|
|
|
2008-04-06 21:49:32, vasárnap
|
| |
| |
Heti közéleti folyamatelemzés
2008-04-06. 19:04:24
A kormányválságnak látszó zavaros történéseket Kóka János bejelentése világítja meg: az SZDSZ-nek nem érdeke és nem célja az előre hozott választások kikényszerítése. (origo)
Ez a lényeg, a többi csupán részletkérdés vagy porhintés. A lejátszástechnika várható irányáról Gusztos Péter SZDSZ-ügyvivő tájékoztat: az SZDSZ a konvergenciaprogram kereteinek megtartása, a gazdasági növekedés beindítása és a szerkezeti átalakítások érdekében a jövőben kész támogatni egy kisebbségi kormányt. (hír tv) Az SZDSZ-zsarolás ténye és iránya tehát változatlan, legfeljebb a formája módosul. Más irányt csak akkor vehetnek az események, ha valamelyik ellenzéki párt az SZDSZ által ellenzett szocialista javaslatok megszavazására vállalkozik. Erre talán van esély, ha Kövér László komolyan gondolja, hogy a mostani válságból csak valódi baloldali és nem baloldali emberek összefogása tudja kihúzni az országot. Magyarországnak csupán egyetlen esélye van, ha pártok feletti összefogással sikerül megvetni egy új politika alapjait. Új nemzeti egységre van szükség, amelyben nem egyetlen központi vélemény érvényesül, és az értékrendek különbözőségében a jövő érdekében sikerül közös pontokat találni. (MH 31) Szanyi Tibor bizonyos stratégiai kérdésekben szélesebb koalíciót is el tud képzelni a három ellenzéki párttal; ilyen az energetika, az adózás és a versenyképes állam kérdése. (MN 1)
Lengyel László szerint a gyurcsányi politika hitelessége 2006 őszén megbukott, 2008 tavaszán megkérdőjeleződött az ereje. A Gyurcsány-kormány elveszítette kormányzóképességi hitelességet, a biztos vereség tudatában kormányoz. Nemcsak választó, de állami intézmény és értelmiségi csoport sincs mögötte. A ,,baloldali" értékek őrzőjévé a jobboldali ellenzék vált. Ha a kormány a szociális együttműködés politikáját hirdeti meg, a piac azonnal megbünteti. (Nb 31) Gaál Csaba szerint a kormányfő lenullázza az érdemi átalakítások esélyét. Bármilyen kormányzási megoldást is tákoljnak össze, annak ereje, támogatottsága csekély lesz. A bénultságnál jobb lenne az előrehozott választás. A Fidesznek jelenlegi támogatottságával nagyobb esélye lenne a cselekvőképes kormányzást megteremteni. (VG 1) A Goldman Sachs alapforgatókönyve továbbra is az, hogy Gyurcsány a 2010-es választásokig kormányfő marad. A bank további deficitlefaragást nem valószínűsít. A Financial Times szerint a gyenge kisebbségi kormány kétségessé teszi azt is, hogy Magyarország fenn tudja tartani az Európai Bizottság és a Nemzetközi Valutaalap által előírt (!) reformokat. (MN 1)
A Szonda-Ipsos szerint Orbán Viktor a második legnépszerűbb politikussá vált. A vele szembeni ellenszenv enyhült a kormánypártok támogatói körében. A legjelentősebb 16 pontos növekedés a fővárosban következett be. A budapestiek körében Orbán szinte ugyanolyan kedvelt politikussá vált, mint a bázisát jelentő falvakban. (Nb 31) Orbán Viktor szerint az Erős Magyarország program a versenyképességet nem állítja szembe a szociális biztonsággal. Vannak helyek - az egészségügy, az oktatás, a közigazgatás és a közbiztonság -, ahová nem szabad beengedni a piacot.(MN 31) A Tárki szerint a rendszerváltás óta egyetlen pártnak sem volt akkora rokonszenvtábora, mint jelenleg a Fidesznek. A választókorú népesség körében 37, a biztos szavazók körében pedig 69 százalékon áll. (MN 27) Tamás Gáspár Miklós szerint az SZDSZ távozása a demokrácia győzelme. Ha egy pártnak nincs társadalmi támogatottsága, akkor ellenzékben a helye. (MN 2)
A pártértekezlet előtt a szocialista frakcióban kitört a zendülés. A pénteki viharos elnökségi ülés után Gyurcsánynak nem volt más választása: leváltotta Horváth Ágnest. (MN 31) Gyurcsány kimondta, amit ők már egymás közt nem titkolnak: az SZDSZ az egyik fő oka a vesszőfutásnak. (Nb 31) Az MSZP hangulatát híven tükrözte Tóth Károly kiszivárgott levele: ,,társadalmi támogatottságunk nagyon gyenge, szavahihetőségünk gyakorlatilag nem mérhető". El kell ismerni, hogy a népszavazás után a Fidesz a parlamenti demokrácia mellett kötelezte el magát, ,,ezért mától jól kell kormányozni, és vissza kell szerezni az elbizonytalanodott választóinkat". Állami tulajdonban kell tartani az egészségpénztárakat, akkor is, ha ez az SZDSZ kivonulásával jár. A koalíció felmondása a támogatottság azonnali 10-12 %-os növekedésével járna. (MN 29) Hegyi Gyula szerint ha a nyári szünetig nem lesz alapvető fordulat a politikai tartalmában és stílusában, már kevés esély lesz a sikeres végrehajtásra. A társadalombiztosítás alapelveiről szóló népszavazás azért lenne életveszélyes az MSZP-re, mert a zsigerből a kormány ellen szavazó jobboldal és a baloldali értékekhez ragaszkodó sok százezer ember fél éven belül másodszor kerülne egy táborba. (Nv 27)
Az MSZP társadalompolitikai tagozata szerint a pártvezetés történelmi felelőssége tagadhatatlan abban, hogy a baloldali politika ilyen mértékű társadalmi bizalomvesztést szenvedett. (MH 28) Mesterházy Attila szerint a Tony Blair-féle harmadikutas politika nem tudja megfelelően kezelni a globalizáció okozta társadalmi problémákat, ezért vissza kell nyúlni a szociáldemokrata ,,gyökerekhez". Gyurcsány ezt a fordulatot maga hirdette meg. (Nb 28) MSZP-elnökségi források szerint nincs napirenden Gyurcsány leváltása. ,,A válságokat szerkezeti átalakításokkal, vagy személycserékkel szoktuk megoldani. Most azonban bent is, kint is nagyobb a baj. Abban sem vagyunk biztosak, merre is tovább. Így hiába cserélünk bármit és bárkit". (Nb 29) A helyzet több ponton is alapvetően különbözik a 2004-estől. Akkor az elnökség szinte egységesen Kiss Pétert támogatta, most nincs személyi alternatíva. Az akkoriban sem felhőtlen koalíciós viszony azóta teljesen elmérgesedett. Az MSZP nem engedheti meg magának, hogy ismét az SZDSZ kottájából játsszon; egyszer megbukott miattuk egy miniszterelnök, egyszer egy köztársasági elnök-jelölt, kizárt, hogy másodszor is lejátsszunk egy kormányválságot az SZDSZ forgatókönyve szerint, mert ezzel végképp elveszítenénk az arcunkat". (Hírszerző)
