Regisztráció  Belépés
ludysi.blog.xfree.hu
Szeretnék saját életem részese lenni Budainé Ludvig Zsuzsanna
1958.09.02
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 9 
Földrajzérettségi megoldás
  2009-05-19 15:50:12, kedd
 
  Link  
 
0 komment , kategória:  Általános  
Kémiaéretségi megoldás
  2009-05-19 15:48:08, kedd
 
  Link  
 
0 komment , kategória:  Általános  
Fizikaérettségi megoldás
  2009-05-16 16:31:47, szombat
 
  Link  
 
0 komment , kategória:  Általános  
Biológiai érettségi megoldás
  2009-05-16 16:14:25, szombat
 
  Link  
 
0 komment , kategória:  Általános  
Hétvégi kirándulásom 5
  2009-05-04 09:23:56, hétfő
 
  Harkány
Koordináták: é. sz. 45.84756° k. h. 18.23694°
Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.


Régió Dél-Dunántúl
Megye Baranya
Kistérség Siklósi
Rang város
Irányítószám 7815
Körzethívószám 72
Népesség
Teljes népesség 3831 fő (2008) +/-
Népsűrűség 149,12 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 25,69 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése

Harkány
é. sz. 45.84756° k. h. 18.23694°
45.84756, 18.23694
Harkány weboldala

Harkány Pécstől 25 km-re, a Villányi-hegység lábánál található nevezetes fürdőváros. Korábban két vasútvonal is vezetett a városon keresztül, mára azonban mind az Alsómiholjác-Pécs, mind pedig a Sellye-Villány vonal személyforgalma megszűnt.



Története
Zsigmondy Vilmos bányamérmök, Harkány:Az ő nevéhez fűződik az első gyógyvizet felszínre hozó kutak fúrása. (Veszprémi Imre alkotása)Harkány nevét az oklevelek 1323-ban említették először Harkan néven.

Harkány királyi udvarnokok földje volt, melyet Károly Róbert király, mint örökös nélkül elhalt ember birtokát Pál fia György temesvári alvárnagynak adott, s határát is leiratta.

1397-ben az oklevelek a Byka nemzetség birtokának írták. A nemzetség birtokközpontja Terehegy volt. A család tagjai közül ismert volt többek között Byka Janás, aki Zsigmond királyt támogató 112 nemes között volt. Byka Miklós pedig a krakkói egyetemen tanult.

A Byka család Szigetvár elestével halt ki.

Harkány a török időkben is lakott maradt. Megmaradt lakosai főleg földműveléssel, szőlőtermeléssel foglalkoztak.

A törökök kivonulása utáni időkben a falu birtokosa a Batthyány család volt.

1814-ben a Batthyány család, hogy megnövekedett állatállományát nagyobb területű legelőkhöz juttassa, birtokán; a Gyűd-Harkány közt elterülő mocsarak lecsapolásába fogott.

1823-ban a lecsapoláskor a mocsarakban dolgozó egyik munkás; Pogány János nevű jobbágy, a mocsárból felbuzgó meleg vízben áztatva fájós lábát, attól meggyógyult. Gyógyulásának hamar híre ment a környéken, és az uradalom is felsmerte a gyógyvíz hatását.

1824-ben megkezdték a fürdő kiépítését az akkori térképvázlaton szereplő Büdösrét, Büdöstó helyén.

1977. április 1-én hozzácsatolták a 2 km-re[1] északnyugatra lévő Terehegy községet.

A település 1999. július 1-jén kapott városi rangot.


Nevezetességek
Harkányi Gyógyfürdő vagy Harkányi Gyógy- és Strandfürdő: Kiemelt országos minősítésű gyógyfürdő. A termálkutak a fürdő területén helyezkednek el, 62 C-fokos vizet szállítanak. Víz összetétele: alkáli-hidrogénkarbonátos, a kénes vizek csoportjába tartozik. Harkányt fürdője révén a "Reumások Mekkája" néven emlegetik. A 180 esztendős létesítmény víze a reumatikus panaszok, ízületi gyulladások, operációk utáni mozgáskorlátozottság, törések és idült bőrbetegségek gyógyítására szolgál, és baleseti utókezelések céljára is hasznosítják.
Református templom (Kossuth utca) (1802, késő barokk)
Református templom (Terehegyi út) (1800 körül, copf)
katolikus templom (1906)
Zsidó temető, benne a fürdő orvosának, és a helyi századfordulós, jórészt idegenforgalommal foglalkozó zsidó közösség tagjainak sírjaival. A Református temetőn túl

Képek
Szent István szobra, Harkány. (Vanyúr István alkotása)]]
Milleneumi országalma, Harkány. (Faragó Miklós festőművész, Tomiszlav Kammerer építész, Vajda László mérnök alkotása)
A gyógyfürdő
Baróthi Ádám és Baróthi Zsombor: Wass Albert szobra Harkányban



Források
Györffy György: Baranya vármegye
A harkányi gyógy- és strandfürdő prospektusa (kiad. Harkányi Gyógyfürdő Rt.)
^ A két település majdnem egybeépült azóta, a 2 km a településközpontok közti távolság.

