Regisztráció  Belépés
mami7090.blog.xfree.hu
A szeretet mindent eltűr, mindent elvisel, a szeretet nem szűnik meg soha Nagyházi Miklósné
1944.02.17
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/11 oldal   Bejegyzések száma: 101 
Istvántelek
  2007-11-30 15:59:38, péntek
 
  Amikor a kiállítást megnyitották, már ajánlottam, hogy aki tud menjen el, és nézze meg.
Sokan nem voltunk abban a helyzetben, hogy megtegyük. A kiállításnak vége, most már meg tudjuk nézni a képeket az alábbi albumban.
Köszönöm a képek készítőjének a lehetőséget.

Link
 
 
2 komment , kategória:  kép  
Az ég tudja az okot
  2007-11-30 09:13:27, péntek
 
 

 
 
0 komment , kategória:  idézetek  
Mentes Mihály: Szeretet
  2007-11-30 09:00:05, péntek
 
  Mentes Mihály: Szeretet

Ha éhezőt látsz, adni kell.
Ha panaszt hallasz, hallgatni kell.

Könnyeket szépen letörölni,
Aki okozza, megpörölni.

Szenvedőket megvígasztalni:
Legalább akarni.

Lecsitítani a lázadókat;
Korbácsolni a korbácsolókat.

Minden sebbel, ha új, ha régi,
Vele sajogni, vele égni.

Ha nem tud a bú máson nevetni:
Magad bohócnak odavetni.

Ha a hullámok magasra csapnak:
Bedobni magad áldozatnak.

Köszönetet sohasem várni,
De hálának átkot találni.

És mégis: senkit meg nem ölni.
És mégis: senkit nem gyűlölni.

S ha a nép kereszten veszt el,
Mondani: így halt meg a Mester.



 
 
0 komment , kategória:  vers  
Szent András apostol
  2007-11-30 08:38:46, péntek
 
  Szent András apostol
Ünnepe: november 30

András. Simon Péter testvére is galileai halász volt. Ismerte a megélhetésért folytatott mindennapi küzdelmet, a természet elemeinek való kiszolgáltatottságot, és erős vágy élt benne az igaz Isten iránt. Keresztelő János tanítványaként az elsők között látta meg az Urat. Pétert is András vezette Jézushoz. A hagyomány szerint ő evangelizálta Közép Ázsia nomád népeit, a szkítákat. Görögországban, Patrasz szigetén feszítették keresztre. Konstantinápoly egyházának Szent András a patrónusa. Közbenjárása segítse egységtörekvéseinket és az áldozatra is kész missziós lelkületet.

András apostol, Jánossal együtt, Keresztelő Szent János tanítványa volt, és a tanúságtételt követő napot JÉZUS társaságában töltötték. András vitte hírül testvérének, Péternek, hogy megtalálták a Messiást.
Az első meghívott apostolok közé tartozik, az apostolok névsorában a harmadik. Betszaidából származott, és testvérével, Péterrel együtt halász volt. Az Úr a háló mellől hívta meg, és attól kezdve kétkedés nélkül hitt Jézusban, és mindenek fölött szerette Őt.

A Szentírás igen szűkszavúan tesz említést Andrásról. Az első századig visszamenő hagyomány szerint Szkitiában hirdette az igét, majd Kisázsiában, a Földközi tenger vidékén, azután Tráciában és Görögországban. Ősi hagyomány szerint az achaiai Petrosban keresztre feszítették. Még a keresztről is prédikált, és tanúságot tett Jézus iránti szeretetéről.

Az apostoli meghívásról emlékezik a szentmise Kezdőéneke:

Az Úr a Galileai tenger partján
látott két testvért: Pétert és Andrást;
meghívta őket:
Jöjjetek utánam, emberhalászokká teszlek titeket.




Szkíták térítője

Nem tudni, a legendát szülte-e névünnepe, vagy legendája miatt lett a hónap apostola, mindenesetre senki sem illik a tizenkettőből nála jobban Nyilas havának első dekádjába. Eleink a hónapot is róla nevezték el.András (nov. 30.), a halász Péter apostol fivére, maga is halász volt. Elsőként követte Krisztust. Életrajzát az apokrif András cselekedetei (III. sz.) tartalmazza, és az Arany legenda szerzője költi újra. Eszerint térítő útján eljut a sztyepplakó szkíták közé is, ezért hagyományosan őt tekintik a ,,szkíták térítőjének". A ,,szittyák" - bármilyen népcsoportot is fedjen e név - már az ókorban hírhedt nyilazó nép voltak, magukat a ,,Szarvas népének" nevezték, és legfőbb istennőjüket, aki nagy vadász hírében állott, a görögök Artemisszel azonosították, ősanyjuknak pedig egy görög rege szerint kígyófarka volt (a Kígyófarok a Nyilas csillagkép felett látható).
 
 
0 komment , kategória:  vallás  
Voltaire idézet
  2007-11-29 10:22:17, csütörtök
 
 

 
 
2 komment , kategória:  idézetek  
Sík Sándor: Ments meg Uram!
  2007-11-29 10:07:27, csütörtök
 
  Sík Sándor: Ments meg Uram!
Az Isten fiatal (1940)

A virágtalan, gyümölcstelen ágtól,
A meddőségtôl, lanyhaságtól,
A naptalan és esőtelen égtől:
Ments meg Uram a szürkeségtől!

Édes az ifjak méntás koszorúja,
Fehér öregek aranyos borúja,
Virága van tavasznak, télnek:
Ne engedj Uram, koravénnek!

Csak attól ments meg, keresők Barátja,
Hogy ne nézzek se előre, se hátra.
Tartsd rajtam szent, nyugtalan ujjad,
Ne tűrd, Uram, hogy bezáruljak!

