Regisztráció  Belépés
migova.blog.xfree.hu
" Aki sosem követ el hibát, általában semmit sem csinál " Spevi Éva/migova
1953.06.22
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/37 oldal   Bejegyzések száma: 361 
Árkus József, humorista
  2007-09-28 15:53:16, péntek
 
  1992 Szeptember 28. (15 éve történt)
Meghalt Árkus József, Táncsics Mihály-díjas újságíró, szerkesztő, humorista.


Link

Parabola - Dallas-Szomszédok
Link





Árkus József (Nagykanizsa, 1930. november 1. - Budapest. 1992. szeptember 28.) magyar újságíró, humorista, konferanszié volt, az 1980-as évek egyik legnépszerűbb nevettetője, a Ludas Matyi hetilap és a Parabola című népszerű szatirikus televízióműsor főszerkesztője.





Pályája
Családja már gyermekkorában elhagyta Nagykanizsát.

1965-ben és 1966-ban a Magyar Rádiónál dolgozott, 1966 és 1975 közt a Népszabadság munkatársa volt. 1976-tól vezette Tabi László utódjaként a Ludas Matyi élclapot 1990-ig, amikor a szerkesztőség jórészével együtt megalapította az Új Ludast és ennek is főszerkesztője lett.

A hagyományosan a kommunista állampárt hivatalos irányvonalát a humor eszközeivel propagáló Ludas Matyi élén egy ízben komoly megrovásban részesült és féléves pártiskolára kötelezték, amikor az augusztus 20-ai ünnepre a lap az áremelésekre utalva ,,Éljen augusztus 26,50" felirattal a címlapján jelent meg.

A Mikroszkóp Színpad háziszerzője volt és sokáig szerkesztette az újságíróbálra megjelenő időszakos kiadványt, a Tollasbált.





A Parabola
Nagy országos ismertséget a Parabola szerzett neki, amely az akkor még versenytárs nélküli állami televízió egyik legnépszerűbb műsora volt az 1980-as évek végén és az 1990-es évek elején. A Parabola eredetileg külpolitika műsor volt, amelyet Árkus 1972-ben vett át Varga Józseftől, és fokozatosan részben belpolitikai műsorrá fejlesztette, miközben egyre nagyobb szerepet kapott benne a humor.

Népszerűségét a műsor részben Árkus személyének, részben annak köszönhette, hogy a felhasznált belföldi és küldöldi mozgóképanyag köre, beleértve a televízióban addig csak játékfilmekben és korlátozottan adagolt meztelenséget, illetve a hozzárendelt szatirikus kommentárok módszere teljes újdonságot jelentett a magyar televíziózásban és humorban.





,,Senki őelőtte nem merészkedett olyan szférákba, mint a minduntalan összepuszilkodó vezető elvtársak, a mozgalmi dalok ügyetlen szövegei, Lenin macskája, Kádár metrójegye. Éles mondataival, tűhegyes találataival megostromolt olyan egykori erődítményeket is, mint a szocialista álparlament, a rendőrség, az agyonmisztifikált űrhajósok vagy az önmenedzselők maffiája" - írta róla a 2001-ben megjelent Humorlexikon.





A Parabola szilveszteri különkiadása a Szuperbola volt.

Főbb írásművei
Tűztengerben (életrajzi regény, Budapest, 1965.)
Le vagyunk értékelve (Budapest, 1988.)







 
 
2 komment , kategória:  Önéletrajz, élettörténetek  
A jazz egyik kiemelkedő alakja
  2007-09-28 12:10:55, péntek
 
  1991 Szeptember 28. (16 éve történt)
Elhunyt a jazz egyik kiemelkedő alakja, Miles Davis,
a kaliforniai Santa Monicában, 65 éves korában.

Halálát egyesek szerint, az AIDS, mások szerint, rák okozta.
Három hónappal korábban még koncertet adott Rómában.






Miles Davis, (1926. május 26., Alton, Illinois, USA - 1991. szeptember 28. Kalifornia), afroamerikai jazzmuzsikus, trombitás, zeneszerző

Értékelése
A jazztörténet egyik legkiemelkedőbb és legnagyobb hatású alakja.
A modern jazz képviselője.

Életpályája
13 éves korában kezdett trombitálni. 1945-től Charlie Parker együttesében játszott.Velük rögzítette a híres KOKO című felvételt. Itt még teljesen Dizzy Gillespie hatása alatt volt. Ezután a bebop ellenforradalmaként megalkotta a Birth Of The Cool c. lemezt, amellyel egy teljesen új jazztörténeti korszakot nyitott meg. Ezek után leszokott a heroinról. A Kind Of Blue szintén egy forradalmi lemez volt. A '60-as és '70-es években elkészítette a Bitches Brew-t ami Miles jazz-rock korszakát nyitotta meg. Nagy újító volt. Ő megmaradt a kereteken belül. Nem úgy, mint pl. John Coltrane.

Híres partnerei
Különböző lemezein partnerei voltak, többek között: Gil Evans, Red Garland, John Coltrane, Charles Mingus, Paul Chambers, Philly Joe Johns, Sonny Rollins, Cannonball Adderley, Jimmy Cobb, Herbie Hancock, Wayne Shorter, Ron Carter, Tony Williams, Keith Jarrett, Airto Moreira, Chick Corea, Dave Holland, Joe Zawinul, Billy Cobham, Jack DeJohnette, Marcus Miller, Mike Stern, Charlie Heden, a Scritti Politti.