Külső hivatkozások [szerkesztés]
A Wikimedia Commons tartalmaz Harkány témájú médiaállományokat.Harkány honlapja
Látnivalók, nevezetességek, programok
Harkány a Vendégvárón
Harkány bemutatása
Harkány a szeporszag.hu -n
Térkép Kalauz - Harkány
Légigfotók Harkányról
Wikitravel - Harkányi Gyógy- és Strandfürdő
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Hétvégi kirándulásom 4
  2009-05-04 08:50:55, hétfő
 
  Siklós
elfogadva: 2009. február 15.
Pontosság megtekintett

Koordináták: é. sz. 45.85213°
k. h. 18.29880°
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Siklós

A siklósi vár

Siklós címere


Közigazgatás
Ország Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Baranya
Kistérség Siklósi
Rang város
Polgármester Dr. Marenics János
Jegyző Nádoriné Dr. Rohi Éva
Irányítószám 7800
Körzethívószám 72
Népesség
Teljes népesség 9964 fő (2008) +/-
Népsűrűség 202,12 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 50,92 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése



A volt Ágoston rendi kolostor
Siklósi vár bejárata
Siklósi vár és környéke
Kilátás a várból. Siklóstól délre eső területek képeSiklós (németül: Sieglos): város Baranya megyében, a Siklósi kistérség központja. Máriagyűd tartozik hozzá.



Fekvése
A Villányi-hegységtől délre, az Alföld legnyugatibb kiszögellésén, a Harkány-Nyárádi síkon található. Szomszédságában nyugatra terül el Harkány, míg keletre Nagytótfalu a következő település. Dél felé Matty található, amely néhány kilométerre van a Drávától; a folyó egyes szakaszain egyben a horvát-magyar országhatár is.


Története
A Siklóson és környékén megtalált régészeti leletek szerint mintegy harmincezer évvel ezelőtt, az utolsó jégkorszak végén mamutvadász emberek éltek ezen a tájon. A kedvezőbbé vált éghajlat hatására nyolcezer éve a mai Földközi-tenger környékéről vándoroltak ide az első földművelők, a Kőrös-Starcevo kultúra képviselői. A következő évezredekben többször is a Balkán-félszigetről indult embercsoportok telepedtek meg e vidéken - több más kultúra képviselői mellett. Az i. e. 6. századtól a pannonok lakták a vidéket, akiket a rómaiak később, az első század közepén hódítottak meg, s akik egyben Pannónia provincia névadói is voltak. Ám ezt megelőzően, az i. e. 4. század végén a vas használatát is elterjesztő kelták jelentek meg itt, gazdag leletanyagot hagyva napjaink régészeinek. A keltákhoz fűződik a szőlőtermelés, a borfogyasztás megjelenése a mai Villány-Siklósi borvidék területén.

A területet meghódító rómaiak a 2. század közepére fejezték be Pannónia úthálózatának kiépítését, és a század végére alakult ki az összefüggő városhálózat. A Villányi-hegység mentén nyugat felől futó római út Mursáról (Eszék) vezetett Sopianae-re, elhaladva Siklós és Máriagyűd területe mellett. Baranyában Pécsett (Sopianae) és Nagyharsányban építettek nagyobb, összefüggő településeket. Siklóson - amelyet korábban tévesen Serena várossal azonosítottak - nem tisztázott, hogy milyen nagyságú és rangú település létezett.

A Római birodalom 433 táján engedte át a környéket a hunoknak, akiket a germánok, a keleti gótok, a langobárdok követtek. Az avarok a hetedik század tájékán érkeztek ide, akiket a frankok 803-ban hódoltattak be. Délszláv népcsoportok is feltűntek errefelé ezt követően. A továbbiakban az e térségben még itt élő avarokat magukba olvasztó, és a frank megyerendszert átvevő magyar telepesek csak a tizedik század táján érkeztek Baranyába.

A Kán nemzetség Suklous, Soklous ága uralta Baranya déli részét, de bizonyíthatóan csak a 12. századtól. A nemzetség tagjai közös ősüknek Magnus (Nagy vagy Öreg) Gyulát tartották, aki II. András udvarában alapozta meg családja jövőjét. A nagyúr nádor, erdélyi vajda vagy bán is volt ezekben az években. Fia, ifjabb Gyula leszármazottai alkották a család Siklósi ágát, akiket egy 1251-es oklevélben említenek először. A vár létéről a pécsi káptalan 1294. november 30-án keltezett irata tudósít elsőként, megemlítve ,,topordi Mihály fia Omone, siklósi várnagy"-ot. Az erőd vélhetőleg az 1287-ben már biztosan létező nagyharsányi vár ellensúlyozására épült az 1270-es évektől.

A 14. század végére a Siklósiak csillaga lehanyatlott: Siklósi Pál fia Gyulától Zsigmond király 1387-ben elkobozta a siklósi várat. Újdonsült híveinek, Kakas Lászlónak és Pásztói Jánosnak adta át. A Siklósi család a század végére kihalt, a várat Kakas László halála után a király a Garaiak birtokába adta 1395-ben. A jelentős birtokokat felhalmozó család a Valkó megyei Garáról Siklósra akarta áttenni a székhelyét, ezért kárpótlásul megállapodott Siklósi Miklós fráterrel, aki a család utolsó tagja volt, hogy hat falut élete végéig birtokolhat. A barát a Garaiaktól húsz hordó bort kapott a kegyúrnak járó hegyvámból, sőt a dalmáciai Ossero püspökévé is kineveztették.

