Belépés
zgfumag.blog.xfree.hu
Ha azért nézel , mert ez a munkád, jó munkát kívánok! GYÁVA NÉPNEK NINCS HAZÁJA! Minden nemzetnek olyan kormánya van aminöt érdemel. Ha valami... Zámbori Gusztáv
1957.12.05
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
Martfű és még 32 város két paraszti származású cseh fiútestv
  2013-11-24 16:25:36, vasárnap
 
   
  Martfű és még 32 város két paraszti származású cseh fiútestvér pénzéből épült fel


40 év alatt 33 várost, 53 gyárat, egy autópályát, 60 kilométer hosszú hajózható csatornát finanszírozott saját zsebéből a paraszti sorból feltörő, ám jó üzleti érzékkel rendelkező "csehszlovák" testvérpár. Míg kezdetben csak 50 embernek adtak munkát, addig 1963-ra már több 800 ezer ember kereste meg náluk a kenyérre valót.


Zlín kertvárosának látképe 1938 körül (Fotó: Zipp.de)
Parasztfiúból felvilágosult abszolutista



800 koronás örökségéből Tomáą Ba»a 1894. augusztus 24-én alapította meg Antonín és Anna testvéreivel közösen a kelet-morvaországi 2500 lakosú Zlín főterén cipőkészítő vállalkozását. Mivel az 50 főt alkalmazó cég naponta 50 pár cipőt és papucsot tudott csak manuálisan elkészíteni, így Ba»a az 1896-os frankfurti vásáron 34 új gőzüzemű géppel kívánta üzeme termelékenységét fokozni. A német gyártósoroknak köszönhetően a családi vállalkozás ekkortól már több mint 300 pár vászonból készült lábbelit készíthetett el naponta. A termékek országos értékesítésén sokat dobott, hogy 1898-ban átadták az Otrokovice-Zlín-Vizovice vasútvonalat, így a városka bekerülhetett az Osztrák-Magyar Monarchia kereskedelmi vérkeringésébe. A közlekedési fejlesztésnek köszönhetően a Ba»a cég a századfordulóra már a nyolcadik legnagyobb cipőgyártó céggé nőtte ki magát a Duna-menti monarchia csehországi tartományában. 1904 decemberében Tomáą Ba»a három munkatársával közösen két éves amerikai (Lynn) és angliai (Leeds és Leicester) tanulmányútja után nemcsak háromszintes gyártósort építtetett fel szülővárosban, hanem bevezette a tengerentúlon megfigyelt új gyártástechnológiai ismereteit is a 260 fősre duzzadt gyárában. A meghonosított drákói munkafegyelem fellázadt munkásait az igazgató csak a csendőrséggel tudta leveretni. A ,,diktátori hajlamú vállalkozó" 1908-ra érte el, hogy napi 3400 pár lábbeli termeléséből az európai és a közel-keleti piacok is részesülhessenek.

A paraszti sorból nagytőkésé haladó út 1915-ben ért végett. Ba»a ugyanis ekkor érte el a bécsi Hadügyminisztériumnál, hogy cége gyárthassa le a hadsereg által kért 50 ezer pár hegymászásra is alkalmas csizmát. A termelés fenntartása érdekében a mágnás nemcsak orosz, szerb, olasz és francia hadifoglyokkal dolgoztathatott, hanem azt is elérte, hogy potenciális helybeli munkavállalói mentesüljenek a katonai szolgálat alól. Az állam hadimegrendeléséből fakadó nyereség nemcsak az ötemeletes pardubicei gyár 1917-es megépítésére volt elegendő, hanem egy országos, 18 boltból álló üzlethálózat kiépítésére is. A párizsi békediktátum előestéjén már a Ba»a-konszern volt az Osztrák-Magyar Monarchia legnagyobb cipőgyára: 3900 munkavállalója már 9000 pár lábravalót gyártott le naponta.

