Regisztráció  Belépés
schuro.blog.xfree.hu
Mondd el és elfelejtem; mutasd meg és megjegyzem; engedd, hogy csináljam és megértem. schuro ...
2011.11.11
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/86 oldal   Bejegyzések száma: 858 
Ausztrál GP
  2009-03-31 23:51:08, kedd
 
  Button győzelmét hozta a ,,száguldó cirkusz" első 2009-es versenye
A Brawn GP pilótája, a brit Jenson Button nyerte meg a 2009-es Formula-1-es versenysorozat első nagydíját, az Ausztrál GP-t. A brit pilóta élete második futamelsősége alkalmával rajt-cél győzelmet aratott. Második helyen a borzalmasan rajtoló brazil Rubens Barichello, míg a harmadikon a boxutcából induló olasz Jarno Trulli végzett.




Jenson Button

Személyes adatok
Születési idő
1980. január 19
Születési hely
Frome, Anglia
Horoszkóp
Vízöntő
Weboldal
www.jensonbutton.co
Kedvenc étele
hal, japán konyha
Családi állapot
egyedülálló

Az év első versenyén Button az első helyről simán elrajtolt, Barrichello azonban nagyon beragadt, és jelentősen visszaesett. Az élen Button mögött Vettel és Massa volt a sorrend. Az első kör végén négyen is a boxba mentek, a rajt után ugyanis az első kanyarban Barrichello rossz manőverei miatt Webber, Heidfeld, Sutil és Kovalainen is mehetett szervizelni - utóbbi már nem is tért vissza.

Az első köröket követően Button és Vettel jegyezte a legjobb köridőket, miközben Hamilton remek manőverekkel feljött a kilencedik helyre. Räikkönen hamar kiment a boxba, miközben Kubica szédületes tempóban érkezett a gumiját teljesen elhasználó Massa nyakára.

A 12. körben Button már 4.8 másodperccel vezetett Vettel előtt, aki mögött 23 másodperccel következett Kubica. A lengyel a kör végén ki is ment kereket cserélni, így Rosberg lett a harmadik.

A 17. körben Nakadzsima nagyon rossz helyen törte össze az autóját, Button viszont ekkor még nem volt kint tankolni, pedig jelezték, hogy bejön a safety car. A versenyzők sorra mentek ki a boxba, Button pedig épphogy befért a biztonsági autó elé.

Az újraindítást követően Button, Vettel, Massa, aztán Kubica, Räikkönen volt a sorrend, majd egy baleset következett: Rosberg és Piquet kakaskodása után a brazil a kavicságyban kötött ki, és befejezte a futamot.

A verseny közepén a hajrára erőt gyűjtve köröztek a pilóták, és a futam végének közeledtével ismét megélénkült a csata. Räikkönen megkóstolta a falat, és végleg kiszállt a versenyből.

Vettel az utolsó kerékcseréjét követően a harmadik helyre felzárkózó Barrichello elé érkezett vissza. A vége előtt négy körrel fogyni kezdett Button és Vettel gumija, így Kubica nagyon megközelítette őket. Vettel azonban nem hagyta magát megelőzni, összecsúszott Kubicával, mindkettejük első szárnya letört. Két kanyarral később a lengyel felmászott a falra, míg Vettel három kerékkel próbálkozott, nem sok eséllyel.

A futamot végül biztonsági autós szakasszal fejezték be a pilóták, Button mögött a második helyre végül csapattársa, a pocsékul rajtoló Barrichello futott be, míg a harmadik helynek az utolsóként, a boxutcából a mezőny után eredő Trulli örülhetett. Igaz nem sokáig, mert később megbüntették, 25 másodperces büntetést kapott, és csak a 12. lett.

Jenson Button pályafutása második sikerét aratta - az elsőt 2006-ban a Hungaroringen nyerte -, és nevéhez fűződik a 200. brit F1-es futamgyőzelem.

FORMULA-1, AUSZTRÁL NAGYDÍJ

NEM HIVATALOS VÉGEREDMÉNY
1. Button Brawn-Mercedes + 1 h 34:15.784
2. Barrichello Brawn-Mercedes + 0.807
3. Trulli Toyota + 1.604
4. Hamilton McLaren-Mercedes + 2.914
5. Glock Toyota + 4.435
6. Alonso Renault + 4.879
7. Rosberg Williams-Toyota + 5.722
8. Buemi Toro Rosso-Ferrari + 6.004
9. Bourdais Toro Rosso-Ferrari + 6.298
10. Sutil Force India-Mercedes + 6.335
11. Heidfeld BMW Sauber + 7.085
12. Fisichella Force India-Mercedes + 7.374
13. Webber Red Bull-Renault + 1 kör
14. Vettel Red Bull-Renault + 2 kör
15. Kubica BMW Sauber + 3 kör
16. Räikkönen Ferrari + 3 kör

NEM ÉRTEK CÉLBA
Massa Ferrari 46 kör
Piquet Renault 25
Nakadzsima Williams-Toyota 18
Kovalainen McLaren-Mercedes 1

AZ EGYÉNI VILÁGBAJNOKSÁG ÁLLÁSA
1. Button Brawn-Mercedes 10
2. Barrichello Brawn-Mercedes 8
3. Trulli Toyota 6
4. Hamilton McLaren-Mercedes 5
5. Glock Toyota 4
6. Alonso Renault 3
7. Rosberg Williams-Toyota 2
8. Buemi Toro Rosso-Ferrari 1

A KONSTRUKTŐRI VB ÁLLÁSA
1. Brawn GP 18
2. Toyota 10
3. McLaren-Mercedes 5
4. Renault 3
5. Williams-Toyota 2
6. Toro Rosso-Ferrari 1
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
ZEMPLÉN GÉZA (1883 - 1956)
  2009-03-31 13:21:28, kedd
 
  ZEMPLÉN GÉZA (1883 - 1956)

