|
2011-03-02 18:17:07, szerda
|
|
|
Rákosi, a kisgazdák és a gordiuszi csomó
Dátum: 2011. March 01. Tuesday, 09:06
Tények és dokumentumok
1947. február 25.: Kovács Béla letartóztatásával és elhurcolásával végső
szakaszába lépett Magyarország szovjet gyarmatosítása
Pontosan húsz éve, február 25-én Budapesten írták alá a Varsói Szerződés
katonai szervezetének megszűnéséről szóló dokumentumot, s néhány hónap múlva
az utolsó megszálló szovjet katona is elhagyta Magyarország területét. Tíz
éve, február 25-én országszerte először tartották meg a kommunizmus
áldozatainak emléknapját. Ez a nap azért lett szimbolikus dátum, mert
1947-ben február 25-én tartóztatták le a szovjet katonai hatóságok Kovács
Béla nemzetgyűlési képviselőt, a Független Kisgazdapárt főtitkárát. Ezzel a
nyílt törvénysértő beavatkozással kezdődött meg a bolsevik diktatúra
létrehozásának, Magyarország szovjet gyarmatosításának végső szakasza.
Csicsery-Rónay István egykori kisgazda politikus, az 1945-47-es évek egyik
utolsó élő, hiteles tanúja, egyben tanúságtevője írta meg azt az anekdotát,
amely szerint 1946 elején együtt ebédelt a kommunista Rákosi Mátyás, Varga
Jenő, valamint a kisgazdapárti Varga Béla és Kovács Béla, mind a négyen a
koalíció vezető politikusai. Amikor a tyúkhúsleves érdemeire terelődött a
szó, Varga Jenő megjegyezte, ő leginkább a nyakát szereti szopogatni. Ekkor
Kovács Béla felállt, Rákosi háta mögé lépett, két kezével körülfogta a
nyakát, és riadtan rászólt: ,,Te Mátyás! Hiszen neked nincs is nyakad! Hová
teszik majd a kötelet?"
Nem valószínű, hogy a Független Kisgazdapárt országos főtitkára ezzel a
tréfával vágta volna el magát a kommunista vezér előtt, bár ki tudja? Tény,
hogy egy évvel később ő vált a kommunisták kisgazdaellenes megsemmisítő
hadjáratának egyik legfőbb célpontjává. Sok volt a rovásán. Például 1945
tavaszán-nyarán az ideiglenes nemzeti kormány belügyi államtitkáraként
megpróbálta megtisztítani a rendőrséget mindazokon a helyeken, ahonnan
súlyos visszaélésekről, atrocitásokról érkeztek panaszok - természetesen a
megszálló szovjet hadsereggel és hazai kommunista csatlósaikkal s
ügynökeikkel szemben. Az 1945. november 4-i nemzetgyűlési választások
előtt - saját barátaival és harcostársaival, köztük Nagy Ferenc pártelnökkel
is konfrontálódva - oroszlánrésze volt abban, hogy a kisgazdapárt vezetése a
szovjet követelés-fenyegetés ellenére mégsem fogadta el a kommunistákkal
állítandó közös listát, hanem egyedül indult, és megszerezte a szavazatok 57
százalékát. Így, ha Magyarországon valódi (parlamentáris) demokrácia lett
volna, a kisgazdák egyedül alakíthatnak kormányt; erre azonban a szovjet
megszállók miatt persze egy százalék esély sem volt. Kovács néhány hónapig
földművelésügyi miniszter lett, majd 1946 márciusában átvette a kisgazdapárt
központi apparátusának irányítását és a központi pártlap, a Kis Újság
főszerkesztői teendőit. Tekintettel arra, hogy a kisgazdapárti vezetői
négyesfogatból Tildy Zoltánt köztársasági elnökké, Nagy Ferencet
miniszterelnökké, Varga Bélát pedig a Nemzetgyűlés elnökévé választották, a
legnagyobb támogatottságú magyar párt legfőbb - négyük közül kétségkívül
legbátrabb - operatív irányítója a népszerű baranyai gazda, Kovács Béla
lett. E minőségében rá hárult a legnehezebb feladat a kommunisták
fondorlatos, gátlástalan és mind erőszakosabb hatalmi nyomulásának
feltartóztatásában - pontosabban megkísérlésében.
