Belépés
zgfumag.blog.xfree.hu
Ha azért nézel , mert ez a munkád, jó munkát kívánok! GYÁVA NÉPNEK NINCS HAZÁJA! Minden nemzetnek olyan kormánya van aminöt érdemel. Ha valami... Zámbori Gusztáv
1957.12.05
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
Tb-reformok, szerte a világba
  2008-02-09 00:46:34, szombat
 
   
 
Tb-reformok, szerte a világban


Meglehetősen változatos képet mutatnak a világ országai egészségügyi rendszerük tekintetében.

Ám abban a bemutatott országok nagy többsége hasonlít, hogy társadalombiztosítását vagy nemrégiben reformálta meg, vagy erre készül.
Hirdetés

Ausztriában egységes és kötelező a társadalombiztosítás. Az országot 28 önállóan gazdálkodó szervezet (betegkassza) hálózza be, amelyek részben tartományi alapon, részben foglalkozási ágak szerint működnek: ezek alkotják az osztrák egészségügyi rendszer alapegységeit. Az egészségbiztosítási pénztárak kötnek szerződést az orvosi kamarával. Közösen szabják meg, hogy egy adott körzetben hány orvos és milyen szakterületen nyithat rendelőt, milyen szolgáltatásokért mennyi pénz kérhető, és az ár hogyan oszlik meg a beteg és a biztosító között.

A betegkassza által fedezett háziorvosi ellátásért és ambuláns kezelésért a pénztár által kibocsátott igazoló kártya felmutatásával nem kell vizitdíjat fizetni, de az egészségügyi járulékon felül évente 10 eurót felszámolnak a "vizitdíj" fejében. A rendelők a bejárati táblán általában feltüntetik, hogy melyik biztosítóhoz (vagy biztosítókhoz) tartozókat látják el. A kezelés mindazonáltal még így sem teljesen ingyenes: vannak olyan ellátások, amelyekért fizetni kell - méghozzá rögzített formában vagy százalékban megjelölt összeget - a szolgáltatónak vagy a biztosítónak.

A kórházi napidíj 5 és 15 euró között mozog. Ha valaki nem a területileg illetékes intézményt veszi igénybe vagy többletszolgáltatást óhajt, akkor azt meg kell fizetnie. Létezik még magánbiztosítási forma is, például az extra szolgáltatások fedezésére. A receptdíj gyógyszerenként 4,60 euró.

Ausztria 8,2 milliós lakosságának 98,5 százaléka biztosított. A segélyből élők ellátási költségeit az állam fedezi. Egészségbiztosítási járulékot 6,2 millióan - munkaadók, munkavállalók és önálló foglalkozásúak - fizetnek a 18 százalékos társadalombiztosítási illeték keretében. A jövedelemtől függő járulékok nagyságát törvény határozza meg, azok átlagos együttes mértéke a bruttó kereset 7,5 százalékát teszi ki (az alkalmazottaké 6,4 százalék, az egyéni vállalkozóké 9,1 százalék). Az összeg alapjárulékból, kiegészítő kórházi járulékból és baleseti járulékból tevődik össze. Ha van munkáltató, a terhet általában fele-fele arányban viseli a foglalkoztató és a foglalkoztatott.

A befizetésekből évi 10,3 milliárd euró folyik be (a hozzájárulást most januártól 0,15 százalékkal megemelték). A receptilletékekkel, szolgáltatási pótlékokkal és egyebekkel együtt összesen 12,3 milliárd euró áll rendelkezésre a betegellátási költségek fedezésére. Szövetségi, tartományi és területi szinten további 5,9 milliárdot fordítanak az adókosárból egészségügyi kiadásokra, 5,4 milliárd eurót pedig magánbiztosítók fizetnek ki. Mindent beleszámolva évente körülbelül 25 milliárd eurót költenek egészségügyre az alpesi országban, ami a hazai össztermék 10,2 százaléka.

Mivel többet költenek, mint amennyi a bevételük, a betegpénztárak óriási adóssághegyet görgetnek maguk előtt. Tavaly hozzávetőleg kétmilliárd euróra rúgott a hiányuk.

A néppárti Andrea Kdolsky egészségügyi miniszter véleménye szerint a krónikus betegek ellátására fenntartott kórházi ágyak csökkentésével, a kórházak közötti együttműködés és munkamegosztás javításával, az egészségbiztosítási pénztárak szolgáltatásainak felülvizsgálatával és a magántőke bevonásával - például orvosi kft-k létrehozásával - hárommilliárd euróval csökkenteni lehetne az egészségügyi kiadásokat.



