Belépés
alia.blog.xfree.hu
Nincs mottó alia

Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 28 
űrhajózási kiállítás
  2007-07-30 19:57:02, hétfő
 
  A repüléstörténeti és űrhajózási kiállítás újra várja látogatóit!
Május 1-jétől ismét látogatható a budapesti Közlekedési Múzeum állandó kiállítása a városligeti Petőfi Csarnok épületében.

A leggazdagabb és leglátványosabb része a kiállításnak az eredeti, történeti repülőgépek csarnoka. Itt láthatjuk a Magyarországon repült típusok megmaradt példányainak ritkaságszámba menő képviselőit, közöttük olyan - világszerte kuriózumként említett - gépeket, mint a ,,királyi" Junkers F-13-as vagy a kétszeres magassági világrekorder Aszódi Lloyd 1914-ből. Ugyancsak itt tekinthető meg Kossuth-díjas repülőgép-tervezőnk, néhai id. Rubik Ernő sok évtizedes munkásságának több ismert repülőgéptípusa, mint például a motoros R-18 Kánya és a könnyű, karcsú vitorlázógépek, a Vöcsök, Lepke, Pilis.

A kiállítás zárásaként az űrkutatás, űrhajózás eredményeivel találkozunk. Ebben az évben ünnepeljük az első mesterséges, ember alkotta tárgy (Szputnyik-1) világűrbe jutásának az 50 éves évfordulóját. Ennek emlékére tíz tablóból álló összeállítással foglalták össze az űrkorszak főbb eseményeit.

A kiállítás október 15-ig ingyenesen látogatható hétfő kivételével hétköznaponként 10-17 óráig, hétvégén és ünnepnapokon 10-18 óráig.

Forrás: Közlekedési Múzeum


 
 
0 komment , kategória:  Kultúra  
Erdőtüzek? Érdek?
  2007-07-30 10:58:14, hétfő
 
  Spekulánsok és a maffia áll az európai erdőtüzek mögött?

Többen arra gyanakszanak, hogy az Európában fellobbanó erdőtüzek mögött szervezettség rejlik. A WWF az szorgalmazza, hogy a kiégett erdők helyének beépítését törvényben tiltsák meg az Unió minden tagállamában. A WWF szerint csillapodna a telekspekulánsok étvágya. Olaszországban azt gyanítják: a maffia áll a gyújtogatások mögött.

Természetvédelmi Világalap nemzetközi környezetvédő szervezet javasolta tegnap, hogy az Európai Unió minden tagállama számára kötelező érvénnyel hozzanak olyan törvényt, amely megtiltaná a leégett erdők területének beépítését. "Tudjuk, hogy e tüzek nagy részét gyújtogatók okozzák, és azt is, hogy amint leég egy erdő, a telekspekulánsok mindjárt feltűnő érdeklődést mutatnak a terület iránt" - mondta a javaslat indoklásaként Nina Griesshammer, a WWF szakértője. Hozzátette: ha megtiltanák a felperzselt erdők területének beépítését, mindjárt lelohadna a spekulánsok érdeklődése, és több ezer hektár erdőt meg lehetne menteni.

Gyújtogatók

Egyre valószínűbbnek látszik, hogy gyújtogatás okozta az olaszországi és spanyolországi erdő- és bozóttüzek nagy részét. Olaszországban sokan a maffiára gyanakodnak. Mario Tassone, a római képviselőház maffia elleni bizottságának vezetője szerint az erdőtüzek füstjéből jól láthatóan kirajzolódik egy bűnözői stratégia. Másként nem magyarázható, hogy oly sok erdő kapott lángra szinte egyidejűleg Olaszország déli részén - mondta tegnapi nyilatkozatában. Szavai szerint a hatóságok közelebb juthatnak az igazság kiderítéséhez, ha éberen figyelik, kik és hogyan használják fel a jövőben a hamuvá és üszökké perzselődött erdők földjét.

Az erdőtüzek ügyében nyomozó rendőri erők egyik tagja úgy nyilatkozott újságíróknak: immár kétségtelen a gyújtogatások ténye. Az Abruzzóktól Pugliáig, Laziótól Calabriáig 750 tűz lobbant fel hét nap alatt. Ez nem lehet a véletlen műve - vélekedett. A La Repubblica című római lap vasárnapi jelentése szerint több gyanúsított ellen vizsgálatot indítottak már. Eddig öt ember vesztette életét az olaszországi erdőtüzekben, köztük az egyik tűzoltó-repülőgép pilótája. Több ezer turista volt kénytelen megszakítani nyaralását a tüzek miatt. Az már egészen biztos, hogy gyújtogató áll a Kanári-szigetekhez tartozó Gran Canarián pusztító erdőtűz mögött. A Kanári-szigetek egy másik szigetén, Gomerán is ég az erdő a Garajonay Nemzeti Park térségében. Eddig több mint száz hektárnyi fa enyészett el a lángokban.

Görögországban is több száz erdőtűzzel küzdenek elkeseredetten a tűzoltók. Még nem sikerült lokalizálni a Peloponnészosz-félszigeten pusztító nagy erdőtüzet. Négy ember vesztette életét, több mint száz ház és több ezer hektár erdő pusztult el eddig a tűzben helyi médiajelentések szerint. Bulgáriában, ahol 39 fokos hőség tombol, szintén sok helyütt ég az erdő.

A WWF szerint a monokultúrás erdőgazdálkodás helyett vissza kell térni az őshonos fajokhoz, továbbá sokkal következetesebb és szigorúbb hatósági fellépésre is szükség van az erdőtüzek visszaszorítása érdekében. Negatív példa Portugália, ahol az eukaliptusz-ültetvények terjedése kiszorította a kevésbé gyúlékony, őshonos paratölgyet és így a régió országai közül Portugáliában a legnagyobb az tűzveszély. Évente 55 ezer erdőtüzet regisztrálnak a Mediterráneumban és 800 ezer hektár erdő pusztul el, akkora terület, mint egész Korzika.

"Már az órákat is lassan a tűzvészhez lehet igazítani, hiszen halálbiztosan jön a következő" - mondta Nina Griesshammer kutatásvezető a tanulmány frankfurti bemutatóján. Portugália mellett Spanyolország, Olaszország és Görögország a leginkább erdőtűzveszélyes ország a térségben. Jelenleg Olaszországon kívül Görögországban és Horvátországban küzdenek a lángokkal.
greenfo


 
 
0 komment , kategória:  környezetünk  
Mi az élelmiszer-adalékanyag?
  2007-07-27 22:12:37, péntek
 
  315 anyag az élelmiszergyártás szolgálatában, miért pont annyian, és mért pont ők...

Mi az élelmiszer-adalékanyag?

A Magyar Élelmiszerkönyv 1-2-89/107 számú előírása szerint élelmiszer-adalékanyag minden olyan, tápértékkel rendelkező vagy nem rendelkező anyag, amely

rendszerint nem kerül fogyasztásra élelmiszerként,
rendszerint nem jellemző összetevője az élelmiszernek,
az élelmiszerek előállításakor vagy kezelésekor (többek között elkészítésekor, csomagolásakor, tárolásakor, letöltésekor stb.),
technológiai vagy érzékszervi javítási célból
szándékosan adják az élelmiszerekhez
önmaga vagy származéka közvetlenül vagy közvetetten az élelmiszer összetevőjévé válik illetve válhat.

Egy adott összetevőt tehát alapvetően akkor sorolnak az adalékanyagok közé, ha az anyag elsősorban technológiai okokból kerül felhasználásra. Az aromák, a vitaminok, illetve más természetes vagy természetazonos anyagok azonban, amelyeket az élelmiszer tápértékének, illatának vagy ízének megváltoztatása céljából alkalmaznak, az összetevők közé tartoznak.

A határok nem élesek; a besorolásnál a felhasznált mennyiség mellett elsősorban az anyag élelmiszerben való alkalmazásának célja a döntő: az aszkorbinsav például akkor tekinthető élelmiszer-adalékanyagnak, ha antioxidánsként kerül felhasználásra, és a végtermékben vitaminként nem fejti ki hatását. Ha azonban azért alkalmazzák, hogy növeljék a termék vitamintartalmát, az aszkorbinsav összetevőnek számít. Ez az összetétel-listán is látható: adalékanyagként az aszkorbinsavat az ,,antioxidáns E 330“ vagy az ,,antioxidáns aszkorbinsav“ megjelöléssel kell feltüntetni; összetevőként elegendő az ,,aszkorbinsav“ vagy a ,,C-vitamin“ megjelölés.

A növényvédő szerek és az úgynevezett technológiai segédanyagok nem számítanak összetevőnek.

Technológiai segédanyagoknak azon anyagokat nevezzük, amelyeket

rendszerint nem élelmiszer-összetevőként fogyasztunk el, de
technológiai célokból
tudatosan alkalmazzák a feldolgozás során,
és amelyekből a végtermékben nem szándékos, de technikailag elkerülhetetlen maradékok, ill. bomlástermékek vagy reakciótermékek maradnak vissza, az egészségre nem káros mennyiségben,
amelyek azonban ekkor már nem fejtenek ki technológiai hatást.

