Regisztráció  Belépés
mami7090.blog.xfree.hu
A szeretet mindent eltűr, mindent elvisel, a szeretet nem szűnik meg soha Nagyházi Miklósné
1944.02.17
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/5 oldal   Bejegyzések száma: 40 
Örök tavaszban járnék
  2009-10-31 23:42:43, szombat
 
  Tóth Árpád: Örök tavaszban járnék...
/ részlet /


Örök tavaszban járnék, melyben a rügyek barna
Puháján új levél görbül már szelíden,
Mint enyhe nap verőjén, ha kismacska pihen,
S bársony talpából lágyan ferdül ki gyenge karma...

Tavaszban, amikor a hősugár se karmol,
Csak mintha illatos közelű szűzkisasszony
Csiklándná pajkosan lágy fűszállal az arcom:
A zsenge napsugár, mely barnára se kormol...

Reggeltől estelig a friss erdőbe járnék,
Amíg a vidám alkony, mely halk sípon dúdolgat,
Mint arany sapkát dobná a magasba a holdat,
S kék csipkével beszegné az utakat az árnyék...

Sokat botanizálnék, nem lenne semmi gondom,
Lesném a fák alatt a gyöngyvirág szerelmét,
Ballagó bogarat kék párjához terelnék,
S a pók kötélhágcsóit csodálnám a falombon


 
 
0 komment , kategória:  vers  
Egy napon felébredtem . . . .
  2009-10-30 22:08:45, péntek
 
  "Egy napon felébredtem, és észrevettem, hogy hiányzik. Ez a legnyomorultabb érzés. Mikor hiányzik valaki. Körülnézel, nem érted. Kinyújtod a kezed, egy pohár vizet keresel tétova mozdulattal, egy könyvet. Minden a helyén van az életedben, a tárgyak, a személyek, a megszokott időbeosztás, a világhoz való viszonyod nem változott. Csak éppen hiányzik valami."

- Márai Sándor -
 
 
2 komment , kategória:  idézetek  
Vanitatum vanitas
  2009-10-30 21:30:08, péntek
 
  Kölcsey Ferenc:: Vanitatum vanitas

Itt az írás, forgassátok
Érett ésszel, józanon,
S benne feltalálhatjátok
Mit tanít bölcs Salamon:
Miképp széles e világon
Minden épűl hitványságon,
Nyár és harmat, tél és hó
Mind csak hiábavaló!

Földünk egy kis hangyafészek,
Egy perchozta tűnemény;
A villám és dörgő vészek
Csak méhdongás, s bolygó fény;
A történet röpülése
Csak egy sóhajtás lengése;
Pára minden pompa s ék:
Egy ezred egy buborék.

Sándor csillogó pályája,
Nyúlvadászat, őzfutás;
Etele dúló csordája
Patkánycsoport, foltdarázs;
Mátyás dicső csatázási,
Napoleon hódítási,
S waterlooi diadal:
Mind csak kakasviadal.

A virtus nagy tűneményi
Gőz, mit hagymáz lehele;
A kebel lángérzeményi
Vértolúlás kínjele;
A vég, melyet Sokrat ére,
Catonak kihulló vére,
S Zrínyi Miklós szent pora
Egy bohóság láncsora.

És ti bölcsek, mit hozátok
Ami volna szép s jeles?
Mámor bírta koponyátok,
Plato s Aristoteles.
Bölcselkedő oktalanság,
Rendbe fűzött tudatlanság,
Kártyavár s légállítvány
Mindenféle tudomány.

Demosthén dörgő nyelvével
Szitkozódó halkufár;
Xenofon mézbeszédével
Rokka közt mesére vár;
Pindár égi szárnyalása
Forró hideg dadogása;
S Phidias amit farag,
Berovátkolt kődarab.

Mi az élet tűzfolyása?
Hulló szikra melege.
A szenvedelmek zúgása?
Lepkeszárny fergetege.
Kezdet és vég egymást éri,
És az élet hű vezéri,
Hit s remény a szűk pályán,
Tarka párák s szivárvány.

Holdvilág csak boldogságunk;
Füst a balsors, mely elszáll;
Gyertyaláng egész világunk;
Egy fúvallat a halál.
Vársz hírt s halhatatlanságot?
Illat az, mely tölt virágot,
És a rózsát, ha elhúll,
Még egy perccel éli túl.

Hát ne gondolj e világgal,
Bölcs az, mindent ki megvet,
Sorssal, virtussal, nagysággal
Tudományt, hírt s életet.
Légy, mint szikla rendületlen,
Tompa, nyúgodt, érezetlen,
S kedv emel vagy bú temet,
Szépnek s rútnak húnyj szemet.

