Gárdonyi Géza: "Az antiszemitizmus a magyar faj önvédelmi ha - Gárdonyi Géza,Miután Magyarországon,Gárdonyi Gézát,Tormay Cécile-t,Herczeg Ferenc,Gárdonyi Gézától,Tisza István,Héjjas Iván,Pesti Hírlap,Zsilinszky Endre,Héjjas Ivánt,Tormay Cécile,Magyar Tudományos Akadémia,Bistrán Demeter, - zgfumag Blogja

Továbbiak »

Belépés

			zgfumag.blog.xfree.hu
Ha azért nézel , mert ez a munkád, jó munkát kívánok! GYÁVA NÉPNEK NINCS HAZÁJA! Minden nemzetnek olyan kormánya van aminöt érdemel. Ha valami...			Zámbori Gusztáv 1957.12.05 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

Gárdonyi Géza: "Az antiszemitizmus a magyar faj önvédelmi ha

2015-05-04 08:26:24, hétfő

	2015. május 3. 19:33 Gárdonyi Géza: "Az antiszemitizmus a magyar faj önvédelmi harca a föléje növő idegen zsidófajjal szemben" Miután Magyarországon 1922 kora nyarán megválasztották az új országgyűlés tagjait, a liberális-zsidó sajtó ismét tűz alá vette a ,,numerus clausus" néven emlegetett törvényt, s annak visszavonását követelte. A sajtóban egyre-másra szólaltak meg vezető közéleti emberek, a meghatározó többség azt az álláspontot képviselte, hogy a tudományegyetemekre továbbra is csak a népcsoport arányának megfelelő számú zsidó ifjút szabad felvenni. Ezzel a nemzetvédelmi intézkedéssel ugyanis a jogegyenlőség elve nem sérül. 1922 nyarán a Mult és Jövő című cionista hetilap felkereste egri magányában Gárdonyi Gézát. A nagy író nyilatkozott, de nem úgy, ahogy azt a másik oldalon várták. Siránkozott is a névtelen újságíró. A Mult és Jövőben megjelent Gárdonyi-nyilatkozatot tudomásom szerint eddig senki nem közölte újra. Itt az idő pótolni a mulasztást. Ma oly sok embert bélyegeznek meg azért, mert a kommün utáni években fenntartás nélkül támogatta a numerus clausust (Tormay Cécile-t is többek között ezért találta méltatlannak egy tudós bizottság arra, hogy közterület viselje a nevét), miközben elhallgatják a közéletben szerepet nem vállaló íróink állásfoglalásait. Utóbbiak közé tartozik az egri remete is. Az alábbiakban rövid kommentár kíséretében, húzás nélkül közlöm a zsidó lapban megjelent szöveget. Gárdonyi Géza is antiszemita? Beszélgetés a ,,Láthatatlan ember" szerzőjével Az egri hegyoldalban, elzárkózottan a világ hívságaitól, felülemelkedve a kicsinyes pártok torzsalkodásain és gyűlölködő politikáján, él a magyar regényirodalom egyik legnagyobb mai képviselője: Gárdonyi Géza, aki szinte úgy él a köztudatban maga is, mint ,,Láthatatlan ember". Nem vesz részt közéleti tülekedésekben, és amikor Herczeg Ferenc is gáncsoló és gyűlölködő szavakat hallatott a zsidóság ellen, Gárdonyi Géza visszahúzódva a fórumtól, távol tartotta magát az antiszemita áradat iszapjától. Méltán hihettük tehát, hogy Gárdonyi Géza az elfogulatlanság tiszta magaslatairól nézi a kurzus antiszemita kinövéseit és a zsidóságnak ügyét igazságos objektivitással ítéli meg. Fájdalommal kell regisztrálnunk a tényt, hogy eme föltevésünkben csalódtunk és Gárdonyi Gézától is ugyanazokat a fajvédelmi szólamokat kellett hallanunk, amiket három év óta unos-untig kongatnak a fülünkbe, és amelyek elől az egri remete sem tudott elzárkózni. De ha azok a nyilatkozatok, amelyeket Gárdonyi Géza a Mult és Jövő munkatársa előtt tett, lehangolóan hatnak is, mégis azt a tanulságot nyújtják, hogy a zsidóság kívülről még a legtehetségesebb elméktől sem várhatja a maga igazának elismerését és amint a múltban mindig, a XX. században is magára hagyatva a maga erejéből kell kiküzdenie a zsidó értékek és szellemi javak megbecsülését. Hiszen fájdalmas történeti igazság, hogy az antiszemitizmus a legvilágosabb koponyába is be tudott férkőzni és még a felvilágosodottság harcosai is a zsidókérdés tekintetében gyakran a legvigasztalanabb sötétségben jártak. Gárdonyi beismeri, hogy a zsidókérdést és irodalmát nem ismeri és messzire vezetne, ha most pontról-pontra meg akarnók cáfolni mindazt, amit Gárdonyi a zsidóságról mondott. Hiszen hétről-hétre eleven cáfolatát adja a Mult és Jövő az antiszemitizmus teóriáinak. Egyelőre csak közöljük munkatársunk közbevetett feleletei nélkül, csupán csak Gárdonyi Géza nyilatkozatait, amelyekre legközelebb visszatérünk. Itt, a felvezető szöveg végén meg kell szakítanom a Mult és Jövő cikkének idézését. Mit is állít a lap? Egyrészt azt, hogy Gárdonyi Géza zsidóügyben korábban nem hallatta a hangját. Ez nem igaz. Idéztem már egy korábbi írásomban azokat a szavait, amelyek 1920 nyarán jelentek meg a Gondolat című hetilapban. Egy évvel később pedig az egyik keresztény (de a zsidók által természetesen antiszemitának nevezett) napilapban megjelent publicisztikája váltotta ki a neológ zsidóság hetilapjának, az Egyenlőségnek a haragját (ezt a Gárdonyi-írást és a zsidó visszhangot majd később teszem közzé). Másrészt azt is állítja a Mult és Jövő, hogy még a legvilágosabb nemzsidó koponyáktól sem várható ,,a zsidó értékek és szellemi javak" megbecsülése. Aki a folytatást, Gárdonyi nyilatkozatát figyelmesen elolvassa, tapasztalni fogja, hogy a kiváló író zsidó értékekről, szellemi javakról is beszél. Miközben a zsidó tradícióról, az egyéni tehetségről elismerően szól, a jelenbe fordulva természetesen keményen bírál is. A zsidó lap szerint azonban egy goj ,,az elfogulatlanság tiszta magaslatairól" csak a feltétlen elismerés és dicséret hangján szólhat, ha Ábrahám