Miles davis et John Coltrane - So what
Link

Miles Davis - So What(1964)
Link

Miles Davis - Joshua(1964)
Link

Miles Davis szobor a lengyelországi Kielce-ben




Életrajzi könyv címe: Miles - Önéletrajz

Ismertető:
Miles ebben a könyv­ben beszél először öt évig tartó hallgatásáról, vall kábítószer-függőségéről és arról, hogyan volt képes leszokni.
Megbélyegzi a rasszizmust, amellyel minduntalan szembetalálta magát a zeneiparban és az amerikai társadalomban.
Mesél az életében fontos szerepet játszó nőkről, barátságokról, de mindenekelőtt a zenéről és zenészekről.
Davis életműve megrendítően magányos nekilódulás, frenetikus tűzijáték, hatalmas, elementáris zene.
Egy új korszak beköszöntének harsonája.
Miles minden hangja eredendően idealista, lélekteli, emberi.
Minden taktusban ott a remény, hogy lehet esetleg másként is.
Szebben, tisztességesebben, őszintébben.
Hogy mégsem egészen ekként alakultak a világ dolgai, azt ne rójuk fel neki...
 
 
0 komment , kategória:  Önéletrajz, élettörténetek  
Épen mint a kakas........
  2007-09-28 11:34:13, péntek
 
 



Tompa Mihály: ÉPEN MINT A KAKAS...

Hogy országcímered jó nemzetem
Hármas halom s kereszt,
S nem inkább egy nagy taréjos kakas:
Mindig csudáltam ezt.
S gondoltam: vesd el azt a régi jelt,
S helyette ezt rakass:
Mert olyan vagy szerelmes nemzetem
Épen mint a kakas!

Arany paszomán ragyog melleden,
S fenn hordod a fejed;
És a csatározó kakaskodást
Mód nélkül szereted;
Sarkantyús nép vagy mindenek felett
S szükség, hogy jól mulass:
Egymást taréjon csípni emberűl,
Épen mint a kakas!

El-elkiáltod te is, hogy virad,
S a két szemed legott
Jólélekkel behunyva, álmaid
Nyugodtan folytatod.
A honfi szó kolompol ajkadon,
És mégis a magas
Kakasülő felé gebeszkedel,
Épen mint a kakas!

Igy volt biz a, szerelmes nemzetem,
Megvallva igazán:
De most látom hogy új élet s erő
Fejlett ki e hazán;
S jól jártál! - mert legfőbb kincsedhez oly
Közel járt már a vas;
S kappan lettél volna édes nemzetem,
Épen mint a kakas!
 
 
2 komment , kategória:  Versek  
A gólyához
  2007-09-28 11:28:41, péntek
 
 



Tompa Mihály: A gólyához
(1850 )

Megenyhült a lég, vidul a határ,
S te újra itt vagy, jó gólya-madár!
Az ócska fészket megigazítod,
Hogy ott kikölthesd pelyhes magzatod.

Csak vissza, vissza! meg ne csaljanak
Csalárd napsugár és síró patak;
Csak vissza, vissza! nincs itt kikelet,
Az élet fagyva van s megdermedett.

Ne járj a mezőn, temető van ott;
Ne menj a tóba, vértől áradott;
Toronytetőkön nézvén nyughelyet:
Tüzes üszökbe léphetsz, úgy lehet.

Házamról jobb ha elhurcolkodol.-
De melyiken tudsz fészket rakni, hol
Kétségb'esést ne hallanál alól
S nem félhetnél az ég villámitól?

Csak vissza, vissza! dél szigetje vár;
Te boldogabb vagy, mint mi, jó madár.
Neked két hazát adott végzeted;
Nekünk csak egy - volt! az is elveszett!

Repülj, repülj! és délen valahol
A bujdosókkal ha találkozol;
Mondd meg nekik, hogy pusztulunk, veszünk,
Mint oldott kéve, széthull nemzetünk...!

Sokra sír, sokra vak börtön borúl,
Kik élünk: járunk búsan, szótlanúl;
Van aki felkél és sírván, megyen
Új hont keresni túl a tengeren.

A mennyasszony meddőségért eped,
Szüle nem zokog holt magzat felett,
A vén lelke örömmel eltelik,
Hogy nem kell élni már sok ideig.

Beszéld el ah...! hogy ..gyalázat reánk!
Nem elég, hogy mint tölgy kivágatának:
A kidölt fában őrlő szú lakik....
A honfi honfira vádaskodik.

Testvér testvért, apát fiu elad..
Mégis, ne szóljon erről ajakad,
Nehogy, ki távol sír e nemzeten,
Megutálni is kénytelen legyen!
 
 
0 komment , kategória:  Versek  
Tompa Mihály költő
  2007-09-28 11:25:23, péntek
 
  1817 Szeptember 28. (190 éve történt)
Megszületett Tompa Mihály költő, a népi-nemzeti irányzat egyik legjelentősebb képviselője, akadémikus (Új Simeon).






Tompa Mihály (Rimaszombat, 1817. szeptember 28. - Hanva, 1868. július 30.) magyar költő, a népi-nemzeti irányzat egyik legjelentősebb képviselője, az MTA levelező tagja (1858).

