Regisztráció  Belépés
lambert.blog.xfree.hu
Bár úgy tűnik ma, mintha csak a hamisak, a gazok és gonoszok számára gyümölcsözne az élet; ne irigyeld őket! Összeomlik alattuk a csalásra épült világ. A jövend... Magyar Anya
2006.07.04
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/11 oldal   Bejegyzések száma: 101 
Lelkigyakorlatok
  2006-10-31 00:20:38, kedd
 
  Lehet, hogy kétségek merülnek fel a vágyakozó-hívővel kapcsolatban, aki azért fordul Istenhez, hogy enyhítsen szenvedésén. Az a kérdés, hogy az ilyen hívőt, lehet-e hívőnek nevezni? A földön nincs senki, aki teljesen mentes lenne mindenfajta szükséglettől. Mindenki függ másoktól, szükségletei kielégítésében, nemde? A tárgyakra irányuló szükséglet önmagában rossz; de még rosszabb olyasvalakire támaszkodni e szükségletek kielégítésében, aki olyan, mint mi. A vágyakozó-hívő nem egy másik emberhez, hanem az Úrhoz fordul, Akiben bízik, Akit tisztel. Neki könyörög, hogy adja meg, amire szüksége van. Bár nem jó a kívánság, de ezen az úton mégis elkerüli a nagyobb rosszat, hogy Istenhez viszonyítva alacsonyabb-rendűbe veti bizalmát. E hozzáállás magasabb-rendű mivolta abból tűnik ki, hogy tudod, nem az a fontos, amit kérsz, hanem az, akitől kérsz. A cél az Úr. Az Úr ad. Egyedül az Úr Kegye áld meg... Ha hited az Úrra irányul, biztos lehetsz benne, hogy a vágyakozó-hívő állapot valóban kiváló.
A hívők három típusát említjük: a beteg-hívőt , a vagyonra áhítozó hívőt és a bölcsesség keresőjét . Mind valamilyen formában imádja az Urat. Azért keresik, hogy céljaik, vágyaik megvalósuljanak. Természetesen mindegyik folyamatosan imádja, és állandóan imádkozik az Úrhoz; mindig Rá gondol. A Bölcs a negyedik fajta hívő. Egyedül a Bölcs bír igazi hittel az Egyetlenben , a többiek nem . Az utóbbiak tárgyakhoz, vagy kívánatos állapotokhoz ragaszkodnak, és csak emiatt kötődnek az Úrhoz. Nem csak az Úr hívei, de egyúttal a tárgyi világé is. A Bölcs nem emeli szemét semmi másra, csak az Úrra. Ha mégis, akkor is mindenben az Urat látja. Ezért jelenti ki az Úr, hogy a Bölcs a legkedvesebb számára. Természetesen az Úr számára minden ugyanaz; de azok közt, akik elérték Jelenlétét, a Szeretet nyilvánvaló, a direkt tudás azonnali, nyomban megtapasztalható, felismerhető. Ebből következik, hogy a Bölcs áll legközelebb az Úrhoz, így a legkedvesebb.
 
 
0 komment , kategória:  Lélekemelő írások,gondolatok  
Reményik Sándor:Azt mondják
  2006-10-31 00:15:02, kedd
 
  Reményik Sándor : Azt mondják...

Azt mondják, hogy fényt hintek szerteszét
-Én olyan sötétnek tudom magam.-

Azt mondják, köszöntésem: békesség.
-S be nyugtalan vagyok, be nyugtalan!-

Azt mondják, dalom ír és enyhülés,
És több mint szépség: jócselekedet.

-Bennem dúl a magamra-ismerés,
s meakulpázva verem a mellemet.-

Azt mondja, aki találkozik velem,
Hogy tőlem kapott ajándékot.

-S én tehetetlen, sajgó kínnal érzem,
Hogy mindenkinek adósa vagyok.-

Ó Barátaim, ha egy FÉNYSUGÁR
Lelketekig hullt, át lelkemen:

Nem az enyém az a fény, csak bennem jár,
Istennek köszönjétek, - ne nekem.
 