Ne hagyj Uram, megülepednem,
Sem eszmében, sem kényelemben.
Ne tűrj megállni az ostoba van-nál,
S nem vágyni többre kis mái magamnál.

Ha jönni talál olyan óra,
Hogy megzökkenne vágyam mutatója,
Kezem kezedben ha kezdene hülni,
Más örömén ha nem tudnék örülni,

Ha elapadna könnyem a más bűnén,
A minden mozgást érezni ha szűnném,
Az a nap, Uram, hadd legyen a végsô:
Szabadíts meg a szürkeségtôl!


 
 
2 komment , kategória:  vers  
Hogyan éled a hétköznapjaidat?
  2007-11-29 10:00:13, csütörtök
 
  Adamik László Sarkad, lelkipásztor

Hogyan éled a hétköznapjaidat?

Hogyan éled a hétköznapjaidat? Hogyan éled a kapcsolataidat? Hogyan rendezed a kapcsolataidban a feszültségeket, a problémákat, mert egy hívő élet nem abból áll, hogy nincs probléma, sőt, van, aki azt tapasztalja, hogy amikor megtér, akkor jönnek igazán a gondok. Akkor jönnek igazán a nagy-nagy problémák, esetleg egy monokli a szemed alá, vagy egy pofon, hogyha még kiskorú vagy... és otthon nagy örömmel elmondod, hogy...- Apu! Anyu! Megtértem! Dicsőség az úrnak! Aztán lehet hogy egy nagy hallgatás, vagy egy pofon jön...

- Mit képzelsz Te? Hát Én adom a kenyeret, nem Istennek kell hálát adni, Én dolgozok meg érte, hogy legyen mit enned... s lehet hogy néha, olyan valóságosnak tűnik ez a dolog, hát tényleg hogy van ez? - hát Istennek adunk hálát, pedig mi dolgozunk, Istennek köszönjük, meg hogy van mit ennünk, van mibe ruházkodnunk, pedig hát mi járunk munkahelyre, mi kapjuk a fizetés és kifizetjük. Nem a mennyből potyog le a ruha a szekrénybe meg az éléstárba az oda való. De hát, ha Isten nem adna erőt, akkor fölkelni sem tudnánk az ágyból. Meg se tudnánk szólalni. Levegőt se tudnánk venni, ha Ő nem adna erőt hozzá! Persze ezt nem érti meg olyan ember, aki nem hisz Istenben. De ha hiszel, akkor legyen ez is része a Te hitednek, hogy minden pillanatban az Ő erejéből kapsz. Az Ő ereje vesz körbe, az Ő ereje tölt be téged, ha átadtad neki a szíved, átadtad neki az életed. És akkor, igaz lesz az életedben Pál apostolnak az üzenete, hogy ,,akik Istent szeretik, azoknak minden javukra van"! Még a sírás és a pofon is, hogy ha az következik. Kell, hogy kapaszkodjunk Jézus Krisztusba, és ne engedjük el Őt soha.

A Korinthusbeliekhez írt második levélből szeretnék egy részletet olvasni az első fejezetből, kettő Korinthus egyből olvasok... Gondolkodtam rajta, hogy hol is kezdjem, mert nem akartam a legelejétől, de most lehet, hogy kicsit olyan felesnek fog tűnni a kezdés, de csak azt a részt szeretném kiemelni, amiről majd beszélni is akarok, tehát kettő Korinthus egyből a 18-as verstől kezdve olvasom a fejezet végéig...2 Kor. 1,18

De hű az Isten, hogy a mi beszédünk hozzátok nem volt igen és nem. 2 Kor. 1,19 Mert az Isten Fia Jézus Krisztus, a kit köztetek mi hirdettünk, én és Silvánus és Timótheus, nem volt igen és nem, hanem az igen lett ő benne. 2 Kor. 1,20 Mert Istennek valamennyi igérete ő benne lett igenné és ő benne lett Ámenné az Isten dicsőségére mi általunk. 2 Kor. 1,21 A ki pedig minket ti veletek egybe Krisztusban megerősít és megken minket, az Isten az; 2 Kor. 1,22 A ki el is pecsételt minket, és a léleknek zálogát adta a mi szíveinkbe. 2 Kor. 1,23 Én pedig az Istent hívom bizonyságul az én lelkemre, hogy titeket kímélve nem mentem el eddig Korinthusba. 2 Kor. 1,24 Nem hogy uralkodnánk a ti hiteteken, hanem munkatársai vagyunk a ti örömeteknek; mert hitben állotok.