Trencsénben született 1883. október 26-án. A kitűnő érettségi bizonyítvány, három idegen nyelv biztos tudása és bátyja (Zemplén Győző) szereplése zöld utat biztosított Zemplén Gézának a budapesti Eötvös Kollégiumba történő felvételéhez. Egyetemi tanulmányait a budapesti Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán végezte, ahol olyan kiváló oktatói voltak, mint Lengyel Béla, Winkler Lajos, Than Károly és Eötvös Loránd. Az ő oktatói munkájuk is hozzájárult ahhoz, hogy a tehetséges fiatalembert 1904-ben az egyetem rektora kémiából mint főtantárgyból, ásványtanból és növénytanból mint melléktantárgyból "summa cum laude" bölcsészdoktorrá avatta. A friss diplomás Zemplén Géza egyéves kötelező gyakorló tanári működését Than Károly mellett töltötte, ezután 1905-ben a nagyhírű selmecbányai Bányászati és Erdészeti Főiskola vegytan tanszékére tanársegéddé, majd 1906-ban adjunktussá nevezték ki. Itt készült tanulmányai közül a "Fából készített czukor és alkohol"című díjat is nyert. Ebben a 100 oldalas tanulmányban Zemplén nemcsak kivételes képességeiről tett tanúbizonyságot, hanem felhívta a figyelmet fejletlen kémiai iparunkra és a nyugati országokkal szembeni elmaradottságunkra.
1907-ben állami kiküldetéssel Berlinbe küldték tanulmányútra. Itt a szerves kémia nagymesterénél, Emil Fischernél dolgozott, fő kutatási területét az aminosavak és a szénhidrátok szintézise képezte, a legjelentősebb eredménye ebből az időből az acetobróm-cellobióz szintézise. Fischerrel közös munkásságának eredményei közé tartozik két optikailag aktív prolin szintézise, egyes aminooxisavak és piperidon-származékok új szintézise. Emil Fischerrel közösen publikált eredményeinek híre itthon is elterjedt. 1910-ben történt hazatérte után a budapesti Tudományegyetem 1912-ben magántanárrá habilitálta. 1913-ban a József Műegyetem Tanácsa pályázatot hirdetett az újonnan szervezendő szerves kémiai tanszékre, ahol szeptemberben kinevezték az egyetem nyilvános rendes tanárává, ezt a tisztségét több mint negyven éven át töltötte be. Zemplén hihetetlen lelkesedéssel fogott a tudományos kutatómunkához, jóllehet a háború és az utána következő infláció miatt nem tudott megfelelő felszereléshez jutni. Fejlett biokémiai szemléletét tükrözte 1915-ben megjelent könyve "Az enzimek és gyakorlati alkalmazásuk" címen. A háború követelte anyagok előállításának és pótlásának szükségessége a szerves kémikus Zemplént gyakorlati feladatok megoldására késztette. 1915-ben lett a Chinoin gyár kémiai tanácsadója. Ebből annyi haszon származott, hogy a gyár gondoskodott a tanszék anyagokkal, edényzettel és egyéb felszereléssel történő ellátásáról. Az anyagok pótlása terén kifejtett munkásságáért a hadügyi kormányzat Zemplént "népfelkelő mérnöki-alezredes" cím adományozásával jutalmazta. Az ipari problémák megoldása mellett folytatta szénhidrátkémiai kutatásait, ekkor fedezte fel híres módszerét, az acetilezett cukrok Na-metilátos elszappanosítását. A Zemplén-féle dezacetilezés lényege, hogy metanolos közegben katalitikus mennyiségű nátrium-metilát jelenlétében az acetilcsoportok metil-acetát formájában távolíthatók el, és így még az érzékeny cukrok is intaktak maradnak. Az oligoszaccharidoknál is alkalmazható Zemplén-féle cukorlebontás lényege, hogy az aldehidcsoportot oximmá, majd ezt acetilezett nitrillé alakítják, a képződő anyagot pedig metanolos nátrium-metiláttal kezelik. Ugyancsak fontos felfedezése volt a glikozidok szintézise higany-acetátos módszerrel. Külön említést érdemel maradandó kapcsolata a gyógyszeriparral: a már említett és mindkét fél számára gyümölcsöző Chinoinnal ápolt kapcsolatának eredményeként számos intermedier gyártása valósult meg a Zemplén által kidolgozott eljárások alapján. Eredeti gyógyszerkutatásnak számított, hogy számos új barbitursav-származék mellett új hidantoin-származékokat is szintetizált. Munkájának elismerése sem maradt el: 1923-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1927-ben rendes tagjává választották, és 1928-ban megkapta a Magyar Tudományos Akadémia Nagydíját, a legnagyobb kitüntetést, ami magyar tudóst akkoriban érhetett. Hazai és külföldi tudományos és közéleti tevékenységére felsőbb körökben is felfigyeltek, és 1932-ben a Hunyadi Mátyás emlékére alapított Corvin-koszorúval tüntették ki. A 30-as és 40-es években - ha lehet - még termékenyebb volt Zemplén tudományos munkássága: figyelme a természetben előforduló flavon-glikozidok felé fordult, és megoldotta számos vegyület szerkezetfelderítését, majd teljes szintézisét is. E vizsgálatok szolgáltattak tudományos hátteret és egyúttal biztatást a növényekben előforduló hatóanyagok izolálására és ipari hasznosítására. Munkássága elismeréseként 1940-ben a Német Kémikusok Egyesülete előadás tartására hívta meg tudós pályája kezdeti helyszínére, Berlinbe. Kutatómunkáját a II. világháború alatt is folytatta, bár a háború utolsó hónapjaiban szeretett intézete teljesen elpusztult. 1946-ban megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjának. 1947-ben elfogadta a washingtoni Georgetown University vendégprofesszori meghívását, ahol egy évet töltött kutatómunkával. Hazatérte után súlyos betegség támadta meg. 1948-ban a legelsők közt kapta meg az először kiosztásra kerülő Kossuth-díj aranyfokozatát, és tagja lett a Tudományos Tanács öttagú elnökségének. Több mint 200 közlemény és egy nagy terjedelmű kézikönyv (Szerves kémia, 1952) hirdeti nevét.
Zemplén Géza 1956. július 24-én hunyt el.
 