Bár idősebb Garai Miklós Zsigmond ellenfele volt, életét az uralkodó feleségének, Máriának a védelmében áldozta föl, mikor Horváti János visszavágott Kis Károly király megölésért. Fia, ifjabb Garai Miklós viszont már 1387-ben megkapta a macsói bánságot, és a király biztos hívei közé tartozott. 1401-ben, mikor Kanizsai érsek és Bebek nádor fogságba ejtette a szavukra nem hallgató uralkodót, a nemes saját fiát ajánlotta túszként Zsigmondért. Ekkor, 1401 júniusától októberig a siklósi várban tartózkodott a király. Garai ezalatt kiegyezett a nagyurakkal, és egyben Zsigmond sógora lett a Cilleiekkel kötött egyezség keretein belül. Garai Cillei Annát, az uralkodó Cillei Barbarát (Borbálát) vette nőül. Szolgálataiért 1402-től haláláig, 1433-ig Garai Miklós viselte a nádori méltóságot. A király sógorának gazdagságát többek közt bizonyítja, hogy Siklóson nagyszabású építkezéssel alakították át a várat. Ebből a korból maradt ránk számos gótikus részlet, és a máig ép gótikus kápolna. A család 1481-ben, Garai Jób halálával kihalt, s az uralkodóra visszaszálló siklósi uradalmat Hunyadi Mátyás fiának, Corvin János szlavón bánnak adományozta. Ám ő 1494-ben Bajnai Both Andrásnak és testvérének adta el a várat, akik 1507-ig birtokolták. Ekkor tisztázatlan körülmények között Perényi Imre nádor lett a tulajdonos. A nádor ,,Soklyos" várát korszerűsítette. Ekkor készült a vár bejáratát jelentő Barbakán, a lakóterek reneszánsz átépítése, a Perényi-címeres kandalló az első emeleten.


Malkocs bej dzsámija Siklóson1515-ben Perényi Imre Geréb Péter nádor özvegyét, Kanizsai Dorottyát vette feleségül, aki Siklósra költözött. Hozzá kapcsolják a vár később elpusztult, de eredeti formájában helyreállított gótikus erkélyét, illetve a Dorottya-kertet. Perényi 1519-es halála után átvette a birtokok irányítását. Legnevesebb cselekedete, hogy a mohácsi csata hírére összeszedte a várnépet, és eltemettette az ütközet halottait.

1526 után Siklóst egyre erősebben fenyegette a török. 1543. július 5-én jött el a legkeményebb ostrom ideje. A várvédők három nap után adták fel a kilátástalan küzdelmet, és Siklós a török birodalom részévé vált. A megszállás ideje alatt itt állomásozó, változó létszámú török helyőrség a keresztény lakosságot kiszorította a belvárosból, és megadóztatta. A város szőlői ebben az időszakban ugyancsak a törököknek termettek hasznot.

A törökök a várban építettek egy dzsámit, és a mai ferences templomot is mohamedán imahellyé alakították. Evlia Cselebi, a török utazó hét dzsámit említ a külvárosban. Ezek közül Malkocs bej dzsámiját a huszadik században meglelték, és helyreállították. A rekonstrukció sikerét jelzi, hogy Europa Nostra-díjat kapott. Ugyancsak a megszállók építették ki Siklós első vízvezetékrendszerét, amely számos csorgókutat, illetve egy török fürdőt is magába foglalt.

Siklós 1977-ben kapott városi jogot. Mivel ekkor még meghatározott lakosságszám esetén adták csak meg e települési rangot, az addig önálló, szomszédos Máriagyűdöt hozzácsatolták. A városavató ünnepséget 1977. március 31-én tartották. Ugyanekkor lett nagyközség a szintén szomszédos Harkány, amely korábban Siklóssal közös tanáccsal működött.


Demográfia
A városnak 2007-ben 10 053 lakosa volt. Ebből magyar.: 91,4% cigány.: 1,6% horvát.: 3,0% német.: 2,1% román.: 0,2% szerb.: 0,3% ismeretlen nem válaszolt.: 7,0%

Vallás.:

római katolikus.: 58,2%
görög katolikus.: 0,9%
református.: 17,0%
evangélikus.: 0,8%
más egyházhoz, felekezethez tartozik.: 1,1%
nem tartozik egyházhoz, felekezethez.: 10,3%
ismeretlen nem válaszolt.: 11,0%




Nevezetességei
Siklós látképe a vár északi olda felől

Siklósi vár (13 - 16. század), benne múzeum (kínzókamra,
Gótikus ferences kolostor (15. század), benne kerámiai alkotóház
Malkocs bej dzsámija (16. század)
Máriagyűdi ferences kegytemplom (18. század)
Máriagyűdi református templom (19. század)
Siklósi református templom (19. század)
Siklósi szerb templom (19. század)
Siklósi városháza

Híres emberek
Itt született...

