Regisztráció  Belépés
bulac57.blog.xfree.hu
A tegnap történelem, a mai nap ajándék, a holnap pedig meglepetés! Bús László
1957.05.14
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/28 oldal   Bejegyzések száma: 279 
Zöldséges bableves
  2007-08-31 00:46:35, péntek
 
  Hozzávalók:

30 dkg tarkabab, lilahagyma, póréhagyma, fokhagyma, petrezselyemgyökér, zöld- és pirospaprika, babérlevél, őrölt kömény, só, vegeta, édes nemes pirospaprika, tejföl, olaj, liszt

A főzés előtti este beáztatjuk a babot. Másnap feltesszük főni, félórás forralás után félretesszük. Az apróra vágott hagymát olajon megdinszteljük, majd hozzáadjuk az apróra kockázott zöldségeket és a fokhagymát.

Időnként megkeverjük, majd a tűzről levéve megszórjuk pirospaprikával és egy evőkanálnyi liszttel. Annyi vizet öntünk hozzá, hogy ellepje, majd belekeverjük a babot is. Feltesszük főni, hozzáadjuk a babérlevelet, a fűszereket.

Tálalás előtt ízlés szerinti mennyiségű tejföllel összeforraljuk.
 
 
0 komment , kategória:  Receptek  
Lila nyalánkságok
  2007-08-31 00:44:18, péntek
 
  A szilva az egyik legértékesebb és legolcsóbb gyümölcs tájainkon. Sokféleképpen felhasználható, kitűnő alapanyag frissen és aszalva is. Finom lekvár készül belőle, frissen vagy befőttként remek kísérője a húsételeknek, tölteléke a kedvenc édességeinknek.

Diós-szilvás pite

Hozzávalók:35 dkg darált dió, 30 dkg vaj, 30 dkg cukor, 3 tojás, 1 adag omlós tészta, 10 szem szilva, 1 csomag vaníliás cukor

Elkészítése: Az omlós tésztához 20 dkg lisztet teszünk egy keverőtálba, 15 dkg felszeletelt, jéghideg vajat és egy csipetnyi sót adunk hozzá. Kezünkkel szétmorzsoljuk, majd öntünk hozzá egy deci hidegvizet. Pár órán keresztül hűtőben pihentessük! A tésztát lisztezett deszkán fél centi vastagra kinyújtjuk, majd egy vajjal megkent és kilisztezett sütőformát kibélelünk vele. A diót a vajjal és a cukorral összekeverjük. Egyenként hozzáadjuk a tojásokat, és sima krémesre keverjük. Öntsük a keveréket a kibélelt formába! Tetején szétosztjuk a kétfelé vágott szilvákat, és az egészet vaníliás cukorral megszórjuk. 160 fokon körülbelül 50-60 percig sütjük.

Sült szilva mandulás

grízhabbal

Hozzávalók: 75 dkg szilva, 13 dkg kristálycukor, 2 ek. citromlé, 2 dkg étkezési keményítő, 2 tojás, fél l tej, só, 5 dkg búzadara, 3 dkg vágott mandula

Elkészítése: A félbevágott, kimagozott szilvát 7-8 dkg cukorral, a citromlével és 2 dl vízzel felforraljuk, majd alacsony hőfokon 5 percig főzzük. A tűzhelyről levesszük, és besűrítjük a 2 evőkanál vízben elkevert étkezési keményítővel, állandó keverés mellett még egyszer felforraljuk. A szétválasztott tojások fehérjét kemény habbá verjük.

A tejet a maradék cukorral és egy kevés sóval felforraljuk, elkevergetve beleszórjuk a darát, és a forrástól számítva 1 percig főzzük. Óvatosan belevegyítjük a tojássárgáját, majd a tojáshabot is.

A szilvakompótot tűzálló tálba tesszük, és ráhalmozzuk a grízhabot. Előmelegített sütőben, 20 fokon 15 percig sütjük. Végül megszórjuk a serpenyőben szárazon aranybarnára pirított mandulával.

