Regisztráció  Belépés
lullu.blog.xfree.hu
Feel the fear and do it anyway. Lullu ^__^
1988.05.02
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 11 
székely
  2007-12-31 12:14:40, hétfő
 
  A székely áll a hegyormon és nézelödik. Arrahalad egy turistacsoport és megkérdezik:
- Meddig lát el, bátyám? Messze?
- Messze biz én!
- Talán még Amerikáig is?
- Messzebre!
- ???
- Egészen a holdig!
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
egy gyönyörű videó
  2007-12-18 21:24:35, kedd
 
  Link  
 
0 komment , kategória:  Általános  
egy ártatlanság elvesztése
  2007-12-18 21:12:04, kedd
 
  .....Valahol belül tudtam, hogy most készülök "megölni"a bennem rejlő kislányt, de tudtam, hogy le kell győznöm a félelmeimet. Ahogy rám néz, ahogy látom rajta, hogy úszik a boldogságban. Eleget várt már rám. Talán túl sokat is. Bíztatóan simogatom a hátát, közelebb húzom. Szája újra enyémre talál, de csak egy percre, s már halad is tovább lefelé a nyakamon. Keze a mellemet simogatja. Kiráz tőle a hideg, és furcsa érzés tör rám.. mintha valami kérlelhetetlenül lüktetne odalent...a combjaim között...ez lenne az igazi vágy? Amikor hozzádér, és nem tudsz uralkodni magadon?

Folyamatosan jár az agyam, de a gondolataim tompulnak... már nem marad erőm egyszerre gondolkodni,és cselekedni... egyre hangosabban nyögdécselek, minden önkontrollom eltűnt. Nyelve mellbimbómmal játszik, és halad egyre lejjebb... Bűntudat tör rám... kezem becsúszik combjai közé,simogatni kezdem. Szemembe néz, meglepődött szemekkel... nem hagyom abba a kényeztetését, nadrágját kezdem lefejteni róla..folytatnám, de megállít:
- Ne baba, fejezd be!
- Nem volt jó? - ijedek meg.
- Dehogynem... de... ez most nem rólam szól... ez most rólad...

Szája hasamon jár, megállíthatatlanul megy lefelé... Márcsak pár centi... könyörgök magamba, hogy gyorsítson...gyönyörre vágyom... és olyan közel van... egyre közelebb... szeméremdombomat csókolja, felnyögnék a vágytól... de nyelve combomra siklik....
- Neee...! vagyis... nagyon jó... de én nem ezt akarom... istenem... pár órája még semmit sem tudtam az ilyen szintű vágyról, és most... majd megőrülök annyira kívánon... magamban akarom érezni... - ahhh... nyelve visszatér... mohón, és éhesen vesz birtokba... hihetetlen jó érzés... de mostmár elég... érezni akarom... visszarántom... nem érti...kérdőn néz rám
mosolyom talán megnyugtatja:
- Semmi baj... nagyon jó volt... de... most már szeretném.. Igazán...
- Biztosan ezt akarod?
Miért kell kérdeznie? Persze, hogy akarom... semmiben sem vagyok biztosabb, mint ebben... Megcsókolom... érzem, hogy ujját lassan tolja belém... nem feszít... egyáltalán... mozgatni kezdi bennem... hátravetem a fejem... csak élvezni akarom... kihúzza az ujját, utoljára kutatóan fürkészi arcomat... ajkaim nyitva, pihegek... kezével hozzám illeszti férfiasságát...és...

Érzem, ahogy beljebb nyomja... hozzám szorítja az ágyékát... körmeim mélyen fúródnak a hátába... úgy érzem szétszakadok... egyre beljebb mélyed belém... nyögök, de most nem a kéjtől... nem is a fájdalomtól... egyszerűen ez az új érzés teljesen a hatalmába kerít... mintha köd borulna az agyamra, szorítom hozzá a csípőmet... a feszítő érzés múlik... érzem ahogy lüktet bennem... sóhajai gyorsulnak, ahogy mozgása is...

Karmolom, szorítom, csókolom, ahol tudom... mélyebben... legszívesebben még mélyebben húznám magamba... még... még... beleharapok a vállába... mintha önkívületbe zuhannék.

