Belépés
zgfumag.blog.xfree.hu
Ha azért nézel , mert ez a munkád, jó munkát kívánok! GYÁVA NÉPNEK NINCS HAZÁJA! Minden nemzetnek olyan kormánya van aminöt érdemel. Ha valami... Zámbori Gusztáv
1957.12.05
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
A gyülekezési jog érvényesülés
  2007-10-29 17:08:09, hétfő
 
   
  A gyülekezési jog érvényesülésnek jogállami követelményei


2007.10.29.

CIVIL JOGÁSZ BIZOTTSÁG ÉS NEMZETI JOGVÉDŐ ALAPÍTVÁNY
A gyülekezési jog érvényesülésnek jogállami követelményei, különös tekintettel a 2006 őszén meghurcolt tüntetők jóvátételére

1. A magyar rendőrség láthatóan még nem tud megfelelni minden tekintetben a gyülekezési jog érvényesülésének biztosítását garanciákkal előíró jogszabályi előírásoknak és a jogállami elvárásoknak. Magyarországon a rendszerváltozást követő tizenhatodik évben még mindig nem kevés esetben jogellenes és szakmaiatlan eljárás volt tapasztalható a rendőrség részéről az egyik legfontosabb alapjog, a gyülekezési jog terén. Minderre a legdöbbenetesebb és véresebb bizonyítékot a 2006 őszi tüntetések rendőri ,,kezelése" szolgáltatta.
A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróság és a magyar Alkotmánybíróság egybehangzóan több alkalommal megállapította, hogy az állam kötelessége az alapvető jogok tiszteletben tartásában nem merül ki abban, hogy tartózkodnia kell megsértésüktől, hanem magában foglalja azt is, hogy gondoskodnia kell az érvényesülésükhöz szükséges feltételekről.

2. A rendőrségnek a gyülekezési joggal kapcsolatban már akadtak problémái 2002 előtt is és azóta szinte folyamatosan, akkor és azt követően is bal-liberális kormányok uralma idején. A gyülekezési jog terén kifejtett tevékenysége miatt megalapozott kritika érte a rendőrséget a jelentősebb jogvédő szervezetek - többek között a Civil Jogász Bizottság, Magyar Helsinki Bizottság, Nemzeti Jogvédő Alapítvány, Társaság a Szabadságjogokért - részéről.

3. A rendőrség gyülekezési jog területén tanúsított tevékenységét már a bíróságok és hatóságok korábban több alkalommal jogellenesnek minősítették.

Az utóbbi években több alkalommal került sor bíróságok és hatóságok által megállapítottan:
- tüntetések jogellenes feloszlatására (1997. november 3. METÉSZ tüntetés, 2003. december 1. Lelkiismeret 88 Csoport gesztenyéskerti tüntetése: 2006. október 23: a per még folyamatban van),
- tüntetések jogellenes megtiltására (2003. februárjában az iraki háború ellen szervezett béketüntetés, 2004. május BAUMAG károsultak tüntetése, 2004. szeptember a Magyar Jövő Csoport öt tüntetése, 2005. november a Lelkiismeret 88 Csoport gesztenyéskerti tüntetése)
- tüntetők vagy annak tekintett személyek személyes szabadságának önkényes és jogellenes korlátozására, fogva tartására (1997. november 3., METÉSZ tüntetés: dr. Zacsek Gyula esete, 2002. július 4. Erzsébet-híd és Kossuth tér: több személy esete, 2003. április 7. Hősök tere: Kocsis Imre esete, 2003. október 2. Kvassay híd: Fekete László és 9 társának esete, 2003. december 1. Lelkiismeret 88 Csoport gesztenyéskerti tüntetése: Kocsis Imre és 50 társának esete, 2004. május 23. Erzsébet tér: Kocsis Imre és három társának esete, 2004. december 10. Margit híd: Kocsis Imre és hat társának esete, 2006 szeptember, október: több tucat azóta már felmentett vagy eljárás alól mentesített személy)

