Belépés
zgfumag.blog.xfree.hu
Ha azért nézel , mert ez a munkád, jó munkát kívánok! GYÁVA NÉPNEK NINCS HAZÁJA! Minden nemzetnek olyan kormánya van aminöt érdemel. Ha valami... Zámbori Gusztáv
1957.12.05
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
Szabadság, Egyenlőség, Testvériség
  2013-01-09 21:22:18, szerda
 
   
  Szabadság, Egyenlőség, Testvériség


2013. 01. 8. kedd. - 17:31

Néhányan nem értik, hogy miért vagyunk annyira a ,,nagy francia forradalom" ellen, miért is nevezzük a felvilágosodást elsötétedésnek. És főleg, hogy miért tekintünk maró gúnnyal a ,,szabadság, egyenlőség, testvériség" hármasa felé. A szabadság, egyenlőség és testvériség szavak nagyon szépen hatnak a lélekre, felemelő pátoszt érez az ember, ha meghallja őket. Azonban igencsak kevesen gondolkoznak el e szavak hallatán azon, mit is jelképeznek valójában, mit jelentenek, és mivé deformálta őket a ,,haladás". Azt javaslom, vizsgáljuk meg e szavakat valódi jelentésükben és abban, ahogyan láttatni akarják velünk a liberálisok!

Szabadság

A szabadság igen fontos fogalom az emberiség számára, hiszen Istentől kaptuk a szabad akaratot, és ezáltal szabadok vagyunk cselekedeteinkben, azonban ez a szabadság nem végtelen, hanem igenis véges fogalom. Ahogyan Pál apostol mondta: ,,Testvérek, ti szabadságra vagytok hivatva. Csak ne éljetek vissza a szabadsággal a test javára, hanem szeretettel szolgáljatok egymásnak." (Gal 5,13) Mielőtt részletesen taglalnánk a szabadságot, javaslom, Tommas Hobbestól (1588-1679) nézzünk meg egy idézetet:

,,A szabadság, amelyet az ókori görög és római történelmi s filozófiai művekben, valamint azoknak írásaiban és beszédeiben, akik minden politikai tudásukat ezekből a forrásokból merítették, oly gyakran és oly nagy tisztelettel emlegetnek, nem az egyén szabadsága, hanem az államé. Ez a szabadság nem más, mint amellyel minden ember akkor rendelkeznék, ha egyáltalán nem volnának törvények és államok. És hatása is ugyanaz. Mert amiképpen az uratlan emberek közt mindenki minden felebarátjával örökös háborúságban áll, senki se hagy örökséget fiára, és senkise várhat örökséget apjától, nincs se ingó-, se ingatlantulajdon, se biztonság, ehelyett csupán mindenki teljes és korlátlan szabadsággal rendelkezik, azonképpen az egymástól független államok és népközösségek - de nem az egyének - korlátlan szabadsággal rendelkeznek, hogy olyképpen cselekedjenek, ahogy az megítélésük, jobban mondva az őket képviselő személy vagy gyülekezet megítélése szerint a legelőnyösebb. Ám ugyanakkor állandó hadiállapotban és a csatározások mezsgyéjén élnek, határaikat fegyverek őrzik, és ágyúikat körös-körül szomszédiakra szegezik. Az athéniak és rómaiak szabadok voltak, vagyis államuk szabad volt, ami azonban nem azt jelenti, hogy mindenkinek szabadságában állt saját képviseletével szemben ellenállást tanúsítania, vagy azokat megtámadnia. Lucca városának tornyain még ma is olvasható a nagybetűs felírás: LIBERTAS - ebből azonban senki sem következtethet arra, hogy ott az egyénnek több szabadsága van, vagy hogy az állami szolgálat alól nagyobb mentességet élvez, mint Konstantinápolyban. Mert akár királyságról, akár népi államról van szó, a szabadság egy és ugyanaz." (ford.: Vámosi Pál)

Hobbes nagyon éleslátóan elkülöníti az egyén korlátlan szabadságát a közösség szabadságától, melyben felsejlik a ma is dívó individualista ,,megtehetem", ,,nekem jár" agyréme. Hiszen ha minden egyén korlátlan szabadsággal rendelkezik, akkor elvész a szabadság, mivel az egyéni érdekek gyakorta keresztezik egymást, ezáltal leegyszerűsítve: ,,ha mindenki szabad, akkor senki sem az, legfeljebb a legerősebb, a leghatalmasabb".