Meglehetős zökkenőkkel és éles viták, valamint a leginkább érintettek heves tiltakozása közepette halad az egészségügyi reform megvalósítása Németországban. A reformot még évekkel ezelőtt a Gerhard Schröder volt kancellár szociáldemokrata-zöld kormánya kezdeményezte. A 2005 őszén hivatalba lépett, Angela Merkel konzervatív kancellár vezette nagykoalíciós kabinet még eltökéltebben folytatta és folytatja azt mindenekelőtt a költségvetés szanálásának, a kiadások általános csökkentésének céljával.

Az országban már korábban nagy elégedetlenséget váltott ki, hogy a családi orvosok esetében bevezették a vizitdíjat, amely negyedévre 10 euró. Nem csupán a díj bevezetése, hanem amiatt is, hogy a túlzott bürokrácia következtében jelentősen lelassult a rendelés, s növekedett a várakozási idő. Mint ahogy nem fogadta lelkesedés az ezzel együtt bevezetett kórházi díjat sem. Még kevésbé a dobozdíjat, ami azt eredményezte, hogy az orvos által felírt s a biztosító által támogatott gyógyszerek ára 5 eurónál kezdődik.

Elégedetlenek az orvosok, különösen a kórházi orvosok, mert a reform keretében - az ügyeleti rendszer megváltoztatása miatt - az eddiginél többet kell dolgozniuk. Ugyanez vonatkozik a kisegítő személyzetre, elsősorban az ápolónőkre, akikre mind nagyobb teher hárul. Ez is magyarázza, hogy a jobb megélhetés reményében mind több német - különösen fiatal - orvos keres külföldön állást.

Noha a kórházak állapota többnyire kielégítő, mind több egészségügyi intézmény panaszkodik forráshiányra és nem utolsósorban a gyógyszergyártók kiváltságaira. Ők ugyanis szinte kényükre-kedvükre emelhetik a gyógyszerek árát.



A mindenki által alanyi jogon, ingyenesen igénybe vehető brit állami egészségügyi rendszer, az NHS költségeit teljes mértékben az adóbevételekből, a költségvetés keretében fedezi a brit állam.
Az idén 60 éves NHS ugyanakkor jó ideje súlyos finanszírozási gondokkal küszködik, annak ellenére, hogy a költségvetésből évről évre rekord - az idei pénzügyi évben először 100 milliárd font (35 ezer milliárd forint) feletti - összegeket utalnak ki működtetésére.

A kormány ugyan továbbra is ragaszkodik az állami egészségügy teljes ingyenességéhez, az orvosszakma szerint azonban ez előbb-utóbb fenntarthatatlanná válik.

A Brit Orvosi Kamara (BMA) tavaly közzétett, nagy feltűnést keltő állásfoglalásában leszögezte: alapellátási feladatokra kell szűkíteni az NHS által nyújtott térítésmentes szolgáltatásokat, mert a teljes körű ingyenes ellátás most már finanszírozhatatlan állami forrásokból.

Az Orvosok a reformért nevű kampányszervezet szintén tavaly kiadott jelentése szerint ma már "nem realitás, hanem politikai délibáb" a brit egészségügy ingyenessége, mivel a betegek mind több esetben kényszerülnek fizetős ellátások igénybe vételére a magánszektorban az adósságoktól gyötört NHS egyre "lyukasabb" szolgáltatásai miatt.

Különösen neuralgikus pont az NHS keretében nyújtott - illetve nem nyújtott - fogászati ellátás. Ez ugyanis számos körzetben szinte megszűnt, mert a fogorvosok tömegesen mondják fel NHS-szerződéseiket, és csak magánalapon hajlandók fogadni betegeiket, akik közül azonban sokan nem tudják megfizetni a csillagászati kezelési költségeket. Ebben a helyzetben virágzik a külföldi "fogturizmus", amelynek legkedveltebb célpontja Magyarország.



Franciaországban az állami felügyelet álló, szolidaritás alapú, minden francia állampolgárnak vagy az országban munkát vállaló külföldinek és ott tanuló diáknak járulékfizetés alapján szolgáltatást nyújtó társadalombiztosítás finanszírozza az egészségügyi költségek 75,5 százalékát, a magánbiztosítók a 13,2 százalékát fedezik, és a háztartásokra hárul a költségek 11,3 százaléka.

A franciák 87 százaléka rendelkezik kiegészítő magánbiztosítással (a szolgáltatók legtöbbször nem egyénileg, hanem munkahelyekkel kötnek szerződéseket), amely az állami egészségpénztár által a betegekre egészségügyi szolgáltatásonként változóan 20-40 százalékban áthárított költségeket fedezi. Akinek nincs kiegészítő biztosítása, annak zsebből kell minden szolgáltatásért az önrészt kifizetnie. A munkanélküliek költségeit átvállalja az állam.

