépést támadta meg a csömöri önkormányzat és az alábbi érvei voltak felperesként:

alkotmányellenesnek érezte, hogy egy választott testületet ilyen módon kényszerítsenek arra, hogy adott esetben a valós többségi akarata ellenére szavazzon ("önként" adja át az ingatlanait).
alaptörvényellenesnek találta az iskolavagyon teljes elvételét is, mert az alaptörvény csak abban az esetben engedélyezi a kisajátítást, ha a közcél más módon nem oldható meg.
az indokolatlan diszkriminációra is hivatkozott: a törvény ugyanis csak és kizárólag a települési önkormányzatokat zárta ki a lehetséges iskolaműködtetők és fenntartók közül, miközben továbbra is lehetővé tette, hogy az állam, a nemzetiségi önkormányzatok, egyházak, magánszemélyek, cégek és alapítványok iskolákat tartsanak fenn.


A cikk szerint 2018. január 8-án arról értesítette a bíróság a felperes Csömört, hogy felfüggeszti a pert, a törvény több pontját ugyanis alkotmánysértőnek találta, ezért a felfüggesztéssel egy időben az Alkotmánybírósághoz fordul, hogy az semmisítse meg a jogszabály több pontját. Az AB-nek az ügyben legkésőbb 90 napon belül kell döntést hoznia.


https://www.portfolio.hu/gazdasag/alkotmanyellenes-az-iskolak-allamositasa-a-vala sztasokig-kiderulhet.274299.html?utm_source=portfolio&utm_medium=mail&utm _campaign=hirlevel_hirfutar
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
A TASZ kikéri a listát, amelyről Rogán beszélt
  2018-01-22 17:54:14, hétfő
 
  Nos helikopteres paraszt gyerek telepített be egyedül be ide 20 ezer terroristát, vagyis 20 ezer terrorista gyanus embernek adtak szabad mozgást az EUba. (sőt 5 milliárdot kereset is a bulin)
Egyébként meg orbán teljesítette a soros tervet és 1300 migrit befogadott, miközben 40 milliárdot költött a migri elleni kampányra.

--------------------------------------------------------------------------------- -------------------

018. január. 22. 17:07 2018. január. 22. 17:40 Itthon

A TASZ kikéri a listát, amelyről Rogán beszélt


szerző:
hvg.hu


A miniszter azt mondta, a magyar kormánynak, hatóságoknak van listája azokról a szervezetekről, amelyek az illegális bevándorlást propagálják, jó dologként állítják be, ráadásul jogi segítséget nyújtanak ahhoz. Erre kíváncsi a TASZ.

A jogvédő szervezet a Facebook-oldalán azt írta:

A frissen nyilvánosságra hozott civilellenes javaslat hazug, önkényes és kártékony. Mivel a kormány elismerte, hogy van olyan listája, amin a szerintük illegális migrációt támogató szervezetek vannak, ezen a listán pedig olyan szervezetek szerepelnek, akiket Rogán Antal említ egy rádióinterjúban, ezzel beismerik, hogy a civilellenes törvényjavaslatuk hazug. Hazug, mert nem az illegális bevándorlás támogatásáról, hanem a kormánnyal kritikus szervezetek elhallgattatásáról szól. Hogy kiderüljön, mennyire a levegőbe beszélnek, közérdekű adatigényléssel el is kértük ezt a listát.

Rogán Antal vasárnap mondta azt, hogy aki menekültsegítő tevékenységet végez "legyen az a Helsinki Bizottság, vagy más", a "Stop Soros" törvénycsomag hatálya alá fog esni. A kormánynak az a dolga, hogy a nemzet biztonságára veszélyes szervezeteket figyelemmel kísérje - fejtette ki, majd egy lehetséges megoldásként említette: a magyar hatóságok az ügyészségnek fognak javaslatot tenni, hogy vizsgálják meg egyes, magukról önbevallást nem adó szervezetek tevékenysége ebbe a körbe tartozik-e.

http://hvg.hu/itthon/20180122_A_TASZ_kikeri_a_listat_amirol_Rogan_beszelt
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
     1/22 oldal   Bejegyzések száma: 219 
2017.12 2018. Január 2018.02
HétKedSzeCsüPénSzoVas
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 8 db bejegyzés
e hónap: 219 db bejegyzés
e év: 219 db bejegyzés
Összes: 62639 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 5566
  • e Hét: 31562
  • e Hónap: 226436
  • e Év: 226436
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.