Egy adott összetevőt tehát elsősorban nem tulajdonságai miatt, hanem felhasználási módja alapján sorolnak a technológiai segédanyagok közé. Ezért könnyen előfordulhat, hogy egy anyag az alkalmazás módjától függően egyszer technológiai segédanyagnak, máskor élelmiszer-adalékanyagnak számít, és ennek megfelelően kerül jelölésre. A technológiai segédanyagok közé tartoznak többek között az extrakciós oldószerek, egyes enzimek, a csírátlanítószerek, valamint a sütőformától való elválasztást, a derítést és a szűrést segítő anyagok. Az élelmiszer összetétel-listáján ezeket nem kell feltüntetni.

Az adalékanyagok alkalmazásának számos oka van. Többek között abból a célból használják, hogy megőrizzék vagy javítsák a termékek eltarthatóságát, állagát, tápértékét, élvezeti értékét vagy emészthetőségét. Némelyik adalékanyag, például az ömlesztősók és az emulgátorok nélkül egyes élelmiszerek egyáltalán nem állíthatók elő, más anyagok, például a lisztkezelőszerek vagy a csomósodást gátlók megkönnyítik a termékek előállítását, megint mások, például a színezékek és az ízfokozók a fogyasztók megnyerésére szolgálnak.

Mielőtt egy élelmiszer-adalékanyagot az Európai Unióban alkalmaznának, egy speciális engedélyeztetési eljárás során bizonyítani kell, hogy az anyag

a fogyasztók egészségét nem veszélyezteti,
alkalmazása technológiailag szükséges,
alkalmazása nem vezet a fogyasztó megtévesztéséhez.
Valamennyi, az EK-ban engedélyezett adalékanyag egy E-számot kap. Ez az a kód, amelynek segítségével egy adott adalékanyag az országok hivatalos nyelvétől függetlenül egyértelműen azonosít. Emellett az E-szám azt is tanúsítja, hogy az anyag a felhasználás körülményei között bizonyítottan ártalmatlan az egészségre, technológiailag szükséges, és megfelel bizonyos tisztasági követelményeknek. Ha egy adalékanyagtól megvonják a felhasználási engedélyt, elveszíti E-számát. Ezt a számot többé nem adják ki.

Az élelmiszer-adalékanyagok jelölésére szigorúbb szabályok vonatkoznak, mint a többi összetevőre. Az, hogy melyik adalékanyagot hogyan kell jelölni, attól függ, hogy az adott termék csomagoltan vagy csomagolás nélkül kerül eladásra. Míg a csomagolt élelmiszerek esetében alapvetően minden összetevőt fel kell tüntetni, a csomagolás nélkül árult termékeknél csak bizonyos adalékanyag-csoportok alkalmazásáról kell tájékoztatni a vásárlókat.

Az élelmiszer-adalékanyagok csoportjai:

• Antioxidánsok: megakadályozzák az oxigén okozta minőségromlást
• Bevonóanyagok: benntartják a nedvességet
• Csomagológázok : csíramentes légkört biztosítanak
• Csomósodást gátlók: megakadályozzák az összeragadást és a csomósodást
• Emulgátorok: elősegítik a víz és olajfázis keveredését
• Édesítőszerek: cukor nélkül édesítenek
• Habképző anyagok: benntartják a levegőt a habokban
• Habstabilizátorok: megakadályozzák a hab összeesését
• Hajtógázok ... flakonos habkészítményekhez használatosak
• Hordozóanyagok: egyengetik más anyagok útját
• Ízfokozók: felerősítik az élelmiszerek ízét
• Kelátképzők: megkötik a fémionokat
• Lisztkezelőszerek: könnyebben gyúrhatóvá teszik a tésztákat
• Módosított keményítők: stabilizálnak, sűrítenek
• Nedvesítőszerek: megvédik az élelmiszert a kiszáradástól
• Ömlesztősók: lehetővé teszik az ömlesztett sajtok előállítását
• Savanyítószerek: ízt és eltarthatóságot biztosítanak
• Savanyúságot szabályzók: megőrzik vagy kialakítják a savszintet
• Stabilizátorok: megőrzik az élelmiszer színét és szerkezetét
• Sütőszerek: levegőssé teszik a tésztát
• Sűrítőanyagok: besűrítik az élelmiszereket
• Szilárdítóanyagok: megőrzik az élelmiszer természetes szerkezetét
• Színezékek: megszínezik az élelmiszereket
• Tartósítószerek: gátolják a mikroorganizmusok működését
• Töltőanyagok: energia nélkül biztosítanak tömeget
• Zselésítők: megszilárdítják, kocsonyásítják a folyadékokat

Engedélyezés

Az élelmiszerek különféle összetevői között az adalékanyagok különleges szerepet játszanak: míg a többi összetevőt - ha a törvény másképp nem rendelkezik - alapvetően korlátozás nélkül lehet alkalmazni, az adalékanyagok esetében az úgynevezett ,,engedélyelv“ érvényesül: használatuk alapvetően tilos; csak akkor alkalmazhatók, ha egy jogszabály ezt kimondottan engedélyezi. A törvényalkotó határozza tehát meg, hogy milyen anyagok milyen feltételek mellett milyen élelmiszerek előállításához használhatók adalékanyagként. Egy adalékanyag engedélyezésekor mindig biztosítani kell, hogy a fogyasztót semmilyen egészségügyi veszély ne fenyegesse, és védve legyen a megtévesztés okozta anyagi károktól is.

Az élelmiszer-adalékanyagok használatáról túlnyomórészt összeurópai jogszabályok rendelkeznek: az adalékanyagok engedélyezésének szabályai például az Európai Unió valamennyi tagállamában érvényesek. Az engedélyezések közvetlenül valamennyi államban érvénybe lépnek, ha pedig egy anyagtól megvonják az engedélyt, ez is közvetlenül minden uniós államra érvényes. Ugyanakkor a már engedélyezett adalékanyagok használatát más jogforrások, például az EU Ökorendelete szűkebb keretek közé szoríthatja. Előfordul egyes iparágak és vállalatok önkorlátozása is, ezért elmondható, hogy nem minden engedélyezett adalékanyag kerül ténylegesen alkalmazásra.

Az adalékanyagokra vonatkozó európai irányelv (89/107/EGK irányelv) meghatározza, hogy milyen feltételekkel engedélyezhető egy anyag élelmiszer-adalékanyagként. Eszerint
,,Élelmiszer-adalékanyagokat csak abban az esetben lehet engedélyezni,

ha alkalmazásának szükségessége technológiailag megfelelően igazolható, és a kívánt cél más, gazdaságosan és technikailag megvalósítható módszerrel nem érhető el;
ha az anyag, amennyire a rendelkezésre álló adatok alapján ezt meg lehet ítélni, a javasolt mennyiségben nem káros a fogyasztó egészségére;
ha alkalmazása nem szolgál a fogyasztó félrevezetésére.“
Az adalékanyagok engedélyezésének további feltétele az Európai Unióban kötelező tisztasági követelmények teljesülése. Egy anyag csak akkor alkalmazható élelmiszerekben, ha bizonyíthatóan ,,élelmiszer- minőségű“.

Az adalékanyagokat csak akkor lehet engedélyezni, ha független nemzetközi szakértői bizottságok is megállapították, hogy alkalmazásuk veszélytelen. A döntést a következő bizottságok hozzák:

az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) és a Világegészségügyi Szervezetnek (WHO) közös Élelmiszer-Adalékanyag Szakértő Bizottsága (Joint Expert Committee on Food Additives, JECFA)
az Európai Bizottság Élelmiszertudományi Bizottsága (Scientific Committee on Food, SCF), mely 2002-től beolvadt az
Európai Unió Élelmiszerbiztonsági Hatóságába (European Food Safety Authority, EFSA).

Az engedélyezési eljárás során tehát a pályázóknak bizonyítaniuk kell, hogy

az adott anyag egészségre ártalmatlan,
technológiailag szükséges
és nem szolgál a fogyasztók megtévesztésére és félrevezetésére.
Annak vizsgálata, hogy az adott anyag technológiailag szükséges-e, valamint annak eldöntése, hogy biztosított-e a fogyasztók védelme a megtévesztés ellen, természetesen alapos (szisztematikus) mérlegelést tesz szükségessé, míg az anyag egészségügyi hatásainak megítélése számos megismételhető, mérhető vizsgálati eredményen alapulhat. Az engedélyezéseket ezért mindig történeti összefüggéseiben kell vizsgálni. A már engedélyezett adalékanyagok engedélye sem végleges; az engedély felülvizsgálatát indokolhatják az anyag egészségkárosító hatására utaló jelek ill. az ezek alapján lefolytatott vizsgálatok, de az iparban alkalmazott módszerek időközbeni megváltozása is. A múltban ezért számos adalékanyagtól vonták meg az engedélyt, illetve többször határoztak meg új ADI-értékeket (Acceptable Daily Intake magyarul: megengedhető napi bevitel) és ennek alapján új mennyiségi korlátozásokat vezettek be.

