|
|
|
2014-10-07 17:09:42, kedd
|
| |
| |
Tölgyessy Péter: a Fidesz azt adja a magyaroknak, amit azok nagyon akarnak
2014.10.07 08:17
Igen nagy siker, hogy ekkora arányban újraválasztották a Fideszt áprilisban - mondta Tölgyessy Péter politikai elemző az InfoRádió Aréna című műsorában. Egyáltalán most először választották újra a korábbi miniszterelnököt Magyarországon, Gyurcsány Ferenc nem vitte végig az egész ciklust, 2002-ben még Medgyessy Péter győzött. Mindez roppant eredmény szerinte, és a Fidesz eltökélten viszi tovább korábbi politikáját.
Két általános választás után vagyunk, illetve önkormányzati választás előtt, majd egy hosszú, választás nélküli időszak fog következni. Mit mutat most a magyar politikai térkép?
Nagyjából azt, amit az országgyűlési választásokon mutatott. Nagy változás nincs, ami önmagában egy kicsit szokatlan. Általában az a szokásos Magyarországon, hogy aki nyer tavasszal, az már nem szerepel olyan jól ősszel. Most azonban nagy változás egészen biztos nincsen. Előfordulhat, hogy a tavaszi győztes egy kicsit gyengébb lesz. Így volt ez 2010-ben is. De nagy felfordulás nincsen. Működik a centrális politikai erőtér. Egy legény van a gáton, a Fidesz, középen meglehetősen nagy támogatottsággal, és a két oldalán van az ellenzék. Ez adja jelentős részben az erejét. Az ellenzék egésze lehetetlen, hogy összefogjon. Hogy még könnyebb legyen a Fidesz helyzete, korábban alapvetően az MSZP volt az ellenfél, most azonban az MSZP alig nagyobb, mint a másik két baloldali párt, legalábbis az Európai Parlamenti választáson így volt. Vezetőváltás is történt, folyik a dominanciaharc: Gyurcsány Ferenc újra bejelentette igényét, övé legyen a vezető szerep a baloldalon.
Ennyire jól van kitalálva a centrális erőtér, vagy ennyire bénák voltak a másik oldalon?
Azt hiszem, inkább az előbbi. A centrális helyzet erős pozíció, és a tetejében nagyon mély hazai történelmi hagyomány. A dualizmus korában egységes pártnak hívták, aztán a két világháború között is újra ekként nevezték, a harmincas években pedig már nagyon hasonló egyensúlyozást folytatott a centrális erőtérben lévő vezető párt a nemzeti radikalizmus és a régi baloldal között. Ez tehát régi magyar hagyomány. De egész biztos, hogy az ellenzék is tesz róla: a baloldal, amit nem régen művelt, az egyre inkább azt mutatja, hogy nem jelent valódi kihívót. A vissza nem térni látszó múlt a kétpólusú erőtér. A baloldalon három párt van és nincs köztük túl nagy különbség, nincs iránymutató párt közöttük. Az Európai parlamenti választások eredménye, ugyan sajátos körülmények között, de valami ilyesmit mutatott, ami azt jelenti, hogy a baloldalon még dominanciaharcok lesznek ezután is.
A dominanciaharcok folyamatossága miatt nem találtak semmilyen módszert a baloldalon, hogy feljöjjenek?
Nem. Ez is szerepet játszik benne, de szerintem a döntő ok az, hogy a Fidesz valami olyasmit ad a magyaroknak, amit azok nagyon-nagyon akarnak. Tehát ha valaki érti az emberek vágyait, az Orbán Viktor. A külfölddel való szabadságharc, a tulajdonosi őrségváltás, tehát hogy a külföldiektől a belföldiekhez kerüljön az energetika, a bankszektor meghatározó része, az újabb és újabb akciók, a rezsicsökkentés, most a devizaadós-mentés, mind-mind olyasmi, ami nagyon tetszik a magyar választók egy jelentős részének. Ez pedig elég ahhoz, hogy a centrális erőtér fönt maradjon. Erre még, ha úgy tetszik, ráadás az ellenzék tehetetlensége, alkalmatlansága. Egyszerűen nincs ellenzéki vízió, ami egy egészen más elképzelés alapján kihívóvá tehetné az ellenzéket. Például a hétfői parlamenti évadkezdő nap legfontosabb ügye a devizaadós-mentés volt, ami egy igen vitatható dolog, és azt hiszem, túlzás, amit a kormány a bankokkal csinál. Nagyon nagy ára lehet Magyarország számára, amit a kormány tesz, és évek óta egyre nagyobb terheket helyez a bankokra. Ám igazán kemény ellenzéki ellenvetés nem is nagyon hangzott el. Minden más ügyben támadták az ellenzéki pártok a kormánytöbbséget. Volt, aki azt mondta, hogy még adós-barátabbnak kellene lennie, de olyan, aki, ha úgy tetszik, a kapitalizmus felől bírálta volna a kormányfő fellépését, hát nemigen akadt.
