Állami köldökzsinóron a szakszervezetek – Nem csoda, h - Caius Scaevola,Gaskó István,Polgári Törvénykönyv,Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek,Országos Érdekegyeztetési Tanácsot,Nemzeti Gazdasági,Társadalmi Tanácsot,Munka Törvénykönyve XXI,Munka Törvénykönyvén,Szabó Imre,Európa Tanács,Szociális Jogok Európai Bizottsága,Európai Szociális Kartába,Schnider Marianna,Szociális Munkások Demokratikus Szakszervezete,Szakszervezetek Együttműködési Fóruma,Munkáltatók Országos Szövetsége,Gyáriparosok Országos Szövetsége,Általános Fogyasztási Szövetkezetek,Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége,Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége,Munkástanácsok Országos Szövetsége,Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája,Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezetében,Civil Összefogás Közhasznú Alapítványtól,Európai Unió, - zgfumag Blogja

Továbbiak »

Belépés

			zgfumag.blog.xfree.hu
Ha azért nézel , mert ez a munkád, jó munkát kívánok! GYÁVA NÉPNEK NINCS HAZÁJA! Minden nemzetnek olyan kormánya van aminöt érdemel. Ha valami...			Zámbori Gusztáv 1957.12.05 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

Állami köldökzsinóron a szakszervezetek – Nem csoda, h

2016-05-28 00:03:28, szombat

	Állami köldökzsinóron a szakszervezetek - Nem csoda, hogy nincs érdekképviselet 2016.05.27. 08:06 Caius Scaevola A szervezett érdekérvényesítés lehetőségeit jócskán megnyirbálta a Fidesz: a szakszervezetek elhallgattatására a kormány köldökzsinórra kötötte ezeket. Kénye kedve szerint, egyedi döntésekkel juttat forrásokat, ettől azok függőségi viszonyba kerülve nem nagyon mernek ugrálni. Ezzel csökken az érdekérvényesítés hatásfoka, és a beléjük vetett munkavállalói bizalom is. A kormány a sztrájktörvény módosítását is felhasználta a munkavállalók érdekérvényesítései eszköztárának csorbítására: annál a munkáltató, amely a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végez (pl. közforgalmú tömegközlekedés, távközlés, áram-, víz- ,gáz- és egyéb energiaszolgáltatók), csak úgy gyakorolható a sztrájkjog, ha az a még elégséges szolgáltatás teljesítését sem gátolja. A törvény azonban nem definiálja, mi is az a ,,még elégséges szolgáltatás". No, nem mintha egyébként ne lennének óriási gondok a szakszervezetek háza táján: a legnagyobbak átláthatatlanul működnek, sokszor nem tudni, mire megy a pénz. Aztán néha kiderül, elég csak a legfrissebb korrupciós botrányra gondolni: a Liga éléről 20 év után távozott Gaskó István, a Fidesz kedvenc szakszervezeti vezetője, miután az ügyészség költségvetési csalás gyanújában indított nyomozást a Ligánál 2015-ben. Forrás:hvg.hu Szakszervezeti érdekérvényesítés és társadalmi párbeszéd: miért működnek egyre kevésbé? A szakszervezetek szerepe alapvetően abból a felismerésből fakad, hogy a munkavállaló érdekérvényesítő ereje jóval erősebb egy nagy közösség részeként, mint gyenge és törékeny munkavállalóként szemben állva a munkáltatóval. A kollektív érdekvédelem ugyanis éppen a közös fellépés nagyobb ereje miatt alakult ki, amelynek hatékonyságát jól mutatja a köteg rőzse meséje. Bár a magyarok többségét élete során érinti a téma, mégis ritkán esik szó a közbeszédben a munkavállalói jogokról, azok képviseletéről. A munkavállalók nincsenek megfelelően tájékoztatva jogaikról, lehetőségeikről, és a munka világának problémáit először artikuláló jelzőrendszerek, a szakszervezetek is egyre nehezebb helyzetben vannak. A szakszervezetek többsége ugyanis mára a csökkenő taglétszámból, tagdíjból fakadóan anyagilag függésbe kerültek az államtól, jogaikat az új Polgári Törvénykönyv számos ponton csorbította ( a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek, az ILO-nak köszönhetjük, hogy 2011-ben nem történt még radikálisabb korlátozás), ráadásul az elmúlt 26 évben folyamatosan vetélkedő, széttöredezett, esetenként politikailag elkötelezett szakszervezeti szövetségeknek hitelességi válságokkal is szembe kellett nézniük az utóbbi időben. Minderre a II. és III. Orbán-kormány csak még jobban ráerősített: először a társadalmi érdekegyeztetési rendszert temethettük el, amikor a kormány 2011-ben megszüntette a hazai érdekegyeztetés legfontosabb szervét, a kormányzat, a munkaadók és a munkavállalók közötti - elsősorban a munka világához kapcsolódó ügyeket megvitató - Országos Érdekegyeztetési Tanácsot (OÉT), helyette pedig a megcsonkított hatáskörű, felhígított Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsot (NGTT) állította fel, így lehetetlenítve el a valós