Az engedélyezési eljárás keretében nem csak magát az anyagot, hanem tervezett alkalmazásait is megvizsgálják. Így egyrészt számításba tudják venni a különböző fogyasztási szokásokat, valamint az anyagnak más élelmiszer-összetevőkkel való kölcsönhatásait is, másrészt ez az eljárás megfelel annak az alapelvnek, hogy az adalékanyagok csak kivételes esetekben, és nem rendszeresen kerülnek alkalmazásra. Ennek az alapelvnek megfelelően igen kevés olyan adalékanyag létezik, amely kivétel nélkül valamennyi élelmiszerben felhasználható; a legtöbbjük csupán bizonyos, pontosan meghatározott élelmiszereknél alkalmazható. A csecsemőknek és kisgyermekeknek szánt termékek esetében külön szabályok vannak érvényben.

Emellett a törvényalkotó szándéka szerint számos élelmiszer egyáltalán nem állítható elő adalékanyagokkal. Ezek közé tartoznak az úgynevezett feldolgozatlan (nyers) élelmiszerek, tehát azon termékek, melyeket csupán tisztítással, szétvágással, hámozással vagy hasonló módon, kizárólag fizikailag készítenek elő a fogyasztó számára, minden egyéb tekintetben változatlanok: ilyen például a tisztított, hámozott friss zöldség és gyümölcs, vagy a nyers hús. Szintén nem adható adalékanyag többek között a mézhez, a tejhez és a száraztésztákhoz.

Az engedélyezési eljárás során azt is figyelembe veszik, hogy a legtöbb élelmiszer különböző összetevőkből áll. Ezért azt az alapelvet követik, hogy azon adalékanyagok, melyeket jogszerűen alkalmaznak egy összetevőben, minden külön engedély nélkül is jelen lehet a végtermékben. Ezt a bonyolult elvet a következő példa világíthatja meg: ha egy sűrítőanyag használata engedélyezett a gyümölcskészítményekben, akkor ez az anyag a készítmény részeként abban a gyümölcsjoghurtban is jelen lehet, melyet ezzel a gyümölcskészítménnyel készítettek el. A sűrítőanyag gyümölcsjoghurtokban való alkalmazásához nem kell külön engedély.

Ezek az úgynevezett ,,carry over“-ek (átvitt adalékanyagok) azonban nem használhatók korlátlanul: a színezékek például semmiképpen sem juttathatók be ,,kerülőúton“ az összetevőkön keresztül tetszőleges végtermékekbe. Édesítőszereket tartalmazó összetevők pedig csak olyan élelmiszerekben alkalmazhatók, melyekhez közvetlenül is adhatók cukorhelyettesítők vagy édesítőszerek. Csecsemőknek és kisgyermekeknek szánt élelmiszerek esetében mindenfajta carry over tilos.

Valamennyi, az EK-ban engedélyezett adalékanyag E-számot kap. Ez az a kód, melynek segítségével az adott adalékanyag az országok hivatalos nyelvétől függetlenül egyértelműen azonosít. Emellett az E-szám azt is tanúsítja, hogy az anyag bizonyítottan ártalmatlan az egészségre, technológiailag szükséges, nem szolgál a fogyasztó megtévesztésére és megfelel bizonyos tisztasági követelményeknek. Ha egy anyagtól megvonják az felhasználási engedélyt, elveszíti E-számát. Ezt a számot többé nem adják ki.

Az egészségre gyakorolt hatás vizsgálata

Az engedélyezési eljárás során minden egyes élelmiszer-adalékanyagnál megvizsgálják, hogy önmagában vagy alkalmazásai által nem hathat-e károsan a fogyasztó egészségére. Külön figyelmet kell fordítani a különösen érzékeny fogyasztói csoportokra, például a várandós és a szoptató anyákra, a kisgyermekekre és a cukorbetegekre.

A hatóságok az eljárás során az ún. ADI-elvet tartják szem előtt, és részletes adatokat és bizonyítékokat kérnek a pályázóktól

az anyag pontos tulajdonságairól és tisztaságáról, hogy ezáltal biztosítsák a később valóban kereskedelembe kerülő és élelmiszerekben alkalmazott adalékanyagokkal kapcsolatos tanulmányok megbízhatóságát
arról, hogy a korábban, ill. más előírások szerint készült vizsgálatok szerint az anyag és bomlástermékei mérgezőek-e, illetve milyen hatást fejtenek ki
arról, hogy az anyag mennyire stabil és hogyan viselkedik az élelmiszerekben és az emésztőrendszerben, ill. a szervezetben
arról, hogy az anyag kémiai és fizikai tulajdonságait figyelembe vevő becslések szerint az anyag és bomlástermékei mekkora mennyiségben maradnak vissza a szervezetben

különböző állatkísérletek eredményeiről.

A kérelmezőknek a vizsgált anyag hatásairól rövidtávú (90 napnál rövidebb) állatkísérletek eredményeit kell bemutatniuk, melyek során azt is megvizsgálják, hogy az elért eredmények vonatkoztathatóak-e az emberekre is, és ha igen, mely állatfajok esetében. A hosszabb távú (90 napnál hosszabb) állatkísérletek során emellett azt is vizsgálják, hogy milyen hatást gyakorol az anyag a kísérleti állatok szerveire és anyagcseréjére, valamint hogy az esetlegesen fellépő hatások megszűnnek-e, ha a vizsgált anyagot nem adják tovább az állatnak. A két évnél hosszabb hosszútávú állatkísérletek (patkányoknál és egereknél több generációt vonnak be a vizsgálatba) végül arról nyújtanak információkat, hogy a vizsgált anyag tartós fogyasztása mennyiben mérgező, rákkeltő vagy génkárosító hatású, valamint hogy hogyan befolyásolja az állatok termékenységét, magatartását vagy tápanyag-feldolgozását. A kísérletek során a kísérleti állatok szerveit, sejtjeit, valamint enzim működését is megvizsgálják.

Az állatkísérlet során különböző mennyiségekben kell adagolni a potenciális adalékanyagot: ezek között legalább egynek olyan mennyiségnek kell lennie, amely semmiféle hatással nem jár, legalább egy másik mennyiségnek pedig egyértelműen megfigyelhető hatásokat kell mutatnia. Így az állatkísérletek nyomán megállapítható, hogy mi az a mennyiség, amelyben az anyag semmiféle hatást nem gyakorol a szervezetre (No-observed-effect-Level, NOEL), és mekkora mennyiségtől észlelhetőek egyáltalán károshatásai.

Ezen adatok, valamint a kísérleti protokollok alapján a szakértőkből álló bizottságok tudományos értékelést készítenek az adott anyagról. Az értékelés során világos különbséget tesznek aközött, hogy (1) melyek az egyértelműen mérgező hatások, és ezek milyen mennyiségnél lépnek fel, (2) mik tekinthetők természetes reakcióknak, melyekkel a szervezet a táplálék megváltozott összetételéhez alkalmazkodik, valamint (3) melyek a normálistól való statisztikailag nem szignifikáns eltérések.

Eszerint megvizsgálva a valóban hiteles adatokat a tudósok megbecsülik, hogy mi az a mennyiség, amelyben a vizsgált anyag éveken át adagolva sem gyakorolt semmiféle hatást az állatokra. Ez a hatás nélküli szint (No-observed-effect-Level, NOEL) jelöli az anyag azon mennyiségét, melynél kisebb adagok esetén kimutatható (káros) hatások már nem figyelhetők meg. A NOEL-t a kísérleti állatok testtömegére vonatkoztatják, és napi milligramm per testtömegkilogramm egységben adják meg (mg/ttkg /nap) Feltételezve, hogy az emésztés, anyagcsere és kiválasztás az állatoknál és az embereknél megegyezik, ez a NOEL tizes biztonsági faktorral az emberekre vonatkoztatható (NOELember = NOELállat / 10). Annak érdekében, hogy az adott anyag a nem mindig egészséges, nem megfelelően táplált emberekre és a különösen érzékeny fogyasztókra se gyakorolhasson semmiféle káros hatást, ezt az értéket sokszor még egyszer elosztják a tizes biztonsági faktorral. A számítások eredményeképp megkapják azt az értéket, amekkora mennyiségben a vizsgált adalékanyag minden számítás szerint az embernél egész életen át fogyasztva sem okoz semmiféle egészségkárosodást, azaz amekkora bevitel még elfogadható (Acceptable Daily Intake, ADI).

A vizsgált anyagok (esetleges) engedélyezése során az ADI-értéket veszik alapul: ezt az értéket normális fogyasztási szokások mellett egy felnőtt nem éri el tartósan, illetve nem lépi át. Ezért az ADI-érték segítségével állapítják meg az adott adalékanyag élelmiszerekben alkalmazott legmagasabb megengedhető mennyiségét. Amikor meghozzák a döntést a megengedhető legmagasabb mennyiségről, azt is figyelembe veszik, hogy az adalékanyagot várhatóan sokoldalúan, sok különböző termékben alkalmazzák-e, vagy használata csak egy bizonyos, ill. igen kevés élelmiszernél lesz engedélyezett, melyekről az is ismert, hogy körülbelül mekkora mennyiségben kerül fogyasztásra.

