|
|
|
2013-06-04 21:37:56, kedd
|
| |
| |
Katasztrófát okozhat a Római-parti mobilgát - figyelmeztetésre sem lesz idő
Beküldte: atlatszo
2013. május 30. csütörtök
A 4,8 milliárd forintos tervezett költségű mobil gát jelentősebb árvíz idején úgy védi meg az üdülőövezeti lakókat, hogy őket a gát mögül kitelepítik. Ha bízva a mobil gát állékonyságában a Nánási útnál nem készülnek fel a védekezésre, akkor egy gátszakadás esetén mindent elönt az ár egészen a Szentendrei útig, Csillaghegy-Pünkösdfürdő vagy a Pók utcai lakótelep egyes területeit néhány órán belül 3-5 méteres víz borítja majd. Az atlatszo.hu megszerezte a ,,havária tervet" és az ,,elöntési számítást".
,,A Műegyetem szakvéleménye a főváros álláspontját támasztja alá a római-parti védmű építésével kapcsolatban." - ezzel üzeni mostanában a főpolgármester, hogy a szakemberek is a mobil gát pártján állnak. Cikksorozatunk előző részeiben annak jártunk utána, milyen érdekek állhatnak a döntések mögött, illetve milyen értékeket kíván megvédeni a projekt. Ebben a részben a legfontosabb szakmai érveket, illetve a szakértők elfogulatlanságát vizsgáljuk.
Az állami nagyberuházásokról születő döntések mindig politikai döntések - ezt leginkább csak az ügyben döntést hozó politikusok szokták vitatni azzal, hogy épp a másik felet, az adott beruházás ellenzőit vezetik politikai szándékok. 25 évvel ezelőtt a nagymarosi vízlépcső-építés ellen fellépő civil mozgalmakat éppúgy politikai motivációkkal gyanúsították az akkori párt- és állami vezetők, mint most a Rómaira építendő ,,mobil gát" ellenzőit a főpolgármester. Tarlós István nemrég például azt nyilatkozta, hogy ,,(...) a mobilgátat bíráló politikai közösségek (sic!) attól rettegnek, hogy a védmű Orbán Viktor miniszterelnöksége és Tarlós István főpolgármestersége alatt elkészül."
Pedig a partra tervezett gátat ellenzők közt kizárólag helyi civil egyesületek és olyan, baloldali kötődéssel nehezen vádolható környezetvédő szervezetek vannak, mint a Védegylet - politikai motivációikról nincs információ. Sőt, ha politika, akkor a szocialisták eddig inkább csendben asszisztáltak a főpolgármester által erőltetett koncepcióhoz, mintsem akadályozták volna azt, a három fős ex-LMP frakció ellenzése pedig nem jelenthet ekkora fenyegetést. A mobilgát-projekt ügyében viszont született már legalább egy ténylegesen politikai döntés: a kormány 389/2012 számú rendelete kiemelt jelentőségűvé nyilvánította a ,,Római-parti árvízvédelmi védmű megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyeket". A határozat pontosan meg is jelöli azokat a területeket, ahol a kiemelt beruházás folyni fog - ezek épp a tervezett mobilgát nyomvonalán fekszenek.
A kormányhatározat tavaly decemberben született, tehát bő két hónappal azelőtt, hogy a Fővárosi Közgyűlés eldöntötte volna, milyen nyomvonalon és milyen árvízi védművet akar építeni. Ráadásul, amikor a kormányhatározat született, több döntéselőkészítő dokumentum - például a környezeti hatástanulmány - még nem is állt rendelkezésre. Ezek hiányában nyilvánvalóan inkább politikai, mint szakmai döntésről lehet beszélni.
Szakértő szemmel
A partra épített mobil gát tervezése rendületlenül halad, információink szerint nagyszámú módosítást hajtottak már végre a nemrég beadott engedélyezési terven, noha a mai napig nincs megnyugtatóan tisztázva a csapadék- és talajvizek várható viselkedésétől kezdve az új part végleges arculatáig számos alapvető szakmai kérdés. A tervező által készített látványtervek például szakértők szerint köszönőviszonyban sincsenek a valósággal: elképzelhetetlen, hogy a tervező képein látható nagy fák megmaradjanak, hiszen árvíz idején ez az alumíniumból készült gátra nézve - a kidőlés veszélye miatt - kezelhetetlenül magas kockázatot jelentene.
