Belépés
dnemethk.blog.xfree.hu
" A tegnapi bánat célt is adott: Bár szívembe markolt,de élni hagyott. Jöhetnek százszám szélviharok, Mert ezen a Földön nem félni vagyok...&q... Kathalynka Kathalynka
1967.11.05
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 8 
Lottóz velem!
  2009-05-28 17:38:34, csütörtök
 
  Sziasztok Kedves BARÁTAIM! &
Üdv mindenkinek ki a blogomba téved!

Szeretnélek megkérni benneteket játszatok velem egy kicsit.





Nem lottózom rendszeresen csak alkalmanként,s nem is állandó számokkal,
csak megérzésből tippelek.
Eddigi legnagyobb nyereményem egy 3-as volt az ötös lottón kb 3 éve októberben.
Akkor 16 EFT-ot fizetett.

Az éjjel azt álmodtam,hogy nyertem sok-sok pénzt.
Innen jött az ötlet,hogy akkor most játszom.
De a számokat illetően tanácstalan vagyok,most nem műxik a megérzés.
Arra gondoltam megkérlek benneteket,küldjetek számkombinációkat,
s a ti tippjeitekben legtöbbet előforduló számokat megjátszom.
A nyereményen természetesen megosztozunk.

Köszi a közreműködést!!!

Játékra fel!!!!!!

[u]Az én tippjeim.[/u]

5-ös lottó: 4,10,18,26,47.
6-os lottó: 1,3,9,24,27,42.
skandi : 6,10,13,16,19,21,33.
 
 
1 komment , kategória:  Általános  
Noé Bárkája Hongkongban
  2009-05-25 20:20:42, hétfő
 
  Megépítette eredeti méretben Noé bárkáját egy hongkongi milliárdos testvértrió.
A legújabb kori bárka nem állatok megmentésére készült, hanem szállodaként fog üzemelni.






Természetesen a név kötelez, ezért az üzletemberek 67 állatpárt is elhelyeztetnek a szálloda környezetében, de ezek csupán életnagyságú üvegszálas másolatok lesznek.





A Kwok testvérek a luxushotel bárkát mintegy 17 évvel ezelőtt álmodták meg, de a megvalósításra csak most került sor.
A 137 méter hosszúra épített hotel névadójával ellentétben nem fából, hanem betonból és üvegszálból készült.
A szálloda mellett lesz benne étterem, kiállító terem és múzeum is.
A tervezők egy állandó szivárványt szerettek volna építeni a bejárathoz, de az állandó fénytörést a jelenlegi technikai ismeretekkel nem sikerült megvalósítani.

Thomas Kwok, az ötletgazda korábban is nyúlt már a vallás irányába, amikor egy irodaépület 75. emeletén építtetett templomot.
A szállodabárka Hongkong egyik kikötőben található, így mind a víz, mind a szárazföld felől várja a vendégeit.

A tulajdonosoknak a világban uralkodó gazdasági válság miatt vannak pénzügyi kételyeik,
de úgy vélik, hogy a válságot is úgy fogják túlélni, mint Noé bárkája a bibliai vízözönt.

***
Fogjunk össze!!! Menjünk el!!! Nézzük meg!!!!
 
 
1 komment , kategória:  Szenzációk  
Rege a farkasról,aki meghallga
  2009-05-23 18:52:03, szombat
 
  Rege a farkasról, aki meghallgatta a csillagok zenéjét

Rusvai Mónika írása. Annyira a szívembe zártam, hogy megszeretném osztani veletek....

"Mese? Mitológia? Talán csak egy történet két lélek egymásra találásáról...

Réges-régen, még azelőtt, hogy az első tábortűz fellobbant volna a keleti sztyeppéken, Kászon, a farkas uralkodott a vadon fölött.
Ismerte a végtelen rónaságokat, bejárta az ingoványokat a déli tájakon, s olykor, ha felébredt benne a vágy, hogy új vidékeket lásson, elkalandozott egészen a messzi északra, ahol a végtelen fenyvesek álltak. Minden, a mocsaraktól az erdőkig az ő birodalma volt.
Nem követett senkit, s nem engedelmeskedett senkinek, de tisztelte a Földet s az Eget, s nem vetette meg a Világfa egyetlen szülöttét sem.
Az útját mégis egyedül járta, éjjel s nappal, télen és nyáron, fagyban és napsütésben.
Ő volt a vadon szelleme, a magányos farkas.

