Regisztráció  Belépés
marcyt.blog.xfree.hu
Napraforgó a legtöbb lány, ahogy a virág, a fényre vár.Megváltozott az új világ. Szív és lélek, háttérben áll.... forognak a nap felé, pedig felhős az ég. Jánoki Imre
1945.12.03
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/27 oldal   Bejegyzések száma: 265 
Kosztolányi Dezső: Régi szerelem
  2007-03-31 22:28:22, szombat
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Kosztolányi Dezső  
Arany János: Az ihlet perce
  2007-03-31 22:27:20, szombat
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Arany János  
Petőfi Sándor: Hol vagy te? Régi kedvem?
  2007-03-31 22:26:24, szombat
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Petőfi Sándor  
Kölcsey Ferenc: Reményhez
  2007-03-31 17:18:28, szombat
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Kölcsey Ferenc  
Csoóri Sándor: Arcod tavaszában
  2007-03-31 17:16:34, szombat
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Csoóri Sándor  
Szabó Lőrinc: Melletted
  2007-03-31 17:15:22, szombat
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Szabó Lőrinc  
Tóth Árpád: Álarcosan
  2007-03-30 19:05:09, péntek
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Tóth Árpád  
Weöres Sándor: Tündérszerelem
  2007-03-30 19:03:41, péntek
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Weöres Sándor  
Weöres Sándor: A fehér leány
  2007-03-30 18:46:55, péntek
 
  Weöres Sándor:

A fehér leány


Mikor esti fény gyúl
a domb hajlatán,
kinn kószál a réten
a fehér leány.

Száll a puha pára,
áll a könnyü köd,
hervadoz a napfény
a mező fölött.

Hazahajt a pásztor,
haza, mindahány...
lassacskán megindul
a fehér leány.

Villogó bokáját
harmat fürdeti,
haja hosszu szárnyát
szél lebegteti.

Mint esti harangszó,
tiszta, testtelen,
mint a rezgő fűszál,
fázós, meztelen.

Ismeri a környék
a fehér leányt:
szereti mindenki,
mert senkit se bánt.

A kis fürge bojtár,
ha nyulat dobott,
a legjobb falatját
neki hagyja ott.

A vén csősz, ha érzi,
hogy jön a halál,
furulyáján végsőt
neki muzsikál.

Voltam pásztor én is,
voltam, hajdanán...
tudtam, merre kószál
a fehér leány.

Hát elbujtam egyszer
csalitos lesen
és hajnalig lestem
szűz-szerelmesen.

Szállt a puha pára,
állt könnyü köd,
csillag-sátor széledt
a mező fölött.

Messze, hol az érre
lila fény szitált,
láttam imbolyogni
a fehér leányt.

Mint esti harangszó,
tiszta, testtelen,
mint a rezgő fűszál,
fázós, meztelen.

Ott volt, mégse volt ott,
árnyat se vetett,
fehér ragyogása
földig remegett.

Lestem én éjfélig,
meg éjfél után,
hogy táncol, hogy táncol
a fehér leány.

Távolodott egyre,
míg a hajnali
fény kagylója ketté
kezdett nyílani.

Ott láttam a bomló
hajnal távoli
gyöngyház-fénye árján
messze szállani.

Amikor megszólalt
az első kolomp,
csak eltünt az erdőn,
beitta a lomb.
 
 
0 komment , kategória:  Weöres Sándor  
Mi öregszik meg bennünk?
  2007-03-30 18:45:04, péntek
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Id. szerzők  
     1/27 oldal   Bejegyzések száma: 265 
2007.02 2007. Március 2007.04
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 10 db bejegyzés
e hónap: 265 db bejegyzés
e év: 2680 db bejegyzés
Összes: 29746 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 3435
  • e Hét: 38071
  • e Hónap: 89877
  • e Év: 1863576
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.