Pál apostol szorosan kötődött a Korinthusi gyülekezethez, ő maga is járt Korinthusban, részese volt a gyülekezet fejlődésének, életének, több levelet is írt Korinthusba. Az első Korinthusi levél, amit mi úgy hívunk, az legalább a második volt, tehát nem mindenről tudunk, hogy mi és hogyan alakult Pál és a Korinthusi gyülekezet között, csak azt tudjuk, ami megmaradt nekünk, és amit abból tudunk kikövetkeztetni, de azt látjuk, hogy annyira szereti őket, annyira kötődik hozzájuk, hogy teljesen közvetlenül, személyes módon szólítja meg őket az ő leveleiben. Nem úgy, mint amikor ír valaki egy levelet a hivatalba, vagy egy teljesen ismeretlen embernek és akkor ott udvariaskodva meg mindenféle hivatalos nyelvezetet használva szólítja meg őket, hanem Pál úgy beszél hozzájuk, mint hogyha ott állna előttük, és úgy mondaná nekik azt, amit leír, vagy leírat valakivel. Nagyon szereti őket, s azt mondja, hogy ,,Isten a tanúm, hogy a mi hozzátok intézett beszédünk nem egyszerre igen és nem". Lehet hogy kicsit érthetetlen... hogy, mi ez? Mi az, hogy egyszerre igen és nem? De aztán megmagyarázza, ,,mert az Isten fia Jézus Krisztus, akit köztetek mi hirdettünk én, Silvanus és Timoteus, nem volt igen és nem, hanem benne az igen valósult meg". Mit akar tehát Pál mondani? Azt, hogy Jézus nem játszadozik velünk, nem beugrat minket valami csapdába, hogy magához édesget, aztán meg eldob magától, hogy elkezd foglalkozni velünk, utána meg elfordul tőlünk, hogy ígér sok mindent, s aztán nem látunk belőle semmit. Ez az ördögnek a taktikája, ő teszi ezt. Van egy ilyen mondás, hogy mindent megígér az ördög, aztán végül semmit nem kapsz belőle, semmit. Jézus, amit ő megígér, azt Ő megadja, amit Ő megígér, ahhoz Ő tartja magát, de észre kell vegyük, hogy minden egyes ígérethez, Istennek vannak feltételei, az Ő ígéreteihez feltételek vannak, amit nekünk, teljesítenünk kell s ez a legtöbb esetben a hit! Legtöbb esetben az engedelmesség, az Isten iránt való odaszánás, az hogy engedem, hogy Ő beleszóljon az én életembe, mert ha én ezt meg engedem neki, akkor tudja az Ő ígéreteit beteljesíteni a mi életünkben. Még is vannak olyan emberek, akik azt gondolják, hogy Isten nem igazságos, mert Isten ígér ezt is, azt is, de még se látok semmit az én életembe. Nem látom, hogy meg valósulna, ahogy elhangzott itt a bizonyságtételben is, hogy már tizenkilenc éve valaki hisz és nem látja, hogy az olyan jó lenne neki. Nem elég, csak úgy hinni Istenben, nem elég csak úgy általánosságban elfogadni, hogy van egy Isten, aki teremtette a világot, van egy Isten, aki lehet, hogy néz ránk és törődik velünk, hanem kell egy személyes kötődés, egy személyes kapcsolat Istennel, ami csak és kizárólag Jézus Krisztuson keresztül valósul meg. Ezért fogalmaz így Pál, ahogy fogalmaz, ,,mert az Isten fia Jézus Krisztus..." ezt itt most egyértelműen kijelenti, ,,nincs más Isten fia, csak Jézus Krisztus, akit köztetek mi hirdettünk én, Silvanus és Timoteus nem volt igen és nem hanem benne, benne az igen valósult meg, mert Istennek valamennyi ígérete Ő benne lett igen és Ő általa ámen Istennek dicsőségére miáltalunk". Jézus Krisztusról rengeteg prófécia szól az Ó szövetségi iratokban. Nagyon sok. Te is meglepődnél, ha végig néznéd az Ó szövetséget, és konkrétan ezt keresnéd benne, már biztosan van, aki ezt megtette és kigyűjtötte és meglehet szerezni így is. Tehát ha meg néznéd mennyi prófécia, szól a messiásról, ami Jézus életében beteljesedett, meglepődnél. Sok száz évvel korábban kimondták, leírták, elhitték, pedig még nem látták hogy megtörténik. Erről szól a hit! Ez a hitnek a lényege, hogy Isten mond valamit, Isten ad egy gondolatot, egy érzést a szívedbe és nem látod, hogy már megtörtént volna, de megragadod hittel, és úgy fogadod el, hogy az igen és ámen! Az meg lesz, ha még most nem is történt meg. Mert amit Isten mond, az úgy lesz! És itt Pál egyértelművé teszi ezt a kérdést, ezt a dolgot, hogy Isten ígéretei nem csak úgy általánosságban valósulnak meg az életünkben, hanem kizárólag egyedül Jézus Krisztusban. Ő általa! Nincs más lehetőség, nem tudjuk kikerülni, bár miért is akarnánk, miért akarná egy hívő ember kikerülni Jézust? Nincs értelme, akkor már nem vagyok keresztény, ha Jézust akarom kikerülni. Még is sokszor így eluralkodhat a szívünkön ez a gondolkodás, hogy hát én is már tíz éve, húsz éve járok a gyülekezetbe, és ott látom Isten igéjébe azt a sok- sok csodálatos ígéretet, de hol van a beteljesedés?