Tomáą Ba»a zlíni katélya. (Fotó: Zipp.de)

Felesége tanácsára Tomáą Ba»a 1910-ben kérte fel Jan Kotěrát, hogy a Zlín feletti Vizovicé domb aljában tervezze meg ,,U" alaprajzú, saroktornyokkal és huszártoronnyal díszített reprezentatív villáját. Mivel Kotěra élénken érdeklődött a társadalmi problémák építészeti megoldásai és az angol kertvárosi mozgalom iránt-, így a családi ház építésének ideje alatt a mérnök hamar rávette Ba»át a taylorizmus és fordizmus munkáltató-munkavállaló jólétével kapcsolatos doktrínák elsajátítására és alkalmazására. A ,,meggyőzésnek" köszönhetően Ba»a nemcsak ,,kizsákmányoló" abszolutista felfogásából engedett, hanem Jan Kotěra építészt ,,szociális súgóként" is dolgoztatta. Szintén a mérnök kezdeményezte, hogy a munkavállalók jobb életfeltételeinek javítása érdekében már a ,,Nagy Háború" ideje alatt kezdjék el építeni a mágnás pénzéből Zlín első moziját, egészségügyi intézményeit és a munkásainak szánt várost.

Alkotótábor a zlíni Ba»a gyár sarkában (Fotó: Zipp.de)
Európai elsők Isten háta mögött


Tomáą Ba»a szülővárosát érintő urbanisztikai elképzelései elől akkor hárult el mindenfajta formai és technikai akadály, amikor település polgárai 1923. szeptember 29-én megválasztották fő kenyéradójukat polgármesternek is. A mágnás ekkor közös kalap alá vonta vállalatbirodalmának és városának stratégiai, urbanisztikai és ingatlanfejlesztési érdekeit. Jan Kotěra angol minták alapján már 1921-ben elkészítette a 40 ezres lakosúra tervezett ekkor már 3000 fősre duzzadt Zlín átfogó városfejlesztési tervét-, amelynek központjában az új városháza, az új gyár és a munkásoknak megépíteni kívánt 30 ezer embert befogadni képes kertváros állt. Míg Kotěra a város részleteinek kidolgozását Frantiąek Lydie Gahura egyetemi hallgatójára, addig a grandiózus méretűre szánt gyár megtervezését Josef Gočár építészre bízta. Tomáą Ba»ának csak annyi volt a kérése építészei felé, hogy a második és a harmadik amerikai tanulmányútjuk során megszerzett tapasztalatok alapján a várost és a gyárat racionálisan, költséghatékonyan, előre gyártott standard méretű elemekből és lehetőleg minél kevesebb téglából építsék fel. Ba»a ezzel a funkcionalista igényével lényegében előfutárává vált az Európában csak 30 évvel később elterjedt házgyári technológiának.

A zlíni Ba»a-gyár (Fotó: Zipp.de)

Az ekkor még ,,gyár kerteknek", későbbi nevükön már ,,Ba»a csontvázaknak" nevezett amerikai modell csehszlovák alkalmazása során, Kotěra megállapította az épületek konfigurációs méreteit is. Egy ötemeletes gyárépület standard alapterületének mindig 80 x 20 méternek, egy egyemeletes irodaház hosszanti tengelyének 13 x 6,15 méternek, keresztirányban pedig 3 x 6,15 méternek kellett lennie. Az épületekben mindig szimmetrikusan kellett elhelyezni a támpilléreket. A lépcsőházaknak és a ruhatáraknak (az addigi gyárépítési gyakorlatoktól eltérően) mindig középen kellett lenniük. Kotěra 1923-as halála után a Ba»a építkezések másik alakja -Arnoąt Sehnal- továbbfinomította a méreteket és a technikai eljárásokat. A kezdetben használt egymás mellé helyezett csarnoktartó oszlopok helyett Sehnal ugyanis már oszlop nélküli, a tartófalakat -a gótikus templomok főhajóira jellemzően -csúcsos ívben kötötte össze, amiket csúsztatott zsaluzással készíttetett el. Az ezzel az egyedülálló szerkezeti eljárással felhúzott ingatlanoknak köszönhetően nemcsak a város és a gyár épületei lettek egyedülálló szerkezetűek, hanem bármilyen bővítés esetén a már meglévő egységek főfalaira támaszkodva, feleannyi költségért lehetett gyarapítani az üzemek számát is. Jó példa erre az 1924-ben átadott elektromos alállomás és a transzformátorház, valamint az ejektor és barnító siló épülete. Az épületszerkezeti és statikai újításnak köszönhetően a gyár 1927-re már 30 futószalagokkal összekötött 12 ezer embernek munkát biztosító épületegyüttesből állt.