Mennyiségi korlátozást akkor állapítanak meg, ha fennáll a veszély, hogy az ADI-értéket könnyen el lehet érni és tartósan át lehet lépni. Egyéb esetekben a ,,quantum satis“-elv érvényesül, ami magyarul körülbelül azt jelenti, hogy ,,annyit, de csak annyit, amennyi szükséges“. A mennyiségi korlátozások, melyeket az élelmiszergyártóknak be kell tartaniuk, mindig az elkészült, fogyasztásra kész élelmiszerekre vonatkoznak: mindegy tehát, hogy az adott anyagból mennyit használtak a gyártás során, abban a pillanatban, amikor a fogyasztó megkóstolja a terméket, az adalékanyag legfeljebb a meghatározott legmagasabb mennyiségben lehet jelen az élelmiszerben.

Azon adalékanyagok esetében, amelyek a későbbi élelmiszer alapanyagaiban vagy összetevőiben kerülnek felhasználásra, a mennyiségi korlátozás az adott alkalmazásra, nem pedig a végtermékre vonatkozik - a gyümölcskészítményekre vonatkozó max. 5 g/kg E 405 korlátozást tehát magában a gyümölcskészítményben kell betartani, nem abban a gyümölcsjoghurtban, amihez ezt hozzáadják.

Az adalékanyagok veszélytelen voltát nem csak önmagában vizsgálják, hanem konkrét alkalmazásaiban is. Lehetséges ugyanis, hogy egy anyag önmagában véve teljesen ártalmatlan, a kívánt alkalmazás keretei között azonban egészen másként viselkedik, és ez lényeges hatással van az emberi egészségre. A kéndioxid például szétroncsolja a B1 vitamint. Ha ilyen ,,mellékhatásokra“ derül fény, ezeket az adott adalékanyag engedélyezéséről való döntéskor figyelembe veszik. A kéndioxid ezért nem alkalmazható fontos B1 vitamin-források, például a kenyér vagy a tésztafélék esetében; hasonlóképpen más anyagok használata is csak bizonyos élelmiszerekre korlátozódhat. Egyes esetekben emiatt az engedélyezést meg is tagadják, szigorúan korlátozzák, vagy az anyag alkalmazását különleges megjelölések használatához kötik.

A technológiai szükségesség bizonyítása

Az élelmiszer-adalékanyagok használatát számos lehetséges ok indokolhatja. Többek között lehetővé tehetik a gyártó számára a nyersanyagok tulajdonságainak jobb kihasználását, biztosíthatják a gyártási folyamat zavartalanságát, vagy megakadályozhatják a termék minőségének romlását. Más adalékanyagokat azért alkalmaznak, hogy növeljék az élelmiszer eltarthatóságát, csökkentsék a tápanyagveszteséget, vagy megkönnyítsék a termék háztartásban való felhasználását. Ugyanakkor annak bizonyítása, hogy az adalékanyag technológiai előnnyel rendelkezik, még nem vezet automatikusan az anyag engedélyezéséhez.

Az engedélyezési eljárás során elsősorban az esetleges engedélyezés fogyasztókra gyakorolt előnyeit és hátrányait helyezik a figyelem középpontjába. Megvizsgálják, hogy valóban az adalékanyag használata-e az egyetlen lehetőség a kívánt cél elérésére, vagy nem volna-e gazdaságilag is elfogadható más nyersanyagok, összetevők, gyártási módszerek, vagy már engedélyezett
adalékanyagok alkalmazása. A ,,technológiai szükségesség“ nem fakadhat kizárólag az élelmiszergyártók érdekeiből, hanem elsősorban a fogyasztó számára kell bizonyítható előnyökkel járnia. Ilyen előny lehet például:

a tápanyagok védelme és megtartása
a termék állagának és minőségének megmaradása
az érzékszervi tulajdonságok javítása, amennyiben ez nem jár együtt a termék más tulajdonságainak jelentős megváltoztatásával
az a lehetőség, hogy különleges táplálkozási igényeknek megfelelő (pl. gluténmentes) élelmiszereket állítsanak elő.

A fogyasztók védelme a megtévesztéssel szemben

Az élelmiszer-adalékanyagok engedélyezésekor fontos cél a fogyasztók védelme a megtévesztéssel szemben. Ennek megfelelően semmilyen anyag használata nem kelthet hamis benyomást az élelmiszer frissességével vagy eltarthatóságával kapcsolatban. Hasonlóképpen nem kelthető adalékanyagok használatával olyan hamis látszat, hogy az élelmiszerben nagyobb arányban vannak jelen a minőséget meghatározó összetevők. Így például tészták esetében nem használhatók sárga színezékek, mert ez a magasabb tojástartalom látszatát kelthetné; a kenyeret pedig nem lehet karamellel színezni, mert ez a liszt valódi minőségével kapcsolatban megtévesztő lehet. Emellett az is a fogyasztók megtévesztéséhez vezetne, ha egy élelmiszert egy adalékanyag alkalmazásával aránytalanul ,,meghígítanának", tehát ha a tulajdonképpeni értékes alapanyagokból az adalékanyaghoz képest lényegesen kevesebbet használnának fel.
www.tudatosvasarlo.hu

 
 
0 komment , kategória:  egészség  
kreatív:)
  2007-07-25 22:27:37, szerda
 
  Adj jövőt a Földnek!
Te vagy, aki megmentheti bolygónkat!

A Bayer Hungária 2007-ben is kiírja természetvlédelmi fotópályázatát. Az idei verseny az energiaforrások végességére és a fiatal generációk felelősségére szeretné felhívni a figyelmet. A téma: “Pozitív energia. Energiatakarékosság. Energiapazarlás."

A szervezők olyan képeket várnak ,,természet“ és ,,pusztuló természet“ kategóriákban, amelyek bemutatják az ember és környezete együttélésének pozitív vagy negatív példáit, a pazarló energia felhasználás következményeit, és a tudatos átgondolt energia felhasználásból származó előnyöket. A képek mutassák be az energiaforrások felhasználásának hatékony, és káros módját. Mutassanak rá a fosszilis energiahordozók pazarlásának természetromboló következményeire, és az alternatív energiaforrások igénybevételének előnyeire.

Cím: 1325 Pf.: 386. A borítékra írja rá: "PÁLYÁZAT"
Beküldési határidő: 2007. augusztus 31.
Részletek és jelentkezési lap: www.bayerfotopalyazat.hu
 
 
0 komment , kategória:  környezetünk  
állati
  2007-07-24 14:14:13, kedd
 
  Egy kiskutya rövid élete

Nem igazán emlékszem a helyre, ahol születtem. Szűk volt és sötét, és az emberek sohasem játszottak velünk. Emlékszem Anyura és az ő puha bundájára, aki sajnos gyakran beteg volt és sovány. Alig tudott tejet adni nekem, a bátyáimnak és a húgaimnak.

Emlékszem közülük sokan elpusztultak, még mindig nagyon hiányoznak nekem. Emlékszem viszont a napra amikor elválasztottak Anyutól. Olyan szomorú voltam és féltem is, a tejfogaim épp csak kinőttek és nagyon is Anyuval kellett volna maradnom még, de ő beteg volt és az Emberek állandóan azt mondogatták, hogy pénzre van szükségük és elegük volt a rendetlenségből, amit a húgaimmal csináltunk.

Betettek minket egy ketrecbe és egy idegen helyre vittek. Csak kettőnket. Összebújtunk és nagyon féltünk, és még mindig egyetlen kéz sem jött hozzánk cirógatni, vagy babusgatni. Csak az a sok fény, hang és szagok!

Egy üzletben vagyunk ahol rengeteg különböző állat van! Néhány vijjogva csiripel, van amelyik nyávog, megint mások kukucskálnak csak.

A húgommal együtt egy kis kalitkába vagyunk zsúfolva és más kölykök hangját is hallom körülöttünk. Látom az embereket amint bámulnak rám, szeretem a kis embereket, a gyerekeket. Olyan édesek és mókásak, mintha játszani akarnának velem!

Egész nap a kalitkában maradunk, néha gonosz emberek megütik az üveget, hogy megijesszenek bennünket, néha kivesznek minket, hogy megmutassanak az embereknek. Néhányan gyengédek, néhányuk viszont bánt minket, viszont mind azt mondja
- Á milyen aranyosak! Szeretnék egy ilyet!
De végül egyikünket sem vitt haza senki.