A főpolgármester a sokasodó kérdőjelek dacára is igyekszik egzakt, szigorúan szakmai döntésként bemutatni a mobil-gát melletti elköteleződést. Ennek jegyében kért fel - igaz, már a közgyűlés februári, a partra építendő mobil gát koncepciót támogató határozata után - két független intézményt: a Budapesti Műszaki Egyetem Geotechnikai Tanszékét és a Magyar Tudományos Akadémiát, hogy mondjanak véleményt a partra építendő mobilgát tervezetéről. Hogy miért a Geotechnika, és miért nem a témában leginkább kompetens Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszéket, azt nem sikerült megtudnunk - a felkért tanszék pozitív véleménye viszont elég gyorsan megszületett. A tanszék támogató véleménye a főpolgármester kommunikációjában pedig egy ideje már nem mint egy tanszék, hanem mint a Műegyetem véleménye jelenik meg - ami nyilvánvalóan nem igaz. Erre vonatkozó kérdésünkre, hogy t.i. nem kínos-e ez a csúsztatás, a tanszék vezetőjétől, Dr. Nagy Lászlótól nem kaptunk választ.
Hogy a tanszék vezetői személyükben mennyire függetlenek a mobil gát mellett egyre személyesebben elköteleződő főpolgármestertől, arra vonatkozóan érdekes adalék a főpolgármester egyik kiszólása a fővárosi közgyűlés 2011. június 8-i ülésén: ,,Azt még hadd kérjem, Gyula, hogy a Műegyetem talajmechanika, földművek, alapozás, föld alatti műtárgyak tanszékét, Farkas Jóskáékat vond be, ők segíteni fognak." - szólt oda a jegyzőkönyv szerint Tarlós a napirendi pont előterjesztőjének. ,,Farkas Jóska" nem más mint Dr. Farkas József professzor, a Geotechnika Tanszék tanszékvezető-helyettese, a ,,műegyetemi" szakvélemény egyik szerzője. A másik szerző Dr. Nagy László tanszékvezető. Különös módon Farkas professzor ezen a megbízáson túlmenően az MTA Római-parti ad hoc bizottságában is helyet kapott, véleménye tehát mintegy megkettőződve jelenik meg a folyamatban.
Ennél komolyabb összeférhetetlenségi problémát jelent, hogy a tanszék a munkát elnyerő Erbo-Plan Kft. felkérésére külső szakértőként részt vett a tervezésben: személyesen Nagy László tanszékvezető és Mahler András adjunktus dolgoztak a projekten. Nagy László saját cége, a Soiltest Kft. révén már a szentendrei mobilgát tervezésében is részt vett. A tanszékvezető szakmai körökben évek óta elkötelezetten propagálja a mobilgátas technológiát. Vagyis az az etikailag minimum kétes helyzet állt elő, hogy a független szakértőként fellépő tanszékvezető és helyettese azt a tervet véleményezi, aminek a kidolgozásában személyesen a tanszékvezető közreműködött. Nagy László az érdekkonfliktust firtató kérdésünkre azt válaszolta, hogy egyrészt nincs összeférhetetlenség, mivel a tanszéki véleménynek nincs jogi hatálya. Másrészt azt állította, hogy ő személyesen nem vett részt a tervezésben. Ez utóbbi állítást cáfolják a tervezői egyeztetésekről készült emlékeztetők: ezek alapján a tanszékvezető legalább két megbeszélésen jelen volt, véleményt mondott szakmai kérdésekről, illetve konkrét javaslatokkal élt a tervezésre vonatkozóan.
Nagy László másik érve, miszerint a tanszéki véleménynek nincs jogi hatálya, formálisan valóban igaz. Ugyanakkor a szakértői állásfoglalás jelentőségét jól mutatja, hogy - a főpolgármester egyes utóbbi nyilatkozatai szerint - a ,,műegyetemi szakvélemény" az akadémiai állásfoglalástól függetlenül, önmagában is eldöntheti a gátépítés kérdését. Különösen érdekes kérdés a tanszéki szakvéleménnyel kapcsolatban, hogy az miképp foglalhat állást ökológiai, gazdasági és egyéb olyan kérdésekben, amelyeket a véleményezett tervezet ugyan tárgyal, de nem tartoznak a szerzők szakmai kompetenciájába. Ezzel kapcsolatos kérdésünkre Nagy Lászlótól egyelőre nem kaptunk választ.