Megszűnik a külvilág... nem látok, és érzek mást, csak őt... forróság tör rám odalent... lábaim átfonom rajta, követelőzőn, mohón... nem akarom elengedni. Hátrabicsaklik a feje, érzem ahogy hozzám simul, majd rám borul. Feleszmélek én is. Ölelem, bújok hozzá.
- Köszönöm - suttogja.
Nem bírok válaszolni... még fel sem fogtam mi történt. Remegnek a combjaim, minden érintésre futkos a hideg a hátamon. Már nem lennék szűz? Hasít belém a gondolat. Szívem helyesli a döntést, belenyugvón dobog, s testem is bizonygatja: jól tettem. Csak a lelkem sikít ezer kérdőjellel. Keze közben derekamat öleli, hozzám bújik..

- Szeretlek babám! Nagyon... és hogy megbíztál bennem... ez nekem nagyon...
- Csss! Ne rontsd el ezt - vágok a szavába - csak maradjunk így... most nagyon jó...
- Nem bántad meg?
- Hogy bántam volna? Nincs mit megbánnom... nem tettünk semmi rosszat... mindig is azt akartam, hogy olyan valakivel tegyem meg, akit szeretek... és téged...

Felocsúdok... még sosem mondtam neki... úgy igazán... szívvel-lélekkel... talán a félelem miatt... félek, hogy amint kimondom, sérülékennyé leszek... tud majd bántani... összetudja törni a szívem...
Mindig a félelmek... most is... egyet már legyőztem... úgy érzem, most vagy soha... ez az éjszaka különleges... A vágy és félelem sodrásában,kérdőjeleimmel, és érzelmeimmel együtt hozzábújok, és fülébe súgom:
- Szeretlek... nagyon... mindennél jobban!

Megkönnyebbülten sóhajtok... Puszit nyom hajamra,szorosabban ölel. Édes némaságba burkolózva éri őt az álom... csendben szuszog vállamon. Combjaim remegése megszűnt, boldogság önti el a szívemet.

Félelem és vágyak... irányítják életünket, legyen szó szerelemről, munkáról, érzelmekről... De előbb-utóbb le kell győznünk őket... Mert minden félelem mögött ott lappang a vágy, és a "ha" szócska... mi lett volna, ha..? Mi lenne, ha..? Ne legyenek, "ha" szócskák az életedben... a félelmek legyőzhetők... nem mindig ellenségek... gyakran barátok... minden nagyobb szívdobogtató álom, és tett előtt ott a félelem... mi van, ha másképp alakul, és nem sikerül megvalósítani? Ha kudarcba fullad... Ha megteszed a kellő lépést, és legyőződ a félelmeket, és önmagad, már nyertél is... nem csatát... háborút... Mégis bennem él a kislány..
Pedig Féltem: megölöm... de itt van... nem halt meg... csak megváltozott... már nem retteg... Él és élvezi!
 
 
0 komment , kategória:  Felnőtt  
Munkahelyen
  2007-12-12 20:23:37, szerda
 
  Szokásos reggeli teendők: lecuccolás, gép be, egy kis kávé és a napi hírek. Bevallom, mikor beérek a munkahelyemre, nem egyből a munkába vetem bele magam. Kell 10-20 perc, amíg ráhangolódok mindenre és ebbe beletartozik, az hogy elolvasom a főbb híreket, megnézek pár kedvenc oldalt.

Mostanában szoktam nézegetni az egyik hazai szexoldalt is. Kíváncsiság, titkos élvezkedés, valami ilyesmi. A sok fénykép egy kicsit felráz az éjszakából, megmozgatja a fantáziámat és bármily hihetetlen is, segít belefolyni a napba, elindít. A kollegáim sehol és nem is lesznek jó darabig, de amúgy sem számít sokat, hiszen nem látunk bele egymás monitorjába.

Mindig elvarázsolnak ezek a képek. Állati ösztönök által vezérelve bambulom végig és elmerülök a látványban. Tetszik a naturizmus, a kemény szex, a magamutogatás. Hosszabban időztem el az oldalon, mint szoktam. Ma valahogy más volt az egész.

Nem is tudom miért, fogalmam sincs, megmagyarázhatatlan, mert ilyet sose szoktam csinálni, biztos veled is történt már ilyen, de a székemmel egész közel húzódtam az asztalhoz és előbányásztam a farkamat. Az asztal lapja eltakarta, de a pénisz hálásan szökkent elő a barlangból és préselődőtt alulról neki az asztal lapjának.