 
0 komment , kategória:  Feltalálók  
RYBÁR ISTVÁN (1886 - 1971)
  2009-03-31 13:20:14, kedd
 
  RYBÁR ISTVÁN (1886 - 1971)

Rybár István a Barcsay utcai (ma Madách) gimnáziumban érettségizett kitűnő eredménnyel. A középiskola után a pesti Tudományegyetemen tanult, és 1909-ben summa cum laude fizika-matematika szakos tanári oklevelet szerzett. Már az egyetemi évek alatt felfigyelt rá a kor egyik legnagyobb fizikusa, Eötvös Loránd, és 1908-ban maga mellé vette tanársegédnek. Rybár István rövidesen adjunktus, majd 1915-től az egyetem magántanára lett. Amikor Eötvös megbetegedett, átvette az egyetemi előadásokat mentorától. 1922 és 1949 között a gyakorlati fizika, illetve a kísérleti fizika tanszéken tanított. A Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet tudományos munkatársa és a Magyar Geofizikusok Egyesületének egyik alapítója. 1918-tól levelező, 1931-től rendes tagja a Magyar Tudományos Akadémiának. 1957-ben megszerezte a fizikai tudományok doktora címet. Tudományos munkáját a spektrálanalízissel és fényvisszaverődés vizsgálatával kezdte. Később e területek értékes tapasztalatait felhasználva Eötvös korszakalkotó találmányának fejlesztésével kezdett foglalkozni. A torziós inga korszerűsítése és továbbfejlesztése vált kutatásai meghatározó irányvonalává. Az inga továbbfejlesztése hozta meg az igazi nemzetközi elismerést számára, és számos európai országtól kapott tudományos meghívást. 1930-ban több hónapot töltött a houstoni egyetemen. Kitűnő torziós szálakat készített, lényegesen lecsökkentve a gyors hőmérsékletváltozás által okozott zavarokat. A torziós ingában található platina-iridium torziós szálat kísérletei alapján egy megfelelőbbnek bizonyuló volfrámötvözettel helyettesítette. A vizuális észlelés helyett megalkotta a fotografikus regisztrálást, automatizálta a fényképészeti eljárást, az észlelési adatok rögzítését és a műszer továbbforgatását, továbbá jelentősen csökkentette a műszer méreteit. A munkássága alatt kifejlesztett kisméretű torziós ingát - "Auterbal" - a két világháború között külföldön igen sokfelé használták könnyű kezelhetősége miatt. Külföldi tartózkodása alatt a houstoni egyetem és a Standard Oil Company is hazai fizetésének százszorosát kínálta neki, de Rybár mégis Magyarországot választotta. Fejlesztéseit az Eötvös Loránd Geofizikai Intézetben is folytatta. Fontos kutatási területe volt az inga lengésideje csökkentésének lehetőségei. Tudományos felismeréseit 1952-ben publikálta, majd az eredményei alapján kifejlesztett "E 54" jelzésű torziós inga az 1958-as brüsszeli világkiállítás nagydíját is megnyerte. 1957-ben elnyerte az Eötvös-emlékérmet. Az Eötvös-inga a föld alatti tömegegyenetlenségeket jelzi. A XX. század elején sokan használták olajkeresésre, és alkalmazása sikeresnek is bizonyult, sőt mi több, az 1920- 1960. közötti időszakban a szénhidrogén-kutatás nélkülözhetetlen eszköze lett. Így ismerte meg a világ Eötvös Loránd és más tudósok nevét, akik továbbfejlesztették találmányát, amellyel a nehézségi erő igen kis térbeli változását meg lehet mérni. A műszer pontosságának nagyságrendje 10- 9 cgs, azaz 1 eötvös. Ezt a pontosságot csak az 1970-es években tudták túlhaladni. Az Eötvös által kifejlesztett inga még szabadalmaztatva sem volt, de később Rybár és munkatársai több szabadalmi bejelentést tettek ezen a területen itthon és külföldön is.
Az "Auterbal (automatic Eötvös- Rybár balance)" ingát a Süss Precíziós Mechanikai Rt. (később Magyar Optikai Művek) gyártotta és exportálta. Népszerűsége kis méretének, könnyű szállíthatóságának és kezelhetőségének, 40 perces csillapodási idejének és megbízható észleléseinek volt köszönhető. Az automatikus adatregisztráció előnye volt, hogy meggyorsította a méréseket, továbbá függetlenítette azokat az észlelő egyéni hibáitól. A fotografikus eljárásnak köszönhetően a mérési adatokat bármikor utólag is ellenőrizhették. Érdekesség, hogy ebben az időben mindössze a Berlini Askania Werke tudott versenyképes ingákat gyártani. A graviméter megalkotását követően csökkent az Eötvös-féle inga jelentősége, de az 1950-es években újra előtérbe került, és Rybár nagy szerepet vállalt a már említett "E 54" típusú torziós inga fejlesztésében. Kidolgozta annak elvét és módját, hogyan lehet a torziós inga méreteit és ezzel együtt a csillapodási időt csökkenteni. Kimutatta, hogy ha az optikai érzékenységet megnöveljük, akkor a torziós inga méreteit és ezzel a szögérzékenységet megfelelő mértékben úgy lehet csökkenteni, hogy az effektív érzékenység változatlan maradjon, vagy legalábbis a mérésekhez szükséges érték alá ne csökkenjen.
Iparjogvédelmi szempontból Rybár munkássága hat magyar és négy külföldi (három amerikai és egy angol) szabadalmi bejelentést takar. Az első magyar bejelentésben (94877) az oltalmat a torziós szál anyagára és annak méretére kérte és kapta meg. Mint láttuk, egyik nagy fejlesztése az volt, hogy kísérleti úton meghatározta, hogy anyagokkal lehet javítani az eredeti Eötvös-ingán. Az eredmények alapján a wolfram, a molibdén és az ezen anyagok ötvözeteiből készült szálakat javasolta, átmérőjüket 0,005 és 0,015 mm között kellett megválasztani.
A második bejelentésben (100462) az oltalmi kör a fototechnikai megoldásra vonatkozik. A fényérzékeny lemezt tartó berendezést a mérőinga alatt helyezte el, ezzel csökkentve a méreteket és korszerűsítve a kiértékelést. A harmadik bejelentésben (90275) a berendezés egységesítése és kompakttá tétele volt a cél. Ennek érdekében a találmány jellemzője a következő volt: "a műszernek a torziós ingát körülvevő összes belső részei, beleértve az ingakart és a súlyokat is, de kivéve a mérőszálat, egységes, vagyis érintkezés által az ingára hatást gyakorló elektromos potenciálkülönbséget létre nem hozó fémből készülnek, vagy ily egységes fémmel vannak bevonva." A negyedik szabadalmi leírás (90334) a fényérzékeny lemez tartójának a módosításáról szól, eszerint a lemeztartót a műszer tokjának körülfordítását végző hajtómű mozgatja. Az ötödik leírás (89675) érdekessége, hogy dr. Pekár Dezsővel közösen jelentette be. Ebben a dokumentumban a gyors hőmérsékletváltozás által okozott zavaró hatások kiküszöbölésére adtak megoldást. A megoldás lényege, hogy a torziós rúd mentén szabályozófelületeket építettek be. A hatodik bejelentés (117783) különlegessége, hogy a Süss Rt. a jogosult, és Rybár "mindössze" a feltalálói státuszt tudhatja magáénak. A szabadalom lengőrendszerek csillapítására nyújt megoldást. A külföldi bejelentések mindegyike valamely magyar iratnak a megfelelője. A GB223252 számú irat a magyar 94877 bejelentés elsőbbségét használja fel. Az US1617823 iratban szintén a 94877 bejelentési dátumára visszahatóan kérték az elsőbbséget. Az US1829876 iratban a magyar 90275 szabadalmi bejelentésnek a bejelentési dátumát igényelték az elsőbbség dátumának. Az US2209140 dokumentumban a 117783 magyar irat elsőbbségét használták ki. Rybár István munkássága nem volt olyan jelentős, mint mentoráé, Eötvös Lorándé, de az Eötvös-féle inga továbbfejlesztésében elért eredményei mégis kimagaslóak. Bár a szabadalmi leírásokban egyértelműen az inga fejlesztése volt a célkitűzés, a geológia és a bányászat igen sokat köszönhetett ezeknek az újításoknak az inga méretének csökkentése, a mérési paraméterek pontosabb meghatározása és a mérések egyszerűsítése miatt.
 