Egy télen azután, hogy a sztyepp füve megsárgult, s elfeküdt a pusztán, s a látóhatáron hófelhők kezdtek gyülekezni, Kászon észak felé vette az irányt.
Futott hét nap és hét éjjelen át, míg a mancsai egészen el nem süppedtek a hóban, s el nem érte a fekete fenyvesek határát.
A magas fákat szél borzolta, s ágaikat lehajtották a vadon szelleme előtt.
A farkas napokig bolyongott a sötét lombok alatt.
Egyedül volt, mint minden útján, s éjszakánként, amikor a hold felkapaszkodott a fenyők csúcsa fölé, panaszosan vonított az égre, s hangja messzire visszhangzott a csillagok között.

Egy éjjel aztán, amikor a mély hóban bolyongott az erdőben, megérezte, hogy valaki közeledik felé a sűrűből.
Elrejtőzött egy fenyő gyökerei között és várt.
Abban reménykedett, hogy talán valamilyen vad nyomára akadt, szarvasra, vagy legalábbis nyúlra, s megtöltheti régóta sóvárgó gyomrát.

Annál nagyobb volt a meglepetése, amikor a fák közötti szűk tisztásra egy leány lépett elő.
Hosszú, hófehér ruhát viselt, fekete hajába belekapott az esti szél.
Mezítláb járta a havat, ám léptei alig hagytak nyomot maguk után.

A farkas nem mert mozdulni. Némán figyelte a lányt.
Az megállt a tisztáson, lehunyta a szemét, s várt.
Csend volt.
A karcsú, sápadt alak szinte világított a sötét fák alatt.
Ruháját a csillagok fénye ezüstözte meg.
A farkas csak ekkor pillantott fel, s látta, hogy a tisztás fölött, a magasban, fényesen ragyog a Tejút.

S akkor elkezdődött.
Az erdő egyszerre elnémult. A szél tovább mozgott a fák között, de hangja a semmibe veszett.
A földi hangok megszűntek, s zenélni kezdtek a csillagok.
Földöntúli dallam ereszkedett a tisztásra, s a leány táncba fogott.
Fehér ruhája egészen átvette a csillagok fényét, ragyogott-tündökölt, s csak hosszú, fekete haja vonta olykor fátyol mögé a csillogást.

A farkas még mindig nem mozdult.

A csillagok zenéje előbb erősödni kezdett, növekedett, kivirágzott; azután halkult, lassult, végül elenyészett, elveszett a semmibe az égi magasban.
S mire elhallgatott, s a szél ismét dalolni kezdett az ágakon, addigra a lány sem volt sehol.
A farkas továbbra sem bújt elő rejtekhelyéről.
Hallgatott, de a szíve vágyakozással telt meg.
Újra látni akarta a lányt.

Eljött a következő este, majd a második, s a harmadik, de a különös tünemény nem bukkant fel újra. Végül a hetedik napon, késő éjszaka, mikor a Tejút már fényesen ragyogott a tisztás fölött, a lány ismét megjelent.
Ahogy a csillagok zenéje felcsendült, táncolni kezdett.
Kászon akkor levetette farkasbundáját, s szép ifjú alakjában a lányhoz lépett.
Nem szólíthatta meg, hiszen amíg a csillagok dallama szól, néma lesz minden földi hang,
de mélyen belenézett a szemébe, s a tekintetük hosszú időre egybefonódott.
A lány szeme zöld volt, olyan zöld, mint a távoli erdők lombja, amelyen megcsillan a nyári napsugár.
Az ifjú szeme pedig barna, mint az őszi vadon, ami a nyár utolsó romjain ülve még dacol a közelgő téllel.

Így álltak sokáig, s zenéltek fölöttük a csillagok.
Azután a lány táncba kezdett, az ifjú pedig átkarolta, s táncoltak együtt az ezüst fényben sokáig.
Végül a dallam halkulni kezdett, s mire egészen elnémult, Kászon, a vadon szelleme immár egyedül álldogált a csillagfénnyel megvilágított tisztás közepén, s a szíve reszketett.
Attól fogva minden hetedik éjszaka várta a lányt, s együtt táncoltak a Tejút alatt.

A farkas mindent tudni akart a lányról.
Faggatta hát a fákat, a szellőt, a patakot, de egyik sem tudott semmit a különös teremtésről.
Végül megkérdezte a ködöt, amely gyakran tekergett éjszakánként az erdő fölött, s a köd megfelelt a kérdésére:

- A leány, akit láttál, nem más, mint Merengő, az erdő szelleme.
Ám azt, hogy hol él, s miért táncol éjjel a csillagok zenéjére, nem tudja senki sem.

