Belépés
furaila.blog.xfree.hu
"Nem az a fontos, hogy milyen iskolákat végeztél, hogy mit dolgozol, hanem hogy milyen EMBER vagy!" BMI ******
2005.10.25
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 6 
Papp Lajos prof. úr bejelentet
  2008-06-23 22:39:28, hétfő
 
  Dr.Papp Lajos prof. úr a ma reggel az intézti értekezleten bejelentette lemondását.  
 
0 komment , kategória:  Általános  
Lógathatta a lábát az analfabé
  2008-06-23 19:17:51, hétfő
 
  Kaptam, küldöm tovább. Ez a film is azt a véleményemet igazolja, hogy
a cigányság egy részét a jelenlegi hatalom uszítja MINDEN BECSÜLETES
MAGYAR (cigány és nem cigány) ÁLLAMPOLGÁR ELLEN.
A film végén Gaudi Nagy Tamás ügyvéd kimondja a végső következetetést
az eset kapcsán. Nem kellene megvárnunk, hogy bekövetkezzen az a
szörnyűség! Meg kell előznünk! Az ellen a hatalom ellen kell MINDEN
LÉTEZŐ és nem létező ERŐNKET OSSZPONTOSÍTANI, amelyik ezt az egész
szörnyűséges élethelyzetet kiprovokálja Magyarországon!

BMI




http://tdyweb.wbteam.com/Melymagyar0622.htm





Az a legnagyobb probléma, hogy képtelenek a fideszesek is meg
általában az un. "elit", vagy értelmiségi folyamatában látni az elmúlt
62 év törtélnéseit. Ezért írtam meg nemcsak szociográfiában, hanem
regényben- családregényben is...
Nagyon jól lehetne egy filmen láttatni a folyatokat... De pár hónappal
ezelőtt megírtam ismét szociográfiában is... CSakhogy, ami nem jut el az olvasókhoz, az olyan, mintha meg sem írtam volna!!!


A 2005-ös Nemzeti kontultációs testület "tudós" munkatársai sem voltak
hajlandók elismerni, hogy nagyon-nagy kibaszások mentek a kádári időben
az ő ASSZISZTÁLÁSUKKAL!!!

Félrevezetik még most az embereket, mert lehet.

Gondolj bele olvasóm, hogy milyen nagyon nehéz helyzetben vannak a magyar szívű
cigányok, vagy félcigányok, mint a filmbéli fiatalasszony kedves
ismerőse!
Ők most két tűz közé szorulva próbálnak életben maradni a családjaikkal, gyermekeikkel együtt!

Ez a film is azt a véleményemet igazolja, hogy a cigányság egy részét a jelenlegi hatalom uszítja MINDEN BECSÜLETES MAGYAR (cigány és nem nem cigány) ÁLLAMPOLGÁR ELLEN.
A film végén Gaudi Nagy Tamás ügyvéd kimondja a végső következetetést
az eset kapcsán.
Nem kellene megvárnunk, hogy bekövetkezzen az a szörnyűség!
Meg kell előznünk!

Az ellen a hatalom ellen kell MINDEN LÉTEZŐ és nem létező ERŐNKET OSSZPONTOSÍTANI, amelyik ezt az egész szörnyűséges élethelyzetet kiprovokálja Magyarországon!

Arról nem is beszélve, hogy a 2. vil.háb utáni erőszakos TSZ-esítéssel, és a vállakozó mesteremberek gyárba kényszerítésével (erőszakos proletarizálásával) megszűnt a hagyományosan cigány szakmák fizetőképes kereslete.
És az a rettenetes bolsevista hatalom kitalált egy olyan segélyezést, amelyik
a cigányságot az önmaga MENNYISÉGI reprodukálására kényszerítette.

A tudati lepusztítás módszerével elérték, hogy 1990.-ben a lakosság 20,7 %-a nem rendelkezett
befejezett ált. isk. 8 oszt. végzettséggel!!!

Tudodják miért?

Azért, mert az a rettenetes bolsevista (cionista) hatalom így akarta lepusztítani az előző (háború előtti tehetős középöosztály, a polgárság) rendszer polgári rétegének maradékait!!!