Gyurcsány a pártértekezleten mondott beszédében kétfrontos propagandaharccal igyekezett megnyerni a zúgolódó tagság támogatását. Alapkonfliktusként azt vázolta fel, hogy Magyarország egy nyugatos progresszív utat választ-e magának vagy a befelé forduló szociális-gazdasági populizmus útját. Hogy a hallgatóság nehogy véletlenül őszintén bevallja, hogy ha lehet, inkább az utóbbira szavazna, jött az ellenségkép: ,,a magyar jobboldal nagyobbik része számára mi és a mi követőink kiiktatandó hibák a magyar parlamentarizmusból". Ez már csak azért sem igaz, mert a ,,mi követőink" jelentős része a három hete az ellenséggel szép egyetértésben népszavazott. Érdekes felvetés a követők kiiktatása a parlamenterizmusból, amikor az ellenfélnek világos érdeke, hogy megnyerje a másik oldal csalódott híveit. Gyurcsány elismerte, hogy a ,,nemzeti progresszió" vesztésre áll. Önkritikusan történelmi tévedésnek minősítette, hogy 2006 tavaszán, nyár elején nem állt az ország elé, elmondani, hogy ,,az út, amelyen az elmúlt négy évben a mi vezetésünkkel is jártál, nem folytatható". Vajon milyen jogon követel újabb kormányzati megbízást az, aki előtte az országát járhatatlan útra vezette? Gyurcsány szerint nem a reformpolitikával van a baj, hanem a reformblablával, a reformkioktatással és a reformgőggel. (Ez nincs összhangban másnapi, az SZDSZ sokkterápiáját elutasító nyilatkozatával.) Gyurcsány szerint meg kell állni 2-3 hónapra, újra szervezni a nemzeti progresszió erőit, és újrafogalmazni a programját. Ne az legyen az alapvető élménye a betegek millióinak, hogy a reform egyenlő a bizonytalansággal, a káosszal, helyenként a minőség romlásával - szúrt oda újból a koalíciós partnernek. A pénztártörvény korrekciójára van szükség, mert nem alkalmas arra, hogy az ország nagyobb része azonosulni tudjon vele. Nyugalmat kell teremteni. S ekkor jött a ,,casus belli": ,,Jelöljünk közösen egy új egészségügyi minisztert". (Nv 31)
A közönség leginkább a szabaddemokratákra tett megjegyzéseit hálálta hosszas tapssal. Többen is azt állították, hogy a vastapsként hangzó tetszésnyilvánítás legfeljebb a teremben levők harmadától származott. (NG 31) Juhász Ferenc szerint a baloldalból végig hiányzott az empátia, és nem vette észre a társadalom visszajelzéseit. (Nb 31) Szekeres Imre szerint nem szabad házhoz menni egy újabb pofonért, egy újabb népszavazásért, nem kell ragaszkodni ahhoz, hogy a magántőke bennmaradjon az egészségbiztosítási törvényben. Kiss Péter szerint a baloldali program csak az emberek segítségével lehet hiteles. Esélyt kell adni azoknak is a döntéshozatalra, akiknek a helyzetén javítani akarunk. Tóth Károlynak elege van abból, hogy mindent a gazdasági érdekcsoportok irányítanak, s mert ő ezeket szűk körben kimondta, le akarták járatni. (Nv 31) Karsai Józsefet elszomorítja, hogy lassan már mindenki csak akkor mer megszólalni, ha meggyőződött róla, hogy nincs mikrofon a közelében. (Nv 31)
Gyurcsány szerint valójában a sokkterápia SZDSZ-es modellje áll szemben a mérsékelt reformok szocialista politikájával. (Nb 1) Ez részben igaz, csak éppen az MSZP elnökére nem, aki az SZDSZ-szel konspirálva eddig maga volt az SZDSZ-modell trójai falova. Tamás Ervin intette is Gyurcsányt: be kell látnia, hogy a társadalom nem díjazta elképzeléseit. Nem létezik az új, baloldali polgárság, amely az állam helyett a magántőkétől várná sorsa jobbra fordulását, a javak és lehetőségek igazságosabb elosztását. Naivitás öngondoskodásra vágyó középosztályt rendeletileg megteremteni. (Nb 29) - Gyurcsány szerint Kóka Simor András jegybankelnökre hivatkozott, aki szerint 2000-2500 milliárd forintot ki kellene vonni az állami újraelosztás rendszeréből. Ez azonban minden család számára évi hatszázezer forint veszteséget okozna, ami vállalhatatlan az MSZP számára. Az SZDSZ 500 milliárdos hivatalos adócsökkentési csomagja is 120 ezer forint veszteséget jelent évente átlagosan egy-egy családnak. Az MSZP már nem hajlandó hozzájárulni semmiféle megszorításhoz. (Ez éppen az ellentéte Gurcsány eddigi propagandájának, amely szerette az állam lerombolását úgy bemutatni, hogy több forrásról dönthet szabadon a polgár.) Csak annak az átalakításnak van értelme, amit el lehet fogadtatni az emberekkel, a társadalom többségének érzéseit, véleményét tudomásul kell venni. (A népszavazás estéjén arról beszélt, hogy a többségi véleménnyel szemben inkább az elveihez ragaszkodik.) (Nb 1)
Tamás Ervin szerint Kóka úgy tesz, mintha a reformokat Gyurcsány ellenében kellene képviselnie. (Nb 1) Szanyi Tibor elismeri, hogy a miniszterek döntéseit felülről vezérlik, így egy személycsere nem okozna nagyobb változást. (MN 31) Gyulai Attila, a Political Capital elemzője szerint Gyurcsány olyan helyzetbe került, amelyben a pártjában felmerült szinte összes feltevést el kellett fogadnia. (MN 31) Az SZDSZ szerint Gyurcsány az MSZP-pártértekezleten saját pozícióját választotta; a reformellenes szocialisták támogatása mellett döntött. (Hírszerző) Navracsics Tibor szerint Gyurcsány minden személyi áldozatot kész meghozni, hogy ő maga túlélje a jelenlegi helyzetet. (NG 31) A bécsi Standard szerint Gyurcsány, aki eddig saját pártársai ellenállásával szemben is keresztülvitte reformelképzeléseit, most meghajolt a külső és belső nyomás előtt; kétségkívül saját bőrét mentve. (Nb 1) Gyurcsány szerint ha három-millió ember azt kiáltja, gyors a tempó és ezt ő miniszterelnökként nem veszi észre, akkor nem reformelkötelezett, hanem vak. (Nv 1)
Gyurcsány megmutatta, hogy esze ágában sincs lelépni 2009-ben. A pártvezetés több tagja szerint ugyanakkor a (hó)napjai meg vannak számlálva. Mostani erősödése csak időnyerésre elegendő, az újabb népszavazás körüli cirkusz, a koalíciós viták, a további népszerűségi mélyrepülés és a koncepciótlanság az év végére felőrli Gyurcsány támogatottságát. (Hírszerző) Több SZDSZ-es szerint aki egy órás beszédben nem érinti az ország egyetlen fontos ügyét sem, mentálisan alkalmatlan az ország vezetésére. (MN 31) Sebes György szerint a lényegről csak annyit tudtunk meg, hogy most majd elkezdődnek az elemzések. (Nv 31)
A visszahívással való fenyegetőzés Kóka ötlete volt, mások belementek volna egy minisztériumcserébe. (MN 1) A mérsékeltebbek abban reménykedtek, hogy április 30-ig lesz idő tárgyalni és megoldást találni, de a szocialista frakció nagy részéből elemi erővel törtek fel az elmúlt évek sérelmei, és csak az tűnt fontosnak, hogy az SZDSZ-től tényleg megszabaduljanak. Lendvai Ildikó szerint Kóka megkereste őt, hogy egyeztessenek az új kormányfő személyéről, de ezt ő elutasította. Az elnökség tagjai pedig mélységesen egyetértettek vele. Az MSZP szerint ,,elkaristolunk kisebbségben pár hónapig, aztán a szadi rájön, hogy ez így nekik nem jó, és akkor újból tárgyalhatunk. Ha nem, s nem szavazzák meg a költségvetést, előrehozott választás lesz. Mi kapunk vagy 25 százalékot, ők meg 0.2-t. Mi egyszer majd újra kormányozni fogunk, ők már soha". (Az MDF esetleg elfelejt bemenni a szavazáskor, máris megvan a költségvetés.) Az MSZP abban gondolkodik, hogy kívülről mindenképpen támogatniuk kell őket, máskülönben elveszítik Budapestet vagyis ha kell, előveszik a Demszky-kártyát. (Nb 1) Fodor Gábor szerint ,,meg kell próbálnunk megkeresni a megoldást, akár a koalíción belül akár azon kívül". (Nv 2) Fodor szerint ,,van egy programunk, és azt végig fogjuk csinálni. Közben bölcsen ezt korrigálni kell, hiszen a népakarat most egy népszavazáson kifejeződött, s azt tudomásul kell venni". (Nb 31) Dévényi István szerint könnyek között történő nagy összeborulás lesz. (Heti Válasz)
