Belépés
zgfumag.blog.xfree.hu
Ha azért nézel , mert ez a munkád, jó munkát kívánok! GYÁVA NÉPNEK NINCS HAZÁJA! Minden nemzetnek olyan kormánya van aminöt érdemel. Ha valami... Zámbori Gusztáv
1957.12.05
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
A sztárközgazdász kiszámolta, hogy több profit megy ki Magy
  2018-01-23 08:17:03, kedd
 
   
 
A sztárközgazdász kiszámolta, hogy több profit megy ki Magyarországról nyugatra, mint amennyi uniós támogatás visszajön - Thomas Piketty a Makronómnak

2018. január 22. 00:17

Írta: Oláh Dániel

Nem igaz, hogy Magyarország óriási adományokat kap az uniótól támogatások formájában. A francia professzor, Thomas Piketty most kiszámolta, hogy hazánk vált az egyik leginkább külföldi tulajdonú gazdasággá a kilencvenes évek óta. Ez az oka annak, hogy Magyarországról sokkal több profit megy külföldre, mint bármely más közép-európai országból, és annál is több, mint amennyit az ország uniós támogatásként visszakap. A sztárközgazdász a Makronómnak nyilatkozott.

Bukott éltanuló, avagy Magyarország eladó

Egy pszichológiai kutatás szerint nem azok a diákok viszik a legtöbbre, akik jeles bizonyítvánnyal rendelkeznek, mert ők kevésbé tudnak fontossági sorrendet felállítani az életben. Magyarország sem tudott: éltanulónak számított a privatizáció során a közép-európai országok között és a lecke minden részét kritika, koncepció és hosszú távú karriertervek nélkül magolta be.

A külföldi tudás és technológia megtermékenyíti a szabad piacokat, a frigyből pedig innovációk és jólét születik a szocialista magyar ugaron - ismételgették a leckét a szocializmust elég jól, de a kapitalizmust még kevésbé ismerő közgazdászok.

Bár a nagymértékben központosított kelet-ázsiai országok piacnyitása csak fontolva haladt, a közép-európai országokban azonban mintegy öt év alatt privatizálták az állam piaci vagyonának több, mint ötven százalékát általában jóval a könyv szerinti érték alatt.

Ennek oka, hogy a döntéshozók - különösen hazánkban - általános csodaszerként, túlzott elvárásokkal tekintettek a privatizációra. Ez a kor szabadpiac-párti ideológiájának való megfelelési kényszerrel társulva a stratégiai szemlélet, a vízió és a szakértői kapacitások hiányával együtt oda vezetett, hogy a kritikus infrastruktúra külföldi befektetők kezébe került,
a stratégiai befektetők leépítették a több évtizedes tudástőkét felhalmozó vállalatokat, a magyar cégek pedig elvesztették piacaikat

- írja György László Egyensúlyteremtés című könyvében.

Olyan országokban, amelyek határozott célokkal rendelkeztek, például meg kívánták védeni a munkahelyeket és állami tulajdonban igyekeztek tartani a stratégiai fontosságúnak tartott cégeket, a privatizáció sokkal mérsékeltebben haladt, sőt Lengyelországban meg is akadt, mert a kormányzat a neoliberális politikát követő magyar kormánnyal ellentétben szociális szempontokat is figyelembe vett és ebben a szakszervezetek támogatását is élvezte.

A külföldi tőke térségbeli térnyerését Thomas Piketty új cikke is megerősíti, mely szerint a nyugati befektetők fokozatosan megszerezték a posztszocialista gazdaságok állótőkéjének negyedét (a lakáspiacot is beleértve), a vállalatokat tekintve ötven százalékát, a legnagyobb cégek esetében pedig még többet.