Isten igen is meg nem is? Ki mondja, de nem teszi meg? Megígéri, de aztán visszavonja? Én nem ezt látom! Isten igéjében erről szó sincs, amit Ő megígért, azt Ő meg teszi, de ott vannak a feltételek, amihez Ő hozzá köti, amitől függővé teszi, hogy az Ő ígérete megvalósul az én életemben. Akarod Istennek minden áldását? Akkor fogadd el Jézus Krisztust! Akkor enged meg neki, hogy tejhatalmú úr és király legyen az életedben, hogy ne csak mondjuk uram, uram... hanem valóban Ő legyen az Úr! Hanem valóban meg mondhassa, azt hogy mit tegyél egy bizonyos helyzetben, mit tegyél egy másikban, mit tegyél egy ilyen körülmény között vagy egy olyan körülmény között. Ne sablonokra várjunk, mert azt Ő nem fog adni. Van egy nagyon jó alapvetés: Isten igéje! Ebben az alapelvek, le vannak fektetve, de sablonokat nem találsz. Nem találsz egy minden helyzetre tökéletesen beváló receptet, amire azt mondaná az ige, hogy ha ez történik, akkor ezt kell tenni, ha az történik, akkor is amazt kell tenni és az minden helyzetben, mindenkinek ugyan úgy működik. Jó, hát, ha nagyon leegyszerűsítjük, lehet ilyet mondani, minden körülmények között van egy nagyon jó megoldás: higgyél Jézus Krisztusban, imádkozzál és megtalálod a kiutat... csak hogy ez így nagyon általános... Isten ennél sokkal konkrétabban kíván szólni hozzánk, sokkal konkrétabban akar vezetni bennünket, de maradjunk meg ennél az üzenetnél, Istennek valamennyi ígérete Ő benne lett igen és Ő általa ámen az Isten dicsőségére miáltalunk. Ez egy ilyen egymásba kapcsolódó gondolatsor Ő benne, Jézus Krisztusban Ő általa, rajta keresztül így is fogalmazhatnám, ha Jézus nem jött volna el, akkor nem lett volna senki, akinek az életében beteljesednek a messiásra mondott próféciák. Bár ki próbálkozhatott volna, hogy olvassa végig az Ó szövetséget, és akkor úgy próbál élni, hogy betölti a próféciákat. Nem lehetet! Már eleve nem Te választod, meg hogy hol fogsz megszületni! Nem Te döntöd el! Ugye, ha nézzük emberileg nézve Jézus sem ott született, volna ahol született, ha nem jön közbe a népszámlálás, de közbe jött! Micsoda véletlen... - mondaná valaki és mondják is sokan, micsoda véletlenek sok-sok véletlen egybe esés. Pont akkor, amikor imádkozol valamiért, az megtörténik, pont, ami a szíved vágya és Isten elé tárod, azt megkapod! Micsoda véletlenek vannak... s milyen furcsa, hogy a legtöbb ilyen véletlenek a hívők életében történik meg. Micsoda véletlen ez is... nem? Én nem fogadom el a véletlenek létezését, mert olyan nincs! Ha hiszek Istenben, akkor elfogadhatom azt, hogy vannak körülmények, amik befolyásolnak bizonyos döntéseket, meg eredményeket, de mind ezek fölött a körülmények fölött ott van Isten, aki befolyásolni tudja a körülményeket. Csak gondoljál bele abba a történetbe például, - most egy kis mellékvágány-, ami annyira tetszik nekem: (Máté 17,24-24) Péter beszélget Jézussal, és a tanítványokkal, s akkor jönnek a templomadó szedői Péterhez... a Ti mesteretek nem fizeti a templomadót? Jézus tudta, hogy miről volt a beszélgetés. Péternek meg sem kellett szólalni, Jézus már mondta is neki: Péter, menj el a tengerpartra, dobd be a pecát, az első hal, ami rá akad a szájában, van egy pénz, azt add oda te érted és én értem. Ezt így könnyen elolvassuk, de bele gondolunk ebbe a folyamatba, hogy minek kellett e mögött lezajlania ez előtt, hogy ez így megtörténhessen. Mert mondhatjuk azt, hogy hát Jézus elintézte, azt hogy oda bele teremtette azt a pénzt a hal szájába, de mi ebben a logika? Akkor miért nem Péter tenyerébe teremtette vagy a zsebébe, egyszerűbb lett volna nem? Akkor is csoda lett volna, mert Péternél nem volt semmi, tudta hogy nála nincs semmi, de nem ez történt, hanem valamikor, valahogy az a pénz bele eshetett a vízbe, az a hal le akarta nyelni, mert tetszett neki hogy fényes... - vannak halak, akik a villantóra harapnak... és pórul járt, mert nem bírta lenyelni, ott maradt a szájában. És erről mondhatnám úgy is, hogy Isten tudott, az Atya tudta ezt és elmondta a Fiúnak, a Fiú pedig Péternek. Micsoda véletlen... nem? Hát nem! Isten gondviselése, Isten akarata és hogyha mi ragaszkodunk Jézus Krisztushoz, akkor lehet hogy elég sok ilyen véletlen lesz majd az életünkben, amire a hitetlenek azt mondják majd... - ó, véletlen egybe esés, mint amikor például mondhatnánk azt is , hogy hát Jonatán imádkozott azért az illetőért és micsoda véletlen, az nap este nyugodtan tudott már aludni... - micsoda véletlen! Vagy amikor én imádkoztam a húgomért, mert egésznap csuklott - nem a Móniért, az Editért, aki még nem hívő - egész nap csuklott, mire én haza mentem és már fájt a feje a csuklástól és imádkoztam érte pár szóval és elmúlt a csuklás és a fejfájás is. Micsoda véletlen! - mondta a nevelőapám erre... hát jó, mondja! Én akkor is tudom, hogy Isten volt az, aki cselekedett. Nem mi vagyunk azok, akik cselekszünk! Nem mi befolyásoljuk Istent, hogy Ő tegyen valamit, amikor