Belépés
mami7090.blog.xfree.hu
A szeretet mindent eltűr, mindent elvisel, a szeretet nem szűnik meg soha Nagyházi Miklósné
1944.02.17
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/11 oldal   Bejegyzések száma: 106 
Várd nyitott szívvel
  2007-12-31 11:58:45, hétfő
 
 

 
 
2 komment , kategória:  idézetek  
Kipling:Ha
  2007-12-31 11:25:02, hétfő
 
  Kipling:Ha

Ha nem veszted fejed, mikor zavar van,
s fejvesztve téged gáncsol vak, süket,
ha kétkednek benned, s bízol magadban,
de érted az ő kétkedésüket,
ha várni tudsz és várni sose fáradsz,
és hazugok közt se hazug a szád,
ha gyűlölnek, s gyűlölségtől nem áradsz,
s mégsem papolsz, mint bölcs-kegyes galád,
ha álmodol - s nem zsarnokod az álmod,
gondolkodol - becsülöd a valót,
ha a Sikert, Kudarcot bátran állod,
s ugy nézed őket, mint két rongy csalót,
ha elbírod, hogy igazad örökre
maszlag gyanánt használják a gazok,
s életműved, mi ott van összetörve,
silány anyagból építsék azok.
ha mind, amit csak nyertél, egy halomban,
van merszed egy kártyára tenni föl,
s ha vesztesz és elkezded újra, nyomban,
nem is beszélsz a veszteség felől,
ha paskolod izmod, inad a célhoz
és szíved is, mely nem a hajdani,
mégis kitartasz, bár mi sem acéloz,
csak Akaratod int: ,,Kitartani'',
ha szólsz a néphez s tisztesség a vérted,
királyokkal jársz, s józan az eszed,
ha ellenség, de jóbarát se sérthet,
s mindenki számol egy kicsit veled,
ha a komor perc hatvan pillanatja
egy távfutás neked s te futsz vígan,
tiéd a Föld és minden, ami rajta,
és - ami több - ember leszel, fiam.


 
 
0 komment , kategória:  vers  
Boldog Új Évet
  2007-12-31 11:03:24, hétfő
 
  Borongós napok tűnjetek tova
Okkal szomorú ne legyél soha
Lépteid kísérje töretlen szerencse
Derűs percek rajzoljanak mosolyt a szemedre
Oszoljanak el az óévnek sötét árnyai
Gúzsból szabaduljanak a képzelet szárnyai

Új évet hozzon a nesztelen iramló idő
Jöjjön már a rég várt, csodálatos jövő

Évek ha múltok, ha elszálltok napok
Vidámságot, örömet számolatlan adjatok
Elfusson most az óévnek malaca
Többé ne legyen senkinek panasza

Kerüljön betegség, bánat messzire
Írmagjuk is vesszen mind a semmibe
Vágyaid sorra valóra váljanak
Álnok szavak többé ne bántsanak
vekedjen az igaz barátok tábora
Okosan élj, ne legyél ostoba
Kívánom neked, legyen 366 szép ünneped!



 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Szórakoztató babonaságok
  2007-12-31 10:05:01, hétfő
 
  Szórakoztató babonaságok



Egy év vége és egy újabb év kezdete minden ember számára fordulópontot jelent. Ilyenkor általában mérleget készítünk magunkban arról, amit megtettünk, és terveket szövünk az elkövetkező időszakra. De a jövőt mindig fátyol borítja, titokzatosság övezi.
Az elmúlt években már több ízben is közöltünk népszerű jóslásokat, amelyekben természetesen nem szükséges hinni, de kellemes időtöltés lehet, ha társaságban várjuk az új esztendő eljövetelét.