 
0 komment , kategória:  IRODALOM/VERSEK  
A Reformáció Ünnepe
  2006-10-31 00:09:57, kedd
 
  Október 31-én a reformációra emlékezünk. Arra a napra, amikor 1517-ben Luther Márton a wittenbergi vártemplom kapujára kiszögezte az a 95 tételt, amely alapjaiban megrengette a keresztyénséget.A 95 tézisben főleg a pénzért szerezhető bűnbocsánat ellen tiltakozott. A katolikus egyházból követői kiszakadtak, és létrehozták a ma is működő református vallást. A változást jól jelzi a szimbólumváltozás - a kereszt helyett a csillag, a halál helyett a születés dicsőítése.
Először Luther Márton, majd őt követően Kálvin János és a reformátorok egész sora kemény harcban állt ki a pápaság tanításaival szemben, a hitből való megigazulás tiszta evangéliumi tanítása mellett (Rm. 3,20-28). Hirdették, hogy az ember Isten kegyelméből, Jézus Krisztus váltsága által nyer üdvösséget, és nem a törvény vagy a jócselekedetek révén.
Az akkor élő vallásos emberek számára ez az új, tiszta bibliai tanítás arra irányította a figyelmet, hogy Istent magát is meg lehet ismerni, és pusztán a Biblia olvasása hitet képes ébreszteni az emberben. Az újjászületett ember és az Isten között kapcsolat jöhet létre, a hívő ember az Ő vezetése alá kerülhet. Mindez nem azért történhet meg, mert az én cselekedeteim kedvesek az Úr előtt, nem azért, mert többet dobok a perselybe, azért sem, mert sokszor mondok el egy imádságot, hanem mert Isten Jézus Krisztus érdeméért elfogad engem, mint bűnös embert.
Ezek a gondolatok újak voltak a középkor vallásos emberei számára, akik eddig saját nyelvükön nem is olvashatták a Szentírást, Isten kegyelméről és a hit dolgáról csak vakok módjára tapogatóztak.
Luther Márton Istentől kellő erőt és bölcsességet kapott a Biblia német nyelvre való lefordításához, ugyanúgy, mint a mi Károli Gáspárunk, aki nem sokkal később, 1590-ben magyarra fordította a teljes Szentírást.
A reformáció éveit követően Isten hirdetett szava mellett a Biblia egyre több kézbe kerülhetett, Jézus Krisztus követése a naponkénti bibliaolvasással sokak számára világos útmutatást hozott, kiapadhatatlan forrássá lett.
A reformációra emlékező hívektől Isten megkérdezi, azon az úton járnak-e, mint amikor elhívta őket az Ő követésére. Arra is figyelmeztet, hogy meg lehet újulni a hitben, lehet újat kezdeni a Jézus Krisztussal való kapcsolatunkban. Az Ő ajtaja mindenki előtt nyitva áll. Lehet hozzá mindig újra - nem csak a megtéréskor - visszatérni, Tőle újra, meg újra megújulást kapni.


Luther Márton: Erős vár a mi Istenünk

Erős vár a mi Istenünk,
Kemény vasunk és vértünk.
Inségben együtt van velünk,
Megvált és harcol értünk.
Kél az ősi rossz,
Bajvető gonosz,
Csel vad fegyvere,
Erőszak ővele,
A földön ő az első.

Önnön erőnk csak délibáb
És bizony esnénk estén.
De harcba küldte Egy Fiát
Értünk maga az Isten.
Kérded-é, ki az?
Jézus, az igaz.
Sok had, Egy a fő,
Nincs Isten más csak Ő,
Krisztus a Győzedelmes.

S ha földön ördög nyüzsgene
És elnyelni akarna,
Meg nem riadnánk - ellene
Győz hitünk diadalma.
A világi úr
Tombolhat vadul,
Semmit sem tehet,
Ő megítéltetett.
Megrendül egy szavunkra.

Él, áll az ige igazul,
Akárki vesse-hányja.
Táborainkra száll az Úr
Szent Lelke, adománya.
Jóhír, nő, család,
Jószág, test, világ
Veszhet, vihetik
Veszendő kincseik', -
Miénk marad az ország.