Kóka elismerte, nem a miniszterelnök ellen van kifogásuk, nem Horváth menesztése miatt mondják fel a megállapodást, programjuk megvalósulására nem látnak esélyt. (Nv 2 A szárnyvonalak megszüntetése és az ingatlanadó bevezetésének elszabotálása után az utolsó csepp a pénztártörvény ,,államosítása". A szocialisták úgy tudják, az SZDSZ mindenképpen kilépett volna a koalícióból, Horváth leváltása ürügy volt. (VG 2) A miniszterelnök környezetében úgy értékelték, hogy a szabad demokrata pártelnök beismerése egyben azt is jelenti, hogy a koalíciós együttműködés akadálya most már nem Gyurcsány, hanem Kóka. A miniszterelnök a leginkább reformpárti szocialista politikus. Az MSZP hiába váltja fel Gyurcsányt, a potenciális utódok - Kiss Péter, Lendvai Ildikó, Szekeres Imre - sem lennének ,,reformerebbek" a kormányfőnél. (Nv 2)
Mészáros Tamás szerint mindaz a rombolás, amit az SZDSZ az egészségügyi ellátórendszerben végbevitt mára felőrölte a párt erkölcsi erejét. A szocialistáknak is osztozniuk kell a felelősségben, hiszen hagyták, hogy így legyen. De ez éppenséggel arra kötelezi őket, hogy ha megkésve is, most gátat vessenek a közös politikai ámokfutásnak. (168 óra 27) Mészáros szerint a ,,csaló párt" bélyege sok törzsszavazót is elriaszt. A tágabb közvélemény pedig annyit fog fel az egész cirkuszból, hogy a szabad demokrata elit tagjai egymást is átverik, kijátsszák, falhoz állítják. (Nv 29) Mátyás Győző az SZDSZ nemcsak megnyerni volt képtelen az embereket a reformnak, de mára azt sem tudják hitelesen bizonyítani, hogy társadalmi érdeket képviselnek a pazarló rendszer átalakítását célul kitűzve. A közvélemény szerint a magánbiztosítók piacra szervezésének oka az, hogy jó kis biznisz némely szadeszosnak, Kóka a jól helyezkedő bulista prototípusa. Ma nagyrészt olyanok testesítik meg az SZDSZ-t, akik már azzal megfutamítják a lehetséges szavazókat, ha szélesebb nyilvánosság előtt levegőt vesznek. A Hír TV felvételén röhögő Horn elmenne anti-SZDSZ reklámnak. Már jó ideje nem kétséges, hogy ez az SZDSZ utolsó ciklusa. Ettől még meghalhattak volna állva. Ehelyett most négykézláb kúsznak ki a politikai porondról. (Nb 31)
Magyar Kornélia, a Progresszív Intézet igazgatója szerint a koalíció akadálya nem a kormányfő, hanem Kóka, aki hétfő óta személyes politikai érdekeit szolgálva cselekszik. Néhány nappal ezelőtt még a kisebbik kormánypárt belső botrányaitól volt hangos a közélet, erről azonban sikerült elterelni a figyelmet. (Nb 2) Szocialista és szabad demokrata források is megerősítették, hogy Kóka és csapata szándékosan vezették félre Gyurcsányt, elhitetve, hogy nem lesz súlyosabb feszültség Horváth Ágnes menesztése miatt. (MH 2) Kóka akciója előre menekülés volt, hogy elterelődjön a figyelem választási csalásról. (MN 2) Több szocialista képviselő szerint a szabad demokraták már a múlt hét közepén tudták - sőt megbeszélték velük - Horváth leváltását. Az események előre megírt forgatókönyv szerint zajlanak, hogy az SZDSZ-nek legyen ideje lezárni belső harcát, vezetési válságát. Ilyen módon presztízsveszteség nélkül újra tudják írni a koalíciós szerződést, újraoszthatják a miniszteri tárcákat. Egy szocialista vezető nem tudja elképzelni, hogy a szabad demokraták leadják az Audi-kulcsokat, otthagyják a zsíros pozíciókat. (MH 1) Az SZDSZ-hez köthető politikusok sora ül állami vállalatok felügyelő bizottságaiban, tárcákhoz köthető testületekben több százezres fizetésekért, akiknek koalíciós szakításkor fel kellene állniuk. (MN 2)
Kovács Árpád ÁSZ-elnök szerint az állami szerepvállalás mértéke csak közmegegyezéssel alakítható ki koncepció. Reformdiktatúrával, a vállalkozások, és a lakosság szembeállításával nem lehet modernizálni. (Nb 2) Zlinszky János szerint a népszavazás nem kívánja a díjak azonnali törlését. A kormány önkényes döntése, hogy az egészségügytől azonnal megvonja az ellátást. A kormány bosszúja ez azért, mert a nemzet szembehelyezkedett az elképzelésével. Ilyen megtorló intézkedésre a kormánynak nincs joga, köteles szinten tartani az egészségügy ellátottságát. Az alkotmány kötelezi erre. Ha elvon, az eszközöket más forrásból, akár a költségvetésből is pótolnia kell. Ez alkotmányos kötelesség. (MN 31) Bihari Mihály szerint a reform azt jelenti: jobbá tenni valamit. Bárki mondhatja, hogy reformer, de nem biztos, hogy javít. Először fordult elő, hogy miniszterelnök a parlamentben kétségbe vonta az Alkotmánybíróság hozzáértését és függetlenségét. Az alaptörvény tiltja a központi költségvetésről rendezett referendumot. De ők nem a törvényről, hanem a költségvetésről beszéltek. Nem esik népszavazási tilalom alá jövőbeni költségvetési törvény valamely lehetséges eleme, különben megszűnne a népszavazás intézménye. Csak akkor tilos a népszavazás, ha miatta kifejezetten módosítani kell a törvény bevételi, vagy kiadási tételét. (168 óra 27)
Horn Gábor szerint azzal, hogy az önkormányzatok jóváhagyásával egyre-másra privatizálják az egészségügyi szolgáltatókat, olyan versenyt indítanának az ellátók között, ami előbb utóbb az ellátás minőségének javulásához vezet, ezzel pedig megvalósulni látszik az ágazati reform egyik legfontosabb célkitűzése. (NG 27) A 22 újonnan kinevezett egészségpénztári vezérigazgató egyetlen feladata jelenleg a hallgatás, amiért várhatóan már e hónap végén fizetést kapnak. (NG 31)
Derce Tamás polgármesteri utasítására az összes újpesti általános és középiskolából kitiltottak egy tanárát bántalmazó diákot. A rendőrjárőr társai szeme láttára bilincsben vezették el, s azóta egy alapítványi iskolába jár. Derce szerint az önkormányzat feladata, hogy biztosítsa a tanítás zavartalanságát, a diákok egészséges, nyugodt körülmények közt történő fejlődését. (Nb 29) Forgács Imre, a Közigazgatási Hivatal vezetője szerint polgármester nem adhat utasítást az intézményvezetőnek. Derce áll a jogi következmények elé, de számára az újpesti diákok biztonsága a legfontosabb. Derce szerint a közoktatási törvény védtelenné tette a pedagógusokat az erőszakkal szemben, minden eszközt kivett a kezükből. A tanár már azzal sem intheti meg az agresszív diákot, hogy kicsapja az iskolából. A Fidesz újpesti elnöke szerint ha a törvények nem képesek az embereket megvédeni, akkor a törvényeket kell megváltoztatni. (MN 31) Vekerdy Tamás szerint az agresszió oka az is, hogy a kamaszok idejük nagy részét a képernyő előtt töltik, noha az őket érő érzelmi hatásokat mozgással tudnák feldolgozni. (Nv 31) A magyar kormány kapja a rotterdami Egységben az Erő Alapítvány díját a Roma Integráció Évtizede Program során elért eredményekért. (Nb 28)