Van, aki ólmot olvaszt. A felolvadt és sistergő anyagot egy használaton kívüli kanálból vízbe kell löttyinteni, és a megdermedt öntvényt gyertyafény elé téve kivetíteni a falra. Forgatva, más szögbe téve érdekes képek jelenhetnek meg a falon, és csak találgatni kell, mit is ábrázolhatnak, kapcsolatba hozhatók-e a magunkban forgatott terveinkkel, kívánságainkkal. Az év folyamán pedig, amikor az a bizonyos kívánság valamilyen módon aktuálissá válik, akkor mondogathatjuk magunkban: Lám, az ólomkép is megjósolta ezt vagy azt, hogy sikerült-e valamilyen tervünk, vagy sem.
Vannak, akik a kártyavetésben hisznek többé-kevésbé. Ez is érdekes társasági tevékenység. Itt is mindig kétséges a jóslat kimenetele, minden a hiedelmektől függ. A kártyavetés akkor a legérdekesebb, ha a társaságban eladósorban levő fiatal lány van, vagy nagy reményű fiatalember, akikről a kártya elárulhatja vagy sem, mi fog velük történni az elkövetkező esztendőben.
Beleláthatunk-e a jövőbe - azt senki sem tudja. Intő példaképpen szolgáljon egy jegyzettár, amelyben többek között megtalálható, hogy Edison 1926-ban kijelentette, a hangosfilmnek semmilyen sikere nem lesz, mert az amerikaiak csak azért járnak moziba, mert csendes elmélyültségre vágynak. Ha pedig a színészek egyszer beszélni kezdenek a vásznon - mondta a tudós -, akkor az minden illúziót le fog rombolni. De idézzünk egy francia marsall szavaiból. Foch, az első világháború jeles hadvezére még 1910-ben részt vett egy légi parádén, majd a befejezés után rezignáltan közölte az újságírókkal, hogy véleménye szerint a repülőgépeknek nagy jövőjük lehet a sportban, de a hadviselésben teljesen használhatatlanok. Érdekes egy interjú is még szintén az első világháború előtti időszakból. Egy E. J. Smith nevű hajóskapitány lelkesen beszélt a korszerű hajóépítésről, és megnyugtatta hallgatóságát, hogy a modern hajóépítési technikának hála, a tengeren utazóknak többet nem kell félniük a katasztrófáktól. Mellékesen kell megjegyezni, hogy az a bizonyos Smith úr nem volt más, mint a későbbi Titanic nevű hajó nagy reményű kapitánya.
A keltákkal kapcsolatos történelmi írások könyvét olvasva az érdeklődő felfedezhet egy angolszásznak nevezett jóslási technikát is - többek között -, amelyet varázspálcikákkal végeznek. Fel kell rá azonban előzőleg készülni, a varázspálpálcikákat ki kell faragni. A pálcákat asztalosipari termékeket árusító boltokban vagy ezermesterüzletekben egyébként meg is lehet vásárolni. Az asztalosok a csapolások készítésére használják ezeket a pálcákat, és általában egyméteres darabokban árusítják őket. Kerekre vannak kikészítve, fél- vagy egycentis az átmérőjük. Ezeket a rudakat az asztalosok később megfelelő méretre vágják.
Nekünk az úgynevezett angolszász varázspálcikákból három darab 23 centi hosszú és négy darab 30 centiméteres rudacskára van szükségünk. Az egyik 30 centis fát díszítéssel kell ellátni, amit vízfestékkel vagy színes rostceruzával lehet elvégezni. Ezt a pálcát witannak hívják, tanácsnoknak. A többi pálcát is ki lehet színezni, de nem annyira cifrán, mint a witant. Mivel ezek a pálcák körülbelül ceruzavastagságúak, egyik végüket hegyezővel meg is hegyezhetjük.
A jóslás menete, amit szilveszter éjszakáján kell végezni, a következő: A witan pálcát a jóslást végző személynek maga előtt keresztben a földre kell helyeznie, és le kell térdelnie előtte. A többi pálcát a kezében kell fognia, a witan pálca fölött. Szemét le kell hunynia és koncentrálnia kell arra a kérdésre, amelyet a társaság valamelyik tagja feltett, és arra választ kér. Közben a jóslónak két tenyere között görgetéssel kevernie kell a pálcákat. Még mindig csukott szemmel a pálcákat vegye a jobb kezébe (ha balkezes, akkor a balba), a másik kezének két ujjával pedig meg kell fognia egy pálcát, majd azt a kezét, amelynek a markában maradtak a pálcák, hirtelen ki kell nyitni, és fel kell dobnia a levegőbe. Persze minden pálca le fog esni a földre, kivéve azt az egyet, amelyet az egyik kezével fogott. Most már mindenki kinyithatja a szemét. A válaszok a következők:
1. Amennyiben több hosszú pálca esett a földre, mind rövid, a feltett kérdés jóváhagyó erősítést kapott.
2. Ha több rövid pálca esett a földre, mint hosszú (a witan pálcát nem számoljuk!), a kérdésre kapott válasz nemleges.
3. Ha egy vagy több pálca hozzáért a witan pálcához, szabatos választ fogunk kapni hamarosan, mert az ügyben nagy erők működnek.
4. Ha egy vagy több pálca egymásra esett (nem a witan pálcára), a körülmények még nem határozottak, az erők munkája még határozatlan, a válasz sem lesz teljesen világos, ne számítsunk utasításra, tekintet nélkül arra, hogy a földre több hosszú vagy rövid pálca hullott.
5. Ha mindegyik pálca hegye a witan pálca felé mutat, a kérdés feltevőjének fontos szerepe lesz a kérdés megoldásában.
6. Ha egyik pálcika hegye sem mutat a witan pálca felé, a feltett kérdés megoldása a saját beavatkozásunk nélkül fog megoldódni.
Az angolszász varázspálcikák csak személyes jellegű kérdésekre adnak választ. Ha a jósló saját eszközének tekinti a pálcákat, akkor lehetőleg mások kezébe ne adja őket, másoknak fogdosni, tapogatni nincs megengedve. Ha a jósló nem használja őket, nem jósol velük huzamosabb ideig, akkor tartsa külön erre a célra varrt bársonyzacskóban. Egyébként ez az utasítás minden jóslási eszközre, kártyára, ji-csing érmére és egyebekre is vonatkozik. Az ingát sem ajánlatos más ember kezébe adni, illetve ha valaki azt mégis használja, akkor meg kell tisztítani más ember esetleges rátapadt negatív energiájától.
A másoknak való jóslás esetében fontos teendő még az érzékelési csatornáknak a megtisztítása, hogy elménk szabadon átvehesse az értesüléseket. Le kell győzni magunkban a különböző gátlásokat, esetleg hamis értékrendünket, a kétségeket, a tétovaságot, az előítéleteket.
Érzékelési csatornarendszerünk egyébként két részből áll: fizikaiból és mentálisból. A fizikai csatornán történik minden észlelés, amely fizikai úton történik, illetve fizikai tárgyakkal kapcsolatos. Fizikai csatornán keresztül való észleléshez tartozik a már említett ólomöntés és a witan pálcával történő jóslás is, de ehhez az észlelési formához tartozik még az inga jelzéseinek értelmezése, a varázsvesszővel végzett kutatás, a kávéjóslás, a kártyavetés, és a többi jóslási módszer.
A mentális csatorna a gondolati, érzelmi benyomások észlelésére való, működésének minősége a tudatosság szintjétől függ, szellemi adottságainktól, amelyekkel most nem foglalkozunk.
Jó szórakozást a szilveszteri jóslásokhoz!
FÁY Gábor
 