Kovács Béla jól szervezett, cselekvőképes, aktív néppártot igyekezett
kovácsolni, és ismételten - bár eredménytelenül - szorgalmazta az
önkormányzati (községi) választások mielőbbi megtartását, mert úgy vélte, a
csupán parlamenti többséggel rendelkező kisgazdapárt erejét a helyi
közigazgatási vezetőpozíciók többségének demokratikus úton történő
megszerzésével lehet megsokszorozni. A pártközi tárgyalásokon a kisgazda
főtitkár bátran és következetesen képviselte azt az álláspontot, hogy a
koalíció legnagyobb pártja nem lehet ,,csak báb" a többi - azaz a baloldali -
pártok kezében, és követelte a fontos közhatalmi pozíciók kisgazdák javára
való arányosítását minden szinten, persze eredménytelenül. Amikor pedig egy
nappal a kommunista párt 1946. szeptember végi kongresszusa előtt a Kis
Újságban Kovács Béla megüzente: ,,Amíg mi politikai tényezők vagyunk
Magyarországon, addig nem lehet róla szó, hogy az ország a Baloldali Blokk,
vagy közelebbről megjelölve, a Kommunista Párt hitbizománya legyen", és
emlékeztette a kommunistákat, hogy hárommillió választópolgár áll a
főtitkárként általa irányított kisgazdapárt mögött, ő maga tette magát a
kommunisták első számú célpontjává.
Az MKP III. kongresszusán Rákosi harcba szólította a magyar népet a ,,reakció
sötét tervei", a ,,nemzeti egység árulói ellen", egyúttal hadat üzent az egy
évvel korábbi szabad választásokon abszolút többséget elért legnagyobb
demokratikus párt - ,,a nép ellenségei" - ellen, a 17 százalékos
támogatottságú kommunistákat állítva be a magyar demokrácia fő
védelmezőiként. A párt második számú vezetője, Gerő Ernő úgy fogalmazott:
,,Nálunk most birkózás kezdődik a reakció és a demokrácia ereje között (...) és
ketté kell vágni a gordiuszi csomót." 1946 utolsó hónapjaiban átmenetileg
holtpontra jutott a két nagy politikai erő birkózása, ám november 28-án
Rákosi az MKP parlamenti frakciója előtt kijelentette a kisgazdapárti
vezetőkről: ,,Minden jel arra mutat, hogy bármennyire van is puhulás bizonyos
vezetőknél, és bármennyire van differenciálódás, megbomlani ez a társaság
csak akkor fog, ha odaütünk, ha mi kezdjük el a pucolást..." Hogy kivel
akarták kezdeni, azt pár nap múlva Gerő üzente meg a Szabad Népben: ,,Azt is
mondja Kovács Béla, hogy frontot kell nyitni a szocializmus ellen. (...) Ez a
front azonban pozdorjává fog zúzódni."
A kisgazdapárt lefejezésére és szétzúzására irányuló kommunista taktikában
alapvető változást hozott az, hogy 1946 decemberében az államvédelmi szervek
a Magyar Közösség nevű titkos - valójában sem demokráciaellenes, sem
veszélyes - társaság ,,köztársaság-ellenes összeesküvése" nyomaira bukkantak.
A Szabad Nép először 1947. január 5-én adott hírt az állítólag a
Horthy-rendszer visszaállítását célzó és fegyveres felkelés kirobbantására
készülő ,,összeesküvés" leleplezéséről, és a ,,főbűnösök" letartóztatásáról,
akik között csupán egy kisgazda politikus volt, de egy hét múlva a
kommunista pártlap már főcímben közölte: ,,Kisgazdapárti képviselők az
összeesküvők között". Az ávó és a HM katonapolitikai osztály - mindkét szerv
közvetlenül a kommunista pártvezetés, illetve a szovjet állambiztonsági
szervek irányítása alatt állt - letartóztatási hulláma és kegyetlen
kínvallatási módszerekkel történő nyomozása arra irányult, hogy a
vádlottakból az előre megtervezett koncepciónak ,,megfelelő" vallomásokat
csikarjanak ki, amelyek alkalmasak annak bizonyítására, hogy a demokratikus
államrend megdöntésére irányuló ,,összeesküvés" valóban megtörtént, és
minderről a kisgazdapárt legfelső vezetősége is tudott, amiért politikai,
sőt büntetőjogi felelősség terheli.
A növekvő kommunista nyomás és a nyílt szovjet fenyegetés hatására a Vörös
Hadsereg megszállása alatt álló - és a nyugati nagyhatalmaktól semmilyen
érdemi segítségre nem számítható! - magyar állam két legfőbb vezetője, Tildy
Zoltán államfő és Nagy Ferenc kormányfő néhány nap keserves hezitálás után
engedett. Amikor a kisgazdapárti (és szabadságpárti) többségű Nemzetgyűlés
január 21-én jóváhagyta hét kisgazda képviselő (köztük a jelenlegi
Országgyűlés fideszes korelnöke, Horváth János) mentelmi jogának
felfüggesztését, s ennek következtében a politikai rendőrség azonnal
letartóztatta őket, elindult a lavina - és többé nem lehetett megállítani.
Néhány nap múlva Rákosiék - a letartóztatott kisgazda képviselők kínzással
kicsikart ,,beismerő" vallomásaira hivatkozva - már Kovács Béla főtitkár
politikai felelősségét, február 6-án pedig büntetőjogi felelősségre
vonásának szükségességét harsogták.
