Regisztráció  Belépés
lambert.blog.xfree.hu
Bár úgy tűnik ma, mintha csak a hamisak, a gazok és gonoszok számára gyümölcsözne az élet; ne irigyeld őket! Összeomlik alattuk a csalásra épült világ. A jövend... Magyar Anya
2006.07.04
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/30 oldal   Bejegyzések száma: 296 
Zabola-svájci villa
  2007-07-31 01:17:24, kedd
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Ígéretek
  2007-07-31 01:14:34, kedd
 
  ÍGÉRETEK FÉNYÉBEN

Hit és türelem által öröklik az ígéreteket. (Zsid 6,12)

Józsué mozdulatlan maradt, amint a méltóságteljes, de alázatos öregember megállt előtte. Káleb még most is erős. 85 évesen is kész volt elmenni. Ugyanaz a hegy állt előtte, amit 45 évvel azelőtt Józsuéval és a tíz hitetlen kémmel együtt becserkészett. És most eljött az idő.
Káleb szívében ugyanolyan erősen éltek Isten ígéretei, mint korábban. Hangja keresztülharsogta a tábort. "Add nekem ezt a hegyet!" Az évek csak megerősítették eltökéltségét. Jutalomból Józsué Kálebnek adta Hebront örökségül.
Soha nem túl késő jó dolgokat keresni és azokért küzdeni. Az én hitem hányszor ingadozott, amíg Istenre vártam?
Vajon csak türelmetlenek vagyunk, és nem értjük helyesen Isten időzítését? Amikor elveszítjük szemünk elől az ígéretet, elfogy az erőnk a "Hebronba" vezető úton. "Hit és békességes tűrés által öröklik az ígéreteket" (Zsid 6,12). Isten hűséges, és azt szeretné, ha mi is azok lennénk. Ne veszítsük el bátorságunkat, hanem az idő múlásával is maradjunk erősek.

Imádság: Istenünk, segíts, hogy bátor hitűek legyünk és ne tévesszük szem elől ígéreteidet. Ámen.

IMÁDKOZZUNK AZ IDŐS EMBEREKÉRT




 
 
0 komment , kategória:  HIT  
Idézet
  2007-07-31 01:07:36, kedd
 
 

 
 
0 komment , kategória:  IRODALOM/PRÓZA  
Rékásy Ildikó:Jelen
  2007-07-31 01:06:21, kedd
 
  RÉKASY ILDIKÓ:JELEN

Mögötted lombfavesztett erdőn
sűrűsödő homály,
felderítetlen táj előtted,
süppedő ingovány.

Olvadékony pillanat forraszt
egybe múltat, jövőt:
a semmi szétvált két darabját,
már s még nem létezőt.

Mint laza föld, az idő folyvást
omlik lépted alatt,
esélyed egy arasznyi rög;
vesd meg a lábadat!





 
 
0 komment , kategória:  IRODALOM/VERSEK  
Illyés Gyula:Haza a magasban
  2007-07-31 00:59:43, kedd
 
  Illyés Gyula:Haza a magasban

Jöhet idő, hogy emlékezni
bátrabb dolog lesz, mint tervezni -
bátrabb új hont a mult időkben
fürkészni, mint a jövendőben -?

Mi gondom! - áll az én hazám már,
védőbben minden magasságnál.
Csak nézelődöm, járok, élek,
fegyvert szereztem, bűv-igéket.

Már meg is osztom, ha elmondom,
milyen e biztos, titkos otthon.
Dörmögj, testvér, egy sor Petőfit,
köréd varázskör teremtődik.

Ha új tatárhad, ha kufárhad
özönli el a tiszta tájat,
ha útaink megcsavarodnak,
mint giliszta, ha rátapodnak:

te mondd magadban, behunyt szemmel,
csak mondd a szókat, miktől egyszer
futó homokok, népek, házak
Magyarországgá összeálltak.

Dühöngő folyók kezesedtek,
konok bércek - ezt ne felejtsed,
ha megyünk büszke szájjal vissza,
mint várainkba, titkainkba.