 
0 komment , kategória:  történetek  
I. (Szent) Szilveszter pápa
  2007-12-31 10:00:16, hétfő
 
 


SZENT I. SZILVESZTER PÁPA
December 31.
+Róma, 335.

Szilveszter római születésű volt, s majdnem huszonkét évig, 314-től 335-ig volt pápa. Elődje, Miltiádész pápa alatt szabadult meg Róma Maxentius zsarnokságától, amikor Nagy Konstantin a Milviusi-hídnál legyőzte őt. Ez meghozta az Egyház számára a szabad vallásgyakorlást is. Tanúk szólnak amellett, hogy Szilvesztert hitvallóként tisztelték, mivel az utolsó üldözésben, Diocletianus idejében állhatatosan megvallotta Krisztust. A felszabadulás első időszakában ugyanis az egész birodalom területén az volt a szokás, hogy olyan férfiakat választottak és szenteltek püspökké, akik az üldözés idején hitvallók voltak.

Szilveszter pápaságának egyik legfontosabb teendője volt az egyházi élet megszervezése Rómában. Maga a császár nem kedvelte Rómát, egész uralkodása alatt mindössze háromszor fordult meg benne, akkor is csak rövid időre.

De éppen e távollétnek köszönhető, hogy nem került sor a pápa és Konstantin között olyan összeütközésekre, amilyenekre -- a császár azon öntudatából fakadóan, hogy ő felelős az Egyház belső békéjéért is -- a keleti püspökök és Konstantin között sor került.

A római püspök primátusának érvényesülése szempontjából Szilveszter pápasága annyiban jelentős, hogy a két zsinatra, melyeket a császár hívott össze (314-ben a dél-franciaországi Arles-ban, 325-ben pedig Niceában), nem személyesen ment el, hanem képviselőt küldött. A történészek nem tudják pontosan megokolni, hogy a pápa maga miért maradt távol e zsinatokról. Azt mondják, lehetséges, hogy szokatlan volt a meghívás a zsinatra, amely eddig egyháztartományok gyűlése volt, most pedig a császár mint politikai vezető az egész birodalom területéről hívta meg a püspököket. Szilveszter tehát óvatosságból nem ment el, s ezt okossága diktálta, mert ezzel gátat tudott vetni a császár befolyásának az Egyház belső ügyeire. Valószínűbb azonban a másik magyarázat: azért küldöttekkel képviseltette magát, mert az addigi gyakorlat szerint a zsinatokon mindig a zsinatnak helyt adó város püspöke elnökölt. Ő pedig mint Róma püspöke nem akart olyan helyzetbe kerülni, hogy Péter utódával szemben valaki más vezesse az Egyház egyetemes gyűlését. Az arles-i zsinatra azt a megindoklást küldte maga a pápa, hogy nem hagyhatja el az Apostolok sírját. S ez így is maradt egészen a középkor végéig: a pápák személyesen nem vettek részt a Rómán kívüli zsinatokon. Az arles-i zsinat határozatait egy tiszteletteljes levél kíséretében megküldték Szilveszternek, igaz akkor még nem jóváhagyásért, hanem hogy az egész Egyháznak hirdesse ki a zsinati határozatokat.

