Belépés
yaskane.blog.xfree.hu
EZ AZ ÉV AZ ÉN ÉVEM. AMIRE VÁGYOM, AZT ELÉREM. SIKERES ÉS BOLDOG VAGYOK. A CSODÁK ÚTJÁN HALADOK. yaskane :)
2008.10.16
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/5 oldal   Bejegyzések száma: 45 
Halotti beszéd
  2008-10-31 23:59:36, péntek
 
  Kosztolányi Dezső: Halotti beszéd

Látjátok feleim, egyszerre meghalt
és itt hagyott minket magunkra. Megcsalt.
Ismertük őt. Nem volt nagy és kiváló,
csak szív, a mi szivünkhöz közel álló.
De nincs már.
Akár a föld.
Jaj, összedőlt
a kincstár.

Okuljatok mindannyian e példán.
Ilyen az ember. Egyedüli példány.
Nem élt belőle több és most sem él,
s mint fán se nő egyforma két levél,
a nagy időn se lesz hozzá hasonló.

Nézzétek e főt, ez összeomló,
kedves szemet. Nézzétek, itt e kéz,
mely a kimondhatatlan ködbe vész
kővé meredve,
mint egy ereklye,
s rá ékírással van karcolva ritka,
egyetlen életének ősi titka.

Akárki is volt ő, de fény, de hő volt.
Mindenki tudta és hirdette: ő volt.
Ahogy szerette ezt vagy azt az ételt,
s szólt, ajka melyet mostan lepecsételt
a csönd, s ahogy zengett fülünkbe hangja,
mint vízbe süllyedt templomok harangja
a mélybe lenn, s ahogy azt mondta nemrég:
,,Édes fiacskám, egy kis sajtot ennék",
vagy bort ivott és boldogan meredt a
kezében égő, olcsó cigaretta
füstjére, és futott, telefonált,
és szőtte álmát, mint színes fonált:
a homlokán feltündökölt a jegy,
hogy milliók közt az egyetlenegy.

Keresheted őt, nem leled, hiába,
se itt, se Fokföldön, se Ázsiába,
a múltba sem és a gazdag jövőben
akárki megszülethet már, csak ő nem.
Többé soha
nem gyúl ki halvány-furcsa mosolya.
Szegény a forgandó tündér szerencse,
hogy e csodát újólag megteremtse.

Édes barátaim, olyan ez éppen,
mint az az ember ottan a mesében.
Az élet egyszer csak őrája gondolt,
mi meg mesélni kezdtünk róla: ,,Hol volt...",
majd rázuhant a mázsás, szörnyü mennybolt,
s mi ezt meséljük róla sírva: ,,Nem volt..."
Úgy fekszik ő, ki küzdve tört a jobbra,
mint önmagának dermedt-néma szobra.
Nem kelti föl se könny, se szó, se vegyszer.
Hol volt, hol nem volt a világon egyszer.



 
 
0 komment , kategória:  Irodalom - VERSEK  
Halloween
  2008-10-31 23:49:03, péntek
 
  Halottak napjának kereszténység előtti története:

Halloween az egyik legrégibb ünnep, eredete évszázadokra vezethető vissza. Mai formája az évszázadok során több kultúra: a római Pomona-nap, a kelta Samhain fesztivál és a keresztény mindenszentek napja hagyományainak keveredésével alakult ki.
Évszázadokkal ezelőtt a mai Nagy-Britannia és észak-Franciaország területén éltek a kelták. A kelták a természetet magasztalták, és sok istent imádtak, de a napisten volt a legfontosabb, aki a munkát és pihenést jelképezte, tette gyönyörűvé a földet és növesztette a termést.
A kelta újévet november 1-én ünnepelték egy nagy fesztivállal, mely a nap-szezon végét, a sötétség és hideg kezdetét jelezte. A kelta hagyomány szerint a napisten Samhain, a halál és sötétség istenének fogságába került ilyenkor.
Az újév előestéjén, október 31-én, a hiedelem úgy tartotta, Samhain összehívta a halottakat. A halottak különböző formában jelentek meg; a rossz lelkek, állatok figuráit öltötték fel, főként macskáét.
Október 31-én, miután a termést betakarították és a hosszú, hideg télre elraktározták, megkezdődött az ünnepség. A kelta papok a hegytetőn, a szent tölgyfák alatt gyülekeztek, új tüzeket gyújtottak, termény- és állatáldozatokat mutattak be, és tűz körüli táncuk jelezte a nap-szezon végét és a sötétség kezdetét. Amikor eljött a reggel, a papok minden családnak parazsat adtak, hogy új tüzeket gyújthassanak. Ezek a tüzek tartják melegen az otthonokat és űzik ki a gonosz szellemeket.
November elsején az emberek állatbőrökből és állatfejekből készült kosztümökbe öltöztek, és a napisten, Samhain tiszteletére 3 napos fesztivált tartottak. Ez a fesztivál volt az első Halloween.
Az I. században a rómaiak elfoglalták Angliát. Sok hagyományt hoztak magukkal, melyek egyike a Pomona-nap volt, ami a gyümölcsök és kertek istennőjének ünnepe, és november 1 körül tartották. A következő évszázadok folyamán a kelta Samhai fesztivál és a római Pomona-nap hagyományainak keveredésével jött létre az első őszi ünnep






