A kisebbségorientáltak szerint ők már Árpád előtt urak volta - Tompó László,Könyves Kálmán,Kossuth Lajos,Bartus László,Amerikai Magyar Népszava,Kanadai Magyar Hírlap,Kerekes Sándor,Szent Lászlóhoz,Teitelbaum Mózeshez,Magyar Ház, - zgfumag Blogja

Továbbiak »

Belépés

			zgfumag.blog.xfree.hu
Ha azért nézel , mert ez a munkád, jó munkát kívánok! GYÁVA NÉPNEK NINCS HAZÁJA! Minden nemzetnek olyan kormánya van aminöt érdemel. Ha valami...			Zámbori Gusztáv 1957.12.05 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

A kisebbségorientáltak szerint ők már Árpád előtt urak volta

2012-09-07 16:03:19, péntek

	A kisebbségorientáltak szerint ők már Árpád előtt urak voltak nálunk, aki beteg volt, a csodarabbi meggyógyította 2012. szeptember 07. 12:28 Ifj. Tompó László - Hunhír.info Lassan hagyománnyá válik, hogy a bennünket csak gyalázni tudó kisebbségorientáltak a tengerentúlon a legaktívabbak, ottani médiájukban naponta bizonygatva, hogy nélkülük mi sem léteznénk, hiszen amint az itteni (persze lépten-nyomon meggyalázott) sírköveik bizonyítják, már Árpád előtt urak voltak nálunk, királyaink, mint Könyves Kálmán, támogatták őket mindenben, aki pedig beteg volt, mint Kossuth Lajos, a csodarabbi meggyógyította! Nem tévedés: Bartus László lapja, az 'Amerikai Magyar Népszava" párja, a 'Kanadai Magyar Hírlap' 2012. augusztus 29-i számában bizonyos Kerekes Sándor 'Minek nevezzelek? Avagy a jámbor antiszemita kiskátéja' címmel felháborodásában, amiért nem ismerjük, mégis megvetjük őket ugyebár, amolyan történelemórára invitálja olvasóját: 'Nos, kedves Antiszemitám, hadd hivjalak legelőbb a zsidó múzeumba, a Dohány utcába, ahol a lépcsőházban a földszint és az első emelet között, a pihenőn van egy héber feliratos sírkő. Ez a sírkő Aquinkumból, a harmadik századi római városból kerűlt elő és felirata bizonyítja, lévén héber nyelven, hogy az bizony egy zsidó sírját takarta. Ez a kő a bizonyítéka annak, hogy a zsidok már a harmadik században itt voltak a Dunánál. Ez az 'oklevél' arról, hogy nem késői betolakodók és idegenek, hanem mint oly gyakran azóta is, előfutárok, bevezetők, élvonal voltak. Tehát, kedves antiszemitám, a kérdésre, miszerint: 'Mikor pofátlankodtak be azok a rohadt zsidók a mi kis véráztatta hazánkba, hogy azt tőlünk elrabolják?' A helyes válasz: A harmadik században már bizonyosan itt voltak és csak hatszáz évvel előzték meg a magyarok érkezését. De előkerultek zsidó emlékek Dunapentelén, Eszéken, Esztergomban, Pécsett, Siklóson, Szőnyben és Szombathelyen is a korai középkorból.' De lássuk a - betűhíven közölt - múzeumlátogatási beszámolót követő királylátogatást! 'Mint azt minden antiszemita tudja és szakadatlanúl emlegeti, 'a zsidók állandóan csak kihasználják a szegény magyarokat.' Igy volt ez már a régi időkben is. A tizenegyedik században első írástudó királyunk, Könyves Kálmán úgy látszik nem tudott erről még, mert ahelyett, hogy átkozódott volna a zsidókra, inkább törvényben szabályozta jogi- és földbirtok viszonyaikat, letelepedésüket, étkezési és kereskedelmi tevékenységüket. Jelezve ezzel azt, hogy a zsidó közösségek figyelmet kaptak a törvény szine előtt. Tehát, kedves antiszemitám, a kérdésre, miszerint:'A zsidóknak mindig csak a pénzen jár az eszük, miért nem dolgoznak és túrják a földet mint más rendes ember?' A helyes válasz: Túrják ők azt, ha hagyják őket, mint ahogy tették a XI. és XII.évszázadokban.' Nos hát, ami tevékenységeik 'első írástudó királyunk' általi szabályozását illeti, lássuk ennek tényeit! Uralkodása alatt (1095-1114) Törvénykönyvében megtiltotta a velük való házasságkötést (II. Decr. I. 48.), és Szent Lászlóhoz hasonlóan rendelkezett a keresztények köreikben való alkalmazásáról: 'senki a zsidók közül keresztény cselédet venni vagy eladni, avagy magánál szolgaságban tartani ne merjen, amelyiknél pedig jelenleg van olyan, ha a megengedett idő alatt túl nem ad rajta, veszítse el' (I. Decr. I. 74.), továbbá, hogy 'keresztény cselédet, legyen bármilyen nemzetiségű, venni vagy eladni, avagy magánál szolgaságban tartani senki a zsidók közül ne merjen ezentúl, és ha valaki ezen végzést áthágja, szenvedje kárát a nála megtalált keresztény cseléd elvesztésével'. (II. Decr. 1.) Szabályozta aztán ingatlantulajdonhoz való viszonyukat is: 'a zsidók közül az, akinek mezei gazdasága van, pogány cselédekkel lássa el azt, ha módjuk van, lehet mezei jószáguk, de csak püspöki székhelyen' (I. Decr. I. 75.), a kölcsönszerződések tisztasága érdekében pedig előírta a kötelező írásos tanúzást (II. Decr.1-3.), miszerint 'ha keresztény zsidónak vagy zsidó kereszténynek kölcsönt akar adni, zálogot vegyen a kölcsönvevőtől, mindkét fél részéről tanúk jelenlétében', végül meghagyta (II. Decr. 13.), hogy közülük 'ha valaki ünnepnapon árul, adja meg az árát négyszeresen'. Ennyit tehát arról, milyen 'figyelmet kaptak a törvény szine előtt', azonban az imént feltálalt mégoly sovány vacsorához illő desszertet már hálás hozzászólója tálalta fel (aki szerint ez 'talán a legjobb esszé amit itt eddig olvastam!'): 'Kossuth Lajos szörnyen sokat betegeskedett gyermekként. A világi orvosok képtelenek voltak rendbe hozni az egészségét, így édesanyja, végső kétségbeesésében elvitte az akkori Magyarországon 'csodakuruzslóknak' tartott egyik haszid rabbihoz. Teitelbaum Mózeshez. A rabbi nem csak maradéktalanul meggyógyította a gyermek Kossuthot, de megjósolta, hogy felnőve a magyar nemzet egyik legnagyobb, soha el nem feledett alakja lesz....' Végül lássuk a minket történelemórára invitáló saját lapjában közölt nem kevésbé ékes magyarságú önbemutatkozását: 'Budapesten nevelkedett, mérsékelt sikerrel. 1976 óta Torontóban él, pénzügyi szakember. Irásaiban történelemmel, politikával és közgazdasági kérdésekkel foglalkozik. Kedvelt műfaja a polémia. Az elmult tizenkét évben részt vett a torontói magyar közönség, a Magyar Ház életében, különös tekintettel a legutóbbi hat évre, amikoris igyekezett a vezetőség kétes tevékenységével szemben a tagság érdekeit megvédeni. Történelmi vizsgálódásai többnyire a XIX. es XX. századi magyar társadalmi, kulturális és politikai világgal foglalkoznak, gyakran a zsidósággal is kapcsolatban. Budapest szerelmese. A magyar politikai élet szorgalmas megfigyelője, különös tekintettel a jelenleg folyamatban lévő fasizálódási folyamatra.' Lassan már tényleg hagyománnyá válik, hogy a bennünket csak gyalázni tudó kisebbségorientáltak a tengerentúlon a legaktívabbak, ottani médiájukban naponta bizonygatva, hogy nélkülük mi sem léteznénk, hiszen amint az itteni (persze lépten-nyomon meggyalázott) sírköveik bizonyítják, már Árpád előtt urak voltak nálunk, királyaink, mint Könyves Kálmán, támogatták őket mindenben, aki pedig beteg volt, mint Kossuth Lajos, a csodarabbi meggyógyította! http://hunhir.info/index.php?pid=hirek&id=57266

