Mintha lenne itt némi aggodalom 2018-cal kapcsolatban… - Weinhardt Attila,Lázár János,Operatív Programok,Krisán László,Európai Bizottság, - zgfumag Blogja

Továbbiak »

Belépés

			zgfumag.blog.xfree.hu
Ha azért nézel , mert ez a munkád, jó munkát kívánok! GYÁVA NÉPNEK NINCS HAZÁJA! Minden nemzetnek olyan kormánya van aminöt érdemel. Ha valami...			Zámbori Gusztáv 1957.12.05 Online

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

Mintha lenne itt némi aggodalom 2018-cal kapcsolatban…

2015-08-13 22:07:06, csütörtök

	Mintha lenne itt némi aggodalom 2018-cal kapcsolatban... “A jövő keddi kormányülésen azt fogom javasolni, hogy a korábbi gyakorlattal szemben a 2014-2020-as uniós támogatási keret összes, azaz mintegy 12000 milliárd forintnyi forrását 2017. június 30-ig megpályáztassuk, azaz kiírjuk az összes ehhez kapcsolódó pályázatot" - ahahahahahahha Most kell lenyúlni mindent, mert érik a bukta. ****************** Rendkívüli horderejű bejelentést tett Lázár! Ma, 14:46 Weinhardt Attila A jövő keddi kormányülésen azt fogom javasolni, hogy a korábbi gyakorlattal szemben a 2014-2020-as uniós támogatási keret összes, azaz mintegy 12000 milliárd forintnyi forrását 2017. június 30-ig megpályáztassuk, azaz kiírjuk az összes ehhez kapcsolódó pályázatot - jelentette be a mai Kormányinfó nevű sajtótájékoztatón Lázár János. A Miniszterelnökség vezetőjének bejelentése azért rendkívüli horderejű, mert ezt a pályázati keretet normál esetben és az elfogadott Operatív Programok menetrendje alapján csak 2020-ig elosztva tervezték meghirdetni, de ezt most a következő 2 évre előrehozzák, ami igen jelentősen megváltoztatja a magyar makrogazdaság következő évekbeli pályáját. Nagy kérdés persze, hogy a kiírt pályázatokban a projektötletek be tudnak-e érkezni olyan számban, hogy ezzel ilyen "orrnehéz módon" le lehessen kötni a forrásokat, másrészt lesz-e annyi pénz a brüsszeli kasszában, hogy ezt a felgyorsított forráslehívást ők ki tudják fizetni Magyarországnak. Az eddigi menetrend szerint egyébként egy-egy új pályázatot 2 évig terveznek nyitva tartani, tehát ha 2017. június végéig meghirdetnek minden pályázatot, az egyébként is csak azt jelentené, hogy 2019 nyaráig elhúzódik a projektek benyújtása az összes forrásra. (Megjegyzendő, hogy egyébként sem 12000 milliárd forintnyi lesz az előrehozott pályázati keret, hanem mai árfolyamon "csak" 7800 milliárd forint, mivel az agrárpénzek egy külön történetet jelentenek, és ott a közvetlen földalapú támogatások kifizetését valószínűleg nem lehet így felpörgetni). Ha 2019 nyaráig elhúzódik a pályázatok benyújtása, akkor ezek elbírálásának időigénye nyomán végül 2020 közepére lehetne elvileg az összes EU-forrást lehívni, addigra, amikorra egyébként is véget ér a 2014-2020-as ciklus normál szakasza (a "meghosszabbított" szakasz 2022 végéig tart majd). A felgyorsított pályázati kiírás Lázár szavai szerint azt célozza, hogy elkerüljük a közelmúltbeli tapasztalatokat, amikor a 2007-2013-as ciklus terhére még idén is pályázatokat kellett meghirdetni, illetve az egyes kiírások kereteit át kellett írni a forrásvesztés elkerülése érdekében. Arra egyébként, hogy ne húzzuk el 5 évig a pályázatok meghirdetését, többek között Krisán László a KAVOSZ vezére is javaslatot tett már a Portfolio-nak adott közelmúltbeli nyilatkozatában. Az 5 (valójában 7) évre járó forráskeretből adódó pályázatok meghirdetésének előrehozása kapcsán tehát az alábbi fontos kérdések merülnek fel: Valóban képes-e úgy összehangolni a szerteágazó feladatokat a magyar intézményrendszer, hogy a pályázatokat futószalagon meg tudja hirdetni 2017. június végéig (a pályázatok menetrendjét egy évre előre rögzítő ún. éves fejlesztési keretek rendszerét is át kell gondolni) A tömegével megjelenő pályázatokra a vállalkozói és az állami/önkormányzati szféra képviselői valóban tömegével be tudnak-e felgyorsított ütemben nyújtani jól alátámasztott, hiteles projektterveket, vagy csak a pénzek minél előbbi gyors kifizetése lesz továbbra is a cél Lesz-e elég finanszírozási forrás, amely ezt az előrehozott pályázati dömpinget képes lesz magyar állami (15%-os állami önrész), fejlesztési (MFB) és hitelintézeti, illetve refinanszírozási oldalról (pl. MNB, KAVOSZ, egyéb) megfinanszírozni ennyire koncentráltan, valamint a pályázók önrésze, illetve a projekt megvalósítás során az átmenetileg betett pénze rendelkezésre áll-e Nagy kérdés, hogy ezt az előrehozott pályázati meghirdetést maga az Európai Bizottság támogatja-e, hiszen az elfogadott Operatív Programok 2020-ig minden évre hasonló volumenű EU-s támogatás kifizetésével kalkulálnak, ezt viszont jelentősen átírja a fenti bejelentés, így akár egyes keretek újratárgyalása is szükségessé válhat Ennél is sokkal nagyobb kérdés (illetve korlát) lehet a terv megvalósításában az, hogy a tömeges pályáztatással keletkező számlaállományt Brüsszel időben képes lesz-e a saját költségvetéséből (előre rögzített, egyenletes tagállami befizetésekből) számunkra kifizetni. Főként annak tükrében, hogy a 2007-2013-as közös uniós kasszában még most is rendkívül, nagy, 22-23 milliárd euró körüli kifizetetlen számlaállomány torlódik (kötelezettségvállalás már van rá, de a tagállamok késlekedő befizetése miatt ennyi az elmaradás, sőt az egyes évek végén olykor azért nem tud fizetni Brüsszel, mert "kong" a közös kassza az ürességtől, ami így a kötelezettségvállalás és a kifizetés közti nagy különbséget tovább növeli. Az elmaradások lefaragására már van terve egyébként Brüsszelnek). Mindez tehát azt a kérdést is felveti, hogy ha a Brüsszel felőli utófinanszírozás jelentős késedelmet szenved, akkor a pályázati dömpinggel járó magyarországi támogatás-kifizetés igencsak megugraszthatja a következő évek pénzforgalmi (NEM ESA-2010 szerinti!) államháztartási hiányát, azaz az egyes években az állam átmeneti forrásigényét. Ez "kicsiben" már idén is bekövetkezett: a viták miatt felfüggesztett brüsszeli kifizetés hatására átmenetileg 300 milliárddal megugrott az idei évi államháztartási hiány. Mivel a magyar államadósság finanszírozási stratégiájában az ÁKK egyre hangsúlyosabban a magyar forintalapú piacra támaszkodik, így ez elvezet ahhoz a kérdéshez is, hogy a forintalapú állampapír piacról képes lesz-e a szükséges volumenben rövidebb távú (pl. 3-12 hónapos) diszkontkincstárjegyek formában megfelelő volumenű forrást bevonni az állam, ill. milyen áron tudja azt majd megtenni. A fenti bejelentés kapcsán érdemes azt is megjegyezni, hogy az a 2018-as parlamenti választások előtti, a 2020-ig tartó keretek minél nagyobb arányú forráslekötését és kihelyezését, egyúttal a gazdaság élénkítését is célozhatja, illetve szolgálhatja. Erre egyébként egy idén tavaszi kormányrendelet már utalt, amely a 2016-os forráslehívás felpörgetését célozta, hogy az idén véget érő régi ciklus után az új ciklusbeli pénzkihelyezés és így GDP-növekedés ne lassuljon le túlságosan. A fenti bejelentés tehát jórészt azt az eddigi magyar, illetve szerteágazó külföldi tapasztalatot igyekszik átírni, hogy a 7 éves uniós ciklus első éveiben még viszonylag lassú a forráslehívás (ezt most a 2016-2018 közötti periódust érintené), majd ahogy haladunk a ciklus vége felé (2020-2022), ez fokozatosan felpörög, illetve csúcsra jár. A Portfolio májusi elemzésében azt járta körbe, hogy az akkori információk alapján várhatóan mekkora lehet majd az EU-források lehívásának visszaesése és emiatt a GDP-növekedés lassulása 2015-ről 2016-ra. Ehhez képest az MNB elemző stábja pesszimistább képet vázolt mind a Portfolio, mind az NGM kalkulációjánál, azaz ezeket a kedvezőtlen jóslatokat igyekszik most "átírni" a felpörgetett pályázati kiírással és kifizetéssel a kormány. Rendkívüli horderejű bejelentést tett Lázár! Az előrehozott pályázati meghirdetés és az ezzel járó felpörgetett pénzkifizetés következménye az is lehet, hogy a 2018-as választások után az elosztható források szűkössége miatt a növekedés jócskán lassulhat, amit a fenti ábrán a vörös vonal legörbülése illusztrációként mutat. Ráadásul a kormány rendszeresen azt hangsúlyozza, hogy Magyarországnak már csak a következő 5 éve van, amikor igen jelentős vissza nem térítendő EU-forrásokat használhat fel, a 2020 utáni kohéziós politika ugyanis jelentősen megváltozhat, így csak a töredékét kaphatja majd az ország a 2014-2020-as (vissza nem térítendő) forráskeretnek. http://m.portfolio.hu/unios_forrasok/gazdasagfejlesztes/rendkivuli_hordereju_beje lentest_tett_lazar.218243.html