Franciaország GDP-jének 9,5 százalékát költi az egészségügyre, s az évről évre növekvő egészségügyi kiadások csökkentésére a kormányzat - heves társadalmi vitáktól kísérve - egyre többet hárít át a betegekre. Az állami ellátóhelyeken egy általános orvosi konzultáció díja jelenleg 22 euró (5600 forint), melyből 15,40 eurót (4000 forintot) térít vissza a betegeknek az állami egészségbiztosító. A nem fedezett önköltségen kívül először három évvel ezelőtt szabott ki kötelezően fizetendő vizitdíjat minden egészségügyi szolgáltatásra a kormányzat, akkor 1 eurós összegben, s ennek is betegenként évi 50 euróban állapította meg a felső határát. A társadalombiztosítás 2008-ra várható 12 milliárd eurós hiányának lefaragására január 1-jétől minden kiváltott gyógyszer és egyes egészségügyi ellátások után további kötelező 50 eurócentes önrészt vezetett be a kormányzat. Ezenkívül 2 euróval kell hozzájárulniuk a betegeknek minden egyes egészségügyi szállítás költségeihez. Az újabb önrész sem haladhatja meg az évi 50 eurót betegenként, s fizetése alól a kisjövedelműek, a 16 éven aluliak és a terhes nők - közel 10 millió biztosított - felmentést kapott. Egy szeptemberi felmérés szerint az újabb önrész bevezetésével a franciák 70 százaléka nem értett egyet, és az annak eltörlését követelő két petíciót eddig több, mint 300 ezren írták alá.



Bár a belga egészségügyi rendszerben a nyolcvanas évek óta nem hajtottak végre nagyobb szerkezeti reformokat, számos intézkedést hoztak a rendszer javítása érdekében.

Az elmúlt évek változtatásai közül kiemelkedik a kórházak pénzügyi reformja, az alapellátás javítása, az orvosok számának korlátozása, a generikus gyógyszerek támogatása, az egészségügyi szolgáltatást nyújtók, illetve a betegbiztosítók elszámoltathatóságának erősítése. A lakosság meglehetősen elégedett az egészségügyi ellátás színvonalával, bár aggodalomra adnak okot bizonyos egyenlőtlenségek, miközben az egészségügyi ellátás költségei emelkednek.

2004-es adat szerint a belga GDP 9,3 százalékát tették ki az egészségügyi kiadások. Az azt követő három évben reálértéken évi 4,5 százalékkal bővültek tovább az egészségügyre fordított összegek. A belga egészségügyet elsősorban a társadalombiztosítási befizetésekből és adókból finanszírozzák. A közszféra mintegy 70 százalékkal vesz részt a finanszírozásban.

Az egészségügyi rendszer két alapelve az ellátáshoz való egyenlő hozzájutás, valamint a választás szabadsága. A "bismarcki típusú", kötelező országos egészségbiztosítás az egész lakosságot lefedi, és nagyon széleskörű szolgáltatást biztosít úgy, hogy a beteg csak viszonylag csekély hozzájárulást fizet. Ehhez mindenkinek regisztráltatnia kell magát valamelyik betegbiztosítási alapnál.

Ehhez az alapkonstrukcióhoz járul kiegészítésként a magánszféra szolgáltatása, szabad orvos- és szolgáltatóválasztással, fizetős alapon. A kötelező egészségbiztosítást nyújtó betegbiztosítók minden évben előre megkapják azt az összeget, amiből a kifizetéseket eszközlik, és szigorúan el kell számolniuk a normatívától való eltéréssel.



Az évtized közepén bevezetett hollandiai egészségügyi reform a magyar illetékesek egyik modellje volt, olyannyira, hogy az új magyar rendszer kidolgozásának egy korábbi szakaszában Hans Hoogervorst volt egészségügyi miniszter tanácsadóként is közreműködött.

Hollandiában a szociális rendszer minősége mindig is a világelsők közé tartozott, és a helyiek állítása szerint a két éve bevezetett átfogó reform nem változtatott ezen. A rendszer alapja továbbra is a szolidaritás maradt, azaz hogy mindenki egyformán hozzájusson az ellátáshoz, és a biztosítás senkitől ne kívánjon meg erőn felüli teherviselést.