Gondolati csírát sem lát sehol az ellenzékben? Amiből kifejlődhet valami?
Egyelőre nem. Úgy tűnik, hogy a Jobbik nem nagyon nő tovább. Igen erős a jobboldali radikalizmus, de nem nagyon nő tovább. Ami az önkormányzati választásoknál azt jelenti, hogy nem lesz túl sok településen Jobbik jelölte polgármester. A baloldal meg olyan, amilyennek láttuk. Tehát a négy éves helyben járás után, most lett három főleg egymással rivalizáló párt. Az egyik igen nagyrészt Bajnai Gordon személyére alapozott párt volt. Ám most Bajnai Gordon véglegesen kiszállt a politikából. A másik Gyurcsány Ferenc szervezete, a volt miniszterelnök állandóan elmondja: övé az egyetlenegy egészséges erő az egész baloldalon. Legyen összefogás, legyen valamilyen pártunió a baloldali pártok között. Ismételten elmondja, hogy nem akar már újra miniszterelnök lenni, de minden megnyilvánulásából látszik, hogy mégis csak vezetője kíván lenni ennek a baloldali uniónak, ami persze potenciálisan éppen azt jelenti, hogy mégiscsak szeretne az újra pólusképző baloldal valóságos vezetőjeként visszatérni. De vágya aligha tűnik erősnek, mert határa van annak, hogy hány szavazó fogadhatná el azt, hogy Gyurcsány Ferenc ismét az erő pozíciójába kerüljön. Ami ismét a Fidesznek kedvez. Még mindig elő lehet jönni, és még szerintem sokáig, azzal mi volt abban a "nyolc évben".
A Fidesz elkényelmesedett, vagy hozza azt, ami ilyenkor elvárható? De az elvárhatót és semmi többet?
Látszik a Fideszen, hogy volt benne egy komoly izgalom, hogy 2002 esetleg megismétlődhet. Az, hogy a Fidesz nagyon vezet, aztán utána, mégis választási vereség következik. És most, újra megvan a kétharmad, ami azért, megjegyzem, jelentős részben a választási rendszer eredménye. A Fidesz nagyon sok szavazatot veszített. Belföldön szűk 53 százaléka volt négy évvel ezelőtt, most meg a határon túli magyarok szavazatait nem számolva, ami 2010-ben még nem is volt, 43 százaléka van.
De az egyéniben meg hozták nagyon magukat.
A választási rendszer sok ponton a Fidesz kedvére átalakult. Így újra megvan a kétharmad, és ez rendkívüli dolog. Ha a térségben megnézzük, hogy ebben a 25 évben hány választás volt, a tágabb térségben körülbelül 140, de még ezek tíz százalékában sem választották újra a korábbi kormánypártot. Tehát azt lehet mondani, az igen nagy siker, hogy ekkora arányban újraválasztották a Fideszt. Egyáltalán most először választották újra a korábbi miniszterelnököt Magyarországon, Gyurcsány Ferenc nem vitte végig az egész ciklust, 2002-ben még Medgyessy Péter győzött. Mindez roppant eredmény. A Fidesz eltökélten viszi tovább korábbi politikáját. Ezzel a felhatalmazásával még határozottabban, még keményebben halad előre, sőt, már a saját hátországában is vitákat, ütközéseket kezdeményez. Az egyik újdonsága a nyárnak, hogy az egykori pártpénztárnok, a párt pénzügyeit kezelő Simicska Lajos körül egyértelműen harcok indultak.