Külföldi tulajdonú ország

A magyar cégek felvásárlása és az új, zöldmezős beruházások biztosították a magyar gazdaságnak a tőkét, a költségvetésnek pedig az óriási bevételeket. A magyar gazdaság megkezdte bekapcsolódását a világgazdaságba, alacsony bérű összeszerelő országként, már amikor nem zárták be végleg a külföldi tulajdonosok a velük együttműködő hazai szereplőktől megszerzett vállalatokat. A ,,hatékonyságnöveléshez" az állam is hozzájárult, bevételeit mindinkább az egymillió inaktivitásba vonuló dolgozó feltétel nélküli jövedelmeire költve.

Az elhibázott és túlzott, a külföldieket előnyben részesítő privatizáció súlyos következményekkel járt. A naiv hazai gazdaságpolitika még a közműcégeket is privatizálni kezdte, különböző külföldi vevők számára, hogy ne alakuljon ki monopólium a piacon. Mihályi Péter könyvéből azonban kiderül, hogy
a Bayernwerk, a Ruhrgas vagy a Powergen olyan külföldi cégek, amelyek külön-külön jelentkeztek egy-egy magyar közműcégért, majd otthon, Németországban óriásfúziók révén egyesültek,

és végül mégiscsak létrejött egy külföldi monopólium. A megszülető E.ON cégcsoport például a hazai áramszolgáltatásban 2007-re már 45 százalékos, a földgázkereskedelemben 28 százalékos részesedéssel rendelkezett.

A korábbi éltanuló ekkor sem eszmélt, mert a leckét félreértve azt hitte, hogy a piaci, külföldi monopólium sokkal jobb, mint a hazai, állami. Így végül az adósságvezérelt gazdasági növekedésnek is köszönhetően Magyarországon 2006-ban a nettó külföldi eszközök a GDP százhúsz százalékát tették ki, míg a többi közép-európai országban legfeljebb hatvanat (lásd a cikk végén). Épphogy alábbhagyott a gazdaság privatizációja, amikor már meg is kezdődött a kétezres évek eladósodási hulláma. Így hazánk vált az egyik legeladósodottabb országgá, de ennek nagy ára volt.

Nettó külföldi eszközök (vagyon) a GDP arányában

Forrás: Piketty és Novokmet (2018). További országok adatait lásd a cikk végén.


,,Az egyik legfőbb egyensúlytalanság ma a külföldi és a hazai tőke egyensúlyának felborulása, amely szakpolitikaként elhibázott folyamat eredménye, de ideológiaként racionális és kifizetődő a gazdagabb országok részéről" - mondta erről György László, a Neumann János Egyetem docense. Felhívta a figyelmet, hogy ,,2009-2010 óta folyamatos a magyar gazdaságpolitika törekvése az egyensúly helyreállítására: a nettó külföldi vagyon aránya abszolút értékben csökkenő pályára állt és már elérte a 2001-es szintet, bár a cseh és szlovén értékekhez való felzárkózáshoz tovább kell növelni a hazai tulajdon arányát."

Nem véletlen tehát, hogy
Filip Novokmet, Thomas Piketty és Gabriel Zucman közgazdászok a térség országait egyszerűen külföldi tulajdonú országoknak nevezik.
A gazdaság újraállamosításának mítosza
A visszavásárlásokkal kapcsolatban jelentős mozgástér áll még a gazdaságpolitika előtt, mivel bár a második Orbán-kormány több, mint kétszáz céget és 1600 milliárd forint értékű vagyont vásárolt vissza, államosítási kiadásai szerénynek mondhatóak a kilencvenes évek nagy privatizációs bevételeihez viszonyítva. Mihályi Péter könyve szerint a visszavásárlásokat egyébként ,,a korábbi kormánypárt, az MSZP is támogatta". Szerinte ,,az is fontos megállapítás, hogy a tranzakciók túlnyomó többsége jogi-közgazdasági értelemben nem is államosítás volt, hanem a korábbi tulajdonosok kivásárlása. Méghozzá olyan tranzakciók keretében, amelyeken inkább a Magyar Állam veszített". Elmondható tehát, hogy a fejlett nyugati piacgazdaságokra jellemző tulajdonosi szerkezet kialakításához - ami a kormány fő célja a privatizációval György László szerint - további erőfeszítésekre lehet szükség.