Beletartozik a híres költői (Petőfi-Tompa -Arany) triumvirátusba.

1832 őszén került a sárospataki kollégiumba, ahol mint szolgadiák tanult.
1838-tól 1844-ig végezte felsőbb tanulmányait: bölcsészetet, jogot és teológiát.
Petőfi Sándor hatására fokozott érdeklődéssel fordult a népköltészet felé.
1845. decembertől 1846 késő tavaszáig Pesten tartózkodott.
Petőfi felvette az általa szervezett ,,Tízek Társaságá"-nak tagjai közé.
Petőfivel való barátsága azonban 1848-ban megszakadt.
Népregék és mondák c. verseskötete (1846) jelentős sikert aratott.
1847-ben a Kisfaludy Társaság tagjául választotta.
Az 1848. márciusi forradalom után indult Nép Barátjának (Vas Gereben és Arany János lapjának) munkatársa volt.
1851. szeptembertől haláláig Hanva község lelkipásztora. Arany Jánoshoz élete végéig szoros barátság fűzte.
Pár hónappal halála előtt az MTA nagydíjjal jutalmazta költői munkásságát.
Életének két legsikeresebb műve: A madár fiaihoz és a Gólyához című művek.


A költői triász (Petőfi-Arany-Tompa) elfeledett tagja.
Link

Tompa Mihály: Boldogság

Hol vagy, hol vagy életünknek
Szép tündére, boldogság?!
Karjaidban kik pihennek?
Ajkaid kik csókdossák?
Fényes orcád néha-néha
Szemünk előtt megjelen;
Vagy csak a sziv álma képzel
Kétes ködben, fellegen?

Széles ország-út az élet,
És mi rajta vándorok;
Elfáradunk, elepedünk,
Vérző lábunk tántorog;
S boldogságért esdekelvén,
Mi előre jár szemünk:
Csendes kunyhó, vagy keresztfa
Közelébe érkezünk.

De a vándor a kis kunyhót
Elmellőzi botorúl;
Öntagadás-, türelemnek
Keresztjéhez sem borúl;
A csalképet űzve, annyi
Fáradalmat elvisel;
S meglepvén az éj sietve:
Az útfélen alszik el.

Voltam, ábránd! völgyeidben,
Hol szellő s lomb enyeleg;
Jártam, oh vágy! szirttetődön,
Mely szédítő s meredek.
Hű csók mézét szítta ajkam,
Koszorús volt homlokom...
S ha valék-e boldog akkor?
Ne kérdjétek, nem tudom!

Szív, oh szív! ha boldog vagy már,
Ha több kéj nem fér beléd:
Mi remegtet, mi nyom mint a
Fa harmatos levelét?
Ah, mért kell a boldogságban
Öntudatlan érzeni:
Hogy azt egy szempillantásban
El is lehet veszteni?

Mért van, hogy ha szived álma
Megvalósul s a tied:
A szép bálványt összetörni
Maga a szív úgy siet!?
Csábit, vonz a fátyolos kép,
Mely távolról int felénk,
Hogy megrontsa a kicsinylés,
Amit küzdve megnyerénk.

Zaklat a vágy, s űzve szívünk
Ösmeretlen tájakig:
Nem boldog, ha kéjt nem izlel,
Nem, ha azzal jól-lakik.
A bánatban örömet kér,
Az örömben bánatot;
Csendességből zajba vágyik,
S csendbe hogyha zaklatott.

S míg az élet, mint az égbolt,
Hol borongós, hol derült,
És megkóstol a halandó
Édeset és keserűt:
A végóra elközelget,
És szemét hogy béfogják,
Életén átnézve kérdi:
Mi volt hát a boldogság!?






Tompa Mihály összes költeménye
Link

A vers Tompa Mihály születésének századik évfordulója (1917. szept. 28.)
alkalmából született a budapesti Moravcsik-klinikán.




Tompa Mihály: OH E SZEGÉNY HON!...

Oh e szegény hon mennyit szenvedett,
Hogy megrongálták a kemény hadak!
Mikor fog élni boldogabb időt,
Hogy egyszer néki békét hagyjanak?
Ha él a honfi háboritlanul...?
Mi baj, mi baj? tábor jön ellenünk?
Földindulás, árvíz? Nem! - de azért
Az Isten légyen irgalmas nekünk!

Egy ember él e hon határain,
Egy rosz poéta, - rosz kegyetlenűl!
Hogy aki hallja cincogásait:
Sem földön, sem mennyen nem üdvezűl.
Rosz vers száraz homokjával vagyon
Két marka éjjel és nappal tele:
S őrülten szórva, szörnyű kint okoz,
Mert szem, fül és száj eltelik vele.

És ez mászkál a szép hazán, miként
Mérges hernyó a lombos ágakon;
Imádott, kedves, árva, szent hazám!
Ennek szájából kell-e hallanom?
Én láttam őt, s - tudom, hogyan vagyunk!
Jó szellem, nálunk koldusbot neked!
Ha még ez is költő, - mert az nekünk -
Ő mond a honról szörnyü éneket!