Erről a szereplők soha nem nyilatkoznak. Ha viszont nem nyilatkoznak, akkor mindenki beleálmodhatja és vágyakozhatja a saját forgatókönyvét ebbe a történetbe.
Én ezt semmiképpen sem tenném, nem akarok a legszemernyibb mértékben sem találgatni. A Fidesznek az egyik nagyon régi élménye 1994-es traumája. 1992-ben a Fideszt még nagyon magasra mérték a közvélemény-kutatók. Úgy nézett ki, hogy Orbán Viktor lesz a következő miniszterelnök, és aztán a Fidesz, mint a zuhanó repülő leesett, és alig jutott be a parlamentbe.
Majdnem kimaradt.
Aminek a Fidesz számára a legfőbb tanulsága az volt, hogy nem lehet Magyarországon pártpolitikát csinálni két dolog nélkül: saját sajtó és saját gazdasági háttér nélkül. A szocialisták majdnem megsemmisültek 1990-ben, és talpra tudtak állni 1994-re, mert volt biztos hátterük. Aki nem azért támogatja őket, mert okosakat mondanak, mert szépek, aranyosak, hanem azért, mert a sajátja. Azért, mert identitás alapon támogatja, vagy érdek alapon támogatja a pátot. A Fidesz az 1994-ben 72 százalékos mandátumaránnyal diadalmaskodó baloldaléhoz fogható hátországot akart magának, itt és most azonnal, vérrel és vassal, keményen teremtetve ezt meg magának. Magyarországon nem lehet úgy pártot finanszírozni, ahogy egy rendes országban lehetséges. Egy rendes nyugati országban vagy sok tagja van egy pártnak, vagy kisösszegű csekket adnak az állampolgárok. Magyarországon viszont kevés tagja van a pártoknak, pénzbeli támogatást meg végképp nem adogatnak. Legális vállalkozói támogató is alig akad. Tehát olyan, hogy teljesen betartva minden szabályt adna valamely vállalkozás tízmillió forintot vagy százmilliót, olyan sem nagyon van.
Az LMP-nél volt egyszer talán.
Nagyon ritkán fordul elő. Alapvetően meglehetősen illegalitásban van a hazai pártfinanszírozás. Ennek volt a mestere Simicska Lajos. Ma is az. Egy hatalmas birodalom, vállalatbirodalom, médiabirodalom épült föl körülötte. Magam is hallottam már réges-régen olyan hangokat, hogy szinte nagyobb hatalma van, mint a miniszterelnöknek. Most azt hiszem, hogy egy olyan miniszterelnök, aki kézben szereti tartani a dolgokat, nehezen működhet együtt egy másik ilyen roppant erőhatalommal. Addig, amíg megvolt a másik politikai pólus, addig minden erőre szükség volt. Most, hogy már csak egy pólus van, centrális erőtér van, most már a miniszterelnök gondolhatja úgy, jobb,ha több gazdasági háttérhatalom van a holdudvarában és nemcsak egy.
Jönnek az önkormányzati választások. Kinek mi a tétje ezen a választáson? Kezdjük a Fidesszel! Mi a tét? Ha ekkora nyerésben vannak.
Érdekes módon a Fidesznek a legveszélyesebb az önkormányzati választás. Szinte minden hely az övé. Ha kicsit is előretör bármilyen ellenzék, akkor az már kudarc. Ez nagyon nehéz helyzet. Tehát ha csak néhány helyet is elveszít a kétharmados többség, akkor tessék, veszített a Fidesz. És néhány településen azért nem olyan nehéz veszíteni. De szerintem a tét mindent egybevetve mégis sokkal kisebb. A Fidesz teljesen átalakította az önkormányzati rendszert.
Nemcsak Budapesten?
