Belépés
lebo.blog.xfree.hu
Nem vagyok normális ! Nem vagyok tökéletes ! Nem akarok hibátlan lenni ! Nem akarok mindenkinek, pláne bárkinek megfelelni!! Leboniczky László
1961.05.08
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/10 oldal   Bejegyzések száma: 92 
olvassátok végig érdemes
  2008-11-30 22:17:17, vasárnap
 
  Barátnőmmel és két barátommal a Nyugati mellett, a
> Patkó sörözőben beszélgettünk, majd éjfél körül
> indultunk bulizni a Bahnhof-ba, ami a pályaudvar másik
> oldalán van. Időközben barátnőm valami csajtól kapott,
> félreérthető SMS-en megsértődött, bevágta a néma
> durcát, amire útközben valahol a Nyugati aluljáróban
> ráuntam, és közöltem, hogy akkor én elmegyek haza.
> Elköszöntem tőle és a két havertól, majd elidultam
> fölfelé a lépcsőn. Mire fölértem, már csöngött is
> a mobilom, haverom hívott, hogy ne legyek már ilyen,
> beszéljük inkább meg, és menjek bulizni, stb. Végül
> is elindultam visszafelé. Leértem a lépcsőn, indultam
> keresztül az aluljárón. Ők valahol a legvégén, a
> lépcsők aljánál jártak már, míg én az aluljáró
> közepén elhaladtam egy kb. 15 fős cigánybanda mellett.
> Azok elkezdtek méregetni, majd kötekedni kezdtek.
> Először a szokásos "mit nézel köcsög, gyere ide
> szétbaszlak" kategóriájú beszólogatások mentek,
> aztán elkezdtek keménykedni. Én hátranéztem, mire
> hárman-négyen utánam eredtek. Egyikük ledobta a
> dzsekijét és kést vett elő. Haverjaim látták, hogy
> balhé van, egyből indultak vissza, hogy mellém
> álljanak, mégse legyek teljesen egyedül 15 cigánnyal
> szemben. Amelyik először megindult, újból
> fenyegetőzött valamit, de ekkor már az egész banda
> jött felém. Éreztem, hogy itt most kurva nagy balhé
> lesz, elkerülni már nem tudom, úgyhogy gondoltam, ideje
> kicsit kiegyenlíteni az erőviszonyokat. Engedéllyel
> tartott fegyver elő, csőre húztam, és közöltem, hogy
> nem akarok balhét, úgyhogy ne jöjjenek közelebb. Hátra
> arc, és felejtsük el egymást. Először megijedtek
> talán, vagy legalábbis megtorpantak, gondolom, nincsenek
> hozzászokva, hogy akibe belekötnek, fegyvert fogjon
> rájuk. Valóban nem akartam balhét, így elkezdtem
> hátrálni, közben rájuk tarva a fegyvert. Barátaim
> látták hogy ez már nem egy hétköznapi balhé, amikor
> meglátták a pisztolyt a kezemben, érezték, hogy itt ők
> már nem sokat nyomnak a latban, vagy vissza tudom tartani
> őket és lelépünk, vagy nem, de akkor végünk.
> Barátnőmnek közben sikerült elmenekülnie, így hárman
> maradtunk. Hirtelen megint felbátorodtak a cigányok,
> látván, hogy tényleg nem akarok lőni, újra megindultak
> felénk. Azt hitték nem merek lőni, a legnagyobb hangú -
> mint később megtudtam, a neve Puporka Richárd -
> folyamatosan óbégatott: - Na mi van, geci, há'
> ilyen kemény csávó vagy, há' lőjé' le, gyere,
> lőjé' le, te köcsög, szétbasszuk a fejedet is, te
> buzi, ide, ide lőjé' bazmeg! - és hasonlók. Ekkor
