Belépés
migova.blog.xfree.hu
" Aki sosem követ el hibát, általában semmit sem csinál " Spevi Éva/migova
1953.06.22
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 8 
Mindenkinek :)))
  2007-09-05 18:18:36, szerda
 
  Kellemes estét,........


 
 
0 komment , kategória:  Üdvözlés  
Freddie Mercury
  2007-09-05 14:36:04, szerda
 
  1946 Szeptember 5. (61 éve történt)
Zanzibarban (Tanzánia) megszületett Freddie Mercury
(eredeti nevén: Faroukh Bulsara) angol rock-énekes, a Queen együttes tagja.






Freddie Mercury 1946. szeptember 5. - 1991. november 24.
a Queen együttes énekese, az 1970-es, '80-as évek egyik
legnagyobb sztárja, és legsikeresebb előadója volt 1971 és 1991 között
világhírnévre és vagyonra tett szert, mint az együttes tagja, és 1985-től
sikeres szólókarriert is folytatott. Olyan híres Queen slágerek fűződnek
a nevéhez, mint a Bohemian Rhapsody, a Somebody to Love,
a We Are the Champions és a Crazy Little Thing Called Love.
1991-ben AIDS betegségből származó szövődmények okozták halálát,
ami ráirányította a figyelmet erre a betegségre, és az AIDS-es betegek
társadalomból való kirekesztettségére.

Származása
A rajongók között gyakran tapasztalható Freddie nemzeti eredetére
vonatkozó zavar. Többen úgy vélik, hogy Freddie kaukázusi angol és
perzsa ősökkel rendelkezik, vagy csak perzsa, iráni származással.
A valóság azonban az, hogy számos zoroasztriánus perzsa menekült el
Perzsiából a muszlim invázió elől, és telepedett le Indiában,
és több száz év alatt a helyi lakosságba asszimilálódtak.
Freddie születési anyakönyve indiaiként hivatkozik rá.

Élete
Freddie Mercury eredetileg Farrokh Bulsara néven született a
zanzibári Stone Townban, párszi indiai szülők gyermekeként.
Szülei Bomi és Jer Bulsara Zanzibárba vándoroltak ki azért,
hogy apja megtarthassa pénztárosi munkáját a Brit Kolóniai Hivatalban.
Nővérét Kashmirának hívják.

Tanulmányait a Panchgani-i (Satara) (Bombay melletti)
St. Peter's boarding school-ban kezdte, ahol először lépett
nyilvánosság elé a The Hectics nevű együttesben. Szintén a St. Peter's-ben
kapta a Freddie becenevet. Ezután 17 éves koráig a mazagoni (Bombay)
St. Mary's High School-ban tanult, majd családjával az 1964-es zanzibári
forradalom elől Angliába menekült.

Miközben már a Wreckage nevű együttesben énekelt, 1970-ben
megismerkedett az akkor a Smile-ban zenélő Roger Taylorral és
Brian May-jel. Mikor azok együttes nélkül maradtak, Freddie beszállt
a zenekarba, így indult el a Queen sikersorozata.





1979-benA '80-as évek elején New Yorkban és Münchenben élt,
meglehetősen kicsapongó életet. Mindkét végéről és középről is
égette a gyertyát, a Queen munkáinak szüneteiben féktelen
mulatságok központi figurája volt. Legendás bulikat és partykat
adott a legfelkapottabb bárokban: egy alkalommal a teljes baráti
társaságának repülőt bérelt, és a frissen felfedezett playboy-szigetre,
Ibizára repítette őket. Ismert boltok és áruházak nem egyszer zárás
után fogadták, hogy vásárlási szenvedélyének hódolhasson.
Nem sajnálta a pénzt, a legdrágább pezsgőt és kaviárt, a luxuslakosztályt,
a kokaint, a Concorde jegyeket, a drága ajándékokat, a virágokat és
bókokat azoktól, akik féktelen életviteléhez társulni vágytak. Barátságával
és szerelmével sokan visszaéltek, ezeket a keserű történeteket dalaiban
örökítette meg. Első szólólemeze Mr. Bad Guy címmel, 1985-ben jelent meg,
és egy excentrikus, túlfűtött, érzelmes világsztár önéletrajzának, egyúttal
egy korszak lezárásának tekinthető.