Mert mozogjon avagy álljon
E parányi föld veled,
Lengjen fényben, vagy homályon
Hold és nap fejünk felett,
Bárminő színben jelentse
Jöttét a vándor szerencse,
Sem nem rossz az, sem nem jó:
Mind csak hiábavaló!

 
 
0 komment , kategória:  vers  
Valami nincs sehol
  2009-10-28 22:27:27, szerda
 
  Váci Mihály: VALAMI NINCS SEHOL


Süvítnek napjaink, a forró sortüzek,
- valamit mindennap elmulasztunk.
Robotolunk lélekszakadva, jóttevőn,
- s valamit minden tettben elmulasztunk.
Áldozódunk a szerelemben egy életen át,
- s valamit minden csókban elmulasztunk.

Mert valami hiányzik minden ölelésből,
- minden csókból hiányzik valami.
Hiába alkotjuk meg s vívunk érte naponta,
- minden szerelemből hiányzik valami.
Hiába verekszünk érte halálig: - ha miénk is,
- a boldogságból hiányzik valami.

Jóllakhatsz fuldoklásig a gyönyörökkel,
- az életedből hiányzik valami.
Hiába vágysz az emberi teljességre,
- mert az emberből hiányzik valami.
Hiába reménykedsz a megváltó Egészben,
- mert az Egészből hiányzik valami.

A Mindenségből hiányzik egy csillag,
- a Mindenségből hiányzik valami.
A Világból hiányzik a mi világunk,
- a Világból hiányzik valami.

Az égboltról hiányzik egy sugár,
- felőlünk hiányzik valami.
A Földből hiányzik egy talpalatnyi föld,
- talpunk alól hiányzik valami.

Pedig így szólt az ígéret a múltból:
- "Valahol! Valamikor! Valami!"
Hitték a bölcsek, hitték a hívők,
- mióta élünk, e hitetést hallani.
De már reánk tört a tudás: - Valami nincs sehol!
- s a mi dolgunk ezt bevallani,
s keresni azt, amit már nem szabad
senkinek elmulasztani.

Újra kell kezdeni mindent,
- minden szót újra kimondani.
Újra kezdeni minden ölelést,
- minden szerelmet újra kibontani.
Újra kezdeni minden művet és minden életet,
- kezünket mindenkinek újra odanyújtani.

Újra kezdeni mindent e világon,
- megteremteni, ami nincs sehol,
de itt van mindnyájunkban mégis,
belőlünk sürgetve dalol,
újra hiteti, hogy eljön
valami, valamikor, valahol...
 
 
2 komment , kategória:  vers  
Széchenyi idézet
  2009-10-28 22:24:03, szerda
 
  "Két részbôl áll az ember élete. Az elsôben reménylünk egy boldog jövôt. A másodikban kesergünk az elkövetett hibák felett. Alig marad egy percünk a csendes, boldog élvezetre."

 
 
0 komment , kategória:  idézetek  
Elfelejtetted a napot
  2009-10-26 22:48:35, hétfő
 
  Tóth Árpád: Elfelejtetted a napot


Rád gondoltam délután,
Fönn az arany nap sütött,
S lehunyt szemhéjaimon
Rózsaszínnel átütött.

Fáradt arcom szeliden
Tüzesítette a fény,
S szemlehunyva a szokott
Utazásra vártam én,

Arra, mikor - halk hajó
Titokzatos tengeren -
Fekvőszékem útrakél,
S lázam sodrán ring velem

Felelőtlen, gyönyörű
Fantázia-tájakig,
Ahol romló életem
Némely bús álma lakik:

Mindaz, ami sohse lesz,
Mindaz, ami sohse volt -
Így indultam ma is el,
Húnyt szemekkel, mint a holt,

Álmodozni: életet.
És úgy hajlott rám a nap,
Mintha pilláimra a
Rózsaszínű parazsat

Az a szent fény ejtené,
Mit még ott látott a szem
Isten-atyja kebelén,
S melyre szomjas szüntelen.

És egyszerre úgy esett,
Telin, forrón, hirtelen
Rád gondoltam s arra, hogy
Messze vagy, és jaj nekem.

És megriadt szemeim
Felpattantak: a hegyek
Csúcsain már pirosan
Búsultak a fellegek.

És egy furcsa vízió
Vad erővel elkapott.
Úgy éreztem: kezeid
Tartották ma a napot.