E kritikus hetekben a magyar demokrácia utolsó bástyáit védő hazafias erők
heroikus harcot folytattak a Nemzetgyűlésben: minden kommunista nyomás és
szovjet fenyegetés ellenére megtagadták Kovács Béla képviselői mentelmi
jogának felfüggesztését. Sőt a parlamenti többség megszavazta egy 25 fős
bizottság felállítását a Magyar Közösséggel, illetve az ,,összeesküvéssel"
kapcsolatos ügyek kivizsgálására. Ha tényleg feláll, kiderül az igazság, és
összeomlott volna Rákosiék egész ,,összeesküvési" koncepciója, amit a
szovjetek is mindenképpen el akartak kerülni; közben február 10-én Párizsban
aláírták a magyar békeszerződést, ami elvileg azt jelentette, hogy belátható
időn belül ki kell vonni a megszálló csapatokat Magyarországról. Ekkor a
magyarországi szovjet helytartóság, nyilvánvalóan Sztálin utasítására, úgy
döntött, hogy nem vár tovább, és már a törvényesség látszatával sem törődve
maga vágja ketté a ,,gordiuszi csomót".
Miután február 25-én az államvédelmi osztály és személyesen Péter Gábor sem
merte erőszakkal benntartani a hírhedt Andrássy út 60.-ban kihallgatásra
önként megjelent és a letartóztatott ,,összeesküvőkkel" eredménytelenül
szembesített Kovács Bélát, aznap este magas rangú szovjet állambiztonsági
tisztek - szovjetellenes fegyveres terroristatevékenység és kémkedés hamis
vádjával - letartóztatták s elhurcolták pesti Váci utcai lakásáról a magyar
parlamenti képviselőt. (Csak kilenc év múlva engedték szabadon, és 1989-ben
rehabilitálták az 1959-ben 51 évesen elhunyt legendás parasztpolitikust.) Az
egyoldalú, erőszakos szovjet beavatkozást követően három hónappal a
Moszkvából kézi vezérléssel irányított és minden eszközzel támogatott
magyarországi kommunisták piszkos puccsal kikényszerítették Nagy Ferenc
miniszterelnök lemondását és Varga Béla nemzetgyűlési elnök Nyugatra
menekülését. A száműzött Nagy Ferenc 1952 februárjában Washingtonban e
szavakkal emlékezett öt évvel korábban elhurcolt barátjára: ,,Neve és
életműve a vasfüggöny mögé zárt milliók szabadságvágyát és elszánt akaratát
jelenti, hódítók és zsarnokok ellen."
Az orosz állambiztonság és a Gestapo
,,Legbátrabban a kisgazdapárt főtitkára, Kovács Béla viselkedett: elszánt
harcot hirdetett a kommunisták ellen, megfenyegette őket, hogy a magyar nép
megismétli 1919-et, ugyanúgy fog elbánni velük, mint Horthyék Kun Béláékkal;
Rákosi a fenyegetést komolyan vette, belekeverték az összeesküvésbe. (...)
Kovács Bélát a nemzetgyűlés nem adta ki, mentelmi jogát nem függesztették
fel; az volt a magyar parlament egyik legszebb órája, így a Vörös Hadseregre
hárult a dicstelen feladat, hogy eltávolítsa a közéletből. Február 25-én
este hiába vártam rá, hogy elinduljunk sétálni, helyette a sarkon orosz
katonákba botlottam. Háza előtt fedett teherautó állt, körülötte
enkávédisták, akik az utcát lezárták, az udvar és a lépcsőház is tele volt
velük. Kovács Bélát első emeleti lakásából kiráncigálták, a lépcsőkön
lelökdösték, és a várakozó teherautóba tuszkolták: pontosan úgy, ahogy a
németek csinálták... Meghökkenten figyeltem a jelenetet, hát ez is lehetséges;
a Gestapo működése jutott eszembe, megelevenedtek a régi képek, s mintha
újból visszatért volna az illegalitás."
(Kovács Imre: Magyarország megszállása, New York, 1979)
Aki ,,összeesküvést szőtt" saját maga ellen
,,Január végén a kommunisták már egy kisgazda minisztert és hat jeles
kisgazda képviselőt is vádoltak, de ez sem volt elég: megvádolták Kovács
Bélát, a kisgazdapárt főtitkárát is. A paraszti származású Kovács Béla, a
miniszterelnök régi barátja, óriási népszerűségnek örvendő, tehetséges
szervező volt, s lényegében az ő személyére támaszkodott az egész kisgazda
kormánygépezet. Őt belekeverni az ügybe olyan volt, mintha azzal vádolták
volna, hogy összeesküvést szőtt saját maga ellen. A kommunistákat ez nem
zavarta, mint ahogy a színfalak mögül figyelő szovjeteket sem - minden
erejükkel Kovács Béla ellen fordultak."
