Belépés
maroka.blog.xfree.hu
"Legyen béke és szeretet szívedben Boldogságod sose érjen véget" Antal Mária
1951.01.15
Online
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 6 
Magyar himnusz
  2007-08-14 22:01:44, kedd
 
  Magyar himnusz

Egy koncerten énekelték.

HIBÁS VIDEÓ BESZÚRÁS!
 
 
0 komment , kategória:  augusztus 20  
Országunk zenélő szökőkútja
  2007-08-14 21:44:33, kedd
 
  Kedves Olvasóim!

Elhívom Önöket a Margitszigetre a zenélő szökőkúthoz.
Országunk büszkesége a csodálatos szökőkút
A sziget 1901-ig csak csónakkal volt megközelíthető, ekkor épült meg a Margit hídnak a szigetre vezető szárnyhídja, majd 1950-től a sziget északi csúcsának meghosszabbításával már az Árpád hídról is meg lehet közelíteni. A gépkocsi közlekedés - az autóbusz és a taxik kivételével - tilos (az Árpád hídról csak a parkolóig lehet lehajtani.





Magyarország legnagyobb szökőkútja a Margit-sziget déli csücskében. Átmérője 36 m, a középső vízsugár több mint 25 m magasságba lő fel. Nyáron ez is zenél.

Kérem, nézzék meg a videó felvételt. A videó felvételen, melyet én készítettem az eredeti zene nem volt hallható, így én rendeltem hozzá zenét.
Klikk a videó linkre
Link

A szökőkútról készített képek az alábbi linken láthatók:
Link

 
 
0 komment , kategória:  Zenélő szökőkút  
Nemzeti dal
  2007-08-14 21:36:22, kedd
 
 

HIBÁS VIDEÓ BESZÚRÁS!
 
 
0 komment , kategória:  augusztus 20  
Szent István királyhoz
  2007-08-14 13:23:55, kedd
 
  Faludi Ferenc: Szent István királyhoz

...... ........... .........


Dicső István, nagy királyunk,
Téged ég s föld magasztal,
Téged tisztel kis országunk,
Első szent urának vall.

Tőled vette fényességét,
Méltóságát, érdemét,
Koronája ékességét,
Hitit, kincsét, mindenét.

Elbujdostál, megkerestünk,
Áldott légyen a szent ég!
Országunkba bévezettünk,
Szívünk örömében ég!

Drága kincsünk, feltaláltunk:
Magyarország, vigadozz!
Itt van, kit óhajtva vártunk,
Ezer áldásokat hoz.

Íme a te reménységed,
Ínségedben ide nézz:
Isten után erősséged,
Megoltalmaz ez a kéz.

Megvigasztal mindnyájunkat,
Hatalmunkban vastagit,
Megtágítja országunkat,
Végig megtart, boldogít.

Budán nyugszik; Buda vára,
E szentséget megböcsüld!
Atyja után, nem sokára,
Biztat az ég: Imrét küld.

István mellett itt lész fia,
Megtestesült angyalunk,
Megszerzi ezt két Mária,
Égi s földi asszonyunk.

...... ........


 
 
0 komment , kategória:  augusztus 20  
A Szent Jobb hosszú útja
  2007-08-14 12:56:38, kedd
 
  A Szent Jobb hosszú útja

A Szent Jobb kalandos története István király temetésével kezdődik 1038-ban. Az első írásos forrás Hartvik győri püspök 1116 körüli időkből származó legendagyűjteménye. Ebben leírja, hogy a királyt - végakaratának megfelelően - a székesfehérvári bazilikában temették el. István király halála után zavaros, nehéz évek következtek. Pogánylázadások igyekeztek megdönteni a még gyenge, kialakulatlan államot. A fehérvári káptalan, féltve a bebalzsamozott holttestet a megszentségtelenítéstől, kiemelte a bazilika közepén álló márványszarkofágból - ahová 1038. augusztus 15-én temették el István királyt - és a bazilika alatt lévő sírkamrában rejtette el. [
b]Ekkor történt, hogy az épségben megmaradt jobb kezet leválasztották, mivel csodás erőt tulajdonítottak neki, és a bazilika kincstárába vitték,