 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Mindenszentek, halottak napja
  2008-10-31 23:37:43, péntek
 
  Az ünneplés és a gyász napjai ezek, amikor a néma könnyektől a hangos zokogásig utat törhet magának az emlékezés, a fájdalom. A novemberi hideg csendben mintha csak megelevenednének Ady Endre fájóan szép sorai:

Ó hányszor kell a sírra néznünk,
Hogy vigasztaljuk önmagunk,
Dobjuk el a tettető álcát:
Ma ünnep van, ma sírhatunk.
/Ady: Halottak napján /



Mire besötétedik,a temető számtalan gyertya és mécses fényáradatában úszik. Meghatottság és tisztelet hatja át ilyenkor a lelkeket.



Kőrösfői-Kriesch Aladár: Halottak napja (1910) Magyar Nemzeti Galéria

Bertók László:Halottak napja

Halottak napja: visszapillantó tükör,
vizsgája szemnek, emberségnek,
akiket te mutatsz,
azok már nem előznek.
Sebességük fűszálak élein,
porszemeken cikázik,
arcuk
csontok roncsaiban ázik.
Mértanuk pontjai között
a közúti szabályok
érvénytelenek,
életünkre igazolások.
Meghívás nélkül jelen vannak
kanyarokban, mozdulatokban,
tekintetük, mint jelzőlámpa
bennünk villan.
Tükörbe nézünk, megalázkodunk,
mindnyájan fehér bárányok vagyunk,
virágot hintünk az útra,
fejünkre hamut,
miközben őket ünnepeljük,
azaz magunkat ünnepeljük,
hisz nincsen visszaút.
Krizantémok a temetői buszon,
fejem körül virágok,
glória, mennyei kalap,
harmattal áldott.
Fehér lobogókkal a város
kiözönlik a kapukon,
mindenki megadta magát,
nem villog szurony.
Csak az évek, a nyavalyák
szűkülő sorfala vigyáz,
dércsípte árnyékuk felett
siránkoznak a fák,
megállók vasa, csonka keresztek
tükörképe szalad.
Arcom mögött a Tejút mozdulását,
köszöntöm halottaimat:
Nagyanyámat, Katona Juliannát,
s a másikat, Farkas Katalint.
Friss fakereszt ablaka mögül
nagybátyám még némán visszaint.
Aztán újra a sejtek szava.
Ülök a buszban, térdemen fiam.
Körben a téboly tűzkarikái.
Halottak napja van.


 
 
0 komment , kategória:  SZERETet - HIT - VALLÁS  
Mindenszentek előtt...
  2008-10-31 20:30:35, péntek
 
  Mindenszentek és halottak napja
Az egymás utáni napokon ünnepelt mindenszentek és halottak napja közül egyértelműen az utóbbi dominál, annak ellenére, hogy a megemlékezés később alakult ki.
november 1. és november 2.

Minden vértanú ünnepe
A minden vértanú ünnepe volt az első keresztény jeles nap, amely a halottaknak állított emléket. A Keletrómai Birodalomból a 4. századból maradt fenn írásos emlék, amely arról számol be, hogy a keresztényüldözések áldozataiért imádkoztak. Kezdetben nem alakult ki egységes időpont, három alkalommal, május 13-án, a húsvéti ünnepkörhöz kapcsolódóan és pünkösd után ünnepelték meg a vértanúkat Keleten.
A Róma vezetésével kibontakozó nyugati egyház a 6. században vette át az ünnepet. Ebben IV. Bonifác pápának volt kiemelkedő szerepe, aki a katakombákban nyugvó őskeresztényeket hatalmas pompával újratemettette. Az eseményre 690. május 13-án került sor, ezt követően pedig minden évben felidézték az első keresztények emlékét. A korabeli szertartásnak volt egy érdekes eseménye: a Vértanú Mária templom kupolájáról rózsaszirmok hullottak a mártírokért imádkozó hívekre. Ez a hagyomány a középkorban átkerült augusztusra, a rózsák ünnepére.
A minden vértanú ünnepe egészen a középkorig élt, jelentőségét azonban visszaszorította a mindenszentek később kialakult hagyománya.