Sose csináltam még ilyet, nem is tudtam mit akarok, hiszen azért itt bent csak nem fogok önkielégíteni! Csak elővettem, élveztem a kicsit szokatlan, perverz helyzetet és be kell valljam , jól esett, hogy a merevedésemet most nem korlátozta be a nadrág és az alsó, mint egyéb esetekben szokta.

Nyugodtan kattintgattam tovább az oldalon. Mindig vannak újabb képek profi modellekről illetve amatőr magamutogatókról, akiknek persze csak az ölük, mellük látszik. Megnéznék pár ilyen kitárulkozó egyént a valóságban is, a hús-vér embert, nem csak a feltöltött képeit. Milyen, hol él, kivel, mivel foglalkozik, hogy néz ki, mi a kedvenc kajája, stb. szóval teljesen általánosan érdekelne csak a dolog. Abszolút nem vetem meg és nem ítélem el, ha valaki így kitárulkozik, csak érdekelne lényének másik oldala is. Valószínűleg sosem fogok találkozni olyanokkal, akiknek a képeit nézem, de ilyenkor mindig eszembe jutnak ezek a dolgok.

Soha, érted, soha senki nem szokott bejönni hozzánk, vagy ha be is jön, nem engem keres. Én ülök legmesszebb az ajtótól, így nemigen szoktak mögöttem elhaladni, lézengeni emberkék. Szóval mégegyszer mondom, soha nem szoktak hozzám jönni személyesem. És most mi történik? Ki nem fogod találni! Kip-kop-kip-kop, hallottam a folyosóról az ajtón keresztül beszűrődő lépteket, de gondoltam úgyis elhalad az ajtó előtt, ahogy az ilyen léptek szoktak. De nem! Érted? Nem haladtak el, hanem egy rövid kopogás után, választ sem várva benyitott. Egy nő.

Ismertem, tetszett - naná, majd egy ilyen történetben olyan jön be, aki nem tetszik;) - de viccet félretéve, csinos 40-es lehetett. Nem nagyon kerültünk közelebbi kapcsolatba eddig, csak köszönés és viszont.

- Szia.

- Szia - feleltem gyorsan - Nincsenek itt a többiek - mondtam azonnal, reménykedve, hogy magamra hagy

- Hozzád jöttem, tudnál segíteni egy kicsit?

Páff! Ha tudná... Ott ültem szorosan az asztal előtt, a farkam teljesen mereven ácsingózott és erre azt kérdik tőlem, hogy tudok menni-e segíteni! Esély sem volt arra, hogy a péniszt visszatereljem a karámba, túl nagyra nőtt, makacsul ágaskodott.

- Nem.

Gyors, pontos, egyértelmű, határozott választ böktem ki azonnal. Kérdőn vonta fel a szemöldökét, hiszen nem megszokott egy ilyen merev visszautasítás a kollegák között. De értheted, nem volt más választásom.

- Miért? Gond van?

- Nem, nincs semmi

Jaj, csak nehogy idejöjjön! Csak nehogy... Késő. Most mi legyen? Amennyire tudtam közelhúzódtam az asztalhoz, hogy elrejthessem az elrejtenivalót, a böngészőt pedig lecsuktam alulra.

- De mi van? Miért nem tudsz jönni? - kérdezte mikor ott állt mellettem. Kíváncsian vizslatta a monitoromat, de semmi érdekeset nem látott, mivel nem láthatott. Azaz én azt hittem nem lát semmit. Miért van az, hogy a nők egyből kiszúrják, amit rohadtul nem kellene nekik?

- sweetpussy.hu?

Most erre mit feleljek? Nem, sweatybuilding.org, www.csirkebelekszerek.hu vagy gobelin.lap.hu? Csak nyökögtem, mint egy 60 éves bakkecske, vagy talán még azt se. Megsemmisülten ültem a székemen, az asztal lapja pedig már a gyomorszájamnál járt, annyira magamba préseltem. Csak azt fel ne fedezze, csak azt ne! És érted, nem megy ki, ott áll mögötted, némán, nem tudom mi a francra vár, csak vár. Nem mertem ránézni, gondolom, továbbra is a monitort vizslatta, hátha felfedez még valamit. Ráadásul megütött kellemes parfümjének, kölnijének illata és ez csak olaj volt a tűzre ágaskodó szerszámom számára.

- Szoktad nézni? - csilingelte.

Szerinted? Mi a francért van nyitva a weboldal?

- Igen.

- Én is - mondta gyorsan.

- Te is?