Korábban a holland egészségbiztosítási rendszer kétoszlopos volt: más lehetőségei voltak a tehetősebb biztosítottaknak, mint a szerényebb jövedelműeknek. A reform során ezt állították át egységes rendszerré: jelenleg 30 biztosító működik a holland piacon, és a helyi egészségügyi vezetés szerint a reform egyértelműen kedvező hatást tett mind az árakra, mind a minőségre.

Jóllehet Hollandiában a magyarnál lassúbb tempóban, hosszan készítették elő a reformot, és kisebb lépésekben, fokozatosan vezették be, annak keresztülvitele nem ment gond nélkül: több alkalommal tömegtüntetést tartottak az országban a tervezett lépések ellen.

A reform megindítását annak idején három fő okkal indokolták: a népesség öregedése miatti költségnövekedéssel, a költséghatékonyság javításával, valamint annak a kettős sztereotípiának a megszüntetésével, hogy az egészségügyi ellátás ingyen van, miközben a páciens helye a rendszerben másodlagos az orvosokéhoz képest. Az új rendszerben jövedelemarányosan a betegeknek is hozzá kell járulniuk az ellátáshoz, ugyanakkor a költségek nagy részét a biztosítók állják, miközben jelentősen növekedett az ellátás minősége, és radikálisain csökkentek a gyógyszerárak.

A reform sikerét bizonyítja a holland szakemberek szerint, hogy csak az első évben a lakosság 20 százaléka váltott biztosítót. A kezdeti lakossági elégedetlenség mára csökkent, a reform elfogadottsága a felmérések szerint jelentősen nőtt: jelenleg már csak a lakosság 9 százaléka változtatna jelentősen. A reform továbbra is vitatéma a politikai erők között, viszont a hatóságok nagy figyelmet fordítanak a lakosság tájékoztatására. A biztosítói piacon a változtatások jelentős átrendeződést okoztak.

A holland reformmal az Európai Bizottság is elégedett volt. Az átalakításra szánt 15 milliárd eurós állami támogatást Brüsszel azzal a dicsérettel hagyta jóvá, hogy a reform minden állampolgárnak garantálja az egyenlő hozzáférést a rendszerhez, miközben az hatékonyabbá és pénzügyileg kiegyensúlyozottabbá vált.



Az Egyesült Államokban az egészségügyi finanszírozás reformja az elnökválasztás évében az egyik legfontosabb kampánytéma; a 18-29 éves korosztály legfőképpen amiatt aggódik, vajon képes lesz-e fizetni egészségbiztosítását.

A demokraták arra a 47 millió amerikaira is kiterjesztenék az ellátást, akinek jelenleg nincs biztosítása. A lakosság választhatna az állam által szervezett ellátás vagy a piaci alapú szolgáltatások között. Minden nagy munkáltatónak fedeznie kellene a dolgozók biztosítását. A Demokrata Párt a finanszírozáshoz megszüntetné az évente 250 ezer dollárnál nagyobb jövedelmű személyek esetében Bush elnök adócsökkentéseit. Az egészségfenntartó szervezeteket (HMO) perelni lehetne a költségek miatt. Hillary Clinton 8 év alatt mindenkire kiterjesztené, kötelezővé tenné a részben a munkáltatók, részben az állam által fizetett egészségbiztosítást. Barack Obama elsősorban a gyerekeknek adna biztosítást. Nem tenné viszont kötelezővé, mondván, nem lehet a méregdrága ellátást rákényszeríteni arra, aki nem tudja megfizetni.

Mivel az egészségügyi ellátás költségei 2000 óta négyszer gyorsabban növekedtek a béreknél, a republikánusok is zászlajukra tűzték az egészségügyi finanszírozás reformját. Ők ellenzik az állami alapú, univerzális ellátást, ehelyett a megelőzésre, a költségcsökkentésre, esetleg az adóenyhítés útján történő támogatásra helyezik a hangsúlyt.



Szlovákiában Mikulás Dzurinda nyolc évig kormányzó kabinetje nem kevés parlamenti és lakossági ellenállás mellett végrehajtotta, de befejezetlenül hagyta az egészségügy és a betegbiztosítás reformját.

A 2006 nyarán helyébe lépő és populistának tartott Robert Fico kormánya legelső teendői közé sorolta a 2002-től bevezetett vizit-, ágy- és receptdíj eltörlését, hogy ily módon szüntesse meg a hálapénz intézményét. Dzurindáék ugyanezt akarták elérni ezek bevezetésével. Mindkét intézkedés célt tévesztett: hálapénz van, annak ellenére, hogy az orvost azért is öt év szabadságvesztésre ítélhetik, ha pénz ellenében kedvezőbb helyre sorolja betegét a várólistán.