érdekegyeztetést, komolytalanná téve az egykor fontos, munkaadók és munkavállalók érdekeit védő szervezetet. Gyorstalpaló: mi az a szakszervezet? A szakszervezetekről szóló rendelkezéseket a Munka Törvénykönyve XXI. fejezete tartalmazza. Szakszervezet a munkavállalók minden olyan szervezete, amelynek elsődleges célja a munkavállalók munkaviszonnyal kapcsolatos érdekeinek előmozdítása és megvédése. Jogállására a Munka Törvénykönyvén kívül a Polgári Törvénykönyv egyesületekre vonatkozó szabályait, továbbá az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényt is alkalmazni kell. A szakszervezet tehát jogi szempontból egy olyan egyesület, amelynek a célja kizárólagos és speciális: a munkavállalók érdekvédelme - írja Dr. Szabó Imre munkajogász. Ennek jogán a szakszervezetek az Orbán-kormány jogkorlátozása után is kiterjed a kollektív szerződések megkötésére (a munkáltató és a szakszervezet között megkötött szerződés, amely a felek kapcsolatrendszerét és a hatálya alá tartozó munkavállalók munkaviszonyát szabályozza), a bérharcok lefolytatására (ennek egyik eszközeként sztrájkot szerveznek), valamint bent ülnek a tárgyalóasztalnál az érdekegyeztető tanácsokban (OKÉT, OÉT - élt 2011-ig, azóta NGTT). A szakszervezetek nem tévesztendők össze a hivatásrendi és szakmai kamarákkal, melyek jelentős állami feladatokat vállalnak át az államtól, de létrehozásuk nem alulról, a munkavállalói oldalról, hanem felülről, az állam által történik. Szerepükből, az államhoz való függőségükből fakadóan ezek a szervezetek sokkal kevésbé tudják ellátni a kamarában résztvevők munkavállalói érdekképviseletét. Fő feladatuk a szakmai feladatellátáshoz kapcsolódó szakmai érdekképviselet, amelyet fontos megkülönböztetni és elkülöníteni a munkavállalói érdekképviselettől. A kamarák nem képesek bérharcot folytatni, kollektív szerződést sem köthetnek, és sztrájkot sem szervezhetnek, míg a szakszervezetek mindezen eszközöket bevethetik a munkavállalóik érdekeinek artikulálására. Orbánék az érdekegyeztetés elsorvasztásával nem érték be, közben lopakodó üzemmódban váltottak a jogszabályalkotás módján is: a fontosabb jogszabályokat formailag egyéni képviselői indítványként nyújtották be, amelyekről nem kell külön egyeztetést folytatni, ezzel kikerülve a kötelező egyeztetési mechanizmust, valamint megrövidítve a törvények elfogadásának átlagos hosszát (ezzel megnehezítve az állampolgárok tájékoztatását, minimalizálva a társadalom tiltakozását a potenciálisan problémás tervezetek ellen). Míg 2010 előtt az elfogadott törvények átlagosan 75-80 százalékát a kormány terjesztette elő, addig a II. Orbán kormány első évében az elfogadott törvények 42-26 százalékát a formális egyeztetést megkerülve nyújtották be a parlamentnek. Bár ez az arány mára javult valamelyest, a kormány ma is örömmel használja az egyéni indítványt a társadalmi párbeszéd megkerülésére. De a kormánynak a sztrájkjog sem tetszett - megvoltak az emlékek az első Orbán-kormány idejéből, amikor rekordidejű, 329 órás sztrájkot hirdettek a vasutasok - ezért a kormány a sztrájkjogokat is korlátozta, amikor átírta a sztrájktörvényt 2010-ben. A módosított törvény gyakorlatilag kiherélte a sztrájkjogot többek között azzal, hogy egyes munkáltatóknál, ,,amely a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végez", a sztrájk alatt is elégséges szolgáltatás teljesítéshez kötötte a sztrájk gyakorlását, amelynek feltételeinek megállapítását a bíróságok körébe utalta. Ezek az eljárások aztán évekig húzódnak a bíróságokon, így gyakorlatilag lehetetlenné téve a sztrájkot bizonyos munkavállalóknak, például a közszolgáltatások területén dolgozóknak. Pedig a sztrájkhoz való jogot nemcsak az Alaptörvény, hanem több olyan nemzetközi egyezmény is rögzíti, amelyet Magyarország ratifikált. Nemrégiben az Európa Tanács mellett működő Szociális Jogok Európai Bizottsága állapította meg, hogy a Sztrájktörvény egyes, a közszféra sztrájkjogát érintő rendelkezései az Európai Szociális Kartába ütköznek - írja Dr. Schnider Marianna, az SzMDSz (Szociális Munkások Demokratikus Szakszervezete) érdekvédelmi alelnöke. Állami köldökzsinóron a szakszervezetek Az állami támogatás fogalma nem sosem volt idegen a szakszervezetek világától, hiszen a tagdíjbevételekből aligha lehet fenntarthatóan fedezni a szervezetek munkáját, ámde az elmúlt években úgy tűnik, igen kerek összegek landolnak a szakszervezetek számláján a kormánytól, amelyek az OÉT megszűnése óta furcsamód nem is nagyon hallatták a hangjukat - talán az első üdítő kivétel a jelenleg is zajló országos pedagógus-tiltakozási hullám, melyben úgy tűnik, végre (nem csupán a kormány asztalánál) aktivizálódnak a tanárokat tömörítő szakszervezetek is. A legproblémásabb ezekkel a pénzekkel, hogy az állam nem normatív módon, hanem egyedi döntésekkel stafírozza ki a szervezeteket. Az pedig, hogy aztán ezek a szakszervezeti szövetségek, s tagjaik feltűnően nyájasak és lojálisak a kormánnyal, nem segít eloszlatni a függetlenségükkel kapcsolatos aggodalmakat. szakszervezet1.png Tavaly is nyilvánosságra hozta a Miniszterelnökség, hogy milyen támogatási szerződéseket kötött 2015-ben a költségvetés keretének terhére. 