Regisztráció  Belépés
lambert.blog.xfree.hu
Bár úgy tűnik ma, mintha csak a hamisak, a gazok és gonoszok számára gyümölcsözne az élet; ne irigyeld őket! Összeomlik alattuk a csalásra épült világ. A jövend... Magyar Anya
2006.07.04
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/19 oldal   Bejegyzések száma: 184 
Pecznyík Pál: Pünkösd napján
  2009-05-27 01:04:56, szerda
 
  Pecznyík Pál: Pünkösd napján

Feltámadott Urunk Jézus,
meny honába költözött,
Pünkösd napján: lángnyelvekben
hozzánk ismét földre jött.

Bűnbánókhoz, bűnbocsátó
szeretettel érkezik,
meg ígérte: velünk marad,
amíg a Föld létezik.

Lelke által, bennünk lakik,
így mi Véle járhatunk,
s utunk végén felragyog majd,
dicsőséges új napunk!



Pecznyík Pál

Celldömölk

2005. III. 24.



Pecznyík Pál:Mi az imádság?

Az imádság: hívő ember lélegzetvétele;
érte szíve Isten iránt, hálával van tele.

Az imádság: égbe szálló mélységes hódolat;
Istenünkkel a legbensőbb, szent, titkos kapcsolat.

Az imádság: beszélgetés, őszinte, gyermeki;
Atyával, ki a gyermekét, áldja és szereti.

Az imádság: a lélek szerve, amellyel lélegez;
imádság nélkül a lélek, elsorvad, vége lesz!

Az imádság: lelkünk szárnya, mely felfelé emel;
Isten trónja elé suhan, s eléje térdepel.

Az imádság: csodás ének, lelkünk szép éneke;
miért nincs a szívünk mindig, ily énekkel tele?

Az imádság: betegeknek esdő, mély sóhaja;
Isten a sóhajt is hallja, s nem veti el soha.

Az imádság: lelki fohász, Istenhez, kit szeret;
Aki Fiát áldozta fel, minden bűnös helyett!

Az imádság: földi kérés, válasz rá mennyben van;
Atyánknál, kit válaszáért, imádunk boldogan.

Az imádság: hálaadás a sok szépért, jóért;
Mellyel Atyánk betölt minket, Fia váltságáért!

Az imádság: csodás oltár, melyen áldozhatunk;
hálaáldozattal azért, amit ad hű Urunk.

Az imádság: felelősség, mert felelős vagyok;
azokért, kiket imámban, szívemben hordozok.

Az imádság: emberekhez lehajló szeretet;
imádságban ölelhet át szívem, bús szíveket.

Az imádság: vallástétel, merjük hát vallani;
Megváltónknak Jézust, aki meg is tud tartani!

Az imádság: lelki szemünk, amellyel láthatunk;
már láthatjuk égi hazánk, melyet ád hű Urunk!

Az imádság: felemelt kéz, s míg felemelve van;
bűnünk felett, világ felett, győzhetünk boldogan.

Az imádság: mély hódolat, hű Teremtőnk előtt;
alázatunk, ha őszinte, Szentlelkével betölt.

Az imádság: bűnvallomás, ha bánt, kínoz a bűn;
Ki őszintén bánja bűnét, azon megkönyörül!

Az imádság: alázatos bűnbocsánat kérés;
Kinek Isten megbocsátott, nincs már abban félés.

Az imádság: megbékülés égi Teremtőnkkel;
Aki békére törekszik, minden gyermekével.

Az imádság: már e testben, drága benső élet;
hűséges imádkozókra vár, az örök élet!






( Pálos címer )
 
 
0 komment , kategória:  IRODALOM/VERSEK  
Diafilmek
  2009-05-27 01:03:09, szerda
 
  Kedves Barátaim, Ismerőseim!

Tekintettel arra, hogy igen elfoglalt leszek az elkövetkező periódusban , blogbejegyzésekkel csak Pünkösd után jelentkezem. Örömteli ünnepeket kívánok mindenkinek, Isten áldásával.



Diafilm: Mi az imádság?



Link


Diafilm: Barátoknak



Link


Diafilm: A saját kereszted


Link


Diafilm: Állati pillanatok



Link



Diafilm: Úristen



Link




 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Gyökössy Endre : Recept
  2009-05-27 00:48:47, szerda
 
  Gyökössy Endre : Recept

-Igehirdetésnek egyik mondata hozott ide.
-Örülök, hogy eljött, foglaljon helyet, s mondja el, mi volt az a mondat.
-A félreértett, az összegyűjtött harag felgyülemlik, és - azt hiszem, így hangsúlyozta - gyűlölet lesz belőle, s azt öli, aki gyűlöl, lassan de biztosan.-Ugye Pál apostolt idézte:A nap le ne menjen a ti haragotokon ?
-Erről is szó volt, de gondolom, mást is szeretne még mondani.
-Igen. Kérdezni szeretnék. Kétszer elvált asszony vagyok. Mindkét házasságom anyám nehéz természete miatt bomlott fel, akivel együtt kellett laknunk. Nem volt más megoldás.Mindkét férjem anyám elöl menekült el. Már évek óta egyedül élünk, anyám és én. Hónapokkal ezelőtt rémülten döbbentem rá, hogy gyűlölöm anyámat a kétszer tönkretett életemért. De ettől beteg is vagyok, szüntelenül fáj valamim. Mindenem fáj, rossz a vérnyomásom nem tudok aludni. Mondja meg mit tegyek ?
-Mit tett eddig ?
-Imádkoztam azért, hogy ne gyűlöljem anyámat.
-Csak azért imádkozott, hogy ne gyűlölje ?
-Nem, olykor azért is, hogy szeretni tudjam
-Hogyan várta ennek a kérésnek a teljesítését? Tulajdonképpen mit várt ?
-Hát, hogy szeretni tudjam.
-Tehát valami érzésre várt. Ne haragudjon hogy így mondom, valami jóleső, meleg bizsergésre várt a szíve körül ugye? És ez elmaradt. Így van ?
-Szeretnék valami mást is ajánlani.
-Érzésekre várt, de nem tett semmit. Arra várt, hogy Isten tegyen az életével valamit. Így van ?
-Igen körülbelül így.
-Pedig Isten mindent megtett értünk a Krisztusban a kereszten. Mert legtöbbször az érzésekből lesznek a cselekedetek, de olykor az elkezdett cselekedetekhez csatlakoznak az érzések. Vagy váltanak ki érzéseket.
-De mit tegyek ?
-Céltudatosan, rendszeresen és naponként tegyen jót édesanyjával és eközben imádkozzék érte, ha még tud.
-De mondtam, hogy gyűlölöm.
-Meg akar gyógyulni ? Mert akkor cselekedjék és ne keressen kibúvót.

És akkor az asszony diktálásra egy receptet kapott :

- Hétfőn: reggel mosolyogva köszöntöm őt és megkérdezem, hogy aludt. Kedden : kitakarítom az ő szobáját. Szerdán: két szelet süteményt hozok neki .....

És aztán az asszony hetekre eltűnt. De egy napon sírva telefonált. Elmondta, hogy vasárnap bement az anyja szobájába és amikor lefeküdt betakargatta és megcsókolta, a recept szerint. A hideg és kemény anya erre felült az ágyában, magához ölelte a lányát, könnyes volt a szeme és azt mondta : - De jó vagy hozzám mostanában.!

És akkor évek óta először, éreztem, hogy szeretem az anyámat ! - mondta az asszony és hozzátette : Kérem, adja másnak is oda ezt a receptet !