Szilvás gombóc

Hozzávalók: 60 dkg főtt burgonya, 30 dkg liszt, 1 tojás, 3 evőkanál olaj, szilva, 15 dkg zsemlemorzsa, kockacukor, fahéjas cukor

Elkészítése: A főtt burgonyát melegen összetörjük, hozzáadjuk a tojást és a lisztet, összegyúrjuk. Lisztezett deszkán kinyújtjuk, majd négyzetekre vágjuk. Közepére tesszük a kimagozott szilvát, melybe 1 kockacukrot teszünk, és kevés fahéjat szórunk rá. Ezután jól összenyomjuk a tésztát, és gombócot formálunk belőle. Forró, kissé sós vízben tesszük, megkavarjuk, megvárjuk, amíg feljönnek a víz tetejére. Akkor kiszedjük, és a közben olajon megpirított zsemlemorzsában megforgatjuk.
 
 
0 komment , kategória:  Család  
A kóser konyha törvényei
  2007-08-31 00:42:22, péntek
 
  A kóser konyha törvényei és titkai

Nincs a világon még egy olyan szertartásos, szigorú előírásokhoz kötött konyha, mint a zsidóké, de tisztább, finomabb is kevés van. Az ételek elkészítését, tálalását és fogyasztását illetően az ortodox zsidók ma is Mózes ötödik könyvéhez tartják magukat, bár a kóser alapanyagok beszerzése, a tejes és húsos edények, hűtőszekrények, mosogatók elhelyezése egyáltalán nem egyszerű.

Épp ezért tájainkon ma már sokan nem annyira a szabályokhoz, inkább csak a hagyományos receptekhez ragaszkodnak, de azok is nagyon sokat elárulnak erről a csodálatosan gazdag gasztronómiai kultúráról.

A kóser ételek eredete a bibliai időkig nyúlik vissza, amikor a pusztában való vándorlás idején csak a tisztasági szabályok betartásával lehetett megelőzni a járványokat. Mózes megparancsolta: ,,Ne egyetek semmiféle utálatosat! Ezek az állatok, amelyeket ehettek: szarvasmarha, juh, kecske, szarvas, gazella és dámvad, vadkecske, antilop, nyársas antilop és kőszáli zerge." Ez a törvény a különféle állatok húsát tiszta (kóser) és tisztátalan (tréfli) húsokra osztja. Tisztátalan az elejtett és széttépett állatok húsa, a disznó, a nyúl, a teve és a ló; a disznó olyan mértékben, hogy hozzáérni sem szabad. A marha, a szárnyasok (a strucc kivételével), a bárány és a kecske viszont tiszta húsnak minősülnek, a halak közül pedig az uszonnyal és pikkelyekkel rendelkezők. Ezért nem esznek a zsidók harcsát, angolnát, kecsegét és tengeri halakat.

A gödölyét ne főzd meg anyja tejében!

A páros patájúak húsa csak a tizedik csigolyáig fogyasztható, de az is csak akkor, ha a sakter az állat belső szervein semmiféle betegségre utaló elváltozást nem észlel. A kóser vágást kizárólag a sakter végezheti, a lényege az, hogy az állat nyakát egyetlen vágással kell elmetszeni, hogy minél kevesebbet szenvedjen, és minden csepp vére elfolyjon. ,,Csupán a vérét nem szabad elfogyasztanotok, azt öntsd a földre, mint a vizet" - írta Mózes és ennek megfelelően a levágott állatokat teljesen kivéreztetik, mielőtt feldolgoznák. A szárnyasokat még leforrázni sem szabad kopasztás előtt, nehogy vér maradjon bennük. A boncolást követően az állatok beleit tüzetesen átnézi a sakter. Ezután a húst fél óráig vízben, egy óráig sóban áztatják, majd háromszor kiöblítik, hogy minden csepp vér kioldódjon belőle. A májat a főzés előtt alapos sütéssel vértelenítik, a szív csúcsát pedig levágják. Nem lehet vérpötty a tojásokban sem - a pozsonyi zsidó étteremben például minden reggel a rabbi ütötte le az aznap felhasználandó tojásokat, amíg zsidó konyhát vezettek, de ő gyújtotta meg a tüzeket és ellenőrizte a zöldséget-gyümölcsöt is. A kóser szabályok szerint ugyanis a zöldség sem lehet férges, a gyümölcs túl érett. Mindenben a tökéletességre törekszenek; ha ez nem érhető el, inkább beérik egy szelet kenyérrel, mint hogy tisztátalan ételt vegyenek magukhoz.