Mert nem ijeszt, mi csak ijeszthet,
nem ölhet, mi csak ölne minket,
mormolj magadra varázsinget,
kiáltsd az éjbe Berzsenyinket.

Míg a szabad mezőkön jártál,
szedd össze, pajtás, amit láttál,
mit szívvel, ésszel zsákmányoltál,
vidám vitáknál, leányoknál.

Mint Noé a bárkába egykor,
hozz fajtát minden gondolatból,
ábrándok árvult szerepét is,
álmaid állatseregét is.

Lapuljanak bár ezredévig
némán, mint visszhang, ha nem kérdik,
szavaid annál meglepőbbet
dörögnek majd a kérdezőknek.

Figyelj hát és tanuld a példát,
a messzehangzóan is némát.
Karolva könyvem kebelemre,
nevetve nézek ellenemre.

Mert ha sehol is: otthon állok,
mert az a való, mit én látok,
akkor is, ha mint délibábot,
fordítva látom a világot.

Igy maradok meg hírvivőnek
őrzeni kincses temetőket.
Homlokon lőhetnek, ha tetszik,
mi ott fészkel, égbemenekszik.

1938





 
 
0 komment , kategória:  IRODALOM/VERSEK  
Magyar Sziget
  2007-07-31 00:51:08, kedd
 
  A VII. Magyar Sziget közeledtével új, egyszerűbb és reményeink szerint átláthatóbb honlappal jelentkezünk. A hírek közé mostantól folyamatosan kerülnek fel a Magyar Szigettel és a fellépőkkel kapcsolatos információk, interjúk, írások, úgyhogy érdemes a híreket is böngészni.

"Mit írhatnék ennyi év után a Magyar Szigetről? Már az életem része lett, s tudom hogy ezzel nem csak jómagam, hanem immáron sok ezren vagyunk így. Amikor az ezredforduló táján gondoltam egy nagyot, s meghirdettem az elsőt, még csak annyian voltunk, hogy éppen körül tudtunk ülni egy nagy tábortüzet. A Magyar Sziget előtt nemigen kísérletezett azzal senki, hogy az underground műfajhoz sorolt, s egyszerűen csak szkinhedzenekaroknak nevezett nemzeti rockbandákat egy helyen szerepeltesse mondjuk a Fidesz-alapító Bayer Zsolttal felálló Sajtóklubbal. Merész lépésnek tűnt akkoriban, de elegem lett abból, hogy Magyarország egy internacionalista, liberális, drogosnak titulált, értéktelen fesztiválról, a (Pepsi) Szigetről legyen híres. Így született meg a Magyar Sziget, a magyarok fesztiválja, ahol kimustrált külföldi fellépők helyett, csak és kizárólag magyar előadókat hívunk meg. Kirekesztőek lennénk? Nem, csak nincs bennünk az a megfelelési kényszer, ami Magyarországon kívül egyébként máshol teljesen ismeretlen. A világ más pontjain az a normális, ha egy ország, egy nemzet a saját kultúrájára büszke, s azt erősíti. Ki fog magyar fesztivált szervezni, ha nem mi, magyarok?
Ma már egy kezemen meg sem tudom számolni, hogy hány, a Magyar Szigethez kísértetiesen hasonlító fesztivál van a Kárpát-medencében. Ezek, Nemzetünk üdvére - mint ötletadó - mind a Magyar Szigetből nőttek ki, ezért kitűnő jelképe a 7. Magyar Szigetnek a hétfejű szkíta sárkány, amely egyébként egy népvándorlás kori lelet. Ezt a fesztivált immáron egy összeszokott, megpróbáltatások tüzében edződött nagy család, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) tagjai szervezik, akik hosszú évek tapasztalataiból táplálkozva egyre profibb fesztivált képesek teremteni a szponzorok és támogatók nélkül működő Magyar Szigetből. A hetedik már csak azért is érdekes, mert a 7 ősi szakrális szám. S az őszi, tavaszi események sok mindent végérvényesen megváltoztattak. Mindezek után minden bizonnyal különösen nagy élményeket tartogat a VII. Magyar Sziget, amelyet magam is jobban várok, mint előtte bármelyiket."