 
 
0 komment , kategória:  IRODALOM/PRÓZA  
A gyimesi Babba Mária
  2009-05-27 00:47:13, szerda
 
  DACZÓ ÁRPÁD: A GYIMESI BABBA MÁRIA

Megjelent: Népismereti Dolgozatok 1980. Kriterion, Bukarest, 1980. 231-239.old.
1. A gyimesi Kosteleken történt 1973-ban, hogy kenyeret akartam vágni, de nem kaptam a kést. Végül kissé ingerülten kérdeztem a mellettem segédkező csángó leánykától:
- Emma, hol a kés?
- Tudja a Babba Mária - felelte ő.
A meglepetéstől felkiáltottam:
- Mit mondtál?
A leányka megszeppent az erős hangtól. Most már félve nézett rám, és halkan kérdezte:
- Nem jól mondtam?
- Jól mondtad, Emma! Ti itt úgy mondjátok, hogy Babba Mária?
- Igen, úgy mondjuk.
- És mikor mondjátok?
- Mindig.
- Mindig? Akkor is, amikor nem tudjátok, hogy hol van valami?
Babba Mária tudja?
- Igen, mert a Babba Mária mindent tud.
- Biztosan tudod azt is, ki az a Babba Mária.
- A Babba Mária a Szép Szűz Mária. Olyan ő, mint a Jóisten.
- Mint a Jóisten? Talán még imádkoztok is hozzája.
- Igen, mondjuk az Üdvözletet, a Most segíts meg Máriát, és kérjük, hogy segéljen meg a Babba Mária.
2. A Babba Mária elnevezéssel legelőször Csíksomlyón találkoztam. Egy csíkborzsovai asszony a fiacskájának így mutatta meg a csíksomlyói Mária kegyszobrát:
- Né, látod, ott van a Babba Mária.
Kíváncsian kérdeztem akkor az asszonyt, hogy mit jelent a Babba Mária.
- Azt jelenti, hogy Szép Szűz Mária. Mert a babba azt jelenti, hogy szép.
- Azért Babba Mária, mert szép?
- Igen. Ha a gyermekeknek azt akarjuk mondani, hogy szép, azt mondjuk, hogy babba, babbás. Mert a babba, az szép.
- Mária is azért Babba Mária, mert szép?
- Igen. Ő a legszebb. Azért Babba Mária.
Egy másik alkalommal akkor találkoztam a babba szóval, amikor új ruhába öltözködtem. Meglátott egy menasági öreg. Kedvesen összecsapta a kezét és úgy mondta:
- Jaj, milyen babba!
- Babba? - kérdeztem. - Rég voltam én baba. Bár fiatalabb volnék!
- Nem baba, hanem babba. Két b-vel - magyarázta az öreg bácsi. - Babba annyi, mint szép. Babba. Babbás.
3. Az előbb említett csángó leánykától való hallomás után először az emberek egymás közti beszédét kezdtem figyelni. Kíváncsi voltam, hogy minden kérdezgetés nélkül, a maguk természetes szóhasználatában hogyan említik Bahba Máriát.
Egy reggel a buszmegállónál hallom, amint az egyik asszony ezt mondja:
- Most bemegyek a városba. Valami cipőt szeretnék venni, ha megsegít a Babba Mária.
- Én is bemegyek. Beteg a kicsikém. Orvosságot kellene hozzak. Csak segéljen meg a Babba Mária, hogy hamar haza is tudjak jönni - mondta egy másik asszony.
Egy estefelé egy asszony a tehenei után indult:
- Az oktalanok nem jöttek haza. Meg kell keressem őket. Csak vezetne a nyomukra a Babba Mária, nehogy besötétedjek az erdőn. Egy kaszálóból jövő emberrel találkoztam.
- Csak jó üdőt adjon a Babba Mária hónap is, hogy száradjon a rendem - mondta.
- Messze van a kaszálója?
- Kinn a Borda tetejin. Csak haza kellett jöjjek, mert most kell malacozzék a gőjém. Csak szabadítaná meg hamar a Babba Mária.
- A tehenet is Babba Mária szabadítja meg, amikor borjúzik? - kérdeztem.
- Az, az áldott.
- Hát amikor a felesége szülés előtt állott? Akkor is a Babba Máriához fohászkodott?
Magától értetődően felelte:
- Hogyne! Hát ő az, aki az asszonyt is megszabadítja a terhétől. Ezek után módszeresen kezdtem kutatni Babba Mária után.
4. Kosteleken az emberek, ha felfohászkodnak, nem annyira Istent emlegetik, mint inkább Babba Máriát.
Feltűnő, hogy különösen születésnél ő a fő segítő; mind az állatoknál, mind az embereknél ő szabadítja meg a vajúdót a terhétől. Ő a fő oltalma az állapotos asszonynak is, a magatehetetlen magzatnak is. A 74 éves Oláh Demeterné Bereczki Virággal így beszélgettem:
- Ha tehene borjúzás előtt állott, kérte a Babba Mária segítségét?
- Hát hogyne kértem volna! Mindenre az ő segítségét kértem, az áldottnak.
- Akkor is, amikor maga állott szülés előtt?
- Ó, hát hogyne kértem volna! Mind azt mondtam: segéljen meg a felséges Babba Mária! Szabadítson meg az áldott Babba Mária a nagy terütől.
- Még mire mondták: Babba Mária?
- Hát arra, hogy ő adta az ételt. És őt kértük, hogy rendelje ki mindennapra. Ha szép gúnyát kapott a gyermek, azt mondtuk: köszönd meg a Babba Máriának. Ó küldte a szép gúnyát. Imádkozzál és köszönd meg neki! A gyermekeknek váltig mondtuk a Babba Máriát. Ők kérdezték is: Hol van a Babba Mária? Mi azt mondtuk, az égben. De mindenütt is ott van a Babba Mária. Ő mindent lát, mindent tud, légy jó, hogy megsegéljen a Babba Mária.
Egyszer egy férfitól rnegkérdeztem:
Maga ismeri azt a szót, hogy Babba Mária?
- Ismerem és mondom is, hogy segéljen meg a Babba Mária.
- Mire kéri különösképpen a Babba Máriát?
- Tudja, mikor a tehén borjúzik, akkor mondom váltig, hogy szabadítsa meg hamar a Babba Mária.
Ez a nyilatkozat azért fontos, mert a kosteleki ember legfőbb gazdagsága az állat. Azért aggódik, imádkozik, imádkoztat a pappal. Időközönként korpát, kukoricalisztet, sót, fokhagymát áldat meg a pappal, és a megáldott ételből kever az állatok kóstjába, hogy ne érje betegség őket. Az állatokról való gondoskodást elébe helyezi sok egyéni érdekének is. Így érthető, hogy ez az ember is elsősorban a tehenére gondolt, amikor Babba Mária felől kérdeztem. Minden más ellő állatért is Babba Máriához fohászkodik.
Az állatokkal való kíméletes bánásmódra is Babba Máriával figyelmeztetik a gyermeket (Álmási Demeter, 56 éves):
- Az állatokat ne verjed, csak vékony vesszővel terelgesd, különben megharagszik Babba Mária.
Még az időjárást is Babba Mária rendezi.
- A Babba Mária ha megtartaná az üdőt, estig lefogyatnám ezt a darabot - mondta egy férfi.
Különösen vihar esetén menekülnek Babba Máriához. Gerczuly Miklósné Csilip Karolina (71) mondta:
- Nagy üdő esetín, amikor jő a fekete felhő, szembe vetünk vele [keresztet rajzol a levegőbe], és ezt mondjuk:
Babba Mária,
Vidd el a nagy üdőt,
Hol kutyák nem ugatnak,
Kakasak nem szólnak,
Kovásszal nem sütnek kenyeret.