1978. december 24-én Bóra Áron zenész.
1968-ban Matyi Dezső, az Alexandra könyvkiadó tulajdonosa.
1963. október 5-én Várhegyi Attila, országgyűlési képviselő (1998-2002), a Fidesz pártigazgatója , a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma politikai államtitkára (1998-2001), Szolnok polgármestere(1991-2002) 2002-ben hűtlen kezelésért felfüggesztett börtönbüntetésre és pénzbüntetésre ítélték jogerősen.
1961. február 6-án Vanyúr István szigetvári szobrászművész.
1961. április 18-án Zvolszky Zita festőművész.
1946-ban Kovács Ferenc festőművész.
1946-ban Gállos Orsolya, a magyar, orosz, szlovén nyelv és irodalom tanára, műfordító, a Ljubljanai Egyetem magyar lektora.
1941. december 21-én Sólyom-Nagy Sándor operaénekes.
1939-ben Siklósi Horváth Klára újságíró, író.
1912. február 15-én Mikes György (George Mikes) író.
1877. július 24-én Földváry Miksa erdőtanácsos, a hazai természetvédelem előfutára.
1898. szeptember 2-án Istókovics Kálmán festőművész.
1888-ban Szabó Miklós festőművész, gimnáziumi tanár, aki Szekszárdon, majd Budapesten élt, alkotott.
... Inhoff Ede trombitaművész, aki mind az Állami Hangversenyzenekar tagjaként, mind szólistaként bejárta a világot. Többek között együtt koncertezett Zubin Mehtával, Leonard Bernsteinnel. 2006-tól Siklós díszpolgára.

Külső hivatkozások
A Wikimedia Commons tartalmaz Siklós témájú médiaállományokat.Siklós Önkormányzatának honlapja
Siklós a Vendégvárón
Siklós anno - képgaléria
Siklós látnivalói
Siklós.lap.hu - linkgyűjtemény
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Hétvégi kirándulásom 3
  2009-05-04 08:38:22, hétfő
 
  VILLÁNY

Koordináták: é. sz. 45° 52′ 10.24'',
k. h. 18° 27′ 20.23''45.8695111111, 18.4556194444A


Közigazgatás
Ország Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Baranya
Kistérség Siklósi
Rang város
Irányítószám 7773
Körzethívószám 72
Népesség
Teljes népesség 2517 fő (2008) +/-
Népsűrűség 114,30 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 22,02 km²
Időzóna CET, UTC+1

Villány (németül: Willand, horvátul: Vilanj, szerbül: Вилањ) város Baranya megyében, a Siklósi kistérségben.






A Villányi-hegységtől keletre.

Vonattal megközelíthető a Pécs-Villány-Mohács-vasútvonalon; innen indul a Villány-Magyarbóly-vasútvonal Eszék (Horvátország) felé.


Története

Villány már a történelem előtti időkben lakott volt, amit bronzkori leletek is tanúsítanak. A szőlőművelés eredete feltételezhetően a keltákig, bizonyíthatóan a rómaiakig nyúlik vissza. A Szársomlyó hegy oldalában feltárt római kori oltárkő felirata 50 ha szőlőtelepítést dokumentál.
A honfoglalás után a területen a Kán, Kalán és a Bor nemzettség telepedett le. Később valószínűleg királyi birtok volt. A tatárdúlás után a magyarság elsősorban a várak (ezen a borvidéken Siklós és Szársomlyó) környékén művelte a szőlőt. Erre utal IV. Béla király 1247-ben - a szársomlyói vár alapítólevelében - említi Harsány határát a szőlőkkel.
A mohácsi vész idején a terület Perényi Péter tulajdonában volt. A török uralom alatt Villány teljesen elpusztult. Az elpusztult magyar faluba a törökök szláv (főként rác ) népességet telepítettek. Az 1687-es győztes nagyharsányi csata után a megfogyatkozott lakosságot szervezetten pótolták újabb rác és főleg német nemzetiségűekkel.
1950-ben hozzácsatolták a Villánytól 1,5 km-re keletre levő Virágos községet.