Nem, a teljes önkormányzati rendszert átalakította. Az önkormányzatoknál volt régen Magyarországon, tulajdonképpen minden, ami egy településen lényeges. Mára azonban a legfontosabb intézményeket elvette a kormány a helyhatóságoktól, azok központi, kormányzati hatáskörbe kerültek. Tulajdonképpen egyedül a településüzemeltetés az, ami teljesen önkormányzat hatáskörben maradt. Tehát a közutak, közvilágítás, tömegközlekedés, bölcsőde, óvoda, ilyesmi. Ami falvakban alig van. Ami nagyon fontos ellátórendszer volt, a közoktatás, a kórház, a komolyabb segélyügy és az I. fokú közigazgatás önkormányzati hatáskörben működött korábban, most azonban a kormányhivatalok, a járási kormányhivatalok kezébe került, ezek mind a kormány, tehát végső soron a miniszterelnök alá kerültek. De még egy nagyon fontos dolog megváltozott. Eddig a polgármester képviselő is lehetett. A jelentős városokban típusosan országgyűlési képviselő is volt a polgármester. Tehát erős kijáró ember is volt a polgármester, Kósa Lajostól kezdve Rogán Antalig mind-mind polgármesterek is voltak a Fidesz főemberei, és most ez is megszűnik. A polgármesterek a korábbinál szerényebb városüzemeltetők lesznek, akiknek meggyengülnek a kijáró funkciói. De a költségvetése, a hitelfelvételi lehetősége is nagyon vissza lett vágva az önkormányzatoknak. A megyéknél különösen drasztikus a visszavágás. A megyéknél alig maradt valami. A megyék korábbi költségvetése, tehát hat évvel ezelőtti költségvetésének már csak a 2 százaléka van közvetlenül a megyéknél. A normál önkormányzatoknál körülbelül a korábbi pénzek fele maradt, mert a többit, a feladatokkal együtt központosították. Ezzel immáron jóval kisebb Magyarországon az önkormányzati választások tétje.
Ez azt jelenti, hogy nem is érdemes nyerni az önkormányzatokban?
Hogyne volna érdemes. A közéletben lényeges tisztség marad a helyi stallum. Mégis az önkormányzatok, a polgármesterek valóságos jelentősége sokkal kisebb, mint korábban volt. Az önkormányzati választásokból hazánkban általában, meggyengülve jön ki a tavaszi győztes. Nem mindig volt így, ám többnyire így volt. De van egy további sajátossága is az önkormányzati választásoknak, a magyarok szívesen újraválasztják a polgármesterüket.
Hozzászoktunk.
Tehát míg az országgyűlési képviselőket általában szívesen elzavarták 1990 és 2010 között a választók, újrainduló képviselőnek lenni inkább hátránynak számított a soron következő választáson. Viszont polgármesterek esetében ez inkább előny volt. Egy gyenge polgármestert vagy egy gyenge közepest is ismételten újraválasztottak. Demszky Gáborra érdemes gondolni. Már alig volt mögötte párt, és mégis húsz évig főpolgármester maradhatott. Tehát komoly előnye van a hivatalban lévő polgármestereknek. Akiknek a túlnyomó része most kormánypárti. A kihívó fél helyzete az önkormányzati választásokon általában nehezebb. Az Európa Parlamenti választásokon, de a magyar parlamenti választásokon is a baloldal számos településen, és igen fontos településeken, első helyen Budapesten, versenyben volt a Fidesszel. Tehát nagyon veszített a falvakban, csakhogy a falvak, nem a pártok területe, ott úgymond független, nem pártkötődésű emberek rendszerint a polgármesterek. Ám a legfontosabb városok egy részében, Miskolcon például, elvileg nem reménytelen a baloldal szereplése, csak hát Szegeden kívül, jobbára nem ők adják a meglévő polgármestert. A Fidesz számára komoly a tét. Ha a kétharmados hatalom elveszít akár csak néhány várost is, vagy Budapesten akár csak megszorítják is, a magát a nemzettel azonosító kormánytöbbségnek az már kudarcnak látszhat. Most három kerületben van baloldali vezetés a fővárosban, amennyiben ez fölmegy, mondjuk hatra, azt a baloldal úgy értékelheti, hogy lám végre komolyan javított helyzetén.
De mi értelme van az új budapesti választási rendszernek, amit nagyon átalakítottak. Még az utolsó pillanatokban is.