mi imádkozunk, nem is ez kell, hogy legyen a lényeg, hanem hogy a mi hitünket kifejezzük Isten felé, hogy hisszük, hogy Ő tud cselekedni! Hisszük, hogy Ő bele tud szólni a körülményekbe, a mi életünkbe, vagy más valakinek az életébe, úgy ahogy senki más... és Isten megteszi, Isten meg tesz ilyeneket, de csak akkor, ha mi a feltételeket teljesítjük. Feltétel... teljesítve... - utána jöhet az ígéret. Isten ígéretei, Istennek valamennyi ígérete, ami nem azt jelenti ebben az esetben, hogy néhány, hanem azt hogy ,,minden ígérete Ő benne lett igen és Ő általa ámen az Istennek dicsőségére". Tehát nem mi tesszük, nem miénk a nagy dicséret és a nagy ováció, hanem Jézus Krisztusé, de mi általunk. Rajtunk keresztül akarja Isten az Ő ígéreteit beteljesíteni. Ő használni akar minket, Ő munkatársaiként akar minket látni az Ő országában. Nem úgy hogy elhív az Ő országába, leülünk egy székre, és föl sem kell állni, addig, amíg be nem lökdösnek minket a menynek a kapuján. Nem! Ő, munkatársnak akar minket. Hogy az Ő ígéretei Jézus Krisztus által, de rajtunk keresztül valósuljanak meg. S ez csak úgy lehetséges, ha én hiszek Jézusban. Csak úgy tud rajtam keresztül működni, ha én Őt fogadom el úrnak, királynak, messiásnak, szabadítónak, gondviselőnek és a többi. Csak így, s az nem egy szólam kell, hogy legyen az életemben, egy kitűző, amit kiteszek, hogy én halacskás kitűzővel járok, meg halacska van az autómon, meg a bibliámon is van két halacska a biztonság kedvéért, mert elől is van egy meg hátul is, hogy lássák jól, jó nagy bibliám van, hogy mindenki lássa. Nem erről van szó! Hanem arról van szó, hogy ha mindenedet elveszíted is, a halacskás autódtól kezdve a családodig mindent, akkor is ragaszkodsz Jézushoz! Akkor is kapaszkodsz belé, akkor sem hagyod, hogy azt mondják neked... óh, te bolond vagy! - vagy hát hagyod, mert nem tudsz mit tenni... mondhatják, de nem hagyod, hogy elfogadjad te magad is ezt a kijelentést, mert az ige mást mond... az ige szerint az a bolond, aki tagadja Isten létezését. Az ige szerint az a bolond, aki Isten ellen lázad egyenesen és nem az, aki ragaszkodik hozzá, még akkor is, amikor mindent elveszít... itt a földi életben. Szeretnéd, hogy működjön az életedben Jézusnak az ígérete? Ő sok mindent ígért, mondhatnánk erre, de most mire gondolok? Arra mit Ő ígért, mondhatnám úgy is, hogy az evangéliumok utolsó oldalain található ígéretekre gondolok, akár a Máté evangéliumában ,,hogy én ti veletek vagyok minden nap a világ végezetéig", akár a Márk evangéliumában, hogy milyen ,,jelek követik majd a hívőket..." ezek ígéretek! Ezek olyan ígéretek, amelyeknek feltétele van s ez a feltétel pedig: - higgyél Jézus Krisztusban! Enged meg, hogy az ő fénye bevilágítson az életed minden területére, hogy ne legyen semmi olyan terület az életedben, amit rejtegetni próbálsz előle, amire úgy gondolsz... ,,jaj, csak ezt meg ne tudja a pásztor..." - mondok neked valamit! Lehet, hogy a pásztor nem tudja, de a főpásztor már régen, Ő már réges- régen tudja és várja, hogy bevalld őszintén, hogy elé tárd: - Uram! Bocsáss meg! Itt is okoskodni akartam, én akartam megoldani, én akartam jobban tudni, mint Te. Ő mindig jobban tudja, de vár rá, hogy te kérdezd meg tőle, vár rá hogy te nyújtsd ki a kezedet az ő segítsége felé. És ebben az ígéret halmazban szintén ott van a feltétel... - milyen jelek követik a hívőket? ,,Ördögöket űznek, nyelveken szólnak, betegekre vetik kezeiket, és azok meggyógyulnak, ha valami halálosat isznak, nem árt nekik..." nyílván nem úgy, hogy bemegyek a boltba, veszek egy üveg hippót és megiszom és nekem az nem fog ártani, mert meg van írva az igében. Nem erről van szó! Isten cselekedni akar rajtunk keresztül! Mi a feltétel? Hát, amit mondtam is, higgyél Jézus Krisztusban! De még van, ez utáni feltétel is, amit láttunk az evangéliumokban is, hogy az apostolok, a tanítványok betöltötték ezt a feltételt és az ige konkrétan így fogalmazza meg, hogy ők ,,széjjeljártak hirdetve az igét, Isten pedig bizonyságot tett az ő igéje mellett a csodák és a jelek által, melyeket az apostolokon keresztül tett". Tehát Isten az Ő igéje mellett tett bizonyságot. Mi tehát a feltétel? Hirdetni az igét! Hiába imádkozok azért, hogy a Szent Lélek cselekedjen, munkálkodjon rajtam keresztül, ha nem hirdetem az igét. És itt most ne a szószéki prédikációra gondoljatok, mert nem erről van szó, hanem arról hogy bizonyságot tenni az embereknek, hirdetni nekik Isten beszédét. Sőt, még konkrétabbá teszem a dolgot, mert Pál is konkrétan mondja, hogy ,,mert az Isten fia Jézus Krisztus, akit mi köztetek hirdetünk..." Kit hirdettek? Mit hirdettek? Nem mást: - Jézus Krisztust! - mondja is Pál egy másik helyen ,,semmiről nem akarok tudni ti közöttetek, csak Jézus Krisztusról, mégpedig mint megfeszítettről". Nem arról prédikáltak, hogy micsoda nagy tanító, micsoda nagy filozófiai köröket írt le Jézus az ő tanításairól, micsoda csodálatos lélek...