Mindenszentek
III. Gergely pápa a 8. században indította útjára mindenszentek ünnepét. A pápa kiállt azért, hogy a vértanúk mellett a kereszténység elismerése után szentté avatottakról is emlékezzenek meg, ezért 732-ben a Szent Péter-bazilika egyik mellékkápolnáját mindenszenteknek, vagyis az egyház szentjeinek ajánlotta. A történtekből kiolvasható, hogy a mindenszentek nem a vértanúk ünnepének új értelmezése, hanem attól teljesen független kezdeményezés.
Nem ismert, hogy a felszentelés az év melyik napján történt, a 8. századtól azonban november elsejét említik, mint az ünnep dátumát. Az sem ismert, hogy miért pont november elsejére esett a választás, talán valamelyik pogány rítus átvétele állhat a háttérben (kelta újév vagy hispán-gall ünnep).
Mindenszentek, akárcsak a minden vértanú ünnepe idővel vesztített jelentőségéből, a három ünnep közül a halottak napja épült be egyedül a világi ünnepek közé.

Halottak napja
A népi kultúrában a mindenszentekhez szinte egyetlen szokás sem kötődik, ezzel szemben a halottak napja igen színes hagyományokkal rendelkezik. A mindenszentekkel ellentétben az ünnep nemcsak a katolikusoké, hanem a reformáció több vallása is elfogadja: míg az evangélikusok és az unitáriusok hivatalosan is elismerik, addig a reformátusok csak szokásjog alapján, a templomon kívül emlékeznek meg az eseményről.
A halottak napja szintén önálló ünnep, a másik két szokástól függetlenül alakult ki: Szent Odilo clunyi apát 998-ban rendelte el, hogy a halottakról zsolozsmákkal és szentmiseáldoztatokkal emlékezzenek meg. A szokás Nyugat-Európában a 12-13. században mindenhol elterjedt, így Magyarországon is. A szokás ismertsége napjainkban is töretlen, azon kevés hagyomány közé tartozik, amely életben tudott maradni a 21. század elején is.

November másodika és pünkösd utáni első vasárnap a nyugati és a keleti egyházakban a halottak napja hagyományos időpontja.

Evangélikus (lutheránus, ágostai hitvallású) ünnep:
Luther Mártont 1517. október 31-én a wittenbergi vártemplom kapujára függesztette ki az egyház megreformálásáról szóló írását. A reformáció eredményeként megalakult egyház elfogadja a szentek létezését, ám a Bibliára hivatkozva elutasítja, hogy hozzájuk imádkozzanak a hívek, vagy segítséget kérjenek tőlük. Ebből kifolyólag a mindenszentek ünnepét, akárcsak a halottak napját megtartják, ugyanabban az időpontban, mint a római katolikusok, bár nem tartozik a fő ünnepek közé. (Európában eltérések lehetnek a különböző lutheránus egyházak felfogásában az ünnepekkel kapcsolatban.)

Református (kálvinista) ünnep:
A református vallás a 16. században elindult vallásreform egyik ága, megalapítása Kálvin János nevéhez kötődik. A reformátusok elvetik a szentek tiszteletét, így a mindenszentekről sem emlékeznek meg. Kálvin a halottkultuszt helytelenítette, még a sírok megjelölését is elvetette, ezért a halottak napja sem egyházi ünnep. Az erős római katolikus hatás miatt Magyarországon a reformátusok is kilátogatnak a temetőkbe és megemlékeznek az elhunyt szeretteikről.

Görög katolikus ünnep:
A görög katolikusok az ortodox egyházból kivált és a római katolikusokhoz csatlakozott felekezet. A pápa fennhatóságát elfogadják, viszont liturgiájuk és teológiájuk az ortodox egyházhoz áll közelebb. Mindenszentek ünnepét pünkösd utáni vasárnapon tartják, erre utal minden szentek vasárnapja elnevezése is. A halottak napja a húsvéti ünnepkörhöz kötődik: húshagyó szombaton, nagyböjt idején három alkalommal, valamint pünkösd előtt is megemlékeznek halottaikról, vagyis összesen öt különböző időpontban. Fontos kiemelni, hogy a mindenszentek és a halottak napja görög katolikus hagyománya visszaszorul Magyarországon, lényegében átvették a római katolikus szokásokat.