(James McCargar: A titkos háború)
2011-02-25
Szerző: Faggyas Sándor MHO
http://www.szmm.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=4258 |
|
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
Címkék: államtitkáraként, differenciálódás, miniszterelnökké, visszaállítását, harcostársaival, visszaélésekről, katonapolitikai, szabadságvágyát, felfüggesztését, földművelésügyi, nemzetgyűlésben, magyarországról, állambiztonsági, összeesküvőkkel, eredménytelenül, összeesküvéssel, nagyhatalmaktól, kisgazdaellenes, megkísérlésében, magyarországon, létrehozásának, letartóztatott, védelmezőiként, népszerűségnek, beavatkozással, kormánygépezet, leleplezéséről, kommunistákkal, kirobbantására, támogatottságú, letartóztatási, választópolgár, békeszerződést, miniszterelnök, atrocitásokról, következetesen, gordiuszi csomó, utolsó megszálló, szovjet katonai, bolsevik diktatúra, kommunista Rákosi, kisgazdapárti Varga, tyúkhúsleves érdemeire, nyakát szereti, kommunista vezér, évvel később, kommunisták kisgazdaellenes, ideiglenes nemzeti, rendőrséget mindazokon, kisgazdapárt vezetése, kisgazdák egyedül, százalék esély, Kovács Béla, Varsói Szerződés, Független Kisgazdapárt, Csicsery-Rónay István, Rákosi Mátyás, Varga Béla, Varga Jenő, Nagy Ferenc, Tildy Zoltánt, Nagy Ferencet, Varga Bélát, Újságban Kovács Béla, Baloldali Blokk, Kommunista Párt, Gerő Ernő, Szabad Népben, Magyar Közösség, Szabad Nép, Horváth János, Magyar Közösséggel, Péter Gábor, Kovács Bélát, Horthyék Kun Béláékkal, Vörös Hadseregre, Kovács Imre, James McCargar, Faggyas Sándor MHO,
|
|
|
|
gordiuszi csomó, utolsó megszálló, szovjet katonai, bolsevik diktatúra, kommunista Rákosi, kisgazdapárti Varga, tyúkhúsleves érdemeire, nyakát szereti, kommunista vezér, évvel később, kommunisták kisgazdaellenes, ideiglenes nemzeti, rendőrséget mindazokon, kisgazdapárt vezetése, kisgazdák egyedül, százalék esély, központi pártlap, kisgazdapárti vezetői, népszerű baranyai, legnehezebb feladat, pártközi tárgyalásokon, többi –, baloldali –, fontos közhatalmi, kommunista párt, magyar népet, magyar demokrácia, párt második, demokrácia ereje, gordiuszi csomót, szocializmus ellen, kisgazdapárt lefejezésére, államvédelmi szervek, kisgazda politikus, kommunista pártvezetés, szovjet állambiztonsági, előre megtervezett, kisgazdapárt legfelső, növekvő kommunista, nyílt szovjet, nyugati nagyhatalmaktól, politikai rendőrség, lavina –, letartóztatott kisgazda, parlamenti többség, magyar békeszerződést, megszálló csapatokat, törvényesség látszatával, államvédelmi osztály, hírhedt Andrássy, letartóztatott „, száműzött Nagy, vasfüggöny mögé, orosz állambiztonság, kisgazdapárt főtitkára, kommunisták ellen, fenyegetést komolyan, magyar parlament, dicstelen feladat, sarkon orosz, utcát lezárták, várakozó teherautóba, régi képek, kisgazda minisztert, kisgazdapárt főtitkárát, paraszti származású, egész kisgazda, ügybe olyan, színfalak mögül, titkos háború, államtitkáraként, differenciálódás, miniszterelnökké, visszaállítását, harcostársaival, visszaélésekről, katonapolitikai, szabadságvágyát, felfüggesztését, földművelésügyi, nemzetgyűlésben, magyarországról, állambiztonsági, összeesküvőkkel, eredménytelenül, összeesküvéssel, nagyhatalmaktól, kisgazdaellenes, megkísérlésében, magyarországon, létrehozásának, letartóztatott, védelmezőiként, népszerűségnek, beavatkozással, kormánygépezet, leleplezéséről, , ,
|
|
|
|
2024. Március
| | Hét | Ked | Sze | Csü | Pén | Szo | Vas | |
| 1 | 2 | 3 | |
4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | |
11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | |
18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | |
25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 |
| |
|
|
ma: |
0 db bejegyzés |
e hónap: |
0 db bejegyzés |
e év: |
0 db bejegyzés |
Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
|
- Ma: 519
- e Hét: 2177
- e Hónap: 18970
- e Év: 151887
|
|
|