Belépés
schuro.blog.xfree.hu
Mondd el és elfelejtem; mutasd meg és megjegyzem; engedd, hogy csináljam és megértem. schuro ...
2011.11.11
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/4 oldal   Bejegyzések száma: 33 
Szappanopera
  2009-02-13 22:27:51, péntek
 
  Szappanopera

Szappanoperának nevezzük azokat a rádió- vagy tévésorozatokat, amelyekben sok, egymáshoz kapcsolódó karakter hétköznapi élete jelenik meg, gyakran szentimentális, melodramatikus módon. Szappanopera szavunk az angol soap opera fordítása, a kifejezés az amerikai angolban az 1930-as években terjedt el széles körben. Csak úgy, mint ma, a napközben sugárzott sorozatokat közel egy évszázad is elsősorban a háziasszonyok hallgatták. Mit csinál ilyenkor a háziasszony? Többek között sokat mos. Így kezdetben főleg szappan- és egyéb kozmetikai cikkeket gyártó cégek reklámoztak (Colgate-Palmolive, Procter and Gamble ) a sorozatokban - innen ered a szappan jelző. És mitől opera a szappanopera? Leginkább a melodramatikussága miatt. A melodráma eredetileg zenekísérettel hatásosabbá tett, érzelgős, romantikus színművet jelent. A szappanoperák jellemzően a hétköznapi életet nagy érzelmi töltettel, megrázó, váratlan események folyamaként mesélik el.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
A csókolózás
  2009-02-13 22:23:39, péntek
 
  A csókolózás

Bár a csókkutatás (philematológia) az elmúlt években önálló tudományággá nőtte ki magát, a csókról szóló tudásunk még mindig elenyésző. De nézzük sorjába a legfontosabb kérdéseket?

Miért csókolózunk?

Antropológusok egy része úgy vélekedik, hogy a csókolózás a szaglászásból fejlődött ki. Diane Ackerman ,,Az érzékek természetes története" (The Natural History of The Senses) című könyvében azt állítja, hogy a csókolózás a másik arcának megszaglásából, a másik illatának barátságból vagy szeretetből való beszippantásából, és ez által hangulatának, közérzetének felméréséből alakult ki.Számos bennszülött kultúrában a csók helyett elterjedtebb egymás orrának összedörzsölése. Már a legrégebbi hindu iratokban, az ie. 1500 körül keletkezett Védákban szerepel, hogy az ajkak megcsókolásának előfutára az orrdörzsölés volt. Az időszámításunk szerinti harmadik század közepén keletkezett Káma Szutrában 250 utalás található azzal kapcsolatban, mikor, hogyan csókolózzunk. Európára nézve biztosan tudjuk, hogy az ókori görögök és a rómaiak már csókolóztak. Ma már a csókolózás univerzális aktus, de nem volt ez mindig így: feljegyezték például, hogy a Csendes óceáni Cook-szigetekhez tartozó Mangián az 1700-as évekig nem ismerték a csókolózás szokását, az odaérkező európaiak mutatták be a szokást a helybélieknek.

Genetikailag kódolt vagy tanult tevékenység?

A Nature egy korábbi számában egy német pszichológus azt állította, hogy a csókolózás nagy valószínűséggel genetikailag belénk kódolt folyamat, amit a következő megfigyelésével támasztott alá: ahogy emberek többsége (több mint 90 százalékuk) jobbkezes, ugyanúgy háromból ketten jobbra billentik fejüket csókolózás közben. Ám az a tény, hogy például az említett Csendes óceáni közösség évszázadokig nem ismerte a csókolózást, arra enged következtetni, hogy az aktus jelentős hányada tanult. A nyelves francia csók egyes antropológusok szerint többmillió évre vezethető vissza, és azt utánozza, amikor az anyák a megrágott ételt csecsemőjük szájába helyezték. Az, hogy a csók tanult tevékenység, alátámaszthatja örömszerző jellege is. A csókolózásnak számos kellemes pszichés és fizikai hatása van: szívverésünk felgyorsul, vérnyomásunk megnő, pupillánk kitágul, a kellemes érzetekért felelős agyterület pedig erős aktivitást mutat. Csókolózás során ajkunk megduzzad, arcunk pirossá válik, a kellemes érzet egészen intim részeinkig eljut. A nyelv idegvégződésekben nagyon gazdag, ezek lágy érintése is kellemes érzetet előidéző vegyületeket szabadít fel az agyban.