Bódás János: Károli Gáspár

A legnagyobbaké között
kell ragyogni nevednek.
Letünt már az idő, mikor
papi dölyf, vakság megvetettek,
s kárhozott voltál és eretnek.

Voltak dicső, nagy hőseink,
kik életüket a szabadság
oltárán bátran bemutatták.
Ám a te győztes regimented
könyvek voltak, nagy pergamentek,
füstszínűvé vált fóliások
és egér rágta szentírások.
Kis lúdtoll volt csak fegyvered.
Nem kellett puska, kard, se ló,
így lettél te honfoglaló
s a műved ma is szentség:
ránk hagytad édes anyanyelvünk
gyönyörű tündérkertjét.

Így látlak:
Hosszú pipaszárral
ülsz a mécsesnél. Könyvek, árkusok
az asztalon. S tollad alól az Úr
szava édes, magyar nyelven buzog,
fény és vigasz rajtad keresztül árad...

Szenci Molnár, (önkéntes kis küldöncöd)
egy fidibusszal meggyújtja pipádat...


OKTÓBER

Áldott az ember,
aki kezébe vette az Igét.
S áldott az Ige!
Embert formáló erő.
Végy kézbe ma is bennünket!
Várakozó szívvel hajlunk föléd.
Reformáld botladozó életünk!
 
 
2 komment , kategória:  HIT  
Egyházi humor
  2006-10-31 00:06:24, kedd
 
  Egyházi humor

Egy fiatal fiú belép szerzetesnek, ahol némaságot kell neki fogadnia. Az a
szabály, hogy csak minden 10 évben szólhat két-két szót. Az első 10 év eltelte
után behívatja magához a kolostor főnöke, és megkérdezi, mit akar mondani.
- Kemény ágy. - mondja a már nem is olyan fiatal szerzetes.
Megint eltelik 10 év, megint behívatják, hogy mondhat két szót.
- Rossz étel - mondja a szerzetes.
A 30. év eltelte után megint behívatják, hogy mondjon két szót.
- Ezennel felmondok. - mondja a szerzetes.
- Jobb is ha elmész - mordul rá főnök. - Amióta itt vagy nem csinálsz mást,
mint panaszkodsz.
 
 
0 komment , kategória:  HUMOR  
Lelkigyakorlatok
  2006-10-30 00:11:26, hétfő
 
 
Manapság mindenféle ember bölcsnek nevezi magát. Tán nem tudják, hogy a Bölcset bizonyos tulajdonságok jellemzik. Olyan tulajdonságok, amik hitelességét bizonyítják. Kijelentései saját tapasztalatain alapulnak, amelyek megmutatták neki, hogy Isten minden. E tapasztalat állandó befogadása a Bölcs igazi jele. Aki felismeri az Urat minden lényben, és Akinek minden lényben otthona van, s ezáltal rászolgált, hogy Bölcsnek nevezzék, az tényleg BÖLCSNEK mondható. Ők valóban megtapasztalták a Bölcsességet. A többiek, akik bölcsnek nevezik magukat, csak elnevezésükben azok. Mi is pontosan a Bölcsesség ? Ama tudás birtoklása, ami által mindent ismersz, mindent tudsz, és ami képessé tesz arra, hogy e tudást mindenki mással megoszd.
Tetteidet megkülönböztetés után válaszd meg , akkor belépsz a szellemiség-lelkiség örök törvényeinek keresői közé, ami átformálja a tudat hullámait, rezgéseit. Végül mélyülj el a Megszabadulás problémájában az Isten-keresés segítségével. Végezz lelkigyakorlatot , ami meggyőz az Egyetlen létének valóságáról, a sokféleség valótlanságáról, és arról, hogy a világ Istenen alapszik.
A tapasztalattal érkező Bölcsesség a tenger ihatatlan, sós vizével összehasonlítva olyan, mint az esővíz. A nap sugarai közvetítésével a só kiválik a vízből - az édes, tápláló vízpára fölemelkedik az égbe. A lelkigyakorlat is olyan, mint a napsugár; a fizikait metafizikussá finomítja, könnyűvé teszi.
 
