Belépés
mami7090.blog.xfree.hu
A szeretet mindent eltűr, mindent elvisel, a szeretet nem szűnik meg soha Nagyházi Miklósné
1944.02.17
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/11 oldal   Bejegyzések száma: 103 
Beszél a fákkal . . . . .
  2008-08-31 12:48:36, vasárnap
 
 





Link
 
 
0 komment , kategória:  idézetek  
Tudsz viharban aludni?
  2008-08-31 12:30:07, vasárnap
 
  Egy fiatal fiú elment egy farmra dolgozni. A gazda kérdezte tőle, hogy mihez ért, és milyen végzettségei vannak, de a fiú csak ennyit felelt: ,,Tudok aludni a nagy viharban!"

Furcsállotta a választ, de úgy gondolta, hogy próbaidőre felveszi.


Néhány nappal később az esti órákban hatalmas nagy vihar alakult ki. A gazda felkelt a feleségégével és gyorsan elkezdett mindent ellenőrizni: a garázs ajtót, hogy bevan-e rendesen zárva, az állatokat, hogy biztonságban vannak-e, szerszámok a helyükön, a tűz el van-e oltva rendesen stb.

Végül mindent a legnagyobb rendben találtak. Csak azon döbbentek meg, hogy a fiatal fiú mélyen alszik. Ekkor értették, meg azt a mondatát, hogy: ,,Tudok aludni a nagy viharban!"

Mi is, ha nem tesszük meg azt, amit meg kell tennünk, akkor soha nem lesz nyugtunk és csak fejfájást okoz. De ha időben elvégezzük feladatunkat, akkor nyugodtan hajthatjuk le fejünket és békességben, gondtalanul pihenhetünk.
/abcenter/



 
 
0 komment , kategória:  történetek  
Szergej Jeszenyin:NEM SIRATLAK
  2008-08-31 11:49:58, vasárnap
 
  Nem siratlak, nem idézlek, múltam,
szirmok füstjét ontó alma-ág.
Hervadás aranyködébe fúltan
tünedezik már az ifjuság.

Lassúbb lett szívemnek lódulása,
csípi dér, belémar a hideg.
Mezítlábas nagy csatangolásra
nem hívnak már nyírfaligetek.

Kóbor lelkem! Lángod már csak félve
olvasztgatja szóra ajkamat.
Hová lettél, kedvem frissessége,
szemem fénye, érzés-áradat?

Vágyaimat fukarabbul mérem;
álmodtalak volna, életem?
Mintha lovon szálltam volna fényben,
piros lovon tavasz-reggelen.

Csupa árnyak vagyunk a világon,
hull a juhar réz-szín levele.
Mégis mindörökre áldva áldom,
hogy virultunk s meghalunk bele.

(Rab Zsuzsa fordítása)


 
 
0 komment , kategória:  vers  
Évközi idő, 22. vasárnapja
  2008-08-31 11:42:32, vasárnap
 
 


Évközi idő, 22. vasárnapja
Emberileg érthető Péter reakció. Biztonságban érzi magát Jézus közelében. Nem akarja ezt a biztonságot elveszíteni. Pünkösd után majd megtapasztalja, hogy másképp, de ugyanazt a biztonságot kaphatja meg Jézustól a Szentlélek által. Jézus nekünk is megadja a biztonságot. Nem úgy, hogy a megpróbáltatásoktól megment, hanem, úgy, hogy erőt ad a keresztek hordozásához.

BOLDOG ANCINA JÁNOS JUVENÁL püspök

Link

LINDISFARNEI SZENT AIDAN püspök

Link
 
 
0 komment , kategória:  vallás  
Khalil Gibran: Önismeret
  2008-08-30 11:25:40, szombat
 
  "Szívetek némán ismeri a nappalok és éjszakák titkait.
De fületek hallani vágyik azt, amit szívetek tud.
Szavakban vágytok tudni azt, amit gondolatban mindig is tudtatok.
Ujjaitokkal érinteni vágytok álmaitok meztelen testét.
És ez így van jól.
Lelketek rejtett kútforrásának fel kell fakadnia, és mormolva a
tengerbe kell futnia;
És végtelen mélységeitek kincsei feltárulnak szemetek előtt.
De ne legyen kezetekben mérleg, melyen ismeretlen kincseteket megmérnétek;
És tudásotok mélységét ne fürkésszétek mérőléccel, se függőónnal.
Mert az egyén tenger: határtalan és mérhetetlen.
Ne mondjátok: "Megtaláltam az igazságot"; mondjátok azt: "Találtam egy igazságot".
Ne mondjátok: "Megtaláltam a léleknek útját". Mondjátok: "Találkoztam
a lélekkel, mely az én utamon jár".
Mert a lélek minden úton jár.
Mert a lélek nem egyenes vonalon jár, sem úgy nem nő, mint a nádszál.

A lélek kibomlik, mint a megszámlálhatatlan szirmú lótuszvirág."