- Mit jelent ez a mondás?
- Azt, hogy vigye el a Babba Mária ojan hejre a nagy üdőt, hol nem tehet kárt emberben és semmi emberi dologban. Ahol emberi lény nem lakik.
- Milyen az a hely?
- Háb ojan távoli magas hegy, nagy sziklákkal.
- Maga kitől tanulta ezt a mondást?
- Oláh Rozáliától, aki 1973-ban hót meg, 90 éves korában.
- Amikor dörög és villámlik, mit mondanak?
- Görgetéskor ezt mondjuk: Vessünk keresztet, mert haragszik a Babba Mária. Amikor pedig elment a vihar: A Babba Mária megadta, hogy az áldott nap felsütött még egyszer.
Nagy esőben, hosszú útról jöttek haza néhányan. Közben behúzódtak; egy fa alá kissé szusszanni. Egy 15 éves leány megázva, megfázva így kezdett esengeni:
- Drága Babba Mária, állítsd el az esőt! Áldott Babba Mária, csak addig ne essen, míg hazaérünk!
Gerczuly Demeter (41) tanúsága szerint az ártatlanul szenvedő ember is Babba Máriánál keres menedéket. Ő édesanyjától, Csilip Ilonától tanulta, hogy mit mondjon ilyenkor:
- Ha megbánt valaki és ártatlannak érzem magam, ezt mondom: a Babba Mária nem alszik, az áldott. Ó tudja és látja. Ha útra indult valaki otthonról, azt is Babba Máriával eresztették el.
Gerczuly Andrásné Timár Virág (48) emlékszik, hogy kicsi korában sokszor hallotta, amint az apja útra indult a szekérrel, s az anyja így búcsúzott tőle:
- Segéljen meg a Babba Mária! Térjél vissza szerencsésen.
A gyermekek jóra intésében szintén Babba Mária a fő pedagógiai érv:
- Légy jó, mert lát a Babba Mária! - Ne légy rossz, mert megver a Babba Mária! - Én most itthon hagylak egy kicsikét. Ne félj egyedül, mert veled van a Babba Mária! - Na ugye, rosszalkodtál. Elestél. Megütötted magad. Látod, megvert a Babba Mária. - Megijedtél a kutyától? Ugye nem harapott meg? Megvédett a Babba Mária. - Elvágtad az ujjacskádat! Mondtam, ne járj a késsel! Hadd el, na. Gyere, bekötöm, hogy gyógyítsa meg a Babba Mária. - Most kukulj le szépen és aludjál. Vigyáz rád a Babba Mária.
Ha reggel a gyerek mosdatlanul kezd enni, ezt mondják:
- Babba Mária haragszik, mosakodj meg!
Vagy tréfásabban:
- Babba Mária a válura szalasztotta a disznyót - mert a disznó is mosdatlanul áll neki a vályúnak.
Ha a leányka fésülködés után nem mosakszik meg, akkor is sír Babba Mária; így akarják tisztálkodásra nevelni, mire ő serényen megmosakszik.
Ha valamelyik leányka fütyül, sietve figyelmeztetik:
- Ne fütyülj, mert sír a Babba Mária.
Nem is hallottam Kosteleken soha nőt fütyülni.
Vagyis bölcsőtől a sírig az élet minden vonatkozásában, mindenütt és mindenkor Bábba Mária a fő oltalom, menedék és segítség.
5. Amikor kutatásaimban idáig jutottam, ismét fölmerült a kérdés: Kicsoda ez a Babba Mária? Csakugyan igaza volt-e a leánykának, amikor azt mondta, hogy olyan ő, mint az Isten?
Váta Andrásné Csilip Erzsébetet (65) kérdeztem meg egyszer, épp akkor jött haza a menye a szülészetről:
- Mondja, Erzsi néni, amikor a menyét elvitte a mentő, imádkozott-e érte?
- Már hogyne imádkoztam volna!
- Kihez imádkozott?
- A Babba Máriát kértem, hogy szerencsésen szabadítsa meg.
- A Babba Máriát? Nem a Szép Szűz Máriát?
- Én kértem a Szép Szűz Máriát is, az áldott Babba Máriát is, a Jóistent is, hogy szerencsésen szabadítsa meg.
- Ki az a Babba Mária, hogy őt külön is kérte?
- A Babba Mária? Hát az a Jóisten.
- A maga édesanyja is így mondta?
- Igen, édesanyám váltig emlegette a Babba Máriát. Most a fiatalok már ritkábban mondják.
- Látom, maga is váltig emlegeti. Többször emlegeti, mint a Jóistent?
- A Jóisten felett mondjuk a Babba Máriát.
- A Jóisten felett? Hogy érti ezt?
- Úgy, hogy a Babba Máriát inkább kérjük, mint a Jóistent. Többet kérjük őt. A Jóisten meghallgat, de a Babba Máriát hamarabb kérjük, az áldottat. Vátig hozzá fojamodunk, a Babba Máriához, az áldotthoz.
Magyarcsügésen egy öregasszonnyal hozott össze a sorsom: Bodor Fülöpné Antal Erzsébettel (80). Leánykorában egy ügyvédnél szolgált, ezért kissé tudálékos. Annál értékesebb a nyilatkozata:
- Gyimesen, az Áldomás patakában születtem. Templomunk messzecske volt a határon, de azért adventben rendesen eljártunk a hajnali misére. Hat-hétesztendős lehettem akkor. Emlékszem, édesanyámat ha valaki megkérdezte, hová mentek, azt mondta, hajnali misére megyünk, ha megsegít a Babba Mária. Mert a régiek így mondták. Csak miután imakönyvünk lett és miután iskolába kezdtünk járni, akkor kezdtük így mondani, hogy ha megsegít az Isten. Addig mind ezt mondtuk: ha megsegít a Babba Mária. Kicsi korunkban mindig így mondtuk. Csak az iskolában tanultuk úgy, hogy ha megsegít az Isten.
- Tehát addig úgy tudták, hogy Babba Mária az Isten?
- Mi kicsi korunkban más Istent nem is tudtunk, csak a Babba Máriát. Ő volt a gyerekek Istene. Csak később, a hittanórán tanultuk meg, hogy mi Máriát nem imádjuk, csak tiszteljük. Én azonban még most is inkább a Babba Máriához imádkozom.
- Tud valami Babba Mária-imát? Olyan imát, amelyikben Babba Máriát emlegeti.
- Ojan imát nem mondtunk. Inkább csak fohászkodtunk a Babba Máriához, hagy Babba Mária, légy velem, Babba Mária, ne hagyj el, Babba Mária, segélj meg.
- Tehát Babba Máriáról azt tudták, hogy Isten.
- Igen, mert váltig őt kértük.
Isten volt tehát Babba Mária: a gyermekeknek ő volt az egyetlen Isten, a felnőtteknek pedig egyenlő volt az Istennel.
6. Egyik este Vaszi Gyula (59) családjánál (felesége Vrencsán Viktória, (48) ismét csak Babba Mária után érdeklődtem. Az asszony végül is kissé restelkedve vallotta be, hogy kicsi korában, amikor a hegy mögül feljött a Hold, édesanyja kihívta az udvarra, és úgy mutatta neki nagy örömmel:
- Né, felbútt a Babba Mária.
- Mit mond? És ez igaz?
- Igen - felelte most a házigazda. - Ezt maga még nem hallotta? Kicsi korunkban nem is tudtuk, hogy a Holdat Holdnak hívják. Az a Babba Mária volt.
Az ókori nagy népek vallásában a Hold mindig istenasszony volt, mégpedig fő istenasszony: Izisz az egyiptomiaknál, Szeléné a görögöknél, Luna a rómaiaknál. És Babba? A magyaroknak vagy a magyarok egy részének lett volna az istenasszonya? Ezt kutassák ki a vallástörténészek. Én mindössze annyit tehetek, hagy a néphagyomány nyomán még inkább bebizonyítom: Babba Mária Gyimesben valóban a holdistennőt jelentette.
7. Immár könnyebb volt a dolgom, mert kérdéseimmel egyenesen a tárgyra térhettem:
- Igaz, hogy a Hold Babba Mária?
A már idézett Gerczuly Miklósné mesélte:
- Édesapám, Csilip Péter nem is nevezte a Hódat másképpen, csak Babba Máriának. Feléje fordulva imádkozott este, reggel pedig a felkelő nap felé. Mindig keletre fordulva imádkozott. Mi is így imádkozunk most is az öregemmel. Látja, a keleti falon van a kereszt. Régen mindenki háza keleti falára tette a keresztet vagy a szentképet. A Babba Mária képét is, és arra felé fordulva imádkozott. Kelet felé. Onnan jött fel mindig az áldott nap és a Babba Mária. Régen így mondtuk: Né, felbútt a Babba Mária. A Babba Mária az égen jár. Azért mindent belát, mindent tud. Mindig vigyáz. Mindenre vigyáz.
- Azt mondta, hogy a Babba Mária képét is a ház keleti falára tették. Milyen volt az a kép?
- Mária a kicsi Jézussal. Az a Babba Mária képe. De minden Mária-kép is Babba Mária. A gyermeknek minden ojan kép, amejiken Jézus van, az már Babba Mária. Mert a gyermek úgy ismeri meg az Istent, hogy az Babba Mária.
Bárkit kérdeztem azután, az itt született
lakosok nagy része, különösen az idősök, ezt mondják: - Igen, a Hold, az Babba Mária.
Annyira bennük él ez a tudat, hogy a legtermészetesebb módon beszélnek róla most is.
Egy téli hajnalon szánnal mentünk valahova. A lovas gazdán kívül még egy ember is velünk volt és négy fiúcska. A gyermekek a szánkózás örömében jókedvűen viháncoltak. Végül is az ember így csitította őket:
- Legyetek jók, néz a Babba Mária - és felmutatott a Holdra.