4. Visszatérő anomáliák a rendőrség gyülekezési joggal kapcsolatos gyakorlatában:

4.1 A már nem hatályos ,,közlekedési rend aránytalan sérelme" fogalom tiltási okként történő használata
A BRFK a tüntetéseket megtiltó határozatainak indokolásában előszeretettel vonultatja fel alaptalanul a 2004. május 1-je óta a jelenleg már megtiltási oknak nem minősülő, ,,közlekedési rend aránytalan sérelme" fogalomkörében kimunkált rendőrségi gyakorlat érveit (például: ,,...a főváros jelenlegi közlekedési helyzete nem bír el útzárással járó autós demonstrációkat."). A Gytv. 8. § (1) bekezdését 2004. évi XXIX. törvény 147. § (1) bekezdés a. pontja szerint azonban 2004. május 1-jétől a Gytv. 8. § (1) bekezdésében az ,,illetőleg a közlekedés rendjének aránytalan sérelmével járna" szövegrész helyébe a ,,vagy ha a közlekedés más útvonalon nem biztosítható" szöveg lépett.
Ezzel a jogszabályváltozással a jogalkotó egyértelműen és minden jogalkalmazó szervre, így rendőrhatóságra is kötelezően alkalmazandó norma formájában kifejezésre juttatta azt az alkotmányos alapelvet, hogy a békés célú gyülekezéshez való alapjog korlátozhatóságára csak kivételes körülményekben és csak szükséges mértékben kerülhet sor.
A jogszabályváltozás oka az volt, hogy a közlekedés rendjének aránytalan sérelme megfogalmazás a rendőri szervek számára túl tág és önkényesen értelmezhető, alkalmazható lehetőséget adott a Gytv. hatálya alá tartozó rendezvények megtiltására. Ezzel szemben a jelenleg hatályos korlátozási ok eleve kizárja a közlekedési szempontok spekulatív, visszaélésszerű és megtiltási okként történő értelmezésének lehetőségét.
A hatályos szabályozás csupán akkor teszi lehetővé a közlekedési szempontokra hivatkozó megtiltását egy rendezvények, ha valóban nincs objektív lehetőség a közlekedés más útvonalra való elterelésével történő biztosításának (például egy folyóval kettészelt település egyetlen hídjának teljes lezárásával szükségképpen együtt járó rendezvény).
Nem véletlen, hogy kikerült a közlekedés szó elől a jelző: a más útvonalon biztosított közlekedésnek nem kell tehát akadály- és zavarmentesnek lennie, a lényeg az, hogy aki a település adott részén el akar jutni a város egyik részéről a másikra, azt megtehesse. A szabályozásban benne rejlik az, hogy a gyülekezési jog, mint a véleménynyilvánítási szabadság egyik garanciális anyajoga, bizonyos mértékben járhat mások akadálytalan és zavarmentes közlekedéshez fűződő érdekének korlátozásával, sérelmével.
A Gytv. hatályos szövege semmilyen megszorítást nem ad ebben a körben, tehát ha a közlekedés biztosítása esetlegesen csak rendkívüli nehézséggel lenne megoldható, akkor sem lehetne megtiltani erre hivatkozással a rendezvényt. Nem bízható a rendőrhatóság visszaélésszerű mérlegelésére az egyik legfontosabb alapjog gyakorlása, ezért került be a Gytv-be egy teljesen objektív kategória.
A rendőrség előszeretettel minősíti szakkérdésnek a közlekedés más útvonalon történő megoldhatóságának kérdését, egyidejűleg szakvéleményként hivatkozva saját közlekedésrendészeti részlegének álláspontját.
A tüntetést betiltó határozatokban a BRFK szakmai tévútját és a gyülekezési jog korlátozására irányuló alkotmányellenesen önkényes törekvését bizonyítják az indokolások, amelyekben olyan nyilvánvalóan valótlan megállapításokat is tesz akár a rendőrség, amely szerint a demonstráció útvonalának lezárása esetén az azon haladó tömegközlekedési és gépjármű forgalom elterelése lehetetlen vagy ,,BKV autóbuszok elterelése sem fizikailag, sem közlekedéspolitikailag nem lehetséges".