Bizony, akik nem rendelkeztek semmilyen szakmai végzettséggel az 1960-as években,
jobban keresett a gyárakban, mint betanított munkás a TELJESÍTMÉNYBÉRBEN DOLGOZÓ SZAKMUNKÁSOKNÁL!

Merthogy ők a félanalfabéták órabérben lógathatták a lábukat!!!

És ezt a BOLSEVISTA HATALOM rendezte, hogy így legyen!!!
Nem a cigányok követelték ki maguknak, hanem a hatalom sunyi, alantas elgondolásának lettek ők is és mi is: szakmunkások az áldozatai!!!

És ezt a rettenetes neobolsevista-fasisztákat szavazta vissza ez az
elnyomorított, mesterségesen lepusztított réteg!!!

És, hogy biztosítva legyen a jövőben is a szavazóbáziosuk, további aljas
egymásnak uszítás folyik!!!

Ne a cigányokra menjetek testvéreim, hanem az őket is uszító
neobolsevista kormány és az őket kiszolgáló un. "elit" ellen!!!

Itt arra figyeljen az olvasó nagyon oda, hogy akinek nem volt meg a 8 opsztályos
végzettsége, jobban élhetett az órabéres fizujával!!

Ez ki volt alálva, mint ahogy most is!!!

Ezt, vagyis, MINDEZT kellene megértetni az elitaista allürtől szürkehályoggal bevont szemű, un. értelmiségiekkel!


Bóna Mária Ilona
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Előtérbe kerül a klímaváltozás
  2008-06-23 15:21:33, hétfő
 
  [2008. jún. 23. 6:54]


Az Európai Innovációs és Technológiai Intézetről szóló döntés és az intézet várható tematikai prioritása - a megújítható energiaforrások és a klímaváltozás - valószínűsíti, hogy az európai régióban, így Magyarországon is ezek a kérdések még inkább előtérbe kerülnek - mondta Láng István akadémikus.


"Ez mindenképp egy nagyon jó fejlődési folyamat eredménye" - tette hozzá a kutatóprofesszor. "Nem a nulláról indulunk Európában ezen a területen" - magyarázta. Két éve startolt az ADAM-projekt (Adaptation and Mitigation, azaz alkalmazkodás és csökkentés), amely összeurópai stratégia megalapozását célozza. Ennek Magyarország is részese, a magyar csoportot Harnos Zsolt akadémikus vezeti. Láng István akadémikus 2003-2006 között a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiát megalapozó VAHAVA-projektet (Változások-hatások-válaszok) irányította.

Láng István kitért az iparilag legfejlettebb államok és Oroszország (a G8), valamint az újabban a csúcstalálkozóikon résztvevő öt leggyorsabban fejlődő harmadik világbeli ország (Kína, India, Mexikó, Brazília, Dél-Afrika) legújabb kezdeményezésére is. Elmondta, hogy néhány nappal ezelőtt a 13 ország, köztük négy uniós tagállam tudományos akadémiáinak elnökei közös nyilatkozatban szólítottak fel a klímaváltozással kapcsolatos tudományos kutatások fokozott támogatására, valamint ebben a vonatkozásban a politikusokkal való szorosabb együttműködésre.

Az akadémikus kifejtette, hogy a globális felmelegedéssel kapcsolatos cselekvésprogramban két irányzat van. Valószínűsíthető, hogy ebben a szellemben folyik majd a munka az Európai Innovációs és Technológiai Intézetben is. "Az első az úgynevezett üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése. A megújítható energiaforrások ebben a vonatkozásban érdekesek, hiszen fosszilis üzemanyagokat váltanak ki" - mondta, hozzátéve, hogy léteznek más technikai védekezési módok, amelyek az utóbbi időben kerültek előtérbe, így a keletkezett szén-dioxid földalatti tárolókba való visszasajtolása. "Most kezd terjedni ez a technológia, illetve folyik ennek a műszaki előkészítése. Ez az egyik irányzat" - emelte ki a tudós.