Miltiádész pápa kapta a császártól az első nagy adományt, amellyel a Lateráni palotát a pápa rendelkezésére bocsátotta. A 313 októberére meghirdetett zsinat atyái -- a császár kívánságára az újonnan jelentkező donatizmust vették vizsgálat alá, mivel ez az eretnekség Észak-Afrika egyházaiban súlyos nehézségeket okozott -- már ebbe a palotába gyűlhettek össze. A nagy római templomok építéséről azonban már Szilveszter tárgyalt a császári építészekkel. Konstantin ugyanis elrendelte, hogy a Lateráni palota mellé építsenek egy nagy bazilikát, amely később a ,,Minden Templomok Anyja'' nevet kapta. A pápák egészen a 14. századig ebben a palotában éltek és innen gyakorolták pápai hatalmukat. Szilveszter évei alatt készült a Vatikáni-dombon a Szent Péter sírja fölötti bazilika. Szent Pál sírja fölé egy kisebb bazilikát kezdtek építeni az ostiai út mentén. A Laterántól nem messze pedig megkezdték a Szent Kereszt-bazilika építését, amely arra volt hivatva, hogy a jeruzsálemi szent helyek megjelenítője legyen Rómában.

Szilvesztertől semmi írott emlék nem maradt ránk. Zsinatról sem tudunk, amit Rómában tartott volna. A két követtől eltekintve nem avatkozott be a kibontakozó krisztológiai vitába, amelynek alapkérdése Krisztus istensége volt. A kérdést az alexandriai származású Arius pap vetette föl, és ötven éven át folyt a vita, főleg a keleti egyházban. A probléma -- hogy mi módon lehet filozófiailag összeegyeztetni Jézus Krisztus istenségét azzal a tanítással, hogy csak egyetlen Isten van - - az akkori római egyházat különösebben nem érintette. Komolyabban csak Szilveszter utódai avatkoztak be a vitába.

Száz esztendővel Szilveszter halála után hozzáfogtak ahhoz, hogy a történeti források hallgatását pótolják a pápa és a császár kapcsolatára nézve. Nem tudták elviselni, hogy semmi komoly adat nincs arról, milyen viszonyban volt egymással a két fő. A kérdés annál égetőbb volt, mert Konstantinápoly azzal az igénnyel lépett föl, hogy politikai súlya miatt -- s mert Nagy Konstantint a város főtemplomában temették el -- a keleti egyház pátriárkai székhelyei között elsőbbséget kapjon. Ezért legendát költöttek, amely szerint Konstantin Rómában székelt és szoros kapcsolatban állt Szilveszterrel, holott valószínűleg szót sem váltottak egymással, talán csak messziről látta Szilveszter a városba látogató császárt. Ez a ,,helyesbítés'' a mai történettudomány szemében hamisítás, de a minősítés semmit nem változtat azon a tényen, hogy a legenda az egész középkoron át lényegesen befolyásolta az Egyház és a birodalom kapcsolatát.

A szerény Szilveszter pápa alakja a legendák fényében világtörténelmileg egyedülálló jelentőségű, mert ő volt az a pápa, aki Nagy Konstantinnal együtt történelmet formált.

Marcus Aurelius császár (161--180) nagy lovasszobra, amely a római Capitoliumon ma is csodálatot kelt a szemlélőben, akkoriban a Lateráni palota mellett állt. Ebből később arra következtettek, hogy nyilván Konstantint ábrázolja, s csak ennek volt köszönhető, hogy a későbbi korokban nem olvasztották be! A legenda ugyanis elmondja -- természetesen ennek sincs történeti hitele --, hogy a császárt Szilveszter gyógyította meg súlyos betegségéből, majd meg is keresztelte. A császár hálából nagy ajándékokkal halmozta el az Egyházat.

E legenda magvának rendkívül nagy hatása volt az egyházi állam, illetve a birodalom és a pápaság középkori kapcsolatának alakulására.

A legendában ugyanis az áll, hogy Konstantin törvényt alkotott, melynek értelmében ,,az egész földkerekség papjainak a római püspök ugyanúgy feje, ahogyan az összes hivatalnokok feje a császár''. A legenda késői ábrázolása a Vatikáni Múzeum Konstantin-termében látható, és mutatja a későbbi korok elképzelését Konstantin megtéréséről és ennek egyháztörténelmi jelentőségéről. Mindez egész másként zajlott le, mint ahogy a képek mesélik.

Szilveszter pápa még Konstantin császár előtt, 335. december 30-án halt meg. A Via Salaria mentén, a Priscilla-katakombában temették el.

Ünnepét az 5. század óta általánosan megülik.

A szent pápa életéből, aki az egyháztörténelem fordulópontján kormányozta az Egyházat, annak a legendának alapján mondunk el néhány részletet, amely összekapcsolta őt Konstantin császárral, és nagy csodatévő erőt tulajdonított a pápának.

E legenda szerint a császár, miután Maxentius trónkövetelő fölött győzelmet aratott és meghódította Rómát, még egyszer üldözést kezdett a keresztények ellen. Ezért leprával bűnhődött. Betegségében az egyik éjszaka álmot látott: megjelent neki Péter és Pál apostol, és megmondták, hogy gyógyulást sehol máshol nem remélhet, csak Szilveszter pápánál, aki tud egy csodatévő forrásról, melynek vize mindazokat meggyógyítja, akik megmerülnek benne.