Gazdaság
Szőlőművelés
A tatárdúlás után a magyarság elsősorban a várak (ezen a borvidéken Siklós és Szársomlyó) környékén művelte a szőlőt. Erre utal IV. Béla király 1247-ben - a szársomlyói vár alapítólevelében - említi Harsány határát a szőlőkkel.
A török uralom alatt Villány teljesen elpusztult, de a szőlőtermesztés nem szűnt meg, mert a közeli falvak lakói a villányi szőlők egy részét tovább művelték. Az elpusztult magyar faluba a törökök szláv, rác népességet telepítettek. Ők hozták magukkal a kadarka fajtát, és a héjonerjesztéses vörösborkészítés technológiáját. A megfogyatkozott szőlőterületet gyorsan pótolták, sőt tovább növelték. A török uralom alatt megfogyatkozott lakosságot a XVII. század végétől folyamatosan, szervezetten pótolták főleg német nemzetiségűekkel. Betelepülésük jelentős változásokat okozott a szőlőtermesztésben és a borászatban. Magukkal hozták "Portugieser" azaz a Kékoportó szőlőfajtát is.
A falvak közelében pincesorok épültek. A kis présházakból nyílnak a rövid, ritkán elágazó nem mély pincék. Itt történt a leszüretelt és szekéren álló nagy hordókban odaszállított termés feldolgozása, erjesztése. A Villányi bor egyre nagyobb hírnévre tett szert, jelentős exportárú volt.
A filoxéra ezeket a szőlőket sem kímélte. A rekonstrukció a már más borvidéknél is ismert változásokat hozta. 1912-ben pezsgőüzemet létesített Schaumburg - Lippe féle uradalom. Hagyományosnak a kadarka, Kékoportó majd a Kékfrankos fajta tekinthető. A filoxéra után francia eredetű fajtákat is telepítettek, mint például a Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Merlot. Villány térségében a vörös-, Siklós határában pedig a fehérborszőlő-fajták az uralkodóak.


Nevezetességei
Teleki Pince és a Bormúzeum
Templom-hegyi kőbánya (Természetvédelmi terület)
A villányi borfesztivál
A Siklós-Villányi borút

Külső hivatkozások
A Wikimedia Commons tartalmaz Villány témájú médiaállományokat.Villány Önkormányzatának honlapja
Panorámakép a városházáról
Villány a Vendégvárón
Térkép Kalauz - Villány
Légifotók Villányról
Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Hétvégi kirándulásom 2
  2009-05-04 08:18:34, hétfő
 
  Máriagyűd [szerkesztés]Megtekintett lap (+/-)
Ez az utolsó megtekintett változat (összes); elfogadva: 2009. április 22.
Pontosság megtekintett

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Ugrás: navigáció, keresés
Máriagyűd (horvátul: Đud, Jud) Siklós város településrésze Baranya megyében, korábban önálló község. Neve 1934-ig Gyűd volt, 1977-ben csatolták Siklóshoz. A 2001-ben mintegy 1500 lelket számláló Máriagyűd híres Mária-kegyhely, búcsújáróhely.

A kegytemplomtól keletre található a Szentkút. Ennek vizét a "gyűdi korsókban" vitték haza az idelátogató zarándokok. Máriagyűdön minden Márianapkor és jelesebb katolikus ünnep alkalmával búcsút tartanak, évente 25-27 alkalommal. Az évente idelátogató zarándokok számát ötszázezerre becsülik.


Máriagyűd légifotójaTartalomjegyzék [elrejtés]
1 Története
1.1 A Mária-szobor
1.2 A Mária-jelenés
2 A kegytemplom
2.1 Környéke
3 A búcsúnapok
4 Galéria
5 Külső hivatkozások



Története [szerkesztés]
A mai Máriagyűd dombja alatti forrás a Római Birodalom idején, amikor erre futott a Sopianaet (a mai Pécset) és Mursát (a mai Eszéket) összekötő út, már természetes pihenőhelyként szolgált. Később hunok, longobárdok, avarok, majd antok (keleti szláv törzs) laktak ezen a vidéken. Valószínűleg a keresztény szlávok Szűz Mária-oltárt helyeztek itt el.

A hagyomány szerint a falu nevét a magyar honfoglalók közt érkező Győd (vagy Eudu, Győd,Gyödö) vezérről, Etu kun vezér fiáról kapta. Szent István király az 1000 körül Pécsváradra telepített bencés szerzetesekre bízta a vidéket, akik 1006-ban megtalálták a kegyelettel körülvett Mária-szobrot és kápolnát emeltek fölé. 1148-ban II. Géza király templomot építtetett itt. A király és főnemesei gyakran látogattak ide. A kápolnát a 15. században gótikus stílusban újjáépítették, majd a 18. században nagy barokk stílusú templomot emeltek.

Itt vonult keresztül csapatával Moré Fülöp pécsi püspök a mohácsi csatába igyekezve, ahol életét vesztette. A török megszállás idején a templom nem működhetett tovább: benne mecsetet alakítottak ki. 1687-ben a közelben arattak nagy győzelmet a keresztény seregek a török felett a harsányhegyi csatában. A templomot azonban előbb a görögkeletiek, majd a kálvinisták vették birtokba, mielőtt visszakerült a katolikusok kezébe.


A Mária-szobor [szerkesztés]
Az eredeti Mária-szobor átvészelte a tatárjárást, a török hódoltság idején azonban eltűnt. Ma Eszéken látható.[1] A Rákóczi-szabadságharc idején került oda és azért, hogy a várható harcok nehogy kárt tegyenek benne. A szatmári béke (1711) után a gyűdiek visszakérték, de nem akarták nekik visszaadni, és hiába fordultak a római egyházi törvényszékhez is.[2]


A Mária-jelenés [szerkesztés]
A korabeli feljegyzések szerint Szűz Mária 1687-ben jelent meg fényözönben az akkor még apró templom ablakában egy Tamás nevű katolikus gazdának, abban az időben, amikor a templom a kálvinisták kezén volt, majd ezután újra Mátyás siklósi ispánnak, a vele lévő Huppi János kálvinista gazda azonban nem látta, csak miután Mátyás azért imádkozott, hogy a másik is láthassa. Ezután történt, hogy Kraljevics Tamás ferences gvárdián személyesen a szigetvári Vecchi gróf generálishoz fordult, aki megparancsolta, hogy a templomot adják vissza a katolikusoknak.