Külföldi tulajdonú gazdaság, külföldre áramló jövedelem

A hazai gazdasági szektor jelentős lépéshátrányba került és létrejött a duális gazdaság, amelyben egy nagyon versenyképes multinacionális szektor ural akár teljes iparágakat, vagy válik a legfőbb foglalkoztatóvá több településen. Ez a piaci hatalom magyarázhatja, hogy a külföldi vállalatok alulfizetik a dolgozóikat a magyar cégekhez képest: a megtermelt jövedelemből kisebb hányadot fizetnek ki bérként, azaz a bérarány e cégeknél alacsonyabb. ,,Ha a külföldi és hazai tulajdon aránya felborul, akkor a tőke és a munkajövedelem elosztásának aránytalanságai is növekedhetnek" - mondta erről György László, a Századvég vezető közgazdásza.

A külföldi tulajdonú gazdaság ugyanis - még ha nagyobb növekedésre is lehet képes gazdasági fellendülések idején - a megtermelt jövedelmek egy részét is külföldi tulajdonúvá változtatja.

Nem csak a közműszektorokban, hanem egy másik stratégiai ágazatban, a bankszektorban is így történt ez. A privatizáció segítette a külföldi vállalatokat, hogy Lóránt Károly számítása szerint végül a piac nyolcvan százalékát megszerezzék. A privatizáció ugyanis épp olyan időszakot előzött meg, amikor nagy vállalati összeolvadások történtek a privatizált szektorokban, amelyekben így oligopol piacok alakultak ki - ami azt jelenti, hogy csupán néhány nagy cég uralja a piacot.

E cégek sokkal nagyobb hozamokat értek el hazánkban, mint anyaországaikban. A bankpiacot a külföldi cégek a magyar kormány segítségével hódították meg:
a kormányzat és a bankok is jól jártak a magyar lakosság devizában való eladósodásra ösztönzésével.

A külföldi szereplők vagyonszerzésével megismétlődött az, ami az államszocializmus előtt is jellemző volt. Akkor német, francia, osztrák vagy éppen oszmán kézen koncentrálódott a magyarországi tőkeállomány jelentős része. Ez akkor is és most is azt eredményezi, hogy a statisztikailag mért egyenlőtlenségek alacsonyabbak, mint valójában. Csak a hazai szereplők közötti egyenlőtlenség alacsony, az országot elhagyó jövedelmeket a statisztika nem veszi figyelembe - tudhatjuk Filip Novokmet kutatásaiból.

Nettó külföldi tőkejövedelem a GDP arányában

Forrás: Piketty és Novokmet (2018).


A külföldre áramló tőkejövedelem márpedig épp Magyarországon volt a legmagasabb a visegrádi országok között a kétezres évekig, körülbelül háromszorosa a többi országból kiáramló GDP-arányos tőkejövedelemnek. Tőkejövedelem alatt a tőketulajdonosok (többek között a vállalatot vagy épp ingatlant birtoklók) tulajdonlásból származó jövedelmét, például bérleti díjat vagy éppen profitot értjük.

Míg Lengyelországból 2002-ig évente a GDP közel egy százalékára rúgó profit és tőkejövedelem hagyta el az országot, addig hazánkban ez egyes években a hat százalékot is túllépte és tartósan, drasztikusan meghaladta a többi térségbeli országot, 3,8 és 6,4 százalék között ingadozva. A kiáramló tőkejövedelem aránya 1995 és 2007 között megduplázódott. Az arány növekedése minden visegrádi országban lejátszódott.

Piketty és Novokmet friss számításai szerint pedig nem csak a kilencvenes években, hanem
2005 és 2015 között is átlagosan Magyarországot hagyta el a legtöbb külföldi tőkejövedelem évente,

nem csak a visegrádi országok között, hanem a közép-kelet-európai térségben is.

Eközben Szlovéniából vagy éppen Romániából átlagosan ennek kevesebb, mint a fele megy külföldre.