,
amelynek őre egy Merkur nevű férfi volt.
A mumifikálódás kérdéséről Bochkor Ádám orvos írt először, aki 1951-ben megbízást kapott, hogy megvizsgálja a jobbot. Állítása szerint az 1038-tól az áthelyezésig eltelt 45 év elegendő idő volt István király holttestének teljes felbomlásához. A jobb épségét valószínűleg annak köszönheti, hogy a kéz volt a hanyatt fekvő halott legmagasabban lévő testrésze és a meleg levegőben mumifikálódhatott. Ez a jelenség délen, a meleg, száraz levegőnek kitett holttestek esetében nem olyan ritka, mint a magyarországi éghajlaton. A Szent Jobbot 1988-ban Szentágothai János és 1999-ben Réthelyi Miklós professzorok vezetésével alapos anatómiai vizsgálatnak vetették alá. Mindkét esetben megállapították: egy 900-1000 éves, mumifikálódott, erős szorítású férfi kézfej található az ereklyetartóban. A testrész természetes módon mumifikálódott, mindenféle emberi beavatkozás nélkül, és igen jó állapotban van.
A holttest áthelyezése kapcsán 1083-ban a kincstárba került jobb kezet a Merkur nevű kincstár-őr később eltulajdonította, és bihari birtokán rejtette el. Mikor László király - a későbbi Szent László - hírt hallott az ereklyéről, felkereste Merkurt a birtokán. Megbocsátott a "tolvajnak" és a Szent Jobb megtalálásának helyén az első magyar király tiszteltére, a szent ereklye méltó elhelyezésére, Szent Jobbi apátságot alapított. (Az apátság, s a körülötte kialakult mezőváros neve Szentjobb, a mai Románia területén található, román neve: Siniob .

Az Aranybulla (1222) a Szent Jobb tiszteletét törvénybe iktatta. A Jobb kifejezés itt még nemcsak a ma is látható kézfejet jelenti, hanem az egész kart, amelynek rajza (egy könyökben meghajlított kar) a szentjobbi apátság pecsétjén látható. A felső kart valószínűleg 1370-ben leválasztották és Lengyelországba vitték Nagy Lajos uralkodásának idején, a lengyel-magyar perszonálunió megkötésekor. Abban az időben nem volt ritka dolog, hogy a királyok ilyesféle ajándékokkal szerezték meg idegen uralkodók jóindulatát, vagy éppen a békekötést pecsételték meg ilyen gesztusokkal.
A XV. században kezdődött a Szent Jobb vándorútja, mikor is először Székesfehérvárra vitték, majd a török uralom alatt Boszniába, később (1590 körül) Raguzába, a mai Dubrovnikba került, az ottani domonkos szerzetesekhez. Mikor Mária Terézia tudomást szerzett az ereklye hollétéről, mindent elkövetett annak visszaszerzése érdekében. Hosszadalmas diplomáciai tárgyalások után a raguzaiak kiadták, így 1771. április 16-án már Bécsben csodálhatták a hívek, majd nagy pompával Budára szállították. Itt a Szent Jobbot az Angolkisasszonyok gondjaira bízta Mária Terézia, s egyben elrendelte Szent István napjának, augusztus 20-ának megünneplését.
Az 1800-as évek elején II. József rendeletére a keresztesek férfirendje őrizte, majd a rend megszűnése után, 1865-től az esztergomi főegyházmegye feladata volt a Szent Jobb biztonságos őrzése. .
Az 1900-as évek elején a budavári palota Zsigmond-kápolnájába került, ahol 1944-ig volt látható - innen vitték például az 1938-as Szent István-év keretében a Parlament elé az augusztus 20-i szentmisére.
A II. világháború alatt a Szent Jobbot a koronázási ékszerekkel együtt elhurcolták, és egy salzburgi barlang mélyén rejtették el. Itt talált rá az amerikai hadsereg, s megőrzésre a salzburgi érseknek adták át. Az Amerikai Katonai Misszió három tagja hozta vissza Magyarországra, az 1945. augusztus 20-i körmenetre.
Amint a Budapest-Esztergom egyházmegyei hivatal sajtóreferense az MTI-nek elmondta, a küldöttség egyik tagjának, a magyar származású Kovach György ezredesnek a felesége ma is él, és évek óta részt vesz a szentmiséken.
Az 1945-ös ünnepség végén a Szent Jobbot visszavitték az Angolkisasszonyok zárdájába, és ott őrizték 1950-ig, a rend feloszlatásáig. Ezután a Szent István Bazilika plébániájának páncélszekrényében rejtették el, mert ezekben az években már nem volt szabad nyilvános körmentben tisztelni Szent István jobbját. Így volt ez 1987. augusztus 20-ig, amikor a Szent István Bazilikában Dr. Paskai László bíboros, esztergomi érsek fölszentelte a Szent Jobb kápolnát,, amelynek építését a néhai Lékai László bíboros kezdeményezte. Itt helyezték el az ereklyét, mely azóta is látogatható. Szent István király halálának 950. évfordulóján, 1988-ban ismét sor kerülhetett a Szent Jobb országjárására,
1989-től pedig ismét évről évre megtartják Szent István napján a könyörgő körmenet.







