2011-11-12 16:24:02, szombat
|
|
|
Hírek Abszurdisztánból: ad hoc válogatás a mainstream média által (már húsz évvel ezelőtt is) elhallgatott tényekből
antidogma.hu, k, 2011/11/08 - 21:21
1. A londoni rendőrség szerint 1983-ban az utcai rablások több mint felét négerek követték el a brit fővárosban, azóta viszont a Scotland Yard beszüntette a bűnelkövetők faji alapon történő nyilvántartását, valószínűleg a Faji Egyenlőség Bizottságának (Commission for Racial Equality) a nyomására (Russell Lewis, Anti-Racism, a Mania Exposed, Quartet Books, N.Y. 1988). Bárhová is mennek az afrikaiak, Afrika is velük megy. Nagy-Britanniában 246,000 erőszakos bűncselekmény (erőszak és fegyveres rablás) és 4,1 millió vagyon elleni bűncselekmény történt 1990-ben (szeptemberig) a Home Office jelentése szerint. A ,,Monday's Club Race Relations Facts Paper" fajilag árnyalja a képet: a nemi erőszak esetében az áldozatok 76 százaléka fehér, a tettesek 70 százaléka színes bőrű; a rablások és más erőszakos bűncselekmények esetében az áldozatok 78 százaléka fehér, a tettesek 81 százaléka színes bőrű volt. ,,Ezek a számok alig közismertek. A sajtó nem publikálja őket. Ez egy tiltott téma. Úgy látom, hogy a városi rendőrség rendkívüli módon vonakodik faji fogalmakban tárgyalni a bűntényeket", kommentálta Lord Reay a Lordok Házában (1989. március 15.).
2. Az amerikai mérnökök 4,5 százaléka nő, 1,5 százaléka néger, 85 százaléka fehér, a tudósok 29 százaléka nő, 3,7 százaléka néger, 60 százaléka fehér, miközben az amerikai lakosság 10-12 százaléka néger (National Science Foundation Report, 1990 június).
3. 1989-ben az amerikaiak szifilisz-fertőzöttségi aránya fajok és nemek szerint: 99/100,000 néger nők, 147/100,000 néger férfiak, 1,9/100,000 fehér nők, 3,2/100,000 fehér férfiak. A néger férfiak szifilisz-rátája tehát 46-szorosa a fehér férfiakénak.
4. 1989-ben a törvénytelen gyermekek aránya az USA-ban a néger nők esetében kétharmad, a hispanó nők esetében egyharmad, a fehér nők esetében 20 százalék.
5. 1989-ben New York államban az összes néger fiatal 23 százaléka az állami bűnügyi-igazságszolgáltatási rendszer felügyelete alatt állt, kétszer annyian, mint ahányan közülük iskolába jártak. Az arány azóta sem javult.
6. Az erőszakos bűncselekményeket (rablás, nemi erőszak, gyilkosság) elkövető fehérek 97,5 százalékban fehéreket választanak áldozatnak, és csak a maradék 2,5 százalékban négereket. A fordított esetben viszont ez az arány 51,2 százalék, illetve 48,8 százalék, vagyis a néger bűnözők inkább a fehérekre hajtanak. Ha lopásról van szó, a fehérek 95,1 százalékban a saját fajtársaikat lopják meg, és csak 4,9 százalékban négereket, miközben a négerek 57,4 százalékban fehéreket, és csak 42,6 százalékban néger testvéreiket (The Atlantic Monthly, 1991. május, 56. oldal, illetve FBI adatok 1986-ból, később az ilyesféle adatszolgáltatást beszüntette).
7. Az USA bűnügyi fővárosa Atlanta (Detroit mellett az ország fajilag legsötétebb nagyvárosa), ahol az FBI szerint több súlyos bűncselekmény történik, mint bármelyik másik amerikai nagyvárosban.