Halgass, te porfaló versszörnyeteg!
A hont, a hont ne bántsd, az Istenért!
Inkább eltűrünk, hogyha már az ég
Szörnyű csapásul bús fejünkre mért;
Drágán fizet meg úgyis századunk
Gyász verseidben minden kis betüt;
Sirunkba hallik a gunyos kacaj,
Melyet felettünk a jövő kor üt.

Pótolhatatlan veszteség biz az,
Hogy most e honnak Attilája nincs;
Talán hódítni a világot, és
Hogy népeken csörögjön rabbilincs?
Isten mentsen meg! én csupán azért
Ohajtom őt, az Isten ostorát:
Hogy égő máglyával riassza meg
A rosz poeták renyhe táborát!

Mert fáj, hogy a kedves hon, jó anyánk
Elszenderülve fáradalminál:
Idétlen, sértő zsongolás között
Egy szemtelen légy szent arcára száll.
Büntess, ha tetszik, - bűnösök vagyunk -
Küldj inkább sáskát, vagy duló hadat,
Csak rosz poétát - ezt ne - óh Uram!
S költészet, hon neked hálákat ad.





Link

Dúsan aranyozott egészbőr-kötésben, körül aranyozott élmetszéssel








Tompa Mihály ma már kultusz, sírján sosem hervad a virág, s halála centenáriumán, 1968-ban, végakaratának megfelelően fel is nyitották sírját, keresve benne az üzenetet. Végrendeletében ugyanis megírta, üzenetet hagy a jövő nemzedékre...





A kikircs mai szóhasználattal kikerics

Őszi kikerics




Tompa Mihály: KIKIRCSEKBEN...

Kikircsekben, ibolyákban
Üdvözlém a kikeletet;
Örvendeztem a bogárnak,
Mely a napon föléledett.

Vártam még a gólya jöttét,
- Fészke itt áll háztetőmön, -
Hogy körűltem minden nyájas
Tavaszias képet öltsön.

Ide tart már évek óta,
Szinte tag lett a családban:
Fészkünk jobban én se védném,
Mint őt gyakran védni láttam.

Amikor jött, üdvözöltük,
Amikor ment, jót kivántunk,
Érkezése, távozása
Napot jegyzett már minálunk.

Most is várom, - s mind hiában!
Kimaradt a gólya végkép!
Mi nagy történet a madárral?
Pusztulásnak hagyva fészkét...!

Valahol a tengerparton
Összeesve porlik csontja;
Fehér tollát messze földön
Déli szellő fújja, hordja...

Mint kik egykor messze mentek,
Fenn-repűlvén nagy merészen;
S ott porladnak csontjaik most
A tengerpart fövenyében.

S nevöket az emlékezet,
- Mint a messze járó szél a
Földre hullott madár tollát, -
Meglebbenti néha... néha...!
 
 
0 komment , kategória:  Önéletrajz, élettörténetek  
Caravaggio olasz festőművész
  2007-09-28 10:56:47, péntek
 
  1573 Szeptember 28. (434 éve történt)
Caravaggio-ban megszületett Caravaggio (eredeti nevén: Michelangelo Merisi) olasz festőművész


Önarckép




Caravaggio (er.: Michelangelo Merisi vagy Amerighi; Lombardia, Caravaggio, 1573. szeptember 28. - Porto Ercole, 1610. július 18.) itáliai festő, aki korának művészeti elvárásai ellen lázadva vált a manierizmus, valamint a 17. század eleji naturalisztikus ábrázolás iskolateremtő képviselőjévé. Forradalmian új stílusa, amely a fény és árnyék kontrasztján alapul, vagy az alak drámai megvilágításán a mély árnyékból a barokk festészet ismertetőjegye lett. Ellenezte a bibliai témák hagyományos, eszményített értelmezését, modelljeit az utcáról szerezte és a vallásos jeleneteket életszerűen festette meg. Már a Szent Máté életéről szóló három festménye (1600-1601) is szenzációt okozott, s később olyan mesterművek követték, mint az Emmausi vacsora vagy a Mária halála. Rövid pályafutása ellenére jelentős életművet hagyott hátra, és utat mutatott követőinek, a caravaggistáknak.

Önarckép: A beteg Bacchus-gyermek (1593-1594)




Caravaggio apja, Fermo Merisi Francesco Sforzának, a Milánótól harminc kilométerre fekvő kisváros, Caravaggio urának építésze volt. Anyja, Lucia Aratori birtokoscsaládból származott. Valószínűleg egyik gyermekük sem Caravaggióban született, hiszen nincs nyomuk a kisváros anyakönyvében. Lehetséges, hogy a család Milánóban élt a Sforzák udvarában, és 1576-ban az ott dühöngő pestis elől menekültek Caravaggióba. Így elképzelhető, hogy a gyermek Caravaggio már korán kapcsolatba került a Sforzákkal és a velük rokonságban álló hatalmas Colonna-család tagjaival, akik fontos szerepet játszottak későbbi életében.
1577-ben Fermo Merisi meghalt. Caravaggióról az első megbízható adatunk 1584-ből való, amikor bátyja, Battista beadta a milánói Simone Peterzano festő műhelyébe, akivel 4 évre szóló szerződést kötött. Lehetséges, hogy a szerződés lejárta után elutazott Velencébe Giorgione és Tiziano művészetét tanulmányozni, de más kutatók szerint Milánóban folytatta tanulmányait, hiszen Lombardiában is jelentős mesterek dolgoztak.