Tájékoztatása szerint a másik irányzat a védekezés és az alkalmazkodás, mivel "a szélsőséges meteorológiai események nap mint nap előfordulhatnak, s elő is fordulnak". Ezekkel szemben technológiailag hatékonyabb, gazdaságilag kedvezőbb és társadalmilag elfogadható védekezési módszerek kellenek.

Az alkalmazkodást célozza egyébként az a közel egymillió euró, amelyet uniós pályázaton nyert el a közelmúltban az MTA Martonvásári Mezőgazdasági Kutatóintézete. Ez a kutató létesítmény a várható klímaváltozásnak a mezőgazdaságra gyakorolt hatásaival foglalkozó, Közép-Európára kiterjedő regionális szintű képzési és kutatási központtá válik. Egyrészt klímaváltozással kapcsolatos növénynemesítési kutatásokat végeznek, másrészt külföldi szakembereket fogadnak továbbképzésre. "Ez a projekt most kezdődik, úgyhogy én azt hiszem, hogy mi már benne vagyunk az európai vérkeringésben, de bizonyára ennél többre is képesek lennénk" - hangsúlyozta Láng István.

Mint kifejtette, az Európai Innovációs és Technológiai Intézet létrehozása és "az a bizonyos tematikus prioritás" Magyarországon is jelentős hatással lesz a klímával, időjárással összefüggő kérdésekre, beleértve az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését és az effektív védekezés-alkalmazkodás módszereit. "Mi a kollégákkal együtt nagyon örülünk, hogy ilyen döntés született és a magunk részéről természetesen készek vagyunk együttműködni" - mondta az akadémikus.


Forrás: greenfo/mti

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Szociális Kerekasztal tanácsko
  2008-06-23 05:51:25, hétfő
 
  A ,,Rendszerkorrekcióval és társadalmi összefogással a válság leküzdéséért"
c. tanácskozás konklúziói

Magyar Szociális Fórum - Szociális Kerekasztal

A rendszerkorrekciós stratégia lényege

A Magyar Szociális Fórum - Szociális Kerekasztal Új Társadalompolitikát
hirdet meg a gazdasági növekedés előmozdításáért, és az elosztási viszonyok
módosításáért a bérből és fizetésből élők, a létminimum körüli nyugdíjból
tengődők, a nélkülözők, a kis- és középvállalkozói rétegek javára.
Rendszerkorrekciós stratégiánk célja, hogy társadalmi összefogással
belátható időn belül véget vethessünk annak a súlyos emberi és társadalmi
leépülésnek, amelyet a neoliberális politika idéz elő hazánkban a
megélhetési, az egészségügyi, a népesedési gondok kiélezésével, továbbá
erkölcsi és szellemi vonatkozásban. A rendszerváltást követő új rendszer nem
csak arra volt képtelen, hogy javuló életkörülményeket teremtsen a magyar
társadalom többségének, hanem még arra is, hogy fenntartsa a múlt
rendszerben elért életszínvonalat és szociális biztonságot. Ennek a
szétroncsolódási folyamatnak akarunk véget vetni rendszerkorrekciós új
társadalmi stratégiánkkal. Stratégiánkkal az a célunk, hogy megerősödjék a
társadalmi összetartozás, meggyorsuljon a nemzeti fejlődés, új egyensúly
teremtődjék tőkeérdek és társadalmi érdek között, az utóbbi javára.

Gazdasági növekedés és az elosztási viszonyok módosítása. Hogyan?

1. A gazdasági növekedést, a nemzetgazdaság jövedelemtermelő képességének
növelését a foglalkoztatás gyors növelésének kedvező adóreformmal, a kis- és
közepes vállalkozások terheinek lényeges enyhítésével, a szövetkezések
ösztönzésével kell megalapozni. (A foglalkoztatottak 90 százalékának a
magyar vállalatok adnak munkát, zömükben a kis- és középvállalatok.) Az
ilyen növekedésre alapozott gazdasági- és társadalompolitikával, és hozzá
rendelt más eszközökkel, hosszabb távon az adósságprobléma is megoldható.