 
 
0 komment , kategória:  történetek  
Maczkó Edit: Családomhoz
  2008-08-30 11:13:40, szombat
 
  Éltető erő
fény s a nász,
aranyba öltözött
búzakalász.
Friss hó alatt
az út haza,
csillagablakja
éjszaka.

Harmat a hajnali
avaron,
örömöm
és bús napom,
az élet
és az értelem,
ez mind
ti vagytok nekem.
Nélkületek
az ég alatt
nem virágzik
és nem hervad
a Nap.


 
 
2 komment , kategória:  vers  
SZENT PAMMACHIUS hitvalló
  2008-08-30 11:02:31, szombat
 
  Évközi idő, 21. hét Szombat
A nyár vége és az ősz eleje a szüretnek az ideje, amikor a föld gyümölcseit betakaríthatjuk. Életünk gyümölcseit folyamatosan betakaríthatjuk, ha folyamatosan megteszünk mindent, amit Isten kér tőlünk.

SZENT PAMMACHIUS hitvalló

Link
 
 
2 komment , kategória:  szentek élete  
A jégmadár
  2008-08-29 11:13:29, péntek
 
  A jégmadár magányt kedvelő állat, amely mindig a tengeren jár. Róla beszélik, hogy az emberek üldözése elöl menekülve, a tengerparti szirteken szokott fészkelni. Mikor költeni akart, egy hegyfokra ment, felfedezett egy parti sziklát, s ott költötte ki fiókáit. Egyszer azonban, amikor zsákmány után járt, az történt, hogy a heves széltől hullámzó tenger kicsapott egészen a fészekig, elöntötte azt, és elpusztította a fiókákat. A jégmadár, mikor megjött, és észrevette, mi történt, így szólt: "Én szerencsétlen! a földet kerülve ide menekültem, s ez a szikla még sokkal hűtlenebb volt hozzám."

Ugyanígy némely emberek, miközben az ellenségtől őrizkednek, észre sem veszik, hogy az ellenségnél veszélyesebb barátok közé kerülnek.
/Aiszóposz mesék/





Link
 
 
0 komment , kategória:  történetek  
Komáromi János kortalan
  2008-08-29 11:03:29, péntek
 
  kortalan minden korhadt fa törzsébe bújt emlékezés
valahogy bennünk ragadt a feledés
vidámság karmolta kérgessé a törzseket
egykori huncutságok
egykor volt örömek

repedezett földön
perdülnek végig összegyűrt
vihar sodorta papírlapok
örülnöm kellene annak is
hogy még járkálok
hogy még írhatok

csábít néha a tisztás
a napfény
színes szirom-tengerek
de vakít a fény
és félek...
a szirmok közt elveszek

homályos szűrt-fényű rengetegben
úgy érzem én is ott vagyok valahol
bár nem találok önmagamra
de legalább a reménység átkarol
egyedül dőlök fák kérges bőréhez
elbújok a gyökerek alatt
vagy levelek élével hasítom ketté a felhőket
hogy a felszakadó sebek könnyei
száradó hiteket öntözzenek



 
 
0 komment , kategória:  vers  
Keresztelő Szent János vértanú
  2008-08-29 10:58:27, péntek
 
  Keresztelő Szent János vértanúsága
,,Nem szabad elvenned testvéred feleségét" - így védelmezte az erkölcsi törvényeket korának eltévelyedései közepette Keresztelő János, és prófétai szavaiért megölték. Korunkban sokszor maguk a törvényhozók próbálják legitimálni az olyan elfogadhatatlan erkölcstelen magatartásokat, mint az abortusz, a homoszexuálisok házassága, az eutanázia. Heródiás úgy gondolta, azzal szüntetheti meg a törvény kötelező erejét, ha annak képviselőjét örökre elhallgattatja. Ma sem könnyű az emberi önzés diktálta divatok szerint szabott erkölcsi elvek ellenében az isteni törvényeket nyíltan képviselni, és életünket azokhoz igazítani. Ezért is jó felidéznünk a Jeremiásnak tett ígéretet: ,,Erős várossá teszlek, vasoszloppá, az egész országgal szemben."



Keresztelő Szent János fővételéről régente augusztus 29-én emlékezett meg a katolikus egyház. Az ünnep neve régiesen Nyakavágó vagy Nyakavesztő János, Szent János nyakavágása, latinul Decollatio S. Johannis Baptistae. Az ünnephez ,,nyakazásos" hiedelmek tapadtak. A vértanú levágott fejét kifaragták és tálra helyezték, vagy tálra festették. E kegytárgyat fejfájás gyógyítására vélték alkalmatosnak. A fejfájósok általában Keresztelő János és más lenyakazottak közbenjárását kérték. Az ország különböző részein illő módon úgy tartották, hogy e napon nem jó dolog szabni, vágni. Egyik helyen nem ettek semmi olyant, aminek feje van, mondjuk, káposztát, másutt viszont épp ez volt az előírt étek (gyümölcsféle, mindenekelőtt dinnye.) Tragikomikusan hangzik, de a káposztafejek növekedéséért épp hozzá és az ugyancsak lefejezett Bertalanhoz imádkoztak.