Toroczkai László

Programajánló:


Link


Ízelítő:

Link




 
 
0 komment , kategória:  TÖRTÉNETEK,ÍRÁSOK,HÍREK  
8 millió éves bükkábrányi erdő
  2007-07-31 00:46:15, kedd
 
  Világritkaság a 8 millió éves bükkábrányi erdőmaradvány

A világon egyedülálló leletre bukkantak a kutatók a bükkábrányi lignitbányában: egy 8 millió évvel ezelőtti mocsárciprus-erdő meglepően épen maradt fái eredeti helyükön, álló helyzetben konzerválódtak.

A lelet azért számít ritkaságnak, mert bár korábban itt is és a visontai lignitbányában is találtak egy-egy egyedülálló fatörzset, a kidőlt, kovásodott fák, facsoportok feltárása pedig világviszonylatban is gyakorinak számít, a most feltárt 15 fa nem szenesedett és nem is kovásodott. A 4-5 méter magas, 2-3 méter átmérőjű fatörzsek eredeti helyükön állnak, eredeti formájukban és anyagukban konzerválódtak.

A bükkábrányi - a visontai után - Magyarország második legnagyobb külszíni bányája. A Mátrai Erőmű ZRt. tulajdonában lévő mintegy 2 kilométer hosszan feltárt területen hatalmas kotrógépekkel folyik a 8-12 millió éves 12-16 méter vastag rétegben található lignit kitermelése. A leletre szinte csodával határos módon bukkantak rá. A 60-62 méter mélyen dolgozó nagy kotrógépek helyett itt kisgépekkel folyt a munka, és ennek köszönhető, hogy sikerült észrevenni a fal bontása során előbukkanó fákat.




A fák 60 méter mélyen bukkantak fel (jobbra hátul)


Miután sorra kerültek elő az újabb és újabb fák, a bánya vezetősége értesítette a miskolci Herman Ottó Múzeum kutatóit, akik vizsgálódni kezdtek a helyszínen. Már első ,,pillantásra" kiderült, hogy igen értékes leletekről van szó, ezért a továbbiakban már nagy körültekintéssel folytatták a fal bontását.

Az érintett területen a bánya leállította a kitermelést, a 15 fa körül eltávolították az iszapot, a fákat megtisztították, és a mintegy 3500 négyzetméteres terepet átengedték a kutatóknak. Ezzel megkezdődött a versenyfutás az idővel. Mivel a fák már elvesztették a cellulóztartalmukat - amely a sejtfalak állékonyságáért felelős - és csak a plasztikus lignin maradt meg, így a nedves konzerváló anyagból kikerülve fokozatosan kiszáradnak.Ennek következtében pedig szétrepedeznek, a külső részek lepattogzanak, és gyakorlatilag a kutatók szeme láttára szétporladnak.

Szubtrópusi klíma jellemezte egykor a vidéket

Mielőtt elébe futnánk a történetnek lássuk, hogy is kerültek ide ezek a fák, hiszen az akár 30-40 méter magasságot is elérő mocsárciprusfélék ma már csak Észak-Amerikában, azon belül is leginkább Floridában, Afrikában és Délkelet-Ázsiában fordulnak elő. Egyetlen európai előfordulásuk Dél-Olaszországból ismert.

A miocén elején, mintegy 20-24 millió évvel ezelőtt a mai Európa és Afrika közé ékelődő Tethys-tenger két ágra szakadt. A déli ág a mai mediterrán térség helyén húzódott. Az északi ág - kisebb szárazulatokkal szabdalt tengerágak szövevénye, amelyet Paratethysnek is neveztek - a mai Svájctól a Kárpát-medencén keresztül egészen a mai Aral-tóig húzódott. A miocén során a Kárpát-medencében lévő tengerágak ún. Pannon-beltengerré vagy Pannon-tóvá alakultak. A beömlő folyóvizeknek köszönhetően a tó fokozatosan kiédesült, és feltöltődött. A pliocén elejére (5,4 millió évvel ezelőtt) eltűnt, és csak kisebb tómaradványok maradtak hátra.