2. Az Európai Uniós erőforrásokat a nemzetgazdaság dinamizálására és a
foglalkoztatás bővítésére kell fordítani.

3. Az elosztási viszonyok módosítása érdekében korlátozni kell a
transznacionális korporációk nyereségének kivitelét az országból. (A magyar
gazdaságban megtermelődő profit közel 90 százalékát két tucat
multinacionális vállalat sajátítja el és viszi ki az országból.) A magyar
állammal kötött szerződéseik újratárgyalása révén meg kell szüntetni a
multinacionális csoportok honi vállalkozásokkal szemben élvezett
kiváltságait és a szabad versenyt korlátozó előnyeit. Az általunk hirdetett
társadalompolitika célja, hogy a hazánkban megtermelt érték az országban
maradjon, és az eddiginél lényegesen nagyobb mértékben szolgálja a magyar
gazdaság fejlődését.

4. A spekulációs tőzsdei tranzakciókból származó nyereségre progresszív adó
kivetését tartjuk célszerűnek. Az előttünk álló évtized során tárgyalásokat
kell kezdeményezni a nagy nemzetközi hitelezőinkkel a magyar államadósság
teher könnyítésének és/vagy eltörlésének lehetőségeiről.

Bérek és közteherviselés

Új Társadalompolitikánk elutasítja az olcsó munkaerőre támaszkodó gazdasági
prosperitás tézisét és azt hirdeti, hogy emelni kell a munkabéreket, hiszen
a bérjövedelmek 60 százaléka létminimum közeli, illetve alatti, és nem
biztosítja a folyamatos életvitelhez szükséges igen szerény szükségletek
kielégítését sem. Legelső lépésként lényegesen csökkenteni kell a munkából
származó jövedelmek elvonását, egyidejűleg pedig meg kell szüntetni a
tőkejövedelmek adómentességét. A közteherviselésben érvényre kell juttatni
az egyetemesség és a progresszivitás gyakorlatát, a jövedelem- és
vagyonarányos adózást.


Tisztában vagyunk azzal, hogy a műszaki fejlődés eredményeként munkaerő
szabadul fel, hiszen gép végzi el azt a munkát, amit addig az ember végzett.
De ahhoz, hogy a munkaerőpiacról kiszorult milliók is megélhessenek, és
fejlődhessenek, változtatni kell a társadalmi viszonyokon, legfőképpen az
elosztáson és az újraelosztási rendszeren. A megtermelt értéknek a
szükségletek arányában kell megoszlania a termelőeszköz tulajdonosa és a
társadalom között. Máskülönben áthidalhatatlan szakadék támad, és
antagonisztikus ellentétek keletkeznek. Szintézist kell teremteni hatékony
termelés és társadalmi igazságosság között. A jelenlegi viszonyok nem
biztosítanak tartós stabilitást. A rendszerkorrekciós társadalompolitika
ezért egyensúlyra törekszik piaci szempont és emberi haladás között, verseny
és szolidaritás között, mégpedig olyképpen, hogy a gazdasági erőforrások
gyarapodása a megélhetést és az életkörülmények folyamatos javulását
szolgálja.

Szabadságjogok, közéleti tisztaság, korrekt tájékoztatás

Célunk az emberi és a társadalmi jogok érvényre juttatása demokráciában és
szabadságban.
Azt akarjuk, hogy az ország irányítása demokratikus szellemű és érzésű,
tiszta kezű személyek kezébe kerüljön, akik erkölcsi kötelességüknek
tekintik a társadalmi haladás és a nemzeti felemelkedés ügyének szolgálatát.
Felelősségre kell vonni a hatalmukkal visszaélő korrupt egyéneket, és az
eddiginél határozottabban meg kell védeni a tisztességes, gerinces, a
közösségi érdekért kiálló embereket az őket érő rágalmazásokkal, lejárató
kampányokkal szemben. A nemzeti felemelkedés kérdése nem csak új
gazdaságpolitikán múlik, hanem messzemenően emberi hozzáálláson, és etikai
értékek tiszteletén is.
A társadalmi fejlődés és a nemzeti felemelkedés követelményeinek megfelelő
korrekt tájékoztatási rendszer kiépítését az Új Társadalompolitika
nélkülözhetetlen elemének tartjuk.