Kászon megköszönte a segítséget a ködnek, de továbbra sem tudta, mitévő legyen.
Hiába táncolt a lánnyal minden hetedik éjszaka, mire a csillagok dallama elhallgatott, s végre visszanyerte a hangját, a jelenésnek nyoma veszett, mielőtt még a nevén szólíthatta volna.
Amikor azonban hetedjére találkozott a lánnyal, s az égi zene elhalóban volt, valami különös dolog történt. Varjak jöttek, száz meg száz, talán ezer darab, s egyszerre, mint valami felhő, eltakarták a tisztás fölött a csillagos eget.
A zene elnémult, a varjak éktelen károgásba kezdtek.
A lány felsikoltott, s futásnak eredt a fák között.
Az ifjú nem volt rest, magára öltötte a farkasbundát, s a leány nyomába eredt.
Alig haladt azonban egy kőhajtásnyira, a fehér ruha fénye máris eltűnt előle.

A lány szarvasünővé változott, s mint az árnyék, menekült a varjak elől, amelyek ott repültek, szorosan a nyomában.
A farkas futott, ahogy a lába bírta. Már majdnem megvirradt, amikor maguk mögött hagyva az erdőt, egy hatalmas várhoz értek.
A kapu kitárult, a szarvas besurrant, a farkas már csak azt láthatta, ahogy a nagy kapuszárnyak bezárulnak mögötte.

Hetvenhét tornya volt a várnak, magas falai, kerek bástyái, s fölöttük ott károgtak, kiabáltak a varjak. Egyetlen percre sem hallgattak el, ellepték a tetőket, fel-le szálldostak a tornyok körül.
A farkas a kapu előtt ült.
Tudta, hogy a varjak valamiféle gonosz szellemek, s érezte azt is, hogy hangjuk megsebzi a leány lelkét. Mégsem tehetett semmit.
Hiába volt a vadon szelleme, a fal magas volt, a kapu erős, s a varjak az Éghez tartoztak, amely fölött neki nem volt hatalma.
Ült hát a kapu előtt, s semmiért el nem mozdult volna.
Napokig várt, s érezte, hogy a lány, odafönt a hetvenhetedik toronyban egyedül van, és sír.
A farkas továbbra sem moccant a vár elől.
Valami tompa fájdalmat érzett, s tudta, hogy ez most nem a sokat tapasztalt éhség.
A lelke sajgott.

Így érkezett el a hetedik nap.
A farkas még mindig nem mozdult el a kapu elől, s azt remélte, hogy hiába a varjak, a lány majd előjön, s kimegy a tisztásra, hogy ismét táncoljon a csillagok zenéjére.
Éjféltájban aztán a madárzaj elnémult, s a csillagok halk muzsikába fogtak, ám a várban semmi sem mozdult, még világosság sem gyulladt az ablakokban.
A dallamok hamar szertefoszlottak, s csak a varjak károgása maradt.
Végül eljött a hajnal.

A farkast már erősen kínozta az éhség, s a lelkére települt szomorúság.
Maradék erejét összeszedve talpra állt, s mancsaival megkaparta a vár kapuját.
Az hangos nyikordulással kinyílt, s a farkas besurrant.
A lány ott állt előtte, hófehér ruhája ragyogott, fekete haja keretbe foglalta halovány arcát.
Csak a szája mosolygott, a szemében végtelen bánat ült, s ahogy elmerült a tekintetében, a farkas reszketett, s érezte, hogy egészen elhagyja az ereje.

A lány azonban megetette, megitatta, s a rózsakertben szállást adott neki.
A farkas ebben az alakban nem szólhatott embernyelven, hát csak nézte a lányt szelíden, ahogy odaült mellé a magas rózsabokrok alatt.
Most vehette csak szemügyre belülről is a várat.
A tornyok mindegyike másféle volt, akadtak keskenyebbek, szélesebbek, alacsonyak és magasak, kerek ablakokkal, vagy boltívesekkel, rózsaablakokkal, fiatornyokkal, vagy éppen különös oszlopokkal, borostyánnal futtatott erkéllyel.
Az udvaron hatalmas fák nőttek, alattuk, s törzsükre felfutva mindenütt rózsák.
Vörösek, sárgák, fehérek, rózsaszínek.

A farkas hamarosan rájött a virágok titkára.
Délutántájt a lány elszundított a bokrok tövében, a magas fűben, s ahogy álmodni kezdett, a rózsák hirtelen növésnek indultak, hajladoztak, nyúltak az ég felé, s új szirmokat hajtottak.
A vadon szelleme ámulva nézte a lányt, s csodálta a növekedő rózsakertet, s csak ekkor jött rá, hogy odakünn, a váron kívül fagyos tél tombol, míg idebent a kertben a nyár legszebb álmai virulnak.