,,A gödölyét ne főzd meg anyja tejében!" - parancsolta Mózes, és a zsidók azóta sem fogyasztanak, de még csak nem is tárolnak együtt tejes és húsos ételeket. A húsos és tejes edényeket, eszközöket különböző helyeken kell tárolni, külön mosogatni és ha összekeverednének, csak a rabbi kóserolhatja ki ezeket lánggal, az evőeszközöket pedig a mikve, azaz a rituális fürdő tiszta vizével. Ezt sem teheti meg mindennel, a porcelán és cserépedények például egyáltalán nem kóserolhatók, ha tisztátalanná váltak, el kell dobni őket. Vannak olyan ételek és konyhai eszközök is, amelyek sem a húsos, sem a tejes kategóriába nem tartoznak, vagyis mindkettővel párosíthatók, ezért a nevük is páros vagy párve. Ilyen a kenyér, a hal, a tojás, minden, ami a földből terem (pl. a zöldség, gyümölcs, cukor, só, kávé), az edények közül pedig a sótartó, az üvegpoharak, a kenyérkosár.

Sólet, macesz, flódni és a többiek

Miután nagy műgonddal és odafigyeléssel elkészítették az ételt, az sem mindegy, hogyan fogyasztják. Az ortodox zsidók minden étkezés előtt háromszor leöblítik tiszta vízzel a bal, majd a jobb kezüket és szájat öblítenek. Az asztalnál először egy szelet kenyeret vesznek a szájukba, csak utána szólalnak meg. A kenyér a tejes és húsos ételek között is választóvonal, de egyáltalán nem mindegy, mennyi idő telik el a fogyasztásuk között; kemény sajt után például csak hat óra múlva lehet húst enni. Egyetlen felmentés van a szabályok alól: betegség esetén, szükséghelyzetben vagy utazás közben a zsidók is bármit megehetnek, de az igazán vallásosak rendkívül szigorúak önmagukhoz.

A fő törvények mellett más szabályok is hatottak a zsidó ételek kialakulására, az egyik jellegzetes fogás, a sólet például a szombati munkatilalomnak köszönheti létrejöttét. Nyersanyagát, a babot és a füstölt húst már pénteken összeállították és kemencében, forró téglák között tizenkét órán ét érlelték, rotyogtatták, így az ízek tökéletesen összeértek. A szombati ételek sorába tartozik a hidegen elkészített hagymás-májas tojás és az almás kugli is, az ünnep előestéjén, pénteken pedig a vacsora elmaradhatatlan tartozéka a foszlós, fonott kalács, a barhesz és a töltött hal. Ugyanígy minden ünnepnek megvannak a tradicionális ételei: az Újévnek a mézes sárgarépa főzelék és a mézbe mártogatott kalács, a Sátrak és a Tóra ünnepén kacsa vagy libapecsenye és töltött káposzta. A libát százféleképpen el tudják készíteni, egyik változat finomabb, mint a másik, de a fogások netovábbja a töltött libanyak. Flódnit, a finom mákkal, dióval, almával, szilvalekvárral töltött süteményt Újévkor és a zsidó farsang, pészah idején is sütnek. Ilyenkor minden háznál nagy a készülődés, mert a farsangi süteményből illik kóstolót küldeni a rokonoknak, ismerősöknek. A zsidó sütemények nem annyira krémesek és habosak, inkább dióból, mandulából, szárított gyümölcsökből készülnek. Az esküvők jellegzetes süteményét, a cimeszt például apróra vágott szárított gyümölcsökből sütik, majd fahéjjal és cukorral ízesítik, de nagyon finomak a rétesek és a kuglik, a különböző alapanyagokból sütött kalácsok is. A kovásztalan kenyér ünnepéhez, a Pészahhoz kötődik a levesbetétként is használt maceszgombóc, de tipikusan húsvéti étel a borscs és a főtt marhahús is. Ezen az ünnepen olyan edényeket, evőeszközöket használnak, amelyeket soha máskor, és a kovásztalan kenyeret is olyan edényben készítik, amelyben soha nem készül más étel. Hanuka, azaz a csodálatos módon nyolc napig égő olaj ünnepén diós és gesztenyés süteményeket, fánkot és palacsintát sütnek. A negyvennapos böjt idején elsősorban tejes ételeket fogyasztanak, de mivel a hagyomány szerint a Tóra olyan tápláló, mint a kisgyermeknek a tej, tejes és túrós ételek kerülnek az asztalokra a zsidó pünkösdkor, a Tóra-adás ünnepén is.