A csók árnyoldalai

A csók rémálom is lehet, különössen ha herpeszes partnerrel csókolózunk. Tiberius római császár a történészek szerint uralkodása idején azért tiltotta be a csókolózást, hogy egy el harapódzó herpesz járványt megfékezzen. Egy csók során átlagosan 278 féle baktériumot cserélhetünk ki partnerünkkel, egy mililiter nyál körülbelül 40 millió baktériumot tartalmaz.
Egy kalifornia kutató, Rosemary Hallett mogyoróra és más élelmiszerekre allergiás betegeket vizsgált, és azt találta, hogy az allergének átadásának valószínűsége csókolózás során 5 százalék.

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
A csókról
  2009-02-13 22:14:51, péntek
 
  A csókról

Sokáig a népek egy része egyáltalán tartotta vonzónak, erotikusnak a másik emberrel való ,,nyálcserét". A kutatók szerint a csók mindenképpen tanult szokás. Már csak azért is, mert több népnél egyáltalán nem találjuk meg a csókot, mint a szeretet, vagy a vonzódás kifejezőeszközét. (Egészen addig, amíg az európaiak be nem léptek az adott területre.) Gróf Széchenyi Béla XIX. század végi keleti utazásain készített feljegyzéseiből kiderül például, hogy abban az időben egy fiatal mandarin számára még egyenesen borzongató volt a gondolat, hogy más szájába nyújtsa a nyelvét. A japánok egykor ezt a szokást nemcsak egészségfertőzőnek, de egyenesen erkölcstelennek tartották. A világ egy igen nagy területén pedig a rokonszenv egy másfajta kifejezésmódja volt a tradíció. A lappok, a finnek, a szamojédok és az inuitok egykor orruk összedörzsölésével kedveskedtek egymásnak. Szinte mindegyik XIX. századi nagy utazó megemlíti leírásaiban, hogy az orrok találkozásakor nagyon fontos egymás megszaglása is. Ez korábban azért is lehetett lényeges, mert ebből megállapítható volt, hogy a másik vajon ronkonfajú-e vagy netán idegen. Na, de térjünk vissza az általunk ismert csókhoz! Az ajkak összeérintése lényegében Afrika felső partszegélyére, Európára és a Földközi-tenger medencéjének keleti kultúrtörténetére volt nagyon sokáig jellemző, és keletkezésének helyét is nyilván itt kell keresnünk. Ilyenkor a legjobb a történetírókra hagyatkoznunk, ők pedig már a Kr.e. V. században azt írták a perzsákról, hogy a férfiak találkozásképp szájon csókolták egymást.Aztán azt sem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy a mondai és mesei emlékek maradványait vizsgálva kiderül, hogy a csók hatalmas erővel, misztikummal bír, képes gyógyítani, átkot feloldani, feledtetni. Úgy vélték, ha megcsókolunk valakit olyan, mintha lelket cserélnénk. A kutatók szerint éppen a csók mágikus tulajdonsága az, amelyben a kezdetleges ember észjárása felfedezhető, hiszen őseink szinte semmit nem csináltak úgy, hogy annak valami titokzatos jelentőséget ne tulajdonítottal volna. Jusson csak eszünkbe, hogy a csók fontos fordulópontja a lovag-regényeknek, a ,,Csipkerózsika" mesecsaládnak, a balladáknak. A csók feledtetni is tud, mint az az ,,Ördög lánya" mesetípusban szerepel (az anya éjjel megcsókolja fiát, hogy az elfeledje szerelmét), illetve képes feloldani bármilyen átkot. Az évek során a csók aztán veszített erejéből. Ma már könnyedén adjuk-kapjuk. A gesztus eredeti jelentése elveszett, de maga a cselekvés fennmaradt, és az utánzás ösztönének erejével él tovább. Az biztos ma már, hogy az ajkak összeérintése nem a kölcsönös szaglásból származik, eredetének vizsgálatában a legcélravezetőbb a fennmaradt folklór-anyag beható tanulmányozása. És hogy kik között csattant el az első csók? Nos ez pedig örök kérdés marad...
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Hamuba sült pogácsa
  2009-02-13 22:05:39, péntek
 
  Milyen pogácsa a hamuba sült pogácsa?