> már tudtam, hogy puszta fenyegetéssel nem tudom
> megállítani őket. Már vagy harminc métert hátráltam,
> ők meg követtek, próbáltak cigánymódra körbevenni.
> Utoljára szóltam, hogy álljanak meg, mire az egyik, aki a
> legközelebb volt, hirtelen felém rontott. Abban a
> pillanatban lőttem. A csávó kb. két métert repült,
> összeesett. Ebben a pillanatban az egész banda egyszerre
> rontott nekem. Kettőt még sikerült leszednem, de
> kiürült a tár. Eldobtam a pisztolyt, és próbáltam
> még védeni magam. Az egyiket még sikerült alaposan
> megrúgni, de többre már nem volt lehetőségem, csak azt
> éreztem, hogy nincs már alattam a lábam. A földre
> kerültem, tudtam hogy esélytelen már a küzdelem. A
> fejemet próbáltam védeni, mint a képeken is látszik,
> nem túl sok sikerrel. A földön fekve kb nyolcan
> rugdostak össze, többször fejbe illetve bordán rúgtak,
> vascsővel ütöttek, lényegében ahol értek. Ez
> szerencsére nem tartott sokáig, csak amíg barátaim oda
> nem értek, ők szedték le rólam a cigányokat. A
> rugdosás közben kicsúszott a farzsebemből a szolgálati
> igazolványom, és a fényképes felülettel, jelvénnyel
> fölfelé nyitva esett a földre. Ekkor hirtelen
> meghátráltak a romák, elkezdtek óbégatni, hogy
> "Rendőr vagy te geci? Há' mocskos zsaru vagy te
> köcsög?" Míg a saját sérültjeikre figyeltek, én
> föltápászkodtam, közben ketten újra nekem támadtak, de
> két barátom közénk állt, és elkezdtek rángatni, hogy
> addig tűnjünk el innen, amíg lehet. A pillanatnyi
> esélyt kihasználva megléptünk az aluljáróból. A
> pályaudvar mögé érve próbáltuk felfogni, hogy mi is
> történt, de tudtuk, hogy ezek pillanatokon belül itt
> lesznek fönt, és akkor nekünk végünk van. Épp akkor
> fordult be a sarkon egy rendőrautó, azt hittük, hozzánk
> jön. De nem. Elmentek mellettünk. Mondtam a srácoknak,
> nem tudom mi lesz, de bármi legyen is, én szólok a
> rendőröknek, mielőtt még ezek fölérnek. El is indultam
> a járőrkocsi felé, ami közben alaposan eltávolodott
> tőlünk. De már nem volt időm elérni, jöttek fölfelé
> a cigányok. Kurva sokan! Na, mondom, itt most végünk van,
> itt döglünk meg mindhárman... Odaálltam haverjaim
> mellé, most már jöjjön, aminek jönnie kell. 10-15
> cigánnyal szemben nem sok esélyünk van, de legalább
> felvesszük a kesztyűt. Vártuk, hogy nekünk jönnek. És
> nem! Megálltak. Nem értettük mi van, amikor egyszerre
> kilépett közülük és elindult felénk három férfi. Az
> lepett meg, hogy ezeket még lent nem láttam, nem is
> cigányok voltak. Kiderült, hogy civil ruhás rendőrök,
> akik épp erre jártak. Hallották a lövéseket, és
> azért rohantak oda. Megkezdődött az intézkedés,
> előkerült a járőrautó, megjöttek az akciósok is, a
> banda és közénk álltak, a civil ruhások pedig
> elkezdték kérdezgetni, hogy mi is történt
> tulajdonképpen. Mi próbáltuk elmondani a történteket.
> Amikor megkérdezték, hogy hol a fegyverem, mondtam, hogy