Az északról érkező folyók feltöltő munkája révén a Pannon-tó partvidéke a felső miocénben - 6-12 millió éve - a mai Északi-középhegység lábánál húzódott, vagyis a mai Bükkábrány térsége is partvidéki terület volt.





Magyarország a miocén végén (kék: Pannon-tenger/ zöld: part menti mocsárerdő/ piros:szárazföl) (Forrás: Herman Ottó Múzeum)


A térségben ekkor szubtrópusi éghajlat uralkodott, a növényvilágot pedig zömmel a fenyőfélék képviselték. Ezek közül is a mocsárciprusfélék (Taxodium) voltak uralkodók, amelyek akkoriban egész Eurázsiában elterjedtek voltak. A mocsárciprus-erdők fái több méter magas vízben álltak, de a tenger előrenyomulásával és visszahúzódásával állandóan változott az elöntés mértéke.

A miocén végén a mai Északi-középhegység lábánál lévő part menti mocsárciprus-erdők pusztulása és lebomlása révén alakultak ki a ma ismert lignittelepek. A most talált bükkábrányi fák különlegessége, hogy a hirtelen betemetődés következtében a fák álló helyzetben, gyakorlatilag épen megörződtek, nem szenesedtek el vagyis a szerves anyagként konzerválódtak.

Részletes vizsgálat alá vetik a fákat

A kutatás a Bükki Nemzeti Park, a Magyar Természettudományi Múzeum, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem, a Magyar Földtani Társulat és az MTA paleobotanikai szakértőinek bevonásával zajlik.





"Első lépésben azt kellet kideríteni, hogy milyen fákról is van szó. Felmértük a fák magasságát, törzsátmérőjét, egymástól való távolságát. Ez utóbbi azért fontos mert ebből rekonstruálható a lombkorona mérete, záródottsága, ez pedig sok információt elárul az egykori aljnövényzetről. Az biztos, hogy Taxodium vagyis mocsárciprus-erdőről van szó, ezt a megmaradt fák alakja is elárulja, hiszen most is szembetűnő rajtuk a mocsárciprusokra jellemző alul kiszélesedő törzs. Mivel a Taxodiumon belül nagyon sokféle faj létezik, pontos taxonómiai meghatározásra csak a faminták németországi laboratóriumi vizsgálata után kerülhet sor. A fafaj ismeretében pedig következtethetünk az adott környezet éghajlatára és vízrajzára" - mondta a National Geographic Onlinenak Veres János, a miskolci Hermann Ottó Múzeum szakértője, a kutatás vezetője.

Akár cunami is okozhatta a hirtelen betemetődést

Talán ennél is nagyobb kihívást jelent a kutatók számára a betemetődés okának és körülményeinek feltárása. Az már most bizonyos, hogy nem fokozatos feltöltődésről volt szó, hanem hirtelen végbement, drasztikus változás következett be. Az ilyen eseteket ,,földtörténeti Pompejnek" is nevezik, hiszen a hirtelen lezúduló üledék egy pillanatképet örökít meg az egykori környezetből.

Jelenleg több feltételezés is van azzal kapcsolatban, hogy mi okozhatta a hirtelen betemetődést: például nagy vihar keltette szélfújta homok, esetleg tektonikus mozgás miatt bekövetkezett földcsuszamlás. A feltárt területen jól látszik (lásd 4. kép), hogy a fákat mintegy hat méter magasságig szürke iszap borította be, és konzerválta. A fák iszapból kilógó részei viszont már elpusztultak. Erre az iszapra sárga színű folyóvízi üledék rakódott. A két réteg között, pedig uszadék fák, fadarabok láthatók.




Miről árulkodnak az évgyűrűk?

Mivel a bükkábrányi leletek még szerves fák, az elkovásodott maradványokhoz képest - mint amilyenek például a szintén miocén kori ipolytarnóci kovásodott fatörzsek - másfajta természettudományos adatokhoz is hozzájuthatnak a kutatók. Ezeken a fákon ugyanis lehet dendrokronológiai vizsgálatot végezni, vagyis a fák évgyűrűi alapján rekonstruálható az egykori klíma.