Az államok azért jöttek létre, hogy őrizhessék a szabadságot. Tehát csak a törvények tehetnek valakit szabaddá, ahogyan Goethe is mondta. A káosz és anarchia nem jelent szabadságot, csupán fejetlenséget, ezáltal a közösségeknek jogaik egy részét át kell ruházniuk az államra, illetve az azt képviselő testületre vagy uralkodóra ahhoz, hogy biztonságban élhessenek és élvezhessék szabadságukat. Az embereknek, akiknek szabadságuk fontos volt mindig is, az ,,önkorlátozó" intézkedések bevezetésére azért volt szükségük, hogy önfenntartásukról és zavartalanabb életükről gondoskodhassanak, hiszen az igazságosság, megbocsátás, szerénység, egyszóval a ,,ne tégy másoknak olyat, amit magadnak nem kívánsz" elve messze áll az ember természetétől. Ezért van szükség az államra. Az, mint egy óriási élőlény, óvón vigyázza szabadságunkat és életünket.

A liberálisok számára a szabadság nem valaminek a megtételére való szabadság (szabadságomban áll ezt és ezt tenni), hanem valamitől való mentességként van jelen (azaz szabadságomban áll ezt és ezt megtagadni), azaz negatív fogalommá válik. A szabadság számukra az, amikor valaki mindenfajta beleszólástól, ráhatástól mentes, azaz semmiféle törvények nem kötik és semmilyen állam nem korlátozza őt. Benjamin Constant (1845-1902) különbséget tesz a ,,régiek szabadsága" és a ,,modernek szabadsága" között. A ,,régiek" - pl. az ókori görögök - számára a szabadság az volt, amikor gyakorolhatták jogaikat a közös ügyek intézésében. Vagyis a döntéshozatalban való részvételt tekintették a szabadság lényegi elvének, ezért hajlandóak voltak alávetni magukat a közösség hatalmának. A ,,modernek" azonban éppen hogy valamitől (pl.: az államtól) kívánnak ,,megszabadulni".

Egyes gondolkodók szerint (Humboldt, Spencer, Nozick) a tökéletes liberális állam egyfajta ,,minimális állam", azaz az állam egyetlen funkcióval bír, mégpedig az állampolgárok jogainak védelmével. Tehát nem irányítja a gazdaságot, nem avatkozik bele a társadalom életviszonyaiba, és semmiféle szociálpolitikai tevékenységet nem folytat. Ez az állapot természetesen anarchiába fordulhat nagyon hamar. Ami tudjuk, végzetes az embereket tekintve.

Hobbes a lényegre tapint Leviatán című művében akkor, amikor azt állítja, hogy az állam egyik legnagyobb betegsége az olyan lázító elméletek mérge, mint pl. az, amely szerint minden magánember megítélheti, hogy mi a jó és mi a rossz. Hiszen a törvényeket csak az Isten kegyelméből uralkodó vezető határozhatja meg. Az ő joga az, hogy világi dolgokban ítélkezzen jó és rossz fölött.

Legnyíltabban az állam lényege ellen a hatalmi ágak megosztásának elve irányul, hiszen ha a szuverén hatalmat megosztják, az eredendően az állam felbomlasztására irányul. Mivel a megosztott hatalmak kölcsönösen elpusztítják egymást. Hobbes igen elmés hasonlatával élve: ,,Megemlíthetjük még azt a szabadságot is, amely lehetővé teszi, hogy azok, akik magukat politikai bölcseknek tartják, a korlátlan hatalmat vitássá tegyék. Jóllehet ezek többnyire a társadalom söpredékében tenyésznek, de a téves elméletek bujtogató hatására állandóan beleártják magukat az alaptörvények dolgába, s ezzel - miként az orvosi nyelven galandférgeknek nevezett apró férgek az emberi testben - zavart okoznak az államban."