Londonban vásárolt villájának felújítása 1985-re készült el: a Japánban
készült fabútorok, a Sotheby's aukcióin hozzáértéssel megszerzett képek
és kárpitok, a koi pontyokkal ékesített japánkert, a drága porcelánok,
számos macska és egyéb viktoriánus kellék között egy nyugodtabb életet kezdhetett.

Freddie Mercury szobra Montreux-ben (a fentebb látható koncertképről lett mintázva)1987-ben duettet énekelt Montserrat Caballéval:
Barcelona című daluk a közelgő spanyol nyári olimpia hivatalos dala lett.
Hasonló című operalemezükön Freddie Mercury méltó tenorpartnere volt
a világ egyik legünnepeltebb dívájának.





1988 után szinte alig mutatkozott a nyilvánosság előtt. A lesifotósok képein egyre soványabb; a szakállas Freddie Mercury egészségi állapotával kapcsolatos találgatások szinte folyamatossá váltak. Ritka nyilvános szereplései alkalmával az egykori party-sztár visszahúzódó főnemes benyomását keltette. Ugyanakkor folyamatosan és fantasztikus lendülettel dolgozott a Queen svájci és londoni stúdiójában, melyek eredményeként a zenekar 1989-ben és 1991-ben is új albummal jelentkezett. 1991 őszén, soványan és betegen már azzal a tudattal énekelte szalagra a Queen drámai dalait, hogy azokat a közönség már csak a halála után fogja hallani.

1991. november 23-án közleményben tudatta a világgal, hogy AIDS betegségben szenved. A háza előtt fotósok és operatőrök százai gyűltek össze - a tömeget a rendőrség tartotta féken. Másnap, 1991. november 24-én, vasárnap este aludt el örökre. Két nappal később, zárt körű zoroasztriánus temetésen vettek búcsút tőle. Fekete koporsóját egyetlen szál vörös rózsa díszítette, útját Aretha Franklin dala kísérte. Hamvait máig ismeretlen helyre szállították.
A Genfi-tó partján álló szobra és londoni háza egyaránt a rajongók zarándokhelye.

Freddie gyermekkorában szülei sok indiai zenét hallgattak, korai befolyásolóinak egyike az indiai playback énekes, Lata Mangeshkar.
Angliába érkezése után nagy rajongója lett a Beatlesnek, a Led Zeppelinnek, és Jimi Hendrixnek.
Ez utóbbi nagyban befolyásolta a színpadi stílusát is.
Egy 1975-ös interjún ezt nyilatkozta róla:

" Jimi Hendrixnek nagy jelentősége van. Ő a példaképem.
A színpadon ötvöz mindent, ami egy rocksztár egész munkájában benne van.
Nem lehet máshoz hasonlítani őt.
Akár megvan benned a varázs, akár nincs.
Nem tudod elérni a szintjét.
Senki sem veheti át a helyét. "




 
 
0 komment , kategória:  Önéletrajz, élettörténetek  
Vágó Nelly jelmeztervező
  2007-09-05 14:22:09, szerda
 