 
 
0 komment , kategória:  augusztus 20  
Szent István emlékezete
  2007-08-14 12:41:12, kedd
 
  Szent István emlékezete

965 éve, 1038. augusztus 15-én halt meg Székesfehérvárott I. Szent István király, a magyar állam megalapítója, aki 969-ben még Vajk néven született Esztergomban.
Apja Géza nagyfejedelem, a hagyomány szerint Árpád vezér dédunokája. István anyja, Sarolt az Erdélyben uralkodó Gyulák családjából származott. A Gyula eleinte méltóságnév volt, Sarolt apja Bizáncban lett keresztény, így e házasság a két fejedelem együttműködését, a nyugati és keleti orientáció párhuzamát is jelentette. Géza felismerte, hogy népe európai beilleszkedése csak a kereszténység felvétele révén lehetséges, s azt is, hogy e vallás alkalmas egy új, letelepedett társadalom irányítására, ezért 972-ben papokat kért I. Ottó német-római császártól. Ottó Brúnó szent-galleni szerzetest püspökké nevezte ki, Gézát és udvarának tagjait ő keresztelte meg, ám a fejedelem holtig áldozott pogány isteneinek is. Vajk a keresztségben - akárcsak apja - az István nevet kapta, Szent István vértanú nyomán. (Vajkot a hagyomány szerint Vojtech prágai püspök, a későbbi Szent Adalbert keresztelte, más források szerint bérmálta.) Géza a bajor herceg - a későbbi II. Henrik császár - nővérével, Gizellával házasította össze őt. Ekkor számos német lovag érkezett az országba, akik István seregének magvát alkották. István atyja halála után, 997-ben vette át az uralmat, melyet a somogyi Koppány, a család legidősebb férfitagja fegyverrel vitatott, a korábbi, szeniorátuson alapuló örökösödés alapján. István legyőzte őt a veszprémi csatában, s tetemét felnégyelve, tagjait Esztergom, Győr, Veszprém kapujára függesztette ki, valamint elküldte Erdélybe.
1001. január elsején megkoronáztatta magát Esztergomban. A király cím Nagy Károly frank uralkodó nevéből származik, a koronát, későbbi források szerint, István kérte II. Szilveszter pápától, ami az ország függetlenségét jelentette a római egyház védnöksége alá helyezve. A kortárs Theotmár merseburgi püspök úgy tudja, hogy azt III. Ottó császártól kapta. A két adat nem mond ellent, a császár ekkor Rómában, a pápával együtt tevékenykedett. Ez nem tette Istvánt a császár vazallusává, a koronaküldés az ország függetlenségét jelentette a római egyház védnöksége alá helyezve. Ezután István lerakta a magyar állami és egyházi szervezet alapjait, kijelölte a királyi birtokok székhelyeit, a várispánságokat - ezzel megalapozta a megyerendszert, kibocsátotta az első magyar ezüstpénzt s kiadta első törvénykönyvét. Megalapította az esztergomi érsekséget s a püspökségeket, latin szertartásrenddel, de engedte a görög rítust is. Megújította a 996-ban alakult pannonhalmai apátság kiváltságait, s bencés monostorokat alapított, ezek az írásbeliség műhelyei lettek
1003-ban erdélyi hadjáratában leverte nagybátyja, Gyula hadait, a területet országához csatolta s ott püspökséget alapított.
1008 körül rokonát, Csanádot küldte a Maros-vidék ura, a bizánci hitű Ajtony ellen. A győzelem után a terület ispánja Csanád, püspöke később Gellért lett. Húgát a kabar vezérhez, Aba Sámuelhez adta, így azok elismerték István főségét, s létrejött az egri püspökség.
1009-ben alakult meg a pécsi, majd a kalocsai püspökség, ez csakhamar érsekség lett. Az egyház fenntartására rendelte a termés tizedét. 1015 körül I. Vitéz Boleszláv lengyel fejedelem várakat foglalt el a Morva és Vág folyók mentén, Erdélybe pedig besenyők törtek be. A magyar csapatok kiverték az ellenséget.
1018-ban István a bizánci császár oldalán hadat viselt a bolgárok ellen. Ebben az évben kötött fia, Imre herceg házasságot egy bizánci (vagy horvát) hercegnővel. István zarándokutat nyitott a Dunántúlon Jeruzsálem felé, s ekkor kezdte összeállíttatni Intelmeit fia számára. A karoling királytükrök mintájára készült mű általános erkölcsi kérdések, uralkodói erények mellett a helyes kormányzás alapelveit is tárgyalja. Imre nem vehette hasznát e tanításoknak, apja életében, 1031-ben vadászaton meghalt.
István az 1030-as években adta ki második törvénykönyvét. 56 cikkelye maradt ránk, ezek a közrend és a magántulajdon megszilárdítására, a királyság és az egyház megerősítésére törekedtek. Törvény kötelezte a lakosságot a templomba járásra, a vasárnapi munkaszünetre, böjtre, gyónásra, s minden tíz községben templomot építtetett. Tiltotta az emberölést, a lopást, a gyújtogatást, a király elleni összeesküvést. 1030-ban az új német császár, II. Konrád megtámadta az országot, s a Rábáig hatolt. István kiürítette az elfoglalt területeket, s így csata nélkül is visszaverte az ellenséget. Az üldözés során Bécsnél számos foglyot is ejtett, Konrád sereg nélkül tért haza. 1031 után merényletet kíséreltek meg ellene, melyet Vazullal, István unokatestvérével, az akkori szeniorral hoztak kapcsolatba. A király megvakíttatta és megsüketíttette rokonát, hogy alkalmatlanná tegye a trónra. Vazul három fia cseh, majd lengyel földre menekült, közülük András és Béla később magyar király lett. István utolsó éveiben Aba Sámuel lett a nádor, ám utódjául unokaöccsét, a velencei Orseolo Pétert jelölte ki.
1038. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján hunyt el.