Az állam egy komplex egész, melyet ,,fogaskerekek", részegységek működtetnek, pont mint szervezetünket. Azonban a liberálisok a közösség érdekei elé helyezik az egyén érdekeit. Gondoljunk bele, mi lenne, ha a gyomrunk úgy döntene, hogy nem emészt. Miért? Csupán azért, mert megteheti. Szabadságában állna? A liberális felfogás szerint igen. Mi lenne ennek a következménye? Halál! Nos ha egy ember vagy az emberek sokasága ugyanígy megtagadja feladatának elvégzését, akkor a végeredmény is ugyanaz, az állam, a közösség pusztulása.

Érdemes még a hegeli (1770 - 1831), gondolatvonalról is szólni pár szót. Szerinte jog ott van, ahol állam van: mivel a jog alapozódik meg az államban és nem az állam a jogban! Jogok nincsenek állam nélkül. Mert ahol akarat van, ott van szabadság, és szabadság csakis a közösségekben van, hiszen a jog a kölcsönös elismerésben (egymás ,,jogainak", szabadságának elismerésében) születik. Hiszen szabadságot csupán az adhat, ha többek kölcsönösen elismerik egymást, egymás szabadságát. Ennek a ,,kölcsönös elismerésnek" lesz kiteljesedése maga az állam. És így válik az állam a szabadság biztosítékává.

Egyenlőség

Milyen szépen is hangzik az egyenlőség eszméje! Csak egyetlen hatalmas bökkenő van, hogy egyáltalán nem létező fogalomról van szó. Hiszen minden más és más, nem feltétlenül jobb vagy rosszabb, de más. Vannak legyek, hegyek, fák, magas emberek, alacsony emberek, erősebbek, gyengébbek, gyorsabbak, lassabbak és így tovább. Minden létező egyedi, ezáltal tökéletesen nem lehet azonos (minden attribútumában megegyező), hiszen akkor nem két, hanem egy dologról beszélnénk. Még egy egypetéjű ikerpár sem, akik kívülről teljesen hasonlóak, de más élményeik, emlékeik vannak, ezáltal nem lesznek egyenlők. Akkor hogyan is gondolhatnánk, hogy egyenlő egy francia férfi egy angol kislánnyal, esetleg egy más rasszba tartozó emberrel? Az emberiség (ugyanúgy, mint az egész világ) természetesen másmilyen egyedekből áll. És nem mellesleg az egyenlőség és szabadság eszméje kizárják egymást, mivel ha szabad valaki, akkor értelemszerűen szabadságában áll akár még más szabadságát elvenni is, amennyiben ő az erősebb, ezáltal nem maradnak egyenlők, még ha azok is lettek volna.

A mai demokrácia az egyenlőség őrzőjének tekinti magát. Azonban eleve fel kell tenni a kérdést, hogy beszélhetünk-e demokráciáról ott, ahol formálisan mindenki egyenlő, de a gazdaságilag erősek sokkal több mindent tehetnek meg, s meg is teszik. A kommunisták is feltették ezt a kérdést a kapitalista demokráciákkal szemben. A válaszuk kézenfekvő volt, még több demokrácia a megoldás, azaz demokratizálni a gazdasági szférát, ebből született a leninizmus-sztálinizmus. Sőt ha még a magánéletet is ,,demokratizáljuk", azaz egyenlősítjük, már eljutunk az utópista szocialisták, például Marx államelméleteihez.

Tocqueville (1805-1859) szerint az egyenlőség valójában két tendenciát szülhet, az egyik teljesen és egyenesen a függetlenséghez vezet, de ugyanakkor anarchiába taszít. A másik hosszabb, de biztos úton a szolgaságba visz. Tocqueville szerint a demokrácia azért jó államforma, mert egyensúlyt teremt a szabadság és az egyenlőség között, hiszen a kettő alaphelyzetben kizárná egymást. Az emberek szabadok akartak lenni, hogy egyenlővé válhassanak, s mindinkább megszilárdult az egyenlőség, szerinte annál nehezebben maradtak szabadok, és ezzel teljesen egyetérthetünk. A farkas megenné a nyulat, de ha egyenlővé tesszük őket, akkor mindketten salátát kell, hogy egyenek, mely először a farkas szabadságának elvesztésével (nem áll szabadságában esze és ereje által cselekednie), majd pedig elpusztulásával jár. Szándékosan nem a fordított példát hoztam föl, amikor is a nyúlnak kellene kannibállá válnia. Hiszen az egyenlőség szószólói mindig a gyengébbhez, visszamaradottabbhoz próbálják lehúzni az erősebbet, előbbre levőt, és sohasem fordítva.