  1937 Szeptember 5. (70 éve történt)
Megszületett Vágó Nelly Jászai Mari-díjas jelmeztervező, kiváló művész.






Vágó Nelly 1937-ben született Budapesten. A Magyar Iparművészeti Főiskola elvégzése után pályáját a szolnoki Szigligeti Színházban kezdte, majd a Nemzeti Színház tagja lett. 1991 óta az Operaház vezető jelmeztervezője, többek között az Aida, az Otello, az Álarcosbál, a Tosca, a Ring-tetralógia, a Szentivánéji álom, a Carmen, a Makrancos Kata és a Bánk bán című előadások jelmezeit készítette.
Vendégként csaknem valamennyi fővárosi és vidéki színház számára tervezett jelmezeket, de dolgozott a grazi és a nyugat-berlini operának, valamint a Tbiliszi Nemzeti Színháznak is.
A magyar tervezői iskola kiváló képviselője volt, kifejező erejű jelmezeit plasztikus anyaghasználat, gazdag szín- és formavilág jellemezte. Sokoldalú művész volt, akinek szimbolikus, elvont jelmezeit és korhű terveit egyaránt nagyra tartották.
1991-től a Képzőművészeti Főiskola, illetve Egyetem tanára, 1999-2001-ben tanszékvezető volt. 2006-ban Kossuth-díjjal tüntették ki több mint négy évtizedes kimagasló művészi munkásságáért, művészettörténeti és színháztörténeti szempontból egyaránt meghatározó, nemzetközileg is számon tartott tervezői tevékenységéért.
Olyan darabokhoz készített jelmezeket, mint Madách Az ember tragédiája, Csehov Három nővére, Brecht-Weil Koldusoperája, Paszternák-Szikora Koldusoperája, a Bánk bán, és az István, a király.
Vágó Nelly jelmezei láthatóak többek között a Szindbád, a Macskajáték, a 141 perc a Befejezetlen mondatból, a Pókfoci, az Álmodó ifjúság, A ménesgazda, és a Hanussen című filmekben.
A Macskák, a Jövőre veled újra, a Crazy for you, a Nyomorultak, a Jeanne d'Arc, Az operaház fantomja és az Oliver című musicalek jelmezei is az ő tervei alapján készültek.
Színházi viselt dolgaink címmel könyve is megjelent

2006. december 21.Elhunyt Vágó Nelly jelmeztervező



Kis ékszer Korona. Cigánybáró. Vágó Nelly jelmeztervező tervei alapján.




VÁGÓ NELLY tervei. Büchner: Danton halála, 1978.




Bástyasétány '74 színes magyar filmszatíra, jelmeztervező: Vágó Nelly



 
 
0 komment , kategória:  Önéletrajz, élettörténetek  
1972. Olimpia - túszdráma
  2007-09-05 14:06:43, szerda
 
  1972 Szeptember 5. (35 éve történt)

A Fekete Szeptember elnevezésű arab terrorista csoport bejutott a Müncheni Olimpia színhelyére és túszul ejtett 11 izraeli sportolót.
A helyi hatóságoknak csak nagy veszteségek árán sikerült úrrá lennie a helyzeten.

Az olimpiai merénylet, olimpiai tragédia vagy müncheni mészárlás elnevezés a palesztin terroristák által, izraeli sportolók ellen, 1972. szeptember 5-én Münchenben, az 1972-es nyári olimpiai játékok alatt elkövetett merényletet jelenti. Ekkor a Fekete szeptember elnevezésű palesztin terrorszervezet az izraeli csapat 11 sportolóját ejtette túszul. Két sportoló rögtön a túszejtés során halálosan megsebesült, de a német hatóságok kudarcba fulladt és dilettáns kiszabadítási akciója során a többi túsz is életét vesztette, valamint meghalt öt terrorista és egy német rendőr is. Késöbb a két túlélő (de el nem ítélt) palesztin túszejtőt, valamint az akció feltételezett kitervelőjét, az izraeliek titkos akció során kivégezték.

A támadás
1972. szeptember 5-én hajnali 4 óra 10 perckor a Fekete szeptember palesztin terrorszervezet nyolc tagja átmászott az olimpiai falu kerítésén, a 25A kapu közelében, és behatoltak a izraeli olimpiacsapat Connollystraße 31 alatti szálására. A gépfegyverekkel felszerelkezett túszejtőknek nem került nagy fáradságába az izraeli sportolókat ártalmatlanná tenni, hiszen a sportolók az ajtókat nem is zárták be. A biztonsági intézkedések is sokkal lazábbak voltak, mint az 1936-os berlini olimpia idején, ezzel kívánták a németek jelezni, hogy ez már egy másik Németország.