A francia közgazdász adatairól György László elmondta, hogy azok megerősítik azt a korábbi lengyel kutatást, amely ,,2012 körül megmutatta, hogy az uniós források több, mint fele végül visszaáramlik a nyugati országokba. Így az uniós támogatások nagy részben a nyugati nagyvállalatoknak nyújtott közvetett támogatásnak tekinthetők, a közép-európai országokon keresztül".

Nyugat-Európa Magyarország egyik legnagyobb haszonélvezője

Ha ilyen sok tőkejövedelem és profit hagyja el a térséget, akkor fontos kérdéssé válik, hogy mennyit kap vissza Magyarország piacainak megnyitásáért és a magyar szempontból elhibázott privatizációs modell következményeinek enyhítése érdekében.

Thomas Piketty. Forrás: Flickr. Fronteiras do Pensamento / Greg Salibian.


Thomas Piketty számításai szerint 2010 és 2016 között a profitok és más tőkejövedelmek éves kiáramlása átlagosan a GDP 7,2 százalékát tette ki Magyarországon, tehát ennyivel csökkentette a külföldi tulajdonú gazdaság a nemzeti jövedelmet. A közgazdász szerint ugyanebben az időszakban az uniótól hazánkba érkező éves nettó támogatások átlagosan épphogy elérték a magyar GDP négy százalékát.

Az ábra alapján úgy tűnik, hogy
Magyarország gazdasági értelemben az unió nettó befizetője, és felveti annak lehetőségét, hogy a legfejlettebb országok pedig nettó haszonélvezői.

Beáramló és kiáramló jövedelmek Közép-Európában (GDP százalékában, éves átlag, 2010-2016)

Forrás: Piketty és Novokmet (2018), Eurostat nemzeti számlák és költségvetési idősorok alapján.


Piketty ábrájának érdeme, hogy teljes képet ad a Magyarország és külföld közötti kölcsönös jövedelemáramlásokról. Rámutat, hogy a magyar gazdaság teljesítményének elemzése nem lehetséges a beáramló forrásokat jelentősen meghaladó külföldre áramló profitok nélkül, amelyek a nemzeti jövedelem mellett a potenciális beruházásokat és a megtakarításokat csökkentik.

A kérdés tehát, hogy miként teljesítene a magyar gazdaság uniós források nélkül önmagában nézve nem csak tudományos fantasztikum, hanem megtévesztő is. Sőt nincs még egy ehhez foghatóan értelmetlen és valós tartalom nélküli, ám ennyiszer hangoztatott kérdés a magyar gazdasági közbeszédben. Magyarország ugyanis bonyolult gazdasági kapcsolatokban áll a fejlett világgal, amelynek van egy mérlege. Eszerint hazánk sokkal több jövedelmet termel a nyugat-európai országoknak, mint amit uniós támogatásként visszakap.
Míg a hazai közgazdászok ,,mérlegének" általában egy, Thomas Piketty mérlegének két serpenyője van,

ezért képes kiegyensúlyozott képet adni a magyar gazdaságról.

Ezért alacsonyak a bérek

A magyar gazdaság külföldi tulajdonba adása miatt a magyarországi tőkejövedelmek egyre nagyobb része áramlik külföldre, ez pedig az alacsony fizetések mögötti okok egyike lehet. Több cikkünkben mutattunk rá, hogy a magyar munkaerő részesedése a megtermelt jövedelemből a visegrádi országokban átlagosan tíz százalékponttal alacsonyabb, mint a nyugat-európai országokban. Egyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy emiatt a közép-európai országokban kevésbé éri meg dolgozni, hiszen a létrehozott értékből a dolgozó kisebb részt kap, mint nyugati társa.

Erről kérdeztük meg a jövedelmi egyenlőtlenségek egyik legfontosabb szakértőjének számító Thomas Pikettyt. A közgazdász a Makronómnak elmondta, hogy
,,az alacsony bérarány és a külföldi tulajdonosok jövedelmei között valóban összefüggés állhat fenn".

Forrás: Flickr. Fronteiras do Pensamento / Greg Salibian.