Az embereket két egymásnak ellentmondó szenvedély hajtja. Egyrészt szükségesnek érzik, hogy vezessék őket, másrészt pedig szabadok akarnak lenni. A központosítást és a népuralmat összekombinálják. Minden ember eltűri, hogy megláncolják, ha a lánc végét nem egy ember, hanem ,,maga a nép" tartja. Ez eredményezi a mai államformákat.

A liberalizmus az egyéneket absztrakt módon a környezetből kiszakítva látja, nem csupán függetlenként, hanem ,,elszigetelt atomokként", a társadalom pedig, ezen beteg látásmód tükrén keresztül csupán ezen individuumok puszta egymás mellett levősége.

A legborzasztóbb azonban az egyenlőség mítoszában az, hogy a végtelen individualizmus, a ,,mert megérdemlem" és a ,,mert jár nekem" világában nem csupán minden ember lesz egyenlő, hanem az ember egyenlővé válik Istennel is, maga válik egyfajta immanens ,,istenséggé" ezáltal a transzcendens Istent ,,megöli". Hiszen nem fogad el semmiféle fensőbb hatalmat. Teljesen a racionalizmus (mint filozófiai irányzat) hamis mezején jár a felvilágosodás. Az embert állítják minden középpontjába (holott az ember középpontja Isten).

Továbbá ennek hatására a ,,szülői hatalmat" is megkérdőjelezik a gyermekek, hiszen semmiféle autoritást nem fogadnak el maguk felett. Tagadják a hierarchiát, a tekintélyt és mindenféle hatalmat. Továbbgondolva ez oda vezethet, hogy valaki a főnökétől sem fogad el utasítást. Jelen helyzetben ezt az embert kirúgják munkahelyéről. Azonban ha mindenki így tenne, akkor maga a rendszer süllyedne káoszba és anarchiába. Megvalósul a filozófiai anarchizmus, azaz az individuum mindenfajta autoritást elutasít. Az ember elsődleges erkölcsi parancsa morális autonómiájának megőrzése lesz, tehát, hogy életét sohasem rendelje alá semminek.

Sohasem titkolták a kereszténységgel (és általában minden transzcendens vallással) való szembenállásukat a ,,felvilágosodottak". Ahogy ki is jelentette pl. Voltaire (1694-1778): ,,Tipord el a gyalázatost!" (Écrasez l'infáme - gondolva itt az Egyházra), vagy Hume (1711-1776) csak az ,,ostobaság, kereszténység és tudatlanság" hármasát emlegette. Az egész liberalizmus beteljesítője saját bevallása szerint is De Sade márki (1740-1814) volt, akinek a nevéből ered a szadizmus szó. Ő életének nagy részét elmegyógyintézetben vagy börtönben töltötte. Úgy tartotta, hogy a színtiszta szexuális gyönyör nevében elkövetett bizarr kínzások, nemi erőszakok és gyilkosságok a felvilágosodás eszméinek logikus továbbvitelén alapulnak. Ha ugyanis nincs Isten, akkor nincs felelősség sem, minden megengedhető, még mások öncélú elpusztítása is, hiszen az emberek csak tárgyak. Az erkölcs szubjektív, hiszen nincs felsőbb akarat, ami meghatározná. Ezért a hagyományos jó és rossz fogalmát le kell rombolni, mindent elölről kell kezdeni, és ezeket a fogalmakat újra kell értelmezni. Egyetérthetünk vele, hogy tényleg ő teljesítette be a felvilágosodás eszméit először a gyakorlatban.

Testvériség

A testvériség eszméje szintén egy teljesen nyakatekert fogalomként jelenik meg a liberálisok elképzeléseiben. Az egyenlőségből vezetik le, hiszen ha mind egyenlők vagyunk, akkor testvérek is vagyunk. De mivel nincsen egyenlőség, ezért a testvériség kapcsán is differenciáltságot kell feltételeznünk. Azaz, hogy legközelebb áll hozzám (normál esetben) a családom, azután a tágabb környezetem, majd nemzetem, rasszom és így tovább. Ezáltal, még ha elvont értelemben testvérnek is vennénk minden embert, akkor is különbséget kellene tenni édes-, fél-, illetve mostohatestvérek között.

