Regisztráció  Belépés
mami7090.blog.xfree.hu
A szeretet mindent eltűr, mindent elvisel, a szeretet nem szűnik meg soha Nagyházi Miklósné
1944.02.17
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/9 oldal   Bejegyzések száma: 89 
Abraham Lincoln A végén. . .
  2008-07-31 11:17:50, csütörtök
 
 

 
 
3 komment , kategória:  idézetek  
Kányádi Sándor valaki jár
  2008-07-31 11:01:06, csütörtök
 
 
Valaki jár a fák hegyén
ki gyújtja s oltja csillagod
csak az nem fél kit a remény
már végképp magára hagyott

én félek még reménykedem
ez a megtartó irgalom
a gondviselő félelem
kísért eddigi utamon

valaki jár a fák hegyén
vajon amikor zuhanok
meggyújt-e akkor még az én
tüzemnél egy új csillagot

vagy engem is egyetlenegy
sötétlő maggá összenyom
s nem villantja föl lelkemet
egy megszülető csillagon

valaki jár a fák hegyén
mondják úr minden porszemen
mondják hogy maga a remény
mondják maga a félelem.



forrás:Link
 
 
2 komment , kategória:  vers  
Fekete István - Őszi alkony
  2008-07-31 10:55:16, csütörtök
 
  Fekete István - Őszi alkony
(részlet)

Az özvegynek három fia volt.
A legidősebb volt a vadász, aki cserfalombos kis kalapjával minden vadászaton ott volt. Szerette az újbort, új nótát és a dobogó járású, testes menyecskéket, akiknek az ura mindig kint hált a szőlőben.
A középső volt a piktor, akinek szemében csodás színek kavarogtak; palettáján tombolt a sárga, a vörös, a bíbor, de amit festett, azzal megelégedve soha nem volt. Keverte a színeket, melyek mid árnyékosabbak, mind sötétebbek lettek. A sárgából földszín lett, a bíborból füstös fekete, de ő csak festett; festett, amíg egy hajnalon fehér nem lett az egész, mert akkor éjjel a képre rászállt a dér.
A legkisebb volt a muzsikus: Mindenszentekkor ő ült az orgonánál, és az öreg sípok nehéz sóhajtásokat búgtak, mint a szél, mely temetőről temetőre járt ebben az időben, és zúgása súlyos volt, mint maga a bánat.
Kései szüretkor az ő sípja jajongott, és szeles éjszakákon az ő hárfája szomorú zendüléseit vitték a szelek széles, nyárfa utakon, melyeken valamikor lakodalmas kocsik jártak.
Így élt a három testvér vadászgatva, festegetve, muzsikálva - amikor az ő idejük elérkezett.
A vadász neve volt: Szeptember, a piktoré: Október, s a muzsikusé: November.
Anyjukat pedig úgy hívták, hogy - Ősz.


 
 
0 komment , kategória:  történetek  
Mai nap szentjei
  2008-07-31 10:45:27, csütörtök
 
  Loyolai szent Ignác áldozópap
A spanyolországi Loyolában született 1491-ben. A királyi udvarban élt és katonáskodott. 1521-ben Pampelona várának védelmében megsebesült. Számára a hosszas ágyhozkötöttség életfordulót eredményezett. A monserati kolostorban életgyónást végzett, azután egy Manresa melletti barlangban vezekelve írta lelkigyakorlatos könyvét.



Link
Szent Loyola Ignatz officivma*
a' matutinumra az-az a' veternyere
INVITATORIVM Isteni dicsiretre valo hivatal
HIv szolgai Szent Ignátznak
Egyenlö szeretettel
Es Fiai szent Atyának,
Jertek fel-geriett szivel.
Lelkünk vigasztalásával
Ignatiust dicsirjük
Szivünk nyugosztalásával
Jesus nevét szentellyük.
Ignatius gyözedelmit
Hirdesse az föld szine;
Menybéli nagy dicsöségit
Örvendgye egek fénye.
Dicsirtessék Szent Háromság
Ignátz dicsiretiben
Es szent Atyánknak boldogság
Minden tiszteletiben.