,,A térség alacsony béraránya nagyon erős és szemléletes bizonyítéka annak, hogy a külföldi tulajdonosok valóban magas hozamokat érnek el a kelet-európai országokban" - nyilatkozta Piketty. Hozzátette, hogy ,,emiatt nem csodálkozhatunk azon, hogy a kelet-európai politikusok gyakran hivatkoznak arra, hogy
a külföldi befektetők a piaci erejüket arra használják, hogy alacsonyan tartsák a béreket, és így extraprofitot érjenek el".

Ez összhangban áll a Magyar Nemzeti Bank jelentésével, amely szerint a külföldi vállalatok alulfizetik a magyar munkaerőt.

A következmények pedig súlyosak, hiszen a vagyoni és jövedelmi egyenlőtlenség akadályozza az innovációt, a vállalkozásokat és egy olyan rossz egyensúlyt tart fenn, amelyben a magasabb adók, az alacsony bérek, a magas adóelkerülés és a rossz minőségű közszolgáltatások megnehezítik a kormányzatnak a szegénység felszámolását.

Ráadásul a profit sokkal jobb forrása lehet a beruházásoknak, mint a támogatások, mivel utóbbi elszakadva a gazdasági szereplőktől bonyolult adminisztratív folyamatokon keresztül jut el a gazdaságba. És akkor a támogatások okozta ösztönzési problémákat (az úgynevezett holland kórt) még nem is említettük.

Az egyik fő európai törésvonal

,,Brüsszel, Párizs vagy Berlin nehezen érti meg, hogy miért nem mutatnak a keleti országok több hálát az uniós támogatások miatt. Ők viszont úgy látják, hogy a térség nyugati befektetéseinek megtérülése magas volt, az országokból külföldre áramló profit pedig jelentősen meghaladja az uniós támogatások mértékét" - mondta el Piketty legújabb cikkére utalva.

Írásában a szakértő egyébként amellett érvel, hogy
a nyugati gazdasági hatalmak úgy tekintenek az egyenlőtlenségre, mintha az természetes lenne.

Eközben feltételezik, hogy a szabadkereskedelem a jólét méltányos elosztását eredményezi és úgy vélik, hogy ebből a természetes módon létrejövő egyenlőtlenségből méltányossági alapon nagyvonalú támogatásokat adnak a lemaradóknak. Azonban a jövedelmi és vagyoni viszonyrendszerek végtelenül bonyolultak, főleg egy az EU-hoz hasonlóan nagy politikai egységben, így a vagyoni viszonyok szabályozását nem lehet kizárólag a piac jóindulatára bízni.

Piketty reméli, hogy teljes szellemi és politikai megújulás következik Európában a 2018-as évben.



http://makronom.mandiner.hu/cikk/20180121_a_sztarkozgazdasz_kiszamolta_hogy_tobb_ profit_megy_ki_magyarorszagrol_nyugatra_mint_amennyi_unios_tamogatas_visszajon_th omas_piketty_a_makronomnak
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Címkék: anyaországaikban, megtakarításokat, gazdaságpolitika, egyenlőtlenségek, lengyelországban, lengyelországból, kiegyensúlyozott, tőkejövedelemnek, tőketulajdonosok, piacgazdaságokra, teljesítményének, egyenlőtlenségre, posztszocialista, szakpolitikaként, helyreállítására, privatizációval, csodálkozhatunk, statisztikailag, százalékponttal, befektetéseinek, sztárközgazdász, foglalkoztatóvá, magyarországról, vállalkozásokat, sztarkozgazdasz, multinacionális, koncentrálódott, megtermékenyíti, bizonyítvánnyal, aránytalanságai, magyarorszagrol, szakszervezetek, bekapcsolódását, költségvetésnek, erőfeszítésekre, világgazdaságba, sztárközgazdász kiszámolta, uniótól támogatások, francia professzor, egyik leginkább, kilencvenes évek, ország uniós, pszichológiai kutatás, diákok viszik, privatizáció során, közép-európai országok, lecke minden, külföldi tudás, szabad piacokat, frigyből pedig, szocialista magyar, szocializmust elég, Thomas Piketty, Oláh Dániel, György László Egyensúlyteremtés, Mihályi Péter, György László, Neumann János Egyetem, Filip Novokmet, Gabriel Zucman, Magyar Állam, Lóránt Károly, Eközben Szlovéniából, Nyugat-Európa Magyarország, Greg Salibian, Thomas Pikettyt, Magyar Nemzeti Bank,
Új komment
Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!
Felhasználónév:
Jelszó:
Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:  
 
Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés   Kép: Képbeszúrás   Link: Beszúrás

Mérges Király Szomorú Kiabál Mosoly Kacsintás haha hihi bibibi angyalka ohh... ... buli van... na ki a király? puszika draga baratom... hát ezt nem hiszem el haha-hehe-hihi i love you lol.. nagyon morcika... maga a devil pc-man vagyok peace satanka tuzeske lassan alvas kaos :) bloaoa merges miki idiota .... sir puszika
 
 
Félkövér: [b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt: [i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés: [c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás: [kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás: [link] http://tvn.hu [/link]
ReceptBázis
Bulgur gombával és csikemellel...
Epres túrótorta
Mákos-almás süti
Lazac édesköményes-citromos rizottóval
Részeges nyúl
Sült hekk
Zöldséges, tepsis krumpli
Cukkinis, padlizsános egytálétel
Pirított gomba sárgarépával
Sajttal töltött gomba
még több recept
Véleményezd!
12.14. 22:42 Illegális bevándorlás - Bakondi: a belügyminiszter vezetésével elemző-érték...
12.14. 22:42 Férfi kézilabda SEHA Liga - Zágrábban győzött a Veszprém
12.14. 22:12 Lezárták a Ferihegyi út egy részét
12.14. 22:02 Timişoara 30 - Orbán: suntem pregătiţi pentru a construi o nouă Europă Cent...
12.14. 21:42 Négy nemzet bajnoksága - Tóth Ivett megvédte magyar bajnoki címét
12.14. 21:32 Labdarúgó NB I - Korábbi eredmények
12.14. 21:32 Labdarúgó NB I - Eredmények és tabella
12.14. 21:32 Labdarúgó NB I - Döntetlent játszott a Honvéd és az Újpest
12.14. 21:32 Labdarúgó NB I - Góllövőlista
12.14. 21:02 Férfi kosárlabda NB I - Idegenben nyert a Szolnok, otthon a Kaposvár
Tudjátok ?
Mi a teendő a novemberi Rododendron bimbóval?
Az álmoknak valóban van jelentése?
Hogyan lehet megszabadulni a kuponoldalak és a maikupon hírlevéltől ?
Kívánhatok, Boldog Új Évet, minden megmaradt Csatilakónak?
Káros az alkohol ? Ha igen akkor mennyire ?
még több kérdés
Blog Címkék
December 13 - Luca napja (fejl...  Vanília krém  Útravaló – 2019. decembe...  Sárga rózsa  Luca széke  Facebookon kaptam  Luca-napi kotyolás  Luca széke  Menjünk!  Reménység  Kellemes délutánt kívánok!  Facebookon kaptam  3 gyertya Advemtre  Vidám szép estét  Karácsony  Így megváltozott a világunk  Kellemes kávézást  Áldott Adventi várakozást Mind...  Facebookon kaptam  Karácsony  Öttevény  Facebookon kaptam  Békés adventi napokat  Karácsony  Luca-napi jóslás  Luca-napi jóslás  Lucia név:  Karácsony  Kellemes hétvégét  Luca-napi jóslás  Virágok kosárban  Kellemes kávézást  Rózsaszín rózsák  Reménység  Keresztes Szent János áldozópa...  Szeret korcsolyázni  Karácsonyi gömbök  Szèp estét kedves látogat...  Indulnak az esküvőre  Harangok  Esti kép  Este van már  Végső cél  Facebookon kaptam  Facebookon kaptam  Esti kép  Facebookon kaptam  Cuki kislány fenyőfával  Öttevény  Sárga rózsa  Hó lepte csipkebogyó  Böjt  Indulnak az esküvőre  Tékozlás és elhívás  Angyalka  Böjt  Téli este  Lilom  Havas lucázás  Kellemes délutáni kikapcsolódá...  Vegyes virág-csokor esküvőre  Vörös körmök  Karácsony  Útravaló – 2019. decembe...  