4.2 A spontán (be nem jelentett), de békés tüntetés kötelezően feloszlatandónak történő értelmezése

A rendőrség a Római egyezmény (az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény) 11. cikkének az Emberi Jogok Európai Bíróságának Bukta, Oya Ataman és Ezelin ügyekben hozott ítéletei fényében történő helyes értelmezésével ellentétben egy tüntetés bejelentésének elmaradását már önmagában feloszlatási oknak tekinti, függetlenül attól, hogy a tüntetés a békés jellegét megtartja-e vagy sem.
Ezzel szemben a Római egyezmény 11. cikkének helyes értelmezése szerint a belső jogi szabályok szerint bejelentés köteles tüntetés bejelentésének elmaradása még önmagában nem teszi feloszlathatóvá a tüntetést, ha a tüntetés a békés jellegét megtartja. Az Egyezményt az 1993. évi XXXI. törvény iktatta be a haza jogrendbe.
,,A magánszemély az elszórtan előforduló, a tüntetésben résztvevő más személyek által elkövetett erőszak vagy más büntetendő cselekmények eredményeképpen sem szűnik meg élvezni a békés célú gyülekezéshez való jogot, amennyiben szándékai vagy magatartása békés marad." (Ezelin v. France, 1989. december 14.. 34. pont,)
,,Ha az Egyezmény 11. Cikkelyében garantált gyülekezési szabadságot nem kívánjuk megfosztani minden tartalmától, fontos, hogy, ahol a tüntetők nem kezdenek erőszakos cselekedetekbe, ott a közhatalom bizonyos fokú toleranciát tanúsítson a békés összejövetelek iránt" (Oya Ataman v. Törökország, 74552/01. sz. 2006. december 5., 41-42. §.).
"A bíróság nézete szerint különleges körülmények között, amikor egy politikai eseményre egy tüntetés formájában megnyilvánuló azonnali reakció igazolható lehet, az ebből következő békés összejövetelt kizárólag a szükséges előzetes értesítés hiánya miatt, a résztvevők bármilyen törvénysértő magatartásának hiányában feloszlatni a békés gyülekezés szabadságának aránytalan korlátozásával ér fel."
"A Bíróság úgy találja, hogy a felperesek békés gyülekezésének feloszlatását nem lehet egy demokratikus társadalomban a kívánt célok elérése érdekében szükségesnek tekinteni."
(BUKTA ÉS TÁRSAI v. MAGYARORSZÁG, 25691/04, 2007. július 17.)
Ezt a rendelkezést - a rendőrség ezirányú téves álláspontjával ellentétben - a Magyar Köztársaságban is közvetlenül alkalmazni kell, tekintet nélkül a belső jogszabályok (Gytv. és 15/1990 BM rendelet) ezzel ellentétes normatív tartalmára, figyelemmel az Alkotmány 7. § (1) bekezdésében foglaltakra.
7. § (1) A Magyar Köztársaság jogrendszere elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait, biztosítja továbbá a vállalt nemzetközi jogi kötelezettségek és a belső jog összhangját. Az Alkotmány 7. § (1) bekezdésének két fordulata van. Az első fordulat a nemzetközi jog általánosan elismert szabályainak elfogadásáról szól. Az Alkotmánynak ez a rendelkezése mintegy maga engedi be (külön transzformáció nélkül) a nemzetközi jog egy részét. Az Alkotmány 7. § (1) bekezdését - általános érvénnyel - az Alkotmánybíróság az 53/1993. (X. 13.) AB határozatában (ABH 1993, 323.) értelmezte. Az Alkotmánybíróság az Alkotmány 7. § (1) bekezdésében a belső jog és a nemzetközi jog viszonyát a következőképpen magyarázta:
A 7. § (1) bekezdés első fordulata, amely szerint a Magyar Köztársaság jogrendszere elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait, azt mondja ki, hogy ezek az általánosan elismert szabályok külön (további) transzformáció nélkül is a magyar jog részei. A transzformációt ebben az általánosságban - vagyis a szabályok felsorolása, illetve meghatározása nélkül - maga az Alkotmány hajtotta végre. Eszerint a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai nem az Alkotmány részei, hanem vállalt kötelezettségek. Az, hogy a vállalást és a transzformációt az Alkotmány tartalmazza, nem érinti az Alkotmány, a nemzetközi jog és a belső jog hierarchiáját. Az Alkotmány 7. § (1) bekezdése azt is jelenti, hogy a Magyar Köztársaság az Alkotmány rendelkezésénél fogva részt vesz a nemzetek közösségében; ez a részvétel tehát a belső jog részére alkotmányi parancs. Ebből következik, hogy az Alkotmányt és a belső jogot úgy kell értelmezni, hogy a nemzetközi jog általánosan elfogadott szabályai valóban érvényesüljenek.
Az Alkotmánybíróság 4/1997. (I. 22.) AB határozata szerint, ha a már megkötött nemzetközi szerződés és a belföldi jog összhangjának hiánya állampolgárok alkotmányban biztosított alapvető jogai sérelmét idézi elő, a magyar állam úgy tesz eleget az Alkotmány 7. § (1) bekezdésében vállalt kötelezettségének, ha olyan belső szabályokat hoz létre, amelyek a kialakult helyzetet az Alkotmánnyal összhangban rendezik. Oly módon, hogy az államnak az állampolgárokkal szembeni közvetlen helytállásával biztosítja az alkotmányos egyensúlyt anélkül, hogy a nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettségeit megszegné. [30/1990. (XII. 15.) AB határozat, ABH 1990, 128., 134.] Egy másik döntés szerint: Az Alkotmány 7. §-ának (1) bekezdése értelmében a Magyar Köztársaság jogrendszere biztosítja a vállalt nemzetközi jogi kötelezettségek és a belső jog összhangját. Ebből az alkotmányi rendelkezésből nem csupán az a jogalkotói kötelesség folyik, hogy a belső jog szabályai ne álljanak ellentétben valamely nemzetközi jogi kötelezettséggel, hanem az is, hogy az illetékes jogalkotó szerv bocsássa ki azt a jogszabályt, amely nélkülözhetetlen valamely nemzetközi jogi kötelezettség teljesítéséhez. [16/1993. (III. 12.) AB határozat, ABH 1993, 143., 154.]
A fentiekből egyenesen következik az, hogy a Római egyezmény 11. cikkének megfelelő értelmezésével kell alkalmazni a gyülekezési jogra vonatkozó hazai jogszabályokat, ez tehát azt jelenti, hogy egy tüntetés bejelentésének elmaradása még önmagában nem teszi feloszlathatóvá a tüntetést, ha a tüntetés a békés jellegét megtartja, ezzel ellentétes jogalkalmazás alkotmányellenes helyzetet teremt és alkotmányjogi panasszal támadható. Ez javasolható minden olyan tüntetés szervezőinek, résztvevőinek, akiknek békés tüntetését pusztán a bejelentettség hiányára hivatkozással oszlatják fel.
A Rendőrségi törvény 19. § (1) bekezdése szerint a jogszabályi előírások végrehajtását szolgáló rendőri intézkedésnek - ha törvény vagy nemzetközi megállapodás másként nem rendelkezik - mindenki köteles magát alávetni, és a rendőr utasításának engedelmeskedni. A rendőri intézkedés során annak jogszerűsége nem vonható kétségbe, kivéve, ha a jogszerűtlenség mérlegelés nélkül, kétséget kizáróan megállapítható.
Mivel a Római egyezmény 11. cikke a spontán, de békés tüntetés feloszlatását nem teszi lehetővé, ezért erre az egyezményi cikkre hivatkozva felvethető az is, hogy az ilyen jogalapon feloszlatás alá kerülő tüntetés résztvevői jogszerűen tagadhatják meg a rendőri intézkedésnek való engedelmességet. Amennyiben emiatt velük szemben passzív engedetlenség miatt szabálysértési eljárás indul, akkor nekik azzal lehet védekezniük, hogy egyrészt nem volt jogszerű a rendőri intézkedés, másrészt az Rtv. 19. § (1) bekezdése alapján jogszerűen tagadták meg az engedelmességet a nemzetközi egyezményben foglalt előírást megsértő rendőri intézkedéssel szemben.
Megállapítható, hogy a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény 14. § (1) bekezdésének azon része nemzetközi szerződésbe ütközik, amely szerint, ha bejelentéshez kötött rendezvényt bejelentés nélkül tartanak, a rendőrség a rendezvényt feloszlatja. Ugyanígy a rendezvények rendjének biztosításával kapcsolatos rendőri feladatokról 15/1990. (V. 14.) BM rendelet 15. § (2) bekezdése is nemzetközi szerződésbe ütközik, amely szerint a törvénybe ütköző rendezvény a feloszlatás szempontjából egy megítélés alá esik a bejelentés nélkül tartott rendezvénnyel.
A fenti jogszabályok nemzetközi szerződésbe ütközésének megállapítását az Alkotmánybíróságtól kérheti az Országgyűlés, annak állandó bizottsága vagy bármely országgyűlési képviselő, a köztársasági elnök, a Kormány vagy annak tagja, az Állami Számvevőszék elnöke, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, vagy a legfőbb ügyész.
rra kérjük ezúton a Kormányt és az igazságügyi és rendészeti minisztert, hogy gondoskodjanak a Bukta ítéletnek megfelelő rendőrségi gyakorlat meghonosításáról, továbbá a 15/1990. BM rendeletet haladéktalanul igazítsák hozzá, illetve kezdeményezzék a gyülekezési törvény hozzáigazítását a Római egyezmény Bukta és Oya Ataman ítéletek fényében értelmezett 11. cikkéhez, azaz a bejelentés nélküli, de békés jellegű tüntetés pusztán a bejelentés hiánya miatt nem oszlatható fel.
Amennyiben ez ésszerű időn belül nem történik meg, úgy országgyűlési képviselőkhöz és az országgyűlés emberi jogi bizottságához fordulunk kérve tőlük az említett jogszabályok nemzetközi szerződésbe ütközőségének megállapítását az Alkotmánybíróságtól.
4.3
A rendőrségi tiltó határozatok emellett rendszeresen elkövetik azt a hibát is, hogy a tüntetéseket a bejelentésben megjelölt helyszínen és időben való megtartását tiltják meg, annak ellenére, hogy a Gytv. 8. § (1) bekezdése félreérthetetlenül rögzíti, hogy mindössze a rendezvénynek a bejelentésben megjelölt helyszínen vagy időben való megtartását lehet megtiltani.