A demokrácia fejlesztése

A társadalmi akarattal ellentétes döntések elkerülése, és a társadalmi
akarattal egyező törvények meghozatala érdekében fejleszteni kell a ,,civil
kontroll" néven ismert részvételi demokráciát. Ez azt jelenti, hogy nyomást
kell gyakorolnunk egy olyan intézményi reform érdekében, amely a képviseleti
demokráciát ötvözi a részvételi demokrácia intézményi rendszerével, s
biztosítja a közvetlen társadalmi kontrollt.

Társadalmi összefogással

A Magyar Szociális Fórum-Szociális Kerekasztal a demokratikus erők széles
összefogásával kívánja valóra váltani a rendszerkorrekciós stratégiát.
Emlékeztet a társadalmi összefogás olyan kiemelkedő eredményeire, mint
amilyen az egészségbiztosítás szolidaritási rendszerének megvédése. A
nagyszerű tapasztalat birtokában tovább kell lépnünk, ki kell mozdítanunk az
ország szekerét a kátyúból, utat kell nyitnunk a társadalmi-nemzeti
felemelkedés előtt.
Összefogásra szólítunk mindenkit a fenti célokért világnézeti, vallási,
pártpolitikai és kulturális hovatartozásától függetlenül.


Budapest, 2008. június 20


*****
 
 
1 komment , kategória:  Általános  
Szociális Fórum a civil szerve
  2008-06-23 05:50:19, hétfő
 
  Civil szervezetek és szakszervezetek a növekedésért és az elosztási
viszonyok módosításáért
Budapest, 2008. június 22.

A Magyar Szociális Fórum - Szociális Kerekasztal civil szervezetei a Magyar
Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) és a Munkástanácsok Országos
Szövetsége elnökeinek egyetértésével és támogatásával új társadalompolitikát
tartanak szükségesnek a gazdasági növekedés előmozdításáért, és az elosztási
viszonyok módosításáért a dolgozók, a szerény nyugdíjból élők, a nélkülözők,
a kis- és középvállalkozói rétegek javára - adták tudtul közös
sajtóértekezletükön a budapesti Károli Gáspár Református Egyetemen június
21-én ,,Rendszerkorrekcióval és társadalmi összefogással a válság
leküzdéséért" címmel tartott tanácskozásuk után, melyen új
társadalompolitikai elveket hirdettek meg.

Simó Endre és Sipos József, a Magyar Szociális Fórum szervezői, Pataky
Péter, az MSZOSZ elnöke, Palkovics Imre, a MOSZ elnöke, Bogár László
közgazdász, egyetemi tanár és Szöőr Anna, az Október 23. Bizottság
Alapítvány elnöke abban jelölte meg a rendszerkorrekciós stratégia célját,
hogy mielőbb véget vessenek annak a súlyos emberi és társadalmi leépülésnek,
amelyet a neoliberális politika idéz elő hazánkban a megélhetési, az
egészségügyi, a népesedési gondok kiélezésével, továbbá erkölcsi és szellemi
téren.

A növekedést elsősorban a nemzeti ipar fellendítésével és a foglalkoztatást
elősegítő adóreformmal, a szövetkezések ösztönzésével akarják serkenteni, az
Európai Uniós erőforrásokat is elsősorban a foglalkoztatás bővítésére
akarják felhasználni. Az elosztási viszonyokon úgy akarnak változtatni, hogy
korlátozzák a multinacionális cégek profitkivitelét, és a magyar állammal
kötött szerződéseik újratárgyalása révén megszüntessék a honi
vállalkozásokkal szemben élvezett kiváltságait, szabad versenyt korlátozó
előnyeit.

,,Az általunk meghirdetett társadalompolitika célja, hogy a hazánkban
megtermelt érték az országban maradjon, és az eddiginél lényegesen nagyobb
mértékben szolgálja a magyar gazdaság fejlődését" - szerepel a 33 civil
szervezet és öt szakszervezet részvételével tartott tanácskozás céljai
között.