Korszerű csehszlovák munkás kertváros 1923-ból (Fotó: Zipp.de)
Szociális érzelmű városalapító




A dinamikus munkáslétszám növekedése szükségessé tette a város szociális és infrastrukturális fejlesztéseit is. Gahura főépítész hűen követte elődje Kotěra 1922-es terveit-, az első kolóniákat a város Letná, majd Záleąná kerületeiben kezdte el építtetni. Az épületeket eleinte nyeregtetőseknek, majd takarékossági okokból lapos tetejűeknek építette meg. A kertváros építésénél még arra is figyeltek, hogy a háromszobás, fürdőszobával, pincével és egy angol WC-vel felszerelt kertes családi házak egyenkénti költsége ne haladja meg az ott lakó családfők egy éves keresetét. A lakók ingyen víz- és villanyáram szolgáltatást élveztek. A fát és a szenet a vállalat nagykereskedői áron adta el dolgozóinak. Mivel a lakbér a munkások keresetének alig 10 százaléka volt csak-, így a családi házak lakhatási jogára csak olyanok támaszthattak igényt, akik már több mint egy éve a cég alkalmazottai voltak. (A munkaviszony felbontása után egy hónappal lakásjog elveszett.) 1930 végére már több mint 1100 családi házat adott át a Ba»a-konszern (cipő-, fafeldolgozó-, gumi-, textil-és vegyi gyárak) zlíni munkásainak.

Zlín új észak-déli tengelye (Fotó: Zipp.de)

1927 elején kijelölték az új város központját is, amit a kelet-nyugat irányú Dřevnice folyócska, és a várostól északra felépített Ba»a kastély és a település déli részére szánt Tomáą Garrigue Masaryk első csehszlovák köztársasági elnökről elnevezett fiú és lányiskolák és kollégiumok metszéspontjában épült fel. A rombusz alakú téren kapott helyett az 1928-ra átadott Vásárcsarnok (Trľnice) és az 1929-ben felavatott 10 emeletes Nagyáruház is. 1930-ban Miroslav Lorenc tervei alapján szintén ezen a központi fekvésű téren épültek fel a piacot kiszolgáló alacsony teraszos kioszkok, 1932-re a Gahura tervezte Közép-Európa legnagyobb mozi-komplexuma, 1933-ban pedig a Karfík-Lorenc páros jegyezte acélvázas Közösségi Ház. A város északkeleti sarkában a fent említett ,,Ba»a csontvázakból" zsaluzták ki 1927-re a város első 270 ágyas kórházát is, amelynek megépítésére egymillió koronát áldozott a mágnás saját vagyonából. 1931-re készültek el a zlíni filmgyár (ma Kudlov) első épületei is, ahová rendszeresen járt reklámfilmeket forgatni Elmar Klos, Alexandr Hackenschmied és Moholy-Nagy László.

Az 1928-ban átadott zlíni Vásárcsarnok (Fotó: Zipp.de)
Állam az államban: városok és autópályák építtetői



Mivel 1927-31 között a Ba»a cégnek csak Csehszlovákiában már 1825, Németországban és Lengyelországban 60, Nagy-Britanniában, Dániában és az Egyesült Államokban 70 üzlete volt, így a termelés növelése érdekében a mágnás olyan nagy horderejű urbanisztikai és logisztikai elképzeléssekkel lépett ismét színre, amik már jelentősen túlmutattak az európai gyáriparosok által alapított szokványos méretű ipar-és üzemvárosok, ipari negyedek méretein. Tomáą Ba»a lényegében a saját és az állam pénzéből szerette volna a már 50 ezres lakosúra felduzzasztani kívánt Zlínt érintő első kelet-nyugati irányú autópályát, valamint hasonló irányú hajózható csatornáját megépíttetni, amelyeket közlekedési alternatíváknak szánt az Osztrák-Magyar Monarchia idejében kiépített zlíni vasúti szárny, és az általa 1923-ban kiépíttetett, ám gyér forgalmú otrokovicei repülőtér mellé. A nagy ívű fejlesztések megvalósulását Tomáą Ba»a-, mint ötletgazda- az 1932-ben Svájc fölött bekövetkezett légi szerencsétlensége miatt nem élhette meg. A munkálatok levezénylése féltestvérére, Antonínra maradtak.