A Fico-kormány egészségügyi reformja a magánbiztosítókat célozta meg. Az országos pacientúra 55 százalékát saját ügyfeleként jegyző állami Általános Egészségbiztosító (VZP) érdekeit követve a kormány offenzívát indított a négy magánbiztosító ellen, mondván, hogy azok az állam pénzéből hatalmas hasznot halmoznak fel, mert nem forgatnak vissza elegendő pénzt az egészségügyi ellátás rendszerébe.

A közelmúltban megtörtént a kormányzati törekvéseket követő törvénymódosítás: 2007 első napjától a korábbi 4 százalékról 3,5 százalékra csökkentették a biztosítók működésére elkülöníthető költségeket, a nyereséget pedig kötelesek visszaforgatni az egészségügyi ellátásba. Erre az érintett magánbiztosítók azonnal az így keletkező kár megtérítését követelték, mondván: ha a kormány nem hajlandó a peren kívüli megállapodásra, akkor perelnek, mégpedig - külföldiek lévén - külföldi bíróságokon. Egyes találgatások szerint ha nem állapodnak meg és a nemzetközi bíróságok a magánbiztosítók javára döntenek, akkor a kormány akár félmilliárd eurót, vagy annál is többet fizethet.

További súlyos bonyodalmak álltak elő azért, mert az Általános Egészségbiztosító számos kis kórházzal nem akar biztosítást kötni a fekvőbeteg-ellátásra, ezzel szemben az egyetemi klinikáknak a korábbiaknál lényegesen nagyobb pénzre tett igéretet, ugyanakkor egy-egy műtéti beavatkozásért a kedvezményezett klinikák nagyobb összeget számlázhatnak a biztosítóknak, mint a megyei és városi kis kórházak. A mintegy hatezer fölöslegesnek minősített kórházi ágy megszüntetésének kérdésében az ellenzék még egyet is értene a kormányzati elképzelésekkel, de a végrehajtás tervezett módját ellenzi, mert azt is a megyei kórházak kárára és az állami klinikák javára akarják végrehajtani.



Csehországban a jobbközép kormány egészségügyi minisztere, Tomás Julínek tavaly jelentette be: néhány éven belül alapjaiban alakítja át az egészségügyet, amely évente mintegy 220 milliárd koronát fogyaszt el - szakértői becslések szerint mintegy 20 százalékot pazarlóan. Az ellenzék viszont az állítja: a GDP egészségügyre fordított 7 százaléka az európai átlag alatt van, s nem reformokra, hanem a pénz jobb felhasználására van szükség.

Julínek javaslatára a cseh kormány előzetesen úgy döntött: beengedi a magántőkét az egészségügybe és részvénytársaságokká alakítja át az eddigi 9 egészségbiztosítót, valamint az egyetemi kórházakat. Az átalakítás szerves része, hogy az állam egy új egészségügyi törvényben részletesen meghatározza az egyes intézmények feladatait, s rögzíti a biztosítottak jogait a megfelelő kezelésre. Egy bizonyos szintű szolgáltatásra minden betegnek joga lesz. Ugyanakkor a törvény lehetővé fogja tenni, hogy aki a törvény által meghatározott szint feletti szolgáltatásokat akar, azokat megveheti. Bár már most is lehet például külön kórházi szobát vagy ételt rendelni, de a kezelés magasabb szintjét hivatalosan megvenni nem lehet.

Az átfogó egészségügyi reform "nulladik" szakasza januárban indult el különféle illetékek bevezetésével. Az orvosnál 30 koronás (1,15 euró) vizitdíjat kell fizetni, s ennyibe kerül a recept minden egyes tétele is. A kórházi napidíj 60 korona (2,30 euró) , míg az ügyeletek igénybevétele 90 koronába (3,50 euró) kerül. A díjak a csecsemőktől az aggokig mindenkire érvényesek. A vizitdíjak és a receptdíjak éves felső határa 5000 korona (kb 190 euró), ezen felül a költségeket a biztosítók visszafizetik. A lakosság többsége ugyan ellenzi a díjakat, de a fizetéssel nincsenek semmiféle gondok, az orvosok többsége viszont támogatja.

A jelenleg előkészítés alatt álló második szakaszban, a jövő év elejétől részvénytársaságokká alakítanák át a 9 egészségbiztosítót, és létrehoznák a szintén részvénytársaságként működő egyetemi kórházak hálózatát. Az érintett kórházak többségének nem tetszik az elképzelés, tiltakoznak, s tárgyalni akarnak róla a miniszterrel. Az egészségbiztosítók átalakítását pillanatnyilag csak a politikai ellenzék vitatja.