> nem tudom, amikor kiürült, a földre dobtam, azóta nem
> láttam, nem tudom hová lett. Ezt csak az hallotta, akivel
> beszélgettem, akik a bandára figyeltek, nem. Egyszer
> csak rohant föl az aluljáróból két cigány, akik addig
> még lent voltak, és az egyiknek ott a kezében a
> pisztolyom! A rendőrök nem tudták, hogy milyen fegyver
> az, kié, töltve van-e, stb, egyszerre kaptak mind a
> fegyvereik után, csőre rántották, és üvöltöttek a
> cigányra, hogy azonnal dobja el. Na, az persze megijedt,
> hogy ezek menten lelövik, el is dobta a pisztolyt nagy
> méltatlankodva. Rohantak oda a rendőrök, hogy elfogják
> őket, mire az egyik, már lefogott haverjuk egyszerre a
> köztünk álló rendőröknek rontott, alig tudták
> lefogni. Ekkor mondták a zsaruk, hogy így nem igazán
> tudjuk tisztázni a helyzetet, úgyhogy majd bent, az
> örsön folytatjuk. Minket az egyik irányba, a bandát a
> másik irányba vezették el, majd a Nyugati rendőrörsön
> lettünk előállítva. Mi hárman, a 15 cigányból pedig
> érdekes módon csak ketten... A nyomozók megkérdezték a
> Westend biztonsági őreit is, akik alig ötven méterre
> voltak, hogy mit láttak, mire azok elmondták, hogy
> semmit, csak valami durrogást hallottak, de nem is
> figyeltek rá. Bent kikérdeztek minket, hogy mi is
> történt az aluljáróban. Felvették az adatokat, majd
> közölték, hogy hívnak hozzám egy mentőt, mert meg kell
> nézetni a fejemet, elég szarul nézek ki. Hamarosan meg
> is jött. Engem bilincsbe verve, vezetőszíjon, rendőri
> kisérettel vittek be a Balesetibe, ahol megcsinálták a
> vizsgálatokat, leápolták az arcomat, megröntgenezték a
> fejemet, aztán megállapították, hogy élek... Az
> orvosok elmondták, hogy nagyon szerencsés vagyok, mert
> már több fiatalt hoztak be hozzájuk, akiket ez a banda
> megtámadott, egyikük például hetekig lebegett élet és
> halál között az intenzív osztályon, úgy
> összeszurkálták. Végül megállapították, hogy nagyon
> súlyos bajom nincsen, de a jobb szemem látóidege
> megsérült, és ez valószínűleg örök életemre így
> marad. Ha még egyszer megütik ezt a szemem, meg is
> vakulhatok. Barátaimat már hajnalban
> kiengedték, őket tanúként hallgatták ki, engem pedig
> gyanúsítottként, rabszállítóval, megbilincselve
> vittek be a VI. kerületi kapitányságra, ahol csoportosan
> elkövetett garázdaság, testi sértés és fegyverrel
> való visszaélés megalapozott gyanújával vettek
> előzetes letartóztatásba. A cigányok ellen pusztán
> garázdaság gyanúja miatt indul eljárás, még könnyű
> testi sértés miatt sem, ugyanis a szétrúgott arcomra,
> bevérzett szememre közölték, hogy 8 napon belül
> gyógyuló sérülés... Csoportosan elkövetett
> gyilkossági kísérlet? Ugyan... Az éjszaka további
> részét az előállítóban töltöttem, egy széken ülve,
> bár a rendőrök mind baromi rendesek voltak, miután
> megtudták mi történt, egy emberként álltak ki
> mellettem. Sajnos ők nem sokat tehettek az érdekemben, de