 
0 komment , kategória:  Feltalálók  
Rubik Ernő
  2009-03-31 13:17:49, kedd
 
  Rubik Ernő és találmányai

Épp 30 éve, 1976. október 28-án került közzétételre a RU0158 ügyiratszámú "Térbeli logikai játék" című szabadalmi bejelentés, amely később a legsikeresebb magyar találmánnyá vált "bűvös kocka" vagy "Rubik-kocka" néven. Az ekkor nyilvánosságra jutott találmány feltalálója ifj. Rubik Ernő (Budapest, 1944. július 13.) építész, tervező, feltaláló, akinek édesapja, idősebb Rubik Ernő gépészmérnök szintén feltaláló, repülőgép-tervező, édesanyja költő volt. Rubik Ernő 1967-ben építészmérnökként végzett a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán, majd 1971-ig az Iparművészeti Főiskolán szobrászatot és belsőépítészetet tanult. 1975-ig építész-tervezőként dolgozott, majd visszatért tanítani az Iparművészeti Főiskolára, ahol tanársegéd, adjunktus, majd docens lett. A nyolcvanas évek elején főszerkesztője lett az "...És játék" című lapnak, majd 1983-ban saját vállalkozást alapított Rubik Stúdió néven, ahol bútorokat és játékokat tervezett. 1982-1988 között három alapítványt hozott létre. 1987-től címzetes egyetemi tanár, 1990-től a Magyar Mérnökakadémia elnöke, később tiszteletbeli elnöke. A Magyar Mérnökakadémián belül létrehozta a Rubik Nemzetközi Alapítványt, a kiemelkedően tehetséges fiatal műszakiak és iparművészek támogatására. Jelenleg a Rubik Stúdiót vezeti, valamint játékszoftverek fejlesztésével és építészeti témákkal foglalkozik. Munkásságát 1983-ban Állami Díjjal, 1995-ben Gábor Dénes-díjjal ismerték el. Nevéhez több logikai játék megalkotása is fűződik. Mindenekelőtt a bűvös kocka (ami külföldön Rubik-kocka néven lett ismert), ami 1975-ös megjelenését követően példátlan nemzetközi népszerűséget ért el. Első híres játékának megalkotása után példátlan terjedelemben foglalkozott vele a világsajtó. Később a kígyó (1977) és a bűvös négyzetek (1985) nevű játékokat is megalkotta, ám ezek népszerűsége már nem érte el a Bűvös kockáét. Maga a Bűvös kocka tulajdonképpen csak egy, a térbeli mozgások szemléltetésére alkalmas eszköznek készült, később derült ki, hogy játékként is igen szórakoztató. További ismertebb játékai a bűvös dominó és a Rubik-óra is.
Rubik Ernő, saját bevallása szerint, nem törekszik arra, hogy felülmúlja a Rubik-kocka sikerét. "A kocka és annak nem könnyen, de végül is megszerezhető eredménye lehetővé tette számomra, hogy csakis azt csináljam, amit szeretek. Nincsenek más irányú elkötelezettségeim, olyan kényszereim, ami miatt, sajnos, az emberek közül sokan a munkát negatív fogalomként értelmezik. Nem olyan pozitívumként, mint ahogy én gondolkodom róla. Persze megértem őket, hiszen a "kényszermunka" nem jó dolog. Az önkéntesen végzett értelmes tevékenység viszont nagyon is. Az élet sok mindent produkál, s én csak azt tudom kívánni mindenkinek, hogy valamilyen módon eljusson idáig. Persze minden tevékenységben meg lehet találni azt a bizonyos értelmes mozzanatot. Néha nehéz." - vallotta a feltaláló. "Nem vagyok az a típus, aki mindig szeretne túltenni önmagán, szeretné meghaladni azt, amit egyszer már megcsinált. Az a lényeg, hogy amivel foglalkozom, abban örömömet leljem."
A mérnök, feltaláló egy strukturális probléma megoldása során alkotta meg azt a 26 különálló kis színes kockából álló logikai játékot, ami azóta meghódította a világot, s amit "bűvös kocka"-ként ismerünk. Rubik Ernő 1975-ben igényelte a kocka szabadalmaztatását, és 1977-ben kapta ezt meg. Még ennek az évnek a végén megjelentek nálunk az első Rubik-kockák és ezzel a játék önálló életre kelt. 1980-ban csak Magyarországon hozzávetőleg egymillió darabot vettek. Ezzel párhuzamosan indult a külföldi terjesztése is, az amerikai Ideal Toy játékcégen keresztül. Nagyon rövid idő alatt népszerűvé vált az egész világon, és még ma is népszerű. Rubik Ernő eleinte a 2×2×2-es kockát szerette volna megalkotni, az első problémába akkor ütközött, amikor nem tudta, hogy hogyan lehetne úgy összeállítani ezt a kockát, hogy mind a három tengelye körül elforgatható legyen. Rubik először gumigyűrűkkel próbálta egymáshoz rögzíteni a kis kockákat, de ez így nem sikerült, mivel egy idő után a gumiszalagok elszakadtak, majd próbálkozott mágnesekkel is, de úgy meg könnyen szétesett a kocka, ezért a problémát úgy oldotta meg, hogy a kockaelemeket olyan alakúra faragta ki, hogy azok az alakjuknál fogva tartsák össze magukat. Később különböző színekkel jelölte meg az oldalakat, hogy jobban lássa, hogy hogyan mozognak egymáshoz képest. Rubik Ernő - saját bevallása szerint - csak a végleges konstrukciós és formai kidolgozás után ismerte fel, hogy a kocka nemcsak a térbeli mozgások szemléltetésére alkalmas (mivel ezért alkotta meg), hanem egyben jó játék is és ezért könnyen értékesíthető. A kocka színezésére Rubik Ernő külön gondot fordított; ezért a kocka szabványos színezése olyan, hogy két-két átellenes (párhuzamos) oldal színei a sárga komponensben különböznek; tehát így lesz a fehérből a vele átellenes sárga, a pirosból a narancssárga, a kékből a zöld. És a legfőbb dolog, amiért a kocka ekkora siker lett az az; hogy 3 dimenziós továbbá az, hogy akárhogy is mozgatjuk, a játék egyben marad.
Díjak
Az 1978-as magyar BNV-díj;
a Kulturális Minisztérium 1979-es nívódíja;
1980-ban több országban nyert díjakat: így Angliában, Németországban, Franciaországban. Angliában például a Toy of the Year 1980 (az év játéka) díjat is megnyerte, amelyet minden évben csak egyetlen játék kaphat meg. 1981-ben a New York-i Museum of Modern Art (a modern művészet múzeuma) a kockát felvette építészeti és design gyűjteményébe.
Ifj. Rubik Ernő játék tárgyú szabadalmai
(zárójelben a lajstromszámmal és a bejelentés napjával)
- Térbeli logikai játék (170 062, 1975.01.30.) "Bűvös kocka"v. "Rubik-kocka"
- Tolókás logikai játék (180 167, 1980.09.01.)
- Térbeli logikai játék nyolc játékelemmel (180 384, 1980.10.02.) 2x2x2-es kocka
- Térbeli logikai játék (180 385, 1980.10.03.) oktaéder
- Térbeli logikai játék (180 387, 1980.10.28.) 2x3x3-as test
- Formaépítő játék (180 392, 1980.11.18.) "Kígyó"
- Térbeli logikai játék (180 612, 1980.11.09.) 2x6-os bűvös henger
- Hajtogatható többtagú rendszer végtelenített pántolóelemek útján összekötött egyenes oldalélű, merev, lapszerű részekkel vagy testformákkal (192 686, 1985.03.29.) "Bűvös négyzetek" v. "Karikavarázs" v. "Rubic's Magic"
- Mozgatható elemeket tartalmazó elektronikus logikai játék (194 743, 1985.03.04.)
- Kijelzős hajtogatható többtagú rendszer (198 398, 1986.03.21.) a "Bűvös négyzetek" elektronikus változata
- Térbeli fejtörő játék (205 018, 1989.03.10.)
- Elemes térbeli logikai játék (207 233, 1989.07.21.) "Triamid"
 
 
0 komment , kategória:  Feltalálók  
JENDRASSIK GYÖRGY (1898 - 1954
  2009-03-31 13:16:21, kedd
 
  JENDRASSIK GYÖRGY (1898 - 1954)