Keresztelő János fővételének gyászos magyar vonatkozása is van. Ez a nap jelzi a naptárban a középkori magyar állam bukását: 1521. augusztus 29-én foglalta el a török az ország kapuját, Nándorfehérvárt, 1526. augusztus 29-e a megsemmisítő mohácsi csatavesztés dátuma, 1541. augusztus 29-én került az ország fővárosa, Buda is a török hatalmába majd 150 esztendőre. Az egybeeséseket már a kortársak is baljós jelnek tekintették, az utókor pedig éppen ezért mély gyászban ülte meg e napot (a mohácsi csatavesztést a nap liturgiájába a római egyház is beépítette). Az egybeesések tényleg meglepőek, de vegyük figyelembe, hogy a magyar-török háborúk idején a hadivállalkozások csúcsideje augusztus végére esett; a töröknek, ha az őszi esőzések előtt haza akart térni, ekkorra már ki kellett csikarnia a döntést. Az sem kizárt azonban, hogy Szulejmán szándékosan választotta a fejvesztett szent keresztényekre nézve

Keresztelő Szent János (Illusztráció a Pannonhalmán őrzött Legenda Aurea Sanctorum című ősnyomtatvány 1482-es augsburgi kiadásából)

Keresztelő Szent János (Illusztráció a Pannonhalmán őrzött Legenda Aurea Sanctorum című ősnyomtatvány 1482-es augsburgi kiadásából)

Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium
(részlet)
Nyakavágta szentek

Keresztelő Szent János fővételéről régente augusztus 29-én emlékezett meg a katolikus egyház. Az ünnep neve régiesen Nyakavágó vagy Nyakavesztő János, Szent János nyakavágása, latinul Decollatio S. Johannis Baptistae. Az ünnephez ,,nyakazásos" hiedelmek tapadtak. A vértanú levágott fejét kifaragták és tálra helyezték, vagy tálra festették. E kegytárgyat fejfájás gyógyítására vélték alkalmatosnak. A fejfájósok általában Keresztelő János és más lenyakazottak közbenjárását kérték. Az ország különböző részein illő módon úgy tartották, hogy e napon nem jó dolog szabni, vágni. Egyik helyen nem ettek semmi olyant, aminek feje van, mondjuk, káposztát, másutt viszont épp ez volt az előírt étek (gyümölcsféle, mindenekelőtt dinnye.) Tragikomikusan hangzik, de a káposztafejek növekedéséért épp hozzá és az ugyancsak lefejezett Bertalanhoz imádkoztak.

Keresztelő János fővételének gyászos magyar vonatkozása is van. Ez a nap jelzi a naptárban a középkori magyar állam bukását: 1521. augusztus 29-én foglalta el a török az ország kapuját, Nándorfehérvárt, 1526. augusztus 29-e a megsemmisítő mohácsi csatavesztés dátuma, 1541. augusztus 29-én került az ország fővárosa, Buda is a török hatalmába majd 150 esztendőre. Az egybeeséseket már a kortársak is baljós jelnek tekintették, az utókor pedig éppen ezért mély gyászban ülte meg e napot (a mohácsi csatavesztést a nap liturgiájába a római egyház is beépítette). Az egybeesések tényleg meglepőek, de vegyük figyelembe, hogy a magyar-török háborúk idején a hadivállalkozások csúcsideje augusztus végére esett; a töröknek, ha az őszi esőzések előtt haza akart térni, ekkorra már ki kellett csikarnia a döntést. Az sem kizárt azonban, hogy Szulejmán szándékosan választotta a fejvesztett szent keresztényekre nézve baljós emléknapját stratégiailag döntő csaták megvívásának időpontjául. Hiszen hadjáratait is mindig ugyanaznap, birodalma egykori, keresztény patrónusának, Szent Györgynek a neve napján indította Magyarország ellen.
Link

Juhász Gyula: Salome

Illatos füstöt ont a thujafa
És balzsamát árasztja Gileád,
Zokog az üstdob s tuba panasza,
Lágy fény kúszik a mennyezeten át.
Nagy négere vállán pihen feje
- Künn hozsannát kiált a csőcselék -
A bíborkárpit megremeg bele
S ő álmatagon lehajtja fejét!
- ,,Új gyönyör tűzcsóvája kell nekem,
Vesszenek a régi mámorok!
János feje kell! A szép idegen!
Érette dalolok és táncolok.
Arany tálon, úgy hozzátok nekem!"
Jön a fej. S vér és vér a szőnyegen!
 
 
0 komment , kategória:  szentek élete  
     1/11 oldal   Bejegyzések száma: 103 
2008.07 2008. Augusztus 2008.09
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 103 db bejegyzés
e év: 1107 db bejegyzés
Összes: 3232 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 11
  • e Hét: 101
  • e Hónap: 1084
  • e Év: 181877
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2018 TVN.HU Kft.