A kegyhelyhez kötődnek Mária következő népnyelvi nevei: Harsányhegy fehér asszonya, Forrásközi Boldogasszony.[3]


Máriagyűd - Oltár, a Mária szoborral
A kegytemplom [szerkesztés]
Máriagyűdöt hivatalosan VII. Pius pápa ismerte el zarándokhelynek 1805-ben.


A kegytemplom légifotójaA ferencesek építette és a Sarlós Boldogasszonynak szentelt barokk kegytemplomot[4] 1964-ben újították fel belülről, 1972-ben kívülről, az oltárok felújítása 1981-ben kezdődött. A kereszt alaprajzú mai templom 1742-ben épült, Batthyány Kázmér gróf, horvát bán adományából.

A kegytemplom plébánosa Csibi Imre.

2008. szeptember 14-ével bazilika címet adományozott a kegytemplomnak XVI. Benedek pápa.


Környéke [szerkesztés]
A kegytemplomtól keletre található a Szentkút.

A mai kegytemplomhoz csatlakozó Szent Mihály kápolna jobb oldalán található csúcsíves bemélyedés a hagyomány szerint az eredeti kápolna beépített maradványa.

A kegytemplomi dombon Kálváriát építettek. A stációk domborművei a pécsi Zsolnay porcelángyárban készült kerámia kegyképek.


A búcsúnapok [szerkesztés]
A kegyhely búcsúnapja július 2-án van. Ezen kívül sok kisebb és öt nagy búcsút tartanak:

Pünkösd - roma zarándoklat
Szentháromság vasárnapja
Sarlós Boldogasszony - ifjúsági búcsú
Nagyboldogasszony - főbúcsú
Kisboldogasszony - főbúcsú, a németek búcsúja.

Galéria [szerkesztés]
Templom
Templom belső tere
A Kálvária-domb kápolnája



Külső hivatkozások [szerkesztés]
A Máriagyűdi Római Katolikus Plébánia honlapja
Máriagyűd rövid története
Új Ember cikk: A kegyhely története, fotók
A bucsujaras.hu Máriagyűdről
Bálint Sándor: Boldogasszony vendégségében
Légifotók Máriagyűdről
A lap eredeti címe: ,,http://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A1riagy%C5%B1d"
Kategóriák: Magyarország települései | Településrészek | Magyarország megszűnt települései
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Hétvégi kirándulásom 1
  2009-05-04 08:05:04, hétfő
 
  Nagyharsány [szerkesztés]Megtekintett lap (+/-)
Ez az utolsó megtekintett változat (összes); elfogadva: 2009. április 18.
Pontosság megtekintett
Ez volt a hétvégi program:http://www.bama.hu/programajanlo/program/egyeb/17264
Képek motoros találkozókról:http://www.mommo.hu/profil/kekelet/feltoltesek/archivum
AB&CD:
Koordináták: é. sz. 45.84690° k. h. 18.39770°45.8469, 18.3977A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Ugrás: navigáció, keresés

Nagyharsány

Nagyharsány címere

Közigazgatás
Ország Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Baranya
Kistérség Siklósi
Rang község
Irányítószám 7822
Körzethívószám 72
Népesség
Teljes népesség 1599 fő (2008) +/-
Népsűrűség 61,5 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 26,01 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése

Nagyharsány
é. sz. 45.84690° k. h. 18.39770°45.8469, 18.3977
Nagyharsány egy község Baranya megyében, a Siklósi kistérségben.

Tartalomjegyzék [elrejtés]
1 Fekvése
2 Története
3 Gazdasága
4 Földrajza
5 Élővilág
6 Nevezetességei
7 Híres nagyharsányiak
8 Érdekességek
9 Források
10 Képgaléria
11 Külső hivatkozások



Fekvése [szerkesztés]
Nagyharsány a Szársomlyó ölében, a Villányi-hegység déli lejtőjén, Siklóstól keletre 8 km-re, Villánytól nyugat-délnyugatra 6 km-re, Pécstől délkeletre 35 km-re található.


Története [szerkesztés]
Nagyharsányban a rézkor késői szakaszában a péceli kultúra népe élt. Őket az avarok, majd a rómaiak követték. A legkorábbi építkezések a 2. századra tehetők; a 4. században létesült itt a Cella Trichora, amely dr. Fülep Ferenc által 1962-ben feltárt római kori telep, falu, temető és szentély.

Erre haladt az Eszékre vezető római út is. Senki se tudja biztosan, hogy a csúcs közelében, a déli oldalon álló "vár" romjai milyen idősek - de bárki is építette oda az első őrhelyet, jól kiválasztotta a helyszínt, hiszen tekintetével szinte a Dráváig tudta ellenőrizni a hegy lába előtt fekvő sík térséget.