Deutsch-Für Tamás és Balog Zoltán is vállalhatatlannak nevezte Bayer Zsolt botrányt kavart cikkét, de nem tartják antiszemitának a publicistát. (Nv 1) Balog szerint abban viszont igazsága van, hogy Magyarországon némelyek politikai fegyverként használják az antiszemitizmus vádját. (Nb 2) A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége szerint a Bayer-cikk esetét még súlyosabbá teszi, hogy a lap a MGYOSZ elnökének tulajdonában van s ezért az ilyen cikkek megjelenése azt a látszatot keltheti, hogy jelentős gazdasági erőket képviselő személyek, szervezetek elkezdték az összefonódást a szélsőjobbal. (Nb 28) Pelle János szerint a jobboldal nagyarányú győzelme - amit a zsidó identitását nyíltan vállaló Pelle a politikai váltógazdaság természetes alternatívájának tart - valóságos rémkép a hazai zsidó vagy inkább zsidó származású értelmiség számára, a mainstream média pedig felerősíti öröklött félelmeiket. Bayer most - egyes médiaszereplőktől elszenvedett személyes sérelmeitől vezettetve - a mérsékelt jobboldal ügyének szándékosan ártó szélsőjobboldali uszítók hangján szólal meg, amikor leírta elképesztő, a vészkorszakot idéző mondatait: ,,Õk a mi indokzsidóink - értsd: a puszta létezésük indokolja az antiszemitizmust". (MH 29)
György Attila arra emlékeztet. Hogy a Bayer ellen aláírók sorában lévő 23 író és újságíró közül senkinek eszébe sem jutott a szabad véleménynyilvánítás, akár csak mint halvány elvi lehetőség. Márai szerint a trauma mintha kitaszította volna a zsidókat mindenféle közösségből. Semmivel sem vállalni közösséget, ami nem zsidó; ez a belső, végső válaszuk arra, ami történt. (MH 29) Bíró Zoltán szerint az elhatárolódási kényszer alapján el kellene határolódnunk Kölcsey Ferenctől, aki arra a következtetésre jutott, hogy a szatmári nép nyomorúságának oka részint a vármegye, részint a privilegizált megyei zsidóság, a pálinkafőzéssel és az uzsorával. Ady Endre igazán szolidáris volt a megalázott, szegény zsidósággal, ám nem a ,,pénzes, szent harács-zsidóság"-gal. Legjobbjaink védték a gyengébbeket, a kiszolgáltatottak jogát, de utálták a nyegleséget, az uzsorát, a harácsot, az erőszakos önérvényesítést. Õk ma mindannyian antiszemitának minősülnének, függetlenül igazságuktól vagy jogos felháborodásuktól. (MH 29)
Elek István szerint Ungváry a nagy hagyományú rémképfestészet jellegzetes példáját szolgáltatta, amelynek elévülhetetlen érdemei vannak közéletünk elvadulásában. Annak a politikai hisztériának a példáját, amely mintegy megelőző védekezésként festi fel közéletünk egére a rémképeket, majd amikor azok egy része önbeteljesítő jóslatként megelevenedik, persze igazolva látja magát. Ungváry szavai azonban nem politikai számításból következnek, hanem érzelmileg erősen átélt meggyőződésből. Bayer gyakran megenged magának felületes, fölényes, gunyoros megjegyzéseket a mai zsidó származású vagy annak vélt értelmiségiek jellemzőnek gondolt magatartásáról írva. Ezért jogos őt bírálni. Azért azonban nem lehet, amit nem követett el. Bayer nem azt vállalta fel, hogy antiszemita. Azt vállalta fel, hogy képtelen követni a keresztény tanítást, amely a másik ember szeretetét parancsolja, és másokat is lebeszélne róla. Húsz éve folyik egymás vádolása, süketen, vakon. Közben a nemzet csak süllyed. A magyar értelmiség valamikor járható utakat mutatott. Ma meg csak zsákutcákat mutat. (MH 2)
Széles Gábor szerint már senki sem beszél arról, mi volt Bayer cikkének kiváltó oka. Ungváry Rudolf nem kevesebbet állított, mint hogy a Fidesz eljövendő választási győzelme esetén Magyarországra visszatér a diktatúra, illetve azt, hogy Magyarországon több mint hárommillió nyilas házmester él, akiknek elődei még a Dunába lőtték a zsidókat. Ezekből a mondatokból - vagy a hasonlókból - soha sem kerekedik botrány ebben az országban. Ahogy nem kerekedett botrány a ,,liberális" értelmiség egyetlen magyarságot gyalázó megnyilvánulásából sem. A vita segít tisztázni az álláspontokat. A hajtóvadászat semmiféle jó célhoz nem vezet el. (MH 28) A robbanásszerűen kitört vita jól mutatja, hogy az elfojtások, tabuk milyen zavarokhoz vezetnek. Bayer durva cikke akár segíthet is ezek kibeszélésében - csak egy kevés nyitottság kellene hozzá. - Geert Wilders - bevándorlás-ellenes nézeteiről ismert - holland képviselő Fitna című, iszlámellenes filmje kapcsán az unió szlovén elnöksége nyilatkozatban szögezte le: a szabad véleménynyilvánítás a különböző vallások és nézetek tiszteletben tartásának szellemében gyakorolható. (Nv 29)
Nyolc százalékra emelte az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank, s jelezte: még tartogat hasonló lépéseket. Trippon Mariann, a CIB Bank elemzője szerint a kamatemelési készség hangoztatása azt a veszélyt rejti magában, hogy a hozamok magasak maradnak, s önmagát erősítő folyamat indul meg. Az amerikai jelzálogpiacról kiindult pénzügyi megrázkódtatás miatt a befektetők a magyar papírokat - részben a jegybanki kommunikációban már jó ideje benne lévő kamatemelési várakozás okán - a kockázatosabb csoportba sorolták. A magyar állampapír-piaci helyzetet rontja, hogy a magyar nyugdíjpénztárak éppen most mérséklik portfóliójukban az állampapírok arányát. (Ha volna nemzeti gazdaság, akkor növelnék, de hidegen hagyja őket a köz terheinek növekedése; nem csoda, banki tulajdonosai szépen profitálnak abból is.) Elemzők egyértelműen az állampapír-piaci helyzettel magyarázták az MNB döntését, fölöslegesnek ítélve az inflációs magyarázkodást. Az ülésről kiadott közlemény első helyen az inflációt említi, igaz, a nagyobb kockázatokról feltételes módban beszél. Simor a januári béradatokat hozta fel példaként, illetve a villamosenergia-piac liberalizációját. (Nb 1) Januárban a minimálbér emelése a vártnál jobban emelte a versenyszférában az átlagkereseteket. (Nv 1) Arcpirító az inflációért a létminimum alatt vegetáló minimálbéreseket felelőssé tenni, miközben a felső tized importált luxusfogyasztásának olcsóbbá tételével ,,küzd" a jegybank az infláció ellen.