,,Egy-egy fa 300-400 éves lehet, s mivel valószínűleg nem egyidősek a 15 fa évgyűrűiből akár 1000-1500 évet felölelő adatsort is létrehozhatunk" - tette hozzá a muzeológus.

A vizsgálatnál viszont az okoz majd gondot, hogy az adatsor a ,,levegőben lóg", hiszen se közvetlenül előtte se utána nincsenek adatok, amelyhez hozzá lehetne illeszteni. Viszont a jövőben kis szerencsével, ha máshol is találnak hasonló fákat bővíthető lesz az adatsor.




A fákat 6 méter magasságig szürke iszap temette be



Komoly nehézséget jelent a konzerválás

Bár a további kutatás számára az eddig vett minták és a következő napokban tervezett mintavétel elegendő alapot szolgáltat, jelenleg a legégetőbb kérdést a fák konzerválása jelenti.

"A szakszerű restaurálás és megőrzés viszont komoly pénzbe kerül. Reméljük, hogy hazai és esetleg külföldi pályázatokból sikerül megmenteni ezt az egyedülálló értéket. Gyakorlatilag ez a lelet ölünkbe hullt kincs, amellyel hirtelen kell kezdenünk valamint, hiszen az idő ellenünk dolgozik. Minél tovább maradnak a szabadban a fák, a kiszáradás következtében annál jobban szétesnek. Igyekszünk minél több adatot kinyerni belőlük, hogyha mégsem tudnánk megőrizni őket, legalább a tudományos adatok ne vesszenek el" - hangsúlyozta Veres János.

A kutatók minden egyes fának felmérték az állapotát, és évgyűrű mintát vettek. Remélik, hogy a fa gyökérzetében konzerválódott állatokra is bukkannak, például kagylókra vagy csigákra, Visontán ugyanis volt már példa erre.

A törvény nem védi

Az hogy ez a több millió éves erdőrészlet napvilágra került, és kutathatóvá vált kifejezetten a bányavállalat érdeme. A régészeti és a kulturális örökségvédelmi törvény csak az ember megjelenésétől számított időszak tárgyi emlékeire vonatkozik.





"Ez a lelet ,,csak" természettudományi örökségnek számít, vagyis nem áll jogi védelem alatt. Matta Tibor bányaigazgató személyes érdeklődésének köszönhető, hogy rányittatott a leletre, értesített minket, és biztosította a helyszínt a tudományos munkálatoknak" - avat be a feltárás körülményeibe a szakértő.

Az elmúlt közel 10 millió évben a nedves iszap konzerválta a fákat, éppen ezért most a száradás a legnagyobb ellenségük, valamint a megjelenő kórokozók és gombák.

Az első és legfontosabb lépés: nedves környezetet biztosítani számukra. A bánya területén már megindult egy meddő medencévé alakítása, a tervek szerint ebben helyezik el a fákat. A fák áthelyezésére már a napokban sor kerül. Bár ez csak átmeneti megoldást jelent, arra remélhetőleg elegendő, hogy épségben ,,kivárják" a hosszú távú konzerválást biztosító sikeres pályázathoz szükséges időt.

Fotó: Dobrik Rezső

Andacs Noémi



 
 
0 komment , kategória:  TÖRTÉNETEK,ÍRÁSOK,HÍREK  
A sóból épült szálloda
  2007-07-31 00:35:09, kedd
 
  A sóból épült szálloda

A képen látható szálloda a világ egy távoli szegletében fogadja majd a pihenni vágyó vendégeket. A nem éppen édeni környezetben, egészen pontosan egy sósivatagban álló szálloda építőanyaga kitűnően illeszkedik a környezethez, hiszen kizárólag sóból épül.

A kizárólag faragott sótömbökből épülő szálloda Bolívia délnyugati részén található, a Salar de Uyuni sivatagban. A sivatag a maga mintegy 11 ezer négyzetkilométer a világ legnagyobb kiterjedésű sósivataga. A 3650 méter tengerszint feletti magasságban fekvő terület mintegy 40 ezer évvel ezelőtt tó volt, ma viszont már a kalandturizmus egyik népszerű helyszíne.