Az első "Ba»a-csontváz" átadása (Fotó: Zipp.de)

A hajózható csatorna lényegében úgy kötötte volna össze a Dunát, a Moravát, az Elbát és az Oderát, hogy a Zlínből vagy a Prágából bármikor ellehessen érni hajóval a Fekete-és a Balti-tengert, illetve a németországi Fekete erdőt. A másfél méter mély és 12 méter széles 150 tonnás hajók által is hajózható csatorna megépülése nemcsak a Ba»a cégnek volt hasznos, hanem a ratíąkovicei lignitbányák és az otrokovicei gyárak tulajdonosainak is. Az 1936-ban elkezdett munkálatokat állami kérésre éppen ezért itt kezdték el hamarabb kivitelezni. A csatorna első szakaszának építését 1938-ban fejezték be. A háború után kommunistává vált csehszlovák hatalom az addig elkészült 58 kilométer hosszú csatornát csak két kilométerrel bővítette tovább. (A manapság Ba»a-csatornának nevezett turisztikai céllal használt folyami úton jelenleg 50 híd ível át, s azt tervezik, hogy a szlovákiai Szakolcáig fogják uniós pénzből meghosszabbítani.)

Tomáą Ba»a által elképzelt és finanszírozott első csehszlovák autópálya nyomvonala (Fotó: Novinky.cz)

Hasonló elgondolás mentén született meg az ország első autópályájának terve is, amely a sziléziai Cheb várostól az akkor még Csehszlovákiához tartozó kárpátaljai Kőrösmezőig tartott volna. (Bár a Tomáą Garrigue Masaryk államfő vezette állam már 1927-ben több tervben is felvázolta a korábbi dualista állam Bécs és Budapest központiságát felváltó első kelet-nyugat tengelyű sztráda nyomvonalát, 1937-ben Jan Antonín Ba»a kijelentette: ,,egy leendő 40 milliós országnak kutya kötelessége határtól határig vezetnie 980 kilométer hosszúságú autópályát".) Ba»a saját költségén elkészítette a sztráda költségvetését és a műszaki rajzokat is: eszerint 108 ezer munkavállaló három év alatt végzett volna a 2 milliárd angol fontba kerülő sztráda megépítésével. A 33 év alatt visszatörleszteni kívánt beruházási összeg mindemellett elegendő lett volna annak az 500 ezer embernek is, akik az élelem, a szállás és a nyersanyag biztosításáért feleltek. Ennek tükrében az állam és Ba»a pénzéből Zlínen keresztülhaladó sztráda első Zástřizly és Luľná települések közötti 74 kilométeres szakasza 1937-re már el is készülhetett. A sztráda továbbépítésére ellenben gondolni sem mertek a Hradzsinban, amikor a Harmadik Birodalom 1938-ban bekebelezte a cseh Szudéta-vidéket, Magyarország pedig az első bécsi döntés értelme alapján visszakapta Dél-Felvidéket, majd 1939. március 15-től április 4-ig tartó több sikeres szárazföldi és légi ütközet során ismét budapesti közigazgatás alá került Kárpátalja a függetlenné vált Szlovákiától.

Le Corbusier cseh tervezőtársaival Zlínben (Fotó: Zipp.de)

A kezdetben sikeresen végigvitt infrastrukturális tervekhez szorosan hozzákacsolódott Antonín Ba»a azon 1935-ös terve, miszerint egy nemzetközi építészverseny keretén belül építsék fel Zlín értelmiségének és felső-középosztályának szánt lakónegyedet, illetve Le Corbusier tervei alapján építsék ki a Dřevnice folyócska partszakaszait is. Egy évvel később a település központjában már át is adták Tomáą Ba»a emlékművét és a vállalat új tizenhat emeletes belvárosi székhelyét.