Ugyanakkor az akadémiai ad hoc-bizottság elnöke, Dr. Bakonyi Péter úgy nyilatkozott, hogy véleménye szerint Farkas professzor tanszéki beosztása, illetve a tervezésben betöltött szerepe nem jelent érdekkonfliktust, az szerinte nem befolyásolja a professzor akadémiai bizottságban képviselt álláspontját. Annyi bizonyos, hogy a kilenc tagú bizottságtól jóval hitelesebb és kiegyensúlyozottabb vélemény várható, mivel a ,,vízépítők" mellett tekintélyes ökológusok, zoológusok és tájépítészek is részt vesznek a munkában.
Az MTA ad hoc bizottságának tagjai
Az Akadémia ad hoc bizottságának elnöke Dr. Bakonyi Péter, a VITUKI volt vezérigazgatója. Tagjai Dr. Berczik Árpád hidrobiológus, zoológus, akadémikus; Dr. Borhidi Attila botanikus, ökológus, akadémikus; Dr. Csemez Attila tájépítész, egyetemi tanár, BCE; Dr. Csoma Rózsa építőmérnök, egyetemi docens, BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék; Dr. Farkas József építőmérnök, egyetemi tanár, BME Geotechnikai Tanszék; Dr. Meggyesi Tamás építészmérnök, egyetemi tanár, BME Urbanisztikai Tanszék; Dr. Vida Gábor ökológus, akadémikus; Dr. Kriska György biológus, az MTA Duna Kutató Intézetének főmunkatársa.
Az ad hoc bizottság eljárásrendjével kapcsolatos kérdésünkre Dr. Bakonyi Péter elnök azt közölte, hogy a bizottsági vélemény kialakítása nem többségi szavazással, hanem kevésbé normatív eljárásban, valamiféle konszenzussal fog megtörténni. Az a bizottsági tag, aki nem ér egyet a közös jelentéstervezettel, legfeljebb különvéleményt fogalmazhat meg - ennek különösebb jelentősége az ügy kimenetele szempontjából nyilván nem lesz. Forrásaink szerint ebben az ügymenetben döntő jelentősége van annak, ki írja meg az első szövegváltozatot.
Árvíz és termékbemutató
,,Tízezreket védene a Római-parti mobil gát" - nyilatkozta nemrég a főpolgármester. Bardóczi Sándor tájépítész hallgatóival kikérte és elemezte az érintett 70 hektáros terület tulajdoni lapjait. Vizsgálatukból az derül ki, hogy mindössze negyven legálisan is lakóingatlannak használt épület található a területen - ezek a két világháború közt épültek, és mindössze kilencvenen laknak itt. A többit lényegében jogellenesen használják lakóépületként.
A hivatalosan 4,8 milliárd költségű mobil gát tehát tulajdonképpen a nemzet ajándéka: az érintett ingatlanok várható értéknövekedéséért semmiféle ellentételezés, kötelezettség nem terheli a tulajdonosokat - ingyen védi a jogellenesen lakásként használt épületeket a partra épülő mobil gát. Némileg. A tervező Erbo-Plan Kft által készített ún. Havária-tervben (PDF) ugyanis a következőt olvashatjuk: ,,Az elöntés számítás (2. sz. melléklet) 4. sz. ábrájáról leolvasható a 10 m-es nyílás esetén kalkulált elöntési idő, amely 2 órára adódik." Vagyis a gát szakadása esetén nagyjából két óra alatt elárasztja a Duna a védett területet - például ha egy nagyobb fa rádől az építményre. Más szakértői vélemények szerint nem zárható ki teljesen annak a lehetősége sem, hogy egy jeges ár, vagy egy nagyméretű uszadék okozzon hasonló sérülést. Egy hagyományos földgátnál ez nem fordulhat elő, ráadásul ilyen méretű egybefüggő mobil gát még sehol a világon nem épült - figyelmeztetnek a mobil gát veszélyeire. Csók László, a főváros árvízi referense néhány éve még maga is hasonló veszélyekre figyelmeztetett.
Megszereztük a tervező által készített Havária-terv számításait megalapozó ún. elöntési számítást (PDF) is. A dokumentum ezt írja az alumínium gát 10 méteres szakadásának következményeiről (9 méter feletti vízállás esetén.): ,,A fenti paraméterekkel végzett számítások eredményei láthatóak a 2. ábrán. A szakadási szelvényen keresztül 445 m3/s vízhozam ömlik a mentett oldalra, aminek eredményeképpen a teljes Római part kevesebb mint két órán belül kerül elöntés alá."