Amíg a lány aludt, a farkas körbejárta a várat.
A szobákba nem mert bepillantani, de végigfutott a folyosókon, megnézte az oszlopokat, a termeket, s a szökőkutakat a kert mellett.
S közben látta ő is a varjakat.
Szinte eltakarták az eget, s sötét árnyékot vontak a rózsakertre.
Egy percre sem hallgattak el.

A farkas napokig lakott a lánynál.
Megismerte a várat, de biztos volt abban, hogy amit látott, csupán aprócska része annak a kincsnek, amit az erdő szelleme a falak között rejteget.
Ám a varjak, azok az átkozott varjak, mindenre árnyékot vetettek.
S Merengő valahogy mindig szomorú volt.
Gondoskodott a farkasról, kinn üldögélt vele a kertben, de nem beszélt hozzá, nem kereste a támogatását, nem várt el tőle együttérzést.
A farkast ez bántotta kissé, de megértette, hogy a lány mindig egyedül élt a várban, megszokta, hogy nem számíthat sem szánalomra, sem segítségre.
Tudta, hogy amíg el nem nyeri a lány bizalmát, semmit sem tehet.
Várt hát türelmesen. Így érkezett el a hetedik nap.

A varjak felhője mögött feljöttek az égre a csillagok.
S amikor a Tejút már fényesen ragyogott a tornyok fölött, elkezdődött megint.
A lány éppen kinn ült a farkassal a kertben.
A varjak hangja egyszerre megszűnt, mintha elvágták volna, s a rózsák közt játszó szél is elhallgatott.
Újra zenélni kezdtek a csillagok.

A lány előbb csak lehunyta a szemét, nem akart figyelni a dallamokra.
Azután felállt, s ahogy elért egy keskeny foltot, ahol a varjak sötét szárnyán át leért a csillagok fénye, fehér ruhája felragyogott.
Táncolni kezdett, lassan, szomorúan, a vadon szelleme pedig nézte-nézte, s nem mert mozdulni.
Azután mégis összeszedte a bátorságát, s odalépett a lányhoz.

Merengő megtorpant, s lehajolt a farkashoz.
S akkor végre meglátta a tekintetében ugyanazt a lángot, amit akkor a tisztáson, amikor először néztek egymás szemébe.
Kászon pedig ledobta a farkasbundát, s ott álltak együtt a csillagok egyre erősödő fényében.
S mivel nem szólhatott, a vadon szelleme magához vonta, s megcsókolta a lányt a rózsakertben,
a zenélő csillagok alatt.

A csók pedig megtörte az átkot, ami az erdő szellemét sújtotta.
A varjak megrázkódtak, elszálltak keletre, s nem is tértek vissza soha többé.
A csillagok fénye ezüstbe vonta a vár hetvenhét tornyát, s a rózsakert tovább és tovább nyújtózkodott az ég felé.
A csillagok zenéje lassan a semmibe veszett, s a szél hangja ismét megszólalt.
Kászon és Merengő azonban még mindig némán álltak s csak néztek egymás szemébe.

Azt mondják, attól fogva a vadon és az erdő szelleme mindig együtt járta a végtelen mérföldeket. Sztyeppéken, ingoványokon, s erdőkön át egy volt az útjuk.
Kászon magára öltötte a farkasbundát, kedvese szarvassá vált, s sebesebben szaladtak a szélnél, s a gondolatnál.
Máskor emberi alakjukban jártak, erdőkön-mezőkön által, az éjen keresztül.
Úgy hírlik, az idősek még látták őket táncolni, valahol kinn, a kopasz dombokon, amikor a szél elhallgatott, s a csillagok dalolni kezdtek."

/Rusvai Mónika/
 
 
1 komment , kategória:  Mesék,Regék,Mondák  
Magzatműtét az anyaméhben
  2009-05-23 18:06:24, szombat
 
  A világon sok van, mi csodálatos, de az életnél nincs csodálatosabb!
Ez az egyik legfantasztikusabb fénykép, amit az ismert univerzumban valaha is készítettek.
Egy amerikai fényképész készítette egy operáció alatt, amint egy súlyos gerinc-rendellenességet próbáltak helyrehozni egy magzaton az anyaméhen belül a terhesség 23. hetében.

A fényképész akkor meg nem gondolta, hogy élete egyik legfontosabb képe lesz ez, hiszen a cél csupán a méhen belüli gerincműtét fényképeken is történő dokumentálása volt.