DE JACOBIS SZENT JUSZTIN lazarista, püspök
Link
 
 
0 komment , kategória:  szentek élete  
Szép Ernő - Süt a nap
  2008-07-30 09:44:57, szerda
 
  Szép Ernő - Süt a nap

Az omnibusz oldalán felragyognak a reklámtáblák betűi, az ablakok szikráznak, a házak sárga falai mosolyognak, szinte világítanak, ajkaink mohón nyílnak lélegzetet venni, az égnek az az olcsó, boldog kék színe van, mint a kirakatban a selyempaplannak... csak egy pár napja, hogy korcsolyáztam, meg a hídra könyököltem nézni a befagyott Dunát, meg az alkonyat hideg homályában jártam a lemondás hízelgő fájdalmával lelkemben, és csudálkozva nézek körül a szép időben, képzeletemet szédíti az örök idő körhintája, amelynek édes és keserves zenéjű forgásában megint a tavasz képe jön a szemem elé.

Milyen szép idő van, a rikkancs gyorsabban szalad és hangosabban kántálja a lapokat, a kocsis emelgeti az ostort, suhogtatja és csettintget a nyelvével a lónak, a ló szalad, mert jólesik neki, a fáradt kocsi is könnyebben gurul, a hordárok sapkáján az életöröm piroslik. A neuraszténiások rosszul érzik magukat, türelmetlenek, éjszaka sokat sóhajtanak és sírnak is egy kicsit, ha tudnak. Ó, én nem akarok magammal foglalkozni, szégyellem eltűnő életem gondjait, kínjait, kényességeit a föléje boruló végtelen kék ég alatt és a nap sugarainak édes zápora alatt, magamat, mint egy véletlen pelyhet fúvom el lelkemről, és mélységes megindultságban érzek együtt egy szegény világgal, amelynek a jó Isten megint engedélyezi a tavaszt.
Hogy szeretlek, szegény földi öröm, mely fölserkensz a tavaszt harsonázó napsugaraktól, áldottak legyetek ápolatlan és mosdatlan kezek, amelyek az utcasarkon az ibolyacsokrot nyújtogatjátok. Áldottak legyetek mennyországba vágyakozó piros és kék luftballonok, áldottak legyetek elkínzott, ráncos arcok, amelyek az utcán zölden mosolyogtok a rátok eső napfényben. Áldottak legyetek kapualjban sütkérező nyomorékok, akiknek a lába szára csomóban végződik. Áldottak legyetek napszámosok, akik a fának támasztott létrán álltok, és vagdaljátok a fölösleges ágacskákat. Áldottak legyetek elmélyedt kereskedősegédek, akik a nyitott kirakat előtt a nyakkendőket aggatjátok a vékony rudakra. Áldottak legyetek nikkelnyelű olcsó sétapálcák és hiú lila nyakkendők és neveletlen ízlésű tarka mellények. Áldottak legyetek irodába siető kis szüzek gyönge mellecskéi és vékony lábacskái, amelyeknek tündéri vonala most hajlik. Áldottak legyetek zokogó verklik oldalára pingált álomvárak és elfoszlott rokokó idillek. Áldottak legyetek pesztrák, akik kizörgetitek a gyerekkocsit a sétatérre, áldottak legyetek sáros labdák, melyeket üres telken a nyomorúság gyermekei rugdosnak. Áldottak legyetek kis padok a kórházak udvarán, áldottak legyetek olajos papírral ragasztott ablakok, amelyeket ki lehet nyitni. Áldottak legyetek fehér sapkás kávéfőző legények, akik éjjel kiálltok az utcára cigarettázni. Áldottak legyetek árva szerelmespárok, akik estefelé kimentek a Ligetbe sétálni, derékon ölelve egymást. Áldottak legyetek gyámoltalan juhok, akik fölemelitek a fejetek, és egymás felé bégettek, és loncsos kutyák, akik marakodni kezdtek, áldottak legyetek pondrók a nyirkos pincében a hordók alatt, kik megérzitek, hogy a poros pinceablakon lesüt a nap. Áldottak legyetek vén koldusok és fiatal csavargók, akik az országúton mentek, és leültök az alacsony mérföldjelzőre a csizmátokat lehúzni. Áldottak legyetek fagyott magocskák a föld alatt, akik puhultok, dagadtok, kínlódtok és fölhasadtok és szűzi zöld füvecskét hoztok világra. Áldott légy mindenféle dudva veteményeskertben, szántóföldön, árokparton és szemétdombon, melyeket kiszurkálnak, kitaposnak, elpusztítanak mindig, mégis kijönnek a földre, egy kicsit élni akarnak ők is, mert süt a nap.