Róna Péter szerint a monetáris politikának a túlfűtött kereslet okozta áremelkedés esetében lehet hatása az inflációra anélkül, hogy súlyos melléhatások követnék a beavatkozást. Az infláció bizonyos típusaira - mint például a szabályozott és a hatósági árak emelkedése vagy az árverseny hiányából fakadó drágulás - a monetáris politikának egyáltalán nincs hatása. Nyilvánvaló, hogy a csökkenő reálbérek fényében az MNB nem a fogyasztói kereslet mérséklését, hanem a magas kamattal felerősödött forinttól olcsóbbá vált importárakat veszi célba. Az, hogy az olcsó import kiszorítja a magyar termelőket a hazai piacról, és versenyképtelenné teszi a magyar exportot, úgy tűnik, az MNB számára nem tényező. Ha az erős forint azzal szorítja vissza az inflációt, hogy olcsóbbá teszi az importot, hogyan tartja lehetségesnek az MNB a honi ipar, mezőgazdaság és szolgáltatás versenyképességének megőrzését? (Nv 27) Blahó Miklós szerint a gazdasági folyamatok, a gyenge növekedés, a 2009-ben elérhetőnek látszó inflációs cél, az erősödő euró-árfolyam egyáltalán nem indokolna kamatemelést. A magas állampapír-piaci hozamoknak nincs gazdasági alapja. Neményi Judit, a monetáris tanács tagja szerint a 7.5 százalékos kamat mellett is lenne esély a 2009-es inflációs cél elérésére. Ha a testület csak arra figyelne, mit vár a piac, akkor egy elég veszélyes róka fogta csuka helyzet alakulna ki. A túlszigorítás recesszióba lökheti a gazdaságot. Surányi György szerint most sem az infláció, sem az árfolyam, sem a gazdaság állapota nem támasztana alá egy ilyen döntést - de az MNB a kommunikációjával maga járult hozzá az emelési várakozások kialakításához, közleményeivel rontotta hitelességét. (Nb 31) Hogy miért csak a piacra figyel a jegybank, arról Csermely Ágnes MNB-igazgató elszólása tájékoztat: szerinte a Róna Péter szorgalmazta kamatcsökkenésen és árfolyam-leértékelésen a pénzpiacok is meglepődnének. Minden olyan befektetés veszteségessé válna, amit arra alapoztak, hogy Magyarország a gazdaság stabilizálása és az euró bevezetése irányába kíván haladni. Vagyis a Magyar és Nemzeti nevet viselő bank legfőbb gondja az, hogy gyümölcsözők legyenek a megszorító politikára játszó spekulatív műveletek, kétszeresen - a megszorításon és a magas kamaton keresztül is - kifosztva az országot. Csermely figyelmeztet: még a mai alacsony növekedésünkhöz is a GDP 5 százalékát elérő külföldi tőkebevonásra van szükségünk minden évben. (Nv 31) Vagyis az adósságcsapda tesz - immár háromféle módon is - kifosztottá.
Blahó Miklós szerint a G7-államok kormányai és jegybankjai már hónapok óta fontolgatják, hogyan regulázzák meg a hitelminősítőket (Standard and Poor's, Moody's, Fitch), amelyek a nem elsőrendű adósoknak nyújtott jelzáloghitelből képzett értékpapírokra nagyon jó osztályzatot adva a jelzálogpiaci válság fő felelősei. A Wall Street Journal nagyobb versenyt sürget, több minősítő engedélyezését követeli, s egyetért Paulson amerikai pénzügyminiszter felvetésével, hogy a hitelminősítők véleményét nem kellene annyira komolyan venni. (Nb 29) Paulson az egész bank- és értékpapír-felügyelet átszervezését javasolta. A látványos átszervezések árnyékában azonban csendben elhalnak azok a korábbi kezdeményezések, amelyek a jelzálogtartozások átütemezését célozták volna, hogy a lehető legtöbben megtarthassák lakásukat. (VG 1) - Néhány nappal a magyar népszavazás után az S & P gyorsan negatívra rontotta a magyar állam külső adóságának kilátását. Ezzel megbüntetett mindenkit az igenek elsöprő győzelme miatt. Bár az S & P elemzésében az adatok megkérdőjelezhetők, Blahó szerint azzal nem vádolható, hogy esetünkben ugyanúgy késlekedett volna, mint a subprime-krízis során. (Nb 29) Gárgyán Eszter (Citigroup) szerint a befektetők minden gazdaságpolitikai lazaságért meg fogják büntetni az országot. (VG 2)
Konkrét reformlépéseket kérnek számon Donald Tusk kormányán. Egyes publicisták szerint Tusk talán már a 2010-es elnökválasztásokra készül, ezért nem mer felvállalni komolyabb konfliktusos reformterveket. Továbbra sem indult el a gyorsított privatizáció. Amivel azonban adós a kormány, azt Lengyelországban pótolni látszik az uniós segélyek bázisán nekilendülő gazdasági növekedés, amely az államháztartás bevételeit is jelentősen felduzzasztotta. (VG 2) Vagyis a gyakorlat bizonyítja, nincs is szükség az élenjáró reformokra.