Férjes asszony ne igyon bort!

A vallásos zsidók a szeszes italok közül sem isznak meg bármit, hiszen a hagyomány szerint a pogány áldozati célokra használt bor fogyasztása, sőt, bármilyen felhasználása is tilos. Csakis az a bor nevezhető kósernek, amelyet a zsidók saját termesztésű szőlőből készítenek, és ugyanez vonatkozik leghíresebb szeszes italukra, a kóser szilvapálinkára is. Az alapanyagául használt gyümölcs nem lehet hullott vagy vegyszerekkel permetezett, csak zsidók szedhetik le a fáról. Minden évben Pészahkor kezdik inni, de különleges alkalmakra legalább öt-tíz éves, ötvenfokos, aranybarna pálinkát illik felszolgálni. A zsidó kereskedők a maguk igazolására külön hagyományt is teremtettek, a kóser bort Noéig, a kóser szilva eredetét pedig Salamon királyig vezetik vissza. Nos, ha ez netán nem is lenne igaz, attól még a kóser szilvóriumot a gójok is előszeretett fogyasztják.

A zsidók hosszan, ráérősen étkeznek, náluk valódi szertartás a táplálkozás, amit nem illik sietséggel megzavarni. Minden fogást egyszerre tálalnak, hogy ezzel is jelezzék, milyen jólétben élnek, és amikor elkezdik az étkezést, már senki nem áll fel. Az étkezők keresztül-kasul nyúlkálnak a tálakba, az étkezés befejeztével pedig valóságos csatatér marad az asztalon. Fontos szabály, hogy társaságban az asztalnál nem illik vizet inni, vagy ha mégis, el kell fordulni a pohárral, mert vizet csak az iszik, aki szomjas; ez viszont nem tartozik senkire. Férjes asszony bort sem ihat, ha nincs mellette a férje, de ha igen, akkor is csak néhány kortyot. Általában semmi sem jut nekik, mert ünnepi alkalmakkor a férfiakat és a nőket külön asztalokhoz ültetik. Az evés és az ivás tempója sem mellékes: illetlen egy hörpintésre kiinni a poharat, mert az mohóságról tanúskodik, de túl lassan kóstolgatni sem szabad, mert az felvágós, finnyás emberre utal. Az ételből sem való egyszerre túl nagyot harapni és úgy kell felállni az asztaltól, hogy az ember még ne legyen túlságosan jóllakott. Ami a fogások sokaságát és finomságát tekintve egyáltalán nem lehet könnyű feladat. Nem is szoktak vele megbirkózni sem a zsidók, sem mások, akiket vendégül látnak.
 