A fővárosi választási rendszert kétségkívül teljesen a pártérdek alapján írták át. Főleg annak fővárosi testületi részét. A választójog szempontjából megszűnt a főváros, mint olyan. Tehát szavazunk a főpolgármesterre közvetlenül, és ezen kívül szavazunk a kerületi polgármesterekre. A győztes kerületi polgármesterek egyenes ágon bent vannak a testületben, és még kilenc ember, vesztes polgármester-jelölt is arányosan bekerül. Tehát azt tételezi föl a választási rendszer, hogy Budapest nincs is, kerületek vannak, és a kerületi emberekből áll fel a fővárosi közgyűlés.
De ez nem esik egybe inkább az emberek igényével? A fővárosi érzés nem nagyon volt.
Kerületi érzés alighanem még kevésbé. Szerintem egy átlagos budapesti, más kerületben lakik, más helyen dolgozik, és a gyermeke sokszor máshová jár már iskolába. Ez persze a belső kerületekre vonatkozik. Újpesti vagy csepeli identitás létezik. De, mondjuk, a Széll Kálmán téren három kerület találkozik. Bizony meglehetősen korlátozott a külön kerületi kötődés. De érdemes külföldi nagyvárosokat is megnézni. Általában nincs is választott testület a kerületeknél. Elöljáróság, hivatal, miegyéb van, hogy ne kelljen messzire menni az állampolgárnak, de olykor nincs is kerületi polgármester. A főváros egységes egész, legalábbis a belső része feltétlenül az. Az új fővárosi választási rendszerrel sérül a választások közvetlenségének elve. Ami már magának az alkotmánynak a sérelme. Általa az emberek már nem szavazhatnak közvetlenül a fővárosi ügydöntő testületre. Amíg a sokkal jelentéktelenebb megyei közgyűlésre továbbra is közvetlenül voksolhatnak. A Fidesz úgy számolhatta, az új rendszerrel nem veszíti el a fővárosi testületi többséget. Azt hiszem, döntésében az is benne lehetett, hogy a baloldal ne szerezhessen többséget, hanem a főpolgármester se növekedjék túlságosan nagyra.
De a főpolgármester épp most készül kapni garanciákat, vétójogot, meg mindent.
A kerületi érdek, sok tekintetben szemben áll a fővárosi érdekkel, és mostantól a fővárosi közgyűlést a kerületi polgármesterek uralják, akiknek az a dolguk, hogy a kerületüket képviseljék. Már eddig is túlságos volt a kerületek súlya, most még inkább az lesz. Az egységes főváros igényeit csaknem egyedül a főpolgármester képviseli majd. Nagyon nehéz lesz így kormányozni, bárki is a főpolgármester. A mostaninak nagy tapasztalata van a kisebbségi vezetésben. A III. kerületben sokszorosan megtapasztalhatta ezt. Ám szerintem szerencsétlen, hogy a kerületek lettek intézményesen az elsődlegesek és nem a főváros. Alapvetően a Fidesz választási érdekei mozgatták ezt a megoldást, ám ezzel Budapest egésze veszíthet. Lehetnek olyan döntések, amelyek újra és újra a kerületi külön érdekeknek kedveznek, holott rengeteg dolog, az összes nagy közlekedési útvonal kerületközi, a tömegközlekedés kerületközi, az összes vonalas létesítmény, a csatornától kezdve kerületközi, fővárosi, összbudapesti jellegű.
Kész van a kormányszerkezet, igaz, már a választások után kész volt. Mit mutat, miről szól az új kormányszerkezet?