Tóth Levente szerint a hazai tőzsdének akkor van értelme, ha van, aki innen akar tőkét szerezni, és van, aki itt akarja a pénzét befektetni. Azonban kevés az esélye, hogy a magyar nagytőkések cégeiket a tőzsdére vezetik. Nem a tőzsdén akarnak maguknak pénzt szerezni a növekedéshez., sőt a tőzsdei cégek sem innen szerzik a pénzt a fejlődésükhöz. (Nb 1) - Parragh László kamarai elnök nyilatkozata jól tükrözi a még komolynak számító közszereplők fejében is uralkodó zűrzavart. Helyesen mutat rá, hogy miközben a kormány öngondoskodásra buzdított, folyamatosan nőttek az elvonások, és így a háztartásoknak alig vagy egyáltalán nem maradt megtakarításra. Ezután azonban szorgalmazza az alacsonyabb jövedelműek bevonását a közteherviselésbe. (Akiknek szerinte sincsenek már tartalékaik!) ,,Gazdaságpolitikai bűnöknek" minősíti a közalkalmazottak béremelését, a minimálbér adómentessé tételét, a 13. havi nyugdíj bevezetését, a lakástámogatások rendszerét. Ugyanakkor elismeri, hogy mára idejétmúlttá váltak az olyan eszközök és előnyök, mint az adókedvezmények, az állami támogatások és az olcsó munkaerő. Ma már sokkal fontosabb a gazdasági élet kiszámíthatósága. Helyesen rámutat arra is, hogy egy 1.5 százalékpontos kamatcsökkenés már kétszázmilliárd forintos megtakarítással járna. (VG 28) Kékesi Tibor (MSZP) egy olyan járulékkedvezményre mindenképpen lát lehetőséget, amely az újonnan felvett munkaerőre vonatkozna, a Start Régió program országos kiterjesztése lenne. (Nb 27)
Mellár Tamás szerint 370 milliárd többlet lehetne az államkasszában, ha minden vállalkozás befizette volna a normatív adót. A különféle kedvezmények és kivételek azonban ezt meghiúsították. A bérterhek jelentős csökkentése, a hazai kisvállalkozásoknak nyújtandó kedvezmények és az ezekből származó pozitív gazdasági hatások kerülnek az egyik serpenyőbe, a külföldi tőkének nyújtott kedvezmények felszámolása a másik serpenyőbe. (MN 29) Az ohmynews.com dél-koreai honlapon John Horvath kiemeli: ha a kormánynak nem lesz meg a bátorsága az óriásvállalatok adóztatásának megkezdésére és lehetőséget adni a kis- és középvállalatoknak a növekedésére, akkor Magyarország fiskális problémái megoldhatatlanok lesznek. (MN 3)
Szengyörgyi Zsuzsa szerint joggal feltételezhető, hogy az MVM szétdarabolásának végső célja a paksi atomerőmű eladása. Az EU energialiberalizációs csomagja nem egyértelmű, és a tagországok nagy része nem is követi. (Nv 27) Járosi Márton szerint a magyar energetika maradéka szétverésének fő ideológusa a versenyhivatal, az energiahivatal, s szerepet vállal Kaderják Péter ún. Regionális Energiagazdasági Kutatóközpontja. A GVH ,,érvelésének" középpontjában a monopóliumok elleni küzdelem áll, amit azonban csak a nemzeti tulajdonú MVM-re vonatkoztat. 2006-ban a földgázüzletág 85 százalékban az E.ON kezébe került, azt a Versenyhivatal nyilatkozatban üdvözölte! A liberalizáció hatására kapacitáshiány alakul ki, miközben újabb és újabb szabályalkotással akarnak versenyt imitálni. A balkáni áramexport veszélyezteti a hazai ellátás biztonságát is. Ha így megy tovább, ránk fog omlani ez a rendszer, s a megtapasztalja az áramhiányt is. A liberalizáció a teljes hazai piacon érezteti hatását, ezért a hazai ár szükségképpen a külpiaci árakhoz igazodik, ehhez semmi köze az MVM-nek. Az MVM ma még az egyetlen olyan piaci szereplő, amely a magyar fogyasztók érdekeit képviseli, s amellyel a kormányzat is mérsékelni tudta a liberalizáció pusztító hatását. Az MVM kiiktatása egyértelműen további drasztikus áremeléshez vezetne. Az energiahivatal új szabályozási javaslata a liberalizált piacgazdaság nagyobb dicsőségére az állami társaságnál képződő profit magántársaságok részére történő intézményesített átadását jelentené. A magyar érdekeket képviselni hivatott intézmény, a MEH anyagában részletezi, hogyan kell maradéktalanul biztosítani az energetikai piac külföldi szereplőinek extraprofitját a magyar cég rovására. 2006-tól a vezető parlamenti pártok között egyetértés kezdett kialakulni a nemzeti villamos társaság szükségességét és szerepét illetően. A gazdasági minisztérium és a mostani tanulmánykészítők folyamatosan támadták, s akadályozni igyekeztek ezt a folyamatot. Ezt az ultraliberális álláspontot tette magáévá a miniszterelnök, s a saját frakciójával is szembehelyezkedve szabad kezet akar adni a liberális ámokfutóknak. Járosi abban reménykedik, hogy az ehhez szükséges törvénymódosításokat nem lehet keresztülvinni. (MN 27) - Angliában a postai liberalizáció után az új piaci szereplő 20 százalékkal kedvezőbb árat ajánlott a nagy ügyfeleknek, emiatt a Royal Mail el vesztette húsz nagy ügyfelét. Ezért nőtt a lakossági levelek szállításának tarifája, hisz az ezek továbbítására kötelezett Royal Mail kénytelen így fedezni költségeit. Svédországban az angliaihoz hasonlóan az üzleti levelek piacát támadták meg a liberalizált környezetben új piacra lépők, Finnországban viszont olyan szabályozási környezetet alakítottak ki, amelyben senki sem tudott piacra lépni. (NG 28)
Manfred Weber, a német bankszövetség igazgatója szerint miközben a német bankrendszerben az állami bankok jogosultak privát versenytársaik átvételére -és ezt meg is teszik -, ennek ellenkezőjét törvény akadályozza meg, és ez torzítja a versenyt. (VG 27) Nálunk ellenben nem is létezhet állami bank.
Somogyi Ferenc washingtoni nagykövet szerint a Nabucco-projekt a megvalósítást illetően még gyakorlatilag sehol sem tart. (Nv 28) Stier Gábor szerint az Egyesült Államok ugyan a Nabucco hangos híve, ám az Irán elleni embargóval saját érdekeit helyezi előtérbe, s közvetve a megvalósítás ellenében dolgozik. (MN 27) Washington intenzíven bírálja a törököket, mert Ankara és Teherán hosszabb távú, évi 9.6 milliárd köbméternyi iráni gázszállításról állapodott meg. Vezetékeket is építenek a két ország között. Irán, amely a világ második legnagyobb gázkészletével rendelkezik, mind magabiztosabb, Teheránban nem is titkolják, az idő nekik dolgozik. (Nb 31) Befogadhatónak ítélte a török alkotmánybíróság azt a főügyész kérelmet, hogy az ország világi alkotmányával ellentétes tevékenysége miatt tiltsák be a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártját. Az alkotmánybíróság egyhangúan hozta meg a döntését. (Nv 1)
Bush szeretné felvenni Ukrajnát és Grúziát a NATO előszobájának számító ,,tagsági akciótervbe", a nyugat-európaiak viszont hallani sem akarnak róla. (VG 31) Bush teljes támogatásáról biztosította Ukrajna NATO tagságát. Juscsenko országa nyugati elkötelezettségére helyezte a hangsúlyt, elismerve, hogy az ország többsége egyelőre nem támogatja az integrációt. Juscsenko népszavazást ígért a kérdésről. Fillon francia miniszterelnök nemet mondott Ukrajna és Grúzia NATO tagságára. (MH 2) Stier Gábor szerint a NATO orosz szempontból egyre több lélektani határt lép át. Minden korábbi ígéret ellenére stratégiai fegyvereket telepít a volt szocialista országokba, s már körkörösen közelít Oroszország határaihoz, az erről szóló geopolitikai játszma lényegében már a posztszovjet térségben zajlik. Ez a geopolitikai csata az utóbbi időben azon élesedett ki, hogy Grúzia és Ukrajna cselekvési tervet kapva beléphet-e a NATO előszobájába. Mindez ugyanis azt jelentené, hogy Moszkva megszűnik Fekete-tenger hatalom lenni. A NATO katonai infrastruktúrája ezzel újabb kényes pontokon érne el az orosz határokhoz. Úgy tűnik, nyugati stratégák közül többen is megérezték, hogy túlságosan is előreszaladtak. Berlin és Párizs egyértelműen éreztette, hogy feleslegesnek tartja az Oroszország és az Európai Unió közötti feszültség növelését. (MN 1)