Széchenyi István 1844-es országgyűlési beszédében igen frappánsan fogalmazta meg ezt a kérdést: ,,ha egy bárkában ülök, és abban van gyermekem és más gyermeke, és ha a bárkába bejön a víz, s előttem apodictice áll, hogy ezen két gyermeket benn nem tarthatom, az igaz, ha a magamét lököm ki, és a másikat benntartom, azt az újságban fogják hirdetni; de biz én a magam gyermekét conserválom, és a másikat lököm ki. E tekintetben tehát a liberalismus egyenesen a nemzetiség rovására történik; és ez nem vélekedés, mert apodictice szám szerint be lehet bizonyítani, hogy minden ilyféle kedvezés csorba a nemzetiségre nézve."

,,Előbb vagyok ember, s csak aztán francia" mondta Montesquieu (1689-1755). Ez a mondat első ránézésre az emberi testvériség és egyenlőség mintamondata lehetne, és hivatkoznak is rá a liberálisok szorgalmasan. De miért csak lehetne? Minden dolgot történeti kontextusba kell helyezni. Abban a korban, mikor ez a mondat elhangzott, az ,,ember" szó az európai fehér ember szinonimája volt. Ez a szó nagy fejlődésen ment keresztül az évezredek alatt. Az ókorban minden kis nép csupán saját magára értette, a többi ,,barbár" vagy netán ,,pogány" (stb.) volt. Sok nép önelnevezése a saját nyelvén embert jelent. (Erre mesterségesen létrehozott jelenkori példa az, hogy a cigányokat romának hívatja a polkorrekt rendszer, ami a ,,rom", azaz ember szavuk többes számba tevése.) A későbbi időben vált az európai szinonimájává, majd a XX. században lett a homo sapiens összes rasszára értendő. Szemléletes példa e mellett az, hogy az amerikai függetlenségi nyilatkozat is tartalmazza ezt a mondatot: ,,minden ember egyenlőnek született". Ezt az USA színes bőrű lakosai igen gyakorta emlegetik is. Csupán egy valamiről feledkeznek meg, hogy a megfogalmazója Thomas Jefferson, akinek nagyjából 200 rabszolgája volt. Tehát láthatjuk, hiába próbálják kiforgatni a dolgokat a ,,haladók". Maximum az azonos rasszon belüliek lehetnek ,,testvérek", de azok is inkább féltestvérek. A testvériség eszméje csupán azonos nemzet tagjaira vonatkozik.

Ha már Amerikát emlegetjük, Lincoln, aki a feketék Afrikába történő visszatelepítésének híve volt, ellentétben a mai elhazudott történelemmel, nyilatkozta 1862-ben: ,,Két különféle fehér faj számára sincs hely Amerikában, nemhogy két különféle színű faj számára, mint feketék és fehérek. Nem tudok nagyobb zűrzavart elképzelni, mint a néger beleolvadását társadalmi és politikai életünkbe, mint egyenlő felet." Ennek az idézetnek első fele is tanulságos. Az európai nemzetek egymásra vannak utalva, nemzetközösséget (nem nemzetköziséget) kell létrehozniuk konnacionalista alapokon, de akkor sem válik testvérré a féltestvér. A más rasszbeli pedig közel sem kerül ehhez.