A nővérem tegnap este múlt ki, amikor az üzlet sötét volt. Rátettem a fejemet a puha szőrére és éreztem amint az élet elszállt csöppnyi testéből. Hallottam amint azt mondták, nagyon beteg volt, és azt, hogy akciós áron leszek eladva, csakhogy hamar eltűnjek a boltból. Azt hiszem az én gyönge nyüszítésem volt az egyetlen ami gyászolta őt, amint reggel kivették Húgom testét a ketrecünkből és a szemétbe dobták.

Ma egy család jött és magukkal vittek! Micsoda boldog nap ez nekem! Igazán kedves család, ok igen-igen akartak engem! Vettek nekem egy tálat és eledelt és a kislány olyan gyöngéden tartott a karjaiban. Annyira szeretem őt! Az anyukája és az apukája azt mondta milyen édes és jó kiskutya vagyok! Úgy hívnak Angyal. Szeretem nyalogatni a gazdijaimat. A család olyan jól gondomat viseli, szeretnek, gyöngédek és édesek velem. Szelíden tanítanak a jó és a rossz dolgokra, enni adnak és rengeteg szeretetet. Az egyetlen amit szeretnék, hogy örömöt leljenek bennem. Imádom a kislányt és ha szaladgálunk, vagy játszom vele, azt nagyon élvezem.

Ma az állatorvosnál voltunk. Ez egy szörnyű hely volt és nagyon meg voltam ijedve. Kaptam néhány szurit, de a legjobb barátom - a kislány - olyan óvatosan tartott és azt mondta minden rendben lesz, hogy megnyugodtam. A doki szomorú dolgokat mondhatott a szeretett családomnak, mert rém lehangoltak lettek. Olyasmit mondtak, mint súlyos csípő-elmozdulás és mondtak valamit még a szívemrol is...

Hallottam amint a doktor a felelőtlen kutyaszaporítókról beszélt és, hogy a szüleim nem lettek kivizsgálva. Nem tudom, ezek mit jelenthetnek, csak azt, hogy nagyon rosszul esik ilyen gondterheltnek látni a családomat. De ők még mindig szeretnek engem és én is nagyon szeretem őket!

Ma vagyok 6 hónapos. Míg a többi hasonló korú kiskutya jól megtermett és pajkos, nekem szörnyen fáj ha csak megmozdulok is. A fájdalom soha nem csillapodik.

Akkor is fáj amikor futok, vagy a hőn szeretett kislánnyal játszom, sőt a lélegzetvételt is fájdalmasnak találom. Megteszem a tőlem telhető legjobbat, hogy az az erős kölyök legyek amilyennek tudom, elvárnának, de ez oly nehéz. Majd a szívem szakad meg a szomorú kislány láttán és hallani az Anyut és Aput beszélni arról, hogy lehet, hogy elérkezett az idő. Számos alkalommal jártam már az állatorvosnál, és a leletek sohasem jók. Mindig csak Veleszületett Rendellenességekről beszélnek.

Én csak a meleg napfényt szeretném végre, futkározni és játszani és odabújni hozzájuk. A múlt este volt a legrosszabb, a Fájdalom mostanra már állandó kísérőm, már az is fáj, ha felkelek és inni megyek. Próbálok felállni, de csak nyüszítek a fájdalomtól. Végül betesznek az autóba. Mindenki szomorú és én nem tudom miért. Rosszul viselkedtem talán? Próbálok jó lenni és kedves. Mit csináltam rosszul? Ó bárcsak ez a fájdalom múlna már! Bárcsak felszáríthatnám a könnyeit ennek a kislánynak.

Próbálom kinyújtani az orromat és megnyalni a kezét, de ismét csak nyüszíteni tudok a fájdalomtól.

Az állatorvos asztala furcsán hideg. Ismét nagyon meg vagyok ijedve. Mindegyik ember ölel, szeret engem, a könnyeik a puha bundámra potyognak. Érzem a szeretetüket és ugyanakkor a szomorúságukat is. Végre sikerül finoman megnyalogatni a kezeiket. Még a doktor sem tűnik olyan gondterheltnek ma, gyöngéd és érzek valami enyhülést a fájdalmamban is. A kislány óvatosan tart és én hálás vagyok neki mindazért a szeretetért, amit nekem ad.

Most egy kis csípést érzek az első mancsomban. A fájdalom múlik és béke telepszik rám. Most már meg is tudom finoman nyalogatni a kezét. Álomszerű a látvány, ami elém tárul: Anyu, bátyáim és húgaim egy távoli zöld mezőn vannak a Szivárvány Hídnál. Azt mondják, ott nem létezik a fájdalom, csak béke és boldogság.

Búcsút intek a családnak az egyetlen módon, ahogy tudok: kis farokcsóválással és az orrommal megérintem őket. Végig azt reméltem, hogy hosszú-hosszú éveket töltök el velük, de nem lehetett.

-Látják, mondta az orvos, az állatkereskedésben kapható kölykök NEM felelősségteljes tenyésztőktől származnak Már nem fáj semmi, és jól tudom, sok év fog eltelni, míg ismét találkozhatom a szeretteimmel.

Bárcsak másképp alakultak volna a dolgok...

(Az eredeti írás J. Ellis munkája, mely szabadon terjeszthető abban a reményben, hogy segít megállítani a kutya-szaporítók lelkiismeretlen munkáját és azokét, akik a pénzért tenyésztik az állatokat, nem pedig a fajta nemesebbé tételéért) Fordította: Vukovics Péter

 
 
0 komment , kategória:  Kultúra  
A modern környezetvédelem
  2007-07-24 13:57:40, kedd
 
  A modern környezetvédelem egy támasza

Rachel Carson írónő születésének 100. évfordulójára a Katalizátor Könyvkiadó megjelenteti fő műve a Néma tavasz második, bővített, javított kiadását, melyhez a magyar utószót Darvas Béla írta.

Rachel Louise Carson (1907. május 27. - 1964. április 14.) tengerbiológus, ökológus, író. Több könyv megírása után 1962-ben lett készen a Néma tavasszal, mely a máig tartó világhírt hozta el számára.

Nyugodtan mondhatjuk, hogy ez a korszakalkotó könyv megváltoztatta a történelem menetét, mert megjelenése után már nem lehetett a régi módon szemlélni az ember és környezete kölcsönhatását. Carson vészkiáltása országos vitát robbantott ki a növényvédő szerek használatáról, a tudomány felelősségéről és a technológiai haladás szabályozásáról. Tartott attól, hogy a technológia jóval gyorsabban fejlődik, mint az emberiség felelősségérzete Elsőként kiáltotta világgá, majd könyvében példák sorával bizonyította, hogy a növényvédő szerek esztelen használata visszafordíthatatlan pusztítást okoz a növény- és állatvilágban, és beláthatatlan következményei lehetnek az emberre. A leghatározottabban elutasította, hogy az ember céljául tűzze ki a természet leigázását, és tiltakozott az ellen hogy az emberiség egész környezetét elárasszák mérgező anyagokkal. Annál is inkább, mert a veszélyeztetettség mértéke nem ellenőrizhető, a tudósok pedig képtelenek pontosan megjósolni az élő szövet sejtjeiben felhalmozódó mérgek hosszú távú hatásait.

Sokan e könyv megjelenésétől számítják a civilszervezeti és az állami környezetvédelem létrejöttét. Máig ható következményei között megemlíthetjük a DDT és más veszélyes vegyszerek használatának betiltását, a Föld Napjának megünneplését, a környezetvédelmi törvények születését és az állami ellenőrző szervek felállítását.

Rachel Carson: Néma tavasz
280 oldal, A/5, 2600 Ft, kemény tábla
az 1994-es első kiadás bővített, javított változata

 
 
0 komment , kategória:  olvasnivaló  
A bolygó neve: Tokió
  2007-07-23 21:39:24, hétfő
 
  A Földgömb folyóirat 2007/4 számának tartalmából:

A BOLYGÓ NEVE: TOKIÓ
BETONDZSUNGEL BÉKÁSMEGYEREN
LAKÓTELEP? LAKÓPARK?
AZ ELFELEDETT METROPOLISZ - ANGKOR
NAGYVÁROSI FÖLDTUDOMÁNY - URBÁNGEOLÓGIA
MADE IN SANGHAJ

New York • Isztambul • Delhi • Újjászületés a romokból - San Francisco • Megapoliszok műholdképeken • Hamburg - a jövő kilátása • Santos - városfal az óceánszegélyen • Az ingoványra épült megapolisz: Mexikóváros • Hong Kong • Mindig magasabbra...

A tízmillió lakosnál is nagyobb városok valami egész újat, szokatlant hoztak életünkbe. Már nem csak saját gazdaságuk és kultúrájuk van, de saját klímájuk is. Éjszakai fényük már a világűrből látszik, a műholdképeken szigetként világítanak. Metropolisz - megjelent a Földgömb legújabb száma.

,,Ésszel járom be a Földet" - írta Vámbéry Ármin, a nagy magyar utazó.
Jelmondatát aztán sok magyar földrajztudós követte. Tették ezt akkor, amikor még sok volt a fehér folt a térképen, az utazás pedig igazi kaland, sokszor életveszélyes kaland volt, s tették később, az ötvenes-hatvanas években, amikor bejárni a Földet tényleg csak ésszel, de leginkább gondolatban lehetett. Az 1872-ben alapított Magyar Földrajzi Társaság 1930-ban indította el lapját, a Földgömböt, amely generációknak mutatta meg a bolygó csodáit.