Szóval ő is. Most egy kicsit megnyugodtam, tehát akkor nem fog kirohanni sikítozva az ajtón. Legalább ezt megúsztam. Nem mintha olyan gáz lenne szexoldalt nézegetni, de mégiscsak benne van az emberben egy kis félsz. Mindenki csinálja - na jó majdnem mindenki - de senki nem tudja a másikról. Nem úgy köszönnek egymásnak a folyóson hangosan az emberek pl, hogy : "Te is láttad már a mai sorozatot a sweetpussy.hu-n? Tetszik nekem az a lefittyedt punci, neked is?"

- Ja. Na nem mindig - tette hozzá gyorsan mentegetőzésképpen. Miért mentegetőzik, fogalmam sincs.

- Na, mutasd már! - hajolt a vállamhoz és lihegett a nyakamba

Katt, katt, katt és máris ott feszített a képernyőn... hmmm... nos... szóval érted, egy olyan jó nagy...

Nem szólt semmit, azt az aprócska sóhajt pedig szerintem én képzeltem a füleimbe.

- Na, engedj oda, megmutatom a kedvenc sorozatomat - nyöszörögte.

- Ne már - nyöszörögtem vissza.

- De, de - makacskodott tovább.

Szerinted mit csinálhattam volna? Felugrok az asztaltól, hogy a kibukkanó farkam hangos csattanással verődik neki az arcának, vagy a hasamnak? Nem, egy szolidabb megoldást választottam:

- Jó, hozz ide egy széket.

Fellélegezhettem, mert a titok továbbra is megmaradt titoknak. Pár másodperc múlva már mellettem nyomorgott - elég kicsi a hely az asztalnál, főleg úgy hogy az asztal alatti hely felét elfoglalta a szörnyetegem.

- Na ez az! - kattintgatott párat, majd egy hardcore sorozatot mutatott.

- Ez?

- Jah, miért nem tetszik?

Semmi különös gondoltam magamban, semmi különös. Egy pasi és egy nő, szóval érted. Ráadásul a nő nem is nézett ki túl jól, a smink a sok ragyát nem tudta eltüntetni.

- Dehogynem - hazudta a farkam. - Dehogynem. Ez ne tetszene?

- Ááá... - legyintett - Látom nem tetszik. Mutatok egy másikat.

Ajkát egy kicsit beharapta miközben koncentrált. Pár nyomkodás és máris előttem feszített egy újabb sorozat, aranyos nő, jó testű fickó

- Ez igen - bólintottam elismerően

Lassan kattintgatta végig a sorozatot. Nem mertem ránézni, inkább mereven bámultam előre, ahogy a péniszem is mereven törődött bele mostoha sorsába. Nos, valljuk be, tényleg jó képek voltak, most nem fogom neked részletezni, de azért remélem, van annyi fantáziád, hogy elképzeld.

- Ezt nézd! - mutatott egy képre, miközben keze véletlenül a combomhoz ért.

Azaz nemcsak ahhoz. Annyira hatalmasra nőtt a szerszámom, burjánzott az asztal alatt, hogy egyszerűen nem tudta volna kikerülni a keze.

Szóval lebuktam, elvörösödtem, de nagyon jólesett, ahogy a bőrömhöz ért. Abban biztos voltam, hogy nem fog hangos 'Fúúj' felkiáltással felugrani. De milyen más alternatíva maradt? Jó, igaz, elég sok, igazad van, csak abban reménykedtem, hogy nem a legrosszabbat választja, azaz nem tesz úgy, mintha mi sem történt volna.

Nem tett.

-Ó, kicsim. Szóval ezért nem tudtál jönni segíteni? - kérdezte bársonyos hanggal, miközben továbbra is a képernyőn üzekedő párt nézte.

- Nos igen, mégse mondhattam volna azt, hogy "Szia áll a farkam, most nem tudok menni!"

- De, mondhattad volna - mosolygott rám és finoman izgatni kezdett.

- De... bárki bejöhet-próbáltam ellenállni annak, aminek nemigen kellett volna.

- Ugyan... - simogatott tovább, székemet hátratolta és így a hosszú percek óta sötétben kuksoló monszter kibukkant a fénybe.

- De... kérlek - nyögtem.

- Ugyan...

Keze már ütemesen csúszkált.

- Kérlek... - mekegtem.

- Na jó. Már úgyis meguntam.

Mintha villám csapott volna belém. Megunta? Mit? Hiszen még csak most kezdte!