A zlíni Ba»a tizenhat emeletes "felhőkarcoló" (Fotó: Zipp.de)
Szatellit városok a Föld körül



Szintén az 1932-ben elhalálozott Tomáą Ba»a ötlete volt, hogy a Zlínben sikeresen alkalmazott amerikai építészeti modellt más városokban, vagy falvakban működő Ba»a cipőgyáraknál is alkalmazzák. Az úgynevezett szatellit városok megépítését fiatal cseh funkcionalista és bauhaus szellemben gondolkodó tervezőkre bízták (Miroslav Drofa, Zdeněk Rossmann, Bohuslav Fuchs, Jindřich Kumpoąt és Antonín Vítek), akik Frantiąek Lydie Gahura és Vladimír Karfík irányítása mellett szinte lemásolták a zlíni ipari - szociális - kulturális példát.

Az első Zlínt és Otrokovicét lemásoló kertváros és gyárnegyed 1932-ben a lengyelországi Chełmekben épült fel. Egy évvel később már három újabb alapítású városban ünnepelhetett Ba»a: a svájci 10 ezer lakosúra tervezett Möhlinben, a szintén 10 ezres morva Třebíčben és a 15 ezer fős indiai Konnagarban. 1934-ben két újabb, a mai Szlovákia területére eső faluban (Bossány és Szvit), az angliai Kelet-Tilburyben, és a 7000 lakosú indiai Batanagarban avatták fel a cseh stílusú városokat. A városépítési láz folytatódott 1935-ben is. Ekkor adták át az érsekújvári, a francia hellocourti és vernoni , illetve a horvát borovói Ba»a-városokat.

1936-tól 1963-ig városok tucatjai épültek fel világszerte: így Csehszlovákiában (Zruc nad Sázavou, Sezimovo Ústí, Liptószentmiklós, Simony), Franciaországban (Neuvic, Dordogne), Indiában (Digha, Patna), Hollandiában, Belgiumban, az Egyesült Államokban (Belcamp), Kanadában (Batawa), Brazíliában (Batatuba, Mariapolis, Bataguassu, Nova Andradina, Município de Anaurilândia, Município de Batayporã) és Magyarországon (Martfű). A Ba»a cipőgyár nemcsak 33 települést ,,ajándékozott" az emberiségnek, hanem 53 gyárat is átadott Szíriától Egyiptomon, Kongón és Irakon át egészen Haitiig és Peruig.

A martfűi Cipőgyár (Fotó: Vállalkozónegyed.hu)
Villamos és repülőtér a magyar pusztán



Martfű az 1940-es évekig csak puszta volt. Fejlődése a következő években szorosan összefüggött a cipőgyár telepítésével. A telephelybizottság 1939-ben azért döntött a Tisza-part ezen szakasza mellett, mert akkoriban csak itt futott össze a közút, a vasút és a folyó. Az út és a folyó közötti keskenyebb részt a bizottság a gyárépületek helyének jelölte ki, a többi részt folytatólagosan lakónegyedek részére tartották fenn. Az 593 katasztrális holdat 325 ezer Pengőért vásárolta meg a vállalat. Ba»a nagyvonalú tervet dolgozott ki a leendő martfűi gyárteleppel kapcsolatban: Tiszaföldvárig nemcsak villamos közlekedett volna a gyártelep és a leendő kertváros között., hanem egy repülőtér és egy hajókikötő is segítette volna a közlekedést. Az építkezési program itt sem csak a gyár céljait szolgáló üzemi épületeket foglalta magában, hanem korszerű munkáslakóházak és mindenféle szociális, kulturális és egészségügyi intézményekkel felszerelt lakótelepeket is. Az építkezés értéke mintegy 25 millió Pengőre volt tehető. Bár az 1940-re átadott ötemeletes gyárépületből a talajviszonyok miatt csak kétemeletes lett, Ba»a ugyanebben az évben már átadta nyolc darab családoknak szánt lakóházát is. Mint Zlínben, a lakóházak itt is egyemeletes, fürdőszobás, angol vécével és vízvezetékkel ellátott épületek voltak.