A szakszervezetek és a civilek stratégiája elutasítja az olcsó munkaerőre
támaszkodó gazdasági prosperitás tézisét, és azt hirdeti, hogy emelni kell a
munkabéreket, hiszen a bérjövedelmek 60 százaléka létminimum közeli és nem
biztosítja még a folyamatos életvitelhez szükséges igen szerény szükségletek
kielégítését sem. Legelső lépésként a bérelvonás lényeges csökkentését
tartják szükségesnek, egyidejűleg meg akarják szüntetni a tőkejövedelmek
adómentességét. A közteherviselésben érvényre akarják juttatni az
egyetemesség és a progresszivitás gyakorlatát, a jövedelem- és vagyonarányos
adózást.

Stratégiai célunk új egyensúly megteremtése tőkeérdek és társadalmi érdek
között, az utóbbi javára - áll a tanácskozás közösen elfogadott
konklúzióiban - , mely hozzáfűzi: a megtermelt értéknek a szükségletek
arányában kell megoszlania a termelőeszköz tulajdonosa és a társadalom
között.

A Magyar Szociális Fórum kezdeményezésére létrejött tanácskozáson
leszögezték: azt akarják, hogy az országot olyan demokratikus szellemű és
érzésű, tiszta kezű személyek irányítsák, akik erkölcsi kötelességüknek
tekintik a társadalmi haladás és a nemzeti felemelkedés előmozdítását. Új
társadalompolitikájuk nélkülözhetetlennek tartja az ehhez szükséges korrekt
tájékoztatást.

A civilek és a szakszervezetek világnézeti, vallási, pártpolitikai és
kulturális hovatartozásától mentes széles társadalmi összefogásával tartják
megvalósíthatónak rendszerkorrekciós politikai céljaikat. Stratégiájuk
szerves részének nevezik a demokratikus intézményi rendszer korrekcióját,
nevezetesen a képviseleti demokrácia ötvözését a részvételi demokráciával, a
közvetlen társadalmi kontroll biztosításáért a közügyek felett. Úgy
döntöttek, hogy a következő hónapokban kiszélesítik azoknak a civil
szervezeteknek és szakszervezeteknek az összefogását, amelyek a
rendszerkorrekciós stratégiára konkrét társadalompolitikát akarnak
építeni.+++

Sajtókontakt: 06-30-5927371 (MSZF-SZK)
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Bátor alkudozás?
  2008-06-23 05:40:19, hétfő
 
  Bogár László: Rendszerkorrekciós Nemzet-stratégia.





A magyar társadalom egy évtizedek óta elmélyülőben lévő válság kritikus pontjához érkezett. Ha nem sikerül rövid időn belül széles-körű társadalmi egyetértésre és összefogásra épülő nemzet-stratégiát létrehozni, a magyar társadalom általános újra-termelési folyamatai végzetes lepusztulási lejtőre kerülhetnek.



Igen nagy jelentősége van tehát annak, hogy minél hamarabb átfogó ,,diagnózis" és megoldási ,,terápia" szülessen. Az orvosi analógia azért is helyén való, mert a magyar társadalom valóban ,,beteg", a szó közvetlen és átvitt értelmében is. A magyar népesség testi-lelki egészsége a legrosszabb Európában, és számos alapvető életfunkcióit tekintve társadalmunk ön-pusztító patologikus magatartás-mintákat követ. Az illúziók eloszlatása érdekében azonban fontos leszögezni, hogy helyzetünknek nincs olyan megoldása, amely gyors, egyszerű és ,,olcsó". Legalább egy évtizeden át volna szükség egy igen nehéz, kockázatos és sok áldozattal járó stratégiát megvalósítani annak érdekében, hogy reális esély nyíljék a válságból való kiút megtalálására. Ezért az most nem látszik célszerűnek, hogy operatív kormányzati intézkedések szintjének megfelelő követelményeket fogalmazzunk meg, hiszen ennek még számos előfeltétele egyáltalán nincs meg.