 
 
0 komment , kategória:  történetek  
Babits Mihály: Elég a kóstoló
  2008-07-30 09:36:03, szerda
 
  Babits Mihály

Elég a kóstoló

Mi tüzel, hogy újra forrsz?
Kóstolót a duska sors
mindenből adott, és jól tudod, ha
tengereket adott volna, az sem
lenne több, mint ez a kóstoló...

Kínnal-borral gazdag úr!
Végigjátszva minden húr.
Hogyha mostan halnál, úgy omolnál
zajjal, könnyel, mint egy büszke bércről
zuhataggá leszakadt folyó.

Maga a Nap dobna rád
szivárványból koszorút.
Nem hogy itten fuldokolj a sárban!
Nem hogy estig bukdosódj a buckán,
bús csavargó! egyre lefelé.

Minden folyót vár a Styx.
Óh, megoldó biztos X!
De jaj neked, apadva s feledve,
mint a pohár kiloccsantott alja,
lenni a földé vagy Istené!
 
 
0 komment , kategória:  vers  
Mai nap szentjei
  2008-07-30 09:21:49, szerda
 
  Aranyszavú (Krizolog) szent Péter
380 körül Imolában Bologna mellett született. 424-ben Ravenna püspökévé választották. Mély értelmű és eredeti prédikációi miatt kapta az "Aranyszavú" nevet. Egyike a legjelentősebb keresztény íróknak. Szoros kapcsolat fűzte Nagy Szent Leó pápához és a császári házhoz is. A tévtanító Eutychesszel szemben védelmezte a római pápák elsőségét. Imolában halt meg 450-ben.



Link

ABDON-SZENNEN ÓKERESZTÉNY VÉRTANÚK

Abdon és Sennen Decius császár alatt szenvedett vértanúhalált. Történt, hogy Decius császár Babilóniát több tartománnyal együtt leigázta, s keresztényeket is talált ott. Corduba városába hurcolta őket, ahol válogatott kínzásokkal végzett velük. Két alkirály, név szerint Abdon és Sennen eltemették a holttesteket. E tettükért feljelentették őket Deciusnál, aki maga elé rendelte, majd bilincsbe verve Rómába vitette Abdont és Sennent.

Decius és a szenátus színe elé állítva megparancsolták nekik, hogy áldozzanak, s akkor minden vagyonukkal együtt visszanyerik a szabadságukat, vagy ha nem, vadállatok elé vetik őket. Mélységes megvetéssel leköpdösték a bálványokat, mire a cirkuszba vitték őket, és két oroszlánt meg négy medvét eresztettek rájuk. Ezek azonban hozzá sem értek a szentekhez, inkább vigyáztak rájuk. Végül a hóhérok karddal rontottak a szentekre, megölték őket, s lábukat összekötözve kihúzták a porondról, és a Napisten szobra elé dobták testüket. Három napig ott hevertek, majd Quirinus szubdiákonus összeszedte, és házában eltemette őket. Az Úr 253. esztendeje táján szenvedtek vértanúhalált.

Constantinus idejében négy vértanú föltárta hollétüket, s a keresztények átvitték őket Pontianus temetőjébe, ahol az Úr sok jótéteményt ád általuk a népnek.


 
 
0 komment , kategória:  szentek élete  
Tatiosz
  2008-07-29 23:06:47, kedd
 
  Ha leereszkedsz lelked mélységeibe, megtalálod a boldogsággal kevert szomorúságot. Vajon lehetnek-e boldogok a napok, ha nem ismerjük a szomorúságot? Ott van ő mindenben, a lombját hullató fa koronájában, a szirmát vesztő virágban, a medréből visszavonuló tenger hullámában és a felhők mögött lebukó nap búcsúzásában. A hegyek szívében is ott lapul a szomorúság. Bánkódnak, hogy nem nőttek az égig, s ha egykor az egek lábát is súrolták, az évek múlásával ormuk megkopott, színük elhalványult.
Ezt teszi velünk az idő: a szépség is törékeny, mért volna kegyesebb az örömökkel?
Hogy minden boldog pillanatba egy csepp szomorúság vegyül - sosem vagyunk maradéktalanul boldogok -, úgy a szomorúság felkészít a boldogabb időkre.
Emberi ez is: alászállás és felemelkedés. Ahogy a nap és az évszakok búcsúznak, majd magukhoz ölelik újra a csillagokat, úgy változandóság honol mindenben: az emberi szívben, a hangulatokban, a körülményekben.
 
