|
2015-07-13 09:34:40, hétfő
|
|
|
Felejtsük el az olimpiát, ha nem akarunk belerokkanni!
2015.07.11 06:39
Beke Károly
Az elmúlt hetekben ismét felerősödtek a budapesti olimpiával kapcsolatos álmok, talán a korábbinál közelebb állunk ahhoz, hogy tényleges pályázatot adjunk be. A Portfolio háromrészes cikksorozatának első részében azt jártuk körül, mennyi reális esélyünk lehet a rendezésre, a második részben pedig az olimpia lehetséges pozitív gazdasági hatásaival foglalkozunk, most a harmadik részben pedig számba vesszük az esetleges negatív hatásokat. A jelenlegi cikkünk alapja egy neves amerikai sportközgazdász, Andrew Zimbalist könyve, mely az esetleges olimpiarendezés hátrányaival foglalkozik. A szakember szerint az előzetes számítások szinte minden esetben eltúlzottak, ezért nem tudnak beleférni a rendezők a megállapított költségvetésekbe.
Szinte mindig többe kerül a becsültnél
Az év elején jelent meg Andrew Zimbalist Circus Maximus: The Economic Gamble Behind Hosting the Olympics and the World Cup (Circus Maximus: a gazdasági szerencsejáték az olimpiák és a futball világbajnokságok szervezése mögött) című könyve, mely azzal foglalkozik, hogy miért rokkan bele egyre több ország gazdaságilag a nagy sportesemények megrendezésébe. A legjobb példa talán Görögország, ugyanis a szakemberek szerint a gazdaság jelenlegi helyzetében szerepe van a 2004-es athéni olimpiának is, mely azóta kihasználatlan beruházásokat idézett elő.
Zimbalist szerint a probléma több mint harminc évvel ezelőttről ered: a hetvenes évek sikertelen olimpiái után az 1984-es játékokra eljutottak oda, hogy senki nem akart rendezni, azt a kudarcot viszont a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) nem akarta bevállalni, így az utolsó pillanatban beugrott Los Angeles. Viszont ennek köszönhetően az amerikaiak erős alkupozícióban voltak, olyan feltételeket sikerült kiharcolniuk, hogy az összes felmerülő veszteséget a NOB-nak kellett fedeznie, illetve használhatták a korábbi, az 1932-es olimpiára épült létesítményeket. Ennek köszönhetően viszont 215 millió dolláros nyereséggel zárták az olimpiát, ami mások kedvét is meghozta a rendezésre, így ma már a nagy profit reményében jelentkeznek tömegesen a városok.
A profit utáni vágy egyes országokat arra ösztökél, hogy akár 100-150 millió dollárt is elköltsenek csak a pályázatra. És itt jöhet a magyar pályázat első lehetséges elcsúszása is, hiszen a PwC hatástanulmánya 10 milliárd forintos pályázati költséggel számol, ami mai árfolyamon átszámítva mintegy 35 millió dollárt jelent. Lehet arra hivatkozni, hogy az Agenda 2020 keretében a NOB is támogatja majd az olcsóbb rendezéseket, de ha a versenytársak továbbra is elköltenek 100-150 millió dollárt, akkor egy "fapados" pályázattal nem marad sok esély. Főleg úgy, hogy az éles versenyben a városok mindent megtesznek, hogy a maguk javára billentsék a mérleg nyelvét, ebbe pedig beletartozik akár a korrupció is, mely rejtett költségként jelenik meg.
Vagyis a közgazdász szerint már a pályázati költségek rendre túllépik az előzetesen lefektetett kereteket. Chicago például több mint 100 millió dollárt költött a 2016-os sikertelen pályázatára, de ugyanekkor Tokió pályázata is 150 millió dollárba került, mégis Rió nyerte el a játékok rendezését. Állítólag Hollandia mérlegeli egy 2028-as pályázat lehetőségét, de egy helyi tévéadó szerint már 2012-ig 105 millió dollárt elköltöttek csak az előkészítésre, miközben még arról sem döntöttek, hogy pályáznak-e.
Vagyis a magyar hatástanulmányban szereplő 35 millió dolláros kiadás erősen alulbecsültnek tűnik még az olcsóbb olimpiák víziója mellett is.