Szilveszter azonban nem volt Rómában, mert az üldözés elől a Soracte- hegy egyik barlangjában húzódott meg. A császár azonnal követeket küldött hozzá, és kérte, jöjjön vissza Rómába. Szilveszter vissza is tért, s tanítani kezdte a császárt a keresztény hitre, megnyittatta vele a börtönöket, melyekben a keresztény foglyokat őrizték, majd elvezette a keresztelőmedencéhez. Ott a császár visszanyerte egészségét. Hálából azonnal törvényeket bocsátott ki az Egyház javára, és nagy ajándékokkal fejezte ki háláját a gyógyulásért. Az egyik templom építésénél ő maga is kapát ragadott, és tizenkét kosárnyi földet a saját vállán szállított el.

Szimbolikus jelentése van a sárkányról szóló történetnek. Eszerint egyszer pogány papok jöttek Konstantinhoz, és keservesen panaszolták, hogy mióta a császár megkeresztelkedett, megjelent egy barlangban egy hatalmas sárkány és naponta több embert fal föl. Konstantin értesítette a dologról a pápát, aki megígérte, hogy ártalmatlanná teszi a sárkányt. Miközben Szilveszter imádkozott, megjelent neki Szent Péter, és fölszólította, hogy minden félelem nélkül ereszkedjék le két papjával együtt a sárkány barlangjába, s Jézus Krisztus nevében kötözzék meg a sárkányt, majd a kereszt jelével pecsételjék le a barlangot.

Szilveszter tehát két reszkető pappal útnak indult. Alászálltak a barlangba, a sátán lakóhelyére, megkötözték a vadállatot, majd lepecsételték a mélyen fekvő barlangot a kereszt jelével, és elindultak vissza a felszín felé. A folyosón azonban belebotlottak két holttestbe: két varázsló lopakodott utánuk kíváncsian, de a vadállat mérges lehelete megölte őket. Szilveszter mindkettőjüket talpra állította, és együtt jöttek föl a várakozó emberekhez. Nem csoda, hogy ezután az emberek seregestül kérték a keresztséget.
Istenünk, kérünk, Szent Szilveszter pápa közbenjárására segítsd népedet, hogy jelen életét kormányzásod alatt élje, és boldogan találhasson el az örök életre!

Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium
(részlet)

December 31-e az év utolsó napja és I. (Szent) Szilveszter pápa emlékünnepe. Bár ő maga nem túl jelentős személyiség, uralkodásának idejére (314-335) esett a kereszténység történetének első nagy fordulópontja. A római birodalom akkori uralkodója, Nagy Konstantin császár nemcsak hogy felhagyott a keresztények üldözésével, intézkedései az egyházat egyenesen az állam első intézményévé emelték.

(...)

A néphagyomány és a városi folklór óév-búcsúztató szokásai viszont egyszerűen az év fordulójához kapcsolódnak. Az évkezdet minden népnél bizonyos jelképes elválasztó, szerencse- és bőséghozó praktikákkal jár. Ilyen volt a magyar nép szokása szerint az óévet jelképező szalmabáb földbe temetése, vízbe hajítása (téltemetés), egy öregember-maszkot viselő legénynek játékos kikorbácsolása (!) a faluból (télkiverés), az óév kiharangozása. A bő termést biztosító, gonoszűző szokások közé tartoztak a lármás, álarcos felvonulások, kántálások.(A szilveszter-éji körúti ,,balhézás" előzményei ezek!) A szilveszteri, helyesebben újévi szerencse-jelképek: a kéményseprő, négylevelű lóhere, patkó, lencse, s főleg a malac szintén régi szokások túlélő tanúi.
 
 
0 komment , kategória:  vallás  
Szívvel gondolkodni . . . ..
  2007-12-30 09:47:04, vasárnap
 
 

 
 
0 komment , kategória:  idézetek  
Tóth Árpád: Ma lelkemet ....
  2007-12-30 09:30:17, vasárnap
 
  MA LELKEMET...



Ma lelkemet libegni bontom,
Mint zászlót zúgat szűzi szél,
Kitűzve büszke bástyaponton,
Magasra leng a horizonton,
És leng s ragyog és leng s zenél.

Ragyog és leng, mint drága kelme,
Melyet ha duzzaszt tiszta lég,
Úgy csattog, mintha énekelne,
S mint nagy selyemszárny, égbe kelne,
S kék keblére zárná az ég.
 
 
4 komment , kategória:  vers  
Egy (erős) asszony dicsérete
  2007-12-30 09:20:03, vasárnap
 
  Egy (erős) asszony dicsérete

Unokáit kézen fogva vezeti a szó legszorosabb értelmében. S közben a szeretetről beszél. Sok próbát kiállt keresztény asszony. Amikor azt mondom neki, hogy mindenki maga választja meg a maga angyalát, vagyis az Istenről alkotott eszméjét, és Paul Claudelre utalok, a Selyemcipő című drámájára bólint. (Franciául, németül beszél, órákat ad.) Ismeri? kérdem. Claudel főhőse az önzés bűne felé halad, de angyala ezt súgja: Én elkísérlek. Nem a megváltói szavak ezek? A válasza: Születés és halál közt az eltelt idő a szeretet ideje. Hogy is mondjam? Megpróbálom megfogalmazni: foglyai vagyunk a megtartó szabadságnak, s a földi rabság szabadjai.