A székesfehérvári bazilikába temették, halála után háború tört ki Péter és Sámuel között, az Árpád-ház számos trónviszálya közül az első, melybe a német császárság is beavatkozott.
Istvánt nagy utóda, I. László emeltette oltárra, azaz tette az egyház szentjévé, fiával, Imrével és Gellért püspökkel együtt, 1083. augusztus 20-án. Ünnepe a világegyházban augusztus 16., nálunk augusztus 20, amely ma nemzeti és hivatalos állami ünnep. Szent István ezer éve a magyar államiság szimbóluma. Személyéhez legendák sora kötődik, kis és nagy legendáriuma a szentté avatás előzménye volt. Jobb karja egyházi kultusz tárgya, akárcsak koponyacsontjai. A magyar korona is, melyet a XII. században alakítottak ki, így István nem viselhette, az ő nevéhez kötődik. István fő érdeme a magyarság európai beilleszkedése. Sikerei titka: egyensúlyteremtő képessége. Intelmeinek legtöbbet idézett gondolata: az egynyelvű és egyszokású ország gyenge és erőtlen.
 
 
0 komment , kategória:  augusztus 20  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 6 
2007.07 2007. Augusztus 2007.09
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 1 db bejegyzés
e hónap: 14 db bejegyzés
e év: 103 db bejegyzés
Összes: 40542 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 846
  • e Hét: 12531
  • e Hónap: 45040
  • e Év: 829393
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2019 TVN.HU Kft.