Ortodox (görögkeleti) ünnep:
A nyugati és a keleti egyház között 1054-ben következett be a végleges szakítás, a liturgiában és a teológiában légyeges különbségek alakultak ki. Az ortodox egyházaknak nincs a pápához hasonló, egyetemesen elfogadott vezetője, a nemzeteknek általában saját egyházfőjük van. A mindenszentek pünkösd utáni első vasárnapra esik (minden szentek vasárnapja), a halottakról pedig többször is megemlékeznek. A legfontosabb ezek közül a nagyböjtöt előtt tartott húshagyó szombat (halottak szombatja), amikor ételt szentelnek a templomban, kiviszik a sírhoz, és ott elfogyasztják.

Anglikán ünnep:
VIII. Henrik király a 16. században szakított Vatikánnal, ezzel megalapította az anglikán egyházat, amelynek a vezetője mindig az aktuális angol uralkodó. A szentek tiszteletét nem vetik el, bár a két egyház szentjei nem egyeznek meg teljesen. A halottak napját viszont nem tartják meg, bár a vallás bizonyos irányzatai - amelyek nyitottak a katolicizmus irányába - újra visszaemelték a megemlékezéseket. A szigetországban halottak napján nem szokás kilátogatni a temetőkbe, helyette a kelta gyökerekkel rendelkező, október 31-én tartott Halloween, és a november 5-re eső Guy Fawkes (örömtűz éjszakája) a meghatározó.

Kajtár Edvárd atya, a pécsi szeminárium spirituálisának elmélkedése:
Mindenszentek ünnepén azokra a szentéletű keresztényekre emlékezünk, akiknek a liturgikus év során nincs saját emlék- vagy ünnepnapjuk, mégis a névtelenségük és az ismeretlenségük ellenére példaképek számunkra Krisztus Urunk követésében, és imádságaikkal óvnak és közbejárnak értünk az Úrnál. A Szentírásban nagyon hangsúlyos, hogy Isten az egyedül szent, de ez az ő szentsége mindenekelőtt nem elkülönülés a nem szent embertől, hanem cél, amely elérhető, és aki az ő választottai közé tartozik, azok számára ez, a szentté válás kell az élet egyetlen céljává, értelmévé válnia: ,,Szentek legyetek, amint én az Úr, a ti Istenetek szent vagyok." (Lev 19, 2). Jézus, aki az ,,Isten szentje" az evangéliuma által ezt a szentséget sajátos fényben éli elénk, és minden embert - vagyis nemcsak a választott nép fiait - erre a szentségre hív meg, név szerint és személyesen.
Megkeresztelt testvérem, te már szent vagy, és a boldogságodat, melyre öntudatlanul is vágyódsz, ebben a szentségben, ennek a keresztségtől fogva benned lévő szentség-csírának a kibontakoztatásában keresd. ,,Legyetek olyanok, mint a ti mennyei Atyátok" - buzdít Jézus, vagyis, ,,keltsük fel napunkat jókra és gonoszokra egyaránt", hittel átitatott emberségünk értékeit nyújtsuk azoknak is, akik nem szeretnek, akik ellenségesek velünk. A szeretet tesz szentté, de nem az önző, gyönyört és kényelmet kereső ,,önszeretet", hanem az, ahogyan Jézus szeretett: ,,úgy szeressétek egymást, ahogyan én szerettelek titeket" (Jn 13, 34). Sokszor panaszkodunk, hogy bár ,,nagy bűneink" nincsenek, mégis keserű, élettelen az életünk. Mindenszentek ünnepe először, a koraközépkorban azoknak a vértanúknak állított emléket, akiket tömegesen, nyilvántartás nélkül gyilkoltak le a hitükért. Semeddig sem tartott volna megtagadniuk a politikai rendőrség előtt a keresztény mivoltot, és akkor megúszták volna a halált, de ők mégsem ezt tették. Istennek hála, azok az idők elmúltak, mi mégis oly könnyen megalkuszunk a hitünkre, a szentségünkre, merő gyávaságból, félelemből, vagyis mert nem vagyunk szabadok. A szentség szabadság, de nem ,,csak úgy", hanem szabadság ,,a jók és rosszak" egyforma szolgálatára, az igazságban való életre, mely kizár mindennemű mellébeszélést, csalást, hazugságot, és szabadság az örömben, a szelídségben megélt életre, mert ez békét ad, és Isten a ,,béke Istene", vagyis a béke szentségének ajándéka életünkben.