Géresi Tamás - Kitartás.hu


http://kitartas.mozgalom.org/hirek/szabadsag-egyenloseg-testveriseg
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Címkék: ingatlantulajdon, szembenállásukat, nemzetközösséget, összekombinálják, kereszténységgel, mostohatestvérek, szociálpolitikai, döntéshozatalban, gondolatvonalról, felbomlasztására, életviszonyaiba, nemzetköziséget, konnacionalista, demokratizáljuk, individualizmus, elképzeléseiben, megkérdőjelezik, leegyszerűsítve, függetlenséghez, galandférgeknek, elpusztulásával, felvilágosodást, alaphelyzetben, szabadságunkat, gyakorolhatták, egyetérthetünk, értelemszerűen, szabadságomban, felebarátjával, képviseletével, hadiállapotban, legborzasztóbb, felvilágosodás, elsötétedésnek, autonómiájának, továbbgondolva, felvilágosodást elsötétedésnek, szabadság igen, emberiség számára, szabad akaratot, test javára, ókori görög, forrásokból merítették, egyén szabadsága, uratlan emberek, egymástól független, őket képviselő, csatározások mezsgyéjén, nagybetűs felírás, egyénnek több, állami szolgálat, egyén korlátlan, Ahogyan Pál, Tommas Hobbestól, Vámosi Pál, Benjamin Constant, Széchenyi István, Thomas Jefferson, Géresi Tamás,
Új komment
Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!
Felhasználónév:
Jelszó:
Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:  
 
Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés   Kép: Képbeszúrás   Link: Beszúrás

Mérges Király Szomorú Kiabál Mosoly Kacsintás haha hihi bibibi angyalka ohh... ... buli van... na ki a király? puszika draga baratom... hát ezt nem hiszem el haha-hehe-hihi i love you lol.. nagyon morcika... maga a devil pc-man vagyok peace satanka tuzeske lassan alvas kaos :) bloaoa merges miki idiota .... sir puszika
 