 
0 komment , kategória:  Lélekemelő írások,gondolatok  
Böjte Csaba levele
  2006-10-30 00:04:01, hétfő
 
  Csaba testvér levele:

Őszinte levél minden Magyar emberhez!

Többen is kérték, hogy menjek a Kossuth térre és szóljak az ott egybegyűlt
emberekhez, az evangélium, az élő Isten nevében. Október 23, a szörnyű
Magyar verés napja után is, sokan kérdezik, hogy egy keresztény embernek
ilyen helyzetben mit a teendője?
Úgy érzem, hogy nekünk Istenre figyelő embereknek válaszolnunk kell ezekre
a kérdésekre, még akkor is, ha nehéz. Imádkozás közben három gondolat
fogalmazódott meg bennem, melyet alázattal megosztok veletek.

1. Annak idején 2004. december 5-én is azt éreztem, hogy Gyurcsány Ferenc
uszítására az én magyar állampolgárságomat el lehet vitatni, de a
jókedvemet, az életbe, a szeretetbe vetett hitemet, keresztény reményemet
nem, azt csak én adhatom oda. Úgy gondolom, hogy ezek olyan értékek,
melyekről soha semmilyen körülmények között nem szabad lemondanunk. Nem
szabad hagyni, hogy a szomorúság, a gyűlölet, a reménytelenség eluralkodjon
rajtunk. Soha, semmilyen körülmények között nem szabad letérnünk a
szeretet, a remény, megváltónk, Krisztusunk által mutatott útról.

2. A szentírásban szereplő vezetők közül volt olyan, aki elvesztette a nép
és Isten bizalmát. Saul király letért arról az Útról, melyre Isten
állította. Az Úr parancsára a próféta felkente helyette Dávidot, akinek
menekülnie kellett haragvó királya elől. Egy alkalommal egy barlangban
bujkált katonáival Dávid, és a király egyedül ebbe a barlangba vonult
vissza, hogy könnyítsen magán. Dávid egyik katonája meg akarta ölni a nép
kegyéből kiesett vezetőt, de Dávid leintette, és azt mondta, ne emeld a
kezed rá, "mert király marad, míg az ideje ki nem telik". Döbbenetes: Dávid
nem engedett az erőszaknak. Hiszem, hogy az erőszak, a vérontás nem szül
igaz holnapot. Őszinte tisztelettel hajtom meg fejemet népem előtt, amiért
ilyen nagy türelemmel viseli sorsát. Saullal, a saját emberei számoltak
le.

Gyurcsány Ferenc Balaton-parti beszédében saját pártját, meg a vele együtt
kormányzó Liberális pártot illette hihetetlenül kemény kritikával. A
történelmi magyar baloldalt és a Liberális pártot nem hiszem, hogy valaha
valaki ennyire keményen, durván elítélte volna. Október 23-án, Gyurcsány
Ferenc megverette - válogatás nélkül - az utcán lévő Magyar embereket.
Olyan bűnt követett el, melyre semmilyen mentsége nincs, s mellyel nevét
örökre beszennyezte.

Úgy gondolom, hogy a jelenleg hallgató kormánypárt politikusainak két
választási lehetőségük van. Az egyik, hogy elfogadják Miniszterelnökük
kritikáját, aki hazudozó, csaló, lusta embereknek nevezte őket, és hogy a
pozíciójukat mentse, kész volt ártatlan emberek vérét ontatni. A másik
alternatíva, az, hogy tiltakozva kikérik maguknak az elhangzottakat, és azt
mondják, hogy a Miniszterelnök szava rágalom és megszólás, mert nem igaz,
hogy a Magyar baloldal és a Liberális párt csalókból, hazugokból,
semmittevőkből állna, és nem kérnek olyan hatalomból, melynek kezéhez vér
tapad.