Teher lettem  Facebookon kaptam  Karácsonyi csokor  Tékozlás és elhívás  Mesés téli kép  Szent Lúcia története  Ha...  Facebookon kaptam  ADVENT harmadik vasárnap  Facebookon kaptam Krisztina...  Jó reggelt , szép napot  ÉRDEMES ÉLET "A legszebb nap?...  Ferenc pápa a Guadalupei Szűza...  Menjünk!  Közeleg a karácsony „Ka...  A vihar árnyékában .  Luca-napi kotyolás  Indulnak az esküvőre  Böjt  December 13 - Luca napja (fejl...  Facebookon kaptam  Karácsony  Facebookon kaptam  A D-vitaminról  Kellemes hétvégét  Este van már  Angyalka  A szívek melegében  Krisztus nevei  Havas lucázás  Luca nap dec. 13  Erkel Ferenc: Hunyadi László-L...  Facebookon kaptam  Deres rózsa  Lilom  Facebookon kaptam 
Bejegyzés Címkék
sztárközgazdász kiszámolta, uniótól támogatások, francia professzor, egyik leginkább, kilencvenes évek, ország uniós, pszichológiai kutatás, diákok viszik, privatizáció során, közép-európai országok, lecke minden, külföldi tudás, szabad piacokat, frigyből pedig, szocialista magyar, szocializmust elég, nagymértékben központosított, közép-európai országokban, állam piaci, könyv szerinti, döntéshozók &#8211, stratégiai szemlélet, szakértői kapacitások, kritikus infrastruktúra, stratégiai befektetők, több évtizedes, magyar cégek, stratégiai fontosságúnak, privatizáció sokkal, neoliberális politikát, szakszervezetek támogatását, külföldi tőke, nyugati befektetők, posztszocialista gazdaságok, vállalatokat tekintve, legnagyobb cégek, magyar gazdaságnak, költségvetésnek pedig, óriási bevételeket, magyar gazdaság, külföldi tulajdonosok, velük együttműködő, egymillió inaktivitásba, külföldieket előnyben, naiv hazai, külföldi monopólium, korábbi éltanuló, leckét félreértve, adósságvezérelt gazdasági, nettó külföldi, többi közép-európai, cikk végén, gazdaság privatizációja, kétezres évek, egyik legeladósodottabb, egyik legfőbb, hazai tőke, gazdagabb országok, magyar gazdaságpolitika, egyensúly helyreállítására, 2001-es szintet, hazai tulajdon, térség országait, gazdaságpolitika előtt, második Orbán-kormány, korábbi kormánypárt, tranzakciók túlnyomó, korábbi tulajdonosok, fejlett nyugati, privatizációval György, hazai gazdasági, duális gazdaság, nagyon versenyképes, legfőbb foglalkoztatóvá, piaci hatalom, külföldi vállalatok, magyar cégekhez, megtermelt jövedelemből, munkajövedelem elosztásának, külföldi tulajdonú, megtermelt jövedelmek, másik stratégiai, privatizáció segítette, külföldi vállalatokat, piac nyolcvan, privatizáció ugyanis, privatizált szektorokban, külföldi cégek, magyar kormány, magyar lakosság, külföldi szereplők, államszocializmus előtt, magyarországi tőkeállomány, statisztikailag mért, hazai szereplők, országot elhagyó, külföldre áramló, visegrádi országok, kétezres évekig, többi országból, vállalatot vagy, , ,
2019.11 2019. December 2020.01
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 64001 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 277
  • e Hét: 277
  • e Hónap: 22653
  • e Év: 469901
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2019 TVN.HU Kft.