 
1 komment , kategória:  idézetek  
CSUKÁS ISTVÁN 3 verse
  2008-07-29 20:16:32, kedd
 
  TÖREDÉK A GYEREKKORBÓL

Égre ágaskodó lovak lefittyenő ajka,
húsos rémület, a herélőkés reccsenése,
a lesöpört padlás internálótábor-hűse,
elvérzett tavasz, dögszagú nyár, az ólban
levágott borjú térdepelése, jégtáblákkal
torlódó fehér káromkodás, a recehártyán
vöröslő örmény-éjszakából kidobott
kölykök, a küszöbhöz odavert fogak,
-- túl nehéz a szívem, nem is folytatom,
vasból vert gyűrűmben lószem a kő.



FÉNYÉBE ÖLEL

Fényébe ölel e kora délelőtt,
fénylek hát derűsen, együtt a fákkal,
verebekkel, parkoló autókkal, a lottóárus
csalfa céduláival, erre mindig kapható
vagyok, lassítok, meg-megállok, próbálgatom,
a ritmust, az alkalmit ugyan, de az
elevent, az elmúlót, de az igazit;
ősz hajózik a Dunán lefele köd-vitorlákkal,
de már biztos helyről nézem, hogy vissza-
csillanunk a semmibe tartó kabinablakról,
nem vagyok egyszerre itt és ott, csak
annyira szép, mint bármi más, csak,
annyira fáj, hogy elviselhető legyen
a háttérben a figyelmeztető vonulás,
a leveleken az alvadtvérszín, az autók
alatt a megőszült fű, a verebek
riadt szeme, a tehetetlenség nyugalmával
nézzük egymást, nem beletörődve, de
mindent tudva, mint a rég meghalt
festő medvebocs arca az ötödik emeletről
lezuhanó írót -- s még mennyi
kimerevült emlék hajózik a
semmibe, sóhaj-könnyű roncstelep,
zsibbadó erekkel összekötözött rakomány,
hogy kilazulok magamból, s mint prédára
tutul az ősz, mentő vijjog, a kutyák
füle rémülten fölnyúlik, arrébb lép
a fény, a túloldali bokrokat röntgenezi,
elfoszlik ez a perc is, összeomolva
hátrál, s kidob magából a délelőtt.


A FÁK MINT ÖREG MOSÓNŐK

A fák mint öreg mosónők állnak a téli
lucsokban, csöpög róluk szappanos hólé, roskadtan
állnak a díszrácsos kapuk előtt, hogy valaki
adja ki nekik a szennyest -- nem tudom miért
képzelgek ilyesmit, hiszen nálunk már nincsenek
mosónők, de ha volnának, szívem övéké lenne.
 
 
0 komment , kategória:  vers  
Szent Márta
  2008-07-29 19:46:47, kedd
 
  Szent Márta
Márta hite mindannyiunk számára példa. Testvére halála felett érzett szomorúságán átvilágít a Jézusba vetett hit. Erősítsük meg mi is a feltámadásba vetett hitünket. Kérjük Istent, adja meg a rendíthetetlen hit kegyelmét.
Márta a betániai Lázár és Mária nővére volt. Jézus szívesen látott vendégük volt. Ő volt az, aki egy ilyen alkalommal buzgó lélekkel szolgált (Jn 12,2). "De csak egy a szükséges" - mondta neki Jézus. Neki mondta e szavakat is Lázár feltámasztása előtt: "Én vagyok a feltámadás és az élet." Válaszul Márta hitvallóan Jézus Messiásnak, Isten Fiának nevezte. Ő a háziasszonyok védőszentje. Kulcscsomóval vagy főzőkanállal szokták ábrázolni.