0 komment , kategória: Általános

Címkék: illusztrációként, meghosszabbított, refinanszírozási, költségvetéséből, utófinanszírozás, megvalósításában, megfinanszírozni, nyilatkozatában, forráslekötését, államháztartási, tapasztalatokat, kormányrendelet, megpályáztassuk, meghirdetésének, hangsúlyosabban, magyarországnak, számlaállományt, projektterveket, megugraszthatja, kalkulációjánál, finanszírozási, felfüggesztett, újratárgyalása, pályáztatással, forráslehívást, stratégiájában, számlaállomány, megváltoztatja, projektötletek, befizetésekből, ahahahahahahha, forráskeretnek, pénzkihelyezés, forráskeretből, pályázatokban, közelmúltbeli, jövő keddi, korábbi gyakorlattal, 2014-2020-as uniós, összes ehhez, pályázati keretet, elfogadott Operatív, magyar makrogazdaság, kiírt pályázatokban, brüsszeli kasszában, felgyorsított forráslehívást, eddigi menetrend, projektek benyújtása, összes forrásra, előrehozott pályázati, külön történetet, közvetlen földalapú, Weinhardt Attila, Lázár János, Operatív Programok, Krisán László, Európai Bizottság,

Új komment

Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!

Felhasználónév:
Jelszó:
	Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:

Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés Kép: Képbeszúrás Link: Beszúrás


Félkövér:	[b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt:	[i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés:	[c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás:	[kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás:	[link] http://tvn.hu [/link]