,,A számítások eredményeit figyelembe véve megállapíthatjuk, hogy a védmű tönkremenetele esetén a római parti ingatlanok nagyon rövid időn belül elöntésre kerülnek, a rendelkezésre álló időelőny még a figyelmeztetésre sem elegendő." - áll a Havaria-tervben. Ez nyilván még egészen csekély valószínűségnél is vállalhatatlan kockázat, ezért a Havária-terv leírja a szükséges megelőző intézkedéseket: ,,Az emberi élet veszélyeztetésének elkerülése érdekében a Római-part, Kossuth Lajos üdülőparton a mobil gát által védendő területet ki kell üríteni a Vigadó téri vízmércén mért 800 cm-es vízszint elérésekor, azaz a III. fokú árvízvédelmi készültség elrendelése esetén."
Vagyis a 4,8 milliárd tervezett költségű mobil gát jelentősebb árvíz idején úgy védi meg az üdülőövezeti lakókat, hogy őket a gát mögül kitelepítik. De mi történik akkor, ha - bízva a mobil gát állékonyságában - a Nánási útnál nem készülnek fel e védekezésre? ,,Hozzávetőleg a szakadást követő két óra múlva éri el a víz a Nánási út-Királyok útján fekvő jelenlegi töltést. Mivel annak a nyílásai nem kerültek elzárásra, így akadálytalanul haladhat tovább a Szentendrei út irányába. Az öblözetben a vízszint kiegyenlítődés a 6. óránál történik meg aminek hatására az alábbi területek kerülnek víz alá." - írja az ,,elöntési számítás".
Az ábrán az is jól látszik, hogy ha a mobil gát átszakadása után a Nánási úti meglevő védmű nem képes feltartóztatni a vizet, akkor Csillaghegy - Pünkösdfürdő vagy a Pók utcai lakótelep egyes területeit néhány órán belül 3-5 méteres víz borítja. ,,Összefoglalva a számítások eredményeit megállapíthatjuk, hogy egy töltésszakadás esetén a római parti ingatlanok nagyon rövid időn belül elöntésre kerülnek, a rendelkezésünkre álló időelőny még a figyelmeztetésre sem elegendő. Amennyiben a meglévő árvízvédelmi töltés nyílásai nyitva vannak akkor azokon keresztül Római fürdő, Csillaghegy és Pünkösdfürdő is elöntésre kerül, az időelőny rövidsége miatt itt sincs lehetőség a lakosság kitelepítésére." - írja az ,,elöntési számítás".
A drámainak tűnő lehetséges következmények (“...elöntés esetén, a rövid időelőny miatt a terület kiürítését nem lehet megszervezni. Márpedig az 1 %-os visszatérési idejű árhullám esetén helyenként 1,5 m-nél is mélyebb elöntés alakul ki, amely még a tönkremenetel helyétől viszonylag távol is nagy mozgási energiája miatt az ott lévő emberi életet veszélyezteti." - fogalmaz a “havária terv") megelőzésére a tervező további intézkedéseket javasol: ,,Megelőző intézkedésnek tekintendő, hogy az elsőrendű védvonal mobil gáttal tehermentesített szakaszának kulisszáit az eddigi gyakorlatnak megfelelően zárják, és felkészülnek a védekezésre, hogy a fent említett havária ne okozzon elöntést a Budai öblözetben."
Nevük elhallgatását kérő forrásaink szerint Csók László, a főváros első számú árvízi szakértője többeknek szóban is megerősítette, hogy valóban, magasabb árhullámok esetén úgy fognak készülni a Nánási útnál a védekezésre, mintha a mobil gát nem is lenne. Mást már csak azért sem tehetnek, mert a mobil gát megépítésétől függetlenül továbbra is a Nánási út-Királyok útján húzódik a fővédvonal, itt tehát meg kell fognia a vizet a fővárosnak.