Miközben Paul Harris fotós az Egyesült Államok-beli Tenesse állam Nashville városának Vanderbilt egyetemén a sebészeti klinika műtőjében fényképeket készített a műtét folyamatáról, megörökítette azt a pillanatot is, amikor a baba az anyai méhből kiemelte a kis kezét, és az őt operáló orvos ujjat megfogta.
Ez a hihetetlen fénykép a világ rengeteg újságjában megjelent, s Írországban az egyik "legerősebb zászlója" lett az abortusz legalizációja ellen küzdőknek.
Az ici-pici kéz, ami meghódította a világot, Samuel Alexanderé, aki 1999 december 28-án megszületett (amikor a fénykép készült, alig több, mint 5 hónapja volt a mama hasában).

Ha komolyabban elgondolkodunk, megértjük, hogy az élet tényleg csak egy hajszálon múlik.
Az orvosok biztosak voltak benne, hogy nem tudták volna életben tartani a kisfiút a méhen kívül, így a méhen belül műtéttel kellett megoldani azt a rendellenességet, amit nem tudott volna túlélni. A méhet bevarrták, hogy a baba normálisan fejlődhessen tovább.
Ezért is ezt a képet lett nyilvánítják napjaink egyik legfontosabb orvosi fényképének.
Samuel a legfiatalabb paciens, aki ilyen operáción túlesett.
Valószínű, hogy Samuel Alexander Armsnak megszoríthatja majd egyszer Dr. Brunner sebészprofesszor kezét -most már az anyai méhen kívül.
Justine McCarthy tévé-bemondónő megjegyezte, hogy képtelenség nem elérzékenyülni a pici kéz hatalmas erejét látva amint egy operáló sebész ujját szorítja, és lehetetlenség nem elgondolkodni azon, hogyan tud egy kéz életet menteni...

A kép valódi, 1999. augusztus 19-én készült egy műtét során, a kísérőszövegbe azonban több öncélú ferdítés is belekerült.
A Vanderbilt egyetemen elvégzett operáció valóban megtörtént, nem igaz azonban, hogy a magzat köszönetképpen megszorította volna megmentője kezét,
miként az sem, hogy a doktor azt mondta volna, hogy ez a szorítás volt élete legmegindítóbb élménye.

Valójában annyi történt, hogy amikor Bruner doktor összezárta a terhes asszony méhét, a kis Samuel apró keze kicsúszott onnan. Az orvos ezt követően óvatosan megfogta és visszahelyezte. A megindítónak szánt körítés az abortuszellenzők propagandája annak érdekében, hogy megmutassák: egy 21 hetes magzat már mennyire tudatos lény.

A műtétet végző Bruner doktor szerint azonban a magzat már csak azért sem tudta volna megfogni a kezét, mert az anyja érzéstelenítve volt.

A fotóriporter neve egyébként nem Paul Harris, hanem Michael Clancy, az ő verzióját az esetről és a flasht a műtétről itt lehet megnézni.
[k
A kis Samuel végül 1999. december 2-án született meg, egészségesen.

 
 
0 komment , kategória:  Szenzációk  
A legyengébb láncszem
  2009-05-23 16:49:25, szombat
 
  Önökhöz képest a Csipkerózsika hiperaktív!
Még csak október van, de maguk már összehordanak hetet-havat!
Maguknak az az agytorna, ha rázzák a fejüket?
Nem tudták, hogy Magyarországon tankötelezettség van?
A Tudás Fáját nem az önök kertjébe ültették!
Maguk a szomszédnál vannak?? Mert hogy maguknál nincsenek!
Menjünk inkább bújócskázni?
Önök fej nélkül csak alacsonyabbak lennének!
Ugye az őszi lomtalanításkor az eszüket is kitették?
Van poroltónk, nyugodtan sziporkázzanak.
Maguk az eszüket is leadták a ruhatárban?
Ha eldobok egy botot, azt azért visszahozzák?
Az Önök szülei névadáskor erősen gondolkodtak a Károly, és a Bodri nevek közt?
Önök naponta mennyi időt szoktak beszélgetni a telefon-mesemondóval?
Gondoltak már arra, hogy egyszer kiveszik a szekrény alól az Ablak-Zsiráfot?
Önök szerint van különbség a Magyar Hírlap, és egy guriga WC papír közt?
Eszükbe jutott már, hogy az agyi energiájuk hiányát a 220 Voltos hálózatról pótolják?
Mikor az emberiség többségének őse lemászott a fáról, az önöké leesett?
Sikerült már rájönniük, hogy a biciklire hová kell kötni a zabostarisznyát?
Önök melyik szakácskönyvben keresnék a relativitás-elméletet?
Önök hogy vélekednek? Etikus dolog a dominóban sáncolni?
Mikor a tudást osztottak, önöknek sikerült rájönni, hogy minek áll ott az a sor?
Ha önök csörgést hallanak, felveszik a kagylót, vagy inkább leveszik fejükről a csörgősipkát?
Ha lehetőségük lenne rá, önök fogyasztanának a fejükben lévő pizzából?
Gratulálok! Az önök teste nagyon fejlett. Messze meghaladja agyuk korát!
Önök mikor, és miért érezték azt, hogy többre hivatottak, mint a konda többi tagja?
Az önök agyának 80%-át lefoglalja, hogy visszatartsák a lecsöppenni készülő nyálat?
Papírból készült tárgyat önök papírzsebkendőn kívül tartották már közel a fejükhöz?
Önök nem ismerik fel, hol a gyermekük feje, ha nincs sapkával megjelölve?
Az önök könyvvásárlási szokásait nagyban befolyásolja a nappali színe?
Észrevették már, hogy a 12 éve vásárolt könyv, gyártási hibából adódóan a 10. és 33. oldal közt össze van ragadva?
Felmerült már önökben, hogy vajon a könyv miért vágja el olyan nehezen a sült húst?
Önök import turkálóban jutottak hozzá ehhez az alig használt agyhoz?
Gondoltak már arra, hogy leszerződjenek egy vándorcirkuszhoz harmadik attrakcióként, a kétfejű borjú, és a szakállas nő közé?
Az önök tudása nagyrészt a Ludas Matyi 20 évvel ezelőtti számain alapszik?
Gondoltak már arra, hogy jobb lett volna a réten tilinkózni?
 