> jó volt tudni, hogy legalább hisznek nekünk. Másnap 10
> óra körül került sor a kihallgatásra.
> Vallomástételemet követően rabosításra vittek,
> tenyér- és ujjlenyomatot vettek, majd fényképes
> nyilvántartásba kerültem rabszámmal a nyakamban, mint
> valami köztörvényes bűnöző. Ezt követően
> aláíratták velem a jegyzőkönyvet és a lefoglalási
> határozatot, miszerint tudomásul veszem, hogy a
> vizsgálati időszakra a a fegyveremet és a helyszínelés
> során az aluljáróban talált töltényhüvelyeket
> bizonyítékként lefoglalják, és szinte mellékesen
> jegyezték meg, hogy mivel gyanúsított vagyok, az
> ügyben, az adataimat "sajnos" nem tudják zártan
> kezelni. Így a nevemtől kezdve a címemen át az összes
> adatomhoz hozzáférhetnek az ügy többi szereplői, és
> azok ügyvédjei. Vagyis magyarán menjek haza nyugodtan
> fegyver nélkül, és bízzak benne, hogy álmomban nem
> vágják át a torkomat, de csak azért mert az
> "ritkán fordul elő." Végül, miután mindenen
> túlvoltunk, 24 órás előzetes letartóztatás után
> kiengedtek, érdekes módon egyszerre a két letartóztatott
> cigánnyal, akiket már a kapitányság előtt várt a fél
> banda, akiket azóta sem tudom, miért nem állítottak
> elő velünk együtt. Még időben jeleztem a rendőröknek,
> hogy egyáltalán semmi garanciát nem látok rá, hogy ha
> egyszerre engednek ki minket a két kapun, nem fog
> megismétlődni az egész a rendőrség előtt is, úgyhogy
> végül kaptam magam mellé egy rendőrt, aki kikisért az
> épületből, hátha így nem lesz balhé. Ennyit tudtak
> tenni a béke érdekében, köszönjük. A 15 fős banda,
> amely ránk támadt, azóta is szabadlábon van, ott
> dekkolnak a Nyugati aluljáróban, és nyilván továbbra
> sem fogják vissza magukat, pedig a rendőrök elmondása
> alapján lopástól a testi sértésen át a rablásig
> minden miatt voltak már előállítva. De hát ez
> Magyarország, ahol nem ők a bűnözők, hanem én és a
> barátaim, akiknek volt pofájuk megvédeni magukat 15
> cigánnyal szemben. Az ügy érdekessége, hogy a cigányok
> kihallgatásuk során említettek azt hazudták, hogy ők a
> sértettek, akikre én ok nélkül fegyverrel rájuk
> támadtam, miközben azt kiabáltam, hogy "meghaltok
> büdös cigányok". Így az ügyet a továbbiakban
> rasszista indokkal elkövetett fegyveres támadásként
> kezelik. A konzekvenciát szerintem mindenki vonja le maga:
> ez Budapest, ez Magyarország, ez a jogrendszerünk, ebben
> élünk. Mivel az ügy sajtónyilvánosság elé
> kerülésére gyakorlatilag semmi esély, kérem a kedves
> Olvasókat, terjesszék ezt a cikket e-mailben és online
> fórumokon. A Nyugati aluljáróban pedig csak
> páncélautóval közlekedjetek sötétedés után, mert a
> jelek szerint már a fegyver, a küzdősportos múlt és a
> polgárőr-igazolvány sem nyújt elég védelmet, ha
> néhány szegény, kirekesztett cigányember nekikeseredik
> a sorsnak.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Visszavonhatatlanok
  2008-11-30 07:03:17, vasárnap
 
