Belépés
maroka.blog.xfree.hu
"Legyen béke és szeretet szívedben Boldogságod sose érjen véget" Antal Mária
1951.01.15
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 5 
Csendes, nyugodt éjszakát ....
  2009-04-21 21:59:02, kedd
 
  Csendes, nyugodt éjszakát és szép álmokat kívánok, minden ide látogatómnak.




Köszönöm a sok érdeklődést és látogatást.

 
 
1 komment , kategória:  saját készítés  
Szeretném május éjszakáján
  2009-04-21 21:45:44, kedd
 
  Szeretném május éjszakáján




"Szeretnék május éjszakáján letépni minden orgonát!
S mikor ölel az édes álom, díszitni véle kis szobád!
S mikor szíved az üdvre dobban, szeretnék mézet lopni onnan.
Csókolni édes ajkadat... Minden hiába, nem szabad!"




"Szeretnék mindent elfeledni, amit feledni oly nehéz.
Nevetni, mindent csak nevetni, amíg a szívem könnyre kész.
Égő sebemre mit sem adni, kacagva mindent elsiratni,
Széttépni bús emlékedet...Minden hiába, nem lehet."

Énekel: Tarnai Kis László
Videó link Link
Videó link Link
 
 
1 komment , kategória:  Dal szövegek és videó  
Orgonáról amit tudni kell
  2009-04-21 20:16:21, kedd
 