Azért volt oly különös,
Minden fénynél édesebb,
És én ezt csak most tudom,
Amikor már este lett,

Mikor kezed fáradtan
Elejti már a napot,
S szívemben is csöndesen
Elhallgatnak a dalok.
 
 
0 komment , kategória:  vers  
Fura dolog
  2009-10-25 22:22:24, vasárnap
 
  Fura dolog ez a hiányérzet. A legváratlanabb időben jelentkezik, képtelen helyzetekben. Betöri az ajtót. Nem kopogtat, nem kérdezi, hogy alkalmas-e , és a legfontosabbat is elfelejti, hogy fel vagyok-e rá készülve. Csak jön és beköltözik a lelkembe. Próbálom nem észrevenni, elterelni a gondolataimat. De azokon a napokon, mikor meglátogat, a könyvek közül előkerül egy réges-régi fénykép, a rádióban felcsendül egy évek óta nem hallott dal vagy az utcán elsuhan egy ismerős kabát.
Emlékeztet azokra az időkre, mikor még nem ismertem Őt, a hiányt. A múlt boldogságából azonban csak egy pillanatot engedélyez. Végül megtör. Fájdalmat ébreszt és könnyeket fakaszt. Az időt lelassítja, az álmokat elkergeti, és mikor már minden energiámat elszívta, elmegy. Elmegy úgy, ahogy jött, kérés nélkül... váratlanul
Forrás: A reménység naplója
 
 
0 komment , kategória:  idézetek  
Örökké
  2009-10-24 23:31:47, szombat
 
  Gyurkovics Tibor: Örökké

Örökké van a táj, a fák, az almakertek,
a fák végén a lomb vagy a diólevél,
miket úgy hajt a szél, mint halakat a gyermek,
ahogy ujjaival a víz széléhez ér.

Lenn ember ballag át, az aszfalt néma útja
kígyózik bőrösen és lendül és ragyog,
a lebegő ködök a levegőbe fúrva
egyhelyben fekszenek, mint fáradt angyalok.

A levegő örök, a tűz, a fény, a mérleg,
a billenő hegyen a tér sziklája áll,
mint mértani idom, amelybe zárva él egy
madár és énekel tízezer éve már.

Őrizz meg engem is, míg szelek hasogatják
a szívemet, szegezz a fák közé oda,
ahol ragyog a gally, mint rettentő igazság
s aranyként tündököl a tárgyak homloka.
 
 
2 komment , kategória:  vers  
A szeretet
  2009-10-23 22:11:39, péntek
 
  A szeretet

"A szeretet elsősorban döntés, és nem érzés kérdése. Az, hogy szeressek-e valakit az nem attól függ, hogy érzek-e iránta valamit, és nem is attól, hogy ő hogyan viszonyul hozzám, hanem attól, hogy eldöntöm: szeretni fogom. Az igazi szeretet értékét az adja meg, hogy a szabad akarati döntésen alapul, és nem egy hirtelen kiváltott emocionális töltésen. Amíg az érzelmeken nyugvó szeretet attól függ, hogy a szeretet tárgya milyen benyomást kelt bennem - tehát erősen szubjektív - addig a döntésen alapuló szeretetet semmilyen külső tényező nem befolyásolhatja, ezért ez objektív szeretet.

Az érzelmeken nyugvó szeretet azt mondja: "tegyél valamit, felelj meg az elvárásaimnak ahhoz, hogy szeretni tudjalak. Szeress, és akkor én is szeretlek; legyél jó, és akkor szeretlek; tedd ezt, tedd azt, okozz nekem valamilyen kellemes érzést, és talán akkor szeretni foglak."
A döntésen alapuló szeretet ezzel szemben azt mondja: "SZERETLEK". Nincs semmilyen feltétel, nincs semmilyen elvárás, csak szeretet van. Ennek a szeretetnek nem kell megfelelni, ez nem azon múlik, hogy a másik mennyire ügyes vagy szép, ez a szeretet csak szeret. Szeret, mert eldöntötte magában, hogy szeretni fog. Pont. Az objektív szeretet az, amire szükségünk van, ez képes egyedül garantálni, egy kapcsolaton belül a biztonságunkat. Az objektív szeretet adhatja meg az elfogadottság érzetét, amire mindnyájan vágyunk.
Alapvető lelki szükségünk, hogy olyannak fogadjanak el, amilyenek vagyunk. Elemi szükségünk, hogy a személyünk legyen elfogadott és ne az értéktermelő képességünk. Az objektív szeretet a személyünkre koncentrál, csak és kizárólag mi, vagyis az ember fontos a számára.