  Visszavonhatatlanok

“A gondolat örök - amint megszületett visszavonhatatlanul éli életét.

Gondoltál-e valaha arra, hogy valaki beleláthat a gondolataidba?

Gondoltál-e valaha arra, mi történne veled, ha valaki tudomást szerezne minden titkos gondolatodról?






Gondoltál-e valaha arra, hová kerülnek azok a gondolatok, amelyeket nem mondasz ki, és nem váltasz tettekre, melyekről - úgy hiszed -, rajtad kívül senki sem tudhat?

Gondoltál-e valaha arra, mi történne a világgal, ha minden, de minden gondolatod - a szép és a jó, a kegyetlen és az irgalmatlan -, ami valaha eszedbe jutott, megvalósulna?

Gondoltál-e arra, hogy vannak helyes, és vannak gonosz gondolatok, melyek - bár nem mondjuk ki, és nem váltjuk valóra őket - saját életet élnek a világegyetem hatalmas körében?
vilag

Gondoltál-e arra, hogy az emberi gondolat a leghatalmasabb építő és romboló erő?



Gondoltál-e arra, hogy egyetlen egyben nincs különbség jó és rossz gondolat között? Tudod-e, hogy mindkettő visszavonhatatlan?

Tudod-e, hogy van Valaki, aki a visszavonhatatlan gondolatokat elgondolta, és ez a Valaki te magad vagy, aki éppúgy örök, mint a gondolat, amelyet elgondoltál
 
 
1 komment , kategória:  Általános  
mi is az???
  2008-11-29 16:16:16, szombat
 
 



stilusos átmenet
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
ennyit ér???
  2008-11-29 13:28:51, szombat
 
 



Ha szeretsz valakit,hagyd elmenni,
ha visszajőn hozzád a tied,
ha nem sosem volt az!
 
 
1 komment , kategória:  Általános  
Advent
  2008-11-29 10:20:52, szombat
 
  "Zihál a szél s megfagy a sóhaj,
a felhő fenn hajó raj.
Könyörtelen, vad téli éjjel,
az út a messzeségbe vész el.
De lángruhában száll az angyal
s lila sugárral gyúl a hajnal.
Adventi hajnal, zeng és árad
a lélekből a tiszta bánat.
S a vágy zokog és zsolozsmázik
s harsog az Isten trónusáig.
Sikolt a könnyes antifóna,
hogy jöjjön a szépséges óra,
harmatozza az Úr, az áldott,
a békét és az igazságot.
Táruljon ki a Menny, a fénydús
s szülessék meg a drága Jézus!



 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Mulnia kelll
  2008-11-29 07:35:05, szombat
 
  Zorán - A szerelemnek múlnia kell

Hogy értsd, egy pohár víz mit ér
Ahhoz hőség kell, ahhoz sivatag kell
Hogy lásd, egy napod mennyit ér
Néha látnod kell
Az élet hogyan fogy el

A lángot akkor őrzöd még
Ha félsz, hogy ellobban, elég
S elveszted fényét, melegét

Jó, mikor hisszük még
Lehet olyan a világ
Amilyet szeretnénk
Hidd el, a hajnal attól szép
hogy minden éjben ott lapul
Az örök sötétség

Egy érzés mindent eltakart
S elhittük, mindörökké tart
S a törvény nálunk dől le majd

De jaj, a szerelemnek múlnia kell
S ha múlik, akkor fájnia kell
Hogy érezd mennyit ér, míg tart, míg él
A szerelemnek múlnia kell
Akkor is, ha égig emel
És szép, hogy mást hiszel, mert mást ígér

Várj, a kezed ne húzd el
Annyi csodát idéz, amikor hozzám érsz
Ha sírsz, a szemed ne takard el
Miért titkolnánk
Hogy egy kicsit nehéz

Egy érzés mindent eltakart
S elhittük, mindörökké tart
S a törvény nálunk dől le majd

De jaj, a szerelemnek múlnia kell
Ha múlik, akkor fájnia kell
Hogy érezd mennyit ér, míg tart, míg él
A szerelemnek múlnia kell
Akkor is, ha égig emel
És végig mást hiszel, mert mást ígér

A szerelemnek múlnia kell
Ha múlik, akkor fájnia kell
Hogy érezd mennyit ér, míg tart, míg él

Míg tart, míg él
A szerelemnek múlnia kell
Ha múlik, akkor fájnia kell,
Hogy érezd mennyit ér, míg tart, míg él


 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Levél a férjek gyönygyéről
  2008-11-29 07:29:20, szombat
 
  Levél a férjek gyönygyéről


Tisztelt Asszonyom!
Üzletünk fontolgatja, hogy kitiltsa az ön családját a területéről, férjének rendszeresen tanúsított zavaró viselkedése miatt. Az alább egy listát mellékeltünk azokról a ténykedésekről, mellyel az ön férje a többi vásárlót zavarta illetve megbotránkozásra késztette, miközben ön vásárolt nálunk. Eddig több esetben a biztonsági szolgálat többször kivezettette az áruház területéről a férjét a viselkedése miatt. Minden alábbi ténykedését a biztonsági kamerák felvételei alapján ellenőriztük.