A terroristák tizenegy túszt ejtettek, név szerint: David Mark Berger, Ze'ev Friedman, Joseph Gottfreund, Eliezer Halfin, Joseph Romano, André Spitzer, Amitsur Schapira, Kahat Schor, Mark Slavin, Jaakov Springer és Moshe Weinberg. Weinberg és Romano rögtön az akció elején halálosan megsérült, mindketten a helyszínen haltak bele a sérüléseikbe.

A bajor rendőrség az akció során nem volt tekintettel a következményekre, mint azt az egész világ az élő TV- és rádióközvetítésnek köszönhetően láthatta. Késöbb a tanulságok levonása után felállították a GSG9 német terrorelhárító csapatot.

A német politikusok, pontosabban Willy Brandt szövetségi elnök (SPD) és Hans-Dietrich Genscher belügyminiszter (FDP) visszautasították az izraeli kormány azon ajánlatát, hogy izraeli különleges egységek segítsenek a túszok kiszabadításában. A közvélemény felé a segítség visszautasítását a belügyekbe való be nem avatkozás indokával kommunikálták. Ahogy az események mutatják, a német biztonsági erők nem voltak a biztonságos megoldás még közelében sem, már csak azért sem, mert nem voltak ilyen vészhelyzetre felkészítve. Az akkori bajor belügyminiszter - Bruno Merk - szerint, ha német politikusok megadták volna az engedélyt, akkor még aznap akcióba léphettek volna az izraeli terrorelhárítók. A túszejtők már a tett elkövetésének napján el kívánták hagyni Münchent, hogy az izraeli különleges erőknek ne legyen idejük beavatkozni (más források szerint akkor kívánták az olimpiai falut elhagyni, amikor a televízióban meglátták, hogy a német rendőrök akcióra készülnek), mint ahogyan azt tették ugyan ez év május 9-én egy Savena repülőgép elleni palesztin támadáskor Tel-Avivban.

A terroristák először reggel 9 óráig adtak határidőt: 232 izraeli börtönben lévő palesztin fogoly, a német Andreas Baader és Ulrike Meinhof, valamint a japán Kozo Okamoto terroristák szabadon bocsátását is. Az izraeli válasz nem késett sokat, és egyértelműen visszautasította a tárgyalásokat.

Walther Tröger az olimpiai falu polgármestere, Willi Daume a német nemzeti olimpiai bizotság elnöke, Manfred Schreiber rendőrfőnök, aki a XX. olimpiai játékok biztonságáért volt felelős, valamint Bruno Merk bajor belügyminiszter és Hans-Dietrich Genscher felajánlották magukat túsznak az izraeli sportolók szabadságáért cserébe. Az ajánlatot a palesztinek nem fogadták el.

A terroristák negyedórával az első ultimátum lejárta előtt három órával (déli 12 óráig) meghosszabbították azt. Ahogy a határidő közeledett, a német válságstáb felújította a tárgyalásokat az elrablók vezetőjével, aki magát ,,Issa"-nak nevezte. Amint egy televíziós interjúból kiderült [forrás?], Issa édesapja nem tudta a fiáról, mire készül, de később büszke volt fia tettére. Az arab liga és az egyiptomi küldöttségek segítségének köszönhetően, az ultimátumot további öt órával - 17 óráig - hosszabbították meg. Ez idő alatt a terroristák az elektronikus médiából kitűnően tájékozódtak a német rendőrség felkészüléséről.