A fogyó Hold vékony sarlója épp ott lógott fölöttünk a fenyők hegyén, és valósággal szikrázott a fénye a téli hajnal derengésének tiszta levegőjében. A gyermekek erre hirtelen elhallgattak, és úgy nézték a Holdat. Egyikük aztán meg is szólalt. Mintha engesztelni akarta volna rosszaságáért, ezt mondta:
- Né, mijen szép a Babba Mária!
Kurbuly Györgyné Bokor Borbála (44) mondta Magyarcsügésen:
-Mikor Dezső fiam kicsi vót, hajnalban felkeltünk fonni. A Hold éppen akkor szentült le. Mondom a gyermeknek, né a Babba Mária. A gyermek nézte, nézte. Becsukta az ajtót, aztán megint kinyitotta és úgy nézte, mijen szép a Babba Mária. Aztán a Hold leszentült a hegy mögött. A gyermek még egyszer látni akarta, kinyitotta az ajtót, de már nem látta, mert leszentült vót a Babba Mária. Akkor elkezdett rekegni a gyermek:
Édesanyám, lement a Babba Mária. Nincs a Babba Mária.
- Hadd el, fiam, hónap reggel visszajön - mondtam neki. - Így vigasztalódott meg aztán.
8. Amint a gyermek értelme nyiladozni kezd, a tátá és a mámá, az édesapám és az édesanyám szavai mellett a Babba Mária nevét tanulja meg legelőször. Ha egyebet nem is tud a gyermek, de kicsi kezével már a falra mutat, a Mária-képre. Az anya is boldog, ha gyermeke már meg tudja mutatni, hol van Babba Mária, s még inkább akkor, ha már fel is fohászkodik, összetéve kicsi kezét:
- Babba Mária, segélj meg! Babba Mária, légy velem!
Ez a gyermek első imája. Számára nincs is más Isten, mint Babba Mária.
Annak bizonyításához, hogy Babba Mária tulajdonképpen a Hold, az újholddal kapcsolatos szokások is hozzájárulnak. Ha valamelyik családtag kinn észreveszi, hogy újhold van, az bemegy és kezdi kihívni a házból a többieket:
- Gyertek ki, valamit mutatok.
Nem mondja meg, hogy mit mutat, mert ha benn megmondja, akkor abban a hónapban valamit elront, pl. eltör egy tányért. (A már idézett Almási Demetert gyermekkorában megverték a szülei, mert már benn a házban elárulta, hogy miért hívja ki őket.) Csak kinn mondja meg, hogy újhold van. Akkor aztán feléje fordulnak, és összetett kezekkel fohászkodnak.
Egyik este Gyepecén voltam. Épp akkor jött fel az újhold, amikor beléptem Kászoni Fekete Tamás .(43, felesége Csilip Mária, 40) udvarára. Ismerve már a szokást, bekiáltottam a házba:
- Jöjjenek csak ki, valamit mutatok!
Erre kijött az ember is, az asszony is. Örömmel nézték az újholdat. Amint vártam, hogy mondjanak valamit, az asszony hirtelen befutott a házba, kihozta másfél esztendős fiacskáját, férjének a karjára tette, és az újholdra mutatva mondta:
- Né, Mihájka, Babba Mária! Felbútt a Babba Mária!
A gyermek odanézett. Kicsi karját is felemelte, s most ő is mutatta:
- Né, Babba. Né, Babba.
Erre az asszony örömében énekelve kezdte mondani: - Mihájka már tudja, hol a Babba Mária! Mihájka már tudja, hol a Babba Mária!
Közben körültáncolta a férjét. Majd elkapta a gyermek kezét, összecsókolta, és most már ellenkező irányban is körültáncolta a férjét:
- Mihájka már meg is mutatta, hol a Babba Mária! Mihájka már meg is mutatta, hol a Babba Mária!
Az apa mosolyogva állott ott egy helyben, a Hold felé fordulva. Kezét gyermeke fejére tette, és boldogan nézte táncoló, éneklő feleségét. Közben kijött a házból egy nagyobb, már iskolás leányka. Az ember azt is, asszonyát is magához vonva, közösen kezdték mondani:
- Ebben a hónapban is segéljen meg a Babba Mária.
9. Kutatásaim közben az is gyakran feltűnt, hogy egyesek olyan nehezen nyilatkoztak: nem akartak beszélni Babba Máriáról; mintha valami szent titoktartás kötelezné őket.
Legjellemzőibb volt az özv. Vaszi Györgyné Ambrus Erzsébettel (79) történt esetem. Amikor tőle is érdeklődni kezdtem, ijedten nézett rám:
- Nem tudok én ijesmit. Semmi ijesmiről nem tudok.
Pedig tudtam róla, hogy tud. Azt is tudtam róla, hogy ő a Felszeg ismert vízvető és kenőasszonya, aki titkos szavakat suttog, amíg cselekményeit végzi. Hiába bátorítottam, noszogattam, csak hallgatott. Később az egyik leányától tudtam meg, hogy egy pap megfenyegette, amiért babonaságokkal foglalkozik. Valószínű, hogy régebb is ugyanígy történhetett: tiltották nekik a papjaik mindazt, ami a keresztény tanítással nem fért össze. Mivel azonban ezeken a szétszórt erdei településeken papokkal ritkán találkoztak, mélyebben nem ismert keresztény hitük mellett az ősöktől átvett hiedelmeket is zavartalanul gyakorolhatták. Így maradhatott meg ennyire nyíltan és hamvasan Babba Mária tisztelete. Annál is inkább, mert ez a kultusz, amint e1őbb láttuk, egyenesen és könnyen vezette el őket a kereszténység Istenéhez.
Volt több olyan esetem is, amikor a kérdezett nyíltan bevallotta, hogy Babba Máriáról nem szabad beszélnie. Legjellemzőbb példa özv. Bereczki Demeterné Csilip Ágnes (94).
- Ágnes néni, mit tud Babba Máriáról?
Az öregasszony rám nézett, csak nézett, és nem szólt egy szót sem.
- Kedves mámá - bátorítottam -, maga sokat kell hogy tudjon Babba Máriáról, hiszen itt született, sokat hallott róla, és biztosan maga is tanította gyermekeit, hogy szeressék Babba Máriát. Magát is biztosan sokszor megsegítette Babba Mária.
Az öregasszony tovább is csak nézett, aztán lassan megszólalt:
- Róla nem szabad beszélni.
- Nem szabad beszélni? Talán csak nem tiltotta meg valaki?
- De igen.
- Ki tiltotta meg, mondja?
- Nem tudom.
- Mondja meg bátran, néni, ki tiltotta meg és mikor? Mostanában, vagy már régen?
- Már rég.
- Ki volt az, aki megtiltotta? Emlékszik reá?
- Nem. Rég volt. A Babba Máriáról nem szabad beszélni.
És többet egy szót sem szólt az öregasszony. Csak ült némán künn az udvaron, egy fenyőgerenda végén, és majd közel száz esztendő emlékezéseinek tömkelegéből is csak annyit tudott felszínre hozni, hogy Babba Máriáról nem szabad beszélni. Őt szentfélelemmel rejtegetni kell!
10. Közben minden általam elérhető forrást felkutattam, hátha valaki valahol már találkozott Babba Máriával és írt is róla, de sehol semmi följegyzésre nem akadtam. Mindössze a babba került elő néhány szótárban, és pedig:
Első adat 1803-ban Baróti Szabó Dávidtól, a gyűjtés helyének jelölése nélkül: ,,Babba; szép. Tsetse babba, így szólnak a kisdednek."1
A következő adat 1838-ban az akadémiai tájszótárban, Túry Ignác gyűjtése: ,,Babba: szép a kis galatyló gyerekeknél. Székely szó"2 - de nem tudjuk, hogy a Székelyföld melyik részéből.
Czuczor-Fogarasi szótárában 1862-ben, ismét a gyűjtés helye nélkül: ,,Babba: gyermeknyelven annyi mint szép, csinos, csecse."3
1863-ban, Kriza János Vadrózsák című székely népköltési gyűjteményének tájszótári részében: ,,Babba, babbás: szép, csinos. Babbáson felötözött a gyermek."4 A szótár élén Kriza azt írja, hogy ,,Hol a táj nincs megnevezve, ott H[árom]szék értendő" - tehát ez az adat is bizonyára háromszéki eredetű.
1905-ben Hajdó Ödön gyűjtése, ismét Háromszékről: ,,Babba: szép; kis gyermekekhez intézett kedveskedő megszólítás, Háromszék."5
Gombocz-Melich etimológiai szótára, 1914-1930 között, Baróti Szabó, Czuczor-Fogarasi és Hajdó adatára hivatkozott: ,,Babba: szép, kecses. Gyermeknyelvi szó."6 Ugyanitt találunk utalást egy brassói szász előfordulásra is.7
A mitológiai szótárakat szintén átnézve, mindössze két olyan nevet találtam, amely a Babbával rokon hangzású. Az egyik a sumér Baba, más olvasatban Bawu vagy Bau: a termékenység istennője, vagy földanya, aki életet lehel az élőlényekbe.8 A közisrnert szláv Babának9 semmi olyan tulajdonsága nincs, amely a gyimesi istennővel rokoníthatná.
Babba Mária nyomait a Székelyföldön, elsősorban Csíkban kellene tovább kutatni. Talán az a rejtély is megoldódnék, hogy miért lett Babba Mária kultikus központja Csíksomlyó, vagyis hogy századok óta miért épp a somlyói Máriához sereglenek a búcsújáró székelyek és csángók.