8. Az utóbbi évtized legnagyobb filmsikereire eladott jegyek legalább felét négerek vásárolták meg, állítja dr. William F. Gibson, az NAACP igazgatóságának elnöke. Ha csak a fele igaz, ez megmagyarázza az ordítóan négerbarát filmsztorikat. A négerek egyébként tévét is többet néznek, mint bármely más faji csoport az USA-ban, átlagban személyenként 72 órát hetente, amely 49 százalékkal haladja meg az átlagos fehérek tévénézési idejét.
Ezt a tényt tükrözi az NBC által forgatott If Looks Could Kill: The Marla Hanson Story ,,etnikai sminkelése". Marla egy fehér modell volt, akinek az arcát két néger borotvával összeszabdalta. A lány egy csalódott zsidó hódolója bérelte fel őket. A bíróságon egy rasszista néger ügyvéd, Alton Maddox védte a felbujtót, a vádat pedig egy hispanó férfi képviselte. A történet filmváltozatában a felbujtó faji hovatartozásáról nem esik szó (elvégre egy zsidót semmiképpen sem lehet negatív hősként bemutatni, mert az maga lenne a legdurvább antiszemitizmus), Maddoxot egy fehér játssza, az ügyészt pedig egy néger nő. Az USA-ban egyébként az 1960 és 1990 közötti három évtizedben gyilkosságért letartóztatottak mintegy 40 százaléka volt fehér, az amerikai filmekben viszont a gyilkosságok legalább 90 százalékát a fehérek nyakába varrják.
9. Épületes történet a fajok ,,békés egymás mellett éléséről": Robert A. Martin 27 éves kvékert letartóztatták, mert részt vett egy Kambodzsa bombázása ellen tiltakozó imádságon a Fehér Ház előtt. Mivel elvből nem volt hajlandó megfizetni a 10 dolláros óvadékot, bezárták egy washingtoni börtönbe, ahol néger rabtársai két napon keresztül több mint ötven alkalommal követtek el rajta nemi erőszakot, gyakran egy doboz cigarettáért kínálva egymásnak a ,,fehér husit". He finally escaped by lunging from his cell and collapsing, ,,sobbing and hysterical, clad only in a torn shirt at the feet of a guard" (Washington Star-News, 1973. augusztus 25.).
10. 1944 karácsony idején legalább 20 ezer amerikai dezertőr őgyelgett Párizs környékén. A II. világháború során az amerikai fegyveres erők 40 ezer katonája hagyta el engedély nélkül az egységét, közülük 2864-et állítottak hadbíróság elé, és a büntetésük 20 év fegyháztól a halálos ítéletig terjedt. Noha 49 halálos ítéletet a fellebbviteli bíróság is jóváhagyott, csak egyetlen dezertőrt végeztek ki, a 25 éves Eddie Slovakot. (Charles Whiting, The Battle of Hurtgen Forest, Pocket Books, 1989).
11. Angol nyelvterületen a ,,Land of Hope and Glory" népszerű dal volt a II. világháború kezdetén. A cím a következő gúnydal megírására ihlette Ramsey századost, amely azután ,,náci szimpatizánsként" a Towerbe juttatta.
,,Land of Dope and Jewry, land that once was free
All the Jews praise thee, whilst they plunder thee.
Poorer still and poorer, grow thy native sons
Faster still and faster they're sent to feed the guns!"
12. Jacques van Doorn, a Rotterdami Egyetem szociológia emeritus professzora és az NCR Handelsblad vezércikkírója elvesztette állását a lapnál, mert a tévében azt mondta, hogy szinte már zsidó szeretne lenni, ,,mert a zsidóknak bármit szabad mondaniuk, és ha valaki szembeszáll velük, azt antiszemitizmussal vádolják".