Az elkövetők ezután kijelentették, hogy a túszaikkal együtt Kairóba kivánnak távozni. A német tárgyalópartnerek először busszal kivánták őket elszállítani, de miután a palesztinok nem vállalták a kockázatát, hogy mélygarázsban szálljanak be a buszba, a terroristákat és a túszokat két helikopterrel szálították a közeli Fürstenfeldbruck-i katonai repülőtérre, ahol a Lufthansa egy Boeing 727-ese várt rájuk.

A németek a repülőtéren kívántak lecsapni a terroristákra. A helyszínen az érkezőket csupán öt mesterlövész várta, mindenféle védőfelszerelés nélkül, miközben a túszejtők nyolcan voltak. A lövészek, akik a repülőtér épületének tetején és a kifutópályán foglalták el állásaikat, semmilyen mesterlövész kiképzéssel nem rendelkeztek. Fegyvereik is csak kapkodva összeszedett G3 típusú sorozatlövő puskák voltak, ezenkívül nem rendelkeztek páncélozott járművekkel sem. Mint egy lövész később egy interjúban elmesélte, a legrosszabb számukra az volt, hogy nem voltak kiképezve, lelkileg felkészülve arra hogy embereket megöljenek. Páncélozott járműveket csak a két órán keresztül elhúzódó lövöldözés hatására hívtak, de ezek a sok kiváncsiskodó miatti sűrű forgalomban elakadtak, és csak félórás késéssel értek oda.

A lövöldözés kb. 23 órakor akkor kezdődött, amikor a két terrorista, akik magukat "Issa"-nak és "Tony"-nak nevezték visszatérőben voltak a helikopterekhez, miután az elmenekülésükhöz kapott repülőgépet megvizsgálták, és az személyzet nélkül találták. A rendőrség az eleve kudarcra ítélt lövöldözés megkezdésekor erős fényszórókkal világította be a kifutópályát. A terroristák először a fényszórókat lőtték ki. A lövészeknek nem csak nem volt rádiókapcsolatuk egymással, és teljesen koordinálatlanul választották ki céljaikat, de nem rendelkeztek éjjellátókészülékkel és védőfelszereléssel sem. Az első sortűz során csak egy terroristát találtak el, "Tony"-t a támadás irányítóját, aki éppen visszatérőben volt a repülőgéptől. Társa "Issa" a sebesültet hátrahagyva, visszament a többiekhez. Hárman közülük a helikopterek mögött találtak fedezéket, a távcsöves puskások látótávolságán kívül. A harc kb. 45 percen keresztül tartott, amikor a Münchenből hívott páncélozott rendőri járművek megérkeztek.






SZEMET SZEMÉRT
Link
 
 
0 komment , kategória:  Turisztika,Sport,Időjárás  
Móricz Zsigmond író
  2007-09-05 13:43:20, szerda
 
  1942 Szeptember 5. (65 éve történt)
Meghalt Móricz Zsigmond író, újságíró, szerkesztő,
a XX. századi magyar realista próza kiemelkedő alakja.






Tiszacsécse, 1879. júl. 2. - Bp., 1942. szept. 5.): író, szerkesztő.
Apja, M. Bálint (1851-1919) földműves, építési vállalkozó; anyja, Pallagi Erzsébet (1859-1924) ref. lelkészi családból származott; öccse M. Miklós, leánya M. Lili és Virág. Elemi iskolába 1886-87-ben Istvándiban, 1887-90-ben Prügyön járt. a gimnáziumot 1891-94-ben Debrecenben, 1894-96-ban Sárospatakon, 1897-99-ben Kisújszálláson végezte.
1899-1900-ban ref. teológiát, majd jogot tanult Debrecenben, a Debreczeni Hírlap segédszerkesztője volt.
A Debreczeni Ellenőr novelláját (A bécsi bútor), a Kisújszállás és Vidéke versét közölte. 1900. okt.-ben Bp.-re költözött, jogot, majd bölcsészetet tanult, de tanári szakvizsgát nem tett.
1902-ben óraadó tanár a kisújszállási gimnáziumban, tisztviselő a kultuszminisztériumban, majd a Központi Statisztikai Hivatalban.
1903-1909 között Az Újság c. napilap munkatársa.
1903-06-ban öt alkalommal vett részt népköltési gyűjtőúton Szatmár megyében, meséket, dalokat gyűjtött, a közben szerzett társadalmi tapasztalatok nagy hatással voltak írói fejlődésére.
1905-ben házasságot kötött Holics Eugéniával (Janka).
1907-ben az Országos Monográfia Vállalat segédszerkesztője, Szatmár megye monográfiáján dolgozott.
1908-ban megjelent Erdő-mező világa c. állatmese-gyűjteménye és Hét krajcár c. novellája a Nyugatban.
1909-ben közzétette első novelláskötetét (hét krajcár), Ady üdvözölte, barátságuk szellemi szövetséggé vált.
A Nemzeti Színház bemutatta Sári bíró (1910) c. színművét.