 
0 komment , kategória:  Mókák,Élcek,Évődések  
Bizarr Guinness rekordok
  2009-05-23 16:38:12, szombat
 
  BIZARR GUINNESS REKORDOK

A Guinness World Records gyűjti össze a világ "leg"-jeit, így szerepelnek benne - például - a legnagyobb állatok, a leghosszabb bajszok, a legfalánkabb emberek, a legmagasabb fák, a legkisebb cirkuszi törpék. Ezen a héten lesz 50 éves a kiadvány, így a szerkesztők összeszedték az ötven legfurcsább rekordot.

A lista természetesen szubjektív, hiszen nincs általános szabály arra, hogy kiderüljön, hogy a három napon át bukfencező jelölt vagy a fejjel lefelé lógatott léggitározó művész teljesítménye az érdekesebb, számottevőbb. A szerkesztők nem is törekedtek objektivitásra, pusztán összeszedtek ötven, nem éppen hétköznapi csúcsteljesítményt.

A lista élére a kanadai Sean Shannon került, ő 1995-ben döntötte meg a gyorsbeszéd világcsúcsát: a Hamlet-ből idézett egy 260 szóból álló részletet, mindössze 23,8 másodperc alatt. Állítólag minden szó érthető volt. Az ezüstérem egy erős embernek jutott, ugyanis az ausztrál Derek Boyer - szintén 1995-ben - egy olyan hatalmas gépjárművel birkózott meg, amit a legtöbb ember soha meg nem tudna mozdítani: ő 30,5 méterre tolta a harminctonnás kamiont. A bronzérmet a kissé vakmerő - egyesek szerint őrült - Danny Higginbottom csípte meg, egy olyan műsorszámban, amit nem igazán javaslunk olvasóinknak: a sekély vízbe történő ugrás rekordját döntötte meg, 8,9 méterről ugrott 30 centi vízbe.

A kockázatos rekordokhoz tartozik a negyedik helyezett, amerikai Robert Foster csúcsa, ő 13 perc 42 másodpercig tartotta vissza lélegzetét - bizonyára betörők járkáltak a lakásában, miközben ő egy szekrényben gubbasztott. Az érdekes-idétlen rekordok számát növelte 1990-ben a kaliforniai Gary Stewart, ő a folyamatos pogózás nemzetközi csúcstartója, 177 737 ugrással. 2001-ben Ashrita Stewart került be a neves könyvbe, ekkor 75 darab kicsiny üvegpoharat egyensúlyozott az állán, 10,6 másodpercig, New York nagy örömére és a takarítók nagy riadalmára.

Jézus egyik követője került a 11. helyre, ugyanis 1969 és 2000 között a floridai Arthur Blessitt 34 ezer kilométert gyalogolt, át több kontinensen, egy közel négyméteres kereszttel a vállán. A "legszőrösebb család" sem jutott be az első tízbe, ugyanis a mexikói Victor és Gabriel Ramos csak a 12. helyre futottak be. Nekik testük 98 százalékát szőr fedi, ezzel pedig nem lennének jó alanyok egy Gillette-reklámhoz. Nekik sem lehet könnyű az életük, de az amerikai Charles Osborne is keserves, gyötrelmes rekordot ért el 1922 és 1990 között: szinte átcsuklotta a XX. századot.