Meg vagyok győződve arról, hogy nagyon sok értékes ember van a két
kormánypártban. Meg vagyok győződve arról, hogy ezekben a pártokban nagyon
sokan az elmúlt években is erejüket megfeszítve dolgoztak a Magyar nép
javán. Hiszem, hogy e két párt ideológiájában nincs helye az erőszaknak,
idős emberek, asszonyok fényes nappal való megveretésének, kivont karddal
nemzeti ünnepre összegyűlt emberek közé vágtató rendőröknek. Úgy gondolom,
hogy a két kormánypárt le kell, hogy üljön, és külső behatás nélkül e két
alternatíva között választaniuk kell.

Tiszta szívvel imádkozom, hogy ez a két párt - kerüljön bármilyen áldozatba
is- , de saját múltjuk nagy vezéregyéniségeik szellemében az igazság és az
élet mellett döntsenek. Egészen biztos, hogy ha nem hátrálnak ki felemelt
fővel ebből a botrányból, akkor rájuk fog égni a képmutató, hazug, csaló, a
saját nemzetére kezet emelő jelző, és ugyanaz lesz a sorsuk, mint azoknak a
pártoknak, melyek a történelem során vért ontottak. Amennyiben kormányzó
politikusaik mellett kiállnak ezen pártok tagjai, osztozni fognak a
felelősségben, és az utókor ítéletében is. Senkit nem érdekel Hitler jó,
vagy rossz szándéka. Agresszív, erőszakos kezéhez vér tapadt, és ezért
pártjával együtt méltó volt az ítéletre.

3. Hiszem, hogy egy ház, egy ország csak hitből, munkából, összefogásból,
áldozatból épülhet fel. Gyermekeimnek én is, mint oly sokan e Kárpát-
medencében szeretnék otthont, hazát építeni az Európai Unió által adott
keretek között, hogy felemelt fővel, örömteli szívvel együtt élhessenek
békében más szabad népek gyermekeivel. Magánvagyonom nincs, de az időmnek
ura vagyok, éppen ezért vállalok 100 beszédet, elmélkedést határon belül
kívül, ott ahova hívnak, és az ott begyűlt összes adományt felkínálom egy
"Nemzeti Megmentő Alapba".

Arra buzdítok minden jó szándékú Magyar embert, éljen bárhol e nagyvilágon,
hogy egy szívvel-egy lélekkel ajándékozzuk meg nemzetünket bizalmunkkal és
erőnkhöz képest anyagiakkal is. Most nemzetünk nem az életünket, vérünket
kéri, de ezekben a nehéz gazdasági időkben, jó lenne nemzeti összefogás,
hogy gyermekeinket, betegeinket, bajban lévő testvéreinket segíteni tudjuk.
Éppen ezért arra biztatok minden jóakaratú magyar embert, hogy adjunk 100
munkaórát életünkből a közös holnapunkért.
......
Kisebb testvéri szeretettel, Csaba t.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Nemzeti büszkeségünk
  2006-10-30 00:02:42, hétfő
 
  Nemzeti büszkeségünk

Egy magyar és egy amerikai a nemzeti vívmányokról beszélgetnek. Így az amerikai:
- We have George W. Bush, Stevie Wonder, Bob Hope and Johnny Cash!
Mire a magyar:
- We have Ferenc Gyurcsány, no wonder, no hope and no cash!
 
 
0 komment , kategória:  HUMOR  
Lelkigyakorlatok
  2006-10-29 00:27:21, vasárnap
 
  A bölcs mentes a tévedéstől . Nem hatnak rá a tulajdonságok : a szenvedélyesség , tehetetlenség , de még a szentség sem. A tudás keresője ettől különböző. Idejét a szüntelen Isten felöl elmélkedés tölti ki, cselekedeteit jámborság és istenfélelem jellemzi, gondolatai szentek. Az Isten-imádó és a beteg viszont felemelő tapasztalatokat gyűjt, a valós és nem valós köti le gondolatait, és Isten keresőjévé formálja magát. Ők később Bölccsé válnak, ami védettséget jelent számukra. Így érik el a célt, lépésről-lépésre. Nem érheted el a célt egyetlen ugrással.
Az óceánból vett víz sós - a könyvekből szerzett tudáshoz hasonló. A folyóból vett víz íze más, édesebb. Ez a tapasztalatokból szerzett tudáshoz hasonlít. Értékeld többre a tapasztalatból szerzett bölcsességet, és tedd gyakorlattá a mindennapi életedben! A jó tulajdonságok - mint a kedvesség, együttérzés, részvét, szeretet , önfeláldozás - által az ember rászolgál arra, hogy hívőnek , bölcsnek nevezzék, aki elérte a függetlenséget a külvilágtól.
 