13. 1990-ben Richard Pipes, a Harvard (zsidó) professzora mamutkönyvet publikált a bolsevik forradalomról (The Russian Revolution), amelyben diplomatikusan átcsúszik a forradalomban való tömeges zsidó részvétel kényes kérdése fölött, azt azonban elismeri, hogy ez a részvétel ,,nem az elviselhetetlen körülmények, hanem a kibékíthetetlen magatartások eredménye", és azt is megjegyzi, hogy II. Miklós cár az anyjának írt levelében (1917. október 27.) megemlíti, hogy ,,a forradalmárok kilenctizede zsidó". Pipes előásott egy érdekes részletet Sztálin feljegyzései közül (Szocsinyenyija II, Moszkva, 1946, 50-51. old.): ,,A statisztikák azt mutatják, hogy a menysevik frakció többsége zsidókból áll (...), a bolsevik frakció elsöprő többsége viszont oroszokból. (...) Ebben az összefüggésben az egyik bolsevik (talán Alekszinszkij elvtárs) tréfásan megjegyezte, hogy a menysevikek a zsidó frakció, a bolsevikok az eredeti orosz frakció, így talán nem lenne rossz ötlet a számunkra, bolsevikok számára, ha pogromot szerveznénk a pártban." Pipes arról is informál, hogy Lenin ,,rossz véleménnyel volt az oroszokról, lustáknak, puhányoknak és nem túl értelmeseknek tartva őket". Egy Maxim Gorkijjal való beszélgetés során Pipes szerint Lenin azt mondta, hogy ,,egy intelligens orosz majdnem mindig zsidó, vagy van valamennyi zsidó vér az ereiben." Kétséges, hogy Lenin ugyanezt a megállapítást tette volna, ha ő maga nem birtokolt volna néhány cseppnél is többet ebből az anyagból.
14. Pipes könyvének megjelenésével szinte egy időben az Argumentyi i Faktyi című nagypéldányszámú szovjet hetilap közzétette Edvard Radzinszkij professzor cikkét, amely megerősíti, hogy személyesen Lenin rendelte el II. Miklós cár és egész családja kivégzését. A félzsidó Lenin (vö. C.D. Darlington, The Evolution of Man and Society, p. 557) és a teljesen zsidó Szverdlov neve szerepel azon a táviraton, amely parancsot ad a cári családot Jekatyerinburgban őrző bolsevikoknak a cár, a cárné, a négy lányuk, számos szolgáló, sőt a legkisebb lány kutyájának a likvidálására. Radzinszkij Trockij naplójából idéz, aki felfedi, hogy ,,a döntés Moszkvában született, Lenin közvetlen részvételével". Az újság megjegyzi, hogy a szovjet nép sokáig nem tudta, hogy kit terhel az igazi felelősség a mészárlásért. A ,,kiválasztottak" (Chosenites) sajnálkoztak, hogy nyilvánosságra kerültek ezek a tények, attól tartva, hogy ez a ,,kényelmetlen" és ,,időszerűtlen" történet antiszemitizmust gerjeszt. Ez a glasznoszty egy olyan példája, amelyet a leghabzóbb szájú glasznosztyerek némelyike nem szívesen fogadott...
15. 1990 decemberében Kanada óriási lépést tett a totális gondolatkontroll felé, amikor a Legfelsőbb Bíróság úgy döntött, hogy a zsidók bírálata ettől fogva büntetendő cselekménynek számít, és többé nem esik az ország fennen magasztalt, de gyakorlatilag hatástalan Szabadságjogok Chartájának (Charter of Rights and Freedom) védelme alá. A szabályozás véget vetett a James Keegstra-ügynek. Az albertai volt tanár és kisvárosi polgármester fellebbezett ,,gyűlölet-bűncselekmény" miatti elítélése ellen, amely azért született, mert az osztályát arról tájékoztatta, hogy a holokauszt rettentően eltúlzott, és hogy a hatalmas zsidók képesek manipulálni a modern történelmet. Keegstrát 5000 dolláros pénzbüntetéssel sújtották, és kirúgták az állásából, de az albertai fellebbviteli bíróság felülbírálta az elsőfokú bíróság ítéletét, azzal érvelve, hogy a büntető törvénykönyv gyűlöletpropagandára vonatkozó része alkotmányellenes. Noha a Legfelsőbb Bíróság összes tagja egyetértett abban, hogy a gyűlöletpropaganda-törvény megsértette a Szabadságjogok Chartáját, a hét bíró közül négy úgy vélte, hogy ezt a gyűlöletpropaganda áldozatainak a védelme igazolja. Azt persze nem mondták a bírák, hogy valójában a zsidók és a holokauszt bírálata vált bűncselekménnyé Kanadában is, ahogyan sok más európai országban.