5. Tüntetéseken jogalap nélkül elfogott és fogva tartott áldozatok kártérítése alkotmányos kötelezettség

5.1
Akit törvényes ok nélkül fosztottak meg személyes szabadságától, bántalmaztak vagy akivel szemben a rendőri intézkedés során aránytalanul jártak el és ennek során megsérült, illetve emberi méltóságát megsértették közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránt a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 349. § alapján a kárt okozó rendőri szervvel szemben kártérítési pert indíthat. A rendőrség köteles helytállni a működési körében emberi méltóságot és személyes szabadságot korlátozó, testi épséget, egészséget sértő jogellenes rendőri intézkedésekért.

Az Alkotmány 55. cikkelye szerint:

,,55. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabadságra és a személyi biztonságra, senkit sem lehet szabadságától másként, mint a törvényben meghatározott okokból és a törvényben meghatározott eljárás alapján megfosztani." és

,,(3) Az, aki törvénytelen letartóztatás vagy fogvatartás áldozata volt, kártérítésre jogosult."

A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, amelyet az 1978. évi 8. tvr. hirdetett ki, kimondja:

,,Mindenkinek joga van a szabadságra és a személyi biztonságra. Senkit sem lehet önkényesen őrizetbe venni vagy letartóztatni. Senkit sem lehet szabadságától másként, mint a törvényben meghatározott okból és törvényben meghatározott eljárás alapján megfosztani."

A Ptk. 76. § szerint a személyhez fűződő jogok sérelmét jelenti különösen az egyenlő bánásmód követelményének megsértése, a lelkiismereti szabadság sérelme és a személyes szabadság jogellenes korlátozása, a testi épség, az egészség, valamint a becsület és az emberi méltóság megsértése.

A Ptk. 84. §. (1) bekezdés a), c) és e) pontja szerint:

84. § (1) Akit személyhez fűződő jogában megsértenek, az eset körülményeihez képest a következő polgári jogi igényeket támaszthatja:
a.) követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását;
e) kártérítést követelhet a polgári jogi felelősség szabályai szerint.

5.2
Mára már egyértelmű kikristályosodott bírói gyakorlata van a tüntetéseken utóbb jogellenesnek nyilvánítottan elfogott és fogva tartott személyeknek járó kártérítésnek.
A bírói gyakorlat mára már stabil kereteket szabott a jogellenes előállítás, fogva tartás, illetve egészségsértés miatti rendőrséggel szembeni kártérítési pereknek. Néhány közelmúltban született példaértékű jogerős döntés a jogállami alapelvek érvényesülése érdekében kártérítésre és egyéb polgári jogi jogkövetkezmények viselésére kötelezte a rendőrséget olyan esetekben, ahol utóbb bebizonyosodott: a rendőrség olyan személyt fosztott meg személyes szabadságától, aki nem követett el szabálysértést és nem lett volna törvényes jogcím az ilyen személy előállítására, illetve később őrizetbe vételére.

5.2.1 Zacsek ügy

A Legfelsőbb Bíróság a Zacsek Gyula által az 1997-es METÉSZ tüntetéssel összefüggésben történt előállítása miatt indított államigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránti perben jogerős ítéletében megállapította azt, hogy a rendőrség a jogellenes oszlatás során, a tüntetés szervezőjeként előállított személynek megsértette a személyes szabadságát és emberi méltóságát, és ezért a Budapesti Rendőr-főkapitányságot egymillió forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezte. (Legfelsőbb Bíróság Pf. IV. 26.728/2001/8.)