Nincs megbízható adat arról, pontosan mikor utazott Caravaggio Rómába, valószínűleg 1590 körül. Annyi bizonyos, hogy a kezdeti években koldusszegényen nyomorgott, és minden munkát elvállalt. Vállalt munkát Lorenzo Siciliano festő műhelyében, ahol fejeket festett darabbérben, majd a sienai származású Gramaticának dolgozott. Súlyosan megbetegedett, és az Irgalmasok kórházába került. Felgyógyulása után VIII. Kelemen pápa kedvenc festőjének, Giuseppe Cesarinak, a későbbi Cavalier d'Arpinónak a műhelyében dolgozott, virágokat és gyümölcsöket festett. Ebből az időből származnak első ismert művei, mint legkorábbi ismert képe, A gyümölcsöt hámozó fiú, vagy a Beteg Bacchus-gyermek és a Gyümölcskosarat tartó fiú, mindkettő önarckép.

Cesari műhelyét 1594-ben hagyta ott. Ekkoriban több fontos barátságot kötött, megismerkedett Prospero Orsi festővel, Onorio Longhi építésszel és a tizenhét éves szicíliai művésszel, Mario Minittivel, aki az élettársa lett. Ebben az időben festette első valóban mesterműnek tekinthető festményét, a Hamiskártyásokat. Ennek ellenére még mindig nyomorban élt, s ez akkor változott meg, amikor megismerkedett Francesco Maria Del Monte bíborossal, Róma vezető műértőinek egyikével. Ettől fogva Caravaggio Minittivel együtt a bíboros palotájában lakott, és neki, valamint gazdag, művészetszerető baráti köre számára készített intim hangulatú képeket, mint a Gyíktól megmart fiú vagy a Lanton játszó fiú.


Bűnbánó Magdolna (1593-1594)




1599-ben első jelentős egyházi megbízatását is valószínűleg Del Monte közbenjárására kapta. A San Luigi dei Francesi-templom Contarelli-kápolnája részére kellett megfestenie Szent Máté életének jeleneteit. A vállalkozás nem indult sikeresen, ugyanis a Szent Máté és az angyal első változatát a megrendelők nem fogadták el. Kifogásolták, hogy Caravaggio a szentet mint analfabéta parasztot ábrázolta, s ebben igazuk lehetett, hiszen Máté eredetileg vámszedő volt, s így valószínűleg tudott írni-olvasni. De a további négy kép olyan sikeres lett, hogy Caravaggio egy csapásra Róma leghíresebb festői közé került. (Az első változat a berlini Friedrich Kaiser Múzeumba került, ahol a II. világháború alatt elpusztult.) 1600. szeptember 24-én már mint kiváló festő kötött szerződést a Santa Maria del Popolo-templom két képének megfestésére. Híre kezdte túlszárnyalni Itália határait.

Viharos életének sok eseményét az utókor rendőrségi jegyzőkönyvekből ismeri. Rendszeresen keveredett különböző verekedésekbe, botrányokba, sőt egy festőtársa feljelentette becsületsértésért. Gazdag és magas állású pártfogói mindig kisegítették. De 1606. május 29-én egy verekedéssé fajult vitában megölte Ranuccio Tomassonit, a tanúk szerint önvédelemből. Ő maga is megsebesült. Ebben az esetben a pártfogók sem segíthettek, s Caravaggiónak menekülnie kellett.


Szent Máté és az angyal, második változat (1600-1601)




Egy rövid ideig Marzio Colonna herceg vendége, majd Nápolyba utazott. Itt Róma leghíresebb festője Nápoly leghíresebb festőjévé vált. Sorra kapta a megrendeléseket, sorra festette nagy hatású festményeit, a Krisztus ostorozását, a Feltámadást (elveszett) és a Rózsafüzéres Madonnát. Kutatók szerint a 17. századi nápolyi festészet Caravaggio művészetének egyenes folytatása. A városban csak rövid időt töltött, 1607-ben vagy 1608-ban Máltára utazott, ahol megfestette a lovagrend nagymesterének, Alof de Wignacourtnak a portréját, s a La Valletta-i székesegyház részére több festmény mellett Keresztelő Szent János lefejezését. Bár felvették a Máltai Lovagrend tagjai közé, újra csak verekedésbe keveredett, ahol egy lovag súlyosan megsebesült. Bebörtönözték, de megszökött és Szicíliába menekült. Ezek után a rend természetesen kizárta tagjai közül.

Kilenchónapnyi szicíliai tartózkodás után visszatért Nápolyba. Közben a Colonnák megpróbálták elintézni számára a pápai kegyelmet. Nápolyban megfestette utolsó festményeit, a Keresztelő Szent Jánost és Szent Ursula mártíromságát. Egy fogadóban rajtaütöttek üldözői és súlyosan megsebesítették. Felgyógyulása után, 1610 nyarán a pápai kegyelemben reménykedve útnak indult Rómába. Hajója kikötött Porto Ercoléban, ahol letartóztatták. Mire kiengedték, a hajója már elindult, és ő megpróbálta a tengerparton utolérni. Halálának okaként sok teória merült fel, a legvalószínűbb a malária. Annyi bizonyos, hogy 1610. július 18-án a tengerparton, teljesen magára hagyatva halt meg. A pápa kegyelmet adó levele két nap múlva érkezett.