  Orgonáról amit tudni kell /Bálint Gazdától/

szép lila orgona


"Szeretnék május éjszakáján letépni minden orgonát..." - énekelték, dúdolták, muzsikálták fiatalok és vének a harmincas évek derekán. És nem véletlen, hogy az akkor páratlan népszerűségre szert tett dal éppen az orgonáról szólt, hiszen ez a májusban nyíló, illatos virágú növény kertjeink, udvaraink egyik legelterjedtebb, legismertebb virágzó bokra.
Az utóbbi évtizedekben indokolatlanul elhanyagoltuk, amiben talán annak is része volt, hogy túl sokszor emlegették a tavasz és a szerelem szimbólumaként, és a bódító orgonaillatot is "pacsulinak" érezte a légiesebb illatokhoz szokott orrú ember. A szívós munkával kinemesített, telt virágú, különleges színű orgonák lassan a feledés homályába merülnek, és helyükön elszaporodnak a közönséges, igénytelen, laza bugájú, apró, halványlila virágú, sarjról származó bokrok, amelyek jószerivel csak zárósövénynek alkalmasak.
Az orgona nevének kanyargós története van. Latin neve (Syringa) a görög syrinx szóból ered, ami csövet, sípot jelent. A görög mitológia szerint Syrinx nimfa, Pán, a kecskelábú és kecskeszarvú pásztoristen elől menekülve, ijedtében karcsú nádszállá változott. A rettegett hangú Pán (aki puszta hangjával egész hadseregeket volt képes vakrémületbe - pánikba - kergetni) ebből a nádszálból készítette közismert sípsorát. Főleg a tavaszi nedvbőség idején hasonló sípokat lehet fabrikálni az orgona vesszőiből is. Valószínűleg innen származik - némi áttételezéssel - a magyar orgona név, amely a templomi hangszer sípjaira utal.
A név elég lassan nyert polgárjogot, mert Diószegi Sámuel és Fazekas Mihály az 1807-ben megjelent Magyar Fűvészkönyben még lilának nevezte a mai orgonát - a francia elnevezése (lilas) után -, de ez a névhonosítás nem bizonyult eredményesnek.
Bármilyen furcsa, az orgona hazánkban nem őshonos növény. Valószínűleg a Balkán-félszigetről származik, és onnan került Törökországba. Csak a 16. században figyeltek fel rá az ott járó kutatók; a szultán udvarából hozott orgona először 1589-ben virágzott Busbecq követ bécsi kertjében. Erősen őrizhették a szép virágú cserjét, mert csak sokára vált ismertté. Igazi "virágkorát" a biedermeier korban élte, amikor számos faja, fajtája és kultúrváltozata egy kertből se hiányozhatott.
Mostanában, amikor hajlamosak vagyunk a régi divatok felelevenítésére, talán az orgona iránti nosztalgiánk is felébred.
Termesztése
A közönséges orgona 2-4 méter magas cserje, de céltudatos metszéssel kecses, alacsony törzsű fává is nevelhető.
Dúsan elágazó gyökérzete sekélyen helyezkedik el a talaj felszíne alatt, és a talaj nedvességét mohón veszi fel, ezért egy jókora orgonasövény közvetlen közelében a növények főként nyáron - sokat szenvednek a szárazságtól.
Jó minőségű, meszes, agyagos talajon érzi magát a legjobban, de a sivár, köves, napos domboldalakon is megél. Kedvező körülmények között annyira sarjadzik, terjed, hogy az erdők szegélyét, a domboldalakat is ellepi gyökérsarjaival.
A törmelékkel, sittel, feltöltött kertekben, udvarokon, parkokban az első pionírbokor.
Napos, meleg fekvésben virágzik a leggazdagabban. Árnyékos helyen idő előtt felkopaszodik, és nem virágzik. Bátran ültethetjük épületek mellé is olyan helyre, ahol csak néhány órán át süti a nap. Hideg talajú, magas vízállású helyen azonban ne is kísérletezzünk a telepítésével.
Az orgona legegyszerűbb szaporítási módja a sarjak ültetése. Az igényesebb kertészek azonban magról nevelt, fiatal orgonanövényekre, esetleg fagyalmagoncokra szemzik a nemes fajtákat. Ennek a legjobb időszaka a július közepe. A korábbi alvószemzés rendszerint kihajt, a későbbi pedig sikertelen marad, mert az alany már nem adja fel a héját.
Az idős, kevésbé tetszetős virágokat nyitó bokrokat tavasszal át lehet oltani (párosítással, héj alá oltással vagy kecskelábékezéssel). Oltás után a vadhajtásokat folyamatosan el kell távolítani a tőről.
A nemes orgonafajták feltöltéses vagy közönséges bujtással is szaporíthatók.
Aki nemes orgonacsemetét vásárolt, az lehetőleg ősszel ültesse el a kertjében új szerzeményét. Az orgona rügyei ugyanis nagyon korán kezdenek duzzadni, ezért a tavaszi ültetés kockázatos lehet. A fiatal növényt ajánlatos néhányszor alaposan megöntözni, a talaját a gyomoktól tisztán tartani, és némi trágyázással is gazdagítani a földjét.
A bokrok rendszerint a harmadik évben hoznak először virágot. A keletkezett sarjakat rendszeresen messük ki, nehogy azok elnyomják a nemesített tövet. A bokrot már az első években is metszeni kell, mert különben felkopaszodik, és csupán az életképesebb vadsarjak fognak virágozni. A metszést voltaképpen már azzal elvégzik, hogy a virágokat hosszabb-rövidebb szárral levágják a bokorról. Ha azonban nem a vázában, hanem a kertben kívánunk örülni a szép orgonabugáknak, akkor elvirágzás után a virágzat maradványait vágjuk le. A száraz virágbugák elcsúfítják a bokrot, és ha a növény a magok beérlelésére fordítja az energiáit, akkor a következő évben gyengébben fog virágozni.
Aki különös gondot fordít arra, hogy orgonabokrai szépen virágozzanak, az alkalmazza a váltómetszést. Az orgona jellegzetesen villás elágazású bokor, tehát mód nyílik arra, hogy az egyik ágat rövidre messük, a másikat pedig hosszabbra hagyjuk. Így a hosszú vesszőkből a következő évben virágot kapunk, míg a rövidebb vesszők hajtást fognak nevelni. A metszésnek ezt a módszerét minden évben felváltva alkalmazhatjuk.
Az idősebb orgonabokrok jól tűrik az ifjítást.
Noha az orgonának vannak betegségei és kártevői, rendszeres vegyi védekezésre nincs szükség.
Felhasználása
Az orgona elsőrendű szolgálata, hogy virágos bokrával ékesítse a kertet, és csak másodrendű dolog az, hogy a vágott orgonacsokor az otthonok tartós vázadísze. Különös, hogy a fehér orgonával kapcsolatban mennyi babona született: az angolok azt tartják, hogy felbomlik az eljegyzés, ha a vőlegény fehér orgonát ajándékoz a menyasszonyának. A régi oroszok meg úgy vélték, hogy rövidesen meghal az a beteg, akinek a szobájába fehér orgona került. Mindez bizonyára a fehér orgona erős illatával függ össze.
Átláthatatlan élősövényt lehet az orgonából nevelni rendszeres nyírással vagy nyírás nélkül. Alkalmas a rézsűk megkötésére is. A kis termetű orgonabokrok a sziklakertekben kaphatnak helyet, a fácskának nevelteket pedig szoliternövényként a gyepbe vagy a kert valamely kiemelkedő pontjára ültethetjük.
A körültekintő kertész okosan gazdálkodik a különböző színű orgonákkal (egy bokor ágaiba is szemezhetünk eltérő színű fajtákat); a lila, kék, rózsaszín, bíborlila fajták közé fehéret is csempésznek, hogy a többi színének a szépsége, élénksége jobban kiemelkedjék. Nagyon mutatós, ha az orgona mellett olyan más cserje áll, amely egy időben virágzik vele. Az aranyeső (Laburnum) lecsüngő, sárga virágfürtjei például pompás formai és színkontrasztot adnak a lila orgonáknak.

