Valahol messze szól a zongora.
Bús régi nóta lágyan száll tova.
És mint az álom, mint a sejtelem:
Egy régi érzés meglep hirtelen.
A lelkemen minthogyha átsuhanna
A rétek lelke, az erdők sugalma.
Ah, szárnyra kelt az erdő, rét, halom,
S besurrant hozzám a tárt ablakon.
Valamit suttog bús akácfalomb.
Távoli dallam halkan egyre zsong.
Láttam a szeretetet. Láttam
rózsák között járni a nyárban.
Aranygyűrűjére nap nevetett,
s olyan szép volt a szeretet!
Aztán találkoztam a szeretettel
út közben. Súlyos terhet vett fel:
mások terhét. Játszó kisgyermekhez
hajolt le... S meglepett, hogy egyre szebb lesz.
Ott is találkoztam vele,
ahol hullt a fák sárga levele:
betegségben, ínségben, szenvedésben.
Mindenütt boldog szolgálatra készen.
S láttam fekete, fényevesztett
napon. Hordozta a keresztet.
Mert testvére veszélybe tévedt,
utánament, nem latolt, kérdett,
és nem maradt ideje semmi
szennytől, mélytől visszarettenni.
Ment, amerre tövisek téptek.
Soha nem láttam olyan szépnek!
Egy házaspár 10 üvöltő gyerekkel áll a repülőtéri vámvizsgálat előtt.
A vámtiszt megkérdi a családfőt:
- Van önöknél lőfegyver, szúró-vágó eszköz vagy kábítószer?
A családfő kicsit idegesen:
- Higgye el, ha lenne, már rég használtam volna.
Sherlock Holmes meghal, és felkerül a mennyországba. Ott áll Szent Péter
előtt, aki megkérdi kilétét.
- Sherlock Holmes vagyok.
- Nem hiszem el... bizonyítsd be valahogy. Mondjuk... talál meg nekem
Ádámot a tömegben!
Sherlock fogja magát, és nem egészen 20 másodperc múlva ott áll Ádámmal
Szent Péter előtt.
- Hogy csináltad ezt? Itt férfiak milliárdjai vannak!
- Nos... egyszerű. Beálltam a fickók közé, mindenkit elküldtem az
anyjába... ez a hülye meg csak ott téblábolt egyedül.
Bush és Powell üldögél a kocsmában. Bejön egy fickó, odamegy hozzájuk és
megkérdi:
- Helló fiúk, mit csináltok itt?
- Épp a III. világháborút tervezzük.
- Igen? És mi a terv?
- Megölünk 140 millió afgánt, meg egy biciklis postást.
- Egy biciklis postást? Őt meg miért?
Erre Bush odafordul Powellhez:
- Ugye megmondtam, hogy a 140 millió afgán senkit sem érdekel?
Egy ápoló sétál a pszichiátria folyosóján. Szembe jön vele az egyik
beteg,
aki egy zsinórt húz maga után. Megkérdi az ápoló:
- Miért húzza maga után azt a zsinórt?
Mire a felháborodott válasz:
- Talán toljam te hülye!
Két öreg kártyázik az öregek otthonában, mint minden nap már 35 éve.
Egyiküknek állandó problémája van a kártyalapok megjegyzésével, így
állandóan a felesége segít neki. Egyik nap azonban teljesen egyedül
játszik, minden lapra emlékszik. Megkérdi a barátja:
- Öregem, ezt meg hogyan csináltad?
- A feleségem beíratott egy memóriafejlesztő iskolába, azóta semmi gondom
a memóriámmal.
- És mi a neve ennek az iskolának?
- Ööö... hogy is hívják azt a virágot, ami szúrós és vörös színű?
- Rózsa.
- Hé, Rózsa, mi a neve annak a memóriafejlesztő iskolának?
Plasztikai sebész kitalált egy új módszert az arcbőr feszessé tételére.
Magyarázza a páciensnek:
- Egy rejtett csavart operálok a feje tetejére. Amikor úgy érzi, hogy a
bőr egy kicsit ráncosabb, csak egy apró csavarás, és újra feszes az
arcbőre.
A nőnek nagyon tetszik a dolog, aláveti magát a beavatkozásnak. Néhány
hónap múlva azonban visszajön az orvoshoz.
- Doktor úr! Nézze, milyen zacskók lettek a szemem alatt!
- Asszonyom! Azok nem zacskók, hanem a mellei. És ha még sokat tekergeti
azt a csavart, hamarosan szakálla is lesz!