Antonio Martelli portréja (1608)




Művészete
Itáliában Caravaggio korában a festészet két nagy vonulata volt a jellemző: az egyik a tridenti zsinat szigorú előírásait ridegen követő művészet, a másik a könnyed felszínesség. Caravaggio nem hódolt be egyiknek sem, és makacsul járta a maga útját. Mivel modellre nem volt pénze, első képei önarcképek, vagy barátait kérte fel modellnek. Már első ismert művei is kitűntek témaválasztásukkal és a valóság visszaadásának különlegességével. A látvány egészét felölelő festmények újszerűségét az előkelő római körök nehezen fogadták el. De voltak festményei, amelyeken Caravaggio egyéni stílusa még nem jelentkezett a maga teljességében, így könnyebben talált utat a közönséghez. Ilyen az Izsák feláldozása című kép, amelynek hátterében a velencei iskolára jellemző tájkép látható. De már itt is szakít a hagyományokkal, hiszen Izsák nem megadó, magatehetetlen szereplő, szinte hallható kétségbeesett kiáltása. Ezt a képet Maffeo Barberini, a későbbi VIII. Orbán pápa megrendelésére készítette.

Első egész alakos képe is feltűnést keltett, hiszen a Bűnbánó Magdolnát nem a megszokott pátosszal vagy érzékiséggel keltette életre. Caravaggio Magdolnája egy szomorú, magába roskadt parasztlány, aki sírva üldögél a nem rá illő cifra ruhában. A Jövendőmondó című képe szinte kettős portré, és itt jelenik meg először a Caravaggióra oly jellemző semleges, elmosódó háttér. Csendéletei is elütöttek az addig elfogadottól. A Gyümölcsös kosárban féregrágta, közönséges gyümölcsök vannak minden csillogás, előkelősködés nélkül.


Gyümölcsös kosár (1596)




Találkozása Del Monte bíborossal nagy hatással volt művészetére, kezdett kialakulni végleges stílusa. A bíborosnak és körének festett képein a vonal dominanciája helyett fokozatosan megjelenik Caravaggio jellegzetes fény-árnyék festészete. Ennek az időszaknak egyik remekműve a Diadalmas Ámor, amely utolsó mitológiai tárgyú képe. Nem a megszokott duci puttót festi le, hanem egy valódi fiút provokatív meztelenségében. A kép egyszerre árulkodik mind a festő, mind a megrendelő, Vincenzo Giustiniani márki homoerotikus vonzódásáról. Del Monte részére festette a Medúzát, amely a maga korában Caravaggio legismertebb képe volt.

Vallásos tárgyú festményeit még nagyobb ellenállás és visszautasítás fogadta. A Bűnbánó Magdolna realizmusa tér vissza további munkáin. A reneszánsz művészetével ellentétben nem az emberi szépséget dicsőíti, hanem az adott pillanatban feltáruló lelki folyamatokat ábrázolja. Képei megújítják a hagyományos ikonográfiát, a szép helyett a valóságosra, az illusztratív és moralizáló képi elbeszélés helyett az evilágira kerül a hangsúly.

Az Emmausi vacsora már Caravaggio érett stílusának szép példája. A bibliai jelenetet egy kocsmába helyezte, s ezzel valószínűleg megbotránkoztatta az egyház embereit. Első jelentős megbízatása, a Szent Mátéról szóló festménysorozat sem készült el bökkenő nélkül. De a Szent Máté elhivatása már Caravaggio véglegesen megtalált egyéni hangjának gyönyörű tanúja. A hagyományos gúla alakú kompozíciót felváltotta a négyzet alakú. A telített, meleg színekben játszó jelenet egy római kocsmában játszódik, ahol Máté éppen szerencsejátékba merül, amikor belép Krisztus és hívó mozdulattal mutat rá. A művész a témát áthelyezte a jelenbe, a hétköznapi környezetbe, és ezzel közel hozta kora emberéhez. S mégis a megvilágítással, a fénysugárral sikerült földöntúlivá tennie a jelenetet. A festménysorozat harmadik darabja, Szent Máté mártíromsága az előző kép feszült csendjével ellentétben csupa mozgás és kegyetlen sötétség, amelyet fény-árnyék hatások alkalmazásával ért el.


Diadalmas Ámor (1598-1599)




A Santa Maria del Popolo-templom számára készült képek, a Szent Péter keresztrefeszítése és a Szent Pál megtérése is újat hoztak. Caravaggio hűvös távolságtartás helyett olyan közel hozza a jelenetet a nézőhöz, amennyire csak lehetséges. Szent Péter kivégzését a maga durva valóságában festette meg, olyan mocskos lábakat addig még egyetlen festő sem mert lefesteni. Nem véletlenül volt festményeiről az az elítélő vélemény: "büdös", hiszen szinte érezni a hóhérok izzadságszagát. Szent Pál megtérését is merészen ábrázolta: a kép középpontjában nem a szent, hanem a lova áll, amelyről leszállt, amikor meghallotta a hívó szót.