 
0 komment , kategória:  Lélekemelő írások,gondolatok  
Az élet értelme
  2006-10-29 00:14:06, vasárnap
 
  Mese az élet értelméről (Ismeretlen szerző)

Főiskolai előadások és hosszú értekezletek végén gyakran hangzik el a kérdés: "Van valakinek kérdése?" Akkor, amikor a hallgatóságot már úgyis elárasztották információval, és különben sincs több idő. Ilyenkor az embernek biztosan lenne egy-két kérdése. Például: "Mehetünk már végre?" vagy "Mi a fenére volt jó ez az egész értekezlet?" vagy "Hol lehet itt inni valamit?" A gesztus célja gondolom az, hogy az előadó jelezze vele, mennyire nyitott, de ha valóban felteszel egy kérdést, az előadó is, a közönség is gyilkos tekintettel néz rád. És mindig akad egy hülye - egy stréber idióta -, akinek van kérdése. Az előadó pedig válaszol rá. Azzal, hogy nagyrészt elismétli azt, amit egyszer már elmondott.
De ha még maradt egy kis idő, és egy kis csend támad a felszólítás után, általában fel szoktam tenni a kérdések kérdését: "Mi az élet értelme?" Az ember sohasem tudhatja, hátha valaki tudja rá a választ, és nagyon bánnám, ha lemaradnék róla, csak mert túl nagy a társadalmi gátlásom ahhoz, hogy én tegyem fel a kérdést. Amikor viszont felteszem, rendszerint abszurd húzásnak tekintik - az emberek nevetnek, bólogatnak, összepakolják a cuccaikat, és az értekezlet ezzel a nevetséges megjegyzéssel véget is ér. Egyszer, egyetlenegyszer történt csak meg az, hogy feltettem a kérdést, és komoly választ kaptam rá. Olyat, mely máig emlékezetes a számomra.
Mindenekelőtt el kell mondanom, hol történt, mert maga a színhely is különös jelentőséggel bír. Görögországban vagyunk. Egy Gonia nevezetű falu közelében, Kréta szigetének egyik sziklás öblében áll egy görög ortodox rendház. Mellette, a rendház által adományozott telken működik egy intézet, amelyet az emberek közötti megértésnek és megbékélésnek, különösen pedig a németek és a krétaiak egymáshoz való újbóli közeledésének szenteltek. Valószínűtlen feladat, tekintve a háborús idők keserű emlékét. A helyszín azért lényeges, mert az épület a malemi kis tábori repülotérre néz, ahonnan a náci ejtőernyősök megszállták Krétát, és ahol a parasztok konyhakéseket és kaszákat forgatva megtámadták oket. A megtorlás rettenetes volt. Egész falvak lakosságát állították sorba és lőtték agyon, amiért megtámadták Hitler elit alakulatait.
Magasan az intézet fölött temető van, benne egyetlen kereszt, amely a krétai partizánok tömegsírját jelöli. Az öböl túloldalán pedig, egy másik hegyen van a náci ejtőernyősök katonai temetője. Az emlékműveket úgy helyezték el, hogy mindenki lássa őket, és örökké emlékezzenek az eseményre. Végül is a krétaiak egyetlen fegyvere a gyűlölet maradt, és sokan megesküdtek, hogy ezt a fegyvert soha nem fogják letenni. Soha többé.
A történelem eme vészterhes díszletei között, ezen a helyen, ahol a gyűlölet sziklája vastag és kemény, törékeny paradoxon egy olyan intézet léte, amelyet a háború ejtette sebek begyógyítására hoztak létre. Hogy került ez ide? A válasz egy férfi neve. Alexander Papaderoszé. Filozófusdoktor, tanár, politikus, athéni lakos, de ennek a földnek a szülötte. A háború végeztével arra a meggyőzödésre jutott, hogy a németek és a krétaiak sokat nyújthatnak egymásnak - sokat tanulhatnak egymástól. Hogy példát mutathatnak. Mert ha ők képesek egymásnak megbocsátani és alkotó kapcsolatot létrehozni, akkor minden nép képes rá.
Hogy rövidre fogjam a történetet, Papaderosznak sikerült. Az intézet valóra vált - eszmecsere terepe lett az iszonyat színhelyén -, és valóban alkotó együttműködés forrásává vált a két ország között. Már több könyvet is írtak azokról az álmokról, amelyek azáltal váltak valóra, amit az egyik nép a másiknak adott e helyen.