 
 
0 komment , kategória:  SZERETet - HIT - VALLÁS  
Szilvalekváros papucs - KRUMPLIS PAPUCS (vagy POGÁCSA)
  2008-10-30 22:17:55, csütörtök
 
  Anyu régebben sokszor sütött ilyen finomságokat

Lekváros papucs és krumplis pogácsa ugyanabból a tésztából

hozzávalók:
1 kg liszt (lehet úgy, hogy a fele grízes, fele sima, tehát "félfogós")
25 dkg Liga margarin
5 dkg élesztő
3 tojás sárgája
1-2 evőkanál porcukor
1 csapott ek. só
5-6 dl tejföl

a tetejére:
1 tojás a lekenéshez
a papucsokba kemény szilvalekvár
a pogácsákra köménymag vagy reszelt sajt

A tejfölt egy kevés cukorral meglangyosítjuk, belemorzsoljuk az élesztőt és felfuttatjuk.
A lisztbe keverjük a sót és a cukrot, majd elmorzsoljuk a vajjal, hozzáadjuk a tojások sárgáját, végül a tejfölben felfutott élesztővel sima tésztát dolgozzuk.
Fél órát pihentetjük letakarva.
Lisztezett gyúródeszkán ketté vesszük a tésztát. Az egyik felét másfél-két ujjnyi vastagságúra kinyújtjuk, pogácsaszaggatóval kiszaggatjuk és sütőpapírral bélelt tepsibe rakjuk
Még egy negyed órát kelni hagyjuk langyos helyen. Aztán a tetejét lekenjük felvert tojással, megszórjuk köménymaggal vagy reszelt sajttal és előmelegített sütőben, 180 fokon kb. 20 perc alatt megsütjük. Nem kell túl sütni, ne száradjon ki.

A lekváros papucsokhoz kisujjnyi vastagra nyújtjuk a tészta másik felét, féltenyérnyi négyzetekre vágjuk, mindegyik közepére rakunk egy teáskanálnyi lekvárt. A két átlós sarkát összefogjuk és jól összenyomjuk. Langyos helyen kelni hagyjuk kb negyed órát, majd lekenjük tojással és megsütjük.



van egy másik receptem is a lekváros papucshoz, élesztő helyett sütőpor van a tésztában:
Hozzávalók:
fél kg krumpli, fél vaj vagy 5dkg Liga margarin, kb 30 dkg grízes liszt (lehet felele-fele arányban grízes és sima), egy kis kanál cukor, 1 tasak sütőpor, 1 tojás, ízlés szerint só, 15 dkg szilvalekvár, liszt a gyúródeszka beszórásához.
Elkészítés:
A krumplit héjában megfőzzük megpucoljuk és hagyjuk kihűlni. Áttörjük krumplitörővel, hozzáadjuk a vajat, a sütőporral elkevert lisztet, ízlés szerint sót, pici cukrot, a felvert tojást és a tésztát jól összedolgozzuk. A gyúródeszkát jól belisztezzük (mert a tészta nagyon ragad) majd a tésztát kb fél cm vastagságúra kinyújtjuk, féltenyérnyi szögletes darabokra vágjuk (vagy pohárral kiszaggatjuk). Mindegyik tésztadarab közepére kiskanálnyi keményebb szilvalekvárt rakunk, két átlós csücskét összefogjuk/összenyomjuk (vagy félbehajtjuk és a széleit jól lenyomkodjuk). A papucsokat sütő papírral bélelt tepsibe rakjuk és 180 fokon 15-20 perc alatt szép aranysárgára sütjük. Sütés előtt lekenhetjük egy felvert tojással, de nem fontos. Még melegen megszórhatjuk porcukorral, de anélkül is finom.

 
 
0 komment , kategória:  RECEPTEK saját és netesgyűjtés  
Mindenik embernek...
  2008-10-30 20:32:41, csütörtök
 
  Annak idején ezt írtam Olivér fiam emlékkönyvének a kezdő oldalára, és a mai napig ez az elsődleges mottóm...

Babits Mihály : A második ének (részlet)

A királynő:
S nem dalod volt a nap, amitől kinyíltam?
Az ifjú király:
Megmondom a titkát édesem a dalnak:
Önmagát hallgatja, aki dalra hallgat.
Mindenik embernek a lelkében dal van
és a saját lelkét hallja minden dalban.
És akinek szép a lelkében az ének,
az hallja a mások énekét is szépnek.