- nem ez volt a lényeg! Ha meg nézed az apostolok cselekedeteiben is Jézus halála és Jézus feltámadása, ez a két fő üzenet volt, ezt hirdették, hogy ez által Ő megszabadít a bűntől! Ez volt a fő üzenet! És amikor ezt tették Isten bizonyságot tett az ő igéje mellett a csodák és a jelek által, amelyeket az apostolok kezei által tett. Az apostolokat használta, de csak akkor, amikor készek voltak hirdetni Krisztust. Itt is erre buzdít Pál, erre hívja fel a figyelmet, hogy ,,Őt hirdettük ti közöttetek". És utána említi, azt hogy ,,Jézus Krisztusban lett Istennek minden ígérete igen és ámen". Utána folytatja ,,aki pedig minket veletek együtt Krisztusban meg erősít és felken, Isten az"! Meg erősít és felken... Kiket? Minket? - ,,veletek együtt!"...- mondja Pál! Ő maga is belátta, hogy szüksége van erre... nem, mint egy szuper prédikátor, nem, mint egy... ki tudja milyen világsztár, beszél magáról Pál. Szüksége van megerősítésre, szüksége van felkenetésre neki is, meg a korinthusiaknak is s ez csak egy forrásból jöhet Istentől! Csak tőle jöhet az igazi megerősítés és felkenetés. Vágysz erre? Van vágy a szívedben, hogy Isten meg erősítsen? Hogy ne úgy érezd, hogy kínlódás a hívő élet, hogy egy küszködés hogy izzadság szagú az egész hívő élet... Én vágyom erre, mert sokszor én is ezt tapasztalom magamon, hogy kínlódok, erőlködök, hogy úgy tegyem, ahogy kell, ahogy tudom, hogy kell, ahogy kellene sokszor. De nem erről szól a hívő élet, hogy mindig kínlódni kell... - van ilyen is, van ilyen helyzet is, amikor semmi más lehetőséged nincs, mint hogy Te magadat erőszakosan odaszánod, hogy ezt és ezt fogom tenni, mert tudom, hogy ez a helyes, még akkor is, ha tudom, hogy semmi kedvem nincs hozzá, ha minden körülmény ez ellen beszél is... ilyen is van! De nem folyamatosan erről szól a hívő élet, hanem kell, hogy Istentől kapjunk erőt és felkenetést arra, hogy a Krisztus élhessen bennünk, és hogy rajtunk keresztül, bemutathassa magát ennek a világnak! - és itt folytatja Pál ezt a gondolatsort...- ,,aki el is pecsételt minket és a Lélek zálogát adta a szívünkbe..." - és ezt a két gondolatot had emeljem még ki: ,,elpecsételt..."! Mi a pecsét? Mire jó? Hivatalossá tesz egy iratot, egy okmányt, egy szerződést, egy megállapodást. Isten elpecsételt minket, hivatalossá tette, hogy mi az övéi vagyunk! Láttunk egy elpecsételést a Jelenések könyvében, és amikor az angyalok, Isten angyalai embereket elpecsételnek Isten számára. Az is erről szól! Hogy Istenhez való tartozásukat hitelesíti, hogy az nem a sajátmagunk kijelentése alapján van, mert nagyon sokan vallják magukat kereszténynek, nagyon sokan vallják magukat hívő kereszténynek, de csak azok lehetnek azok, akiken rajta van Isten pecsétje. A hitelesítő pecsét! Az pedig micsoda? Hát, az ige szerint a Lélek! Isten Lelke. Ha Isten Lelke nem munkálkodhat bennem, akkor nem vagyok az övé, akkor hiába mondom, hogy hiszek Istenben, ha ellen állok a Szent Lélek munkájának, akkor nem vagyok az övé...- nincs rajtam a pecsét! Sőt, ugye itt fogalmaz egy másik gondolatot is ebben a mondatban... ,, és a Lélek zálogát adta a mi szívünkbe..." Mire való a zálog? Arra való, hogy azt kiváltsák! Az is arra utal, hogy amit én beadok zálogba, az nem azé, akinek én beadtam, hanem az enyém, én vissza fogok jönni érte, csak most egy átmeneti állapot van, egy átmeneti időszak, amíg az a valami ott van a zálogban. Így vehetjük úgy is, hogy ez az egész világ egy nagy zálogház és mi pedig átmeneti állapotban vagyunk, egy átmeneti időszakban, amíg itt vagyunk a világban. De Isten belénk helyezte az Ő Lelkének a zálogát, ami biztosítja, hogy Ő vissza fog jönni az Ő saját tulajdonáért. Ő nem fog itt hagyni minket! Nem fog igen és nem lenni az Ő ígérete, hogy megígéri, hogy elvisz minket, de még is itt maradunk. Nem így van! Isten ígérete be fog teljesedni! A Te életedben is, ha a feltételeket teljesíted persze, ha ragaszkodsz Ő hozzá minden körülmények között! Aki el is pecsételt minket és a Lélek zálogát adta a szívünkbe. Isten az! Ő hitelesítette a Te döntésedet. Övé volt az első lépés, közeledett hozzánk Jézus Krisztusban. Persze előtte is már sokféle módon, csak valahogy az emberi oldalon mindig meg bukott az előző próbálkozások sokasága. Itt is meg tud bukni, mert nem erőlteti ránk Krisztus a kegyelmét, nem erőlteti ránk a keresztnek az áldásait, de ennél közelebb már nem tudja hozni, ennél közelebb még soha nem volt Isten az emberhez, mint Jézus Krisztusban. Emberré lett! Közénk jött! Hozzánk hasonlóvá lett. És annyit kér, hogy fogadd el, hogy Ő ezt érted tette szeretetből, önzetlenül. Nem valamilyen haszonérdekből, nem, azért hogy téged becsapjon, nem, azért hogy neked igent mondjon, de a vége még is nem lesz a kisbetűs részben ott a sok-sok nem... Nem erről van szó! Hanem arról, hogy Ő szeret téged, és amit tett, és amit ez után fog tenni, azt azért teszi, hogy