A Legfelsőbb Bíróság döntése tett pontot Donald Andrews és Robert W. Smith fellebbezésére is, akiket 12 havi, illetve 7 havi börtönre ítéltek, mert The National Reporter c. kiadványukban nem valami hízelgően nyilatkoztak a kanadai zsidókról. A Legfelsőbb Bíróság döntése ,,lecsapta" John Ross Taylor fellebbezését is, akit azért börtönöztek be, mert nem volt hajlandó engedelmeskedni a Kanadai Emberi Jogok Bizottsága (Canadian Human Rights Commission) utasításának, és nem vette le telefonos üzenetrögzítőjéről a holokausztot vitató szövegeit. Ugyanakkor Malcolm Ross monctoni (New Brunswick) tanítót a zsidó csoportok évtizedeken át (!) zaklatták, mert két könyvében kétségbe vonta a holokauszt némely elemét.
16. A Szovjetunió zsidó népessége, legalábbis a különböző zsidó források szerint, meglehetősen eltérően alakult: 1,6 millió (Jewish Post, 1990. január 11), 2,7 millió (Jewish Post, 1990. november 27.), 3,5 millió (Jerusalem Post, 1988. augusztus 6.), 3,5-12 millió (Jewish Week, 1991. február 8.). Akárcsak a holokauszt áldozatainak esetében, a statisztikai pontosság, úgy tűnik, akkor sem erőssége a zsidóknak, ha az élők számbavételéről van szó.
(Összeállította: Hep Titusz)
http://www.antidogma.hu/node/3133 |
|
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
Címkék: alkotmányellenes, antiszemitizmust, letartóztatottak, gondolatkontroll, szimpatizánsként, nagypéldányszámú, hovatartozásáról, filmváltozatában, abszurdisztánból, nyilvántartását, antiszemitizmus, pénzbüntetéssel, bűncselekmények, bűncselekménnyé, igazgatóságának, számbavételéről, glasznosztyerek, kibékíthetetlen, elviselhetetlen, engedelmeskedni, kiválasztottak, fellebbezésére, szabadságjogok, összeszabdalta, összeállította, vezércikkírója, szocsinyenyija, nyilvánosságra, diplomatikusan, megjelenésével, nyelvterületen, letartóztatták, összefüggésben, gyakorlatilag, bűncselekmény, forradalomról, mainstream média, londoni rendőrség, utcai rablások, brit fővárosban, bűnelkövetők faji, nemi erőszak, számok alig, tiltott téma, városi rendőrség, amerikai mérnökök, amerikai lakosság, néger férfiak, fehér férfiakénak, törvénytelen gyermekek, összes néger, arány azóta, Hírek Abszurdisztánból, Scotland Yard, Faji Egyenlőség Bizottságának, Racial Equality, Russell Lewis, Mania Exposed, Home Office, Club Race Relations Facts Paper”, Lord Reay, Lordok Házában, National Science Foundation Report, Atlantic Monthly, William, Looks Could Kill, Marla Hanson Story, Alton Maddox, Robert, Fehér Ház, Washington Star-News, Eddie Slovakot, Charles Whiting, Hurtgen Forest, Pocket Books, Rotterdami Egyetem, Richard Pipes, Russian Revolution, Szocsinyenyija II, Maxim Gorkijjal, Edvard Radzinszkij, Radzinszkij Trockij, Legfelsőbb Bíróság, Szabadságjogok Chartájának, James Keegstra-ügynek, Szabadságjogok Chartáját, Donald Andrews, National Reporter, John Ross Taylor, Kanadai Emberi Jogok Bizottsága, Canadian Human Rights Commission, Ugyanakkor Malcolm Ross, Jewish Post, Jerusalem Post, Jewish Week,
|
|