Robert Fico szerint azzal szavatolhatják a nézetek sokszínűségét, ha a tudósításokban és más publicisztikai anyagokban szereplő személyek számára megteremtik a válaszadás jogát. A tiltakozó szerkesztőségek szerint a független lapokat így unalmas közlönyökké silányítanák. (Nb 28) Haraszti Miklós szerint a készülő szlovák sajtótörvényben elsősorban a válaszok és a viszontválaszok kötelező közlése sérti súlyosan a szólásszabadságot és a szerkesztőségek függetlenségét. (Nb 28) Az utóbbit igen, de a szólásszabadságot? Az, hogy valakinek a szólását kikényszeríti a törvény? - A Babes-Bolyai Tudományegyetem rektorátusa a nemzetközi nyomás miatt úgy határozott, hogy román, magyar és német feliratokat helyeznek ki az oktatási intézményben mindenütt, ahol az oktatás nem csupán román nyelven folyik. (MH 31) - Keresztes Lajos szerint ma már megállapítható, hogy a császári Németország anyagi és logisztikai segítsége nélkül aligha jutottak volna hatalomra Oroszországban az akkor törpe kisebbségben levő bolsevikok. Berlin négy éven keresztül támogatta az orosz forradalmárokat pénzzel, lőszerrel és fegyverrel, így gyorsítva a cári birodalom, majd az ideiglenes kormány összeomlását. (MN 29)
Trebitsch Péter szerint amikor Lhászában a tibetiek hátizsákjukban kövekkel, kezükben fahusángokkal, vasrudakkal, hosszú pengéjű késekkel, korbácsokkal és Molotov-koktélokkal elindultak a belvárosba, hogy megkezdjék ,,tiltakozásukat a kínai elnyomás ellen", Peking már erősen vesztésre állt. És a kommunikációs csapdával azóta sem tud mit kezdeni. A ,,békés demonstrálók" fosztogattak, sorra gyújtották fel a boltokat, törtek-zúztak. Hét iskolát, öt kórházat és 120 lakóépületet rongáltak meg, 908 üzletet gyújtottak fel. A rendőrség nem használt éles fegyvert, ott álltak pajzsaikkal, kövekkel dobálták, forró vízzel öntötték le, verték őket. A nyugati tévétársaságok ezért amikor Lhászáról tudósítottak, kénytelenek voltak nepáli és indiai képeket mutatni, ahol egyik-másik tiltakozó tibetit alaposan meggyepáltak. A kínai propagandagépezet képtelen megbirkózni a nyugatival, amely sosem fogja elismerni, ha tévedett, hazudott, megtévesztett, manipulált. Következetesen a tibeti tüntetés elfojtásáról beszél, nem zavartatva magát a lhászai vezetés cáfolatától és a beszédes helyszíni amatőr felvételektől. A világsajtó más ,,hírforrásokra" hivatkozva híresztelt. Felvittek 19 riportert Lhászába. A kínai szervezők nem tudták, hogy az újságíró, bármit mutatnak neki, azt közli, amit jónak lát, vagy amit a megbízói rendelnek. (Nb 1) Az Information Clearing House cikke szerint a Nyugat azért játssza ki Tibet-kártyát, és bünteti Kínát, amiért az nem akar szankciókat életbe léptetni Irán ellen. (MN 31)
N. Rózsa Erzsébet iráni szakértő szerint Ahmadinezsád elnök egy átlagos iráni család sokadik gyermeke, maga is nagyon egyszerűen él. Többen demagógiával vádolják, amikor a szegények felemeléséről beszél, pedig komolyan gondolja. A növekvő olajbevételek igazságosabb újraelosztását ígérte, azonban nem tudta véghezvinni, mert leszavazták, visszafogták. N. Rózsa szerint az irániak nem fognak okot szolgáltatni amerikai támadásra. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség jelentései egyre inkább arról szólnak, hogy Irán együttműködik, több vitás kérdést megválaszol, bizonyítékokat szolgáltat. Az ügynökség és Teherán megállapodást kötött, hogy milyen ütemben, milyen határidővel, milyen kérdéseket kell Iránnak tisztáznia. Úgy tűnik, hogy ezt az ütemtervet az irániak tartották és betartják. (MN 29)
Egy felmérés szerint az amerikai polgárok nagyobb része tekinti hazáját ,,a globális stabilitást fenyegető legnagyobb veszélynek", mint Oroszországot. (MN 31) Németh Zsolt szerint ha az ,,atlantizmus" azt jelenti, hogy egyfajta demokratikus értékközösség következtében az Egyesült Államokkal folytatott együttműködésünk elvi alapú, hogy a magyar nemzeti érdekek érvényesítése céljából fontosnak tartjuk a párbeszédet Washingtonnal, és Amerika nélkül nem igazán tartjuk megvalósíthatónak Európa biztonságát, akkor vállaljuk a minősítést. Washington elvi alapja az erősebb kutyáé, demokratikus elkötelezettsége a szaúdi diktatúra támogatásától a venezuelai demokrácia támadásáig terjed, míg Európa biztonságát a "terrorizmus elleni harc"-ba való bekapcsolódás óta a korábbinál nagyobb veszély fenyegeti. S vajon a nemzeti érdekek érvényesítése érdekében folytatott párbeszédet mennyire segíti, ha amerikai részről a nemzeti érdekvédőket nacionalistának, populistának, antiszemitának bélyegzik? Németh szerint a globális világban a világ demokráciái természetes partnerei egymásnak, mivel fő érdekeik és alapértékeik megegyeznek: a demokrácia, az emberi jogok és a piacgazdaság. Médiavezérelt (néha nem is olyan) rejtett gazdasági diktatúra, Guantanamo, nyomasztó versenyelőnyben lévő külföldi nagyvállalatok erőfölénye. Németh szerint a rakétapajzs valós fenyegetésre válaszol, de ha mégsem örvendetes, hogy a rakétapajzs jelenléte garantálja az amerikai jelenlétet Európában. (MN 27)
Az International Herald Tribune rendkívül aggasztónak találja azt, hogy a Hamasz felismerte: az oktatás a jövő kulcsa és a gyerekek ,,indoktrinációján" át igen csak megnehezít mindenfajta jövőbeli békét Izraellel. A lap idéz egy politológust, aki elmondta, hogy a Koránból vett idézetekkel támasztják azt alá, hogy a zsidók a próféta ellenségei és 1400 évvel ezelőtt sem tartották be ígéreteiket. A 30 éves Hazim el-Saravit, egy népszerű palesztin gyerekrajzfilmsorozat producere szerint ,,gyermekeinknek tudniuk kell, hogy hazájuk földjét a zsidók vették el és ők gyilkolják meg barátaikat és családtagjaikat". Az Al-Aksza, a Hamasz televíziós állomása dicséri az öngyilkos merénylőket és a szent háborút, amíg Palesztinát nem szabadítják meg a megszálló zsidóktól. Rádióállomásai inzultálják Mahmud Abbasz palesztin elnököt, amiért Izraellel és az Egyesült Államokkal folytat tárgyalásokat. A gyerekeket arra tanítja, hogy a zsidók álnokok és arra, hogy meg kell szüntetni a palesztin területek izraeli megszállását. A ,,palesztin területeken" Izrael állam ,,bármely részét" érti. Az Izrael és a zsidók elleni ilyenfajta lázítást az 1993-as oslói megállapodás és a 2003-as ,,béke útiterv" tiltja. A Hamaszt viszont nem köti ez az egyezmény. (MN 2)
Harcok robbantak ki Bagdad síita negyedében és a dél-iraki Bászrában az amerikai-iraki csapatok és Muktada asz-Szadr milíciája között. A harcok újra előrevetítik az ország szétszakadása és a mindent elborító káosz eshetőségét. A stabilizációs folyamat eddig lényegileg úgy zajlott le, hogy a fegyveres csoportok tagjait integrálták a hadseregbe és a rendőrségbe. Ezek ellenőrzik a városokat, megkaparintották a gazdaság jó részét. (MH 27) Az iraki hadsereg akciójának valódi célja a szegény siíták körében népszerű Asz-Szadr meggyengítése az al-Maliki kormányfő mögött álló, elsősorban a vallásos középosztályt képviselő Irak Legfelsőbb Iszlám Tanácsával szemben. Az utóbbi irányítása alatt lévő Badr milícia felügyeli a titkosszolgálatokat és a belügyminisztériumot. (A kormányfő milíciája nem ,,banda"...) Asz-Szadr szerint a katonai hadművelet célja, hogy meggyengítsék mozgalmát az ősszel esedékes helyhatósági választások előtt az olajexport miatt is fontos Bászrában. A harcok legalább 270 halálos áldozatot követeltek. (Nb 31) Asz-Szadr visszarendelte harcosait az utcákról, s felajánlotta, hogy fegyveresei felhagynak az iraki hatóságok elleni harcukkal, ha a hatóságok nem üldözik őket. - Kadhafi líbiai elnök figyelmeztette az Egyesült Államokkal szövetséges arab vezetőket, hogy úgy járhatnak, mint Szaddam Husszein. Valaha az Egyesült Államok barátja volt, amikor 1980-ban megtámadta Iránt.