A romániai kórházak és a biztosítók közötti szerződések rendszere akadozva működik.

Erre az évre a felek nem újították meg a szerződéseket, amelyek a gyógyító tevékenységhez kötődő pontokat tartalmazzák, mert a pontok új értékét majd csak márciustól fogják meghatározni. Ennek részben az infláció az oka, részben pedig az, hogy a közelmúltban sürgősen emelni kellett az orvosok fizetését. A fő problémát ez a fáziskésés okozza: a béreket már most minden hónapban ki kell adni, eközben viszont a korházak napi költségeit nem fedezi a biztosítók által átutalt pénzösszeg. Emiatt legalább két hónapig - vagyis ameddig az új szerződéseket meg nem kötik - halmozódni fog a gáz- és villanyszámlák, illetve más költségek, (élelmiszer, orvosság) ki nem fizetéséből származó adósságok.

Sikertörténetnek ígérkezik viszont, hogy az egészségügyi minisztérium elrendelte minden egyes állampolgár kötelező általános egészségügyi kivizsgálását. Júliusig felmérik a lakosság egészének egészségi állapotát. Ennek alapján tervezik eldönteni, hogy milyen korházat kell bezárni vagy megnyitni, s hogy egy korházon belül milyen osztályoknak van vagy nincs létjogosultságuk.



Szerbiában évtizedek óta változatlan az egészségügyi rendszer, s egyelőre fel sem vetődött, hogy átalakítsák, közgondolkodás, vita sem folyik róla.

Az országban egyetlen egészségbiztosító működik, s az egészségbiztosítási kassza a költségvetés része. Az egészségbiztosítási hozzájárulás a munkabér 12,3 százaléka, amelynek egyik felét a munkavállaló, a másikat a munkaadó fizeti.
Az egészségbiztosító voltaképpen hivatal, amely az állam által begyűjtött pénzt továbbadja az előre megtervezett költségvetésből élő intézményeknek. Felhasználásába beleszólása nincs, nem mondhatja meg, hogy milyen orvosi beavatkozást végezzenek el, s milyet ne.

A betegnek sem kell ezt eldönteni, biztosítása elvben bármit fedez. Mindenkinek jár a legteljesebb ellátás, csak az a kérdés, hogy adott helyen, adott pillanatban van-e hozzá eszköz, jut-e rá pénz. A modell tehát ugyanaz, mint bármely közép- és kelet-európai országban a szocializmus idején.

Vizitdíj, egyéb, a járóbeteg-rendelésért, vagy kórházi ellátásért fizetendő térítés nincs, de szabad orvosválasztás sem.
Az egészségbiztosító kisebb körzetekre osztotta fel az országot, s meg van szabva, hogy kit hova, melyik kórházba lehet beutalni. Ettől való eltérést csak egy, a biztosító területi szervezete mellé rendelt orvosi bizottság engedélyezhet.

Változatosságot csupán a nagyvárosokban - elsősorban Belgrádban, Újvidéken, Szabadkán és Nisben - megjelent magánrendelők jelentenek, amelyekben ambulánsan kisebb műtéteket is elvégeznek, a szerb átlagkeresetekhez mérten igen busás térítésért. Még egy kivétel van, a nagyon modern, kiválóan felszerelt belgrádi Katonai Orvostani Intézet, amely még Jugoszláviában kezdte el a működését, és kapacitása jóval több, mint amennyi az ország szétesése után megmaradt szerb hadseregnek kell. Ezért az idén megnyitották a nagyközönség előtt, s bárki szabadon felkeresheti.



A munkáltatók és a munkavállalók is fizetnek egészségügyi hozzájárulást Oroszországban, de az ingyenes egészségügyi ellátást gyakorlatilag mindenki igénybe veheti.

Az állami kórházak, rendelőintézetek felszereltsége a szovjet idők óta sokat javult, ennek ellenére ezeket az intézményeket kerüli, aki teheti.

Hatalmas a kínálat a különféle magán rendelőintézetekből, szakorvosi rendelőkből, kórházakból. Ezek többsége elegáns körülmények között, kiváló felszereltséggel, pontos időre fogadja a betegeket. Ennek azonban nem csekély ára van. Van olyan rendelőintézet, ahol már 2000 rubel - mintegy 14 ezer forint - fejében lehet konzultálni orvossal (vagyis megmutatni a gyerek begyulladt torkát), másutt ugyanez négyszer ennyibe kerül, és biztos van, ahol még sokkal drágább, és persze minden egyes felhasznált tablettát külön meg kell fizetni.