5.2.2 Az Erzsébet téri ügy

A Lelkiismeret '88 Csoport 2004. május 23-ára, az Erzsébet térre meghirdetett tüntetését a rendőrség egy olyan tartalmilag hibás - sajnálatos módon bíróság által is jóváhagyott - határozattal tiltotta be, amelyben a tiltás jogalapjaként egy már hetekkel korábban hatályon kívül helyezett jogszabályra hivatkozott. A téren megjelent, de tüntetést meg nem kezdő személyek közül előállított és őrizetbe vett hat személy közül utóbb néggyel szemben megszüntették - szabálysértés hiányában - az eljárásokat.

A Legfelsőbb Bíróság a Pfv.IV.20.377/2007/9 számú, 2007. június 6-án született felülvizsgálati ítéletében a Kocsis Imre és társai felpereseknek a BRFK ellen szabálysértési eljárással összefüggésben foganatosított személyes szabadság korlátozás miatti felülvizsgálati eljárásban Kocsis Imre javára 72 órás őrizetért 700 ezer forint, két másik személy javára közel 8 órás előállításért fejenként ötszázezer forint és egy negyedik személy számára közel 8 órás előállításért - közrehatásra tekintettel csökkentett - 300 ezer forint nem vagyoni kártérítést és kamatait ítélt meg.

A Legfelsőbb Bíróság egyetértett a Fővárosi Ítélőtábla felperesi keresetnek helyt adó jogerős ítéletének azon részével, amely szerint, ha a szabálysértés elkövetése miatt elfogott, előállított, majd eljárás alá vont személyt utóbb a szabálysértési eljárásban jogerősen ,,felmentenek" (pontos kifejezéssel: az eljárást megszüntetik), úgy a rendvédelmi szerv intézkedése - függetlenül a károsult közrehatásától, magatartásától, jogellenesnek minősül.
Ez a felülvizsgálati ítélet tehát végképp eldöntötte a hazai joggyakorlatban azt a kérdést, hogy az Alkotmány 55.§ (3) bekezdésének megfelelően a szabálysértés vagy bűncselekmény ,,gyanújával" elfogott, előállított és/vagy őrizetbe vett, de utóbb felmentett (ezzel egy tekintet alá eső módon az eljárás vele szemben megszüntetik), tehát így törvénytelenül fogva tartott áldozat részére kártérítés jár és éppen ezért nem fogott helyt a rendőrség azon érvelése, amely szerint hiába szüntették meg a szabálysértési eljárásokat Kocsis Imre és három társával szemben, a rendőrség mégis szakszerűen járt el és jogszerűen fogta el, majd állította elő őket, illetve vette egyiküket szabálysértési őrizetbe.

Fontos következménye a hivatkozott ítéletnek az is, hogy a Fővárosi Bíróság és Fővárosi Ítélőtábla által, megállapított kártérítések három napos fogva tartás esetén egymillió forint, közel nyolc órás fogva tartás esetében ötszázezer forint összegű mértékét reálisnak és elfogadhatónak minősítette a Legfelsőbb Bíróság.

5.2.3 A Kvassay hídi ügy

Az ügy lényege: A csepeli Kvassay-hídnál 2003. október 2-án reggel néhány békés magyar állampolgár találkozott, hogy együtt sétáljanak a Medgyessy-kormány által halálra ítélt csepeli kórházhoz. Ez a polgárok milliói által tanúsítottakéhoz hasonló jellegű, jogszabályt nem sértő cselekmény első perctől kezdve a rendőrség felfokozott érdeklődését váltotta ki. Folyamatos rendőri zaklatást követően végül 10 személy állítottak elő, vettek őrizetbe és állítottak gyorsított eljárással a Csepeli Bíróság elé 2003. október 3-án, köztük Kőszegi M. Lászlót a Hungária TV tudósítóját. A bíróság mindannyiukat - köztük Fekete Lászlót - felmentette a terhükre rótt rendzavarás szabálysértése alól.

A Legfelsőbb Bíróság 2007. szeptember 19-én hozott Pfv. IV. 20.549/2007. számú felülvizsgálati ítéletében a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.910/2006/5. számú, felperesi keresetnek helyt adó, jogerős ítéletét hatályában fenntartotta, ennek megfelelően a BRFK közel másfél napos fogva tartásért 500 ezer forint nem vagyoni kártérítés és kamatai összeget kell megfizessen a 9 társával együtt meghurcolt Fekete László felperes javára. Az indokolásban különös figyelmet érdemel az, hogy a Legfelsőbb Bíróság egyet értett azon felperesi állásponttal, amely szerint nem szükséges a hátrányos életminőség változás tételes bizonyítása a személyes szabadság megsértése miatti polgári perekben, ha a per tárgya kártérítés is, ugyanis köztudomású tény az, hogy ha valakit a rendőrség elfog, és személyes szabadságában korlátoz (akár előállítás, akár őrizet formájában is) úgy az az életminőség hátrányos megváltozásával jár, a nem vagyoni kár mértékét ilyen esetben a bíróság a Pp. 206. § (3) bekezdése szerinti mérlegeléssel állapítja meg.