A kormányszerkezetben igazán döntő váltás nincsen. Orbán Viktor sokszor elmondta, hogy nagyjából korábbi politikáját akarja még eltökéltebben folytatni. Ami változás: az újabb kétharmad még nagyobb önbizalmat adott a miniszterelnöknek. Minden megmozdulásán látszik, nagyon hisz abban, amit akar, az a siker felé visz. Sőt nem egyszerűen a magyaroknak akar irányt adni, hanem szinte az egész világnak. Nézzék Magyarországot, mert Magyarországé a jövő. Nem a Nyugaté, mert az elmerült válságában, hanem az új utakon járó Magyarországé, mondja rendszeresen. Maga a kormányzati szerkezet alapvetően a régi. Ami újdonság van, hogy megnőtt a kormányzati gépezet. Ez várható volt, a Fidesz folyamatosan centralizált. Van egy olyan kategória, hogy állami felsővezető. A helyettes államtitkártól fölfelé. Most körülbelül kétszer annyi van, mint Antall József idején, tehát a kezdet kezdetén volt. És mintegy ötven százalékkal több, mint úgy 2005 körül volt. A Fidesz kormányzása az erős és tevékeny, tehát a nagy és költséges állam programja.
Ez nem teljesen természetes? Amikor iskolákat, kórházakat, mindent magához vont, és irányítani kell valahonnan?
Ez a mindent átható centralizáció a következménye. Ami újdonság, hogy piramisszerű az egész felépítés. Tehát a piramis csúcsán a miniszterelnök, aztán jönnek a miniszterelnök-helyettesek, ami nem is volt régen. Az eredeti terv az lehetett, hogy ők tehermentesítsék a miniszterelnököt. Csakhogy ebből semmi nem valósult meg. A miniszterelnök ugyanis alkatilag, de a kialakított kormányzati szerkezet miatt is olyan, hogy ami neki fontos, abban a legapróbb részletekig dönteni akar.
Ez baj? Vagy ez a teljesítőképességnek határt szab? Mi a probléma ezzel?
Hát sok probléma van vele. A kormányzati döntésekhez nagyon sokféle tapasztalat kell, életkorbeli tapasztalat, ágazati tudás. Ha mindent a miniszterelnök magához ránt, akkor egyszerűen lecsökken a visszacsatolások mennyisége. Egyszerűen több szem többet lát. Olyan helyzet alakult ki, hogy a miniszterek fontos ügyekben alapvetően a kormányfő tanácsadói és végrehajtó közegei. Megszűnt a személyes miniszteri felelősség és hatáskör ebben a rendszerben. A szokottnál jóval kevésbé mondhatnak ellen a kormány tagjai miniszterelnöknek. Magyarországon mindig is erős kormányfő volt, de azért miniszterelnöknek ellent lehetett mondani. Horn Gyulának három minisztere lemondott a Bokros-csomag miatt, vagy korábban Imrédy Béla a parlamentáris helyett rendeleti kormányzás javaslatára válaszul négy miniszter jelentette be távozási szándékát. Köztük a kormányzópárt korábbi elnöke. Ez elképzelhetetlen lenne a Fideszben. A kormányfő minden korábbinál messze több hatáskört magára húz, egészen kivételesen centralizál. Ez részint drága államot jelent, akár tetszik, akár nem. A közigazgatás már drágább, mint korábban, többen dolgoznak benne már, nagyobb létszámmal. Másrészt a kivételes arányú központosítás felelősséghárító, nehézkes közigazgatást jelent. Folytonos menekülést a döntéshozatal felelősségviselésétől. Ott van az iskolaügy, amit ugye államosítottak. Hozzávetőleg 3600 önálló jogi személy önkormányzati iskola volt Magyarországon, körülbelül tízezer telephelyen, kistelepülési tagiskolában. Ez most egyetlenegy hierarchikus láncban van összefogva. Az összes igazgató kinevezését, ami korábban önkormányzat hatáskör volt, elvileg az illetékes államtitkár tartja a kezében. Elképesztő hatalmas gépezet, 140 ezer alkalmazottal.
De az az előnye sincs meg, hogy legalább az államtitkárt lehet szidni, ha valamit elront?
De, ez az előnye meglehet, ezen a területen már államtitkárcsere is volt. Ám a magyar miniszterelnök hajlamos beavatkozni a dolgokba, és nincs olyan mechanizmust, hogy ő a jó király és vannak a rossz miniszterek. Mindenért fölvállalja a felelősséget, és szívesen megy személyesen harcba is. Készséggel vállal föl konfliktusokat, és szívesen ütközik akár a legapróbb részletkérdésekben is. Ezért meglehetősen korlátozott a felelősség-áthárítás, ami elvileg megvalósulhatna egy ilyen rendszerben.