A világháború aztán - mint annyi mást - ezt is elsöpörte, és nem is támadt volna fel tán soha, ha néhány elszánt, mondhatnám megszállott tudós, nem dönt úgy 1999-ben, hogy minden racionális megfontolás ellenére, gyakorlatilag pénz nélkül, ismét megjelenteti a Földgömböt. Évekig dolgoztak fizetség nélkül, szerelemből, de a lap minden második hónapban megjelent. És bár közben olyan konkurensek jelentek meg a magyar piacon, mint a Geo és a National Geographic, a Földgömb kilencedik éve létezik. Szigetek és barlangok, sivatagok és kopár hegyek, nagyvárosok és a világ eldugott zugai tűnnek fel benne, s mutatják meg a világ sokszínűségét. Most megjelent számuk tematikus összeállítás, címe: Metropolisz.
Bemutatkozik benne Sanghaj és Tokió, Mexikóváros és New York. Rövidebb-hosszabb útleírások sok-sok fotóval, személyes élmények világ országnyivá duzzadt óriásairól.

Tudták, hogy 1920-ban csak 24 olyan városa volt a világnak, ahol a lakosság létszáma meghaladta az egy milliót? Ma minden tizedik ember ilyen - vagy ennél is nagyobb városban él. A tízmillió lakosnál is nagyobb városok - és egyre több ilyen van - valami egész újat, szokatlant hoztak életünkbe. Néhányszáz négyzetkilométeren elképesztő sűrűségben élnek emberek - van, ahol hatvanezernél is többen négyzetkilométerenként. Ezeknek a városoknak már nem csak saját gazdaságuk és kultúrájuk van, de saját klímájuk is. Éjszakai fényük már a világűrből látszik, a műholdképeken szigetként világítanak.

A Földgömb most ezekre a szigetekre kalauzol el bennünket. Megmutatja kavargó, sokszínű kultúrájukat éppen úgy, mint a felfoghatatlan zsúfoltság okozta káoszt. A fotókról modern gésák néznek ránk kifestett arccal Tokióban, unott horgászok Isztambulban, felhőkarcoló-dzsungel New Yorkban, zsúfolt bazár Delhiben. Az utazó pedig nem csak térben, de időben is mozoghat. A magyar honfoglalás idején Délkelet-Ázsia jó részét a Khmer Birodalom foglalta el, amit 600 éven át egy 100 négyzetkilométeres metropoliszból, Angkorból irányítottak. A birodalom hanyatlásával eltűnt a főváros is, de amióta az 1860-as években egy francia utazó rábukkant a liánokkal, faóriásokkal benőtt templomokra és szobrokra, csodájára jár a világ a hajdan millió lakosnak otthont adó városnak.

És persze a mai metropoliszokban nem csak üvegből és fémből épült csillogó felhőkarcolók vannak. Ezeket is szívesen nézegettem persze, de a Földgömb összeállításában rám legjobban a Békásmegyeri Lakótelepen készült képriport hatott. Meg az, hogy megtudtam: míg Európa nyugati felén 2 és fél millió lakótelepi lakásban hatmillió ember él, addig Közép- és Kelet-Európa 53 millió panellakásában 170 millió ember éli életét. Magyarországon ugyan szerencsére hiányoznak a több tízezer lakásos monstrumok, de nálunk is minden ötödik ember panelben él.

Akit a legek érdekelnek, talál a Földgömbben összeállítást a világ legmagasabb épületeiről: a jelenlegi csúcstartó egyébként több mint fél kilométer magas és Tajpejben található, de olvashat a különösen veszélyeztetett gigászokról is, amelyek kőzetlemezek találkozásánál épültek, s ahol állandó a földrengésveszély. San Francisco és Isztanbul, Mexikóváros és Tokió - megannyi múltbeli katasztrófa és jövőtől való félelem. És persze bizakodás is, hiszen az embermilliók, akik elhagyták hajdani falvaikat, hogy város-óriásokban éljenek, gazdagabb, jobb életet reméltek. Volt, akinek ez sikerült, s persze sokaknak nem. A metropoliszok azonban állnak és fejlődnek, jelenlegi állapotukról: dicsőségükről és gyalázatukról, gazdagságukról és nyomorukról sokat megtudhatunk a Földgömb most megjelent számából.

www.afoldgomb.hu
A Greenfo ajánlásával

 
 
0 komment , kategória:  olvasnivaló  
Homoszexualitás orvosi szemmel
  2007-07-22 00:47:52, vasárnap
 
  A fizikai megbetegedések mellett a melegek között kimutathatóan magasabb a depresszióval, drogfüggőséggel, különböző fóbiákkal és öngyilkossági hajlammal küszködők aránya. Mindez nem magyarázható a társadalmi elutasítással, mivel ezek a tendenciák a legtoleránsabbnak tartott skandináv országokban vagy Hollandiában is kimutathatóak.

A melegházasságokról szóló társadalmi vitában a politikusok és emberi jogi szakemberek mellett - nem csak Magyarországon - kevés hely jut az orvosi véleményeknek. Pedig az elmúlt évtizedekben számos részletes felmérés és vizsgálat készült a témában.

Egy amerikai családvédő szervezet arra vállalkozott, hogy a nyilvános orvosi publikációk alapján felmérje, milyen a melegek és leszbikusok egészségügyi helyzete azon nyugati országokban, ahol a homoszexuálisok a legnagyobb társadalmi és jogi elismertséget élvezik. Mint kiderült a ,,coming out" egyben nagyobb veszélyt is jelent a másságát nyíltan vállalók számára.

A Corporate Research Council (CRC) nevű amerikai konzervatív szervezet 2006-ban tette közzé a Melegszex egészségügyi veszélyei című interneten is olvasható tanulmányát, amely nemzetközi adatok alapján azt állítja, hogy a fejlett társadalmakban élő melegek a nagyobb szabadságjogok ellenére mind a fizikai mind a mentális egészség területén lényegesen rosszabb állapotban vannak, mint a népesség nem homoszexuális többsége. A CRC öszszeállítása öt pontba sorolja a melegek egészségügyi problémáit, a promiszkuitástól kezdve a fizikai és mentális állapoton át a várható életkor és a monogámia kérdéséig.

Régi felismerés, hogy az emberek többségének élete során egynél több szexuális partnere van. Ám jelentős a különbség, ha a homoszexuálisok által létesített kapcsolatok számát a társadalmi átlaggal hasonlítják össze. Először 1978-ban még az AIDS megjelenése előtt készítettek felmérést melegek körében arról, hány partnerrel létesítettek kapcsolatot életük során. A megkérdezett homoszexuális férfiak háromnegyede száznál több partnerről számolt be, 28 százalékuk pedig azt válaszolta, hogy élete során ezernél is több férfival került szexuális kapcsolatba.

A válogatás nélküli, fürdőkben, mellékhelyiségekben, bárokban létesített alkalmi szex gyakorlata a nyolcvanas években átmenetileg visszaszorult, miután az AIDS első hulláma megtizedelte az amerikai nagyvárosok homoszexuális közösségeit. A kutatók azonban azt tapasztalták, hogy az óvatosság az ezredfordulóra alábbhagyott, és ma ismét a korábbi gyakorisággal cserélgetik partnereiket a melegek, miközben a legaktívabb férfiak között kimagasló a már fertőzöttek aránya. Ez a heteroszexuálisokhoz képest több százszoros promiszkuitás az első számú felelős azért, hogy a kezdetben kizárólag meleg férfiak körében terjedő HIV-fertőzés gyorsan szétterjedt a társadalomban, mivel a biszexuális férfiakon keresztül egyre több nő is a betegség áldozatává vált. A megbetegedett nők pedig gyakran heteroszexuális férfiaknak adták tovább a kórt, amit a média gyorsan kihasznált, azt bizonyítandó, hogy ,,az AIDS senkit nem kímél". Ma már szinte tabu az AIDS-t a meleg férfiak betegségeként emlegetni, pedig az orvosi statisztikák szerint az Egyesült Államokban 2001-ben is a betegek 64 százaléka olyan férfi volt, aki a megbetegedése előtt szexuális kapcsolatban állt férfiakkal. A hallgatás az elrettentő hatást is csökkentette: egy vizsgálat szerint San Franciscóban a 25 év alatti meleg férfiak egyharmada semmilyen módon nem védekezik a fertőzéssel szemben.

A HIV-fertőzés mellett a további nemi betegségek kockázata is a partnerek számával arányosan növekszik. Szintén egy San Fransiscóban, a városi közegészségügyi szervezet által végzett felmérés szerint járványos méreteket ölt a szifilisz a melegközösségekben. A promiszkuitás a leszbikus nők között is mintegy ötször magasabb a társadalmi átlagnál, de a partnercserék száma nem éri el a meleg férfiakét.