Az ítélőtábla megállapította, hogy akkor jogszerű egy rendőri intézkedés, ha indokolt, szükséges és arányos, ha nem ilyen, akkor a személyes szabadságot korlátozó intézkedés jogellenes és a rendőrség személyes szabadság megsértése miatt kártérítésre köteles. A rendőrség lett volna köteles azt bizonyítani, hogy a kényszerintézkedés indokolt volt, azaz Fekete László olyan magatartást tanúsított, amely szükségessé tette a rendőri intézkedést. A bíróság szerint kirívóan súlyos és jogállami normákkal ellentétes a rendőri eljárás, ha egy személyt nyomós és törvényes indok nélkül állítanak elő és vesznek őrizetbe egy mindenki által szabadon igénybe vehető közterületről.
Az ítélőtábla megállapította, hogy a Fekete Lászlóval szembeni rendőri intézkedések (előállítás, őrizetbe vétel) nyilvánvalóan jogellenesek voltak, a személyes szabadságát jogellenesen korlátozták, az emberi méltóságát sértették, mivel ő nem tüntetett, semmi törvénybe ütközőt nem tett, csupán egy közterületen tartózkodott egy magyar zászló közelében. Önmagában az, hogy egy közterületen egy magyar (jelen esetben középen lyukas) zászlóval álldogáló személy közelében történő tartózkodás önmagában nem alapozza meg bármely rendőri intézkedés szükségességét. A nemzeti lobogó közterületen való használata minden egyéb manifesztálódott demonstrációs cselekmény nélkül a Magyar Köztársaság nemzeti jelképeinek és a Magyar Köztársaságra utaló elnevezésnek a használatáról szóló 1995. évi LXXXIII. törvény 11. § (1) bekezdésében is védett módon történő kifejezése a nemzethez való tartozásnak, ahogy ez a világ sok más pontján is természetes.

5.3 A 2006 őszi tüntetések során meghurcoltak jóvátétele

A kárigény érvényesítés nehézségét jelenti, hogy az eljárások rendkívül lassúak- az ismertetett esetek átlagosan 2-3 évig tartottak -, sok energiát és komoly jogászi közreműködést igényelnek, illetve a károsultat megalázó módon intim szféráinak feltárására, lelki sebeinek felszaggatására, a megalázottság, a csökkent életminőség önmarcangoló taglalására, boncolgatására készteti. Mindez sokakat elrettent az igényérvényesítéstől, ez pedig azzal jár, hogy a károsult sérelme sem orvosolódik, illetve a jogsértést elkövető közigazgatási szerv sem érzi a kárért való pénzügyi helytállás elviekben visszatartó hatását.
Szerencsére mára a bírói gyakorlat főleg a Kvassay hídi ügyben hozott felülvizsgálati ítélettel egyértelműen elmozdult abba az irányba, hogy a jogellenes fogva tartással szükségképpen együtt járó hátrányos életminőség változás köztudomású tényként elfogadható és az emiatt járó nem vagyoni kártérítés bírói mérlegeléssel megállapítható a kár mértékére vonatkozó egyéb bizonyítási cselekmények nélkül is.
Az áldozatok gyorssegélyre nem számíthatnak, a legtöbb ártatlanul fogva tartottnak vagy sérüléseket szerzett tüntetőnek egyszerre több állami szervezetet kell perelnie, nincs egyablakos rendszer, egy központi helytállási alap, amely pedig a jogállami elvek érvényesülése érdekében indokolt volna.
Kárigény érvényesítések körében az általunk képviselt, illetve ismert ügyekben eddig néhány esetben került sor peresítésre, azon perekben a rendőrség a nyilvánvaló polgári jogi felelőssége ellenére érdemi védekezést fejt ki, peren kívüli egyezségre tárgyalási készséget nem mutatott. Peren kívüli egyezségi ajánlatokkal kerestük meg a Budapesti Rendőr-főkapitányságot (BRFK), a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányságot, a Rendészeti Biztonsági Szolgálatot (REBISZ), és az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumot (IRM). A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság az egyezségtől a nyilvánvaló jogalap ellenére elzárkózott, peres útra utasította a kárigénylőt, a BRFK két esetben (két, utóbb büntetőeljárás alól mentesített egyetemista 72 órás bűnügyi őrizete miatti kárigény) elutasítással reagált, a többi esetben tárgyalási hajlandóságot jelzett. A REBISZ-szel közel tíz károsult esetében peren kívüli tárgyalások kezdődtek, az IRM pedig azt jelezte, hogy a Be. 580. §-án alapuló kártalanítási eljárásban bírósági eljáráson kívüli egyezségkötésre jogszabályi felhatalmazás híján lehetősége nincs, tehát az előzetes letartóztatásba került, de utóbb felmentett vagy eljárás alól mentesült károsultaknak perelniük kell.
Továbbra is javasoljuk, hogy az állam, illetve az érintett rendőri szervek a károsultaknak - akár egy peren kívül adjanak kártérítést, ajánljanak egyezséget, és ne nehezítsék tovább a sokat szenvedett, nemritkán életre szólóan meggyötört, megsérült emberek helyzetét azzal, hogy évekig pereskedniük kell. Ilyen tömeges jogsértés esetén a jogállami elvek azt kívánják, hogy - a közkegyelem és felelősségbiztosítás analógiáján - az állam gondoskodjon arról, hogy a jogsértettek reparációja hatékonyan és a rendes eljárásoktól eltérő módon - akár egy külön ilyen célra létrehozott szervezet útján - mielőbb és méltányos módon történjen meg.
Budapest, 2007. október 22.

