Belépés
vasnemarika.blog.xfree.hu
Sírva jössz a világra, és körülötted mindenki mosolyog, igyekezz úgy élni , hogy mosolyogva távozzál és körülötted mindenki sírjon. Ne egy arcból ítélj, ne... Vasné, Marika Marilon@
2006.09.25
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 19 
Icustól kaptam
  2009-05-29 22:58:44, péntek
 
  Ezt a szép írást Icustól kaptam ! Köszönöm szépen :)

Gondolatok

"Egyre csak az jár az eszembe,
Hogyan s mit is írjak ma ide?
Hogy kívánjak örömöt, szép napot?
De most valahogy nem jönnek
a szép mondatok.
Így csak azt kívánom simán,
legyél mindig vidám.
Baráti szeretettel írtam e sorokat.
Köszönöm, hogy Te is a barátom vagy !"


 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Mindennapi kenyér
  2009-05-29 08:10:58, péntek
 
  Mindennapi kenyér
Reményik Sándor:








Amit én álmodom
Nem fényűzés, nem fűszer, csemege,
Amit én álmodom:
Egy nép szájában betevő falat.
Kenyér vagyok, mindennapi kenyér,
Lelki kenyér az éhező szíveknek,
Asztaláldás mindenki asztalán.

Kenyér vagyok, mindennapi kenyér,
Nem cifraság a szűrön,
Nem sujtás a magyarkán,
Nem hívságos ünnepi lobogó,
Kenyér vagyok, mindennapi kenyér,
Nem pompázom, de szükséges vagyok.

Kenyér vagyok, mindennapi kenyér,
Ha tollat fogok: kenyeret szelek.
Kellek, tudom. Kellek nap-nap után,
Kellek, tudom. De nem vagyok hiú,
Lehet magára hiú a kenyér?
Csak boldog lehet, hogy megérte ezt.
Kellek: ezt megérteni egyszerű,
És - nincs tovább.

Az álmom néha kemény, keserű,
Kérges, barna, mint sokszor a kenyér,
De benne van az újrakezdés magja,
De benne van a harchoz új erő, -
De benne van az élet.


Link

 
 
1 komment , kategória:  Általános  
Barátaimtól :)
  2009-05-28 07:34:29, csütörtök
 
 



Link





Link


Barátaimtól kaptam a szép képeket!!! Nagyon szépen köszönöm :)



 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Csönddé válni
  2009-05-28 07:11:25, csütörtök
 
  CSÖNDDÉ VÁLNI






CSILLIK MIHÁLY


Szeretni nem lehet szavakkal,
a szónál több a némaság,
eggyé lenni a pillanattal,
csönddé válni:így szép a vágy.

Hallgatni szíved lüktetését,
örök-áradó dallamát,
az élet minden tiszta fényét
sugarakká csókolni rád.

Ó, égesd belém olthatatlan
szemed és ajkad mosolyát,
a szeretet elmondhatatlan,
a szónál több a némaság.

Csönddé válni hű szíved mélyén:
csak így szépülhet meg a vágy,
s kigyújtani a titkok éjén
szemed két fénylő csillagát.

Link


 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Madár
  2009-05-22 19:18:31, péntek
 
  Szabó Magda : Madár





Azt kérdezed, hogy ki vagyok,
micsoda kis lélek vagyok,
ki ablakodon kopogok,
és mint a gránát, tüzelek,
és lengek-ingok-libegek,
és hámba fogom a szelet,
és hintálom a levelet,
összekuszálom a leget,
s azt a suttogó szövetet,
amit a hajnal tereget,
min villogás az erezet?

Vagyok az élő suhanás,
vagyok az élő zuhanás,
lengés vagyok, kerengés,
zengés meg visszamerengés
arra, amiről azt hazudod,
azt hazudod, hogy elfeledted,
ám én megszólalok feletted,
ám én átsuhanok feletted,

megvillantom szárnyaimat,
a selyem kardokat,
melyek átmetszik az eget
és hazugságodat,
és akkor már tudod,
akkor rögtön tudod,
hogy az angyal vagyok,
aki gyerekkorodban
úgy magadra hagyott.



Link

 
 
3 komment , kategória:  Általános  
Meghitt beszélgetés a ....
  2009-05-22 17:21:47, péntek
 
  B. Marikától Kaptam

Meghitt beszélgetés a verandán

Csodálatosan békés délután.
Benne van teljes életünk.
Ülünk egymással szemben,
beszélgetünk.

Egyszerű és jó vagyok,
mint világ fölött lebegő
madár. Te átlátszó vagy,
tiszta, mint a levegő,

mint üvegkorsónk friss vize,
melyen átcsillan a nap.
Én szomjas vagyok
s te nem tagadod meg tőlem magadat. / Dsida Jenő /

Szeretettel köszöntelek és szép estét kívánok Marika

Nagyon szépen köszönöm, a Vers melyet hoztál.... Gyönyörű!!!

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Ajándék :)
  2009-05-22 17:03:07, péntek
 
  Ildykótóll Kaptam :)



Ne bántsa lelkedet nagy remények vágya,

Mert nem a jólétben van a szívek boldogsága!

Örömöt adhat egy kunyhó is eleget,

Csak a szív legyen sorsával elégedett!

Kísérje léptedet az égi vezér keze,

Ne bántsa szívedet a búnak fellege.

S ha mégis utadba bánat gyöngye akad,

Tűrj, mert bánat után, örömvirág fakad!