A martfűi Ba»a-város (Fotó: Martfű.hu)

A végleges martfűi beruházási terv szerint a cég további 22 darab tizenkét lakásos családi házat, hat darab internátust, valamint 7 darab ötemeletes gyárépületet is tervezett felépíteni. A 14-16 ezer fősre tervezett telepen természetesen Kultúrház, templom, iskolák és egy egészségház is megépült volna. A kétemeletes gyárépület 1943 közepén lett kész és Cikta Rt. néven kezdte el működését. A termelő üzemrészek építésével egyidejűleg kezdték el a lakóházak, munkásszállók és az utak építését is a Zlínből hozott építőipari gépekkel és felszerelésekkel. A martfűi Ba»a-város 21 egyemeletes házból állt, amelyek modern téglaépületek voltak. Ezekben 70 család lakott (öt egycsaládos ház, öt kétcsaládos ház, egy négycsaládos ház, nyolc hatcsaládos ház). A családi házakkal egy időben 491 fő részére egy munkásszállót is felhúztak. A lakbér egy család részére havi 48 Pengő volt, míg egy cipész szakmunkás átlagfizetése 300 Pengő. A lakbér a házakba invesztált tőke négyszázalékos kamatát fedezte. A második világháború során 1943-ban az üzemet hadiüzemmé nyilvánították. 1944. október 6-án a hadiüzemi parancsnok utasítására a lakótelepet kiürítették. Martfű a hatvanas-hetvenes évekre a hazai cipőgyártás (Tisza) fellegvára lett.

Jamrik Levente

http://falanszter.blog.hu/2011/03/02/martfu_es_meg_32_varos_ket_paraszti_szarmaza su_cseh_fiutestverpar_epult_fel
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Címkék: nyeregtetőseknek, franciaországban, vállalkozónegyed, csehszlovákiához, termelékenységét, meghosszabbítani, városfejlesztési, liptószentmiklós, csehszlovákiában, tervezőtársaival, középosztályának, elképzeléssekkel, épületszerkezeti, részesülhessenek, metszéspontjában, lengyelországban, hozzákacsolódott, felszerelésekkel, futószalagokkal, folytatólagosan, keresztülhaladó, munkáslakóházak, saroktornyokkal, továbbépítésére, alapterületének, századfordulóra, dolgoztathatott, keresztirányban, alternatíváknak, megválasztották, tulajdonosainak, huszártoronnyal, polgármesternek, vérkeringésébe, felduzzasztani, funkcionalista, paraszti sorból, kenyérre valót, 1896-os frankfurti, német gyártósoroknak, családi vállalkozás, termékek országos, városka bekerülhetett, közlekedési fejlesztésnek, nyolcadik legnagyobb, tengerentúlon megfigyelt, meghonosított drákói, igazgató csak, csendőrséggel tudta, közel-keleti piacok, hadsereg által, termelés fenntartása, Tomáą Ba»a, Osztrák-Magyar Monarchia, Mivel Kotěra, Nagy Háború”, Frantiąek Lydie Gahura, Josef Gočár, Tomáą Ba»ának, Tomáą Garrigue Masaryk, Miroslav Lorenc, Közösségi Ház, Elmar Klos, Alexandr Hackenschmied, Moholy-Nagy László, Egyesült Államokban, Tomáą Ba»a-, Antonín Ba»a, Harmadik Birodalom, Miroslav Drofa, Zdeněk Rossmann, Bohuslav Fuchs, Jindřich Kumpoąt, Antonín Vítek, Vladimír Karfík, Sezimovo Ústí, Nova Andradina, Szíriától Egyiptomon, Mint Zlínben, Cikta Rt, Jamrik Levente,
Új komment
Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!
Felhasználónév:
Jelszó:
Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:  
 
Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés   Kép: Képbeszúrás   Link: Beszúrás

Mérges Király Szomorú Kiabál Mosoly Kacsintás haha hihi bibibi angyalka ohh... ... buli van... na ki a király? puszika draga baratom... hát ezt nem hiszem el haha-hehe-hihi i love you lol.. nagyon morcika... maga a devil pc-man vagyok peace satanka tuzeske lassan alvas kaos :) bloaoa merges miki idiota .... sir puszika
 
 
Félkövér: [b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt: [i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés: [c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás: [kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás: [link] http://tvn.hu [/link]
ReceptBázis
Bulgur gombával és csikemellel...
Epres túrótorta
Mákos-almás süti
Lazac édesköményes-citromos rizottóval
Részeges nyúl
Sült hekk
Zöldséges, tepsis krumpli
Cukkinis, padlizsános egytálétel
Pirított gomba sárgarépával
Sajttal töltött gomba
még több recept
Véleményezd!
02.26. 13:32 Március második felében rendezik a Debreceni Tavaszi Fesztivált
02.26. 13:32 Koronavírus - Romániában stratégiai kommunikációs törzs alakult a "rémhírjá...
02.26. 13:31 Koronavírus - Nagy-Britanniában kiterjesztik a szűrést
02.26. 13:31 Balázs Attila: kissé megnyugodott a lelkem
02.26. 13:21 Magyar Mozgókép Szemle - Szabó István nem veszi át az életműdíjat
02.26. 13:11 Tokió 2020 - A MOB elnöke az olimpiai felkészülésről tájékoztatta a kormány...
02.26. 13:11 Légfegyveres Eb - Aranyérmes a Pekler, Mészáros junior puskás vegyespáros
02.26. 13:02 A Mercedes magyarországi cégei 2020-ban is jó évre számítanak
02.26. 13:01 Zelenszkij: Ukrajna nem mond le a Krímről cserébe a Donyec-medencei békéért
02.26. 13:01 A magyar családpolitikai rendszer sikereit mutatta be Boszniában Novák Kata...
Tudjátok ?
Mi a teendő a novemberi Rododendron bimbóval?
Az álmoknak valóban van jelentése?
Hogyan lehet megszabadulni a kuponoldalak és a maikupon hírlevéltől ?
Kívánhatok, Boldog Új Évet, minden megmaradt Csatilakónak?
Káros az alkohol ? Ha igen akkor mennyire ?
még több kérdés
Blog Címkék
A nagyböjt megmutatja az élet ...  Miért hordjuk a jeggyűrűt ott?  Gyertya  Ferenc pápa nagyböjti üzenete ...  Ha elestél...  Facebookon kaptam  Facebookon kaptam  Pillangók  SzepesMária Csendesebb utakon....  A fortisssimo bujálkodása  Egy újabb átverés  Facebookon kaptam  Facebookon kaptam  A kézremegés okai  Nagyböjti ráhangoló: 02.25  Kellemes teázást  Facebookon kaptam  Miért hordjuk a jeggyűrűt ott?  Egy újabb átverés  Facebookon kaptam  Kellemes délutánt kívánok  Facebookon kaptam  Facebookon kaptam  Tél temető virágok  A nagyböjt megmutatja az élet ...  Facebookon kaptam  Őszi eső  Pio atya: sétáló botok  Kellemes teázást  Facebookon kaptam  Jó reggelt kedves látogatóimna...  Csaba testvérrel - Szent Mátyá...  Változások  A delphoi szabályok  Ki ne várná február végét  Mitől lehetünk mogorvák?  Virág csendéletek  Jó reggelt kedves látogatóimna...  Ez is el fog múlni  Gyermek befogadása  Csokor kaspóban  Sikeres - békés új hetet kív...  Facebookon kaptam  Png virág  Petőfi Sándor - A tavaszhoz  Cirmos rózsák  Nagyböjti ráhangoló: 02.25  Gondolat........  Nő kalapban  Kellemes kávézást!  Miért hordjuk a jeggyűrűt ott?  