Jendrassik György világhírű gépészmérnök, tudós akadémikus, számos nagy jelentőségű találmány - kiemelten a Ganz-Jendrassik motorok, a Jendrassik-gázturbina, a Jendrassik-nyomáscserélő - megalkotója, a Ganz-gyár fejlesztő kutatója, tervezőmérnöke, főfelügyelője, vezérigazgató-helyettese, végül vezérigazgatója, sokoldalúan képzett, művelt közéleti ember 1898. május 13-án született Budapesten. Az apai Jendrassik család Árva megye északi részéről származott. A családnév a lengyel Jendrzej = Henrik = Imre személynév kettős szláv kicsinyítéséből alakult ki. A 18. századtól ismert a család, éspedig a brezovicai Jendrassik Andrástól, György ükapjától, akinek ugyancsak András nevű fia már bányamérnökként végzett Selmecbányán. Geológiai munkásságának eredménye országszerte több bánya feltárása. Harmadik feleségétől született Jenő nevű fia (1824-1891), György nagyapja. Ő Pesten szerzett matematikai-filozófiai doktorátust, továbbá némi műszaki és jogi tanulmányok után Bécsben orvosi oklevelet. Néhány évi külföldi gyakorlat után 1857-től Kolozsvárott az elméleti orvostan, 1860-tól Pesten az élettan professzora lett, és tanított-gyógyított haláláig 1863-tól az MTA levelező, 1880-tól rendes tagjaként. Jendrassik Jenőnek négy gyermeke nőtt fel, és mind a négy fiú nevezetes ember lett: Ernő akadémikus orvosprofesszor, Jenő festőművész, Alfréd tervező építészmérnök, Kornél (1868-1931) gépészmérnök, szabadalmi bíró - György édesapja. Valószínű, hogy Jendrassik Györgyöt elsősorban édesapja példája indította arra, hogy ő is gépészmérnök legyen. Jendrassik Kornél életéről az alábbi adatok emelhetők ki a lexikonból: gépészmérnöki tanulmányokat Budapesten és Darmstadtban folytatott. Kezdőként posta- és távírdai mérnök, majd élete nagyobbik részében szabadalmi bíró volt. Főállása mellett jelentős érdemei voltak a Magyar Mérnök- és Építészegyletben, amelynek 1905-1908 között főtitkári tisztségét látta el, majd 1930-1931-ben a Gépészeti, elektrotechnikai és gyáripari szakosztály elnökeként működött. Jendrassik Kornélnak és feleségének, Kégl Arankának négy gyermeke született: Loránd neves orvos, az élettan professzora előbb Kolozsvárott, majd 1945-től Budapesten, György gépészmérnök, Aurél, aki rövid életében a filozófiai egyetemi doktori címet szerezte meg, Kornélia, akinek György fia zürichi professzor. Talán Jendrassik György egyik unokabátyjának, Alfrédnak 1896-ban született Aladár fia emelhető még ki, aki mint vegyészmérnök az Országos Közegészségügyi Intézet osztályvezetőjeként az ország egyik vezető ivóvízszakértőjeként dolgozott. Mindebből látható, hogy a Jendrassik család minden tagja értékes értelmiségi pályán működött: orvosok, mérnökök, művészek, filozófusok alkotják a családfát. A Magyar életrajzi lexikon köteteiben a felsoroltak közül heten szerepelnek. Jendrassik György, bátyja leírása szerint, gyermekkorában lassú növésű, játékos kedvű, élénk, de kívánságaihoz makacsul ragaszkodó, követelőző kisfiú volt. Szerinte már ekkor felismerhették későbbi akaraterejét és céltudatosságát. Korán elkezdett barkácsolni, "alkotni", például tízévesen sikereket ért el az akkor divatos repülőgép- modellezésben. Középiskolai tanulmányait a Horánszky utcai reálgimnáziumban végezte. Könnyen tanult, de eleinte csak közepes átlagot ért el. A matematika és fizika nagyon érdekelte. Hatodikosként már differenciál- és integrálszámításokat végzett, levezette a repülőgépszárnyak légellenállási képleteit. Tanulmányi eredményei egyre javultak, és az 1916-ban letett érettségijével már osztályának legjobb tanulója lett. Fejlődéséhez hozzátartozott, hogy szenvedélyesen sportolt is. A MAC (Magyar Atlétikai Club) I. osztályú labdarúgócsapatában játszott, jó góllövőnek bizonyult, sőt, súlycsoportjában vézna testalkatát meghazudtolva eredményes ökölvívónak ismerték el. Ugyanakkor bátyjánál is, nála is erős vesebántalmak léptek fel. Bátyja gyorsan meggyógyult, ő azonban hosszú időn át küszködött a bajjal, neves nagybátyja, Jendrassik Ernő is kezelte, végül Illyés Géza professzor 1920-ban megoperálta, de csak jóval később gyógyult meg. Amikor leérettségizett, 18 évesen azonnal behívták katonai szolgálatra. A kassai lovastüzérekhez vonult be. Állandó vesevérzései miatt azonban leszerelték, és ő még 1916 őszén megkezdhette gépészmérnöki tanulmányait a budapesti Magyar Királyi József Műegyetemen. Később, az 1919/20-as tanévre a műegyetem javaslatára az illetékes minisztériumban akkor dolgozó Kármán Tódor támogatásával ösztöndíjat nyert a neves berlin-charlottenburgi Technische Hochschuléra, ahol tanulmányai mellett látogatta a Physikalische Gesellschaft üléseit, és itt olyan világhírű fizikusok előadásait és vitáit hallgathatta, mint A. Einstein, W. Nerst és M. Planck. 1920. február 26-i keltezésű az a berlini levele, amelyet Aurél öccsének írt, s amely jellemző akkori hangulatára:
"Itt nyugodtan folyik az élet, nagyon jól érzem magam. Az előadások nagyon érdekesek, legalábbis nagy részük. Igen ügyes, hogy állandóan vetített képekkel dolgoznak, az ember Urániában érzi magát, s figyelmét erősen lekötik . Imponálóan hat azután az, hogy mint pl. Stumpf, a Kolbendampfmaschinen tanára hihetetlen tapasztalathalmazzal rendelkezik a gőzgépkonstrukció terén. Ő csinálta meg az úgynevezett 'Gleichstromdampfmaschine'-t, ami igazán ügyes és elsőrangú dolog e téren. Nem lehet olyan gépről szó, amelyből már ne csinált volna jó pár darabot, s ne tudna apró részletekről mesélni, mindig elmondva egy pár jó esetet, ahol alaposan blamálta magát. Stumpf igazán kitűnő tanár. A többiek között vannak aztán unalmas emberek is, általában azonban igen jók az előadások. Nagyszerű angol tanárom van most. Egy német eredetű fiatalember, aki Párizsban született és 2 éves korában Amerikába került. Ott nőtt fel, volt cowboy, trapper (vadász, aki az állatokat élve fogja el), majd a montreali egyetemen tanult biológiát, aztán Londonba került az egyetemre, s jelenleg itt van. Itt nincs pénze, s nyelvtanítással keresi kenyerét. Nagyon szimpatikus és nagyon intelligens ember . Sürgesd Mamát, hogy vétesse le magát Papával együtt, s küldjétek el a képet. Ne legyen a Mama kalapban, inkább háziasan. Hogyan vagytok otthon? Legközelebb Nellynek írok, de írjon ő is. Keresztmamával együtt csókol mindnyájatokat, Gyuri."
Berlini tanulmányútjáról hazatérve Budapesten folytatta és fejezte be 1922-ben gépészmérnöki tanulmányait. 1922. augusztus 1-én lépett az akkor neves Ganz-gyár kötelékébe, pontosabban annak tanulmányi osztályára, amely a vállalat központjához tartozott, és a Kőbányai út 31. szám alatti Vagongyárban működött. Első munkája a holland tengerparti helyiérdekű villamos vasút részére szállított, önhordó, acélvázás szekrényű kocsik szilárdsági számítása és a terhelési próbák előkészítése volt. A kocsikat a gyár 1923-ban szállította le. Abban az idoben léteztek már több ezer, sőt tízezer lóerős dízelmotorok, de kisteljesítményűek még nem voltak. A tanulmányi osztályon vetődött fel az a gondolat, hogy az addig csak nagyobb teljesítményű, stabil dízelmotorokat tovább kellene fejleszteni, hogy járművekre és kisebb teljesítményt igénylő iparágak számára is gazdaságosak legyenek. Jendrassik György tehát kidolgozta az egyszerű kivitelű, kis- és közepes teljesítményű, gyorsjáratú dízelmotorok terveit, majd ezeket szabadalmaztatni kívánta Ganz-Jendrassik-motorok elnevezéssel. Az ügyvezető igazgató nem fogadta el a javaslatot arra hivatkozva, hogy a gyár mérnökeinek találmányai szolgálati tevékenység keretében jöttek létre. Végül Kandó Kálmán vezérigazgató döntött Jendrassik javára, és így megszületett 1924. szeptember 9-i bejelentési nappal az első Jendrassik-szabadalom "Belső égésű hőerőgép és ehhez való üzemeljárás" címen. A szabadalmat közösen jelentette be Jendrassik György és a Ganz-gyár. A Ganz-Jendrassik motorok első példányai 1927-ben készültek el I Jm 130 típusjellel, ahol az I a hengerszámra, a Jm a Jendrassik-motorra, a 130 pedig a mm-ben kifejezett hengerfurat átmérőre utalt. További adatok: 1000 f/min fordulatszám, 8,8 kW teljesítmény és 285 g/kWh fajlagos fogyasztás.
A Ganz-Jendrassik motorokkal indult meg a hazai vasutak (elsőként egy DSA sínautó, 1927) és a Duna-tengerhajózás dízelesítése. Motorjait több országban is gyártották, s nemzetközileg is ismertekké váltak. Az első, 1928-ra megépült sínautóba hathengeres Ganz-Jendrassik-motort építettek be. 1934-ben próbaszerelvényt állítottak elő, amely a később fogalommá váló Árpád sínautóbusz nevet kapta. A sikerek hatására 1927 nyarán a gyáron belül megalakult a "Jendrassik Motorszerkesztési Osztály", amely érdekes módon Jendrassik György 1947 évi külföldre távozása, sőt 1954-ben bekövetkezett halála után is működött 1958-ig. Ennek az osztálynak Jendrassik György lett a vezetője főmérnöki rangban, amely tisztség az évek során mind magasabb szintre emelkedett. 1930-ban felügyelő, 1931-ben főfelügyelő, 1936-ban igazgató, 1939. december 29-től vezérigazgató-helyettes, 1942. július 30-tól vezérigazgató lett.