 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Mese az erdőről :)
  2009-05-20 08:50:53, szerda
 
  Wass Albert: Mese az erdőről






"Amikor az erdőre ki mégy, figyelve lépj, és lábujjhegyen. Mihelyt a fák alá belépsz, és felrebben előtted az első rigó: akkor már tudnod kell, hogy az erdő észrevett.
Ha megállsz egy pillanatra, hallani fogod a szellőt, ahogy a fák között tovaoson. Te már tudod, hogy ezt a szellőt az angyal rázta elő, köpenye ráncaiból. Ha jól figyelsz, a manókat is hallhatod: surrannak, matatnak itt-ott a sűrűben. Sok dolguk van, igyekezniük kell.
A virágokat is láthatod majd, és minden virág kelyhéből egy tündérke les rád. Figyelik, hogy rontó-ember vagy-e? Azoktól félnek.
De te látó-ember leszel, és a tündérek ezt hamar felismerik. Kiülnek a virágok szirmaira, és kedvesen reád kacagnak. De akkor már a patakot is meghallod, ahogy neked mesél, csodálatos meséket az erdőről.
Csönd bácsi, az öreg, ő csak a fák közül, vagy egy szikla mögül les reád, és a sánta vén boszorkányt se láthatod, mert ő mindig a legsötétebb sűrűség mélyén rejtőzködik. Csak a mérges bogyókról tudhatod, hogy ott van valahol.
Kacagsz vagy énekelsz? A napsütötte sziklacsúcson egy kék ruhás leányka ül, lábait lógatja, és hangodra vidáman visszakacag. Te már ismered őt is ebből a meséből. Csönd bácsi nagyobbik leánya, Visszhang a neve.
Haladj bátran, egyre mélyebben az erdők közé. A fák alatt itt-ott még láthatod a harmatot, ahogy megcsillan a fűszálak hegyén. Jusson eszedbe, hogy angyalok könnye az. Angyaloké, akik sokat sírnak még ma is, mert annyi sok embernek marad zárva a szíve a szép előtt.
De miattad nem sírnak már. Mosolyognak, amikor jönni látnak. Mosolyognak a fák is. A virágok legszebb ruháikat öltik magukra, és megdobálnak láthatatlan puha-il lat-labdáikkal. Minden, olyan szép, puha és illatos körülötted, minden olyan tiszta és barátságos. Csak haladsz az erdőn át, és arra gondolsz, hogy szép. A virágok, ahogy nyílnak. A fák, ahogy egymás közt suttogva beszélgetnek. A forrás, ahogy csobog, csillog, mesél. A madarak, ahogy dalolva, fütyörészve, csivitelve szökdösnek ágról ágra. A mókusok, a nyulacskák, minden. Csak haladsz csöndesen, gyönyörködve, céltalanul, s egyszerre csak kilépsz az Angyalok Tisztására.
Nem is tudod, hogy ez az, mivel az angyalokat nem láthatja a szemed. Csak annyit látsz, csak annyit érzel, hogy csodálatosan szép. És megállasz. És abban a pillanatban megnyílik a szíved, és az angyalok észrevétlenül melléd lépnek, egyenként, lábujjhegyen, és belerakják kincseiket a szívedbe.
A legnagyobb kincseket, amiket az ember számára megteremtett az Isten. A jóságot, a szeretetet és a békességet.
Te minderről semmit sem tudsz akkor. Csak annyit hallasz, hogy a madarak nagyon szépen énekelnek körülötted, és a patak nagyon szépen mesél. Csak annyit látsz, hogy nagyon szép az erdő. A fák, a virágok, a fű, a moha, a magas kék ég és rajta az a nagy csillogóan fehér felhő, amelyiken a Jóisten ül, bárányfelhőket pöfékel nagy kék pipájából, és jóságosan alámosolyog.
Csak amikor visszatérsz újra az emberek közé, a rontó-emberek és a gyűjtő-emberek közé, és hiába gonoszak hozzád, te mégis jóval viszonzod gonoszságukat, szeretettel vagy mindenki iránt, és az élet legsúlyosabb perceiben is derű és békesség van a homlokodon: csak akkor látják meg rajtad, hogy az Angyalok Tisztásán jártál, kedvesem."


Link



 
 
2 komment , kategória:  Általános  
Képet kaptam :)
  2009-05-20 08:48:02, szerda
 
  ILdykótól kaptam!!!!
Nagyon szépen köszönöm a kedvességedet! :)


Link

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Gyertyák vagyunk
  2009-05-20 08:28:48, szerda
 
  Gyertyák vagyunk
(M. Laurens)






Gyertyák vagyunk, kiket a Teremtő gyújtott,
Gyertyaként élünk a fényben, mit Ő nyújtott
Dolgunk az életben, őrizni a lángot,
Elűzni a sötét semmit, vigyázva e világot.

Minden gyertya külön sorsot hordoz,
Ez sercegve ég, amaz lobogva bolondoz
Egyik gyertya vékony, és tömzsi lett a másik,
De minden egyes gyertya csupán égve világít.

Együtt szép és meleg csak a fényük,
Délceg ragyogás, vagy szerény fény a létük
Éltükben lobogva egyre-egyre csak égnek,
Ők adják a meleg lelket, a hideg égi éjnek.

Ám eljő az idő, mikor testük görnyedve elfárad,
Elfogynak, mint a viasz, létük végén járnak
Apróka megfáradt lángjuk egy utolsót rebben,
Örökre elpihen bennük a fény, halkan, csendben.

De az örök fény nem pihen meg soha,
Mert éled már az új gyertyák délceg sora.
Mi kik elődeinktől kaptuk hajdan a lángot,
Értük is fénybe borítjuk, az egész világot.


Link

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 19 
2009.04 2009. Május 2009.06
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 19 db bejegyzés
e év: 726 db bejegyzés
Összes: 3239 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 9
  • e Hét: 132
  • e Hónap: 3682
  • e Év: 96370
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2018 TVN.HU Kft.