Egyszer volt, hol nem volt, volt egy szegény legény, aki elindult szerencsét próbálni. A nagy út előtt persze tarisznyájába tette a hamuba sült pogácsáját...Na de mi is az a hamuban sült pogácsa?! Sok szülő kénytelen szembesülni a feltett kérdéssel, és ilyenkor nyilván jön a kézenfekvő magyarázat: a hamuba sült pogácsa bizony az, amit hamuból sütnek. De azért nem ilyen egyszerű a helyzet, bár tény, hogy egyes mesékben konkrétan hamupogácsáról (nem összekeverendő a hamuban sülttel) van szó. Ezekben a történetekből általában ki is derül, hogy itt bizony nem lisztből, hanem ,,valami hitvány korpából" készült a sütemény. Ne gondoljuk azonban, hogy a hamuba sült pogácsa csupán a népmesék találmánya. A Besztercei Szójegyzékből, a ma ismert legkorábbi szótárunkból, amely a 15. század első negyedében született, kiderül, hogy tulajdonképp parázsban sütött kenyérről van szó. A ,,hamuba sült pogácsa" ugyanis megegyezik a ,,parázsba sütött kenyér"-rel, sőt, a pogácsa végső őse a latin focacia (panis focacius = hamuban sült kenyér), amiből aztán az olaszok focaccia-ja (lapos, sült kenyér) is származik. Így arra a kérdésre is magyarázatot kaphatunk, hogy a szegény legény miért csupán egyetlen pogácsát vitt magával a hosszú útra. Hiszen tény, hogy a mesékben vannak csodák, azonban ha ez a sütemény akkora, mint egy kenyér, sokkal hihetőbb, hogy hősünk nem marad éhes napokig.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
A Duna forrása
  2009-02-13 22:00:15, péntek
 
  A Duna forrása

A Duna forrásának pontos helyét illetően a közvélemény körében elég nagy a bizonytalanság, ami nem utolsósorban a turisztikai marketingnek is köszönhető. Ami sokkal egyértelműbb, hogy Dunáról, mint vízfolyásról a Brigach és a Breg patak összefolyásától beszélhetünk. Ez a németországi Baden-Würtenbergben lévő Donaueschingentől keletre található. A kérdés csak az, hogy kettőjük közül melyik a forráság? A helyzetet bonyolítja, hogy a potenciális Duna-források számát növeli a turistalátványosságként ismert donaueschingeni forrás is. A Brigach patak a St. Georgen nevű településen ered, a Fekete-erdőben, egy parasztház pincéjében. A patak Donaueschingennél már a felszín alatt folyik (búvópatak). A donaueschingeni kastélypark udvarán viszont újra a felszínre bukkan. A 15. századtól fogva úgy tartották, hogy ez a Duna forrása. A 18. században medencébe foglalt forrás ma nagyon népszerű a turisták körében.




Ez a kút amiben feljön és összegyűl a Duna vize.

A Duna földrajzi és hidrológiai értelemben vett valódi forrása viszont kevésbé látványos. A Breg patak Furtwangen közelében ered, 1078 méter magasan a Fekete-erdőben (második kép). A Brigachhal ellentétben ez a hosszabb és nagyobb vízhozamú forráság, ez indokolja, hogy a Duna valódi forrása legyen. A Breg 49 kilométer megtétele után Donaueschingentől keletre folyik össze a Brigachhal (amely csak 43 kilométer hosszú), innen már Duna néven futnak tovább.




Emléktábla.

Friedrich Hölderlin (1770-1843) számos versében megörökített. Vándorlás című költeményében így mutatta be:
Boldog Suevia, ó, anyám,
mint odaát ragyogóbb,
hugodat, Lombardát:
szeldel téged is száz patak!
És elég fa, virága-fehér, vöröslő,
és sötétebb, mélyzöld, vad lomb,
és a svájci Alpok árnya is reád hull,
szomszéd-földre; mert közel lakozol
ház tűzhelyéhez, hallod, ahogy bent
áldozótálak ezüstjén
surran a forrásvíz, zúdítják
tiszta kezek, ha érintgetnek
meleg sugarak
kristályos jeget, s könnyedén
moccanó fény nyomán
a havas csúcs elönti a földet
szín-tiszta vízzel. Innét
született véled a hűség. Mert nehezen
költözik az, ki a források közelében
lakhat...
Ifjabb koromban egyébként
mondták nekem azt is:
hajdan-idők elején az ősök,
a német nemzetség fiai csöndben
levonultak a Duna hullámaival,
nyár-időn, mert ezek
árnyra vágytak; a nap
gyermekeivel együtt
érték el a Fekete-tengert.
S hogy e vizet okkal
nevezik vendégszeretőnek.
(Tandori Dezső fordítása)




Még 2480 kilométer a tengerig.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Az ebrúd
  2009-02-13 12:14:26, péntek
 