mai ivadékaira pillant. Aki a legcsekélyebb kritikával él, már ,,a legvigasztalanabb sötétségben" jár. Legalábbis szerintük. S most következzék a cikk folytatása, Gárdonyi Géza nyilatkozata (a zárójeles kérdőjelek az eredeti közlésben is szerepelnek): Távol a fővárosi élet forgatagától - mondotta Gárdonyi Géza - egri magányomban, hat hónapi betegség lázában, az újságokból értesülök az eseményekről. Munkámnak élek, a hétköznapi dolgokba nem avatkozom be. Őszintén szólva, a múló események nem izgatnak. Tisza István jóbarátom volt, s ha én a magyar politikába be akartam volna szólni, már a 90-es években felléphettem volna képviselőnek. Regényeim azonban teljesen lekötnek. A numerus claususról az a véleményem, hogy az teljesen jogos (?). A zsidó ifjak mind nagyobb számban lepték el az egyetemeket. Ez a növekvő szám aggodalomba ejtette a magyarságot. A magyar beismeri erőtlenségét a zsidóval szemben. Valóban, nem olyan fürge, nem olyan mozgékony, mint a zsidó. Beismerem azt, hogy a zsidó vallás alapja egész mai kultúránknak, a matematika kivételével, amit az araboknak köszönhetünk. De tagadom a zsidóság szellemi fölényét. A zsidóság egyetlenegy kimagasló egyéniséget sem adott, mind jeles középszerűek az ő reprezentánsai. Ahol a nemzetek lelke kicsúcsosodik, olyan egyéniséget nem adott a zsidóság. Az antiszemitizmus a magyar faj önvédelmi harca a föléje növő idegen zsidófajjal szemben és nem individuálisan érzelmileg, hanem józan filozófiailag kell felfogni azt. Irodalmát nem tanulmányoztam, Delietzsch híres könyvét, amelyen ő 30 évig dolgozott, nem olvastam. Ha Héjjas Iván hazafias felbuzdulásában kiadott parancsára zsidókat ölnek büntetlenül, az ennek a fajfenntartó ösztönnek a brutális megnyilvánulása. A vak népösztön nem várta be a diplomáciai tárgyalások lassú menetét... Közel múlt okokra hivatkozva, kéznél fekvő a világháború fronti összeomlása, a forradalmi felfordulás, a kommün, a hadseregszállítások, amely bűnök javarészt a zsidóságot terhelik. A zsidó talentum elismerésében szeretem a zsidót, mint embert és példákat tudnék felsorolni, az érvényesülni akaró zsidó néma türelmére. A zsidóság életrevaló jogait nem tagadom. De a zsidóság visszaélt mindennel, így az egyenjogúsítás törvényével is. A magyarság temperamentumában, történelmi és szellemi jogában gyökeredzik az antiszemitizmus. Bevallom, nem vagyok híve az anarchiának és olyan nagy államférfit várok, mint maga Tisza István. Igaz ugyan, hogy regényeimet a Pesti Hírlap és Singerék adják ki, de ezek nem zsidók (?), az ébredők meg igazán nem tehetik ezt, mert kulturvállalatuk megbukott. De a zsidók sem foglalkoznak velem. A ,,Világ" fennállása óta egyszer sem írt rólam. ,,A bor"-t sem értékelték kellőképpen s nagyon kis sikert ért el. (Mult és Jövő 1922. július 28., 2 o.) Részletekbe menően lehetne elemezni a fenti nyilatkozatot, egyik-másik megállapítása vitára, továbbgondolásra ösztökélheti a mai olvasót. Ez azonban nem tárgya ennek az írásnak. Csak arra az apróságra szeretnék rámutatni, hogy Gárdonyi Géza is idegen fajnak minősítette a zsidóságot, amelyet egyáltalán nem gyűlölt. Kortársaihoz hasonlóan Gárdonyi is úgy értelmezte az antiszemitizmust, mint a magyarság jogos önvédelmét egy hódító fajjal szemben. Ennek felismeréséhez pedig nem volt szüksége a zsidó irodalmat, történelmet bemutató könyvekre. Az író személyesen átélt tapasztalatai egy egész könyvtárral felértek. Zsilinszky Endre lapja, a Szózat is felfigyelt a Gárdonyi-nyilatkozatra. A történeti hűség kedvéért le kell írnom, hogy a Szózat az író nyilatkozatának tömörített változatát adta közre, vagyis Gárdonyi ,,kemény" kijelentéseit idézte, kihagyta viszont azokat a mondatokat, amelyek elismerően szólnak a zsidóságról, vagy nem épp elismerően említik Héjjas Ivánt. A keresztény lap így összegezte véleményét az egri remete szavairól: Nem szükséges kommentárokat fűznünk az élő legnagyobb magyar író nyilatkozatához, csak konstatáljuk, hogy Gárdonyi Géza a maga egri magányában is az maradt, aki volt évtizedeken keresztül: a magyar nemzet lelkének, gondolkodásmódjának minden téren leghivatottabb kifejezésre juttatója. (Szózat 1922. július 30., 14. o.) A Mult és Jövő cikkében azt olvastuk, hogy a lap ,,legközelebb" visszatér az író nyilatkozatára. Megnéztem a következő lapszámokat, nem foglalkoztak Gárdonyival, aki az idézett nyilatkozat után három hónappal, 1922. október 30-án elhunyt. Amikor nemrég felmerült, hogy Tormay Cécile nevét viselné egy csöppnyi budai közterület, Budapest főpolgármestere a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalását kérte. A tudós testület úgy döntött, hogy a törvényi szabályozás értelmében nem lehet Tormayról közterületet elnevezni, mert ,,ideológusként és propagátorként szerepet játszott a későbbi önkényuralmi rendszer szellemi hátterének és társadalmi beágyazottságának kiépítésében", például ,,büszkén vallotta magát antiszemitának", s ezt ,,sohasem vonta vissza". Gárdonyi szerint az antiszemitizmus nem egyéb, mint a magyarság (az egész magyarság!) önvédelmi harca a zsidó fajjal szemben. Azt is állította, hogy a magyarság ,,történelmi és szellemi jogában gyökeredzik az antiszemitizmus". Ilyen világosan beszélt 1922 nyarán. Nézeteit sohasem vonta vissza. Nem volt miért. Bistrán Demeter (Kuruc.info) Forrás: https://kuruc.info/r/9/142809/