1.) Elvett 24 db óvszert a polcról és más vásárlók kosarába rejtette, amikor azok nem figyeltek.
2.) A háztartási osztályon minden ébresztőórát beállított úgy, hogy azok 5 perces eltérésekkel kezdjenek csörögni.
3.) Paradicsomléből egy csíkot húzott a padlón a WC-ig.
4.) Odalépett egy eladóhoz és hivatalos hangon a következőt mondta: "3-as kód a háztartási osztályon", majd figyelte mi történik.
5.) Az ügyfélszolgálati pultnál egy csomag M&M's -et próbált meg az ingyenes házhozszállítási szolgáltatásunk keretében hazaszállíttatni.
6.) A "Vigyázat nedves padló!" táblát egy padlószőnyeggel borított terület közepére tette át.
7.) A kempingosztályon felállított egy sátrat és az arra haladókat beinvitálta azzal a feltétellel, hogy hozzanak maguknak párnát az ágyneműosztályról.
8.) Amikor egy eladó megkérdezte tőle, hogy segíthet-e, sírni kezdett és azt kiáltozta "Miért nem tudnak békén hagyni végre?!!"
9.) Körbelopakodott az üzletben, miközben a Mission Impossible című film zenéjét dúdolta hangosan.
10.) Az autó felszerelés osztályon különböző méretű tölcséreket a mellkasára rakva próbálgatta a "Madonna kinézetet".
11.) A ruhaosztályon elbújt a ruhák közé, és amikor az emberek közelértek, kiáltozni kezdett: "Engem! Engem! Engem válassz!"
12.) Amikor a hangosbeszélő megszólalt, a földre vetette magát, és csecsemőpózban azt sikoltozta: "Neee-neee! Azok a hangok megint!"
13.) Bement egy próbafülkébe, majd némi várakozás után hangosan kikiabált: "Elnézést, de itt elfogyott a WC papír! Tudna hozni valaki?"

Kérjük a jövőben tartózkodjon az eféle magatartástól a férje vagy
érvényesítjük a kitiltást!
Tisztelettel:
Gillemot Katalin
Auchan Soroksár Áruház Igazgatóság
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Kaptam most!!!
  2008-11-29 06:18:01, szombat
 
  Link



Link
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Miért sirnak a Nők????????????
  2008-11-29 05:35:43, szombat
 
  Miért sirnak a Nők????????????