 
0 komment , kategória:  Család  
Céklás egytálétel
  2007-08-31 00:34:52, péntek
 
  Hozzávalók:

10 dkg búzaszem, 2,5 dl + 1 l zöldségleves, vaj, 1 fej vöröshagyma, 2 sárgarépa, édeskömény, 50 dkg cékla, fél csésze gyümölcsecet, 1 citrom leve, só, bors, őrölt kömény, liszt, tejföl

Elkészítése:

A búzaszemekre ráöntjük a levest, egy éjszakán át áztatjuk. A vajon megfuttatjuk a finomra vágott hagymát, a felaprított zöldségeket, a felkarikázott céklát és a búzát is hozzáadjuk, és öt percig pároljuk. Ráöntünk 1 liter levest, az ecetet, a citromlét, az egészet összeforraljuk. Fűszerezzük, majd mérsékelt lángon negyed óráig főzzük. Liszttel és tejföllel sűrítjük.
 
 
0 komment , kategória:  Receptek  
Lecsós ponty
  2007-08-31 00:33:35, péntek
 
  Hozzávalók:

80 dkg pontyfilé, 20 dkg füstölt kolbász, 2 paradicsom, 3 paprika, 2 vöröshagyma, 6 tojás, 1 gerezd fokhagyma, só, bors, pirospaprika, 10 dkg liszt, zsír vagy olaj

Elkészítése:

A pontyfilét besózzuk, majd lisztbe forgatva, forró zsiradékban kisütjük. Elkészítjük a lecsót: a kolbászt darabokra vágjuk, majd megpirítjuk. Hozzáadjuk a félkarikára vágott hagymát, a feldarabolt paprikát, végül a szeletelt paradicsomot, és nyakon öntjük a felvert tojásokkal. Sóval, borssal, édesnemes paprikával és reszelt fokhagymával ízesítjük. A kisütött halat végül bevonjuk a lecsóval.
 
 
0 komment , kategória:  Receptek  
Aszaltszilvás-torta
  2007-08-31 00:32:06, péntek
 
  Hozzávalók:

2,5 dl vörösbor, 20 dkg aszalt szilva, 6 dkg barna kenyér, 25 dkg mogyoró, 30 dkg csokoládé, 5 tojás, 22+3 dkg cukor, 1-1 tk. őrölt fahéj-gyömbér-szegfűszeg, szilvalekvár

Elkészítése:

Fölforraljuk a vörösbort, kétharmadát a szilvára, egyharmadát a kenyérre öntjük. A mogyorót (zsiradék nélkül) megpirítjuk, majd a csokival együtt ledaráljuk. A tojássárgákat a cukorral habosra keverjük, majd beledolgozzuk a kenyérmorzsát, a mogyorót, a csokoládét és a fűszereket, végül a tojáshabot. A masszát tortaformába simítjuk, egy óra alatt megsütjük. Az aszalt szilvát, 1,5 dl bort megmelegítjük, feloldunk benne 3 dkg cukrot. A tésztát kettévágjuk, a folyadékkal megcsepegtetjük az alját, megkenjük a lekvárral, megszórjuk az aszalt szilvával.
 
 
0 komment , kategória:  Receptek  
Természetes talajfertőtlenítők
  2007-08-31 00:30:15, péntek
 
  A zöldtrágyának szánt növények javítják a talaj fizikai és biológiai állapotát, védik a talajfelszínt az eróziótól


A zöldtrágyának szánt gyors növekedésű és nagy mennyiségű biomasszát adó növényeket azért termesztjük, hogy a zöld részeket a talajba forgassuk. Ezek ugyanis a földbe forgatva javítják a talaj fizikai és biológiai állapotát, a tápanyag-gazdálkodást, hozzájárulnak a szerves anyag mennyiségének növeléséhez, védik a talajfelszínt az eróziótól. Intenzív gyökérnövekedésük révén biológiai lazító hatást is kifejtenek. Másodvetésben termesztve - különösen csapadékos évjáratban - mérséklik a tápanyagok kimosódását. Elsősorban a nitrogént veszik fel nagy mennyiségben, amely az utónövény számára közvetlenül hasznosíthatóvá válik.