(MN 31)
[Forrás: Krómer István]
http://nemenyi.net/reszletes.asp?MainID=1&HirID=32112 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
Címkék: pártértekezleten, közalkalmazottak, intézményesített, szélsőjobboldali, átlagkereseteket, különbözőségében, személycserékkel, liberalizációját, koncepciótlanság, energiagazdasági, jelzáloghitelből, megkaparintották, infrastruktúrája, rokonszenvtábora, alkotmánybíróság, pénzügyminiszter, közmegegyezéssel, szociáldemokrata, versenyszférában, egészségpénztári, kamatcsökkenésen, indoktrinációján, hitelminősítőket, megoldhatatlanok, alternatívájának, támogatottságunk, együttműködésünk, nyugdíjpénztárak, kiszámíthatósága, minimálbéreseket, kormányválságnak, megszabaduljanak, elkötelezettsége, lakástámogatások, lengyelországban, antiszemitizmust, kormányválságnak látszó, előre hozott, többi csupán, lejátszástechnika várható, gazdasági növekedés, szerkezeti átalakítások, jövőben kész, kisebbségi kormányt, formája módosul, mostani válságból, értékrendek különbözőségében, jövő érdekében, három ellenzéki, versenyképes állam, gyurcsányi politika, biztos vereség, Kóka János, Gusztos Péter SZDSZ-ügyvivő, Kövér László, Szanyi Tibor, Lengyel László, Gaál Csaba, Goldman Sachs, Financial Times, Európai Bizottság, Nemzetközi Valutaalap, Orbán Viktor, Erős Magyarország, Tamás Gáspár Miklós, Horváth Ágnest, Tóth Károly, Hegyi Gyula, Mesterházy Attila, Tony Blair-féle, Kiss Pétert, Juhász Ferenc, Szekeres Imre, Kiss Péter, Tóth Károlynak, Karsai Józsefet, Tamás Ervin, Kóka Simor András, Gyulai Attila, Political Capital, Navracsics Tibor, Több SZDSZ-es, Sebes György, Lendvai Ildikó, Fodor Gábor, Dévényi István, Heti Válasz, Mészáros Tamás, Mátyás Győző, Magyar Kornélia, Progresszív Intézet, Horváth Ágnes, Kovács Árpád ÁSZ-elnök, Zlinszky János, Bihari Mihály, Horn Gábor, Derce Tamás, Forgács Imre, Közigazgatási Hivatal, Vekerdy Tamás, Roma Integráció Évtizede Program, Deutsch-Für Tamás, Balog Zoltán, Bayer Zsolt, Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, Pelle János, György Attila, Bíró Zoltán, Kölcsey Ferenctől, Elek István, Széles Gábor, Ungváry Rudolf, Geert Wilders, Magyar Nemzeti Bank, Trippon Mariann, Róna Péter, Blahó Miklós, Neményi Judit, Surányi György, Csermely Ágnes MNB-igazgató, Wall Street Journal, Gárgyán Eszter, Donald Tusk, Tóth Levente, Parragh László, Kékesi Tibor, Start Régió, Mellár Tamás, John Horvath, Szengyörgyi Zsuzsa, Járosi Márton, Kaderják Péter, Regionális Energiagazdasági Kutatóközpontja, Royal Mail, Manfred Weber, Somogyi Ferenc, Stier Gábor, Egyesült Államok, Fejlődés Pártját, Ukrajna NATO, Grúzia NATO, Európai Unió, Robert Fico, Haraszti Miklós, Babes-Bolyai Tudományegyetem, Keresztes Lajos, Trebitsch Péter, Information Clearing House, Rózsa Erzsébet, Nemzetközi Atomenergia Ügynökség, Németh Zsolt, Egyesült Államokkal, International Herald Tribune, Mahmud Abbasz, Irak Legfelsőbb Iszlám Tanácsával, Szaddam Husszein, Krómer István,
|
|
|
|
|
|
| kormányválságnak látszó, előre hozott, többi csupán, lejátszástechnika várható, gazdasági növekedés, szerkezeti átalakítások, jövőben kész, kisebbségi kormányt, formája módosul, mostani válságból, értékrendek különbözőségében, jövő érdekében, három ellenzéki, versenyképes állam, gyurcsányi politika, biztos vereség, jobboldali ellenzék, szociális együttműködés, piac azonnal, kormányfő lenullázza, érdemi átalakítások, bénultságnál jobb, előrehozott választás, cselekvőképes kormányzást, 2010-es választásokig, bank további, gyenge kisebbségi, második legnépszerűbb, vele szembeni, kormánypártok támogatói, fővárosban következett, budapestiek körében, bázisát jelentő, szociális biztonsággal, választókorú népesség, biztos szavazók, demokrácia győzelme, pártnak nincs, pártértekezlet előtt, szocialista frakcióban, pénteki viharos, népszavazás után, parlamenti demokrácia, koalíció felmondása, támogatottság azonnali, nyári szünetig, politikai tartalmában, sikeres végrehajtásra, kormány ellen, baloldali értékekhez, pártvezetés történelmi, baloldali politika, globalizáció okozta, szociáldemokrata „, fordulatot maga, válságokat szerkezeti, helyzet több, elnökség szinte, köztársasági elnök-jelölt, pártértekezleten mondott, zúgolódó tagság, nyugatos progresszív, befelé forduló, hallgatóság nehogy, utóbbira szavazna, magyar jobboldal, három hete, ellenséggel szép, követők kiiktatása, ellenfélnek világos, másik oldal, elmúlt négy, országát járhatatlan, nemzeti progresszió, alapvető élménye, betegek millióinak, reform egyenlő, minőség romlásával, koalíciós partnernek, pénztártörvény korrekciójára, ország nagyobb, közönség leginkább, vastapsként hangzó, teremben levők, baloldalból végig, társadalom visszajelzéseit, újabb pofonért, újabb népszavazásért, magántőke bennmaradjon, baloldali program, emberek segítségével, helyzetén javítani, gazdasági érdekcsoportok, sokkterápia SZDSZ-es, mérsékelt reformok, állam helyett, magántőkétől várná, állami újraelosztás, ellentéte Gurcsány, állam lerombolását, társadalom többségének, , ,
|
|
|
|
|
2024. április
| | Hét | Ked | Sze | Csü | Pén | Szo | Vas | |
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | |
| 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | |
| 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | |
| 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | |
| 29 | 30 | |
| |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
0 db bejegyzés |
| e év: |
0 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 1766
- e Hét: 4868
- e Hónap: 15979
- e Év: 169475
|
|
|
Offline