 
 
1 komment , kategória:  Virágokról leírás  
Százéves a legidősebb Nobel...
  2009-04-21 16:04:50, kedd
 
  Százéves a legidősebb Nobel-díjas

2009. április 20., hétfő 10:09 InfoRádió / MTI
"Élesebb az elmém, mint húszéves koromban" - mondja Rita Levi-Montalcini Nobel-díjas olasz neurobiológus, a legidősebb élő (és a valaha legmagasabb kort megélt) Nobel-díjas, aki április 22-én ünnepli századik születésnapját.
Értelmiségi, hagyománytisztelő torinói zsidó család sarja. Apja nem helyeselte, hogy nő létére tanulni és dolgozni akar, ő mégis elérte, hogy orvosnak mehessen. 1936-ban summa cum laude minősítéssel szerzett diplomát, ezután a neurológiára és a pszichiátriára szakosodott, a környéki szöveteknek az idegsejt növekedésére gyakorolt hatását kutatta.
Ígéretes pályafutását a Mussolini-rezsim a zsidók szakmai érvényesülését tiltó törvénye törte derékba, így hálószobájában rendezte be laboratóriumát. (Erről az időszakról ma úgy nyilatkozik, hogy tulajdonképpen köszönettel tartozik az őt alsóbbrendűnek nyilvánító Ducénak, mert így megismerhette a munka igazi élvezetét.)
1943, Olaszország német megszállása után bujkálnia kellett, majd egy menekülttáborban orvosként dolgozott.
A háború után folytathatta kutatásait, s két cikke felkeltette az amerikai St. Louis Washington Egyetem zoológiai tanszékvezetője, Victor Hamburger professzor figyelmét. 1947-ben Levi-Montalcini elfogadta a neki felajánlott amerikai állást - szerződése eredetileg egy szemeszterre szólt, végül mégis 30 évig maradt ott, 1958-tól már maga is professzorként.
1948-ban fölfedezték, hogy az egértumor egy változata csirkeembrióba ültetve serkenti az idegnövekedést, a hatást a tumorban található, általuk idegnövekedési faktornak (NFG) elnevezett anyagnak tulajdonították. Levi-Montalcini kimutatta, hogy a tumor hasonló sejtnövekedést idéz elő laboratóriumban életben tartott szövettenyészetben is.
Az NFG-t Stanley Cohen biokémikus izolálta a tumorból, ez volt az első a számos sejtnövekedési faktor közül, amelyet állatok testében találtak. Az is kiderült, hogy az NFG-t több-kevesebb mennyiségben minden sejt tartalmazza, s felfedezése azt is bizonyította, hogy egyes sejtek által elválasztott anyagok, melyek nem tartoznak az addig ismert hormonok közé, más sejtek addig tisztázatlan mechanizmusú folyamatait befolyásolják. Cohen és Levi-Montalcini felfedezésükért évtizedekkel később, 1986-ban kapták meg a Nobel-díjat.
Levi-Montalcini a Washington Egyetemen, majd a Római Sejtbiológiai Intézetben dolgozott tovább, A tökéletlenség dicsérete című önéletrajza 1988-ban jelent meg. 1987-ben átvehette a Nemzeti Tudományos Érmet, ez a tudományos világ legnagyobb díja az Egyesült Államokban, tagja az amerikai és az olasz tudományos akadémiának, s ő volt a vatikáni pápai tudományos akadémia első nőtagja. 2001-ben az olasz szenátus örökös tagjának nevezték ki, és ma is aktívan részt vesz a felsőház vitáiban.