Mit ért szabadságon?

- Gyerekkoromtól érzem tudom a lényegét. Édesanyám, apám vallásos emberek voltak. Nem kényeztettek el játékokkal: a többi gyerekkel játszottam Angyalföldön, sík mezőben, amikor még volt szabad térség. Eszköztelenek voltunk, mondhatom mai divatos szóval. Anyám megbízott bennem, s én nem éltem vissza a bizalmával. Rosszat nem tettem.

Ma az ellentétjét tapasztaljuk.

- Vagyis a rabságot. Sok játék, számítógép Az unokám villanypásztort játszik. Nekem a szabadság nem szabadosság volt. Az eligazító: édesanyám szava nyomán tudtam, meddig mehetek el.

Vagyis tekintély volt a szülő

- Annak ellenére, hogy tegeztem a szüleimet, idejében észrevettem: édesapám tiszteli anyámat, így aztán eszembe sem jutott olyan szavakat használni, melyeket ők sem használnak. Nevetséges, amit mondok: én a hülye szót sem használtam, csak jóval később. Gyönyörű volt a gyerekkorom.

Aztán?

- 1956-ban töltöttem be a tizenhatodik évemet. Nem vonzott a divat, a külsőség. A zene foglalt le, vagyis találtam értelmes kompenzálási lehetőséget az akkori életemben. Károlyi-kert, Zeneakadémia, hegedűtanulás és persze a szerelem is zenepartneri minőségben. Nem voltam idealista. Talán ésszerű voltam

Gyerekkor és hit

- Jó téma Édesapám mint külvárosi gyereket vasárnaponként Budapest különböző templomaiba vitt, s közben beszélgettünk. Máig bennem élnek a szavai. A hit olyan természetes volt, mint a vasárnapi ebéd.

Később változott a nézete?

- Életem derekán elfordultam Istentől, de Isten nem fordult el tőlem: mindig velem volt. Egyértelműen érezhettem, hiszen később erről meggyőződtem. Gödrökbe estem, s hogy ki tudtam mászni, azt a kegyelem művének tulajdonítom. Azóta nem olyan mélyek a gödrök, mivel érzem: nem vagyok egyedül.

Nagy misztikusok írnak a lélek sötét éjszakájáról

- Akkor lehet, hogy szerencsés vagyok? A gödrök évekig tátongtak, s én csak magamat sajnáltam. Borzasztó szenvedésteli időszakot éltem át. Ma is azt mondom bár biztosan kiröhögnek az ördög szállt meg. Ha a Bibliát lapozom, ezzel a fogalommal találkozom: A sötétség hatalma.Az első megmentő fények a gyerekeim lettek, bár kezdettől tudtam, ők külön-külön más személyiségek, biológiailag, genetikailag is. A dolgom, hogy nyitott legyek mindmáig.

Nyitottság?

- A magam határait abszolute nem ismerem, de ahogy tőlem telt, mindig őszintén beszéltem nekik az élet minden részletéről, mivel bizalommal voltam irántuk. Ők ezt tökéletesen értették-érezték.

Bizalom?

- Az őszinteségben bátornak kell lenni. Viszonzásul a gyerek is elmondja a legfontosabbat, a titkokat is. Tudták, hogy megbízom bennük, így valahányszor az iskolából megjöttek, az érzéseiket is feltárták. Egy anyának ez nagyon fontos

Válságos időről volt szó. Akkor hogyan tette mérlegre az érzéseit?

- Összetett kérdés. Röviden: összenyomott az élet, gyengének éreztem magam. Vergődtem, mint a madár. Arra vártam: valaki oldja meg a problémáimat. A szüleimet elveszítettem, összekuszálódtak az életszálaim. Többen mondták: ami velem történik, egy lónak is sok. Jött a válás minden. Azonban voltak gyerekeim és baráti köröm

A szeretetről mit gondol?

- Szenvedés és könny nélkül nem megy. Dinamikus munkát követel, ami nagyon nehéz, hiszen az ember kényelmes Nehéz a felebarátot elfogadni, amikor magamat alig fogadom el.

A gyóntatóm ugyanezt mondta: fogadjam el önmagamat.