2015-ben 100-100 millió forinthoz jutott a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége, valamint az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége is. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége és a Munkástanácsok Országos Szövetsége 125 millió forint támogatást kapott, a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája pedig összesen 200 millió forintból gazdálkodhat az országos érdekegyeztetésben való részvételének köszönhetően. A szakszervezetek ráadásul nem csak anyagi értelemben függnek az államtól, hiszen az Orbán-kormány által eszközölt törvényi változtatásokkal (új Ptk.) a munkavállalók általánosságban, valamint a szakszervezeti vezetők személyükben is sokkal kevésbé védettek a munkaadóval szemben, így nem csoda, ha kevésbé harciasan hallatják a hangjukat. Kényes ügyek, kényes ügyek everywhere A szakszervezetek ügyét a problémás történelmi kezdetek (a SZOT-vagyon szétdarabolása körüli vagyonszerzések), illetve az egyes vezetők nyilvánvaló politikai beágyazottsága sem feltétlen segíti abban, hogy a munkavállalók független, érdekeikért kiálló entitásként kezeljék őket. Elég csak a legfrissebb ügyre gondolni: a Liga éléről 20 év után távozott Gaskó István, a Fidesz kedvenc szakszervezeti vezetője, miután az ügyészség költségvetési csalás gyanújával indított nyomozást a Ligánál 2015-ben. De Gaskó, a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezetében is mutyizhatott bőven, a szervezet számvizsgáló bizottsága 2012-ig visszamenően ellenőrizte a sztrájkalapon történt pénzmozgásokat, és az évenkénti küldöttgyűlések elé terjesztett beszámolókban szereplő tételeket összehasonlította a könyvelési adatokkal és a bankszámlakivonatokkal. Kiderült: a valóság köszönőviszonyban sincs a beírt számokkal. Gaskó az éttermi és hotelszámláit is a szakszervezettel fizettette. Elnöksége alatt a szakszervezet százmilliókat utalt át a Ligának - nem tudni mire -, ahol szintén Gaskó volt a főnök. Átláthatóság, taglétszámok: alig vannak nyilvános adatok A szakszervezetek ráadásul maguk sem tesznek sokat azért, hogy a munkavállalók bizalmába férkőzzenek: ha már közpénzből is gazdálkodnak, okkal várhatná el a társadalom az átlátható, a kiadásokat és bevételeket magában foglaló, azok forrásait és céljait is tartalmazó, nyilvános adathalmaz rendelkezésre bocsátását (nem mintha a tagok tagdíja nem lenne elég ok az átlátható vagyongazdálkodásra). A szakszervezeti függetlenségnek még a látszata is elkerülhető azzal a módszerrel, amellyel a szakszervezetek többsége jelenleg működik: a közpénzből kapott százmilliókról többségükben felszólításra sem hajlandóak kielégítően elszámolni. Pedig, ha nincs tételes elszámolás, akkor végtére is miben különbözik az adott szakszervezet a kormány békemenetes civiljeitől a Civil Összefogás Közhasznú Alapítványtól, a CÖKÁ-tól? Közben a szakszervezetek taglétszámáról feltűnően kevés adat áll rendelkezésre. A szervezetek oldalai sem tartalmaznak pontos adatokat, így leginkább a híradásokra és találgatásokra hagyatkozhatunk. A találgatások többnyire 300 és 450 ezres számokról szólnak, ami a taglétszám csökkenését tekintve megfelel az Európai Unió nagy részén tapasztalható trendeknek. A taglétszám takargatásának oka az lehet, hogy a szakszervezeti konföderációknak egyszerre érdekük, hogy minél több tagot ,,valljanak be" (ezzel is növelve saját jelentőségüket), illetve hogy minél kevesebbet (mivel a nemzetközi szövetségekben taglétszám alapján kell az éves hozzájárulást befizetni). Mi most legjobb tudásunk szerint összegyűjtöttük a rendelkezésünkre álló legfrissebb adatokból a hozzávetőleges számokat, amelyek a források sokszínűsége miatt tartalmazhat kilengéseket. http://tenytar.blog.hu/2016/05/27/allami_koldokzsinoron_a_szakszervezetek_nem_cso da_hogy_nincs_erdekkepviselet?utm_medium=indapass&utm_campaign=inda_notificat ion&utm_source=notilayer&utm_source=fejlec_bloghu&utm_medium=noti-dro pdown&utm_campaign=fejlec