A fő probléma ugyanis éppen az, hogy a gyakorlati intézkedéseket egy átfogó, belső összhangot mutató, a többség bizalmát és aktív közreműködésének esélyét ígérő stratégiára kellene építeni. Amíg ez nem jön létre, addig nemcsak, hogy nincs értelme pl. az adórendszer, a család-támogatás, egészségügyi, oktatási, vagy foglakoztatási rendszer operatív kérdéseit részletesen kidolgozni, de minden ilyen törekvés inkább csak az egyébként is meglévő zavart fokozná, mert jó szándékúan, de egymással össze nem egyeztethető követelményeket igyekezne megfogalmazni. Úgy véljük tehát, hogy a jelenlegi fázisban sokkal inkább az olyan stratégiai jellegű célokat és eszközöket kell megfogalmazni, amelyek egyben a törekvéseink fő érték-irányultságát fejezik ki. A gyakorlatias részletek kidolgozására tehát csak az után kerülne sor, miután az alapvető érdek és érték-összeütközések után kiderült, hogy az adott külső és belső újratermelési és uralmi korlátok milyen rendszer-korrekciós teret nyitnak meg számunkra.



Az új nemzet-stratégia alapját ugyanis a húsz éve fennálló rendszer alapvető változtatása, korrekciója jelenti. A ,,rendszer-váltás" rendszere nemcsak arra volt képtelen, hogy a magyar társadalom többsége számára egyre javuló életkörülményeket teremtsen, de még arra is, hogy legalább a múlt rendszerben elért életszínvonalat és szociális biztonságot fenntartsa. Jól jelzi ezt, hogy a keresők ,,alsó" kétharmadának reálbérei a 40 évvel ezelőtti szintre süllyedtek vissza, és az alapvető életkilátások bizonytalanabbak, mint az elmúlt harminc évben bármikor. És ez csak a társadalmi újratermelés közvetlen anyagi szintje.

A népesedési és általános egészség-viszonyok állapota ugyanis még az anyagi viszonyoknál is drámaibb képet mutat. Már most is közel 50%-kal többen halnak meg évente, mint amennyin születnek, és, ha a trendek folytatódnak, tíz éven belül kétszer annyian fognak. És végül harmadik, legmélyebb létszinten a népesség lelki, erkölcsi és szellemi folyamatai túlzás nélkül végzetes állapotba kerültek. Az elemi szintű együttérzés, szolidaritás, becsületes normakövetés, együttműködési készség társadalmi kohézió szempontjából döntő fontosságú ,,készletei" rohamos gyorsasággal fogyatkoznak, és szinte naponta lehetünk tanúi az egyre vészjóslóbb következményeknek.

Mindezt súlyosbítja, hogy a közbeszéd tele van alkalmatlanabbnál alkalmatlanabb ,,fél-igazságokkal", hamis sőt hazug, de nagy erővel hirdetett és így hatékonyan félre-tájékoztató értelmezési keretekkel és fogalom-készletekkel.

Ennek a következménye, hogy éppen a lényeg válik elbeszélhetetlenné, melynek nyomán fokozódik a tehetetlen düh és indulat.







Az a lényeg tudni illik, amely szerint a lepusztulási válságunk oka nem az, hogy a magyar állam és annak polgárai rendszeresen többet fogyasztanak, mint amekkora a teljesítményük. Hanem az, hogy az országot uraló multinacionális tőke-struktúrák lényegesen kevesebb bért és adót fizetnek a Magyarország nevű ,,lokalitásnak", mint amennyi értéket ,,elfogyasztanak" azzal, hogy használják az érték-tereinket. Vagyis, hogy az a struktúra, amelytől a rendszerváltás valamennyi kormánya a felemelkedésünket várta és remélte, itt létével az egyre nagyobb deficitet termeli újra az ország számára, ám a hamis magyarázó ideológiákkal ezt az ország kudarcaként képes beállítani, és a kilábalást a számára való még nagyobb kivonható profit-tömeg előállításában láttatja. A külföldi tulajdonú vállalatok profitja évi 22 milliárd dollár, míg az általuk fizetette adó és bér mindössze 6 és 4 milliárd dollárt tesz ki, vagyis ,,ideiglenesen hazánk területén való tartózkodásuk" évente kb. 5-7 milliárd dollár nettó veszteséget jelent Magyarország számára. Amíg ezen a számunkra végzetesen deficites jövedelem-szivattyún nem változtatunk, addig bármilyen kitűnő eljárásokat is találunk ki a hazai jövedelem-folyamok alakítgatására, a lepusztulásunkat aligha tudjuk megállítani. Ráadásul folyamatosan növeli az elszívást a másik jövedelem-szivattyú is, amely az ennek nyomán növekvő államadósság kamata, ez szintén 5-7 milliárd dollárra tehető évente.