A terület a júniustól decemberig tartó száraz időszakban gyakorlatilag végtelenbe nyúló hófehér sómező, a táj egyhangúságát csak a kitermelt sóból felhalmozott dombok törik meg. A területet esős évszakban pár centiméter víz borítja. Néhány nyílt vízfelülettől és a part menti iszapos résztől eltekintve a területet 30 méter vastag só borítja. A látszólag zord körülmények ellenére a sivatag nem élettelen: kolibrik és három flamingófaj fészkelőhelye.






A turizmus felfutása előtt a területet csak a sóbányászok lakták. Az éves sókitermelés 25 ezer tonna, a kitermelhető mennyiséget pedig tízmilliárd tonnára becsülik.
 
 
0 komment , kategória:  TÖRTÉNETEK,ÍRÁSOK,HÍREK  
Elpusztult a rétisas
  2007-07-31 00:28:07, kedd
 
  Elpusztult a világ egyik legidősebb fehérfejű rétisasa

Elpusztult a világ egyik legidősebb fehérfejű rétisasa a Fővárosi Állat- és Növénykertben. A Johnny nevű madármatuzsálemet, aki egyébként az intézmény legidősebb tollas lakója volt, harminchét évesen érte a halál. Ez nagyjából kétszerese a vadonban élő fehérfejű rétisasok jellemző élettartamának. Az állatkerti állatok egyébként rendszerint tovább élnek a szabad természetben található fajtársaiknál.

Matuzsálemi kort ért meg Johnny, a Fővárosi Állat- és Növénykertben tegnapelőtt elpusztult fehérfejű rétisas. A ritka ragadozó madár 37 évet és három hónapot élt, amely, ha nem is világrekord, kiemelkedőnek számít ennél az állatfajnál!

Johnny 1970 április közepén kelt ki a tojásból a brit kolumbiai Charlotte királyné-szigeteken. A Vancouveri Állatkert közvetítésével még azon az őszön Budapestre került, ahol innentől kezdve élete végéig élt. A magyar fővárosban töltött csaknem 37 év során többször költözött új röpdébe, legutoljára a Parasztudvarral szemközt láthatta a közönség. Az elmúlt években Johnny volt az Állatkert legidősebb madara, és világviszonylatban is az egyik legidősebb fehérfejű rétisasnak számított.






A világ állatkertjeiben jelenleg 350 fehérfejű rétisas él. Közülük csupán egyetlen akad, amelyik biztosan idősebb: a Moszkvai Állatkertben élő hím madár a nyilvántartás szerint 1968. január elsején kelt. A Winnipeg város állatkertjében élő két madár nagyjából egyidős lehet Johnnyval. Kelési dátumuk pontosan nem ismert, egyikükét 1969-re, a másikét 1970-re teszik közelítő becslés alapján. Rajtuk kívül a québec-i Saint-Félicien városában működő állatkert fehérfejű rétisasának a kora mérhető össze Johnnyéval: 1970 májusában bújt ki a tojásból.

A szabad természetben élő fehérfejű rétisasok közül sok a tízéves kort sem éri meg, a húsz évesnél idősebb madarak pedig rendkívüli ritkaságnak számítanak. A rekord - a különböző szakirodalmi források szerint 22 és 28 év között lehet. Az állatkertekben, ahol az állatok többségéhez hasonlóan a fehérfejű rétisasok is tovább élnek, időként előfordulnak harminc évnél is idősebb állatok, a harmincöt évesnél idősebb állatok azonban még állatkerti körülmények között is kivételesen idős korúnak mondhatóak.