Az új m. irodalom elismert alakja lett, felfogására a plebejus forradalmisággal színezett politikai radikalizmus a jellemző.
1915-ben haditudósítóként járta a frontot, riportokat írt, de háborús illúziói hamar eltűntek. Üdvözölte a polgári demokratikus forradalmat, 1918. dec. 1-jétől a megalakuló Vörösmarty Akadémia alelnöke, 1919. jan.-ban a Kisfaludy Társaság tagja lett; jan. 29-én Adyt búcsúztatta, febr.-ban megírta A földtörvény kiskátéját.
Kezdetben reményeket fűzött a Tanácsköztársasághoz, hadijelentéseket írt, füzetet a somogyi földműves-szövetkezetekről, több lap (Világszabadság, Vörös Lobogó, Fáklya stb.) munkatársa, tagja az írói direktóriumnak.
A kommün bukása után zaklatták, kizárták a Kisfaludy Társaságból, írásait egy ideig csak a nyugat és az Est-lapok közölték, színdarabjait nem játszották.
1925-ben felesége öngyilkos lett.
1926-ban házasságot kötött Simonyi Mária (1888-1959) színésznővel.
1927-től több felvidéki előadókörúton járt, megismerkedett az ottani m. fiatalság radikális nézeteivel, 1931. márc.-ban erről cikket írt a Nyugatban, ezért több megye és a főváros konzervatív körei hazafiatlansággal vádolták.
1929. dec.-1933. febr. között Babitscsal közösen szerkesztette a Nyugatot; 1é volt a prózarovat; a folyóiratot igyekezett a "nemzeti koncentráció" orgánumává tenni, megszervezte a Nyugat-barátok Körét, könyvsorozatot tervezett, járta az országot, erdélyi, felvidéki, vajdasági, amerikai m. szerzők írásait közölte, felkarolta az autodidakta paraszttehetségeket.
1932-ben fiatal íróktól adott ki prózaantológiát (Mai dekameron), 1933-ban az Írók Gazdasági Egyesülete (IGE) elnökévé választották.
Írói szemléletmódjára ekkor az induló, őt szellemi ősnek elismerő népi mozgalom volt legnagyobb hatással, megerősödött paraszti demokratizmusa.
1936-ban megismerkedett Littkei Erzsébettel (Csibe, 1915-1971), több írásának modelljével.
1937-ben felbomlott házassága, Leányfalura költözött. 1940-ben Magvető címmel m. irodalmi antológiát adott ki, népszerűsítési céllal átírta Kemény Zsigmond (Rajongók) és Tolnai Lajos (A nemes vér) regényét.
1939. dec.-ben szabó Páltól átvette és szerkesztette a kelet Népét. 1932-ben Rothermere-díjat kapott.