 
Félkövér: [b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt: [i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés: [c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás: [kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás: [link] http://tvn.hu [/link]
ReceptBázis
Bulgur gombával és csikemellel...
Epres túrótorta
Mákos-almás süti
Lazac édesköményes-citromos rizottóval
Részeges nyúl
Sült hekk
Zöldséges, tepsis krumpli
Cukkinis, padlizsános egytálétel
Pirított gomba sárgarépával
Sajttal töltött gomba
még több recept
Véleményezd!
01.22. 23:22 Korrupciós vádak súlyemelésben - Aján Tamást 90 napra felfüggesztették
01.22. 23:02 Műkorcsolya Eb - Tizedik a rövidprogramban a Scsetyinyina, Magyar páros
01.22. 22:42 Németh Krisztián nem marad az Egyesült Államokban
01.22. 22:23 Női kosárlabda EK - Tizennyolc pontos szekszárdi hátrány a nyolcaddöntőben
01.22. 22:23 Férfi kézilabda Eb - Győztek a svédek, elúszott az olimpiai kvalifikáció
01.22. 22:23 Német kormánymegbízott: példamutató Magyarország kisebbségpolitikája
01.22. 22:22 Férfi Magyar Kupa - Elsőként a Pénzügyőr jutott döntőbe
01.22. 22:05 Vízilabda Eb - Négy között a horvátok
01.22. 21:41 Illegális bevándorlás - Bakondi: alagúton, létrán, vízen, leplombált kamion...
01.22. 21:32 Brexit - Lezárult a Brexit-megállapodás tárgyalása a brit parlamentben
Tudjátok ?
Mi a teendő a novemberi Rododendron bimbóval?
Az álmoknak valóban van jelentése?
Hogyan lehet megszabadulni a kuponoldalak és a maikupon hírlevéltől ?
Kívánhatok, Boldog Új Évet, minden megmaradt Csatilakónak?
Káros az alkohol ? Ha igen akkor mennyire ?
még több kérdés
Blog Címkék
Png rózsa  Fehér rózsák  Facebookon kaptam  Facebookon kaptam  Rózsás csokor  Nő téli öltözékben  Hogy örömet szerezzek kínozómn...  Figyelő  Facebookon kaptam  Kellemes kávézást  Szalagos fánk recept  Aranyosi Ervin: Teremtés a hét...  Hibázunk  Téli png  Téli kép  Esik a hó  Jó reggelt kedves látogatóimna...  Kellemes délutáni kikapcsolódá...  Facebookon kaptam  Csokoládé, mint vérnyomás csök...  Részeges cicák  Példa és szó  Lelkiismeret  Az önkéntesek  Balga  Harmónia......  Szeretettel kedves Látogatókna...  Szent Margit búcsú Veszprémben...  Mókus magához ölel egy virágot  Téli kép  Figyelő  Facebookon kaptam  Kutyus a hóban  Elképesztően bájos családi por...  Facebookon kaptam  Facebookon kaptam  Kellemes kávézást  Rózsa csokor csendélet  Győztesek útján  Kutyus sálban  Mai cuki  Balga  Facebookon kaptam  Ünnepelek én is  Remény és hit  Étel és ital  Szeretet  Jó reggelt kedves látogatóimna...  Téli kép  Hogy örömet szerezzek kínozómn...  Kellemes délutánt kívánok  Fölényes győzelemmel jutott Eb...  Nők szemüvegben  Facebookon kaptam  Kételkedés  Vajon tényleg a férfiak csak a...  Vivaldi - Négy évszak - Tél! v...  Hibázunk  Sárga rózsák  Szükséges  Placido Domingo  Téli kép  Facebookon kaptam  Téli kép  Png rózsa  Az ellenség kívülről és belülr...  Missa de Angelis - Gloria (wit...  Vízcseppes rózsák  Hogy örömet szerezzek kínozómn...  Remény és hit  Mai harmónia kártyám  Rózsa csokor csendélet  Esik a hó  A bölcsesség kezdete  Facebookon kaptam  Png rózsa  Önvádolás  Rózsa csokor vázában  Naplemente  Könyvek, mondjátok el nekem  Életünk zeneműve  Szükséges  Útravaló – 2020. január ...  Balga  Facebookon kaptam  Facebookon kaptam  Követés  Fo-gyó-kú-ra  Étel és ital  Az ellenség kívülről és belülr...  Hogy örömet szerezzek kínozómn...  Szeretet és hit  Könyvek, mondjátok el nekem  Farkas Éva: Csak néhány óra ke...  Test  Piros liliomok  Engedd , hogy önmagam legyek ....  Sárga rózsák  Cica pillangóval  Isten parancsa 
Bejegyzés Címkék
felvilágosodást elsötétedésnek, szabadság igen, emberiség számára, szabad akaratot, test javára, ókori görög, forrásokból merítették, egyén szabadsága, uratlan emberek, egymástól független, őket képviselő, csatározások mezsgyéjén, nagybetűs felírás, egyénnek több, állami szolgálat, egyén korlátlan, közösség szabadságától, egyéni érdekek, államok azért, törvények tehetnek, közösségeknek jogaik, ember természetétől, óriási élőlény, liberálisok számára, megtételére való, szabadság számukra, ókori görögök, közös ügyek, döntéshozatalban való, szabadság lényegi, közösség hatalmának, tökéletes liberális, állam egyetlen, állampolgárok jogainak, társadalom életviszonyaiba, állapot természetesen, embereket tekintve, lényegre tapint, állam egyik, olyan lázító, törvényeket csak, állam lényege, hatalmi ágak, szuverén hatalmat, állam felbomlasztására, megosztott hatalmak, korlátlan hatalmat, társadalom söpredékében, téves elméletek, alaptörvények dolgába, orvosi nyelven, emberi testben, komplex egész, közösség érdekei, egyén érdekeit, liberális felfogás, ember vagy, emberek sokasága, közösség pusztulása, kölcsönös elismerésben, szabadság biztosítékává, egyenlőség eszméje, dologról beszélnénk, egypetéjű ikerpár, francia férfi, angol kislánnyal, egész világ, egyenlőség őrzőjének, gazdaságilag erősek, kapitalista demokráciákkal, válaszuk kézenfekvő, gazdasági szférát, utópista szocialisták, egyenlőség valójában, egyik teljesen, függetlenséghez vezet, másik hosszabb, szolgaságba visz, demokrácia azért, egyenlőség között, kettő alaphelyzetben, emberek szabadok, farkas megenné, farkas szabadságának, fordított példát, nyúlnak kellene, egyenlőség szószólói, népuralmat összekombinálják, lánc végét, egyéneket absztrakt, környezetből kiszakítva, társadalom pedig, legborzasztóbb azonban, egyenlőség mítoszában, végtelen individualizmus, ember egyenlővé, transzcendens Istent, embert állítják, ember középpontja, embert kirúgják, rendszer süllyedne, , ,
2019.12 2020. Január 2020.02
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 64001 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 401
  • e Hét: 17431
  • e Hónap: 76539
  • e Év: 76539
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2020 TVN.HU Kft.