Nemcsak a pillangósokból válogathatunk

A pillangós virágú növények a légköri nitrogén megkötése révén növelik a talaj tápanyagtartalmát. A nem pillangós növények a levegő nitrogéntartalmát ugyan nem képesek megkötni, ennek ellenére jótékony hatást fejtenek ki az által, hogy a talajban lévő, a növények számára közvetlenül nem hasznosítható tápanyagformákat könynyen felvehetővé alakítják. További előnyük, hogy rendkívül gyors növekedésűek, viszonylag igénytelenek, a vetőmagjuk pedig olcsó. Egyes növények (pl. mustár, olajretek) mélyre hatoló, vastag karógyökerükön keresztül a felső talajrétegbe hozzák fel a tápanyagokat, ami az utónövény táplálóanyag-felvételét könnyíti meg. A mustár, az olajretek talajlakó fonálférgek elleni biológiai védekezésben is hatásos módszerként szolgálhat.

Egyes zöldtrágyanövényeket az állattenyésztésben is hasznosítják - frissen vagy silózással tartósítva etetik fel az állatokkal.

A szakszerű talajművelés fontossága

A zöldtrágyanövények termesztésének viszonylag gazdag irodalma van. E növények sikeres termesztésével kapcsolatban Dr. Gyuricza Csaba, a gödöllői Szent István Egyetem szaktanára egyebek között a talajművelés fontosságára hívja fel a figyelmet. ,,A talajművelésnek két alapvető követelménynek kell megfelelnie: egyrészt a lehető legköltségkímélőbb megoldásra van szükség, másrészt törekedni kell a talaj nedvességveszteségének csökkentésére. Az elővetemény lekerülését követően azonnal el kell végezni a tarlóhántást és a felszín elmunkálását. Mivel térségünkben a nyár többnyire száraz, aszályra hajlamos, ezért különösen ügyelni kell arra, hogy a lehető legtöbb nedvességet a talajban tartsuk, minimálisra csökkentve a párolgási veszteséget. Ezt szolgálja a szakszerű tarlómunka. Ennek hiányában a zöldtrágyázás kudarcra van ítélve.

A vetés idejének helyes megválasztása a szakszerűen elvégzett talajművelés mellett a másik kritikus eleme a technológiának. A másodvetésű zöldtrágyanövény termesztésének ellenzői gyakran hangoztatják, hogy az aszályra hajló nyári időszakban a növények magjai nem kelnek ki, vagy csak nagyon vontatottan és hiányosan fejlődnek, ezért nem adnak számottevő zöldtömeget. Ez valóban igaz abban az esetben, ha túl korán történik a vetés (július, illetve augusztus eleje). Ezért a biztos termesztéshez a vetést augusztus második felére kell időzíteni, ami sok év átlagában már csapadékos időjárást hoz, és garantálja a növények gyors csírázását és fejlődését. Ha mégis csapadékmentes az augusztus, többnyire az sem veszélyezteti a termesztés sikerét, ugyanis a nedvességmegőrző talajművelés, továbbá az arra az időszakra jellemző harmatképződés együttesen elegendő nedvességgel látják el a csíranövényeket."

Növényválasztás a zöldtrágyázáshoz

Az alábbiakban a zöldtrágyaként legjobban hasznosítható növényeket vesszük sorra. Néhány növény természetes talajfertőtlenítőként is szolgálhat, ezért a biotermesztésben nélkülözhetetlen.

Olajretek (Raphanus Sativus) - A köztermesztésben lévő olajretekfajták zöldtrágyanövényként is hasznosíthatók. A burgonyatermesztésben jelentősen csökkentik a burgonya vírus okozta rozsdafoltosodását. Források szerint a német nemesítésű Pegletta fajta már nematóda rezisztenciával is rendelkezik - a talajban lévő cisztás fonalférgek szaporodási ciklusát megszakítja, mérsékelve ezzel kártételüket. Mindegyik köztermesztésben lévő fajta kitűnő szervesanyagpótló zöldtrágya. Az olajretek nagytömegű gyökérzetet képez, amely lazítja és levegősen tartja a talajt, igen kedvező életteret kínálva a talajban lévő mikroorganizmusoknak.