0 komment , kategória: Általános

Címkék: kétségbeesésében, felháborodásában, múzeumlátogatási, önbemutatkozását, törvénykönyvében, királylátogatást, történelemórára, tevékenységével, tevékenységüket, letelepedésüket, pofátlankodtak, meggyógyította, házasságkötést, tevékenységeik, magyarországon, maradéktalanul, alkalmazásáról, kölcsönvevőtől, legaktívabbak, szabályozását, tengerentúlon, kereszténynek, évszázadokban, elvesztésével, vizsgálódásai, szombathelyen, betegeskedett, szakadatlanúl, történelemmel, jelenlétében, kihasználják, viszonyaikat, tizenegyedik, lépcsőházban, rendelkezett, hozzászólója, csodarabbi meggyógyította, bennünket csak, jámbor antiszemita, zsidó múzeumba, első emelet, héber feliratos, sírkő Aquinkumból, harmadik századi, zsidó sírját, bizonyítéka annak, harmadik században, rohadt zsidók, helyes válasz, magyarok érkezését, korai középkorból, zsidók állandóan, Tompó László, Könyves Kálmán, Kossuth Lajos, Bartus László, Amerikai Magyar Népszava, Kanadai Magyar Hírlap, Kerekes Sándor, Szent Lászlóhoz, Teitelbaum Mózeshez, Magyar Ház,

Új komment

Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!

Felhasználónév:
Jelszó:
	Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:

Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés Kép: Képbeszúrás Link: Beszúrás


Félkövér:	[b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt:	[i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés:	[c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás:	[kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás:	[link] http://tvn.hu [/link]