A Geotechnikai Tanszék szakvéleménye összegzően ezt állapítja meg az árvízi biztonságról ,,Véleményünk szerint a Tervező által javasolt nyomvonalon épített (...) mobil árvízvédelmi fallal, valamint a Nánási út - Királyok útja vonalán húzódó földművel együttesen a Csillaghegyi öblözet árvízvédelme kellő biztonsággal megoldható." Laikus is el tudja képzelni, mit jelent ez az ,,együttesen", hogy milyen biztonságot jelent az a gát, ami akkor nyújt kellő védelmet, ha van mögötte egy másik gát, és harmadfokú árvízkészültség idején ki kell telepíteni a gát által védett ingatlanokból a lakókat. A mobil gát sem a tervezők, sem a szakértői vélemény szerint nem jelent tehát elégséges biztonságot nyújtó védelmet harmadfokú árvíz idején, az árvizet végső soron a meglevő, Nánási úti gátnak kell megtartania. Annak a gátnak, amiről az összes tanulmány kimondja, hogy jelenlegi állapotában nem felel meg sem az előírásoknak, sem a feladatának.
A magyar árvízi védekezés történetének legviccesebb pillanatai lesznek, mikor árvíz idején elkezdik erősíteni és magasítani ezt a Nánási úti gátat, amelyiknek - amíg nem szakad át a mobil gát - a Duna felé eső oldalán is csak virtuálisan lesz víz. A virtuális árvíz elleni védekezésnek viszont nagyon is valóságos költségei lesznek: az utolsó nagy árvíznél, 2006-ban a védekezés 700 millió forintba került.
Olcsó védelem?
A lepusztult Nánási úti fővédvonal rendbehozatala helyett mégis egy új árvízvédelmi mű épül a parton. A mobil gát mellett a Geotechnika Tanszék szakvéleménye (PDF) szerint két döntő érv szól: egyrészt a régi gát nem védi a Duna felé eső területet (mint látjuk, a tervezett új sem feltétlenül), másrészt a mobil gát megépítése az olcsóbb megoldás. Az első érvet maguk a szerzők is cáfolják, mikor azt írják, hogy a kellő árvízi biztonsághoz szükség van a meglevő védműre. A költségek kérdése is legalább ennyire relatív. Egyrészt a kezdeti tanulmányok még épp a partra tervezett mobil gátat tartották drágábbnak - az évek során a különböző tervváltozatokban az arányok megfordultak. Névtelenséget kérő forrásaink szerint ugyanakkor az egyik megbeszélésen a tervező maga is úgy nyilatkozott, hogy ,,nincs az a vállalkozó, aki 6 milliárd alatt vállalná" a hivatalos költségbecslés szerint 4.8 milliárd forintba kerülő mobilgát megépítését.
De akármennyibe is fog kerülni, nincs az a mobil gát, ami olcsóbb lehetne a Nánási-Királyok úti változatnál. Az a projekt ugyanis, lévén az unió az árvízvédelmi fővédvonalak építését támogatja, 100 százalékos uniós finanszírozással is megvalósítható lenne. 2007 és 2013 között a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) keretében 180 milliárd forint uniós forrás állt rendelkezésre többek között árvízvédelmi töltések és fővédvonalak fejlesztésére. A Tarlós István vezette főváros nem élt a lehetőséggel, inkább 5 milliárd forintért építtet egy védművet, ami bár az árvíztől csak korlátozottan védi az üdülőtulajdonosokat, visszafordíthatatlanul elpusztítja a főváros egyetlen nagy látogatottságú természetes Duna-partját. A ,,műegyetemi" szakvélemény (Nagy László és Farkas József műve) zöld utat adott a projektnek, az Akadémia ad hoc bizottsága viszont még nem döntött.
Becker András
(Folytatjuk. A teljes cikksorozat itt elérhető.)
Frissítés (2013. május 31.): Tarlós István főpolgármester Facebook-közleményben reagált cikkünkre. A közlemény itt olvasható.