1934-ben sok minden történt a Ganz-Jendrassik-motorok fejlesztésében. Jendrassik György nyelvtudásával sokat utazott külföldre közvetlen üzleti tárgyalásokra (tökéletesen beszélt angolul, franciául, németül és spanyolul). 1934-ben, egyik ilyen utazása során megállapodott a barcelonai Hispano Suiza gyárral, hogy fél évet Barcelonában, fél évet itthon dolgozik a Ganz-gyárban. Erre azonban nem került sor, egyrészt a spanyol politikai helyzet, másrészt a Ganz-gyár vezetőinek ellenállása miatt. Mindez oda vezetett, hogy ebben az időben megszakította kapcsolatát a gyárral, mérnöki magánirodát nyitott, amelyben gyári osztályának néhány tagja is dolgozott munkaidő után. A mérnökiroda elnevezése "Találmányfejlesztő és Értékesítő Kft." volt, amelyet az Iparügyi Minisztérium támogatott. Tisztségeit tekintve tulajdonképpen kedvezőtlen történelmi időszakban került a nagy gyár élére, 1939-ben lett vezérigazgató helyettes, 1942-ben vezérigazgató. Olyan időpontban, amikor már megkezdődött a II. világháború, amelybe 1941-től Magyarország is belekeveredett. A gyárnak át kellett állnia kényszerű haditermelésre. Jendrassik nagyszerű motorfejlesztési programja háttérbe szorult, az export is beszűkült, másik világraszóló találmányával, a gázturbinával kapcsolatos kísérletei is abbamaradtak, harmadik találmányának, a nyomáscserélőnek kísérletei pedig még meg sem kezdődtek. A Ganz-gyárat szinte az elsők között, 1946-ban államosították. Ő változatlanul a gyár vezérigazgatója maradt, 1947. május 4-én esedékes hivatalos nyugati útjáról azonban nem tért vissza. Jendrassik György már a Ganz-gyár jeles, nagy tekintélyű mérnöke volt, amikor elkezdett a gázturbina-fejlesztéssel foglalkozni. Első ilyen tárgyú szabadalmának bejelentési napja 1929. március 12., címe "Diffusor, főleg centrifugál-szivattyúk- és kompresszorokhoz". 1938-ban elkészült 100 LE teljesítményű gépe volt a legelső gyakorlatilag megvalósított gázturbinák egyike. Eredményei méltó feltűnést keltettek. A gép 16 400 f/min fordulatszámon és 98,5 LE (72,5 kW) teljesítménynél 21,2% effektív hatásfokot ért el, a turbina előtt mért legnagyobb közeghőmérséklet 475 °C volt. Ilyen kis közeghőmérsékleten, ilyen kis gépegységgel a mai napig sem értek el ennyire jó hatásfokot. A gép hővisszanyerős, egyszerű, nyílt munkafolyamattal működött, 2,2 nyomásviszonnyal. Újszerű volt mind az axiális kompresszor, mind a turbina: mindkettő kevéssé görbített szárnylapátokkal, feles forgással (50% reakciófok) és a potenciálos örvény sebességi eloszlása szerint elcsavarva. A kompresszor fokozati hatásfoka 85%, a turbináé 88% volt. Újszerű volt a lamináris áramlású lemezes hővisszanyerő is. A gép dízelolajjal több mint 200 órát futott próbateremben, rövid ideig széntüzeléssel is, üzemzavar nélkül. A háború alatt elpusztult. A gázturbina fejlesztése aztán szabadalmak hosszú sorát eredményezte. A gázturbina is belső égésű hőerőgép, a tüzelőanyag termokémiai energiáját alakítja át hő-, majd mechanikai energiává. A motorokkal ellentétben itt a munkafolyamat stacionáriusan megy végbe, és minden fázisa más és más géprészben történik (kompresszor, hőcserélő, tüzelőtér, turbina). A gázturbinában nincsenek nagy, alternáló tömegek, áramlástechnikai előnye, hogy könnyebb súlyú gépek készíthetők. A nyomáscserélő gondolatával már 1944. október 3-i magyar szabadalmi bejelentésében (nem jutott el az engedélyezésig) foglalkozott Jendrassik György, a háború miatt azonban csak londoni működése során került megvalósításra sor. Erre vonatkozó angol szabadalmát 1953. szeptember 14-én jelentette be a Jendrassik Development Ltd., lajstromszáma US 2 848 871. Londoni munkássága főleg a nyomáscserélő mint motortöltő megvalósítására irányult, ehhez a segítséget a Power Jets Research and Development Ltd. állami vállalat biztosította, amelynek 1948-tól külső tanácsadója lett. A nyomáscserélő ugyancsak áramlástechnikai hőerőgép, akár a gázturbina. Zárt házban, egyenletes fordulatszámmal forgó rotorból áll, amelynek kerületén - csatornaszerű, végükön nyitott - cellák helyezkednek el. A házat két végén lezáró fedelek nyílásain felváltva friss levegő és meleg gázok (égéstermékek) áramolhatnak a cellákba úgy, hogy pl. a cellát kitöltő friss levegőt a beáramló meleg gáz komprimálhatja. A nyomáscserélőben tehát a gázok kompressziója és expanziója dugattyúk vagy lapátok nélkül, közvetlenül a gázok hatására megy végbe. A nyomáscserélő tehát igen egyszerű szerkezetű gép, amely mint főgép (gázturbina) és mint mellékgép (turbótöltő, hőszivattyú, légkompresszor) használható. Londoni emigrációjában 1951-ben bizottság kereste fel Magyarországról Jendrassik Györgyöt az itthoni kapcsolatok végleges felszámolására. A jövőt illetően lemondott itthoni szabadalmairól, a múltra vonatkozó igényeit azonban fenntartotta, és addig gyártott motorjai után részesedést ítéltetett meg magának nemzetközi bíróság útján. Ezzel formailag is megszűnt az a csaknem három évtizedes kapcsolat közte és a Ganz-gyár között, amely mindkét félnek annyi hasznára volt, és annyi dicsőséget szerzett. Az emigráció nehézségei felőrölték testi erejét, és 1954. február 7-én váratlanul meghalt
 