- Vagyis keresnem kell. Mióta nyugdíjas vagyok, többet elmélkedem. Rájöttem, ha a lelkem (életem) folyton egy szinten lavíroz, ellaposodik. Most élem meg: Isten kegyelme nélkül semmire sem megyünk. Jómagam már élveztem a kegyelem üdítő erejét. Már az emlegetett gödröknél ott volt az általam annyira tisztelt Bandi bácsi: Gyökössy Endre a beszédeivel, a könyveivel. Mindig azt éreztem: hozzám szól. Valahányszor hazamentem, azonnal elővettem a Szentírást. Ő térített vissza az isteni áramkörbe, ezt őszintén megvallom. Élnek bennem a gondolatai. Az egyik, egyetlen szó: mégis. Az asztalán lévő fatáblára írta. A másik, egy mondat: Szenvedjétek el egymást. (Szent Pál szavai.) Akkor jöttem rá, amikor elgondolkodtam mindezekről, hogy a szeretet: áldozat.

Az unokáit szereti, örül nekik, vezeti őket

- Nehéz erre szavakat találni. Ha velük vagyok, afféle érzés kísér, mint a szerelem. Semmihez sem hasonlítható. Más ez, mint a gyerekeim iránti érzés Sokszor eszembe villan anyám emléke, látom az ő tekintetét, s az unokáimra projektálom. Már fél szavakból megértjük egymást; édesanyám alapérzéseit melyeket kaptam próbálom átadni nekik. Majd ők is továbbadják , ezt feltétlenül hiszem. Az élet láthatatlan dimenzióban rejlik. Ha itt, a József Attila téren sétálgatunk, elmondom nekik a költő ismert altatóját anélkül, hogy bármit misztifikálnék. A hit kérdései is ilyenek.

A szeretet: adás, a szív magas kémhelye

- Magunkat kell adni gyerekeknek, unokáknak. Adni? Pazarolni. Nem pénz kérdése, hanem értékrend, amit szerencsésen én még megkaptam a szüleimtől. Azt mondom: a hordozó eszköz csak a szeretet lehet. Egyetlen rezdülés elég a gyereknek a szülőtől, nagyszülőtől. Talán erre közben nem is gondolok

Vannak aggódó szülők, akik parancsuralommal élnek.

- Nem szabad mindent kézzelfoghatóvá tenni. Ha a gyerek letér az útról, ne aggódjunk. Hagyjuk. Majd megleli az irányt. Ne dirigáljunk folyton. Ebből csak neurotikus állapot születik, és szembekerülünk önmagunkkal.

Tóth Sándor
 
 
0 komment , kategória:  történetek  
SZENT CSALÁD vasárnapja
  2007-12-30 08:59:15, vasárnap
 
  2007.12.30. vasárnap: SZENT CSALÁD (ünnep)

Aki tiszteli atyját, hosszú életű lesz
_________________________________________________________________



Sir 3,2-6.12-14

Hallgassátok, fiúk, az atyáról szóló törvényt, és szerinte
cselekedjetek, hogy üdvösséget leljetek. Mert Isten tekintélyt adott
az atyának a gyermekek előtt, és megszabta az anya jogát a
gyermekekkel szemben. Aki szereti Istent, bűneiért engeszteli;
tartózkodik tőlük, és mindennapi imája meghallgatásra talál. Kincset
gyűjt, aki megbecsüli anyját; aki tiszteli atyját, örömét leli
gyermekeiben, s amikor imádkozik, meghallgatásra talál. Ne keresd
dicsőségedet apád lenézésében, mert az ő szégyene nem válik
becsületedre; Az ember becsülete ugyanis apja jó nevétől van, s a meg
nem becsült apa szégyene a fiának. Fiam! Legyen gondod apádra
öregségében, és ne keserítsd őt életében!

A Szent Család ünnepét XIII. Leó pápa szorgalmazta azzal a nyilvánvaló céllal, hogy a a századvégi nyugati világban egyre inkább kikezdett családeszménynek imádságos alapokat adjon.

A mai szentmise szentírási részletei olyan gondolatokat tartalmaznak, melyek a családi közösség szeretetkapcsolatának megerősítését szolgálják. Az ószövetségi olvasmány Jézus Sírák fia könyvéből, a Tízparancs egyikére, a szülők tiszteletére hívja fel a figyelmet. Elsősorban arra a helyzetre gondol, amikor a szülők életük delelőjén túl szembenéznek erejük fogyatkozásával, vezető helyüket a már felnőtté vált gyermekek foglalják el a család élén. Az idősödő szülők megértő tisztelete sok bajtól óvja meg a családi közösséget.



A szentlecke, Szent Pál Kolosszeiekhez írt leveléből, a szeretet erős keresztény követelményével közelíti meg a közösségi élet, így a család ideális képét, szemben a mindennapok felmerülő problémáival.

Az evangélium ismerős jelenete, a tizenkét éves Jézus a templomban, elsősorban nem a családi értékeket tartja szem előtt. Lényegi mondanivalója krisztológiai jellegű: Nem tudtátok, hogy nekem Atyám dolgaiban kell fáradoznom! (Lk 2,49), vagyis arra mutat rá, hogy a tizenkét éves Jézus egészen sajátos kapcsolatban van Istennel, az Atyával. Mégsem mulasztja el megjegyezni, hogy engedelmes volt nekik, anyja pedig szavait mind megőrizte szívében.