A második ének története :
A négy felvonásos, verses mesedráma 1911-ben született. Különleges jelentőségű az akkor 28 éves Babits alkotói és emberi pályáján. Elhagyhatja végre Fogarast, ,,száműzetése" helyszínét és visszatér Szekszárdra. Eltűnik verseiből a ,,nagy hegyek nehéz árnya, a havasok idegen íze", A második ének ,,napfényes magyar tájon, a vad Balatonon játszódik" - írja Török Sophie.
Történetét kevesen ismerik - mégis mindenkinek ismerős. Kiindulópontja egy régi monda volt, címe: Rege a tihanyi visszhangról. E mondából használta fel Babits a visszhang keletkezésének epizódját, a ,,kecskekörmök" legendáját. A további motívumokat pedig - a szerencsét próbáló szegénylegényt, aki kiállva a nehéz próbát királylányt nyer hitvesül és fele királyságot; a kedélybeteg, nevetni képtelen királylányt, aki sorra küldi halálba az őt felvidítani próbáló kérőket; az öreg királyt, aki országa megmentését kéri lánya kezéért és fele királyságáért cserébe - a magyar népmesékből éppúgy ismerhetjük, mint az európai regékből.
A mese címének elsődleges jelentését maga a cselekmény világítja meg: a Pásztor első, varázslatos erejű dalával meggyógyítja a beteg Királylányt. Ám amikor jutalmul nyert országát több oldalról fenyegetik, kizárólag dalának gyógyító erejéért, szorongás fogja el: ,,Ifjunak az első dal könnyű dal és víg dal, de ki tudja, mi nem jön a másodikkal? (...) Jön a szégyen! A második ének jelképe azonban sokkal szélesebb érvényű, sokkal messzebbre mutat: ihlet és meddőség küzdelme testesül meg ebben a mesejátékban.
A megírás évében csak a mesedráma harmadik felvonása látott napvilágot a Nyugat egyik számában. Babits előszót is írt hozzá kifejezve reményét, hogy ,,talán valamelyik színházunk kísérletet tehet" a színrevitelre. Az ismételt kiadás elől már elhagyta e megjegyzését, talán mert színházaink 17 év elteltével sem tettek kísérletet" a mű színpadra állítására.
A teljes művet életében nem adták ki. Egy fekete táblás füzetben maradt fenn a letisztázott, nyomdakész kézirat, címlapján Babits mottójával: ,,Történik egy dalos lelkében, melyet az író Meseországnak nevez. Ebben a lélekben van egy nagy tó, melyet Balatonnak nevezünk; ennek a partján él egy szép királylány. Erről a tóról és erről a királylányról lesz szó a mesében."

Link
Babits Mihály
[költő, műfordító, elbeszélő, esszéíró, az MTA tagja]
(Szekszárd, 1883. nov. 26. - Bp., 1941. aug. 4.):
Babits Mihály a két világháború közötti magyar polgári irodalom egyik szellemi irányítója, a Nyugat első nemzedékének kiemelkedő képviselője. Szekszárdon született 1883-ban a egy királyi táblabíró fiaként. Középiskolai tanulményait a pécsi cisztercita gimnáziumban végezte, ahonnan érettségi után egyetemre jelentkezik és 1901-től 1905-ig a budapesti tudományegyetem bölcsészkarán tanult.
Egyetemi évei alatt Négyesy professzor stílusgyakorlatain kötött egész életre szóló barátságot többet között Juhász Gyulával, Kosztolányi Dezsővel és Oláh Gáborral. 19 éves korától kezdve folyamatosan jelennek meg versei és műfordításai különböző lapok és folyóiratok irodalmi mellékleteiben.
1905ben tanárnak áll és gyakorló tanárként a bajai cisztercita gimnáziumban tevékenykedik. 1906-ban szerezte meg a magyar-latinszakos tanári oklevelet. 1908-ig Szegeden, majd 1911-ig Fogarason tanított. Ebben az időszakban aratja első komolyabb irodalmi sikerei, többek között megjelenik a kor irodalmi életének, a nagyváradi Holnap antológiában is, ahol 1908-ban és 1909-ben közölte legreprezentatívabb verseit.
1908-ban az akkori induló Nyugat állandó munkatársa lesz, alig egy évvel később megjelenik első verseskötete, Levelek Irisz koszorújából címmel. 1911 és 1916 között Budapesten több gimnáziumban is tanárként tevékenykedik.
Az első világháború kitörése őt is a politika felé mozdítja: költészetében megszólal a harcos pacifista, az indulatos antimilitarista hangja. A békevágy klasszikus költeményeit írja a háború alatt. A nacionalizmus, a militarizmus felháborodik: Babits ellen fegyelmit indítanak, minek következtében a hatalom felfüggeszti tanári állásából, a háború után lelkesen fogadja 1918-ban a polgári forradalmat.
1919. májusától a budapesti egyetem bölcsészettudományi karán a világirodalom és modern magyar irodalom tanáraként helyezkedett el, de a Tanácsköztársaság bukása után megfosztották katedrájától, tanári nyugdíjától és egyéb megaláztatások érték.
1919 őszén közzétette Magyar költők ezerkilencszáztizenkilencben c. tanulmányát, minek révén a A l'art pour l'art esztétika fő hirdetőjévé vált, ez határozta meg írói, irodalomirányító magatartását. A hivatalos, akadémikus irodalomtól távolálló, humanista elveket valló Babits, bár bevallottan baloldali beálltottságú volt, szakított a politikával kizárólag az irodalomnak élt.
A huszas évek elején házasságát követő évtől kezdve változó társszerkesztőkkel együttműködve szerkesztette a Nyugatot, melyet 1939-től egyedül kellett folytasson. 1927-től a Baumgarten-alapítvány kurátora volt és a Nyugat szerkesztése mellett így óriási befolyásra tett szert a magyar irodalmi életben. 1930-tól a Kisfaludy Társaság tagjaának választották. Számos fiatal író, többek között Illyés Gyula, Gelléri Andor E., Szabó Lőrinc, Pap Károly stb. munkásságára volt, de József Attila tehetségét például csak élete végén ismerte el.
1938-ban súlyos gégeműtétet hajtottak végre rajta. Egyre súlyosabbá váló betegsége ellenére is folytatta a munkát. Közben a fasizmus és a II. világháború veszélyének fokozódása mindjobban kimozdította elszigeteltségéből, és egyre határozottabban, egyre élesebb hangon fordult szembe. Munkássága a magyar irodalom és próza történetének legjelentősebb állomásai közé tartozik. Versei mellett műfordítással is foglalkozott, ő fordította többek között magyarra Dante Isteni Színjátékát.. 1941 augusztus 4-én halt meg.