A fehérfejű rétisas egyébként az Amerikai Egyesült Államok címermadara. Eredetileg szinte egész Észak-Amerikában élt, Alaszkától egészen a Kaliforniai-öbölig. Manapság délen már ritkaságnak számít, az északabbra eső populációkat azonban sikerült megmenteni a kipusztulástól. A legnagyobb problémát a DDT-típusú növényvédő szerek használata jelentette. A méreg ugyanis a tápláléklánc csúcsán álló madarak szervezetében halmozódott fel, pusztulást, vagy szaporodási zavarokat okozva. Amikor 1972-ben betiltották a DDT használatát az Egyesült Államokban, a fajból már csak 900 pár élt az ország területén.

Tovább élnek!

Kevesen tudják, hogy az állatkerti állatok rendszerint jóval hosszabb ideig élnek, mint azok a fajtársaik, akiknek a szabad természetben kell megküzdeniük az életben maradásért. A hosszabb élettartam, jobb életteljesítmény részint annak tudható be, hogy az állatkertekben nincs olyan éles verseny, ráadásul a betegségek leküzdésében állatorvosi ellátás is segít, amellyel a vadonban élő állatok egyáltalán nem számolhatnak. Különösen a hím állatok életlehetőségei jobbak az állatkertekben, hiszen a versengés és a szelekció sokkal inkább érinti a hím, mint a nőstény állatokat.

Az Állatkert legidősebb lakói

Az Állatkert legidősebb lakója Samu, a csukaorrú aligátor, aki neve ellenére nőstény. Samu 59 éves, és 1952 óta él a városligeti intézményben. Ugyancsak matuzsálemi korúnak számít Mamika, az 1974-bn született onager, azaz perzsa félszamár: jelenleg ő a faj legidősebb képviselője az egész világon. Az Állatkert egykori lakói közül az élettartam tekintetében kiemelkedik Sanyi, a 19 évesen elpusztult Bennett-kenguru (a szakirodalom szerint ő volt a faj legidősebb ismert képviselője). Említést érdemel még Kincsem, a termékeny vízilóanya is: 45 éves élettartama mindenképpen tiszteletre méltó a vízilovak körében.

Forrás: Fővárosi Állat- és Növénykert


 
 
0 komment , kategória:  KÖRNYEZETVÉDELEM,ÁLLATVÉDELEM  
Humor
  2007-07-31 00:19:55, kedd
 
  A bölcsész elmegy vizsgázni. Húz egy tételt:
- Elnézést tanár úr, tényleg, ez volt az az egy, amit nagyon nem akartam.
- Na jó, húzzon még egyet! - húz.
- Tanár úr, tényleg, elnézést, én tényleg készültem, de pont ez volt a másik, amit nem akartam.
Mire a tanár már kicsit mérgesebben:
- Na jó, most felteszek egy mentő kérdést, de ha erre se tudja a választ, kénytelen leszek beírni a négyest!

Minden reggel, amikor felébredek, azonnal tornázni kezdek.Azt mondom magamnak:
- Rajta! Fel, le! Fel, le!
Két perc gyötrelem után azt mondom magamnak:
- Jól van! Most probáld ugyanezt a másik szemhéjaddal is!

- Tudsz úszni?
- Igen.
- És hol tanultál meg?
- A vízben.

A zsiráf találkozik a nyuszikával és dicsekedni kezd:
- Te nyuszi, tudod milyen jó az ha hosszú nyakad van? Amikor a jéghideg üdítő végig csúszik a hosszú nyakadon és hosszabban érzed a hűsítő érzést vagy amikor a finom paprikás krumpli lecsúszik a torkodon, az a finom meleg érzés és..
Nyuszika hirtelen közbevág:
- Te mondd zsiráf, hánytál már?

A hajótörött - összeszedve utolsó erejét - kiúszik a lakatlan szigetre. Partot érve elájul a fáradtságtól. Arra tér magához, hogy ott áll mellette a felesége és üvölt:
- Hol voltál, Sándor? A hajó már tegnap elsüllyedt!

Egy kis mosoly:


Link

Link

 
 
0 komment , kategória:  HUMOR  
     1/30 oldal   Bejegyzések száma: 296 
2007.06 2007. Július 2007.08
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 296 db bejegyzés
e év: 3291 db bejegyzés
Összes: 22850 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1809
  • e Hét: 21623
  • e Hónap: 88870
  • e Év: 2218398
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.