 
 
0 komment , kategória:  IRODALOM/PRÓZA  
Nyílt levél Paul Lendvainak
  2009-05-27 00:43:56, szerda
 
  Vámos György:Nyílt levél Paul Lendvainak

Korábban több alkalommal gondoltam arra, hogy nyilvános vitában kérdezném meg öntől: mi baja a magyar nemzettel? Most úgy érzem, itt az ideje, mivel a nemzetközi sajtóban annyi támadás éri Magyarországot, mondván, felütötte a fejét a náciveszély.

Feltételezve tehát, hogy elfogadná a kihívásomat, nyilvános vitára hívom önt. Biztosan tudna magyarázattal szolgálni sokunk számára, hogy az ismert nyugati lapok miért csak a liberális újságírók véleményére kíváncsiak. Továbbá velem együtt sokan szeretnénk megtudni, ki is ön valójában: Paul Lendvai vagy Lendvai Pál, esetleg mindkettő? Nem kívánom feszegetni 1956 előtti tevékenységét és múltját, hiszen önön kívül élő ember úgysem tudja a valóságot. Illetve talán egyvalaki mégiscsak, aki önt talán még saját magánál is jobban ismeri: Vajda Péter. Vajda Péterről csak annyit: a nem igazán közkedvelt Szilvásy György sajtófőnöke volt az NBH-ban, korábban hosszú éveken át a "Nép-átszabóság" című hamis évjáratú lap belpolitikai rovatának vezetője, az állampárt elszánt kiszolgálója, ávós, rendőrtiszt, szinte minden titkok tudója.

Nyílt levelemnek apropóját az adta, hogy ön az Élet és Irodalomban azt írta a közelmúltban: "sosem hallottam semmit a gunskircheni koncentrációs táborról". Igen meglepő számomra, hiszen önnek mint túlélőnek kötelessége lett volna tudnia erről a táborról, annál is inkább, mivel 1956 óta Ausztriában él. Mint ahogy a következőkből kiderül, a Kádár-rendszer sajátságos módon kezelte a deportálások és a koncentrációs táborok tényét. A hatvanas években készült PIL 299-141 számú jelentés részlete: "Propaganda céljából száz "megbízható" egyén részvételével utazó csoportot kell szervezni Mauthausenbe." Ezen olyan személyeket értettek, akik egy ilyen utazás során előreláthatólag nem disszidálnak Mauthausenen keresztül a szabadságba. Megjegyezni kívánom, hogy Mauthausen és Gunskirchen nincs messze egymástól. Furcsa, hogy ön politikával foglalkozó újságíróként, de még mint túlélő sem ismeri.

Sokszor néztem és hallgattam politikai kommentárjait az ORF-en. Sokszor gondolkoztam azon, hogy 1956-ban Lengyelországból - ahol éppen tartózkodott - miért nem a Szovjetunióba disszidált. Számtalanszor hangoztatta az önnel készült interjúkban, milyen jó kapcsolatot ápolt az osztrák Néppárttal (ÖVP), azonban Magyarországgal kapcsolatban mind ez ideig a nemzeti oldal felé irányuló erős kritikái dominálnak. Az utóbbi időben a Népszabadságban sajtóombudsmanként véleményt nyilvánít a magyar belpolitikai életről. Miért éppen ön? Kíváncsi lennék, hogy nekem mint a Magyar Hírlap munkatársának adódna-e lehetőségem bármelyik osztrák napilapban rendszeresen véleményt nyilvánítanom az osztrák belpolitikai helyzetről. Sokáig Ausztriában éltem, tagja voltam Jörg Haider korábbi pártjának, az FPÖ-nek. Ön és az önhöz hasonlóak Haidert megpróbálták újkori náci vezérnek feltüntetni, kihasználva, hogy a magyarok többsége sohasem érdeklődött az osztrák belpolitika iránt. A zsidóság köreiben el is érték céljukat, mert néhány évvel ezelőtt a Mazsihisz vezetői egy antiszemitizmus elleni tüntetésre kiutaztak Budapestről demonstrálni a Haider-jelenség ellen. Ismét az ön írásából idéznék: "a múlt feldolgozásához tartozik annak felismerése is, hogy végül is a sokat bírált Schüssel-kormány, tehát a Jörg Haider által szintén fémjelzett fekete-kék koalíció vitte végre keresztül azt a kárpótlási csomagot, amely kiterjedt a kényszermunkásokra, a náci korszak zsidó áldozataira, közöttük a gunskircheni halálmenet túlélőire is". Ezek szerint Haider mégsem volt olyan rossz ember, mint amilyennek ön rendszerességgel feltüntette? Melyik az igaz állítása? És mondja, Lendvai úr, mit akar ön tőlünk, mit akar ön Orbán Viktortól? Miért nem próbál meg legalább egyszer reálisan írni arról az országról, ahonnan elszármazott? Vagy netalántán úgy küldték ki önt? Szeretnék választ kapni arra is: miként létezik az, hogy amikor Magyarországon szocialista kormány van, az ügyeletes megmondók, mint ön is, azonnal a barna veszéllyel fenyegetőznek. Miként létezik az, hogy csak Konrádokat, Vásárhelyiket, Ungvárikat találnak meg véleménynyilvánításra?

Sokszor jár Magyarországon, így pontosan láthatja és tudhatja, hogy sem nácik, sem nyilasok nem masíroznak az utcán, nem vernek zsidókat. A cigányokkal kapcsolatban történtek bűncselekmények, azonban ezek eleddig felderítetlenek, így nem támasztották alá az ön aggodalmait. Ön következetesen megkerüli a szocik kritikával illetését, akik rendszeresen használják önt és az önhöz hasonlókat a nemzetközi sajtóban és belföldön is, hogy az antiszemita veszéllyel fenyegetőzve lejárassák a magyar nemzetet. Sokéves ausztriai tapasztalatai alapján pontosan tudja, hogy ott több alkalommal volt kormányválság, amely minden alkalommal a kormánykoalíció felbomlásával és új választások kiírásával járt. Ha annyira szívén viseli egykori hazája gondjait, miért nem ezt tanácsolta Gyurcsányéknak, vagy akár most, Bajnaiéknak? De foglalkozhatott volna avval is, hogy a hetvenes években a magyar zsidóságnak kifizetett kárpótlási pénz jelentős része hová tűnt, milyen zsebekbe vándorolt? Segíthetett volna megkeresni a CWAG-ból eltűnt milliárdokat - vagy talán ezekről a történetekről ön nem hallott?

Kicsoda valójában ön? Lendvai úr vagy elvtárs?

Sokan szeretnénk megtudni azt, amit csak gyanítunk.
Kit szolgál vagy kiket kell szolgálnia mindmáig nem tisztázott, sok-sok kérdést felvető múltja miatt? Most megteremtődött a lehetőség arra, hogy leereszkedjen egy a nemzeti oldalt képviselő műsorvezetőhöz, ezzel megdöntse azt az önmaga számára felállított tradíciót, miszerint ön kizárólag a balliberális médiával áll szóba.