És végül a legkényesebb probléma, hogy a parlamenti pártok mindegyike tabunak tekinti ezt a kérdést, és inkább hamis módon egymásban vélik felfedezni a válság okát, hozzá nem értéssel, erkölcstelenséggel és/vagy korruptsággal vádolván egymást. Ám ez csak a diskurzus-tér további torzulását, illetve a széleskörű társadalmi összefogás lehetőségének szétroncsolását eredményezi, hiszen, ahogy Bibó fogalmazott ,,hamis kérdésekre keresnek álságos válaszokat", mert a valós kérdések fel sem tehetők, következéskép meg sem válaszolhatók.



Mindebből világosan adódnak a felelősen gondolkodó társadalmi csoportok feladatai. Az első és legfontosabb az itt vázolt lényeg széleskörű nyilvánosságban való elbeszélhetőségének a megteremtése. Mindez csak a nyilvánosság szerkezetének radikális megváltoztatásával, új társadalom-kommunikációs terek létrehozásával lehetséges. A második egy olyan átfogó nemzeti vagyon-leltár elkészítésének a kikényszerítése, amely azt tisztázhatná, hogy milyen vagyon-vesztést szenvedett el a magyar társadalom, és egyáltalán mi az, amire egy új nemzet-stratégiát építhetünk.

Ráadásul itt nem csak az anyagi vagyonokról kellene pontos számadás, hanem a természeti és emberi tőkék készleteiről is, hiszen ezek az előttünk álló évtizedek során mindenütt a világon rohamos gyorsasággal fognak felértékelődni.

Ha van a helyzethez illő ,,nyelv", és átfogó pontos kép a felemelkedést lehetővé tevő vagyonunkról, akkor erre építve lehet olyan évtizedes ívű nemzet-stratégiát elkészíteni, amelynek alapja csakis a társadalmi-gazdasági viszonyainkat uraló multinacionális tőke-struktúrákkal való új alku lehet. Ki kell kényszerítenünk minden kedvezmény és juttatás megszüntetését, sőt az adó és járulék-rendszer olyan átalakítását, amely a következő évtized során e tőke-struktúrákra lényegesen nagyobb terheket ró. Teljesen alaptalan blöff az a fenyegetés, hogy ebben az esetben ,,itt hagynak" bennünket, mert miért hagynának itt, ha egyszer minden kockázat nélkül vonhatnak ki jelentős profitot, másrészt versenytársaik a kedvezőtlenebb feltételek mellett is azonnal benyomulnak a helyükre, az általuk ,,üresen hagyott" piacokra. Ez már csak azért is így van, mert a multik profitjának zömét a banki, pénzügyi, biztosítási, informatikai, telekommunikációs, média és kereskedelmi szolgáltatások teszik ki.



Mindehhez azonban következetes, felelős stratégiai gondolkodásra épülő kormányzati cselekvésre van szükség. Törekvéseink lényegét tehát az előttünk álló hetek, hónapok során olyan társadalmi légkör megteremtése kell, hogy képezze, amely elősegítheti a fordulat lejátszódását, és a társadalmi, gazdasági, politikai eliteknek az önfeladó kollaboráció felől a bátor alkudozásra épülő nemzeti érdekvédelem felé való terelését. A megerősödő civil-szférának az ebbe az irányba mutató folyamatok minél szélesebb körű társadalmi összefogásra épülő rendszerét kell kiteljesítenie.



Polgár Info





A konferencia hanganyaga meghallgatható a Polgár Info Rádióban

 
 
1 komment , kategória:  Általános  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 6 
2008.05 2008. Június 2008.07
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
30 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 151 db bejegyzés
e év: 2154 db bejegyzés
Összes: 7563 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 214
  • e Hét: 659
  • e Hónap: 4456
  • e Év: 104404
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2019 TVN.HU Kft.