http://atlatszo.hu/2013/05/30/katasztrofat-okozhat-a-romai-parti-mobilgat-figyelm eztetesre-sem-lesz-ido/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
Címkék: állásfoglalástól, eljárásrendjével, érdekkonfliktust, figyelmeztetesre, figyelmeztetésre, tehermentesített, rendelkezésünkre, megvalósításával, megállapíthatjuk, szövegváltozatot, elképzelhetetlen, döntéselőkészítő, kormányhatározat, finanszírozással, lakóingatlannak, figyelmeztetett, kezelhetetlenül, vízgazdálkodási, árvízkészültség, állékonyságában, valószínűségnél, eredményeképpen, figyelmeztetnek, szakvéleménnyel, kompetenciájába, vezérigazgatója, egyeztetésekről, kiegyenlítődés, feltartóztatni, talajmechanika, főpolgármester, akadálytalanul, intézkedéseket, cikksorozatunk, elköteleződést, következmények, üdülőövezeti lakókat, gátszakadás esetén, főváros álláspontját, római-parti védmű, döntések mögött, legfontosabb szakmai, szakértők elfogulatlanságát, ügyben döntést, másik felet, adott beruházás, nagymarosi vízlépcső-építés, akkori párt-, mobilgátat bíráló, védmű Orbán, partra tervezett, szocialisták eddig, Tarlós István, Orbán Viktor, Fővárosi Közgyűlés, Budapesti Műszaki Egyetem Geotechnikai Tanszékét, Magyar Tudományos Akadémiát, Vízgazdálkodási Tanszéket, Nagy Lászlótól, Farkas Jóskáékat, Farkas Jóska”, Farkas József, Geotechnika Tanszék, Nagy László, Erbo-Plan Kft, Mahler András, Soiltest Kft, Bakonyi Péter, Tagjai Dr, Berczik Árpád, Borhidi Attila, Csemez Attila, Csoma Rózsa, Vízgazdálkodási Tanszék, Geotechnikai Tanszék, Meggyesi Tamás, Urbanisztikai Tanszék, Vida Gábor, Kriska György, Duna Kutató Intézetének, Bardóczi Sándor, Csók László, Kossuth Lajos, Energia Operatív Program, Becker András,
|
|
|
|
|
|
| üdülőövezeti lakókat, gátszakadás esetén, főváros álláspontját, római-parti védmű, döntések mögött, legfontosabb szakmai, szakértők elfogulatlanságát, ügyben döntést, másik felet, adott beruházás, nagymarosi vízlépcső-építés, akkori párt-, mobilgátat bíráló, védmű Orbán, partra tervezett, szocialisták eddig, főpolgármester által, mobilgát-projekt ügyében, ténylegesen politikai, határozat pontosan, kiemelt beruházás, tervezett mobilgát, kormányhatározat tavaly, kormányhatározat született, környezeti hatástanulmány, partra épített, nemrég beadott, tervező által, tervező képein, alumíniumból készült, kidőlés veszélye, sokasodó kérdőjelek, mobil-gát melletti, közgyűlés februári, partra építendő, témában leginkább, felkért tanszék, tanszék támogató, főpolgármester kommunikációjában, tanszék vezetőjétől, tanszék vezetői, főpolgármester egyik, fővárosi közgyűlés, jegyzőkönyv szerint, napirendi pont, másik szerző, megbízáson túlmenően, munkát elnyerő, szentendrei mobilgát, tanszékvezető szakmai, mobilgátas technológiát, független szakértőként, tervet véleményezi, kidolgozásában személyesen, tanszékvezető közreműködött, érdekkonfliktust firtató, tanszéki véleménynek, tervezői egyeztetésekről, tanszékvezető legalább, tervezésre vonatkozóan, szakértői állásfoglalás, főpolgármester egyes, akadémiai állásfoglalástól, gátépítés kérdését, tanszéki szakvéleménnyel, miképp foglalhat, véleményezett tervezet, szerzők szakmai, tervezésben betöltött, professzor akadémiai, kilenc tagú, bizottsági vélemény, ügymenetben döntő, első szövegváltozatot, területen –, többit lényegében, nemzet ajándéka, érintett ingatlanok, tulajdonosokat –, jogellenesen lakásként, partra épülő, tervező Erbo-Plan, következőt olvashatjuk, elöntés számítás, védett területet, nagyméretű uszadék, hagyományos földgátnál, főváros árvízi, fenti paraméterekkel, szakadási szelvényen, mentett oldalra, teljes Római, számítások eredményeit, védmű tönkremenetele, római parti, rendelkezésre álló, szükséges megelőző, emberi élet, szakadást követő, vízszint kiegyenlítődés, alábbi területek, , ,
|
|
|
|
|
2024. április
| | Hét | Ked | Sze | Csü | Pén | Szo | Vas | |
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | |
| 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | |
| 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | |
| 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | |
| 29 | 30 | |
| |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
0 db bejegyzés |
| e év: |
0 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 334
- e Hét: 2256
- e Hónap: 6001
- e Év: 159497
|
|
|
Offline