Vámos György





 
 
0 komment , kategória:  POLITIKA  
Hazugságok a Magyar Gárdáról
  2009-05-27 00:37:38, szerda
 
  Mint tudjuk a Magyar Gárda nem ölt meg egy cigány vagy zsidó embert sem, de gárdistát bántottak már cigányok és magyar embert öltek meg és vertek meg kisebbségiek. Mégis liberálisok és bolsevikok, a hatalom megőrzése érdekében hazugságokat állítanak a Jobbikról és a Gárdáról.
Így tett Mohácsi Viktória, Vásárhelyi Mária is nemrég mikor bemocskolta külföldön a Gárda és a Jobbik Magyarországért Mozgalom hírnevét. Nem kell szélsőségesebb párt az SZDSZ-nél, mely párt a homoszexuálisokat és drogosokat védelmezi leginkább és teljesen elzülleszti a magyar oktatást, egészségügyet.

Íme, egy videó a hataloméhes "elit" sugallatára:

Link



Tudjuk jól, hogy megrendelésre történnek ezek a gyilkosságok, hogy közben ellepjék az új honfoglalók e szétdarabolt, kifosztott, szegény hazát.

Nem tudom ki látta ki nem a tegnapi RTL-es híradót, de arról a néniről volt szó benne akinek nem oly rég megrongálódott a háza, aztán 3 huligán kirabolta( évek óta összegyűjtött magának 480ezer forintot), ezek után pedig még meg is verték.
Az eset után gyűjtést szerveztek neki és már elég szép összeg összegyűlt, és nemsokára elkezdik újjáépíteni a házát.
Szóval a tegnapi híradóban ezt közölték le, amikor egy nő nyilatkozott, hogy egy szervezet is felajánlott 1millió forint értékű kőműves munkát....Egy szervezet...
Na ez a szervezet a Magyar Gárda volt, de ilyenkor valamiért nem mondják ki a nevüket, csak akkor amikor felvonulnak, mert akkor rasszista-fasiszta-náci banda...
Jaj, és akkor sem amikor az árvíz ellen védekezőknek besegítettek a gátak megerősítésében.
Milyen ország ez? Hol itt a pártatlan média????!!! Undorító amit művelnek.
Kérek mindenkit akit ez egy kicsit is érdekel, és dühít, továbbítsa mindenkinek, akit ismer, hadd tudják meg az emberek az igazságot.


Megdöbbentő kisfilm az olaszliszkai gyilkosságról:


Link


Hóhéraink:


Link



Most olvasom:

Elfogták a tatárszentgyörgyi gyilkost - cigány




Link
 
 
0 komment , kategória:  Filmek, videók  
A farizeizmus folytatódik
  2009-05-27 00:24:59, szerda
 
  A világ különböző országaiban működő izraelita hitközségek a valóságban egy kisebbség megszálló hadoszlopai, amolyan “állam az államban." A hitközségeket vallási közösségek - “történelmi egyháza"-ként - könyvelik el az igazi célt álcázva, hogy a vallásszabadság eszméjének védelme alatt az országhódítást valósítsák meg.

Az ártalmatlanság köntösét viselő, a zsidóság hagyományainak és kultúrájának ápolására hivatkozó hitközségek a valóságban titkos társaságok és tagjaikat szinte parancsuralmi ellenőrzés alatt tartják.

A zsidó hit- és erkölcstan Nehémiás óta irányítja a zsidóság gondolkodását, cselekvését, céljait. Természetes azonban, hogy - tisztelet a kivételnek -- nem minden zsidó képes e vallás infernójába beilleszkedni és ezekkel az erkölcsi elvekkel megbarátkozni.

A múlt században Jakob Alexandrovics Brafman (1) az életét kockáztatta, amikor elárulta II. Sándor orosz cárnak azt a helyet, ahová a birodalom Minsk tartománya területi hitközségének titkos levéltárát rejtették pincék falaiba. Ezt az irattárat a hitközség főrabbija, a Grand Kahal-ja, a Beth Din Regional-ja, Bölcsek Tanácsa vezette, amely a hitközséget alkotó patriarchális családok vezetőiből állt. A cár titkos rendőrsége ennek a híres hitehagyott zsidónak a vezetésével meglepetésszerű csapást mért a zsidóságra.

Több mint kétezer okiratot foglaltak le, amelyeket a Nagy Kahal vagy a Parnasin főrabbija és a Beth Din (a hitközségek titkos bírósága) bírái és más orosz-zsidó hivatalnokok írtak alá.

J.A. Brafman korábban zsidó szervezetek tevékeny harcosa volt, tehát jól ismerte a titkokat, de a veszélyek ellenére is feltárta mindazt, ami undort váltott ki nála. A "Kahal Könyve" /oroszul ,,Kniga Kagala"/(2) című munkájában fényt derít arra, hogy tulajdonképpen a zsidó teljesen kiszolgáltatott a hitközségnek politikailag, vallásilag, gazdaságilag, kulturális és hadászati vonatkozásban, ami még a magánéletét is befolyásolja. Emiatt a zsidó személy a legkevésbé szabad ember a társadalomban. Kegyetlenül szigorú eskükkel ,,kötelezi" magát a zsidó testvériség és hitközségek, valamint azok titkos kormányszervei titkainak megőrzésére. Ez tizennyolc évszázad óta tart így....
Az engedelmességük nagy titka

A mai modern Jeruzsálemben tulajdonképpen a farizeizmus folytatódik, tehát a rabbik nem a keresztény vallás értelmében vett lelkészpapok, hanem a világon szétszórt zsidóság teljhatalmú uralkodói. A vallásos zsidóság vak és határtalan engedelmességének a titka, az életének minden cselekedetében a zsidóság hitközségeiben uralkodó szigorú jogerőben rejlik, amelyek olyan szörnyű büntetéseket tartalmaznak, hogy azok minden zsidót vezetőikkel szembeni engedelmességre kényszerítenek.

Brafman megmagyarázza a Kahal Könyve és a Helyi és az egész világra kiterjedő zsidó testvériség c. műveiben, hogy milyen büntetőeszközökkel rendelkeznek az engedetlenekkel, illetve árulókkal szemben.

A rabbi nélküli, vezető hitközségi tanácsok képzéséhez csak egy dolog szükséges: a Kabbalisztikus Hitközségekben megfelelő módon lehessen tanulmányozni a Bibliát, a Talmudot és a Kabbalát, és hogy biztosítsák azokat az általános ismereteket a szervezésről, kémkedésről, ellenőrzésről, beszivárgásról és más hasonlókról.
Aláírt üres papírlapok

Minden zsidó fiúgyermek, akit a 13. életévében a ,,Szent Zsinagóga Testvériségébe" tagként felvesznek (Bar Mitzvah) üres papírlapot, üres váltót vagy adóslevelet kell, aláírjon, (ezt 17 éves korában megismétli), amiket engedetlenség esetén a főrabbi a szerencsétlen fiatal számára megszégyenítő tartalommal tölthet ki.

Minden zsidó férfinak és nőnek tízévenként alá kell írnia újabb üres lapokat, váltókat és adósleveleket, hogy hűségesküjüket felújítsák a zsidó nép és Mózes-vallása, illetve a judaizmus iránt (főleg, ha az illető vallásos). Ezen kívül, látszólagos hűséget fogadnak írásban a befogadó nép, annak politikai, katonai, vallási vagy más intézménye mellett, azonban a fentebb elkötelezettség elvitatja minden eskü értékét, amelyet a zsidó férfi vagy nő a befogadó néppel szemben valaha is letett vagy letesz.

E kényszertörvényekkel érte el a zsidóság azt, hogy a világ leggazdagabb népe lett, hogy évszázadokon át fennmaradhatott a legnagyobb viharokban is, amelyeket más népekkel szembeni, sokszor negatív viselkedésével saját maga idézett elő.

A zsinagóga

Háromféle jelentése van a zsinagóga szónak: gyülekezet, vagyis a zsidóság szervezetének alapsejtje, amelynek a legalacsonyabb létszáma tíz, ezt nevezik ,,minim"-nak, ellenben nyilvános fellépésnél lehet harminc, száz vagy még több is a résztvevők száma. Ezzel szemben a zsinagóga titkos részlege aligha rendelkezik tíznél több taggal. Ez elegendő a szigorúan zártkörű működéshez, amiről a befogadó ország népének vezetői nem is tudnak.

A zsinagóga szó másik jelentése azt a különleges épületet jelenti, ahol a gyülekezet rendszeresen összejön. De a zsinagógákban tevékenykednek a hitközségek kormányzatai és ott vannak az irattárak is.

A zsinagóga szó, végül magát a zsidóságot jelenti. A rabbi, mint a zsidó theokratikus hitközség teljhatalmú vezetője természetesen - a maguk nemében a Tora és a Talmud tanai szerint - vallásos szertartásokat és hitoktatást végez, emellett azonban igyekszik befolyásolni más népek politikai, gazdasági, katonai, szociális téren történő feladatait is.