A pályázati folyamatnál sokkal nehezebb az infrastrukturális fejlesztések költségét megbecsülni, mivel azok nagyban függnek az adott város előzetes fejlettségi szintjétől. Az elmúlt évtizedek olimpiái során 5 és 50 milliárd dollár között voltak ezek a fejlesztések - emeli ki Zimbalist. A fentiek mellett egyre kevésbé jelentenek elhanyagolható kiadást az egyéb költségek, a biztonsági kiadások például már stabilan 1-2 milliárd dollárt tesznek ki. 2004-ben az athéni olimpia volt az első a szeptember 11-i terrorcselekmények után, a görögök eredetileg 400 millió dolláros biztonsági költséggel terveztek, azonban a becslések szerint a végső összeg 1,5 milliárd lett, vagyis ez is egy potenciális terület, ahol túllépheti a rendezvény az előzetesen becsült költségeket.
Túlbecsült gazdasági hatások
A makrogazdasági hatásokkal kapcsolatban Zimbalist azt emeli ki, hogy a legtöbb olimpia esetében utólag derül ki, hogy az előzetesen becsültnél kisebbek, és csak átmenetiek a pozitív hatások. Vagyis a legtöbb pályázatnál a valóságban nem jelenik meg akkora növekedés például a foglalkoztatottságban, mint azt előzetesen becsülték. A budapesti olimpia kapcsán a PwC azzal számolt, hogy nyolc éven keresztül évente átlagosan 0,1 százalékkal járulhat hozzá a GDP-növekedéshez és összességében százezer új munkahelyet teremthet a felkészülés alatt.
A szerző szerint makrogazdaságilag sokszor az is problémát jelent, hogy az olimpiarendezés nincs összhangban az adott város vagy ország gazdasági ciklusaival. A pályázatot ugyanis kilenc évvel az esemény előtt kell beadni, míg a döntést hét évvel előtte hozzák meg, amikor nagyon nehéz megbecsülni, milyen állapotban lesz majd a gazdaság. Ezen a pályázati folyamat egyszerűsítésével, rövidítésével lehetne segíteni, hiszen nehéz évekre előre megjósolni a külső és belső gazdasági hatásokat.
A több tízmilliárd dolláros kiadások mellett az utóbbi évtizedek olimpiái esetén az volt tapasztalható, hogy a rövidtávú gazdasági hasznok 2-5 milliárd dollár között alakultak. A hosszabb távú gazdasági előnyök pedig sokszor csak évek-évtiezedek múlva jelentkeznek, illetve bizonytalanok - hangsúlyozza Zimbalist.
Kinek az érdeke az olimpia?
Andrew Zimbalist szerint az olimpiai pályázatokkal a legnagyobb probléma, hogy általában nem egy város vagy egy ország szorgalmazza a rendezést, hanem egy-egy lobbikör indítja el útjára a gondolatot, és győzi meg a politikusokat. Ebbe a lobbikörbe tartoznak többek között az építőipari cégek, a turisztikai vállalkozások, a mérnökök, az ügyvédek. A szakember úgy véli, hogy ezek a lobbisták rendelik meg általában az első hatástanulmányokat, melyek szándékosan az olimpiarendezés pozitívumait emelik ki, hogy sikerüljön megszerezni a politikusok támogatását. Az azonban általában csak később derül ki, hogy ezek az előnyök nem realizálódnak, mert sok olyan költség van, melyekre a megbízott tanácsadócégek előzetesen nem hívták fel a figyelmet. A közgazdász szerint ha a tendencia folytatódik, akkor hamarosan eljutunk oda, hogy megint senki nem akar majd olimpiát rendezni, ennek előjele, hogy München és Stockholm esetében már népszavazáson utasította el a pályázatot a lakosság.
A sportközgazdász szerint a gazdasági kudarc oka a legtöbbször az, hogy egy modellezett helyzetre alapozzák a megvalósíthatósági tanulmányokat, nem pedig az aktuális gazdasági helyzetbe helyezik bele az eseményt. Emellett a tanulmányok alapjául szolgáló becslések sokszor eltúlzottak. A könyvben kiemeli például, hogy a hatástanulmányok általában 1,7-3,5 közötti multiplikátorhatással számolnak, vagyis azt feltételezik, hogy az olimpia alatt elköltött 1 dollár 1,7-3,5 dollár közötti mértékben járul hozzá a gazdaság teljesítményéhez. Az első probléma, hogy ez nem számol az egyes szektorok közti átfedésekkel és a kihasználatlan kapacitásokkal. Ha például egy étterem tíz százalékkal növeli a forgalmát, akkor az nem feltétlenül jelenti azt, hogy automatikusan fejleszteni fog, több berendezésre lesz szüksége és extra munkaerőt vesz fel. Könnyen lehet ugyanis, hogy csak a kapacitásuk kihasználtsága növekszik, vagy az étterem tíz százalékkal emeli az árait. Ilyenkor pedig a feltételezett multiplikátorhatás nem jelenik meg. További probléma a modellekben, hogy nem számolnak azzal, hogy a rendező országban vagy városban lévő cégek beszerzéseik egy részét a városon kívül vagy külföldön bonyolítják, vagyis a multiplikátorhatás nem teljes egészében jelenik meg a helyi gazdaságban. Zimbalist szerint a komoly közgazdasági modellek az amerikai gazdaságban 1,3 körülre teszik a valós multiplikátorhatást, a kisebb, nyitottabb gazdaságokban ez még alacsonyabb lehet. Vagyis a tanulmányokban alapul vett 1,7-3,5-szeres szorzó reálisabban inkább 0,7 és 1,1 között van szerinte. További probléma, hogy az előzetes modellek általában azzal sem számolnak, hogy a helyi cégek által megszerzett profit sokszor nem marad a helyi gazdaságban, vagyis nem járul hozzá érdemben a gazdaság fejlődéséhez.