- A 19. sz-i realista prózaírói hagyomány folytatója és megújítója, kezdetben még nehezen szakadt el Jókai és Mikszáth anekdotázó, a kritikai felfogást néhol idillbe ágyazó látásmódjától. Igazi hangját novelláiban találta meg.
Új tartalommal töltötte meg a hagyományos novellaformát, egyedi alakteremtés, pontos lélekrajz, a cselekményvezetésben megmutatkozó drámai helyzet jellemzi írásait (Hét krajcár, Bent a kupéban, Judit és Eszter, Tragédia).
Az irodalmat etikai tettként, a társadalom forradalmi átalakításáért küzdő eszközként fogta fel; a paraszt - műveiben vált az irodalom alanyává.
Anekdotára hajló, idillizáló látását még őrzi egy ideig (Sári bíró, 1919; Harmatos rózsa, 1912; Kerek Ferkó, 1913), de első jelentős regényében (Sárarany, 1911) már a forradalomra megérett, de a forradalmi változásra képtelen, megrekedt m. társadalom értéket pusztító voltáról beszél a naturalizmusra is emlékeztető jegyekkel.
Az isten háta mögött (1911) a kisváros sivár, lelkeket rontó, az értelmes élet lehetőségét megfojtó világáról ad számot.
A háború embertelensége és a borzalmakon túlnövő életakarat a témája ekkori novelláinak (A tűznek nem szabad kialudni, 1916; Szegény emberek, 1916,; Szegény emberek, 1917), A fáklya (1917) az 1910-es ököritói tűzvész regénybe emelésével lett a hivatástudatba belerokkanó "magyar messiások" országának vádló modellje.
A forradalom bukása, a Tanácsköztársaságban való csalódás, az országvesztés s a meghurcoltatások okozta megrendültségről és fájdalomról szólnak tépett ritmikájú szabadversei (Misanthrop, Magyar fa, Éjféli görcsök) és legszemélyesebb lírai vallomása, a Légy jó mindhalálig (1920) példázata.
A 17. sz.-i Erdély tablóját adja történelmi trilógiájában (Tündérkert 1922; A nagy fejedelem 1935, A nap árnyéka, 1935).
Bár írói látása az évek folyamán módosult, a regényt eggyé fogja a tájnyelvi és történeti adatokból rekonstruált, a történeti hitelesség illúzióját keltő nyelvezet és a történetfilozófiai szemlélet.
Báthory Gábor és Bethlen Gábor alakjának ütköztetésében a tökélyt álmodó forradalmiság és a lehetségesre figyelő józanság egyensúlyára figyelmeztet, megalkotva egy letiport kis ország túlélési és gyarapodási esélyének példázatát.
Magánéleti válságának mélypontján született a szegénységet és a társadalmi korlátokat is legyőző szerelemről valló Pillangó (1925) c. idill.





