Az igazán nagy dolgok az apró rezdülésekben érhetők tetten. Mennyivel szegényebb a tenger végtelen felszíne, ha nem fodrozzák hullámok, mennyivel egyhangúbb a kék ég, ha nem csipkézik apró felhők, és milyen halott az erdő is, ha a fák ágain nem fészkelnek madarak, a fűben nem nyüzsögnek parányi bogarak. Ilyen a lélek is: ha nem figyelünk az alig észrevehető, apró örömökre, az élet szépségének legjavát veszthetjük el.
VANNAK NAGY DOLGOK, AMELYEKÉRT FELÁLDOZNÁM AZ ÉLET SZÉPSÉGÉNEK LEGJAVÁT!
A Menón-paradoxon, amelyre Platón mutatott rá, a következő: "ha tudjuk egy probléma megoldását, akkor nincs probléma, ha viszont nem tudjuk a megoldást, akkor nem tudjuk, hogy mit keresünk és nem is várhatjuk el, hogy találjunk valamit."(Polányi 1992b:69.) Polányi több helyen is kísérletet tesz a Menón-paradoxon feloldására
paradoxon
Olyan helyzet, amelyben egy nyilvánvalóan ésszerű feltételezés ésszerűtlen következtetéshez vezet. Úgy tűnhet, hogy ha egy bizonyos állítás igaz, akkor abból az következik, hogy hamis; illetve, ha hamis, akkor igaz. Erre példa a Grelling-paradoxon, a a hazug paradoxona és a Russell-paradoxon. Lásd még Zénón, Simpson-paradoxon.
- Abilene-paradoxon: Az emberek gyakran a céljukkal ellentétesen cselekednek, egyre távolabb kerülve attól, amit megpróbálnak elérni.
- vezérlés-paradoxon: Az ember sohasem lehet mentes minden vezérléstől, mert ha az, akkor önmagát vezérli.
"Kicsi korom óta vonzanak az állatok, mindenféle kisállat megfordult nálunk, kutya, macska, tengerimalac, fehér patkány, ékszerteknős, papagáj és aranyhal egyaránt.
6 éves koromban költözött a családhoz az első kutyánk, egy pincsi keverék kan kutyus, Szorbonka"
BÍRÓ LAJOS
(1929-1993)
"Bíró Lajos professzor (az ottani névhasználat szerint Lajos Bíró Bagóczky) világhírű tudós volt, de sohasem felejtette el, hogy egy hányatott történelmű kis nemzet fia, és ez számára külön felelősség az idegen világban. Ezt az elvárást magas fokon teljesítette, neve őslénytani kutatási eredményeiben fennmarad. Concepcioni lakása, könyvtára és tágas szép tanszéki szobája egy kis Magyarország volt, tanúságot téve lankadatlan magyarságtudatáról."
"Biró Lajos (Tasnád, 1856. aug. 29. - Bp., 1931. szept. 2.): rovartani kutató (entomológus), néprajzi gyűjtő. Szegény asztalosmester fia. Debrecenben és Bp.-en folytatott teológiai tanulmányait abbahagyta, nevelő lett Sátoraljaújhelyen. 1880-tól 1886-ig a Rovartani Állomás ideiglenes filokszéra-biztosa. Főként az apró, hártyás szárnyú rovarokkal foglalkozott. 1886 után tanár Rákospalotán, Kecskeméten, majd alkalmi állásokat vállalva visszaköltözött Pestre. 1883-ban beiratkozott az egy.-re. Szűkös anyagi eszközeit gyűjtőutakra fordította, s az Állattárba került 60 ezer példányból álló gyűjteménye vételárán 1895-ben természettudományi gyűjtőútra indult Német- Új-Guineába, ahol kisebb megszakításokkal hét évet töltött. Munkájáról beszámoló levelei a Természettudományi Közlönyben jelentek meg (1896-1900). Közben néprajzi gyűjtéseket is folytatott. Az MNM-be került gyűjteményének feldolgozásában számos európai o. zoológusai részt vettek. A hatezer darabból álló néprajzi gyűjtemény a pápua népélet széles keresztmetszetét nyújtja: Hazatérve mellőzötten, 1903-tól haláláig tb. őrként dolgozott az MNM Állattárában, csak a Tanácsköztársaság alatt volt kinevezett tisztviselő. Rövidebb zoológiai gyűjtőútjai közül a görögo -i (1906) és bulgáriai (1928) jelentősebb. Az Országos Néprajzi Múzeum 1951-ben B. L. Emlékkiállítást rendezett. M. Hét év Új-Guineában (Bp., 1923); Új-Gunieai utazás emlékei (Bp., 1932). - Irod. B. L. német-új-guineai (berlinhafeni) néprajzi gyűjtésének leíró jegyzéke (Bp., 1899); B. L. német-új-guineai (Astrolabe öböl) néprajzi gyűjtéseinek leíró jegyzéke (I-III, Bp., 1899-1901. Az MNM néprajzi gyűjteményei, 1-3); Asztalos Sándor: B. L. a nagy magyar utazó (Bp., 1953); Opuscula ethnologica memoriae Ludovici Biró sacra. Red. T. Bodrogi et L. Boglár (Bp., 1959); Bodrogi Tibor: Die Kunst Ozeaniens (Bp., 1960). - Szi. Petur László: Egyszemélyes expedíció (regényes életrajz, Bp., 1963):
"
"A tudományok tulajdonképpeni mozgása saját alapfogalmaik többé-kevésbé radikális és tudatos revíziója. Egy tudomány szinvonalát az határozza meg, hogy mennyire képes saját alapfogalmait válságba hozni."
Offline