- Mama miért sírsz? - kérdezi a kisfiú az édesanyját:
- Mert én nő vagyok - válaszolt a az asszony.
- Ezt nem értem! - mondja a kisfiú
- És ezt soha nem is fogod megérteni - válaszolta gyermekét átölelve az anya.
Később megkérdezte a fiúcska az édesapját is.
- Papa, miért sír a mama látszólag minden ok nélkül?
- Minden nő ok nélkül sír. - Ez volt minden, amit az apa válaszolt.
A fiúcska felnőtt, férfi lett, és még mindig kereste a választ, vajon miért sírnak időközönként a nők. Egyszer megkérdezte a Legfelsőbb Hatalmat.
- Mondd Atyám, miért sírnak a nők olyan könnyen?
Az Atya elgondolkozva válaszolt:
- Amikor a nőt teremtettem, valami különlegeset alkottam. Oly erőssé tettem a vállát, hogy a világ terheit elbírja, mégis oly gyengéddé, hogy vigasztalást is tudjon adni. Oly belső erőt adtam neki, ami lehetővé teszi, hogy akkor is tovább menjen, amikor már mindenki más feladja, hogy a betegségek és a bánat idején is ellássa családját panaszkodás nélkül. Oly mély érzéseket adtam neki, amelyekkel gyermekeit mindig és minden körülmények között szereti, még akkor is, ha a gyermek őt mélyen megbántotta. Oly erőt adtam neki, mellyel a férjét minden hibájával együtt szereti és elviseli, és azért alkottam a férfi oldalbordájából, hogy vigyázzon férje szívére. Oly bölcsességet adtam neki, hogy tudja egy jó férj soha nem sérti meg a feleségét, mégis néha próbára tesz a nő érzéseit, határozottságát és kitartását, hogy szikla szilárdan férje mellett áll-e? És végezetül könnyeket is adtam neki, hogy sírhasson. A könnyek kizárólag csak az övéi, és annyit használ belőlük, amennyire csak szüksége van.
Látod: Egy nő szépsége tehát nem a ruhájától függ, amit éppen visel, vagy az alakjától amilyen az ő formássága, de még nem is attól ahogyan a haját viseli.
Egy nő szépségét szemeiben ismered fel, mert az a szíve kapuja, ahol a szeretet lakozik

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
olvassátok
  2008-11-28 23:04:31, péntek
 
  Tudd, hogy képes vagy!!!!!!


Egy nap egy kis pillangó látszott egy félig nyitott selyemgubóban.
Egy férfi ült és nézte a pillangót néhány óráig, ahogy küzdött, hogy testét kiszabadítsa a kis lyukon keresztül.
Aztán úgy tűnt, a folyamat teljesen megállt.
Úgy látszott, mindent megtett, amit tudott, és semmi többre nem képes.
A férfi eldöntötte, segít a pillangónak: fogott egy ollót és kinyitotta a selyemgubót.
A pillangó könnyen kijutott.
De a teste összeaszott volt, gyenge és a szárnyai összezsugorodtak.
A férfi tovább nézte, mert várta, hogy bármelyik pillanatban kinyílhatnak a szárnyak, megnőnek, kitárulnak és képesek lesznek elvinni a pillangó testét, szilárdak és erősek lesznek.
Semmi nem történt!
A pillangó az életét ebben a gyenge testben, összeaszott szárnyakkal töltötte.
Soha nem volt képes repülni.
Amit a férfi, az ő kedvességével és jóindulatával nem értett, hogy a szűk selyemgubó és a küzdelem a szűk nyíláson keresztül szükséges a pillangónak, ez a természetes útja, hogy a pillangó kiszabadítsa testét a selyemgubóból, szárnyaival képes legyen repülni.
Néha pontosan a nehézségekre van szükségünk az életben.
Ha hagyjuk az életünket akadálytalanul folyni, ez megbénít minket.
Nem leszünk erősek, amikor annak kell lennünk.
Nem fogunk tudni repülni.
Kértem Erőt... és kaptam nehézségeket, amelyek erősség tesznek.
Kértem Bölcsességet... és kaptam problémákat, hogy megoldjam őket.
Kértem Jómódot... és kaptam agyat és izmot, hogy dolgozzak.
Kértem bátorságot... és kaptam akadályokat, hogy legyőzzem azokat.
Kértem Szerelmet... és kaptam bajban lévő embereket, hogy segítsek.
Kértem Jóindulatot... és kaptam lehetőségeket.
Semmit nem kaptam meg, amit akartam... De mindent megkaptam, amire szükségem volt.
Éld az életet félelem nélkül, nézz szembe az akadályokkal, tudd, hogy képes vagy legyőzni őke







 
 
0 komment , kategória:  Általános  
     1/10 oldal   Bejegyzések száma: 92 
2008.10 2008. November 2008.12
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 92 db bejegyzés
e év: 1033 db bejegyzés
Összes: 6747 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 182
  • e Hét: 182
  • e Hónap: 1440
  • e Év: 206229
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2018 TVN.HU Kft.