Lázár János minisztériuma, személye, az hozott-e valami változást a rendszerben?
Lázár János minisztériuma tengernyi témát fog a kezében, de nem látszik, hogy önálló politikát vinne. Szerintem a szándék sem ez volt. Az új miniszter a kormányfőnek próbál aládolgozni, a miniszterelnök elvárása, iránymutatása szerint működik. Egész biztos, annyiban jelenthet szűrőt, hogy a miniszterelnökhöz valószínűleg nehezebb bejutni személyesen. Tehát a Lázár Jánoshoz kell először menni. Ettől függetlenül a Fidesz sokszori győzelme után több lehet a belső helyezkedés, kompetencia-vita a kormányzópárton belül. A nyilvánosság előtt is jobban látszik, hogy az alvezéreket a kormányfő mennyire versenyezteti egymással. Itt a Simicska-ügy, miegyéb, de döntő változást szerintem nem hozott a hatalmi szerkezetben Lázár János minisztériuma.
A hatékonyságban mi okozhat változást? Mi mutathatja meg, hogy ez a rendszer, ami egy hatalmas piramis, ez képes kiforogni magát vagy nem képes kiforogni magát?
Egy biztos, a költségvetési számok azt mondják, hogy ez egy drágább rendszer, szükségképpen, hiszen jóval több feladatot visz. Én nem nagyon hiszek az erősen centralizált vezetésben. Szerintem ott kell dönteni, ahol a probléma jelentkezik, ahol megvannak a megfelelő információk. Ha följebb megy a döntés, akkor nagy a veszélye, hogy rossz döntések következnek. Ugyanakkor tény: a magyar önkormányzati rendszer számtalan ellentmondást hordozott, a helyi társadalmak kevéssé tudtak hatékonyan élni széles autonómiájukkal. Helyi kiskirályok nőttek föl, akik meglehetősen szuverénül és néha meglehetősen csúnyán uralkodtak. A korábbi decentralizált rendszer is meglehetősen alacsony hatékonysággal, és nem is igazán demokratikusan működött. Ám mostanra egyetlenegy okos ember maradt az országban. Ahogy Gömbös Gyula mondogatta, hogy Magyarország kis ország, elég, ha egy okos ember vezeti az országot. Egy olyan kormányzati szerkezet formálódott meg Orbán Viktor rendszerében, amely tetterős centralizációt, gyorsaságot hozott azokon a területeken, amik a miniszterelnöknek fontosak. Ugyanakkor ez valahogy akként működik, mint a tengerparti világítótorony. Ami a miniszterelnöknek fontos, azt hallatlan eltökéltséggel végigviszi, minden más meg sötétben marad arra az időre, míg a miniszterelnök nem figyel fel rá.
De az látszik, hogy a miniszterelnöknek mi a fontos most, 2014-ben? Megnyerte az összes választást.
Most például látszik, hogy ezen a héten a devizaadós-ügy volt fontos, és ez végig fog görögni.
De ez eddig is fontos volt.
Eddig is fontos volt. Eddig részben kampánytéma volt, de most végig fog menni. Fideszes módra megvan a törvény, ez gyorsan végig fog futni a parlamenten. Egészen bizonyos, hogy a lényeget illetően a Fidesz folytatni fogja azt, amit az elmúlt négy évben cselekedett.
Minden alapja megvan erre, hogy folytassa. Eddig nem bukott bele.
A választási eredményeket tekintve egyenesen fantasztikusan szerepelt.
Jutalmazta a nép.
Egészen kivételes, már önmagában az újraválasztás ténye, az aránya meg különlegesen. Ha csak a gazdasági adatokat nézzük, azok jól számszerűsíthetők. Bizonyos adatok szenzációsak.