...és a saját lelkét hallja minden dalban...



 
 
0 komment , kategória:  Irodalom - Írók, költők  
(Volt egyszer egy...) Cifra Csárda
  2008-10-30 19:45:48, csütörtök
 
  Link  
 
0 komment , kategória:  NAGYKŐRÖS-ről  
Magyar vagyok
  2008-10-30 19:39:23, csütörtök
 
  Nézelődtem, olvasgattam, ezt találtam (és még sok mást is...)

Jagos István : Magyar vagyok

Magyar vagyok.
Annak teremtett az ég,
S lehet bármilyen szél,
Vagy diónyi jég,
Amely elver, mint a vetést,
S hozhat a sorsom
Örök szenvedést,
Mások által közönyt, megvetést,
Általad és általam:
Halhatatlan e nép.

Itt a többi Link
 
 
0 komment , kategória:  Irodalom - VERSEK  
Ahogy meg van írva, fiam! - "A magyarok asztala" című könyv
  2008-10-30 16:02:24, csütörtök
 
  - Úgy csináld, fiam, ahogy a nagykönyvben meg van írva - hallotta elégszer Benke Laci bácsi tanulókorában a szakácsszakma nagy öregjeitől. Na de hol az a nagykönyv?! - tette fel a kérdést jó néhány évtizeddel később is, mindhiába. Úgyhogy nemrégiben, 144 szerzőtársával együtt, megalkotta ő maga "A magyarok asztala" című óriáskötetet.
Ahogy egy nagy tányér fűszeres töltött káposzta képes sokkolni a gyomrot, úgy hat az emberre a nyolcszáz oldalas könyv a 99,5 kilós súlyával. Becsukva egy méter magas és hetven centiméter széles. Az egész egyetlen darab szürkemarha-bőrbe van kötve, amelynek színe a fehérből a feketébe megy át. A könyv címe és a magyar korona 1,32 kilogramm aranyból és féldrága kövekből kirakva ragyog. A három könyvjelzőbe színarany szálakkal szőtték a Szent Korona képét, a kétangyalos és a Kossuth-címert. Az előszót Göncz Árpád írta, benne pedig ezer év étkezési kultúrája a honfoglalástól napjainkig.
"... hogy téged a marcza-fánk emlékezete is kísért! - olvasom a könyvben Arany János egyik levelét, amelyben barátjával, Szilágyi Istvánnal osztja meg kedvelt étele készítésének tudományát. - Íme, itt a recipe: üss egy csuporba két tojást. Belé egy kevés sót, czukrot. Verd össze jól és önts hozzá egy meszej tejet; annyi lisztet, hogy palacsintatészta sűrűségű legyen. Akkor tégy zsírt tepsibe, egy ujjnyi vastagul, s ezt forrald fel. Mikor legjobban forr, a tésztát kanalanként rakd belé, egy-egy kiskanállal egy helyre és pirosra süsd meg. Punctum. Ez, fiam, oly egyszerű, hogy magad is megcsinálhatod, hirtelen étel, amikor hamar kell valamit csinálni."
Nincs még egy nemzet a világon, amely 15 szakácsolimpiai bajnoki címmel és 51 olimpiai aranyéremmel büszkélkedhet - mondja Laci bácsi; s akkor még nem szóltunk az ezüstökről és a bronzokról. Szerinte a magyar ember már csak azért sem elég büszke a gasztronómiájára, mert nem is igazán ismeri a kincseinket. A könyvben több mint négyszáz recept igyekszik megőrizni az utókornak a töltött kakastaréj, az eredeti Rákóczi-túrós avagy a csombék készítésének mikéntjét. Szó esik többek között a kisebbségek ételeiről, a nagy történelmi borvidékekről, a hungarikumokról, a kenyérről, a grillázsról, a cigányzenéről, valamint régi korok és napjaink híres séfjeiről, cukrászairól.