Az emberi kapcsolatainkban az objektív szeretet játssza a döntő szerepet. Van helye az érzelmeken nyugvó szeretetnek is, amikor kedvesen, szeretetteljesen kezdeményezünk mások felé, vagy ilyen módon reagálunk egy másik ember valamilyen felénk irányuló kezdeményezésére. Azonban tisztában kell lennünk azzal, hogy az érzelmeknek nincs se eszük, se erkölcsi ítélőképességük, ezért nem vehetik át azt a szerepet, hogy döntsenek helyettünk. Az érzelmek követőek, ami azt jelenti, hogy a meggyőződéseink alapján meghozott elmebeli döntéseinket méltányolják, és azt érzetként jelenítik meg. Ez az érzés lesz az, ami motiválni tud minket arra, hogy megtegyünk bizonyos dolgokat, de a helyes sorrendre mindig ügyelnünk kell. Először döntünk, és a döntésünket követik az érzelmeink. Nem eshet meg ennek a fordítottja, amikor először az érzelmeinkben reagálunk, és ezt próbáljuk aztán különböző módokon racionalizálni. Tehát alapvetően, a döntésen alapuló szeretet határozza meg a kapcsolataink értékét és milyenségét.
Az emberek életében az okozza a legtöbb problémát, hogy érzelmi alapon szeretik egymást. A szeretetük nem döntésen alapszik, hanem benyomásokon és érzelmi reakciókon. "Szeretem, mert olyan szép; szeretem, mert annyira udvarias; szeretem, mert..."
Ennek az a veszélye, hogy abban az esetben, amikor a szeretet alanya nem felel meg annak az elképzelésnek, amit felállítottunk róla, akkor vége van a szeretetnek. Van egy elképzelésünk, hogy a szeretet alanyának milyennek kéne lennie, mert adott pillanatban, amikor az érzelmeinkben reagáltunk olyannak láttuk. Amennyiben a későbbiekben eltér ettől, csalódást okoz vele, és máris ugrott a szeretetünk. A válások és szakítások túlnyomó többsége emiatt történik meg.
A fenti idézetben viszont az olvasható, hogy a szeretet nem múlik el soha. Ez csak úgy képzelhető el, ha a szeretet tárgyának nincs befolyásolási lehetősége, a szeret forrására, azaz, ha a szeret forrása eldönti, hogy mindentől függetlenül, feltétel nélkül szereti őt.

Ahhoz, hogy képesek legyünk feltétel nélkül, objektív szeretettel szeretni, két dolog szükséges: Az egyik, amit már említettem az, hogy el kell dönteni magunkban, hogy mi egy szeretni tudó és akaró személy vagyunk. (Ha csak ezt megtesszük, már ez által is látványos javulás várható a kapcsolatainkban). A másik, mivel csak úgy magunktól nem vagyunk képesek azzal a szeretettel szeretni, amit a fenti idézetben olvashattunk, ezért nekünk is el kell fogadnunk, fel kell töltődnünk a feltétel nélküli szeretettel.
Emberi lényként az a kötelességünk, hogy megtaláljuk az igazi szeretet forrását, és fejest ugorva abba, hagyjuk, hogy teljesen átitasson minket. Az egyéni felelősségünk abban van, hogy miközben keressük a szeretet eredetét, következetesen és kitartóan ragaszkodunk a valósághoz. Ugyanis, a valóssággal összhangban lévő helyes gondolkodás teremti meg annak lehetőségét, hogy megtaláljuk az igazi választ arra a kérdésünkre: "Mi a szeretet?"
Forrás: szentkirály.hu



 
 
0 komment , kategória:  idézetek  
Pataki Edit: Esendően
  2009-10-23 21:47:48, péntek
 
  Esendően

Megint elestem, Istenem,
botlottam kőben, sárban,
rossz lábam vétett ellenem,
nevetségessé váltam.

Vajon mozdulni hogy tudok
vörösre-kékre törten
a kárörvendve bámulók
pökhendi röhejében?

Ugyan hanyadszor estem el?
Ezredszer, százezredszer?
... Te adj erőt, pattanjak fel
töretlen lendülettel.

 
 
0 komment , kategória:  Grafománia  
     1/5 oldal   Bejegyzések száma: 40 
2009.09 2009. Október 2009.11
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 40 db bejegyzés
e év: 569 db bejegyzés
Összes: 3234 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 534
  • e Hét: 1893
  • e Hónap: 9173
  • e Év: 132255
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.