Alig van infláció. Van némi növekedés.
http://inforadio.hu/hir/belfold/hir-667273 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
Címkék: főpolgármesterre, polgármesterekre, közvetlenségének, felelősséghárító, miniszterelnököt, államtitkárcsere, tehermentesítsék, kormányhivatalok, költségvetésének, újraválasztották, újraválasztottak, kormányszerkezet, polgármesterüket, dominanciaharcok, támogatottsággal, kormánytöbbséget, elképzelhetetlen, helyhatóságoktól, városüzemeltetők, központosították, jelentéktelenebb, mandátumaránnyal, visszacsatolások, elkényelmesedett, legveszélyesebb, kormányzópárton, megvalósulhatna, alkalmatlansága, határozottabban, autonómiájukkal, tömegközlekedés, rezsicsökkentés, tulajdonképpen, polgármesterek, beleálmodhatja, miniszterelnök, korábbi miniszterelnököt, egész ciklust, magyar politikai, országgyűlési választásokon, kicsit szokatlan, tavaszi győztes, kicsit gyengébb, centrális politikai, ellenzék egésze, vezető szerep, centrális erőtér, másik oldalon, centrális helyzet, tetejében nagyon, dualizmus korában, harmincas években, Tölgyessy Péter, InfoRádió Aréna, Gyurcsány Ferenc, Medgyessy Péter, Európai Parlamenti, Orbán Viktor, Bajnai Gordon, Simicska Lajos, Nemcsak Budapesten, Kósa Lajostól, Rogán Antalig, Demszky Gáborra, Európa Parlamenti, Széll Kálmán, Nézzék Magyarországot, Antall József, Horn Gyulának, Imrédy Béla, Lázár János, Lázár Jánoshoz, Ahogy Gömbös Gyula,
|
|
|
|
|
|
| korábbi miniszterelnököt, egész ciklust, magyar politikai, országgyűlési választásokon, kicsit szokatlan, tavaszi győztes, kicsit gyengébb, centrális politikai, ellenzék egésze, vezető szerep, centrális erőtér, másik oldalon, centrális helyzet, tetejében nagyon, dualizmus korában, harmincas években, centrális erőtérben, nemzeti radikalizmus, régi baloldal, egyre inkább, kétpólusú erőtér, baloldalon három, dominanciaharcok folyamatossága, emberek vágyait, külfölddel való, tulajdonosi őrségváltás, belföldiekhez kerüljön, bankszektor meghatározó, magyar választók, jelentős részének, ellenzék tehetetlensége, hétfői parlamenti, devizaadós-mentés volt, igen vitatható, bankokkal csinál, kormány tesz, ellenzéki pártok, kapitalizmus felől, kormányfő fellépését, jobboldali radikalizmus, önkormányzati választásoknál, négy éves, egyik igen, másik Gyurcsány, volt miniszterelnök, egyetlenegy egészséges, egész baloldalon, baloldali pártok, baloldali uniónak, újra pólusképző, komoly izgalom, választási rendszer, határon túli, térségben megnézzük, tágabb térségben, korábbi kormánypártot, igen nagy, saját hátországában, egyik újdonsága, egykori pártpénztárnok, párt pénzügyeit, szereplők soha, saját forgatókönyvét, legszemernyibb mértékben, egyik nagyon, következő miniszterelnök, zuhanó repülő, legfőbb tanulsága, szocialisták majdnem, rendes országban, rendes nyugati, hazai pártfinanszírozás, mestere Simicska, hatalmas birodalom, olyan miniszterelnök, másik ilyen, másik politikai, miniszterelnök gondolhatja, önkormányzati választások, tétje ezen, önkormányzati választás, kétharmados többség, önkormányzati rendszert, teljes önkormányzati, önkormányzatoknál volt, településen lényeges, legfontosabb intézményeket, komolyabb segélyügy, járási kormányhivatalok, nagyon fontos, polgármester képviselő, jelentős városokban, korábbinál szerényebb, kijáró funkciói, hitelfelvételi lehetősége, megyéknél különösen, megyéknél alig, megyék korábbi, normál önkormányzatoknál, korábbi pénzek, feladatokkal együtt, , ,
|
|
|
|
|
2024. április
| | Hét | Ked | Sze | Csü | Pén | Szo | Vas | |
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | |
| 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | |
| 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | |
| 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | |
| 29 | 30 | |
| |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
0 db bejegyzés |
| e év: |
0 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 3364
- e Hét: 9096
- e Hónap: 20207
- e Év: 173703
|
|
|
Online