- Nehogy elmenj! - hörögtem.

- Te fogsz mindjárt elmenni - kuncogott, azzal letérdelt a székem elé és kezelésbe vett.

Magyarán... szóval szopni kezdett.

Finoman és erősen,
nedvesen és kedvesen,
hosszan és lassan,
izgatottan és izgatóan,
mélyen és alig,
néha faltól falig,
reszketve, remegve
nyalva és falva
nincs is már messze
a gyönyörök falva

Kip-kop, kip-kop hangzott ismét a folyóson és már egyáltalán nem lepődtem meg rajta, hogy ismét a mi szobánkba nyitott be valaki. Egy nő! Már megint. Csinos 40-es lehetett. Már megint. Nem ismertem őt se közelebbről, csak köszönés szintjén.

Azonnal, érted, azonnal közelebb húzódtam az asztalomhoz. Mindent taroltam, nőt, lábat, klaviatúrát, pár másodperc és minden bent volt az asztal alatt. Aktuális partneremet kissé váratlanul érte a támadás, de felfogta, hogy az ő érdeke is a jó álca. Azonban az izgatást nem hagyta abba. Közelférkőzött, teljesen előrecsúsztam a székben, hogy a lábamat szétnyithassa, és hozzám férhessen. Sikerült neki és folytatta, folytatta és folytatta... Én pedig teljesen szétfolytam a székben, ködös tekintettel néztem a lányra az ajtóban

- Szia - nyekeregtem - Nincsenek itt a többiek.

- Ok. nem őket keresem.

A hülye gyerek szokta a viccben feltenni azt a kérdést, ami kicsúszott a számon. De odalent annyira fenomenális érzés kerített hatalmába, hogy nem tudtam értelmesen gondolkodni.

- Hanem?

- Téged.

- Óóh... - bőgtem a gyönyörtől.

- Ennyire örülsz, hogy látsz? - kérdezte meglepve.

- Ja nem, azaz igen - nyögtem.

- Te, jól vagy?

- Óóóóhhhh... per... sze - fészkelődtem egy kicsit - Miből... gondolod, hogy valami... baj lenne?

- Olyan fura vagy? Tényleg minden ok?

Hej, ha tudnád cukiságom; zabálnám meg azt a gyönyörű szemüveges pofikádat!

- Persze... - makogtam és összepréselt szájjal megadtam magam a gyönyörnek. A remegést szerencsére meg tudtam fékezni valamennyire, és a szememet is nagy akaraterővel ugyan, de képes voltam nyitva tartani.

- Akkor tudnál jönni segíteni egy picit? Mondták, hogy te értesz hozzá.

Olyan Deja Vu-s volt a helyzet. Mintha ez már megtörtént volna velem egyszer.

- Nem.

Ma már másodszor kaptam meg azt a csúnya és kérdő pillantást, amely egy ilyen tagadó, határozott, nem túl kedves válasz következménye. És nem vágta be az ajtót, érted, nem ment el, mint ahogy azt várná az ember, ó nem.

Jaj, csak nehogy idejöjjön! Csak nehogy... Késő.
 
 
0 komment , kategória:  Felnőtt  
Az ötösért meg kell dolgozni
  2007-12-12 20:10:00, szerda
 
  Az a történet, amit most leírok, szóról szóra igaz.
Soha nem voltam jó tanuló, nem is gondoltam, hogy tanulnom kellene. Megelégedtem mindig a kettessel. Viszont most lettem 12-es és rájöttem, hogy most már a jegyek igenis számítanak, így meg kell értük dolgoznom. Elő is vettem a matek könyvem, és nagyban elkezdtem matekozni. Kijelöltem pár feladatot, amit nem értettem, mondván, hogy majd megkérdezem tanáromat.