Dr. Gaudi-Nagy Tamás Dr. Morvai Krisztina
kuratóriumi ügyvezető társelnök
Nemzeti Jogvédő Alapítvány Civil Jogász Bizottság
www.nja.hu www.oktober23bizottsag.hu
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Címkék: legdöbbenetesebb, manifesztálódott, kötelezettséggel, tömegközlekedési, meghonosításáról, alkotmánybíróság, nélkülözhetetlen, kötelezettségeit, érvényesülésének, szakvéleményként, állampolgárokkal, megállapításokat, alkotmányellenes, tanúsítottakéhoz, feloszlatandónak, főkapitányságot, engedelmességet, letartóztatásba, visszaélésszerű, engedelmeskedni, felülvizsgálati, joggyakorlatban, hozzáigazítását, jogszerűtlenség, eredményeképpen, megállapítottan, feloszlathatóvá, kötelezettségek, gesztenyéskerti, rendőrhatóságra, demonstrációkat, rendelkezésénél, érvényesülésnek, intézkedésekért, követelményének, törvénykönyvről, 2006 őszén, magyar rendőrség, jogállami elvárásoknak, rendszerváltozást követő, rendőrség részéről, egyik legfontosabb, 2006 őszi, strasbourgi Emberi, magyar Alkotmánybíróság, állam kötelessége, alapvető jogok, érvényesülésükhöz szükséges, gyülekezési joggal, jelentősebb jogvédő, rendőrség gyülekezési, utóbbi években, CIVIL JOGÁSZ BIZOTTSÁG ÉS NEMZETI JOGVÉDŐ ALAPÍTVÁNY, Emberi Jogok Európai Bíróság, Civil Jogász Bizottság, Magyar Helsinki Bizottság, Nemzeti Jogvédő Alapítvány, Magyar Jövő Csoport, Zacsek Gyula, Kocsis Imre, Fekete László, Emberi Jogok Európai Bíróságának Bukta, BUKTA ÉS TÁRSAI, Magyar Köztársaságban, Magyar Köztársaság, Állami Számvevőszék, Legfelsőbb Bíróság, Polgári Törvénykönyvről, Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, Budapesti Rendőr-főkapitányságot, Legfelsőbb Bíróság Pf, Fővárosi Ítélőtábla, Fővárosi Bíróság, Csepeli Bíróság, Kőszegi, Hungária TV, Fekete Lászlót, Fekete Lászlóval, Magyar Köztársaságra, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányságot, Rendészeti Biztonsági Szolgálatot, Rendészeti Minisztériumot, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság, Gaudi-Nagy Tamás Dr, Morvai Krisztina, Nemzeti Jogvédő Alapítvány Civil Jogász Bizottság,
Új komment
Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!
Felhasználónév:
Jelszó:
Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:  
 
Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés   Kép: Képbeszúrás   Link: Beszúrás

Mérges Király Szomorú Kiabál Mosoly Kacsintás haha hihi bibibi angyalka ohh... ... buli van... na ki a király? puszika draga baratom... hát ezt nem hiszem el haha-hehe-hihi i love you lol.. nagyon morcika... maga a devil pc-man vagyok peace satanka tuzeske lassan alvas kaos :) bloaoa merges miki idiota .... sir puszika
 