Mire én az egyik nyári ülésszakra az intézetbe érkeztem, Alexander Papaderosz már élő legenda volt. Elég volt egy pillantást vetni rá: energia, fizikai erő, bátorság, intelligencia, szenvedély és lendület sugárzott belőle. Amikor pedig elbeszélgetett, vagy kezet rázott vele az ember, vagy jelen volt, ahol beszélt, megtapasztalhatta kivételesen felvillanyozó emberségét. Kevés férfiú ér fel saját hírnevéhez, amikor közelebbről megismeri az ember. Alexander Papaderosz kivétel ez alól. A görög kultúrával foglalkozó, és a Papaderosz által Görögország minden vidékéről meghívott értelmiségiek és szakemberek vezette kéthetes szeminárium utolsó déleőttjének utolsó eloadásán Papaderosz felemelkedett a terem végében álló székéről, előrement, ott megállt az egyik nyitott ablakon beözönlő ragyogó görög napfényben, és kinézett. Mi pedig követtük a tekintetét az öblön át egészen a német temetőt jelző vaskeresztig. Azután megfordult. És előadta a rituális gesztust: - Van valakinek kérdése? Csend ülte meg a termet. Ez a két hét egy egész életre elegendő kérdést vetett fel, de pillanatnyilag csak a csönd létezett.
- Nincs kérdés? - Papaderosz tekintete végigpásztázott a termen. Nos jó. Föltettem a kérdést.
- Dr. Papaderosz, mi az élet értelme?
A szokásos nevetés jött válaszul, mindenki indulásra készen mocorgott. Papaderosz kezével csendet intett, és hosszasan rám nézett, szemével azt firtatva, komolyan kérdeztem-e. A szememből pedig azt olvasta ki, hogy igen.
- Rögtön válaszolok a kérdésére. Nadrágzsebéből elővette tárcáját, egy darabig egy bőr pénztárcában kotorászott, aztán kihalászott egy apró, kerek tükröt, nagyjából akkorát, mint egy negyeddolláros. És a következőket mondta:
- Kisgyermekkoromban, a háború alatt nagyon szegények voltunk, egy eldugott faluban éltünk. Egy nap az úton találtam egy darabokra tört tükröt. Egy német motorbiciklit lőttek ki azon a helyen. - Megpróbáltam összeszedni a tükör összes darabját, hogy összerakjam, de lehetetlen volt, így csak a legnagyobb darabot tartottam meg. Ezt itt ni. Aztán egy kövön kör alakúra csiszoltam. Játszani kezdtem vele, mint valami játékszerrel, és elbűvölt az, hogy olyan sötét helyekre tükrözhetem vele a fényt, ahova a nap sohasem sütött be - mély lyukakba, repedésekbe és sötét beugrókba. Sportot űztem abból, hogy fényt bocsássak a legeldugottabb helyekre is.
- Megtartottam a tükröcskét, és ifjúkorom üres pillanataiban elővettem. És újra elfogadtam a játék nyújtotta kihívást. Amikor férfivá értem, rájöttem, hogy ez nem egyszerűen gyermekjáték, hanem annak a metaforája, hogy mit is kezdhetek az életemmel. Rájöttem, hogy nem én magam vagyok a fény, még csak nem is a fényforrás. De a fény - az igazság, a megértés, a tudás - létezik, és sok sötét helyen csak akkor fog fényleni, ha én odatükrözöm. Csak egy szilánkja vagyok annak a tükörnek, amelynek teljes alakját és formáját nem ismerem. Ennek ellenére azzal, ami a rendelkezésemre áll, fényt tükrözhetek a világ sötét zugaiba - az emberek szívében lévő fekete foltokra -, és némely emberekben bizonyos dolgokat megváltoztathatok. Ez az, amire én törekszem. Ez az én életem értelme.
Aztán fogta a tükröcskéjét, óvatosan tartva befogta az ablakon beáramló nappali fény sugarait, és az arcomra meg a padon összekulcsolt kezemre irányította.
Sokat elfelejtettem már abból, amit azon a nyáron a görög kultúráról tanultam. De emlékezetem tárcájában még ma is ott hordok egy kicsiny kerek tükröt.