Másnap bementem hozzá az irodába, és meg is kérdeztem, hogy ez a példát hogy kell megoldani. Mikor egyszer csak észre vettem hogy mellemet bámulja, miközben magyaráz.
Elmosolyodtam, majd előrébb hajoltam.
Dadogva magyarázta már szinte a példát, mikor megszólalt:
- Bocsásson meg Dorina, de most le kell mennem elintézni valamit.
Hirtelen átfutott az agyamon egy gondolat... Mi lesz,hogyha nem tudom megfelelően megírni az érettségit és nem vesznek fel az egyetemre. Nem gondolkoztam tovább, tudtam mit kell tennem. Visszanyomtam a székébe, majd vele egyenesen szembe leültem, széttett lábakkal.
Teljesen ledöbbent, látszott rajta, hogy erre aztán nem számított. Kitágultak a szemei, mikor észre vette, hogy nincs rajtam bugyi.
- Dorina mit jelentsen ez?
- Szerintem pontosan tudja mit jelent.
Majd megfogtam a kezét, és végigsimítattam kopasz puncimon a kezét, közben hangosan felnyögtem.
- Dorina kérlek, fejezze be... feleségem van, gyerekem, te a diákom vagy!
Majd becsúsztattam úját barlangomba, és elvettem onnan a kezem. Innentől kezdve rábíztam a folytatást.

Lassan elkezdte be-ki mozgatni az úját, szegény arca még mindig fal fehér volt. Én közben halkan sikoltoztam a gyönyörtől. Majd előrébb csúszott a székével, és mélyen a szemembe nézett. Megfogott a derekamnál fogva, és hátra döntött. Nem láttam semmit abból, ami történik. Csak éreztem.
Éreztem, ahogyan haja végig simítja a combon belsejét, majd egyre közelebb kerül...
Egyszer csak éreztem, ahogyan bekapja csiklómat, és vadul nyalni kezdi. Úgy ízlelgette, hogy én alig bírtam magammal, de nem szabadott hangosnak lennem. Majd bedugta lyukamba nyelvét, és megdugta nyelvével a puncim. Összevissza dobáltam magam, míg egyszer csak felállt, és elindult az ajtó felé.
- Ne haragudjon, nekem ez nem megy. Nem tehetem ezt, hiába vágyom magára mindennél jobban.

Tudtam, hogy most mindent elveszíthetek, így rátértem a lényegre. Levettem lassan a pólómat, majd kikapcsoltam a melltartómat, és szépen azzal a mozdulattal jött a szoknya.
Határozottan oda sétáltam, és hozzá simultam, és a fülébe suttogtam.
- Nézze, nekem kell az ötös. Bármit megteszek, amit csak akar.
- Úristen... Nem lehet. Nem. Nem. Nem.
- Bedughatja bárhová!
Mintha hirtelen sokkot kapott volna úgy nézett csupasz testemre, majd felvett. Én körülfontam lábaimmal, majd levágott az asztalra. Olyan vad volt... Ilyenek még sosem láttam.

Vadul elkezdte kefélni a puncimat. Olyan gyors volt, olyan nagy, olyan kemény...
Az érzés leírhatatlan volt. Mintha kiszabadítottam volna egy éhes oroszlánt a barlangjából, és most csak enni akart volna. Minél többet. Minél gyorsabban.
Egyre csak kefélt, én már alig bírtam magammal, mikor egyszer csak leállt. Belenéztem a szemébe, és pontosan tudtam, hogy mit akar. Azt, amiért a négyes helyett ötöst kapok.
Leültettem székébe, és én megfordultam. Majd szép finom mozdulattal ráültem. Ugyanazzal a mozdulattal, ugyanazzal a gyors tempóval elkezdte segglyukamat dugni. Nagyon fájt. Könnyeztem. Nem volt jó. Közben egyik kezével mellemet, másikkal csiklómat izgatta.
- Szétbaszom a szűk kis segglyukadat, te büdös kurva.
- Ah...
- Fáj mi? Gyerünk, pattogj csak, ez az... Így...

Nagyon fájt, elismerem. De nem panaszkodhatok. Megkaptam az ötöst. Miután befejezte, felöltöztünk. Bocsánatot kért, hogy durva volt, de bevallotta, hogy nem sok ilyen ajánlata volt, így ki akarta használni.
Bevallottam, hogy nekem is jó volt, kivéve az annál, és hogy szerencsés a felesége.
Elindultam kifelé, mikor utánam szólt:
- Megdolgoztál a jegyért, így garantált az ötösöd, ahogyan az érettségin is.
Majd lehajtotta a fejét, és arcát kezébe süppesztette.

Sajnáltam őt, de tudtam ez az érzés el fog múlni.
Viszont rájöttem, hogy mivel szinte minden tanárom férfi, így nem lesz nehéz az érettségi.
Történetem folytatódik.
 