Az orvosok gyakran szembesülnek az extrém szexuális gyakorlatok okozta fertőzésekkel, fizikai sérülésekkel és krónikus betegségekkel. A gyakoribb megbetegedések ellenére a egészségügyi biztosítók nem számolhatnak felárat a nagyobb kockázatú homoszexuális életformát gyakorlók számára, mivel ez ellentétes lenne az esélyegyenlőség eszméjével.

A fizikai megbetegedések mellett a melegek között kimutathatóan magasabb a depresszióval, drogfüggőséggel, különböző fóbiákkal és öngyilkossági hajlammal küszködők aránya. Mindez nem magyarázható a társadalmi elutasítással, mivel ezek a tendenciák a legtoleránsabbnak tartott skandináv országokban vagy Hollandiában is kimutathatóak, ahol a homoszexuálisok régóta szabadon házasodhatnak. A depresszió gyakran ahhoz vezet, hogy a már fertőzöttek ,,minden mindegy" alapon még szélsőségesebben vetik be magukat az alkalmi partnercserékbe.

A jóléti társadalmakban szinte példátlan, hogy egy társadalmi csoport várható élettartalma drasztikusan eltérjen az átlagtól. Kivétel a homoszexuálisok, akik Kanadában például több mint 20 évvel előbb halnak meg, mint a heteroszexuális férfiak. Ma egy 25 éves kanadai meleg fiatalember csak 32 százalékos eséllyel számíthat arra, hogy megéri a 65. életévet, szemben a nem meleg kortársával, aki 78 százalékos eséllyel éri el ugyanezt a kort.

MI A HÁZASSÁG?

Az Alkotmánybíróság 1995- ben úgy döntött, hogy a magyar alkotmány értelmében a házasság nem ,,két természetes személy" között, hanem csakis egy férfi és egy nő között lehetséges.

Az SZDSZ a Polgári Törvénykönyvön változtatva ,,kiterjesztené a házasság intézményét", biztosítva az azonos nemű pároknak is az öröklés, a tartás jogát, az egészségügyi jogokat, valamint az örökbefogadás lehetőségét.
www.hazipatika.com


 
 
0 komment , kategória:  egészség  
Győzd le a hőséget!
  2007-07-22 00:20:00, vasárnap
 
  Katasztrófahelyzet még nincs, de extrém hőséget kell elviselnünk. A legmagasabb fokozatú hőségriadó van Magyarországon. Emiatt egyelőre nem számíthatunk munkaszüneti napra vagy sziesztaidőre.

Katasztrófahelyzet nincs, és munkaszüneti nap sem lesz egyelőre
Cipruson a tartósan 40 fok feletti hőségben munkaszüneti napot rendelnek el, Magyarországon ez egyelőre nem várható - mondta a HáziPatikának Falus Ferenc országos tiszti főorvos.
Létezik egy Európai Uniós elképzelés arról, hogy az ilyen extrém hőség esetén akár munkaszünetet is el lehetne rendelni, de erről még meg kell születnie egy szakmai protokollnak.
Ennek megszületését Magyarország megvárja - tette hozzá a tiszti főorvos.

Tavaly 16 ország 41 szakembere azt vitatta meg egy budapesti konferencián, hogy a klímaváltozás miként befolyásolja a lakosság egészségi állapotát. Vizsgálták, hogy az olyan extrém időjárási események, mint például az áradás, a hosszú, gyakori hőhullámok miként változhatnak a jövőben. Az elmúlt több mint 10 év rendkívüli időjárási eseményei ugyanis súlyos egészségi és szociális problémákat okoznak Európában, különösen a nagyvárosokban.

Statisztikailag is kimutatható, hogy ha a napi átlagos középhőmérséklet 26,6 Celsius-fokot is elérte vagy meghaladta, akkor 30 százalékra nő a hirtelen megbetegedések száma, és szintén 30 százalékkal a halálozás is.

Magyarországon nem volt még példa ilyen tartós hőhullámra. És nem csupán azért, mert csak 2 éve működik a riasztási rendszer, hanem mert az utóbbi évtizedekben nem volt példa arra, hogy az éjszakai és nappali hőmérséklet átlaga is 27 fok felett van. Bár ilyen extrém hőhullámra nincsenek felkészülve az emberek Magyarországon, az ellátórendszerek jól bírják a terhelést.
Ez a 3. fokozatú hőségriadó csak akkor csaphatna át katasztrófahelyzetbe, ha az ellátórendszerek felmondanák a szolgálatot - magyarázta a tiszti főorvos. A mentő, a kórházak azonban bírják a terhelést. Addig nincs gond, amíg stabil az energiaellátás, biztosított a vízszükséglet, használhatóak a sínek és az utak. Fokozott készenlétben áll a rendőrség, a tűzoltóság is.

Nem tudjuk, eddig hányan haltak meg az extrém hőség ideje alatt, az adatokat csak később összesítik majd - mondta Falus Ferenc.

Együnk, igyunk akkor is, ha nem vagyunk éhesek, szomjasak
Ilyen hőségben sokan érzik úgy, hogy nem kívánnak enni, de ez nem jó, főleg, ha valaki idős, beteg - mondta a HáziPatikának Pécsi Csaba dietetikus.
Azt már mindenki kívülről fújja, hogy igyon rengeteget, akkor is, ha nem szomjas, de arra is figyelni kell, hogy naponta többször, kis adagokban együnk is. Ilyenkor jól jönnek a hideg levesek, az idénygyümölcsök, a könnyű ételek, a jeges finomságok, fagyik.
Ha valaki rosszul lesz a hőségben, egy kevés csokoládé vagy édes üdítő is jót tesz, de a sópótlásról is gondoskodni kell. A nyári hőségben vagy intenzív testedzés során nemcsak folyadékot, hanem nátriumot is veszít a szervezet. Erős izzadásnál akár fél gramm nátrium is eltávozhat, aminek pótlása nagyon fontos. Ha csak a vizet pótolnánk, szédülés, alacsony vérnyomás, izomgörcsök léphetnének fel.

A limonádéba, teába tett picike só, vagy néhány szem sós mogyoró, ropi is jó szolgálatot tesz. Lehet kapni a boltokban izotóniás italokat, illetve a patikában vízben oldódó port, amely pótolja az elveszített ásványi anyagokat.
A dietetikus azt tanácsolja, hogy az innivaló ne legyen 10-12 foknál hűvösebb, így megelőzhetjük a torkunk "leforrázását". Ezekben a forró napokban ne igyunk kávét és más koffeintartalmú italt, mert vízhajtó hatásuk árt a szervezetnek. Ha hiányzik a megszokott kávé, most válasszuk a boltból a koffeinmentes változatot, csináljunk belőle jeges kávét. Ugyanilyen vízhajtó hatású, ezért kerülendő az alkohol is.
A tejes, tojásos ételek, felvágottak, húsos levesek gyorsan romlanak ilyen hőségben, ezért mindent tegyünk gyorsan hűtőbe. Mosogassunk alaposan, vagy használjunk mosogatógépet. Egy szalmonellafertőzés senkinek nem hiányzik.
Érdemes kerülni az erős, csípős fűszereket, és változtatni a fogyókúrán, ha valaki épp diétázik - javasolja a dietetikus. Ne éheztessük magunkat ilyen melegben.
Aki sportol, az is fogja vissza magát ilyenkor. A hőségben végzett edzés fárasztósága, fájdalma a látszat ellenére nem emeli a hatékonyságot - figyelmeztet a szakember. 10 és 18 óra között egyáltalán ne edzünk!
Akiknek mégis muszáj, azok a fokozatosság elvét vegyék figyelembe, tehát napról napra növeljék az edzésidőt, és öltözködjenek szellősen.

Vizes lepedőt az ablak elé, napernyőt a teraszra
Akinél most halkan zümmög a klíma otthon, el sem tudja képzelni, hogy vannak lakások, ahol most napközben akár 36-38 fokos hőség is lehet, és éjjel is 30 fok fölött marad a hőmérő higanyszála. A panellakás, a lapostetős házak felső emelete pokoli hőcsapda ezekben a napokban.
Segíthet a hőség enyhítésében, ha nem engedjük be a meleg levegőt az éjjeli lehűlést követően. Ha erkélyes, lodzsás a lakás, akkor árnyékoljunk ott is, hogy ne forrósodjon fel a kövezet, beton, mert az tovább sugározza a hőt. Aggathatunk az erkély, terasz korlátjára, esetleg a plafonra is függeszthetünk régi törülközőket, pokrócokat, lepedőket, még jobb, ha időnként be is nedvesítjük őket. Megpróbálhatjuk hideg vízzel locsolni a ház külső falát is, hogy a párologtatással hűtsön. A földre tett vizes rongyok vagy a gyakori padlólocsolás is hűthet.
Vannak, akik ilyenkor a teraszon, erkélyen alszanak, ha a lakás nem hűl le éjszakára. De segíthet az is, ha egy kissé nedves lepedőt terítünk az ágyra, és azon alszunk el. Ha van a lakásnak hűvösebb szobája, akkor oda is át lehet költözni éjszakára.
Sajnos a város belső részében érvényesül a "hősziget"-hatás, így ott akár 6-8 fokkal is melegebb lehet, mint a ritkábban beépített területeken, ráadásul éjjel sem hűl le annyira a levegő, mivel a beton és az aszfalt ontja magából a hőséget.