Fehér mustár (Sinapis Alba) - A rövid tenyészidejű mustár mindenütt igen elterjedt zöldtrágyanövény. Augusztusi vetését követően nagyon gyorsan kel, majd a rövidülő nappalok hatására fejlődése is lassul, ami a vegetatív részek fejlődésére kedvező hatású. Állománya gátolja a talajeróziót, és a bemosódó nitrogént a talajfelszín közelében visszatartja. Kiváló gyomelnyomó képességgel rendelkezik.

Takarmányrepce (Brassica Oleraceae) - Jó hatású zöldtrágyanövény. Zöldtrágya értéke az olajretekhez hasonlóan igen magas. Jelentős, 35-45 t/ha zöldhozama igen értékes takarmány tejelő állatok számára is. A földben maradó - a talajt 1 m mélységben - behálózó gyökérzete humuszképző és szerkezetjavító hatása önmagában is nagyon értékes.

A facélia vagy mézontófű (Phacélia Tanacetifolia) kiváló mint mézelő növény. Zöldtrágyanövényként - zárt termelési rendszerekben - a cukorrépa termesztéstechnológia részeként írják elő a termelőknek. Őszi alászántása jelentős szervesanyagtömeget jelent, és - egy korábbi álláspont szerint - ciántartalmú bomlástermékei távol tartják a fonálférgeket. Biotermesztésben nélkülözhetetlen! A kezdeti fejlődése nem túl gyors, de később a bundaszerű borítást adó állomány igen jó gyomelnyomó.

Pohánka (Fagopyrum esculentum) - A pohánka a keserűfüvek családjába tartozik. Korábban a lápvidékek elterjedt, igénytelen szemes növénye volt. Szerepe gabonaként és méhlegelőként volt jelentős.
 
 
0 komment , kategória:  Kertbarátok  
Miért ajánlatos a mustár
  2007-08-31 00:27:43, péntek
 
  A megüresedett sorok kihasználása a tél beálltáig
Miért ajánlatos mustárt vetni a biokertbe?

A biokertben felszabadult sorokra igyekszünk új növényt ültetni, vagy magot vetni. Szeptember közepe felé azonban már nagyon nehéz olyan növényt találni, amely a fagy beálltáig felhasználható termést adna. Ezért szeptember közepétől fontos, hogy a biokertész a sorokból betakarított növények helyére a betakarítás ütemében mustármagot vessen. A mustármag elvetése előtt igyekezzünk a megürült szakaszon ásóvillával vagy kétágú kapával a talajt a sor teljes szélességében sekélyen fellazítani. A fellazított szakaszra sűrűn rászórjuk a mustármagot, majd ezt vasgereblyével sekélyen a talajba dolgozzuk. Ha a talaj nedvessége megfelelő, a mustármag néhány nap múlva kikel és vastag zöldtakarót alkot. Ezzel a lehető legjobban gondoskodtunk a talajról. A mustárnövénykék szépen kizöldellnek, a gyomokat elfojtják, gyökereik pedig mélyre hatolnak. A levelek a talajt árnyékolják, így a föld kevesebb vizet párologtat, mint a takaratlan talaj. Újabb vizsgálatok kiderítették, hogy a mustár gyökérzete biológiailag aktív anyagokat termel és választ ki. Ezek az anyagok a talajban elgázosodnak és ciántartalmuknál fogva pusztítják a károsító fonálférgeket, drótférgeket, cserebogárpajorokat és más talajlakó kártevőket. Ennek következtében a mustárvetemény lényegében fertőtleníti a talajt. A mustármag vetését addig folytatjuk a fokozatosan felszabaduló helyekre, amíg a csökkenő hőmérséklet reménnyel kecsegtet, hogy a mag kikel. Más zöldtrágyaként felhasználható növénnyel összehasonlítva a mustárnak számos előnye van. Egyetlen más növényt sem lehet oly könnyen vetni, mint a mustárt. Mínusz 17°C alatt megfagy, a könnyű fátyol, amely a fokozatosan átfagyó talajon fekszik, tavasszal már a gereblye érintésére szétporlik, így további megmunkálásra nincs szükség.
 