A szíved-lelked add bele, fiam, mert az ételeden rajta van a monogramod! - ezt is mondták elégszer az inaskodó Benke Lacinak a nagy öregek. Az író Molnár Ferencnek ehhez elég volt annyi, hogy kiválóan írt a rétesről és rajongott érte. A London Szálló vezetője ugyanis (Molnárnak itt volt a törzshelye) annak idején vidékről rétessütő asszonyokat hozatott fel, és az író monogramjának megfelelő formájúra süttette a tésztát. Legalábbis így áll a nagykönyvben.
Link
Link


 
 
0 komment , kategória:  MAGYAR - ország  
Nem lehet abbahagyni csirke
  2008-10-30 15:25:55, csütörtök
 
 



A régi munkahelyemen nagyon sok receptet cseréltünk a kolléganőkkel, ez az egyik.
Ajánlom mindenkinek, egyszerű elkészíteni és tényleg abbahagyhatatlan!

"Nem lehet abbahagyni" csirke
Hozzávalók:
8 db égész csirkecomb vagy lehet külön csak alsó vagy csak felső vagy csak csirkemell (ezt felszeleteljük, kicsit kiverjük), ki mit szeret
só, bors
1 nagy pohár (475gr) tejföl
1 nagy fej vöröshagyma
pirospaprika
majoranna
őrölt kömény
3-4 gerezd fokhagyma
3-4 ek olaj
liszt
20 dkg natúr vagy füstölt sajt, ízlés szerint

A húst sózzuk, borsozzuk. A hagymát apróra felkockázzuk. A lisztbe belekeverjük a paprikát, a majorannát, a köményt, a sót és a borsot (kevés Kotányi mediterrán grillzöldség fűszert is tehetünk bele, nagyon jót tesz neki!), majd megforgatjuk benne a combokat és kiolajozott hőálló edénybe vagy tepsibe egymás mellé lerakjuk őket. A felkockázott hagymát szintén a lisztbe forgatjuk és elosztjuk a combok tetején (vagy belekeverjük a tejfölbe, amit előzőleg elkevertünk sóval, borssal, majorannával, reszelt fokhagymával, olajjal) majd a fűszerekkel elkevert tejfölt a hagyma tetejére öntjük. Előmelegített (gáz)sütőben, kb. 180 fokon alufóliával lefedve 30 percig sütjük, majd levesszük a fóliát, a tejfölös húsra szórjuk a reszelt sajtot és még 20 percig sütjük.Készíthetjük úgy is, hogy a reszelt sajtot is összekeverjük a tejföllel és úgy kenjük a húsra, sütési idő akkor is kb.ugyanez.30 perc fólia alatt és 20 perc fólia nálkül. Rizzsel, burgonyapürével, sültkrumplival vagy bármilyen salátával is nagyon finom - és ténykeg abbahagyhatatlan
 
 
0 komment , kategória:  RECEPTEK saját és netesgyűjtés  
     1/5 oldal   Bejegyzések száma: 45 
2008.09 2008. Október 2008.11
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 45 db bejegyzés
e év: 509 db bejegyzés
Összes: 8092 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 290
  • e Hét: 5524
  • e Hónap: 20472
  • e Év: 657925
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2018 TVN.HU Kft.