A folyamatos tetoválás rekordja 33 óra, a legtöbb piercing egy emberen 230 darab, ugyanakkor a legtöbb, gyomorból kivett idegen tárgy száma 2533. A falánk kanadai nő gyomrából kioperált holmik közt volt 947 tű is. A bizonyíthatóan egyik legszerencsétlenebb ember a világon a virginiai Roy C. Sullivan, hétszer csapott belé a villám 1977 környékén - ugyanakkor persze igen szerencsésnek is lehet nevezni, ugyanis túlélte a csapásokat.

Egy amerikai kiskamasz tartja az arcon történő kanál-egyensúlyozás rekordját (15 darab, 30 másodpercen keresztül, ha valaki ki szeretné próbálni), ugyanakkor egy angol nőé az orral történő narancs-pöckölés hivatalos csúcsa. A legtöbb órát - öt darabot - Kim Seung Do ette meg Dél-Koreában, 1998-ban, persze tettének valódi okára nem derült fény.

A tipikus háziasszony retteg a csótánytól, sikít egy méretesebb pók láttán - de a brit Christine Martin nem tartozik közéjük, ugyanis 2002-ben egy másfél órás bogár-fürdőt vett, egy hernyókkal, lárvákkal, kukacokkal teli kádban. Más korábban kiugrott volna onnan, de az indiai Om Parkash Singh ezt is tűrte volna, ő ugyanis 20 óra 10 percen keresztül állt teljesen mozdulatlanul, még arcizmai sem rezdültek.

Egészen értelmetlen rekordok sorakoznak a negyvenedik hely környékén: például az amerikai Jackie Bibby nyolc élő csörgőkígyó farkát tartotta a szájában 12,5 másodpercig. Rengeteg szabadideje, igen ütős kedve, de kevéske igazán ütős ötlete lehetett viszont Les Stewartnak, aki 1982-ben elkezdte legépelni a számokat, majd 1998-ig gépelt. Egytől egymillióig írta le őket, betűkkel. A viccmesélés rekordját sem Antal Imre tartja: Mike Heeman 24 óra alatt 12 ezer 682 viccet mesélt el - arról nem szól a hír, hogy hány tréfás, poénos sztorin nevettek a hallgatók.

A bekötött szemmel történő motorozás rekordját nem a Jackass emberei tartják, bár abban a műsorban is tesznek ilyeneket. Tavaly döntötte meg a csúcsot Mike Newman, ő 164 kilométeres óránkénti sebességgel száguldott - vakon. Ennél sokkal lassabban haladt a 76 éves Cypriot Kively Papajohn, mikor 1987. december 28-án foglyul ejtette egy elromlott lift. Csak szilveszter után, január 2-án szabadították ki alkalmi börtönéből, és az volt a nagy szerencséje, hogy épp az élelmiszerboltból igyekezett haza, így volt nála innivaló és némi szilárd elemózsia.
 
 
0 komment , kategória:  Rekordok  
Google és a Street View
  2009-05-22 09:37:13, péntek
 
  Google és a világháló

Közel jár Földünk teljes virtualizálásához a Google.
Már nem csupán a műholdak magasságából csodálhatjuk,vizsgálhatjuk bolygónk,
vagy fedezhetjük fel óceánjaink rejtett mélységeit egy virtuális tengeralattjáróból.
A Google Earth segitségével már évek óta könnyedén megkereshető a világ térképen
akár a szomszéd autója,vagy a távoli rokon villája.
2007-ben inditotta a Google a Street View -t melynek segitségével 3 dimenzióban bejárhatjuk a világ nagyvárosainak utcáit.
Földünk sok-sok pontját bejárták már a "titokzatos" fényképezőgépes autók.
(Az USA,Ausztrália,Ázsia és Európa számos nagyvárosát már kamerájukba fogták)

Az elmúlt hetekben Budapest utcáin is megjelentek a a Google hi-tech autói.
Az autó (Opel) különlegessége a beleszerelt számitógéprendszer,a GPS,
valamint a tetején 360 fokban elhelyezett 9 kamera, melyek azonos időben készitik el a felvételeket.
Pár hét alatt több százezer képet rögzitettek Budapestről,
ezeket a Google központi laborjában összeillesztve pár hét múlva megjelentetik a neten.