A gondolkodásmódján, életformáján változtatni nem tudó, szerepét vesztett történelmi középosztályhoz fűzött illúziókkal való leszámolás dzsentriregényeinek központi gondolata. A Kivilágos-kivirradtig (1926) és az Úri muri (1928) még némi rezignációval tekint az önpusztító "magyar sorsot" példázó alakokra, a detektívregény formáját öltő Forró mezők (1929) és az önéletrajzi gyökerű Forr a bor (1931) már kegyetlenebb tónusú, a Rokonok (2932) szerint pedig menthetetlen az a társadalom, melyet megkövült, hazug viszonyok hálóznak be.
Az induló népi mozgalom és ~ közeledésének jegyében telt el az író utolsó évtizede.
E szemléleti alakulásnak az eredménye a balladisztikus tömörségű, drámai szerkesztésű Barbárok (1932) c. kötet címadó novellája és A boldog ember (1935) c. regénye, amelyben Joó György önvallomása a m. parasztság értékőrző és értékteremtő erejének költői eposzává válik.
A rab oroszlán (1936) és a magánéleti kudarc nyomán született Míg új a szerelem (1938) kitérő a pályán, az Életem regénye (1939) viszont líra és szociográfia összeforrasztásával gyermekkorának világát idézve fogalmazta meg hivatástudatát.
A Csibe-novellák világából kinőtt Árvácska (1941) c. regénye hittétel a kitaszítottak mellett; betyárregényeiben (Betyár, 1937; Rózsa Sándor a lovát ugratja, (1941; Rózsa Sándor összevonja a szemöldökét, 1942) a társadalmon kívüli hősök főszereplővé emelésével, forradalmi változtatásigényéről és az országot a háborútól féltő ember függetlenségvágyáról ad számot. - egész életében próbálkozott a színpaddal.
Bornemisza Péter Szophoklész-fordítása nyomán megírta a Magyar Elektrát (1931), eredeti művekkel (Sári bíró, 1910; Búzakalász, 1924) és saját regényeinek adaptációjával (Úri muri, 1928; Rokonok, 1934) kísérletezett, váltakozó sikerrel. Terjedelme, színvonala és dokumentumértéke miatt fontos publicisztikai és tanulmányírói munkássága.
Rippl-Rónai József portréi, Medgyessy Ferenc -*szobrai és Varga Imrének a tiszacsécsei szülőház előtt álló egész alakos szobra örökítették meg.
- leánya, M. Lili- -díjat alapított, amelyet 1987-től évenként ítélnek oda kiemelkedő irodalomtörténészi teljesítményekért.

Képek az ÁRVÁCSKA című filmből












 
 
0 komment , kategória:  Önéletrajz, élettörténetek  
Kitört az Etna
  2007-09-05 11:47:53, szerda
 
  Izzó lávát lövellt ki magából kedd éjjel Szicíliában az Etna, Európa legnagyobb és legaktívabb vulkánja. A vulkánkitörés lakott területeket nem veszélyeztet, de a hatóságok elővigyázatosságból elrendelték a cataniai repülőtér bezárását.

Helyszíni beszámolók szerint a tűzhányóból aláhulló szikrák megvilágították az éjszakai eget, s egy kisebb lávafolyam indult meg lefelé a hegy egyik oldalán egy lakatlan völgybe.

A vulkánkitörés nem jelent veszélyt az Etna lejtőjén elterülő falvakra - leszámítva, hogy a szél vulkáni hamut vitt magával több településre -, minthogy ezek alacsonyabban fekszenek.






A hatóságok úgy döntöttek, kedd éjszakára bezárják a cataniai repülőteret, mert a vulkánkitörés következtében két kilométer kiterjedésű sűrű hamufelhő jelent meg a levegőben, veszélyeztetve a légi közlekedést.
 
 
2 komment , kategória:  Történetek, történések  
Remény
  2007-09-05 09:44:15, szerda
 
 



Remény

Az oly embernek élete mostoha,
Ki az Ég-re nem néz fel soha.
Nem veszi észre a Csillagot,
A Bolygót, Holdat, fényes Napot.
Miért is él e Föld színén,
Ha csak a bánat él szívén.

Ha a nappal bánatot hozott,
Még ott vannak este a Csillagok.
Ha számolni kezdi azokat,
Meglátja a színes voltukat.
A felhő is tud kedveskedni,
Melegben esőcsepp lenni.

Utána átölelni a Napot,
Kiáltani - boldog vagyok!
Éjszaka jönnek az Égi-seregek,
Ontják a földre a színes fényeket.
Szeretni kell az Éjt, s a Nappalt,
Így lesz a szív reménnyel elfoglalt.

 
 
0 komment , kategória:  Versek  
Mindenkinek :)))
  2007-09-05 09:37:57, szerda
 
 





 
 
0 komment , kategória:  Üdvözlés  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 8 
2007.08 2007. Szeptember 2007.10
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 361 db bejegyzés
e év: 5139 db bejegyzés
Összes: 5249 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 58
  • e Hét: 58
  • e Hónap: 2769
  • e Év: 226303
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2018 TVN.HU Kft.