0 komment , kategória: Általános

Címkék: szakszervezettel, érdekegyeztetési, változtatásokkal, munkavállalóként, érdekérvényesítő, konföderációknak, érdekegyeztetést, elsorvasztásával, rendelkezésünkre, munkavállalóknak, megkülönböztetni, szakszervezetek, legproblémásabb, tömegközlekedés, lehetőségeikről, munkaviszonnyal, jelzőrendszerek, általánosságban, vagyonszerzések, küldöttgyűlések, rendelkezéseket, átláthatatlanul, függetlenségnek, érdekképviselet, hagyatkozhatunk, érdekegyeztetés, összegyűjtöttük, sztrájktörvényt, erdekkepviselet, munkavállalóik, jogszabályokat, artikulálására, képviseletéről, tájékoztatását, munkástanácsok, szakszervezeti, szakszervezetek –, szervezett érdekérvényesítés, szakszervezetek elhallgattatására, kormány köldökzsinórra, érdekérvényesítés hatásfoka, beléjük vetett, sztrájktörvény módosítását, lakosságot alapvetően, törvény azonban, szakszervezetek háza, legnagyobbak átláthatatlanul, legfrissebb korrupciós, ügyészség költségvetési, szakszervezetek szerepe, felismerésből fakad, munkavállaló érdekérvényesítő, Caius Scaevola, Gaskó István, Polgári Törvénykönyv, Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek, Országos Érdekegyeztetési Tanácsot, Nemzeti Gazdasági, Társadalmi Tanácsot, Munka Törvénykönyve XXI, Munka Törvénykönyvén, Szabó Imre, Európa Tanács, Szociális Jogok Európai Bizottsága, Európai Szociális Kartába, Schnider Marianna, Szociális Munkások Demokratikus Szakszervezete, Szakszervezetek Együttműködési Fóruma, Munkáltatók Országos Szövetsége, Gyáriparosok Országos Szövetsége, Általános Fogyasztási Szövetkezetek, Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége, Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége, Munkástanácsok Országos Szövetsége, Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája, Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezetében, Civil Összefogás Közhasznú Alapítványtól, Európai Unió,

Új komment

Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!

Felhasználónév:
Jelszó:
	Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:

Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés Kép: Képbeszúrás Link: Beszúrás


Félkövér:	[b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt:	[i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés:	[c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás:	[kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás:	[link] http://tvn.hu [/link]