Csokor vázában  Facebookon kaptam  Orchidea  Micsoda nő  Nagyböjti üzenet 2011-ben  Facebookon kaptam  Meditáció  Nagyböjt kívül és belül  A delphoi szabályok  Pio atya idézeteiből  Gyengédség  Csokor kaspóban  Facebookon kaptam Krisztina...  Eperszem  Hajszárítás  Jézus és a gyerekek  A hit és a szeretet helye  Jó éjszakát  Női kézilabda Olimpiai kerete  Pio atya idézeteiből  Tulipánok  Miért hordjuk a jeggyűrűt ott?  Petőfi Sándor - A tavaszhoz  Mi érzelmi analfabéták vagyunk...  Facebookon kaptam  Csokor vázában  Gerberák  Sikeres - békés új hetet kív...  Virág csendéletek  Szenvedélyesen szerette Istent...  Png nő  Orvosi szempontból nincs remén...  A kommonizmus áldozatainak eml...  Az álmok - C.G. Jung szerint  Sikeres - békés új hetet kív...  Orvosi szempontból nincs remén...  Szent Mátyás apostol 02.24  Orchidea  Mindenkiben a nagy Ő-t látni c...  Orvosi szempontból nincs remén...  Miért hordjuk a jeggyűrűt ott?  Nagyböjt előtti gondolatok - B...  Elmélkedem  Kellemes délutánt  Tűzkő utcai kis kertben is nyí...  Facebookon kaptam  Szent II. János Pál pápa nagyb...  Minden fókalelkű induló átúszt...  Jézus és a gyerekek 
Bejegyzés Címkék
paraszti sorból, kenyérre valót, 1896-os frankfurti, német gyártósoroknak, családi vállalkozás, termékek országos, városka bekerülhetett, közlekedési fejlesztésnek, nyolcadik legnagyobb, tengerentúlon megfigyelt, meghonosított drákói, igazgató csak, csendőrséggel tudta, közel-keleti piacok, hadsereg által, termelés fenntartása, mágnás nemcsak, katonai szolgálat, ötemeletes pardubicei, párizsi békediktátum, társadalmi problémák, angol kertvárosi, mérnök hamar, munkavállalók jobb, mágnás pénzéből, munkásainak szánt, zlíni Ba»a, mágnás ekkor, munkásoknak megépíteni, város részleteinek, grandiózus méretűre, kérése építészei, harmadik amerikai, gyárat racionálisan, funkcionalista igényével, zlíni Ba»a-gyár, épületek konfigurációs, ötemeletes gyárépület, egyemeletes irodaház, épületekben mindig, addigi gyárépítési, technikai eljárásokat, kezdetben használt, tartófalakat &#8211, gótikus templomok, egyedülálló szerkezeti, gyár épületei, üzemek számát, 1924-ben átadott, gyár 1927-re, dinamikus munkáslétszám, város szociális, első kolóniákat, város Letná, épületeket eleinte, kertváros építésénél, angol WC-vel, éves keresetét, lakók ingyen, vállalat nagykereskedői, munkások keresetének, családi házak, munkaviszony felbontása, hónappal lakásjog, kelet-nyugat irányú, várostól északra, település déli, rombusz alakú, 1928-ra átadott, 1929-ben felavatott, központi fekvésű, piacot kiszolgáló, város északkeleti, fent említett, város első, mágnás saját, zlíni filmgyár, 1928-ban átadott, termelés növelése, mágnás olyan, európai gyáriparosok, állam pénzéből, általa 1923-ban, 1932-ben Svájc, munkálatok levezénylése, hajózható csatorna, németországi Fekete, másfél méter, ratíąkovicei lignitbányák, otrokovicei gyárak, 1936-ban elkezdett, csatorna első, háború után, addig elkészült, manapság Ba»a-csatornának, szlovákiai Szakolcáig, ország első, sziléziai Cheb, korábbi dualista, sztráda költségvetését, műszaki rajzokat, , ,
2020.01 2020. Február 2020.03
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
242526272829 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 64001 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1374
  • e Hét: 9893
  • e Hónap: 70824
  • e Év: 173178
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2020 TVN.HU Kft.