Vannak aztán ,,forradalmi rabbik" is, akiknek a terror a specialitásuk, mint például Marx (Mordechai) Károly, vagy Akiba rabbi, aki titokban a Harmadik Zsidó Forradalmat tervezte meg és irányította a Római Birodalom meghódítására Kr. U. 130-ban. A zsidók minden tartományban fellázadtak és elhitették a néppel, hogy ,,felszabadították őket". [.... mint pl. Magyarországon 1919-ben és 1945-ben!...?]

Ahol ideiglenesen győzött a forradalom, ott tömegesen gyilkolták le a római polgárokat és azok követőit - nőket, gyermekeket is - miközben rémtetteik igazolására a már idézett bibliai helyeknek megfelelően istenük Jahve parancsára hivatkoztak. A római légiók újra megszállták Júdeát, helyreállították a rendet, és Hadrián császár parancsára megsemmisítették a hódító nép trójai falovát, amely előzőleg a birodalom szétzüllesztésére volt hívatott. Egyes zsidó történészek szerint 'Hadrián az akkori zsidó lakosság felét kiirtotta, vagyis a birodalom zsidóságának a többségét, mely csapásból a zsidóság évszázadokig nem tudott felépülni'.

Hadrián császár jól ismerte a zsidók csalafintaságát: szükség esetén, a látszat kedvéért még a befogadónép vallására is hajlandók áttérni, ezért a következő parancsot adta ki légiói számára:

,,Bár esküdöznek, hogy jó római polgárok lesznek és imádják Jupitert is és a mi többi Istenünket, öljétek meg őket, ha nem akarjátok, hogy meghódítsák és megsemmisítsék Rómát titkos és alávaló eszközeikkel."

Hadrián elfogatta a Szanhedrin (a zsidó vezetőség) rabbijait és Akiba rabbival együtt keresztrefeszíttette őket. A római törvények alapján bűnösökként ítélték el őket, mert polgárok százezreit gyilkolták meg. Ám Hadrián halála után Antonius Pius megkegyelmezett a többi zsidónak és Hadrián törvényeit érvénytelenítette.

A forradalmárnak, politikai lángésznek és kora klasszikus írójának, Akiba rabbi lángelméjének tulajdonítható a Talmud (Tan) nagy része. A széles látókörű rabbi ebben foglalta össze népe számára a szájhagyományokat, a zsidóság még ma, majdnem kétezer év elmúltával is érvényes élettörvényeit, és Izrael istene által Mózesnek a Sínai hegyen adott parancsait.

Az eredeti Talmud a Kr.e. 2. és a Kr.u. 6. század közötti időkben élt zsidó írástudók szellemi tornája, amelynek az a rendeltetése, hogy a misztériumokba nem teljesen beavatott vallásos lelkű zsidókat, akik az Ószövetség ellentmondásaiból kiutat keresnek, a magyarázatok még érthetetlenebb tömkelegébe csalják. ,,Látók" szerint ,,a Talmud az emberiség legdrágább gyöngyszeme".

Ha ,,antiszemita dilettánsok" e gyöngyszemet feltörik s benne az Ószövetségnél is hevesebb gyűlöletet, világuralmi törekvéseket tárnak fel, akkor ,,ellentétes felfogású rabbik magánvéleményébe" szerényül, ami nem tekinthető a zsidóság egyetemes hitvallásának.

Rendkívüli kiképzések.

Ha egy befogadó országban túlzottan sok a jelentkező a rabbinátusi állásra, akkor az érdeklődők olyan rendkívüli szakmák kiképzésében vehetnek részt, mint például politikai ellenőrzés, kémkedés, szabotázs, a sajtó és propaganda ellenőrzése illetve irányítása, gazdasági kulturális vagy vallási hódítás, a társadalmi rétegek lázítása, terrorcselekmények és forradalmak vezetése... stb.

A kahal, a kehillah vagy a legfelsőbb területi és helyi tanácsok tagjai - a parnasimok - irányítják a helyi hitközséget, és feladatuk előkészíteni az arra alkalmas személyek beépítését politikai pártokba vagy csoportokba, a legszélsőbb baloldaltól a legszélsőbb jobboldalig.

J.A: Brafman a könyvében leírja, hogy minden zsidó nyilvános és magántevékenységét is pontosan ellenőrzik, mert a zsidó hitközségek teljhatalmú uralma hitsorsosai felett maradéktalan és még a családi otthonuk meghittségébe is behatol.

Zsidó például parancsot kaphat arra, hogy valamely gój (nemzsidó) hűséges barátjává legyen, mert a zsidóknak barátságot kell kötniük a gójokkal, hogy így befolyási körzetüket kibővíthessék. Előbb azonban esküt kell tennie, hogy elárulja a barátját vagy nemzsidó társát, ha a zsidó nép legfőbb érdekei ezt megkívánják. A vezetők őrködnek ezen érdekek felett és megparancsolják egyeseknek az árulás elkövetését. Ha pedig nem engedelmeskednek, akkor a hitközség titkos üldözői azzal büntetik, hogy megmérgezik.

Sokszor keresztény vezetők bizonyos tudatlanságból, naivitásból, vagy hogy megnyerjék maguknak a zsidóság támogatását, valamely kormányzatbeli vagy más vezető állást bíznak zsidó személyre, vagy őt a bizalmukba fogadják. Ez a munkatárs vagy barát, aki oly sok kedvezményt köszönhet nekik, -- parancsra! - elárulhatja őket úgy, hogy nekik károkat, sőt talán katasztrófát is okozhat.

Az elárultak meglepetése annál nagyobb, ha a zsidó barát természeténél fogva még ráadásul tisztességes és udvarias ember, aki a megmérgeztetés fenyegető veszélye miatt kényszerül, benső meggyőződése ellenére is, elárulni gój barátját. +++ Tóth Judit

Részletek professzor Shahak tanulmányából:

Israeli discriminatory practices are rooted in Jewish Religious Law



Link
 
 
0 komment , kategória:  TÖRTÉNETEK,ÍRÁSOK,HÍREK  
Ötzi utolsó napja
  2009-05-27 00:18:41, szerda
 
  Ötzi utolsó napja

Egy olasz-svájci kutatócsoport gyilkosságra utaló nyomokat talált Ötzi, az Alpokban jégbe fagyott ősember csontjain, akinek utolsó napját - több mint ötezer év távlatából - sikerült rekonstruálni.

Ötzi terméketlen, Ötzi a high-tech hótalp feltalálója, Ötzi ízületi gyulladással küszködött, amit akupunktúrás módon kezelt, és Ötzi szellemére a halál árnyéka vetül, mivel közel fél tucatnyian haltak meg azok közül, akik érintkezésbe kerültek csontvázával. Ötzivel kapcsolatban újabb és újabb történetek kerekednek, a legfrissebb kutatások például felfedték utolsó napjának történésit ötezer év távlatából.

Ma sem élte volna túl
Az enyhén hiányos öltözet és a nem éppen havas vidékre illő lábbeli, valamint a megtalált mumifikálódott holttest bizonyos nyomai miatt sokáig azt gondolták a kutatók, hogy az Ötz-völgyében megtalált ember fagy- és éhhalált szenvedhetett sok ezer évvel ezelőtt. Aztán az óvatos vizsgálatok figyelmesek lettek egy sebhelyre, sőt egy nyílvessző hegyének a maradványára is, amiből a régészek arra következtettek, hogy Ötzit valószínűleg megsebesítették, majd az Alpokban háromezer méteres magasságban magára hagyták.

A Journal of Archeological Science régészeti szaklapban Frank Rühli, a Zürichi Egyetem Anatómiai Intézetének munkatársa ez utóbbi feltételezést alátámasztó bizonyítékokat tárt a közönség elé.

Miután az olasz-svájci kutatócsoport Ötzit CT-vizsgálatnak vetette alá, már azt is meg tudta mondani, hogy a nyíl alulról fúródott a testbe, a kulcscsonthoz közel. A CT-vizsgálat arra is fényt derített, hogy a nyílvessző megsebesítette a kulcscsont környéki artériát is, aminek köszönhetően egy nagy vérömleny keletkezett mellkasánál.