Mindig a hűvös oldalon szellőztessünk, ha lehet, akkor éjjel. Ha a lépcsőház hűvös, akkor onnan is beengedhetjük a hidegebb levegőt.
A bőséges folyadékfogyasztás, a gyakori zuhanyzás mellett az is segíthet, ha nedvesen vesszük fel magunkra a pólót. Jót tesz a hideg borogatás a tartón, könyökhajlatban, csuklón, térdhajlatban.
Medence, strand híján egy lavór hűvös vízbe is beáztathatjuk a lábunkat.

Az utcára válasszunk világos színű, természetes alapanyagú ruházatot, illetve vegyünk fel napszemüveget, széles karimájú kalapot, de kellemes lehet egy darabig a benedvesített kalap, kendő is. Az esernyőt napernyőként is használhatjuk, a legyező, elemes miniventilátor is jó szolgálatot tehet például a tömegközlekedésben.
Ha unjuk a vizet, készítsünk limonádét kevés cukorral és citromlével, igyunk különböző teákat. Főzzünk le belőle egyszerre akár 1-2 litert is, hogy langyosra hűljön, mire inni akarjuk. A zöld és fehér tea kevésbé erős. A fekete tea nélküli gyümölcsteából és a gyógyteákból többet lehet inni, mint a hagyományos teákból. Ha útra kelünk, mindig legyen nálunk egy palack folyadék, és ha vizet osztanak, fogadjuk el.
Ne fürödjünk, pláne ne igyunk azonban szökőkutakban, mert a vizük nem tiszta, a bennük lévő kórokozók tovább keseríthetik életünket.
Ha strandolunk, akkor figyeljünk arra, hogy felhevült testtel ne ugráljon senki hideg tóba, folyóba, mert halálos szívgörcsöt okozhat.

Lefagy a rendszer?
Jó tudni, hogy a lámpákban lévő hagyományos izzók rengetek hőt termelnek, és a nagyobb háztartási, elektronikai berendezések is ontják magukból a meleget. Ezért - főleg kis térben - érdemes korlátozni a használatukat. Ne menjen egész nap a tévé, hifi berendezés, számítógép. A számítógépek szintén nem bírják ezt a hőséget, és ha régen nem takarítottuk ki a számítógépházat, akkor még könnyebben felmelegedhetnek a bennük lerakódott portól. Minden alkatrész, ami hőt termel, az ilyenkor túlmelegedhet. A gép egy ponton túl nem tudja magát lehűteni, lefagy, esetleg kikapcsol. Ez a meleg tönkre teheti a processzort, memóriát, grafikai kártyát - mondta Spányik Balázs informatikai szakújságíró.
Pihentessük ilyenkor a gépet legalább fél órát, de az a legjobb, ha a szobát hűtjük, ahol a számítógép van.

És ha már baj van?
Az egyik leggyakoribb egészségügyi következménye a hőségnek a napszúrás. Ez a fejet vagy a tarkót ért közvetlen napsugárzás hatására alakul ki, a tüneteket az agy felmelegedése váltja ki. Ödéma, vizenyő lép fel, fejfájás, szédülés, egyensúlyzavar, hányinger, fényérzékenység.

Az első dolog, hogy a napszúrást kapott embert elsötétített, lehetőleg hűvös szobában pihentessük, adjunk neki hideg vizes borogatást. Így általában másnapra megszűnnek a tünetek.
Ha viszont az illetőnek látászavara is van, vagy hány, mindenképpen forduljon orvoshoz. A napszúrás súlyos esetben halált is okozhat, ezért komolyan kell venni a tüneteket.

Nyáron, főleg ilyen melegben a hőguta is gyakoribb. Ez a hőleadás zavara miatt következik be. Mivel a külső hőmérséklet a maga 40 - 42 fokával magasabb, mint a testünk 36-37 fokos hőmérséklete, ezért a szervezet nem tudja hova leadni a felesleges hőt, túlmelegszik. A szoros, zárt ruházat tovább akadályozhatja az izzadást, a folyadék- és hőleadást.
Hőgutát okozhat a melegben végzett sportolás és a nehéz fizikai munka is, sőt akár a napozás is. Fejfájás, nehézlégzés, szapora szívverés, forró, lázas test, félrebeszélés, zavartság esetén hívjunk orvost. A hőguta akár izomgörcsöt is okozhat, súlyos esetben akár halálhoz is vezethet.
A test azonnali hűtésével még elhárítható a hőszabályozás zavara, súlyosabb esetben azonban ez már nem segít. Ha a test hőmérséklete eléri a 43 fokot, akkor az élet megmentése gyakorlatilag lehetetlen.

Még egy fontos dolog. Vásároljunk be idős, beteg rokonaink, szomszédaink helyett, legyünk figyelmesek, mert életet menthet, ha időben észrevesszük, hogy kiszáradtak, legyengültek, esetleg zavarosan beszélnek vagy a szívbetegek állapota rosszabbodott. Kérdezzünk rá, van-e elég gyógyszerük, van-e mit enniük, inniuk, lássuk el őket tanácsokkal, vigyünk át nekik élelmet, egyszóval figyeljünk egymásra.

Szerző: Bódi Tünde
Forrás: HáziPatika.com
 
 
0 komment , kategória:  egészség  
Klímaváltozás - változtass!
  2007-07-21 23:46:12, szombat
 
  Napjainkra széles körben elfogadott tény: Földünk éghajlata változik. A változás, amelyért a fejlett országok - köztünk hazánk is - kiemelten felelősek, katasztrofális következményekkel járhat. Helyi, országos és nemzetközi szinten azonnali lépésekre van szükség, ha meg szeretnénk előzni a változás végzetes következményeit.

A Reflex Környezetvédő Egyesület együttműködve az Európai Klímaszövetséggel és több hazai környezetvédő szervezettel társadalmi kampányt indít, melynek céljai:

- a Kormány és az Országgyűlés határozott lépéseket tegyen az éghajlatváltozás mérséklése érdekében;

- a lakosság figyelmét felhívja a problémára, a megoldásokra, melyekkel bárki hozzájárulhat az éghajlatváltozás mérsékléséhez.

A kampány részeként a környezetvédelmi világnaphoz kapcsolódóan akciónapokat szervezünk Győrött, a Baross u. középső szakaszán, ahol az érdeklődők egy kiállítás keretében megismerkedhetnek az éghajlatváltozás problémájával és csatlakozhatnak a Reflex és a Magyar Természetvédők Szövetségének aláírásgyűjtéséhez, melyben támogathatják a kezdeményezőket, hogy a Magyar Országgyűlés haladéktalanul olyan Nemzeti Éghajlatvédelmi Stratégiát fogadjon el, amely radikálisan átformálja a ma érvényben levő, környezetkárosító szakpolitikákat!

Magyarország valóban csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását, s ne engedje meg egyetlen szektor számára sem a kibocsátás növekedést!

Kevesebb anyagból és energiából jobbat, értékesebbet állítsunk elő! Évente legalább 1%-kal nőjön az energiahatékonyság mértéke, s vele párhuzamosan évi 1%-kal csökkenjen az összes energia felhasználás az országban!

Több teret kell adni a megújuló energiának! Évente legalább 1%-kal kell növelni a megújuló energia felhasználás arányát a fosszilis energiahordozók kiváltására. Előnyben kell részesíteni a ki nem meríthető energiaforrásokat (nap- és szélenergia) a kimeríthetővel szemben (biomassza). Az atomenergiát a magas társadalmi kockázatai miatt nem tartjuk elfogadhatónak.

Jobban kell támogatni a lakossági és közösségi energiatakarékos beruházásokat a piaci kereslet élénkítése és a lakossági megtakarítások növelése érdekében.

Hatékony gazdasági szabályozókra van szükség, amelyek a jövedelemadók egyidejű csökkentésével növelik a természeti erőforrások felhasználásának költségeit, s az árakon keresztül a takarékosságra ösztönöznek, ugyanakkor figyelembe veszik a különböző társadalmi csoportok teherviselő képességét!

Az éghajlat védelmében tett lépések nem csak a klímaváltozás hatásait mérséklik, a kevesebb szennyezés élhetőbbé, sőt olcsóbbá is teszi mindennapjainkat.

További információk a kampányról:
www.reflex.hu

 
 
0 komment , kategória:  környezetünk  
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 28 
2007.06 2007. Július 2007.08
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 28 db bejegyzés
e év: 232 db bejegyzés
Összes: 268 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 9
  • e Hét: 29
  • e Hónap: 86
  • e Év: 9850
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2018 TVN.HU Kft.