az Ő IGENei a Te életedben is megvalósuljanak. Szerinted Isten úgy működik? Szerintem nem! De most téged kérdezlek! Hogy leírja az ő igéjében, hogy szeret téged, hogy meghalt érted, hogy vissza fog jönni érted, ha benned van az Ő záloga a Lélek... és aztán csak gondol egyet... áh... nincs is rád szükségem, inkább nem megyek... itt maradok a mennyben, jobb itt nekem... Nem így ismerem Istent! ,,Ő benne nincs változás és változásnak még árnyéka sem", - azt mondja az ige. Ő nem ember, hogy hazudjon, nem embernek a fia, hogy becsapjon minket. Ő az Istennek az egyszülött fia, akiben Isten minden ígérete a te életedben is megvalósulhat. ,,Istent hívom bizonyságul, akár magam ellen is, hogy irántatok való kíméletből nem mentem el eddig Korinthusba..."- Hm, szereti Őket... - úgy elgondolkodtam ezen a mondaton, hogy most, ez hogy van? Tulajdon képen azt mondja nekik Pál, hogy jobb nektek hogy még nem mentem el hozzátok, a ti irántatok való kíméletből nem mentem eddig hozzátok. Lehet hogy Pál attól félt, hogyha hamarabb megy, akkor lehet, hogy az indulat fog szólni belőle, azok miatt, amiket hallott róluk esetleg. Lehet, hogy túl keményen ragadná meg a gyeplőt a Korinthusi gyülekezetben és ezért saját magát is emlékezteti erre, hogy Jézus Krisztus a központ, Ő a lényeg, Ő a döntő tényező minden helyzetben és ezért inkább még nem ment el, hanem amikor letisztul benne a látás, letisztul benne a gondoskodás akkor megy el. ,,Nem hogy uralkodnánk a ti hiteteken, hanem munkatársai vagyunk örömötöknek, mert erősen állotok a hitben..." - érdekes... nem? Előző mondatban azt mondja, hogy ,,a Ti érdeketekben nem mentem el eddig még Korinthusba" most meg megdicséri őket hogy ,,erősen álltok a hitben". Ilyen lehet? Persze, hogy lehet! Lehet, mert attól hogy Te erősen állsz a hitben, attól még megbotolhatsz, még tehetsz olyat, ami nem dicséretre méltó, csak ne engedd az ördögnek, hogy bele kezdjen az ő szövegébe... - óh, micsodahívő vagy te, nem is vagy te hívő! Aki hívő az ilyet nem tesz! Részben igaz, ha hívő vagyok, ha ragaszkodok Krisztushoz, akkor bizonyos dolgokat nyilvánvaló, hogy nem fogok tenni, de ha megtettem, akkor nem az a következő lépés, hogy akkor törölve vagyok a hívők listájáról! Nem, hanem az hogy megalázom magam, beismerem, hogy vétkeztem és akkor Isten meg igazít, Isten helyre állítja az eredeti állapotomat Krisztus Jézusban, mert Istennek - megint mondom - az IGENei nem lesznek NEMek a végén, az Ő ígéretei nem fognak megsemmisülni, ha mi ragaszkodunk hozzá. Az emberi oldal, mindig a gyengébbik oldal a szövetségben, akár az újszövetséget nézzük, akár az ó szövetséget. De nem kell nem kötelező, hogy lehetetlenné tegye a szövetség beteljesedését az emberi gyengeség, hiszen pont arról beszél Pál, hogy ,,aki minket veletek együtt megerősít és felken az Isten az"! Tehát van lehetőség a változásra. Ha úgy érzed, hogy gyenge vagy, ha úgy érzed, hogy nincs erőd megélni a hívő életet... - van lehetőség! Van egy forrás, ami nem apad el. Van egy hely, ahova mindig jöhetsz, nincs kitéve az ajtóra, hogy ,,ZÁRVA VAGYUNK", majd nyitás hétfőn! Majd nyitás holnap, vagy ki tudja, ebédszünet!? Nincs! Oda mindig mehetsz! És minél előbb mész a botlást követően, minél hamarabb, annál könnyebben helyre áll a kapcsolatod Istennel! S akkor megint dicséretben részesülhetsz, hogy erősen állsz a hitben, mert a hívő embert az ige szerint mondom, nem az különbözteti meg a hitetlentől, hogy soha nem bukik el... ismeritek az igében ,,mert az igaz ember, ha elesik is, ha hétszer elesik is, felkel, de a gonoszok egy nyavalyától is elvesznek". Mi a különbség tehát? Fel kell kelni! Nem kell beletörődni abba, nem kell rá állni az ördög lemezére, amikor elkezdi játszani neked: - elbuktál és ott is, maradsz! Nem ez a vége a történetnek, mert akkor mondhatnánk azt: - hát Isten megígérte, hogy Ő segít, Ő meg ígérte, hogy velem lesz, megígérte hogy meg erősít, hogy felken! Akkor most hol van ez? Beteljesedik! De, tedd meg a feltételt! Alázd meg magad! Ismerd be, hogyha hibáztál, és Isten helyre állít! És újra az IGENek lesznek a nagybetűsek az életedben, és látni fogod, hogy Jézus Krisztusban, Jézus Krisztus által a te életedben is beteljesednek Isten ígéretei. Nem akarom szaporítani a szót, szeretném, hogy Isten Szent Lelke munkálkodjon mindannyiónk szívébe és mutassa meg, hogy Isten mennyire akarja, mennyire vágyik rá, hogy a mi életünkben Ő tudjon munkálkodni, tudjon használni minket. Nekünk is ugyan ennyire kell ezt vágyni, és ugyan ennyire kell akarni beteljesíteni a feltételt. Hinni Jézus Krisztusban, hirdetni Krisztust, mint megfeszítettet és feltámadott úr és királyt és ragaszkodni ő hozzá minden körülmények között, míg a legnagyobb esés és bukás után is, bele kapaszkodni az Ő kinyújtott, átszegezett kezébe és fel állni újra és tovább menni, mert akkor újra Jézus Krisztus által az életedben megvalósulnak Isten ígéretei. Ámen!
 