  Az ebrúd

A kiebrudal ige jelentése: megszégyenítő módon eltávolít, kidob valakit valahonnan, kiadja az útját. Ugyanezt fejezi ki a ma már nemigen alkalmazott ebrúdon kivet kifejezés is, amellyel azonban XIX. századi versekben és prózai művekben még gyakran találkozhatunk. Ebrúdnak nevezték azt a dorongot vagy póznát, amelyet az udvarra nyíló konyhaajtó előtt két ember tartott a küszöbbel párhuzamosan. Amikor a kutya a nyitott konyhaajtón keresztül kiáramló ínycsiklandó illatokat követve át akarta ugrani ezt a fát, a két ember egyszerre felrántotta, így szegény eb hanyatt esett, vissza az udvarra. A fenti módszer, azon túl, hogy két embernek folyamatos és meglehetősen unalmas elfoglaltságot adott, a kutya számra megalázó visszautasítással járt. Az ige egyetlen helyes, elfogadott alakja a kiebrudal. Az utóbbi években időnként kiebrudál formában is hallható, olvasható, ez azonban torzítás, alkalmazása nyelvészetileg nem javasolt.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Hő háztartásunk
  2009-02-13 12:12:31, péntek
 
  Hő háztartás

Valóban igaz, hogy az emberi szervezet normális belső (mag) hőmérséklete 37 fok; sejtjeink optimális működése szempontjából ennek az állandóságát fenn is kell tartani. Ezt a feladatot agyunk hő szabályozó központja látja el, és időben beindítja azokat a hő háztartást befolyásoló mechanizmusokat, amelyek megakadályozzák, hogy a maghőmérséklet túl magasra szökjön, vagy túl mélyre zuhanjon. A hőleadás 90 százaléka a bőrön keresztül történik, a maradék 10 százaléka pedig döntően a légzéssel, illetve kis mértékben a salakanyagok ürítése révén valósul meg. A túlmelegedés ellen testünk a bőr kapilláris ereinek tágulatával, a szőrállító izmok ellazításával valamint a verejtékmirigyek fokozott működésével védekezik. Ezek együttesen hősugárzással és párologtatással teszik lehetővé, hogy testünk nagyobb mennyiségű hőt adjon le. A nagyobb hőleadás igénye önmagában már a nagyobb külső hőmérsékletből is adódik. Sejtjeink szakadatlan működése, még nyugalmi állapotukban is (például az izmok esetében), jelentős hőfelesleget hoz létre. Ahhoz, hogy a működésükhöz szükséges optimális, de igen szűk hőmérsékleti tartományt fenn tudjuk tartani, folyamatosan hőt kell leadnunk. Minél magasabb a külső hőmérséklet, annál nehezebbé válik a szervezet hőleadása, és annál inkább csak a párologtatásra, illetve hűsítő italok fogyasztására szorítkozhatunk. És mindez csupán egy árnyékos helyen töltött száraz nyári napra vonatkozik. Az igazán nagy kihívás az, ha magas páratartalmú időben, nagy forróságban kényszerülünk a szabad ég alá. Az ilyen tikkasztó hőségben a veszélyt egyrészt a nap sugarainak közvetlen felmelegítő hatása, másrészt a nagy páratartalom miatt szinte lehetetlenné váló párolgás jelenti, amelyek a védtelen test életveszélyes túlmelegedését idézhetik elő.

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Arany a középút
  2009-02-13 12:04:17, péntek
 
  Arany a középút

Arany középszernek középútnak nevezzük a szélsőségektől tartózkodó, s ezért legjobbnak tartott magatartást. Az arany középút mindig az óvatos, kompromisszumra hajló viselkedést jelenti. A kifejezés Horatiustól származik. Az ókori római költő Kr. e. 65- Kr. e. 8- ig élt. Legérettebb alkotása a carmeneknek nevezett, 103 költeményt tartalmazó, négy könyvből álló Ódák. A költő az Ódák második könyvében használja az aurea mediveritas, azaz aranyos középszer, arany középút kifejezést a szélsőségektől tartózkodó magatartás megjelölésére. Az arany középszer az epikureus filozófiai eszme egyik sarokpontja. Az epikureus attitűdben az ember célja a fájdalomtól és zavaroktól való tartózkodás, melyet csak az élet kellemességeinek kiegyensúlyozott és bölcs élvezetével érhet el; minden, ami nyugalmát megzavarhatná, távol kell magától tartania.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Han Solós asztal
  2009-02-13 09:10:37, péntek
 
 





 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Érdekes óra
  2009-02-13 09:04:09, péntek
 
 





 
 
0 komment , kategória:  Általános  
     1/4 oldal   Bejegyzések száma: 33 
2009.01 2009. Február 2009.03
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
232425262728 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 775 db bejegyzés
e év: 9484 db bejegyzés
Összes: 38183 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 452
  • e Hét: 15040
  • e Hónap: 52525
  • e Év: 4799063
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2018 TVN.HU Kft.