,,Ötzi igen súlyos sérülést szenvedett. Elméletileg egy nyílvessző okozta sebesülést túl lehet élni, amennyiben a vessző nem ér artériát, ha a seb nem fertőződik el, és megfelelő módon kezelik" - nyilatkozta a kutatócsoport vezetője, Frank Rühli a BBC News-nak. A három feltételből azonban egyik sem teljesült, így Ötzinek tulajdonképpen esélye sem volt a túlélésre.





Azon a bizonyos napon...
Az igazi kérdés így immár nem is a gyilkosság ténye, hanem annak körülményei. A korábbi vizsgálatok olyan pollenszemcséket mutattak ki Ötzi gyomrában, amelyek csakis alacsonyabban fekvő, erdő borította területről származhattak. Emiatt a régészek sokáig úgy vélik, hogy Ötzi a végzetes napon a völgy alacsonyabban fekvő részén ébredhetett, és ott vett magához némi táplálékot.

Feltételezték továbbá, hogy Ötzi arra a helyre, ahol végül jégbe fagyva megtalálták, már sebesülten érkezett, valószínűleg üldözői elől menekült. Mindez ráadásul nem egy kora őszi, hóviharral terhelt napon történhetett, ahogy korábban képzelték, hanem csakis a nyár elején, mivel a megtalált pollen csak erre az időszakra jellemző.

Frank Rühli azonban úgy gondolja, hogy némileg módosítani kell Ötzi utolsó napjának leírását. Szerinte nehezen képzelhető el, hogy a mostani CT-vizsgálat alapján igen súlyosnak ítélt sebbel Ötzi naphosszat vándorolt volna. Rühli emiatt arra hajlik, hogy Ötzit már fent, a hegyekben érte a támadás. A nyílvessző befúródásának iránya is arra utal, hogy Ötzi a hegyen felfelé menekült, miközben támadói hátulról és alulról meglőtték.

Rühli szerint a mostani vizsgálatok azt is sugallják, hogy Ötzi még megpróbálta kihúzni magából a nyílvesszőt, ám az belé törött, és a vessző vége testében maradt. Ezen túlmenően a kezén talált csontsérülések arra is engednek következtetni, hogy Ötzit üldözői nemcsak a nyílvesszővel sebesítették meg, hanem minden bizonnyal késsel is.

Miután a nyílvessző komolyan csökkentette menekülési esélyeit, a kutatók feltételezése szerint támadói elfoghatták, és éles szerszámokkal megsebesítették. Sebesülései ellenére Ötzi küzdött életéért, ezt támasztják alá a ruháján talált, mástól származó vérnyomok.





Link
 
 
0 komment , kategória:  TÖRTÉNETEK,ÍRÁSOK,HÍREK  
Eltűnőfélben Afrika pingvinjei
  2009-05-27 00:08:04, szerda
 
  Eltűnőfélben Afrika pingvinjei

A nagyarányú kereskedelmi célú halászat és a globális felmelegedés következtében aggasztó mértékben csökken az egyetlen afrikai pingvinfaj, a pápaszemes pingvinek egyedszáma.

A pápaszemes pingvin ((Spheniscus demersus) az egyetlen pingvinfaj, amely Afrikában költ. 27 ma is létező kolóniája Afrika déli részének atlanti partvidékén illetve néhány partközeli szigeten található Namíbia és a Dél-Afrikai Köztársaság területén.





Fotó: Steve McCurry

,,Tavaly már csak 26 ezer pár madár élt a dél-afrikai partoknál, amely egyben a faj teljes egyedszámát is jelenti. 1956-ban még 121 ezer pápaszemes pingvin pár költött a fekete földrész déli részének partjainál" - áll egy közleményben, amelyet egy, a pápaszemes pingvinek sorsával foglalkozó nemzetközi tanácskozás lezárása után adtak ki.

A konferencián bemutatott legújabb kutatási eredmények azt mondják, hogy a Nyugat-Fokföld tartományban élő pingvinpopuláció zsugorodását csak sürgős cselekvéssel lehet megállítani. Ezen a területen a megfigyelések szerint 2000 óta felére csökkent a szaporodás szempontjából kulcsfontosságú kolóniák száma.

,,Meg kell tudnunk, hogy pontosan mi okozza a csökkenést. Természetesen a táplálékforrás bizonyára fontos tényező" - jelentette ki Peter Barham, Nagy Britanniai Bristoli Egyetem tanára. A szakember úgy véli, a táplálékhiányt a túlzott mértékű halászat mellett az okozta, hogy a globális felmelegedés következtében a madarak legfőbb táplálékát képező, a hideg Benguela tengeráramlásban korábban tömegével előforduló halrajok (makrélák, szardellák, szardíniák és heringfélék) elmaradoztak illetve elvándoroltak. További negatív tényező az élőhelyek illetve az óceán elszennyeződése, ami a pingvineket illetve táplálékszerző képességüket is gyengítheti. Korábban az állatok tojásainak tömeges gyűjtése, valamint a guanótelepek kiaknázása és az ezzel járó élőhely csökkenés a madarak egyedszámát a 20. század elejéhez képest tizedére csökkentette.





Fotó. Chris Johns


A zoológusok az utóbbi években a madarak költőhelyére fészekrakó dobozokat tettek ki, hogy megóvják a fiókákat a túlzott hőségtől, illetve, hogy elrejtsék a tojásokat a sirályok elől.



(NG Online, MTI)



Link
 
 
0 komment , kategória:  KÖRNYEZETVÉDELEM,ÁLLATVÉDELEM  
Humor
  2009-05-27 00:02:42, szerda
 
  Egy egyetemista srác meghívja ebédre az anyját az albérletbe, ahol lakik. Az ebédnél ott van a fiú lakótársa is, egy gyönyörű lány. Az anya folyton ezt a lányt figyeli, és gyanítja, hogy valami viszonyuk is lehet. Amikor vége az ebédnek már egész biztos benne, hogy több van közöttük mint egyszerű szobatársi kapcsolat. A srác szinte olvas anyja gondolataiban:
- Hidd el anya, tudom mire gondolsz, de nincs közöttünk a világon semmi, mi csak lakótársak vagyunk! Kb. egy hétre rá a lány gyanakvóan megy a sráchoz:
- Egy hete, mióta az anyád itt járt, nem találom a szép ezüst merőkanalat...
- Nem tudom elhinni, hogy ő lett volna, de azért most írok neki egy levelet, csak hogy biztos legyek benne. Így a fiú leül az asztalhoz és írja a levelet: "Kedves Anya! Nem mondom, hogy te vitted volna el az ezüst merőkanalat a lakásunkból, és azt sem mondom hogy nem te voltál. De tény, hogy hiányzik azóta, hogy te itt jártál ebédelni."
Néhány napra rá megérkezik az anyja válasza: "Kedves Fiam! Nem mondom, hogy te lefeküdnél azzal a lánnyal, de azt sem mondom hogy nem. De tény, hogy ha ő a saját ágyában aludna, akkor mostanra már régen megtalálta volna azt a merőkanalat. Anyád"


Kannibál törzset alkalmaz egy világcég, az afrikai leányvállalatőrző-védőinek. Tartanak tőle, hogy el-eltűnnek majd alkalmazottak, de semmi gond, mert a törzsfőnök Aghwopakitru-ra felesküdött hogy nem fognak megenni senkit, legfeljebb csak a konkurenciától.
Fél évvel később eltűnik az egyik takarító. Miután a körzete piszkos marad, keresni kezdik, nem találják. Összedobolják a kannibálokat, a törzsfőnök a rendőrök szeme láttára mindenkit megesket az összes szellemre, hogy ők ilyet nem (t)esznek.. A nyomozók elmennek.
A törzsfőnök rákérdez:
- Ki volt az?!?
Hátulról egy ifjú kannibál halkan beszól: ő volt.
A törzsfőnök erre:
-Nem megmondtam, hogy a takarítókat ne bántsátok! Itt olyan jó helyünk van! Hat hónap alatt megettük a managementet, a kontrolling osztályt, a financial monitoringosokat, a strategic finance departmentet, a marketingeseket, az asset optimalisation expertise workgroupot, és a corporate customers relations officert, de a kutya se vette észre!
Erre te megzabálsz egy dolgozót...!

 
 
0 komment , kategória:  HUMOR  
     1/19 oldal   Bejegyzések száma: 184 
2009.04 2009. Május 2009.06
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 184 db bejegyzés
e év: 2231 db bejegyzés
Összes: 22634 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 2205
  • e Hét: 46315
  • e Hónap: 155672
  • e Év: 1815039
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.