Link

SZENT MÁRTA, MÁRIA ÉS LÁZÁR, AZ ÚR VENDÉGLÁTÓI



János evangelistától tudjuk, hogy Jézus szerette MÁRTÁt, MÁRIÁt és LÁZÁRt, akik Betániában laktak. Bár a liturgiában csak Márta neve szerepel, azonban elválaszthatatlan testvéreitől, Máriától és Lázártól. Az evangélisták három alkalommal beszélnek Márta házáról és testvéreiről. Először, amikor Jézus tanítványaival úton volt és betértek egy faluba, ahol egy Márta nevű asszony fogadta házába. Mária, az asszony húga odaült Jézus lábához és hallgatta szavait, miközben Márta sürgött-forgott. ,,Egyszercsak megállt és így méltatlankodott: ,,Uram, nem törődöl vele, hogy a húgom elnézi, hogy egyedül szolgáljak? Szólj neki, hogy segítsen nekem!" Az Úr azonban így válaszolt: ,,Márta, Márta, sok mindenre van gondod és sok minden nyugtalanít, de csak egy a szüksége. Mária a jobbik részt választotta, nem is veszti el soha." (Lk 10,38-42)

A második alkalom Jézus legnagyobb csodája: Lázár feltámasztása. Amikor Jézus megérkezett Betániába, Lázár már négy napja sírban volt. Márta, amikor meghallotta, hogy Jézus közeledik, elébe sietett, Mária pedig otthon maradt. Márta így szólt Jézushoz: ,,Uram, ha itt lettél volna, nem halt volna meg a testvérem. De most is tudom, hogy bármit kérsz az Istentől, megadja neked." Jézus megnyugtatta: ,,Feltámad a testvéred." Márta erre azt mondta: ,,Tudom, hogy feltámad, majd a feltámadáskor, az utolsó napon." Jézus így folytatta: ,,Én vagyok a feltámadás és az élet. Aki hisz bennem, még ha meghal is, élni fog. Aki úgy él, hogy hisz bennem, nem hal meg örökre. Hiszed ezt?" Jézus hívatta Máriát is, majd a sírhoz ment, kérte, hogy hengerítsék el a követ. ,,Erre elhengerítették a követ. Jézus pedig égre emelte tekintetét és így imádkozott: ,,Atyám, hálát adok neked, hogy meghallgattál. Én tudom, hogy mindig meghallgatsz, csak a körülöttem álló nép miatt mondtam, hogy higgyék, hogy te küldöttél engem." E szavak után hangosan beszólt a sírba: ,,Lázár, jöjj ki!" És a halott kijött. (11. fejezet)

A harmadik alkalommal szintén Betániában találkozunk Mártával, Máriával és Lázárral, közvetlen Húsvét előtt. Lakomát rendeztek tiszteletére, ahova a három testvér is hivatalos volt. Márta felszolgált, Lázár is a vendégek között volt, Mária pedig egy finom olajjal megkente Jézus lábát és megtörölte hajával. Az egyik tanítvány, Júdás méltatlankodott is emiatt, ám Jézus rászólt: ,,Hagyd békén! Hadd tegye, hiszen a temetésem napjára teszi!" Máté evangéliumában így folytatódik: ,,Bizony mondom nektek, ahol a világon csak hirdetni fogják az evangéliumot, mindenütt megemlékeznek majd arról is, amit ez az asszony tett." (Jn 12,1-8; Mt 26,6-13)

Rákos Sándor: APOKRIF A FELTÁMADÁSRÓL
a halotti pólyát szétfeszíti
mint lárva burkát nyújtózkodik ásít
álomtól kábán vaksin pillogatva
Lázár kitámolyog a sziklasírból
az éles fény szemébe vág
hallja távol zúgni a sokaságot
s hogy asszonyok gyors lépteit követve
fodrozó szoknyák suhognak körötte
Márta a serény Márta szorgosan
szervezi szertartássá a csodát
Mária Lázárt átöleli sírva
lelke súgására szája imát tördel
a Mester oldalt ül egy kőrakáson
Lázárt titkos erő feléje vonja
szeme rányílik és dermedt tudással
egymás értetlen arcába merednek

BOLDOG II. ORBÁN pápa



Link
 
 
0 komment , kategória:  szentek élete  
     1/9 oldal   Bejegyzések száma: 89 
2008.06 2008. Július 2008.08
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 89 db bejegyzés
e év: 1107 db bejegyzés
Összes: 3234 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 285
  • e Hét: 285
  • e Hónap: 10862
  • e Év: 166235
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.