Caravaggiót egyházi részről nem elsősorban megbotránkoztató életvitele, hanem vallásos témájú képei miatt támadták. A támadások oka nem utolsó sorban a modellnek felkért személyek kiléte volt. Caravaggio képein a kor embere felismerte az utcai csavargót, a prostituáltat és a római éjszakai élet több ismert figuráját. Az Emmausi vacsora Londonban található változata Krisztusának modellje valószínűleg ugyanaz a fiúprostituált, aki a Diadalmas Ámoron látható. A legnagyobb botrányt a Mária halála című képpel kavarta. Nem elég, hogy Krisztus anyjának halálát minden pátosz nélkül a legnagyobb realizmussal ábrázolta, felpuffadt hassal, elszíneződött lábakkal, és a helyszín is egy szegényházhoz hasonlít, ráadásul a modellnek felkért nő Róma egyik legismertebb prostituáltja. Természetesen az egyházi megrendelők visszautasították a festményt, így került később Rubens közbenjárására a mantovai herceg gyűjteményébe. Más visszautasított képei a Borghese-gyűjteményt gazdagították.


Szent Péter keresztrefeszítése (1601)




Művészetének utóélete
Caravaggio rövid és zaklatott élete miatt nem hozott létre iskolát, nem gyűjtött tanítványokat, de művészetének egyedisége több jelentős festőt vont hatása alá, akik összetett stílusának különböző részleteit vitték tovább. Orazio Gentileschi Caravaggio fényhatásait alkalmazta, lánya, Artemisia Gentileschi a színek intenzitását, a mozgalmasságot és a megvilágítást tanulta el. Bartolomeo Manfredi Caravaggio legtudatosabb utánzója volt, de hiányzik belőle a művész legtöbb erénye. Caravaggio újításait legteljesebben a kiemelkedő tehetségű Valentin de Boullogne örökítette át festményeiben. Caravaggio művészetének hatását lehet kimutatni a francia Georges da La Tour és Simon Vouet, valamint a spanyol Giuseppe Ribera képein.

Az utrechti katolikus festőművészek, az ,,utrechti caravaggisták" tagjai a 17. század első éveiben Rómában tanultak és ott találkoztak a festő műveivel. Miután visszatértek északra, az 1620-as években a hatás rövid életű, de virágzó volt olyan festők művészetében, mint Hendrick ter Brugghen, Gerrit van Honthorst, Andries Both és Dirck van Baburen. A következő generációban Caravaggio hatása felhígulva bár, de érezhető olyan festők munkáiban, mint Rubens (aki megvásárolt egyet a művei közül Gonzaga, Mantua hercege számára, valamint megfestette a Sírbatétel másolatát), Vermeer, Rembrandt, és Velazquez, az utolsó azok közül, akik valószínűleg látták Caravaggio műveit különböző itáliai utazásaik alatt.


Mária halála (1606)




Híres művei
Az emmausi vacsora, 1596-1598, London, National Gallery; második változat 1606, Milánó, Brera
Beteg Bacchus-gyermek, 1593-1594, Róma, Galleria Borghese
Gyümölcskosarat tartó fiú, 1593-1594, Róma, Galleria Borghese
Bacchus, 1597 körül, Firenze, Uffizi
Jövendőmondó, Párizs, Louvre
Pihenő Egyiptomba menekülés közben, 1595, Róma, Palazzo Doria-Pamphili
Bűnbánó Magdolna, 1593-1594, Róma, Palazzo Doria-Pamphili
Gyíktól megmart fiú, Firenze, Longhi-gyűjtemény,
Izsák feláldozása, 1595 körül, Firenze, Uffizi
Narcissus, 1594-1596, Róma, Galleria Nazionale d'Arte Antica
Alexandriai Szent Katalin, 1595-1596, Lugano, Thyssen - Bornemissza gyűjtemény
Hamiskártyások, 1594-1595, New York, magángyűjtemény
Gyümölcsös kosár, 1596, Milánó, Ambrosiana
Keresztelő Szent János, 1602, Róma, Musei Capitolini
Lanton játszó fiú, 1595-1596, Szentpétervár, Ermitázs
Szent Máté és az angyal, 1600-1601, Róma, San Luigi dei Francesi
Szent Máté mártíromsága, 1600-1601, Róma, San Luigi dei Francesi
Szent Máté elhivatása, 1600-1601, Róma, San Luigi dei Francesi
Diadalmas Ámor, 1598-1599, Berlin, Staatliche Museen
Szent Péter keresztrefeszítése, 1601, Róma, Santa Matia del Popolo
Szent Pál megtérése, 1601, Róma, Santa Matia del Popolo
Salome Keresztelő Szent János fejével, 1609-1610, London, National Gallery
Mária halála, 1606, Párizs, Louvre
Sírbatétel, 1602-1604, Róma, Vatikáni Múzeum
A rózsafüzéres Madonna, 1606-1607, Bécs, Kunsthistorisches Museum
Dávid Góliát fejével, 1601-1602, Bécs, Kunsthistorisches Museum
Krisztus megkoronázása a töviskoszorúval, Bécs, Kunsthistorisches Museum
Kígyós Madonna, 1605-1606, Róma, Galleria Borghese
Szent Jeromos, Róma, Galleria Borghese
Dávid, Róma, Galleria Borghese
Loretói Madonna, 1603-1605, Róma, Sant' Agostino
Az irgalmasság cselekedete, Nápoly, Pio Monte della Misericordia
Krisztus ostorozása, Nápoly, San Domenico Maggiore
Judit lefejezi Holofernészt, Róma, Galleria Nazionale d'Arte Antica
Alof de Wignacourt, 1608, Firenze, Palazzo Pitti
Alvó Ámor, 1608, Firenze Pitti
Szent Jeromos, 1607-1608, La Valletta, Szent János-székesegyház
Keresztelő Szent János lefejezése, 1607-1608, La Valetta, Szent János-székesegyház
Szent Lucia temetése, 1608, Siracusa, Santa Lucia
Lázár feltámasztása, 1609, Messina, Museo Nazionale
Jézus születése Szent Ferenccel és Szent Lőrinccel, 1609, Palermo, Oratorio San Lorenzo
 