 
0 komment , kategória:  hit  
Idézet Szabó Magdától
  2007-11-28 10:16:36, szerda
 
  Szeretnék Önöknek valami rettenetesen egyszerűt mondani, amit édesanyámtól tanultam annak idején: mondjuk hétfő volt, és én megsemmisültem, ettől vagy attól. Anyám csak nézett, és azt mondta "Kislányom, ma hétfő van, és jön a kedd. Csak nem képzeled, hogy a keddnek van valami köze a hétfőhöz? A szél is megfordul. Kicsit mindig lehetsz szomorú. Ha nem magad, más miatt. De bízzál az életben. Nem ok nélkül kaptad."
Szeretnék Önöknek valami rettenetesen egyszerűt mondani, amit édesanyámtól tanultam annak idején: mondjuk hétfő volt, és én megsemmisültem, ettől vagy attól. Anyám csak nézett, és azt mondta "Kislányom, ma hétfő van, és jön a kedd. Csak nem képzeled, hogy a keddnek van valami köze a hétfőhöz? A szél is megfordul. Kicsit mindig lehetsz szomorú. Ha nem magad, más miatt. De bízzál az életben. Nem ok nélkül kaptad."
/forrás: Házipatika blog/



Link
 
 
3 komment , kategória:  idézetek  
Minden Tőled függ
  2007-11-28 09:13:59, szerda
 
  Lindner Ernő:
MINDEN TŐLED FÜGG

Oh,ha feltétel nélkül tudnál hinni
-mint csecsemő hisz édesanyjában-
nem okoskodni,mindent Reá bízni
tudva,hogy neked a legjobb atyád van.
Nem kételkedni s közben mégis félni
-mert titokban a Sátánnal is játszol-
s közban magadat százszor elítélni,
mert te is ettél már az almafáról.

Megkeresni az elveszett kegyelmet,
tisztának lenni,mint még szent gyermek.
Mért olyan nehéz Atyádat szeretni?
Az időtlenért időben szenvedni?
Mikor tudod,hogy ezen múlik minden,
a vízen járhatsz törhetetlen hittel
s nincsen hatalma rajtad az ördögnek
s minden tőled függ,egyedül csak tőled.


 
 
0 komment , kategória:  vers  
Marchiai Szent Jakab
  2007-11-28 08:49:23, szerda
 
  November 28.

*Monteprandone, 1394. szeptember +Nápoly, 1476. november 28.



Gangali Antonio és Antonia asszony gyermeke volt. A keresztségben a Domonkos nevet kapta. Hat vagy hét éves korában egy nyáj őrzését bízták rá. Egy titokzatos farkas napjában többször is szétkergette a nyájat, anélkül, hogy ártott volna a bárányoknak. A kis Domonkos szabadulni akart a pásztorságtól, de nem hittek neki. Mindenki fantáziaképnek tartotta a farkast, Domonkos ezért megszökött és a szomszédos Offidában egy rokon papnál keresett menedéket. A pap befogadta és tanítani kezdte. Családja később beleegyezett tanulásába és Ascoliba küldték, ahol abban az időben a ferences és domonkos kolostor mellett iskola működött.

1404 körül Domonkos Perugiába ment, ahol jogi és orvosi tanulmányokat végzett. 1414 körül egy perugai nemes maga mellé vette jegyzőnek. Így több hónapig Firenzében és Bibbiénában tartózkodott, ahol megismerkedett a ferencesekkel. Elhatározta, hogy szerzetes lesz; 1415 nagypéntekén született meg benne a döntő elhatározás. Belépett a marchiai S. Maria degli Angeli ferences kolostorba, 1416. augusztus 1- én tett fogadalmat, s a rendben a Jakab nevet kapta. A novíciátus után Firenzébe küldték tanulni, ahol hét évvel később pappá szentelték. 1422-től élete végéig legfontosabb feladata a prédikálás volt. Az első években Toszkána, Umbria és Marchia tartományban tevékenykedett. Később bejárta Kelet- és Közép-Európát. Kisebb-nagyobb megszakításokkal 12 évet töltött külföldön. V. Miklós, III. Callistus és IV. Jenő pápa megbízásából háromszor járt Magyarországon. 1458-tól csak Itáliában tevékenykedett. A pápa fölkínálta neki a milánói érsekséget, de nem fogadta el. Nápolyban halt meg 1476. november 28- án. Maradványait a nápolyi Santa Maria la Nova templomában őrzik. Bár a nép már életében is szentnek tartotta, a hivatalos szentté avatása csak 250 évvel később történt meg. 1624-ben boldoggá, 1726-ban pedig szentté avatták.

Istenünk, aki Szent Jakabot kiváló igehirdetővé tetted, hogy általa a jók üdvözüljenek, a bűnösök pedig visszataláljanak az erény útjára, kérünk, add meg az ő közbenjárására, hogy mi is megtisztuljunk minden bűntől, és eljuthassunk az örök életre!
 
 
0 komment , kategória:  vallás  
     1/11 oldal   Bejegyzések száma: 101 
2007.10 2007. November 2007.12
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 101 db bejegyzés
e év: 889 db bejegyzés
Összes: 3234 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 364
  • e Hét: 1765
  • e Hónap: 12342
  • e Év: 167715
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.