 
0 komment , kategória:  Feltalálók  
Üzenet
  2009-03-31 08:20:20, kedd
 
  ,,Természetesnek lenni annyit jelent, hogy bízol szíved útmutatásában, és követed azt."

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Dante Giacosa
  2009-03-31 08:18:35, kedd
 
  Meghal Dante Giacosa, Róma 1905. január 3. - 1996. március 31. számos Fiat gépkocsi tervezője. Gépészmérnöki diplomát szerzett, majd a Fiat gyár alkalmazottjaként tervezte és készítette el 1933-ban a vízhűtéses Zero gépkocsi modelljét. Igazi nagy sikerét a Fiat 500-as elkészítésével aratta 1936-ban. A Topolino néven világhírűvé vált kiskocsiból több mint 4 millió darabot adtak el. A Fiat 600-as volt Olaszország első négyüléses kocsija. Ezt követte a Campagnola, amely nemcsak Olaszországban, hanem Bulgáriában és Jugoszláviában is közkedveltté vált. A 124-es típust a Szovjetunióban is gyártották, Lada néven. Giacosa részt vett más gépkocsitípusok, így az Autobianchi Primula A 111-es és 112-es kocsijának elkészítésében is. 1975-ben vonult vissza a Fiat cégtől, de továbbra is részese volt az olasz gépkocsiipar fejlesztésének. Egy ideig elnöke volt a Gépkocsi technikai Egyesületnek, majd 1967-69 között a Gépkocsiipari Mérnökök Nemzetközi Szövetségének. Több könyvvel gazdagította a szakirodalmat. Önéletrajzi írása Negyven esztendőm a Fiat tervezőjeként címmel jelent meg.
 
 
0 komment , kategória:  Autó-Motor  
1928 Március 31.Szél Kálmán
  2009-03-31 08:17:11, kedd
 
  1928 Március 31. Elhunyt Szél Kálmán református esperes, Arany János veje. 1875-től Nagyszalonta jegyzője volt.  
 
0 komment , kategória:  Általános  
1921 Március 31.Süss Nándor
  2009-03-31 08:16:07, kedd
 
  1921 Március 31. Meghalt Süss Nándor műszerész, a magyar finommechanikai ipar megalapítója. Intézetének hírnevét az ott 1890-ben elkészített Eötvös-inga alapozta meg.  
 
0 komment , kategória:  Általános  
1917 Március 31. Behrin
  2009-03-31 08:14:36, kedd
 
  1917 Március 31. Meghalt Emil Adolf von Behrin német bakteriológus, a szérumokkal való gyógyítás kidolgozója. A szifilisz elleni szérumot készítette el.  
 
0 komment , kategória:  Általános  
     1/86 oldal   Bejegyzések száma: 858 
2009.02 2009. Március 2009.04
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 858 db bejegyzés
e év: 9485 db bejegyzés
Összes: 36839 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 6150
  • e Hét: 86279
  • e Hónap: 302722
  • e Év: 4206486
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.