Az orosz magánintézmények szolgáltatásaira azonban a piac változatos tartalmú - és árú - biztosításokat kínál: van, amelyik fedezi a fogászati kezelést, a mentőt és a kórházi ápolást is, vagy az orvos házhoz hívásának lehetőségét, évi közel 300 ezer forintnak megfelelő rubelért, s van amely kevesebb szolgáltatást ölel fel. Mindenesetre tény, hogy Moszkvában a magánrendelők nem konganak az ürességtől.
2008-02-08 10:14

Forrás: MTI

http://weborvos.hu/egeszsegpolitika/tb_reformok_szerte_vilagban/107179/
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Címkék: finanszírozásban, biztosítottaknak, rendelőintézetek, elégedetlenséget, franciaországban, betegbiztosítási, gyógyszergyártók, megszüntetésével, szolgáltatásokat, regisztráltatnia, kampányszervezet, felszereltséggel, sikertörténetnek, egyenlőtlenségek, szolgáltatásaira, adócsökkentéseit, egeszsegpolitika, szociáldemokrata, magánintézmények, megszüntetésének, finanszírozáshoz, magánbiztosítási, törvénymódosítás, létjogosultságuk, szolgáltatásért, magánbiztosítók, tájékoztatására, felhasználására, betegbiztosítók, kedvezményezett, sztereotípiának, betegbiztosítás, keresztülvitele, ingyenességéhez, gyógyszerenként, költségvetésből, világ országai, bemutatott országok, osztrák egészségügyi, orvosi kamarával, adott körzetben, biztosító között, betegkassza által, pénztár által, egészségügyi járulékon, bejárati táblán, kezelés mindazonáltal, szolgáltatónak vagy, kórházi napidíj, területileg illetékes, extra szolgáltatások, receptdíj gyógyszerenként, Andrea Kdolsky, Gerhard Schröder, Angela Merkel, Brit Orvosi Kamara, Franciaország GDP-jének, Hans Hoogervorst, Jóllehet Hollandiában, Európai Bizottság, Egyesült Államokban, Demokrata Párt, Hillary Clinton, Barack Obama, Szlovákiában Mikulás Dzurinda, Robert Fico, Általános Egészségbiztosító, Tomás Julínek, Katonai Orvostani Intézet,
Új komment
Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!
Felhasználónév:
Jelszó:
Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:  
 
Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés   Kép: Képbeszúrás   Link: Beszúrás

Mérges Király Szomorú Kiabál Mosoly Kacsintás haha hihi bibibi angyalka ohh... ... buli van... na ki a király? puszika draga baratom... hát ezt nem hiszem el haha-hehe-hihi i love you lol.. nagyon morcika... maga a devil pc-man vagyok peace satanka tuzeske lassan alvas kaos :) bloaoa merges miki idiota .... sir puszika
 