 
0 komment , kategória:  Önéletrajz, élettörténetek  
Megszületett az amerikai ....
  2007-09-28 10:31:26, péntek
 
 



1787 Szeptember 28. (220 éve történt)
Megszületett az amerikai alkotmány.

Az amerikai Alkotmányozó Konvenció 1787. május 25 - szeptember 17. között teljesen új alkotmányt készített, amelyet azután szeptember 28-án nyújtottak be ratifikálásra.
A ma is érvényben lévő legrégibb írott alaptörvény hivatalosan 1788. június 21-én lépett életbe, miután 9 állam már ratifikálta.
Az Angliától elszakadt 12 volt észak - amerikai gyarmat konföderációját kimondó törvény a világ akkori leghaladóbb intézményrendszerét hozta létre. Széles körű jogokat biztosított az Unió tagállamainak, így akadályozva meg a túlzott központosító törekvéseket, a személyi hatalommal való visszaélést.
Ennek alapján jött létre és szilárdult meg - George Washington elnöksége idején- az új kormányzati rendszer az erős végrehajtó hatalommal, a kétkamarás kongreszszussal és a nemzeti szintű bírói hatalommal.


Az Egyesült Államok alkotmányányak születése
Link

Az Amerikai Egyesült Államok Alkotmánya
Link

Az alkotmány kéziratának első oldala



Az alkotmány a Konföderációs Cikkelyek egy felújított változata
Link
 
 
0 komment , kategória:  Történetek, történések  
Mindenkinek :)))
  2007-09-28 09:02:12, péntek
 
 




 
 
2 komment , kategória:  Üdvözlés  
Mindenkinek :)))
  2007-09-27 19:48:27, csütörtök
 
 




 
 
0 komment , kategória:  Üdvözlés  
Ruttkai Éva
  2007-09-27 19:38:14, csütörtök
 
 



1986 Szeptember 27. (21 éve történt)
Budapesten meghalt Ruttkai Éva színésznő (Butaságom története).

Kossuth-díjas színésznő, kiváló művész.

Emlékezetes alakítása a Szent Johanna, a Rómeó és Júlia címszerepe,
valamint az Egy pikoló világos, a Butaságom története és a Szindbád című filmek főszerepe.


Tavaly 20 éve hunyt el Ruttkai Éva 2006. szeptember 27.
Hiller István megemlékezése Ruttkai Éva halálának huszadik évfordulóján.


"A csillagok örökké égnek
Nem fogynak el, mint az élet
A földön is vannak és eltűnnek csendben"





Ha elmegy valaki, aki fontos volt nekünk, sokszor sóhajtunk fel a halála utáni kerek évfordulókon: hihetetlen hogy már tíz, húsz, harminc éve. Ruttkai Éváról különösen nehéz elhinni, hogy már húsz esztendeje nincs közöttünk, hiszen ma is rendszeresen mosolyog ránk a tévéképernyőkről. Filmjei ma is kedvencek, csakúgy, mint mélybarna mosolya, senkivel sem összetéveszthető hangja.

Ruttkai Éva több volt, mint színésznő. Négy évtizedet átívelő pályája során a nőiesség és a természetesség szimbólumává vált. Egyike volt a legszínesebb, legsokoldalúbb magyar művészeknek. Ösztönös tehetségét a mesterség tökéletes ismeretével, tisztességgel, alapos felkészüléssel és fegyelemmel bontakoztatta ki. Minden szerepet hitelesen szólaltatott meg: a tragikumot és a bohóctréfa komikumát, a Molnár-hősnők pesti pikantériáját és szellemességét egyaránt hibátlanul tolmácsolta.

Ruttkai Éva ma 20 éve, hogy nincs köztünk. De Faust Margitja, a Háború és Béke Natasája, Csehov Nyinája még most is itt van. Velünk van az a pillanat, ahogy a Három nővérben egymásra néznek Darvas Ivánnal, vagy ahogy a Butaságom történetében összekacsint velünk, nézőkkel. És velünk van a Latinovits-Ruttkai féle Rómeó és Júlia is, az az előadás, amely örökre legendává tette a Színészkirály és királynője kettősét.

Emlékezzünk ma együtt Ruttkai Évára, a magyar színművészet felejthetetlen alakjára.

 
 
0 komment , kategória:  Önéletrajz, élettörténetek  
     1/37 oldal   Bejegyzések száma: 361 
2007.08 2007. Szeptember 2007.10
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 361 db bejegyzés
e év: 5139 db bejegyzés
Összes: 5249 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 0
  • e Hét: 864
  • e Hónap: 15571
  • e Év: 309255
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.