A falut 1223-ban említették először. 1247-ben Harsánynál a "hétfői vásárra vezető utat" nevezték meg, amely azt jelenti, hogy a település kereskedelmi szempontból jelentős helyen feküdt. Egyebek mellett ez magyarázza a falu Árpád-kori jelentőségét és későbbi gyors fejlődését. 1249-ben IV. Béla adományozta a falut Miklós dubichiai grófnak, aki a Szársomlyón várat is építtetett. Az 1333-as pápai tizedjegyzékben plébániával, templommal rendelkező hely volt.

A 16. században többször disputa helyszíne volt és innen terjedt el a református hit az egész Ormánságban. A falu a török hódoltság alatt református lett. A templom is református kézre került.

A legnevezetesebb hitvita 1574-ben zajlott református és unitárius prédikátorok között, melynek során a reformátusok felakasztották Alvinczi György unitárius lelkészt. A török hatóságok ki akarták végezni a gyilkosokat, de Válaszuti György pécsi unitárius szuperintendens kegyelmet kért számukra a budai beglerbégtől. Az unitáriusok azóta is megemlékeznek Alvinczi mártíromságáról, illetve Válaszuti megbocsátó gesztusáról.

A török hódoltság idején a környék legnépesebb magyar lakosú települése. A hagyomány szerint a hajdani város a Szántóvárosból, Dobányvárosból, Babócsa, Perecske és Sári községekből alakult.

Határában vívott meg 1687. augusztus 12-én a Lotaringiai Károly herceg vezette 60 000 fős császári sereg és a Szulejmán nagyvezír vezette 80 000 fős török sereg. A nagyharsányi csatában Lotaringiai Károly serege jelentős győzelmet aratott. Ez a csata vetett véget a törökök 150 éves magyarországi uralmának. Van aki úgy tudja, a település a győzelem utáni örömteli harsonázásról kapta a nevét.


Gazdasága [szerkesztés]
A napsütötte domb-lábon jó szőlő termett, a lapályosabb területek alkalmasak a mezőgazdaságra.

1908-ban nyílt az a kőbánya, melyben a Beremendi Cementmű részére történő mészkőbányászat folyt, de szerencsére ma már nincs termelés, hanem otthont ad a szoborparknak.

A Dél-Dunántúl legnagyobb kőbányája volt itt, amelynek 30-40 méter sziklafalai érdekes hátteret adnak a falunak. 1936-1944 között a "szerencsétlen" hegy gyomrában még egy kevés bauxitot is találtak, ám ennek kitermelését gazdaságtalansága miatt - szerencsére - abbahagyták.


Földrajza [szerkesztés]
A környék éghajlatára jellemző, hogy tavasztól őszig igen kevés a csapadék. A nyár meleg, a tél enyhe és mérsékelten száraz. A mikroklíma igen kedvező, ami köszönhető a Nagyharsányi-hegy védőszerepének és a falu kedvező fekvésének. A déli lejtők napfényben gazdagok és melegek.


Élővilág [szerkesztés]
A speciális klíma ritka növények számára biztosít életfeltételeket. Hazánkban csak itt található magyar kikerics, de botanikai ritkaság a bakszarvú lepkeszeg, a korongos lucerna, a törpe szádorgó. A ritkás karsztbokor-erdőben, a virágos kőris és a molyhos tölgy cserje méretű példányai tövében igazi kuriózum a magyar méreggyilok, de jellemző a baranyai peremizs, az illatos hunyor és a berki habszegfű is. Az északi lejtőn szép populációja tenyészik a szúrós és a lónyelvű csodabogyónak is.

A madarak közül a kígyászölyv, a bajszos- és a sövénysármány, valamint a kövi rigó található meg.

A rovarok közül jellemző az óriás énekes kabóca és ellensége, a kabócaölő, a magyar aknászpók és a leghosszabb, a fűrészlábú szöcske.

A puhatestűek közül egy bánáti csigafaj a hegy jellegzetessége.

A repedésekben búvik meg a pannon gyík és a fokozottan védett, de az emberre veszélytelen haragos sikló is.


Nevezetességei [szerkesztés]
Református templom - A falu műemlékké nyilvánított református templomának szentélye a 13. századból való. Szent Borbála tiszteletére emelték. A 15. században bővítették és telepítették a jelenlegi támpillérekkel körülvett szentélyt, amelyben a nyolcszög három oldalával kapcsolódik a hajóhoz. A szentélyboltozatot több rétegű freskó borítja, amelynek első rétege a 16. század második feléből, a második rétege pedig a 17. századból való. Mai barokk formáját a templom a 1782-es évben kapta a torony kivételével, amelyet 1900-ban emeltek. Hajója, valamint a déli oldal három résablaka és kapuja román kori, amelyeket a legutolsó restauráláskor - 1978-ban - találtak meg. A román-kori részek mészkőből, a gótikus részek téglából épültek. Itt zajlott le a híres 1574-es nagyharsányi disputa, a református és unitárius prédikátorok között.
Sztárai Mihály mellszobra - A református prédikátor mellszobra a templomkertben áll.
Sztárai Mihály 1560 körül a reformáció kálvinista tanait terjesztette ezen a vidéken. A szobor Nyírő Gyula alkotása.