 
Félkövér: [b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt: [i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés: [c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás: [kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás: [link] http://tvn.hu [/link]
ReceptBázis
Bulgur gombával és csikemellel...
Epres túrótorta
Mákos-almás süti
Lazac édesköményes-citromos rizottóval
Részeges nyúl
Sült hekk
Zöldséges, tepsis krumpli
Cukkinis, padlizsános egytálétel
Pirított gomba sárgarépával
Sajttal töltött gomba
még több recept
Tudjátok ?
Tényleg hasznos gyógynövény a csalán?
Mi a teendő a novemberi Rododendron bimbóval?
Az álmoknak valóban van jelentése?
Hogyan lehet megszabadulni a kuponoldalak és a maikupon hírlevéltől ?
Kívánhatok, Boldog Új Évet, minden megmaradt Csatilakónak?
még több kérdés
Blog Címkék
Jó reggelt kedves látogatóimna...  Juhász Magda - Meghalt?  Nő rózsákkal  A jövőt Istenre bízni  Facebookon kaptam  Facebookon kaptam  Az élet csak egyetlen jót ad n...  Facebookon kaptam  Jézusom, köszönöm neked a hitv...  Boldog születésnapot a ma ünne...  Szép estét  A szenvedés...  Kellemes, szép napot!  Nő rózsákkal  A jövőt Istenre bízni  A jövőt Istenre bízni  Kislány lámpával  Egyetlen emberi élet  Facebookon kaptam  A lehetetlent...  Hecz János Sándor - Hallgasd m...  Devecsery László: Pitypang  Jó reggelt kedves látogatóimna...  Facebookon kaptam  Ragyogó - szép napot kívánok M...  95 esztendős II. Erzsébet: ez ...  Árvácskák pohárban  Facebookon kaptam  Png nő  Jó reggelt mindenkinek!  Örömöm sokszorozódjék, a te ör...  A legszebb dolgok  A szenvedés...  Tavaszi kép  Aranyosi Ervin: Hajnali csodál...  Facebookon kaptam Krisztinától  Egy emberöltőn keresztül  Facebookon kaptam  Kislány lámpával  Az élet csak egyetlen jót ad n...  Tavaszi kép  Dioptáz kristály - kálciton  Facebookon kaptam  Tavaszi kép  Facebookon kaptam  Nő virágzó fával  Földes Lívia: Isten tenyerén é...  Üdvözlet  A jódról jó tudni  Jézus  Facebookon kaptam  Aranyosi Ervin: Hajnali csodál...  Facebookon kaptam  Atakamite ásvány  Addig áld a sorsod, míg van ki...  Csak a szeretet, amit adhatok  Facebookon kaptam  95 esztendős II. Erzsébet: ez ...  Facebookon kaptam  Földes Lívia: Isten tenyerén é...  Facebookon kaptam  Facebookon kaptam  Kellemes délutánt!  Facebookon kaptam Krisztinától  Facebookon kaptam  Pio Atya  Fogom kezed, s szíved melenget...  Naplemente  Szép napot kívánok  Legyünk erősek az Úrban  Jó reggelt kedves látogatóimn...  Földes Lívia: Isten tenyerén é...  Jó éjszakát!  Tulipán csokor  Facebookon kaptam  Facebookon kaptam  Facebookon kaptam  Tavaszi kép  Facebookon kaptam  Tulipànok  Koldus  Facebookon kaptam  Bolondos április  Istené minden  Facebookon kaptam  Addig áld a sorsod, míg van ki...  Remény  ameddig értéknek számít az éle...  Facebookon kaptam  Kellemes, szép napot!  Fogom kezed, s szíved melenget...  Itt a tavasz!  Szép tavaszi reggelünk van  Isten azért teremtette a macsk...  Az Úr parancsa...  Facebookon kaptam  Örömöm sokszorozódjék, a te ör...  Fohász magyar módra  Áldjon meg az Úr!  Lemerültem 
Bejegyzés Címkék
világ országai, bemutatott országok, osztrák egészségügyi, orvosi kamarával, adott körzetben, biztosító között, betegkassza által, pénztár által, egészségügyi járulékon, bejárati táblán, kezelés mindazonáltal, szolgáltatónak vagy, kórházi napidíj, területileg illetékes, extra szolgáltatások, receptdíj gyógyszerenként, segélyből élők, állam fedezi, jövedelemtől függő, bruttó kereset, egyéni vállalkozóké, összeg alapjárulékból, terhet általában, hozzájárulást most, betegellátási költségek, adókosárból egészségügyi, alpesi országban, hazai össztermék, betegpénztárak óriási, néppárti Andrea, krónikus betegek, kórházak közötti, magántőke bevonásával, egészségügyi kiadásokat, leginkább érintettek, egészségügyi reform, 2005 őszén, költségvetés szanálásának, kiadások általános, családi orvosok, túlzott bürokrácia, ezzel együtt, orvos által, biztosító által, kórházi orvosok, reform keretében, ügyeleti rendszer, eddiginél többet, kisegítő személyzetre, jobb megélhetés, kórházak állapota, gyógyszergyártók kiváltságaira, gyógyszerek árát, mindenki által, költségvetés keretében, brit állam, költségvetésből évről, idei pénzügyi, kormány ugyan, állami egészségügy, orvosszakma szerint, teljes körű, reformért nevű, brit egészségügy, betegek mind, adósságoktól gyötört, fogorvosok tömegesen, csillagászati kezelési, helyzetben virágzik, állami felügyelet, országban munkát, egészségügyi költségek, háztartásokra hárul, szolgáltatók legtöbbször, állami egészségpénztár, betegekre egészségügyi, önrészt kifizetnie, munkanélküliek költségeit, évről évre, állami ellátóhelyeken, általános orvosi, állami egészségbiztosító, felső határát, betegeknek minden, újabb önrész, szeptemberi felmérés, annak eltörlését, belga egészségügyi, nyolcvanas évek, rendszer javítása, elmúlt évek, kórházak pénzügyi, alapellátás javítása, orvosok számának, generikus gyógyszerek, egészségügyi szolgáltatást, lakosság meglehetősen, egészségügyi ellátás, egészségügyi kiadások, egészségügyre fordított, belga egészségügyet, , ,
2021.03 2021. április 2021.05
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 2 db bejegyzés
Összes: 64003 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 390
  • e Hét: 10855
  • e Hónap: 21283
  • e Év: 196645
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2021 TVN.HU Kft.