0 komment , kategória: Általános

Címkék: állásfoglalásait, továbbgondolásra, kulturvállalatuk, antiszemitizmust, legtehetségesebb, elfogulatlanság, objektivitással, torzsalkodásain, állásfoglalását, antiszemitizmus, megnyilvánulása, felbuzdulásában, publicisztikája, nyilatkozatának, megválasztották, nyilatkozatához, főpolgármestere, felülemelkedve, felismeréséhez, föltevésünkben, regényirodalom, nyilatkozatait, antiszemitának, tanulmányoztam, tülekedésekben, reprezentánsai, egyenjogúsítás, individuálisan, magyarországon, regisztrálnunk, propagátorként, leghivatottabb, nyilatkozatára, elzárkózottan, természetesen, elismerésében, föléje növő, liberális-zsidó sajtó, sajtóban egyre-másra, meghatározó többség, álláspontot képviselte, népcsoport arányának, nemzetvédelmi intézkedéssel, jogegyenlőség elve, másik oldalon, névtelen újságíró, kommün utáni, numerus clausust, tudós bizottság, közéletben szerepet, egri remete, alábbiakban rövid, Gárdonyi Géza, Miután Magyarországon, Gárdonyi Gézát, Tormay Cécile-t, Herczeg Ferenc, Gárdonyi Gézától, Tisza István, Héjjas Iván, Pesti Hírlap, Zsilinszky Endre, Héjjas Ivánt, Tormay Cécile, Magyar Tudományos Akadémia, Bistrán Demeter,

Új komment

Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!

Felhasználónév:
Jelszó:
	Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:

Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés Kép: Képbeszúrás Link: Beszúrás


Félkövér:	[b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt:	[i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés:	[c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás:	[kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás:	[link] http://tvn.hu [/link]