A fentiekre a legjobb példát a szállodaláncok jelentik, melyek ugyan üzemeltetnek szállodákat egy-egy olimpia helyszínén, viszont a nyereség a központot gazdagítja. Zimbalist ezt egy konkrét példán keresztül szemlélteti: ha egy hotelszoba normál esetben 400 dollárba kerül, és az olimpia esetén átmenetileg 800 dollárra emelik az árát, akkor az 1,7-3,5-ös multiplikátorral számolva 1360-2800 dollárral járul hozzá a gazdasághoz. A közgazdász szerint azonban a két ár különbözeteként megjelenő 400 dollár a szállodalánc haszna, ráadásul a multiplikátor is sokkal alacsonyabb, így valójában 280-440 dollár közé tehető egy ilyen számlának a valós gazdasági haszna. A fenti példa csak azért fontos, mert a szakember szerint jól szemlélteti, miért csúsznak félre az előzetes számítások. Azt nem tudni, hogy a budapesti hatástanulmány esetében a PwC milyen modelleket vett alapul, azonban ha hinni lehet a szakértőnek, akkor az elmúlt néhány olimpia esetében bevett gyakorlat volt a fenti számítás.
Nem mindig özönlik el a turisták az olimpiát
A PwC a budapesti olimpia esetében azzal számolt, hogy az esemény előtt és alatt összesen 1,37 millió turista fordul majd meg a városban kifejezetten az olimpia miatt. A múltbeli példák azonban azt mutatják, hogy ezen a téren is rendszeresen túlbecsülik a hatásokat. Az optimista várakozások a legutóbbi két olimpia esetében sem jöttek be Pekingben és Londonban, a kínai fővárosban például 2008 nyarán harminc százalékkal esett vissza a vendégéjszakák száma az előző évhez képest. Ennek egyik oka, hogy mindig vannak olyan turisták, akik épp az olimpia miatt mennek máshová, mert esetleg ódzkodnak a tömegtől és a drágaságtól. Az egyszerű modellek pedig ezzel a hatással sem számolnak.
Valamekkora pozitív hatást biztosan kifejt egy olimpiarendezés a turizmusban, hiszen csak a sportolók és a kísérőszemélyzet 10-25 ezer főt tesznek ki. Ők azonban hagyományosan az a kör, akik keveset költenek, a legolcsóbb szolgáltatásokat veszik igénybe, vagyis nem termelnek annyi értéket, mint a tehetősebb turisták.
Mi minden drágítja meg a beruházásokat?
A könyv konklúziójaként Andrew Zimbalist pontokba szed néhány olyan tipikus esetet, ami az eredeti tervekhez képest jelentősen megdrágítja az olimpiarendezést:
Szándékosan alulbecsülik a költségeket, hiszen a valós számokkal nehezebb lenne megszerezni a politikusok és a társadalom támogatását.
A pályázati folyamat hosszadalmas, az egyes kandidálók évekig versengenek az olimpia jogáért, az egymásra ígérgetés pedig automatikusan a költségek elszállásához vezet.
Hosszú évek telnek el a becslések és a megvalósítás között, ez alatt pedig számolni kell az inflációval.
Egyes szektorokban (építőipar, turizmus stb.) koncentráltan jelentkezik a kereslet, ez pedig felfelé nyomja az árakat.
Gyakran a tervekhez képest csúszásban vannak a beruházások, emiatt fel kell gyorsítani őket, ami automatikusan magasabb költségeket eredményez.