E szolgáltatást az adatvédők,hol halk,hol igencsak hangos kritikája kiséri.
A Magyar adatvédelmi biztos /Jóri András/ szerint az nem baj ha a Strret View
a turisták által kedvelt helyeket szerepeltet 3 dimenzióban,
de a lakóövezetekbe beengedni a virtuális világ szemét, ugyancsak kockázatos lehet
még akkor is,ha az arcokat és az autórendszámokat kitakarják.
Példának emlitette,hogy az autótolvajok távolról kinézhetik,hogy melyik ház előtt,
milyen autó parkol.
A Google válasza az aggodalmakra:
Bárki kezdeményezheti nálunk, hogy lakóhelye NE szerepeljen a képeken.
Ám tapasztalataink szerint az emberek döntő többsége örömmel fogadja,
ha az interneten viszontláthatja lakóhelyét.

/privát megjegyzésem: Én is örülnék ha kisvárosomat meglátogatná a Google titokzatos fekete Opelje.
Az autótolvajok,stb igy sincsenek ötletek nélkül SAJNOS./

********************************
Még egy kis érdekesség nektek csemegének.

A GV. /gazdasági válság/ dacára a világban keletkező digitális információ töretlenül növekszik.
A digitális univerzum kb másfél évente megduplázza önmagát, s igy
3 kvintrillió 892 kvadrillió 179 trillió 868 billió 480 milliárd350 millió bitnyi új digitális információ keletkezett a világban. /MTI hire az IDC vezető kutatójának/
 
 
0 komment , kategória:  Internet  
Az Internet jövője?!?
  2009-05-12 10:37:12, kedd
 
  Ma kaptam.Megosztom veletek,s kiváncsian várom a véleményeket. Javallatokat is.

Szerző: Ifj. Zettner Tamás

Hálózati infrastrukturális fejlesztések nélkül jövőre lelassul és egyre bizonytalanabbá válik az internetkapcsolat, állítják szakértők.

A multimédiás tartalmak iránti növekvő igények és a webes szörfölők táborának bővülése egyre nagyobb nyomás alá helyezi a vénülő hálózati infrastruktúrát, amely komoly kapcsolódási és kapcsolat-minőségbeli problémákhoz vezethet - aggódnak az online erőforrásokért az amerikai Nemertes Research kutatói.

A kibertér szabad kapacitása lankadatlanul csökken: az internet-hozzáférésre irányuló kereslet jelenleg évi hatvan százalékkal növekszik, a sávszélesség-zabáló weboldalak, mint a YouTube vagy a BBC iPlayer népszerűsége töretlenül ível felfelé, de nem javít a helyzeten az sem, hogy egyre többen dolgoznak otthonról a világhálón keresztül.
Minden arrafelé mutat, hogy a netre csatlakozó számítógépek megduplázódásával egyre többször és több helyen számíthatunk majd a kapcsolat akadozására vagy véletlenszerű megbomlására - figyelmeztetnek a szakértők.

Ted Ritter, a Nemertes egyik elemzője a Sunday Timesnak nyilatkozva kiemelte, hogy a hálózati eszközök fejlesztése nélkül az internet egyszerűen nem lesz alkalmas üzleti célú felhasználásra;
elég csak arra gondolnunk, miként lehetetlenülne el a valós időben továbbított orvosi jellegű információk továbbítása két egészségügyi intézmény között.
Ritter arra számít, hogy a hálózati zavarok a jövő évben kezdődnek el: a számítógépek kapcsolata először akadozni kezd, majd következik az általa ,,halovány kihagyásnak" (brownout) aposztrofált jelenség,
amely kombinálja a hozzáférés teljes megszűnését és a lassú kapcsolati sebességet.

Az Internet World Stats statisztikai weboldal mérései alapján idén márciusban 1,6 milliárdra főre növekedett az internetfelhasználók tábora,
ez 342 százalékos emelkedést jelent a 2000. év végére összegyűjtött adatokhoz képest,
vagyis a világ teljes népességének 23 százaléka szörföl jelenleg a weben.
A forgalmat tekintve, melyet a szakértők már exabájtokban (is) mérnek (1 exabájt egyenlő egymillió billió bájttal), egy hónapban a teljes internet nyolc exabájtnyi adatot fogyaszt el
- csak a YouTube annyi sávszélességet köt le napjainkban, mint az egész internet kilenc évvel ezelőtt, míg az idézett BBC iPlayer a teljes egyesült királyságbeli adatforgalom öt százalékáért felelős.

???????
Kathalynka
 
 
0 komment , kategória:  Internet  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 8 
2009.04 2009. Május 2009.06
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 8 db bejegyzés
e év: 26 db bejegyzés
Összes: 294 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 0
  • e Hét: 0
  • e Hónap: 118
  • e Év: 5009
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2020 TVN.HU Kft.