 
0 komment , kategória:  Kertbarátok  
Paradicsomleves
  2007-08-31 00:25:34, péntek
 
  Hozzávalók:

1,5 kg paradicsom, 1 db paprika, 20 dkg uborka, fél fej lilahagyma, 1 gerezd fokhagyma, 2-3 ek olívaolaj, 1 ek balzsamecet, 1 ág friss bazsalikomlevél, só, darált bors, pár csepp tabasco szósz.

Elkészítése:

Mossuk meg jól a paradicsomokat, majd a csumájukat vágjuk ki. Tegyünk félre két szemet. A maradék paradicsomokat vágjuk két darabba, majd tegyük egy konyhai gyorsvágó gépbe. Kapcsoljuk be és pürésítsük finomra. A paradicsompürét öntsük szűrőbe, majd passzírozzuk át. A paradicsomszószt tegyük egy nagy üvegtálba, reszeljük bele a fokhagymát, csorgassuk bele az olívaolajat és a balzsamecetet, daráljunk rá borsot, ízesítsük sóval és pár csepp tabasco szósszal. Adjuk hozzá a kis kockákra felvágott uborkát, paradicsomot, paprikákat és a lilahagymát is. Keverjük hozzá a bazsalikomlevelet, és pár órára tegyük a hűtőszekrénybe. Tálaljuk üvegtálkákba vagy üvegpoharakba, mellé olívaolajon megpirított kenyérkockát kínáljunk.
 
 
0 komment , kategória:  Receptek  
Szedres-almás pite
  2007-08-30 00:44:20, csütörtök
 
  Hozzávalók:

17 dkg vaj, 30 dkg búzaliszt, 4 savanykás alma, 1 citrom lereszelt héja és kifacsart leve, 2,5 dl tejszín, 20 dkg barnacukor, 3 db tojás, 2 teáskanál sütőpor, 30 dkg feketeszeder, csipetnyi só.

Elkészítése:

Tegyük a vajat és a tejszínt egy lábasba, majd forraljuk fel. Keverjük el benne a cukrot, majd ha kissé kihűlt, üssük bele a tojásokat. Habverővel pár percig keverjük simára. Szórjuk bele a citrom lereszelt héját és ízesítsük csipetnyi sóval, majd adjuk hozzá a sütőporral elkevert lisztet is. Keverjük addig, míg sima nem lesz. Hámozzuk meg az almákat, vágjuk négyfelé és metsszük ki a magházukat, majd szeleteljük cikkekre. Csorgassuk meg az almákat citromlével, hogy ne barnuljanak meg, majd öntsük a tésztához a darabokat. Adjuk hozzá a megmosott szederszemeket is, és óvatosan keverjük össze. Öntsük a masszát egy közepes méretű, vajjal kikent és liszttel meghintett tepsibe. Egyengessük el simára a tetejét, majd szórjuk meg egy-két evőkanálnyi barnacukorral. Tegyük előmelegített sütőbe, és 150 fokon süssük 35-40 percig. Mielőtt kivennénk a sütőből, szúrjuk meg fogvájóval, és ha már nem ragad rá a tészta, biztosak lehetünk, hogy teljesen átsült a sütemény. Ha elkészült, még langyosan vágjuk kockákra és szórjuk meg porcukorral.
 
 
0 komment , kategória:  Receptek  
     1/28 oldal   Bejegyzések száma: 279 
2007.07 2007. Augusztus 2007.09
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 279 db bejegyzés
e év: 3520 db bejegyzés
Összes: 7056 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 0
  • e Hét: 3534
  • e Hónap: 27016
  • e Év: 401832
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.