Negatív következménye lehet például az ingatlanspekulációnak is, mely az olimpia helyszínein felfelé nyomja az árakat.
http://www.portfolio.hu/gazdasag/felejtsuk_el_az_olimpiat_ha_nem_akarunk_belerokk anni.216796.html?utm_source=index_box_landing&utm_medium=cikkajanlo_doboz& ;utm_campaign=cikkajanlo |
|
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
Címkék: multiplikátorral, világbajnokságok, költségvetésekbe, olimpiarendezést, teljesítményéhez, hatástanulmányok, szolgáltatásokat, kísérőszemélyzet, sportközgazdász, olimpiarendezés, cikksorozatának, különbözeteként, konklúziójaként, hatástanulmánya, létesítményeket, tanácsadócégek, megrendezésébe, alulbecsültnek, szállodaláncok, tanulmányokban, sportesemények, hatástanulmány, makrogazdasági, kihasználatlan, kapacitásokkal, szerencsejáték, elhanyagolható, kihasználtsága, alkupozícióban, vendégéjszakák, népszavazáson, automatikusan, elszállásához, multiplikátor, feltételezett, versenytársak, elmúlt hetekben, budapesti olimpiával, korábbinál közelebb, második részben, olimpia lehetséges, harmadik részben, esetleges negatív, jelenlegi cikkünk, neves amerikai, esetleges olimpiarendezés, szakember szerint, előzetes számítások, megállapított költségvetésekbe, gazdasági szerencsejáték, futball világbajnokságok, nagy sportesemények, Beke Károly, Andrew Zimbalist, Andrew Zimbalist Circus Maximus, Economic Gamble Behind Hosting, World Cup, Circus Maximus, Nemzetközi Olimpiai Bizottság, Állítólag Hollandia,
|
|
|
|
elmúlt hetekben, budapesti olimpiával, korábbinál közelebb, második részben, olimpia lehetséges, harmadik részben, esetleges negatív, jelenlegi cikkünk, neves amerikai, esetleges olimpiarendezés, szakember szerint, előzetes számítások, megállapított költségvetésekbe, gazdasági szerencsejáték, futball világbajnokságok, nagy sportesemények, legjobb példa, szakemberek szerint, gazdaság jelenlegi, 2004-es athéni, probléma több, hetvenes évek, 1984-es játékokra, kudarcot viszont, utolsó pillanatban, amerikaiak erős, összes felmerülő, 1932-es olimpiára, nagy profit, profit utáni, magyar pályázat, olcsóbb rendezéseket, versenytársak továbbra, éles versenyben, városok mindent, maguk javára, mérleg nyelvét, közgazdász szerint, pályázati költségek, előzetesen lefektetett, 2016-os sikertelen, játékok rendezését, 2028-as pályázat, helyi tévéadó, magyar hatástanulmányban, olcsóbb olimpiák, pályázati folyamatnál, infrastrukturális fejlesztések, adott város, elmúlt évtizedek, fentiek mellett, egyéb költségek, biztonsági kiadások, athéni olimpia, szeptember 11-i, görögök eredetileg, becslések szerint, végső összeg, potenciális terület, előzetesen becsült, makrogazdasági hatásokkal, legtöbb olimpia, előzetesen becsültnél, pozitív hatások, legtöbb pályázatnál, budapesti olimpia, felkészülés alatt, szerző szerint, olimpiarendezés nincs, pályázatot ugyanis, esemény előtt, pályázati folyamat, több tízmilliárd, utóbbi évtizedek, volt tapasztalható, rövidtávú gazdasági, hosszabb távú, olimpiai pályázatokkal, legnagyobb probléma, város vagy, ország szorgalmazza, lobbikörbe tartoznak, építőipari cégek, turisztikai vállalkozások, lobbisták rendelik, olimpiarendezés pozitívumait, politikusok támogatását, azonban általában, megbízott tanácsadócégek, tendencia folytatódik, sportközgazdász szerint, gazdasági kudarc, modellezett helyzetre, aktuális gazdasági, tanulmányok alapjául, könyvben kiemeli, hatástanulmányok általában, olimpia alatt, gazdaság teljesítményéhez, első probléma, egyes szektorok, , ,
|
|
|
|
2024. Március
| | Hét | Ked | Sze | Csü | Pén | Szo | Vas | |
| 1 | 2 | 3 | |
4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | |
11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | |
18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | |
25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 |
| |
|
|
ma: |
0 db bejegyzés |
e hónap: |
0 db bejegyzés |
e év: |
0 db bejegyzés |
Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
|
- Ma: 267
- e Hét: 1925
- e Hónap: 18718
- e Év: 151635
|
|
|