Emlékmű - A török elleni 1687. augusztus 12-i győzelem emlékére állították.
Szoborpark

Kilátás a Szoborparkból
Szársomlyó hegy régi mészkőbányájából kialakított SzoborparkA Szársomlyó hegy régi mészkőbányájában a helyszínen faragott alkotásokból alakították ki.

A közelében található, helyreállított Gyimóthy-villában laknak a telepen időszakosan alkotó külföldi és hazai művészek, akik alkotásaikat a településen hagyják. Olyan neves művészek járultak hozzá bővüléséhez, mint az alapító Bocz Gyula, valamint Székely Péter, Martyn Ferenc, Colin Foster, Bencsik István, Orosz János vagy Kígyós Sándor.

A pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Művészeti Karának mesterképzős hallgatói is dolgoznak itt.

Táncsics Mihály emléktáblája - 1848-ban, a község Táncsics Mihályt akarta képviselőnek megválasztani. A nincstelen Táncsicsnak erre azonban semmi esélye nem volt. Ekkor Tarnóczy Dániel, Nagyharsány főbírája, birtokainak felét Táncsicsnak ajándékozta, így juttatva őt képviselőséghez.
Népi építészet
Népi műemlék: Egy régi, a népi építészetet megörökítő lakóház, présházzal és pincével.
A faluban szép számmal vannak még múlt századi klasszicizáló parasztházak, bár jó részüket többé-kevésbé átalakították.
A pincesoron álló több présház pince is említésre méltó, helyi védettséget élveznek.
Nagyharsányi Helytörténeti Gyűjtemény: A település történelmének tárgyi emlékeit gyűjti és katalogizálja. Az általános iskola területén található kiállítás számos érdekességet mutat be Nagyharsány múltjából.
A kiállítás előzetes bejelentkezés után látogatható. Érdeklődni: Kanász Imre, 70/290-34-08.


Híres nagyharsányiak [szerkesztés]
Dolinay Gyula (Nagyharsány, 1850. augusztus 14-1918) ifjúsági író
1850. augusztus 14-én született Nagyharsányban és 1918. február 18-án hunyt el Szigetszentmiklóson. 1869-ben megindította a Tanulók Közlönyét, szerkesztette a Hasznos Mulattató című ifjúsági lapot (1873), a Lányok Lapját (1875-1912) és az általa indított Iskolai és Népkönyvtár című havi folyóiratot (1878-1879). Főbb művei: Aranyszabályok a tanuló ifjúság számára (Budapest, 1871), Szünidőre (Budapest, 1877), Könyvet a népnek! Az iskolai és népkönyvtárak kérdése (1879).


Érdekességek [szerkesztés]
A Nagyharsányi-hegy története
A térképek hivatalosan Szársomlyónak nevezik a hegyet, bár a régi időkben Vár-högynek mi több, még "Sár-Sumlu"-nak is nevezték. Nagyon harsogott itt a vihar, vagy tán tényleg száraz, somos hegyoldal volt hajdanában? Nem lehet azt ma már eldönteni. Hogy miért hívják ördög-szántotta hegynek? Annak a következő a története:

Az öreg harsányiak talán még meg tudják mutatni a "Nénike házát" - akinek a monda szerint volt egy csodaszép Harka nevű lánya. A lány szépsége az ördögöt is elbűvölte. Az ördög egy szép napon felkereste a nénit, hogy megkérje tőle a Harka lány kezét, az ajánlat elől a nénike csak úgy tudott kibújni, hogy azt mondta az ördögnek: ha reggelig felszántja a Nagyharsányi-hegyet, övé lesz a lány. Az ördög ráállt a dologra. Napnyugta után tizenhárom fekete macskáját az eke elé fogta és nekilátott a munkának. Nekiugrott, ekéje szikrázott a köves hegyoldalon, szántott és szántott. Látta a nénike, hogy a munka túl jól halad, de nem akarta ám a lányát az ördögnek feleségül adni. Cselhez folyamodott. Bement hát a tyúkólba és kukorékolni kezdett. Hamarosan rázendítettek a falu kakasai, mert azt hitték, hogy reggel van. Az ördög nem készült el a munkával. Dühében ekéjét elhajította - ebből lett a beremendi hegy. Amerre a földgöröngyök lepotyogtak a lábáról, dombok keletkeztek a harsányi és a beremendi hegy között, az lett a siklósi várhegy. Menekült szégyenében az ördög, végül egy nagyot dobbantott, s eltűnt a föld színéről. Ahol leszállt a birodalmába, ott fakadt fel - a monda szerint - Harkány kénes, forró vize.


Források [szerkesztés]
Györffy György: Baranya vármegye

Képgaléria [szerkesztés]
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Forrás:Wikipédia:http://hu.wikipedia.org/wiki/Nagyhars%C3%A1ny
Link
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 9 
2009.04 2009. Május 2009.06
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 9 db bejegyzés
e év: 489 db bejegyzés
Összes: 2777 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 160
  • e Hét: 1024
  • e Hónap: 4664
  • e Év: 154364
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.