 
1 komment , kategória:  Felnőtt  
tabu
  2007-12-12 19:56:35, szerda
 
  Egy katolikus pap és egy rabbi együtt utaznak a vonaton. Kérdezi a pap:
- Ugye, nálatok tilos a disznóhús?
- Igen.
- És nem fordult elő, hogy merő kíváncsiságból mégis ettél?
- De, egyszer valóban.
- Jó volt?
- Hát igen. No és a római katolikus papoknak még mindig tilos a nemi élet?
- Igen.
- De azért merő kíváncsiságból...?
- Hát igen, egyszer...
- Ugye, hogy jobb, mint a disznóhús?!
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
humorkavalkád
  2007-12-12 19:50:38, szerda
 
  - Ez még a kopasznak is hajmeresztő!
- Egyél tehénszart - tízmillió légy nem tévedhet!
- Ki sokat beszél, vagy sokat tud, vagy sokat hazudik.
- Emberek! Valaki elvesztette a kézigránátját!
- Minden kijárat, egyben bejárat valahová.
- Márpedig itt rend lesz! - szólt a nagymama, és berúgta a szart az ágy alá.
- Ma nem fagyott le a Windows! Vannak még csodák!
- Emberek, ne féljetek! Tegnap megettük az utolsó kannibált is!
- Én már az előző életemben sem hittem a reinkarnációban.
- Az élet előttem áll, és nem látok tőle semmit...
- A csapatmunka legnagyobb előnye: mindig van kire fogni a hibákat.
- Az autó benzinnel megy, nem jogosítvánnyal!
- Lassan járj!...Így tovább tart, míg valahová elérsz.
- Az ismétlés a tudás anyja! Az ismétlés a tudás anyja! Az ismétlés a tudás anyja! Az ismétlés...
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
szösszenetek:
  2007-12-12 19:49:50, szerda
 
  - Nincs érzékem a pesszimizmushoz. Úgyse sikerülne.
- A szerénység az a művészet, hogy mások jöjjenek rá, milyen fontos vagyok.
- Olyan hülye vagyok, hogy az oviban megbuktam játékból.
- Javulni látom a dolgokat. Lehet, hogy valami fölött átsiklottam?
- Gyakran idézem magam. Színesebb lesz tőle a beszélgetés.
- Én nem szeretem az uborkát, és nagyon örülök, hogy nem szeretem, mert ha szeretném, akkor megenném, pedig nagyon utálom.
- Megdöglött az aranyhalam, pedig már épp kezdte megszokni víz nélkül.
- Azt mondják, hogy csak a szexre gondolok. Ez nem igaz, sokszor eszembe jut a sör is.
- A világ legegészségesebb dolga a születésnap. Minél több van belőle egy embernek, annál tovább él.
- Sokat akar a szarka, de menstruál a szarkalány.
- Ugyanakkora hatalmam van, mint a pápának. Csak nem hisznek benne annyian.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
megdöbbentő
  2007-12-12 19:46:32, szerda
 
  Egy kórházban megdöbbentő szabályszerűséggel következtek be halálesetek. Minden szombat délelőtt, pontosan 11 órakor, a 6-os kórterem 2-es ágyán fekvő beteg meghalt, függetlenül attól, hogy milyen állapotban volt.
A nővérek és orvosok értetlenül álltak az eset előtt, és mindenki valamilyen természetfeletti erőre gondolt. A kórház vezetése szükségesnek látta, hogy egy nemzetközi kutatócsoportot vonjanak be a halálesetek kivizsgálására. A csoport a következő szombaton meg is érkezett, hozzáfogtak a helyszín tüzetes átvizsgálásához. A kórház egész személyzete izgatottan ácsorgott a folyosón, volt aki keresztet vetett, volt aki a Bibliát szorongatta.
A betegszobában lázas kutatás folyt, amikor elérkezett a délelőtt 11 óra...
Ekkor bejött a takarítónő, kihúzta a 2-es ágy melletti konnektorból a lélegeztető gép dugóját és bedugta a porszívót.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
papagáj
  2007-12-08 22:03:23, szombat
 
 

Gyönyörű papagáj üldögél a vezető melletti ülésen. A piros lámpánál a másik autóból átszól a vezető:
- Beszélni is tud?
- Nem tudom, még csak néhány perce ismerjük egymást - feleli a papagáj.

<madonna - 2007. december 8>
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 11 
2007.11 2007. December 2008.01
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 11 db bejegyzés
e év: 265 db bejegyzés
Összes: 431 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 176
  • e Hét: 993
  • e Hónap: 4321
  • e Év: 79043
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.