Kétségtelen, hogy a család ősi emberi intézmény, de a családi élet konkrét szervezetét, viszonyait erősen befolyásolják az egyes korok gazdasági, társadalmi viszonyai. A Pál leveleiben fellelhető, a családra vonatkozó intelmek, fejtegetések egyértelműen magukon hordják a korabeli patriarkális felfogást, amely a férfit tekinti főnek, alapnak és rá építve bontakoztatja ki a családi eszményt. A mai olvasó talán némi zavarral olvassa az ilyen sorokat, de ha igazán hívő szívvel és tanulékony lélekkel ráhangolódik a lényegre, akkor rájön, hogy a külső, korhoz igazodó kifejezésmódok mögött az igazi vezérlő elv a szeretet harmóniát, egységet teremtő ereje. És így már nem az a fontos, kit említ az apostol elsőként, kit nevez főnek, hanem az, hogy a szeretet, a keresztény szeretet követelményét hogyan tudjuk beleültetni a család mindennapi életébe.

Mi, keresztények elfogadjuk, nemegyszer keservesen tapasztaljuk, hogy az adott kor erős befolyással van a család szerveződésére mind gazdasági, társadalmi vagy akár ideológiai kényszereivel. Mégis Jézus tanítása nyomán hittel valljuk, hogy van valami örök, a teremtő Istentől szándékolt eszményi kötelék a családban, amely a divatfelfogásoktól függetlenül, maradandó alapja ennek az együvétartozásnak. Jézus a házasság felbonthatatlanságát tanítva, úgy értelmezi a férfi és a nő teremtését, hogy a kettő egymást kiegészítő, harmonikus EGYET alkot a házasságban, a Teremtő elgondolása szerint. Ez az egység teremti meg az alapot arra, hogy az élet hordozójává, továbbadójává váljék az utódokban. Egyszerűbben szólva a család a legelemibb közösség, ahol az ember által annyira igényelt szeretet működik, kibontakozik, örömmel tölt be, biztonságot, otthont ad.

Sajnos, ami a fentebbiek szerint a legerősebb alapja a családi életnek, a szeretet, az teszi leginkább sebezhetővé. Ez a szeretet ugyanis többet kíván az embertől, mint a természetes létviszonyok ösztönös vonzása a férfi-nő, szülők-gyermek között. Ez az a szeretet, amelyre Krisztus adott példát, életét feláldozva a világ üdvösségéért. Ez az a szeretet, amelyről himnuszt ír Szent Pál az 1Kor 13. fejezetében, vagy amit fölvillant a kolosszeiekhez írt levél mai ünnepre rendelt részletében.

Ez a szeretet nem automatikusan jelentik meg a házasságkötéssel, a gyermekek elfogadásával. Erre nevelni kell önmagunkat, önző vágyaink, igényeink ellenében. Ennek mércéje a nagylelkű megbocsátás és a nemes áldozathozatal a másikért. Óriási türelem is kell hozzá, hiszen be kell érnie, mint a fán a jó gyümölcsnek.

Ma azért is jut sok család élete válságba, mert a divatszellem könnyelműen átsiklik a szeretet problémáján, mondván: ha az idő előtt megkóstolt gyümölcs savanyú, majd szakítok másikat. Való igaz, hogy a mai kor átlagfelfogása nem kedvez a keresztény családeszménynek. Ezért kell ébresztgetnünk önmagunkban a felelősséget. A családban a hozzám közelállók sorsa az én kezembe van letéve. Megtartásukhoz egyetlen út vezet, a keresztény szeretet útja. Igaz, sok áldozattal, de nagyon sok boldog élethelyzettel, pillanattal is. Az ember a világ vándora. De jó lenne, ha mindnyájan otthonra is lelnénk benne. A keresztény család ezen munkálkodik, ezt látja elsődleges feladatának.

Gaál Endre
 
 
0 komment , kategória:  vallás  
Beszélni utakról
  2007-12-29 10:17:04, szombat
 
  Beszélni beszélhetsz utakról, csakhogy az soha sem az Örök Út, Tao, megnevezhetsz neveket, de soha nem tudod megnevezni az örök nevet. Semminek nevezzük ég és föld kezdetét, Létnek nevezzük a Tízezer Dolog Anyját, vagyis hát legyen is csak örökre semmi, hogy megláthassuk a csodát, legyen örökre lét, hogy megláthassuk körvonalát, és együtt lakik ez a pár, de más a nevük színre lépve már, együtt laknak ők a mélység, mélység, egyre mélyebb mélység, minden csoda kapuja.


 
 
0 komment , kategória:  idézetek  
     1/11 oldal   Bejegyzések száma: 106 
2007.11 2007. December 2008.01
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 106 db bejegyzés
e év: 889 db bejegyzés
Összes: 3232 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 65
  • e Hét: 2021
  • e Hónap: 3004
  • e Év: 183797
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2018 TVN.HU Kft.