 
Félkövér: [b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt: [i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés: [c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás: [kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás: [link] http://tvn.hu [/link]
ReceptBázis
Bulgur gombával és csikemellel...
Epres túrótorta
Mákos-almás süti
Lazac édesköményes-citromos rizottóval
Részeges nyúl
Sült hekk
Zöldséges, tepsis krumpli
Cukkinis, padlizsános egytálétel
Pirított gomba sárgarépával
Sajttal töltött gomba
még több recept
Véleményezd!
04.04. 17:42 Koronavírus - Hleb: soha ennyien nem voltak kíváncsiak a fehérorosz labdarú...
04.04. 17:32 Felére apadt a szörfszövetség elnöksége
04.04. 17:22 Coronavirus - Ungaria înfiinţează un fond pentru lupta împotriva epidemiei ...
04.04. 17:02 Koronavírus - Egy nap alatt több mint hétszázzal emelkedett a brit halálos ...
04.04. 16:52 Koronavírus - A koronavírusos betegek ellátására intenzív terápiás e-learni...
04.04. 16:42 Koronavírus - Sok a fertőzött a szlovén idősotthonokban, Horvátországban nő...
04.04. 16:41 Koronavírus - Virtuálisan tartják a virágvasárnapi keresztutat Debrecenben
04.04. 16:22 Koronavírus - Jobbik: segítse a kormány a közúti fuvarozókat
04.04. 16:21 Koronavírus - Gyurcsány: a kormányénál kétszer nagyobb mentőcsomag kell
04.04. 15:42 Koronavírus - Szlovákiában nőtt a fertőzöttek száma, újabb lélegeztetőgépek...
Tudjátok ?
Mi a teendő a novemberi Rododendron bimbóval?
Az álmoknak valóban van jelentése?
Hogyan lehet megszabadulni a kuponoldalak és a maikupon hírlevéltől ?
Kívánhatok, Boldog Új Évet, minden megmaradt Csatilakónak?
Káros az alkohol ? Ha igen akkor mennyire ?
még több kérdés
Blog Címkék
Húsvéti képeslapjaim  Így neveld a sárkányodat mese  Fáradtság elleni gyógynövények  Pio atya fohásza  Facebookon kaptam  Ibolya csokor  71. Szülinap :) ISTEN ÉLTESSEN...  Sexy nő  Kellemes délutánt  Szèp estét kedves látogat...  Üresek a kávézók  Fáradtság elleni gyógynövények  Szent Klára, jöjj taníts minke...  Csendélet  Nagyanyó gitárral  Facebookon kaptam  Rúzsa Magdi - Most élsz (Marad...  Harmónia......  Kapcsolódjunk be, imádkozzuk e...  Tulipánok  A Szentírás üzenete - 2020. áp...  A szavak  Hatékony szorongásoldók  5. nagyböjti hét csütörtök Csí...  Facebookon kaptam  Az, ami volt, már elmúlt, már ...  Facebookon kaptam  Facebookon kaptam  Tulipánok  Az Epsom-só megváltoztatja az ...  Országos Felhívás! Csalók a mo...  Facebookon kaptam  Ma negyven éve fogadta el II. ...  Orchidea  Kellemes kávézást!  Szentmise közvetítés csütörtök...  Avilai Szent Teréz is megtapas...  Harmónia......  Kellemes délutáni kikapcsolódá...  Fogd be a szád  Kellemes kávézást!  Szentmise 2020.04.02 -Emlékezé...  Valami pozitív  Naponta 13 órától 14 óráig Sze...  Mit szimbolizál a húsvéti gyer...  Facebookon kaptam  Png virág  Kellemes délutáni pihenést  Virágos csendélet  Szèp estét kedves látogat...  Png nő  Facebookon kaptam  Ferenc pápa Twitter-üzenetei á...  Húsvéti képeslapjaim  Kellemes délutáni pihenést  Bíró András: Ez a húsvét  Így neveld a sárkányodat mese  Jó reggelt , Fejér megye !  ÁPRILIS – SZENT GYÖRGY H...  Fürdőző kutyák  Az ujjfájdalom okai  Virágos csendélet  Boldog szülinapot a ma ünneplő...  Április -bolondság hónapja.......  Facebookon kaptam  Nagyböjt a mi ítéletünk ideje ...  Rúzsa Magdi - Most élsz (Marad...  Facebookon kaptam  Jó reggelt kedves látogatóimna...  Szentmise közvetítés nagyböjt ...  Ez itt az én Hazám  Facebookon kaptam  Facebookon kaptam  A pápa azért imádkozott,  Gyász  Facebookon kaptam Mírjam bar...  Kellemes kávézást!  Hat nővér hunyt el egy olasz k...  Segédanyag a nagyhét személyes...  szentségimádás csütörtökön 14....  Aranyosi Ervin: Lépj ki a fény...  Színes csokor  A hatósági házi karantén adato...  Szentmise 04. 02. Veszprém  623 főre nőtt a beazonosított ...  Kellemes délutánt kívánok  Az ujjfájdalom okai  Facebookon kaptam  Csokor bögrében  Ibolya csokor  Rendkívüli nagyböjti triduum H...  Facebookon kaptam  Naponta 13 órától 14 óráig Sze...  Kozmopolita himnusz Mindenhat...  Maradj otthon  Neoton Família Sztárjai - Holn...  Kellemes délutánt  Az ujjfájdalom okai  Jó éjszakát  Png nő 
Bejegyzés Címkék
2006 őszén, magyar rendőrség, jogállami elvárásoknak, rendszerváltozást követő, rendőrség részéről, egyik legfontosabb, 2006 őszi, strasbourgi Emberi, magyar Alkotmánybíróság, állam kötelessége, alapvető jogok, érvényesülésükhöz szükséges, gyülekezési joggal, jelentősebb jogvédő, rendőrség gyülekezési, utóbbi években, iraki háború, tüntetéseket megtiltó, főváros jelenlegi, közlekedés rendjének, jogalkotó egyértelműen, alkotmányos alapelvet, békés célú, rendőri szervek, jelenleg hatályos, közlekedési szempontok, hatályos szabályozás, közlekedési szempontokra, folyóval kettészelt, település adott, város egyik, szabályozásban benne, közlekedés biztosítása, rendőrhatóság visszaélésszerű, teljesen objektív, rendőrség előszeretettel, tüntetést betiltó, demonstráció útvonalának, azon haladó, emberi jogok, alapvető szabadságok, tüntetés bejelentésének, békés jellegét, belső jogi, haza jogrendbe, elszórtan előforduló, tüntetésben résztvevő, közhatalom bizonyos, békés összejövetelek, bíróság nézete, politikai eseményre, tüntetés formájában, ebből következő, szükséges előzetes, résztvevők bármilyen, békés gyülekezés, felperesek békés, demokratikus társadalomban, kívánt célok, rendőrség ezirányú, belső jogszabályok, vállalt nemzetközi, első fordulat, rendelkezése mintegy, következőképpen magyarázta, általánosan elismert, transzformációt ebben, szabályok felsorolása, nemzetek közösségében, részvétel tehát, belső jogot, magyar állam, kialakult helyzetet, állampolgárokkal szembeni, alkotmányos egyensúlyt, nemzetközi szerződésben, másik döntés, alkotmányi rendelkezésből, illetékes jogalkotó, fentiekből egyenesen, gyülekezési jogra, bejelentettség hiányára, jogszabályi előírások, rendőr utasításának, rendőri intézkedés, jogszerűtlenség mérlegelés, egyezményi cikkre, ilyen jogalapon, rendőri intézkedésnek, nemzetközi egyezményben, gyülekezési jogról, rendezvényt feloszlatja, rendezvények rendjének, törvénybe ütköző, feloszlatás szempontjából, bejelentés nélkül, fenti jogszabályok, köztársasági elnök, legfőbb ügyész, gyülekezési törvény, bejelentés nélküli, , ,
2020.03 2020. április 2020.05
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 64001 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1540
  • e Hét: 11766
  • e Hónap: 6690
  • e Év: 237708
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2020 TVN.HU Kft.