 
 
0 komment , kategória:  érdekes képek  
Jézus keresztútja: kétezer éve
  2009-04-21 15:59:08, kedd
 
  Jézus keresztútja: kétezer éve rossz úton járnak a zarándokok

2009. április 12., vasárnap 9:00 InfoRádió / Daily Mail
Kétezer éve követik nyomon Jézus utolsó lépéseit, a keresztutat a Jeruzsálembe érkező zarándokok. A Via Dolorosa, azaz "a szenvedés útja" a Praetoriumtól indul, ahol a hagyomány szerint Pontius Pilatus halálra ítélte Jézust, és a keresztre feszítés helyén végződik - legalábbis ott, amit eddig annak hittünk. Egy tekintélyes régész azonban azt állítja, hogy a zarándokok a jeruzsálemi óváros rossz végéből indulnak a Golgotára.
Simon Gibszon, a Szentföld szakértője szerint a Via Dolorosának, ami jelenleg az óváros északi részében található, éppenhogy a déliben kellene lennie.
A középkor óta a keresztények azt feltételezték, hogy a Praetorium, ami a római helytartók, így Pontius Pilatus székhelye is volt, s ahol megostoroztatta, majd a tömeg nyomására kereszthalálra ítélte Jézust, azonos az Antonia erőddel. Azonban Gibszon professzor szerint ennek a feltételezésnek nincs történelmi alapja. Az erődnek csak egy kis része élte túl két évezred viharait, de ezek vizsgálata után arra jutott, hogy az nem volt több, mint katonai kilátó, megfigyelőtorony.
Az ásatások szerint Jézus tárgyalása kilencszáz méterrel odébb volt, egy nagy, lekövezett udvaron Délnyugat-Jeruzsálemben, nem messze a Jaffai-kaputól, két erődített falszakasz között. A külső és a belső kapu azokhoz a barakkokhoz vezetett, ahol valószínűleg fogva tartották Jézust.
A nyitott udvarban volt egy nagyjából két négyzetméteres emelvény - ami megfelelhet János evangéliumának, miszerint: "Ettől fogva Pilátus azon volt, hogy szabadon bocsássa Jézust. A zsidók azonban ezt kiáltozták: 'Ha szabadon bocsátod, nem vagy a császár barátja. Mert mindaz, aki királlyá teszi magát, ellene szegül a császárnak.' E szavak hallatára Pilátus kivezet tette Jézust, maga pedig a bírói székbe ült a kövezett udvaron, amelyet héberül Gabbatának hívnak."
A professzor hozzátette: ami a legmeglepőbb, hogy zarándokok milliói mennek el emellett a hely mellett anélkül, hogy tudnák, milyen fontos.

Egyéb bizonyítékok
De ez még nem minden. A professzornak további bizonyítékai is vannak, amelyek a szenvedéstörténet más helyeit is pontosítják. Mindazok például, akik meglátogatják a Koponyák hegyét, a Golgotát, és rajta a Szentsír-bazilikát, ugyancsak rossz helyre látogatnak - állítja a régész.
Ugyanis a hely túl szűk volt egy kereszt fölállításához, és akkor még a Krisztus két oldalán fölfeszített rablókról nem is beszéltünk. Gibszon professzor szerint a keresztre húsz méterrel odébb feszítették fel Jézust és a két latort, mégpedig éppen a Mártírok temploma romjainak apszisa alatt. A zarándokok itt is anélkül haladnak el, hogy ismernék jelentőségét a helynek - jegyezte meg.
Dr. Mark Merrony, aki ugyancsak a Szentföld régészetének szakértője, úgy nyilatkozott, hogy kollégájának elmélete jól passzol a korabeli leírásokhoz és János evangéliumához. Ő is azon a véleményen van, hogy újra kell gondolni az eddig Jézus keresztútjaként számon tartott útvonalat.
Az anglikán egyház jeruzsálemi templomának, a Szent György templomnak az egyik papja, Bill Broughton viszont azon a véleményen van, hogy Gibszon értékes elmélete ugyan érthetőbbé teszi Krisztus történetét, de ettől még nem szükséges átrajzolni a keresztút jelenlegi útvonalát. Mint mondta, nem kell, hogy a keresztút régészetileg, történetileg megegyezzen Jézus szenvedésének pontos útvonalával, hiszen sokkal fontosabb annak hitbéli jelentése, átélése.
A durhami püspök, Tom Wright szerint a régészet folyamatosan új eredményekkel áll elő, ami üdvös dolog, és az egyháznak ettől semmi tartani valója nincsen. Megjegyezte, ő személy szerint például üdvözli az ilyen friss eredményeket.

 
 
0 komment , kategória:  Húsvét  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 5 
2009.03 2009. április 2009.05
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 187 db bejegyzés
e év: 1528 db bejegyzés
Összes: 47466 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 5881
  • e Hét: 17511
  • e Hónap: 50665
  • e Év: 284412
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.