 
 
2 komment , kategória:  TÖRTÉNETEK,ÍRÁSOK,HÍREK  
Fontos e-mail!
  2006-10-29 00:12:34, vasárnap
 
  Küldd tovább, de aztán tényleg! :-))

Ha olvasás nélkül kitörlöd ezt az e-mailt, akkor neked tényleg nincs szíved! Küldd tovább, de aztán tényleg! Ugyanis Fatima el Abdullah Omar Dzsihad Kalifa Hamasz Dzsamburi 114 éves, szőke, tősgyökeres stockholmi kislány, többszörösen áttételes, súlyos anorákban szenved.
Ezért apukája, Björn Allah bin Vejnemöjnen egyezséget kötött a Világkereskedelmi Kamarával, hogy ha valaki elolvassa ezt az e-mailt, és nem törli ki, hanem kinyomtatja, és zöld szövegkiemelő filccel megjelöli a szövegben szereplő összes olyan határozatlan nevelőt, amely jambikus pentameterben íródott és főnévi igenév előtt áll, továbbá ezen kinyomtatott példány felmutatása mellett a karancsi ABC-ben három darab friss vajas zsemlét vásárol, akkor az egyik zsemle árát a Világkereskedelmi Kamara arra fogja fordítani, hogy minden tavaszi napéjegyenlőségtől számított első holdtölte után született vörös harántcsíkos kiscica fényképét elküldi Fatimának, ezzel járulva hozzá, hogy a kislány megnyerhesse az iskolai papírgyűjtő versenyt.
Ha van szíved - márpedig miért ne lenne -, ne törlöd ki ezt az e-mailt, hanem küldd tovább legalább harmincnégy barátodnak!!!
Ugyanis például:

- Monica Lewinsky nem küldte tovább, ezért másnap orálisan ki kellett elégítenie Bill Clintont.
- Kovács István csepeli öntőmunkás továbbküldte, ezért másnap nyert a céllövöldén egy piros alapon fehér pöttyös vattamacit.
- Szaddám Huszein nem küldte tovább, le is rohanták Irakot.
- Kovács Hajnalka erotikus egyéni vállalkozó és szellemi szabadúszó sem küldte tovább, másnap HIV-et, Hepatitis C-t és szifiliszt kapott egyszerre, ráadásul az öngyújtójával tök véletlenül leégette a haját, majd elesett és eltört huszonhárom csontja, később pedig levágta a lábát a villamos, fél szemét kicsapta a saját melltartópántja, mire az egyik melléből kiesett a szilikon.

Úgyhogy ne törölj, küldj! Köszi a segítségeteket!
 
 
0 komment , kategória:  HUMOR  
     1/11 oldal   Bejegyzések száma: 101 
2006.09 2006. Október 2006.11
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 101 db bejegyzés
e év: 436 db bejegyzés
Összes: 22840 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 4211
  • e Hét: 17142
  • e Hónap: 84389
  • e Év: 2213917
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.