Regisztráció  Belépés
schuro.blog.xfree.hu
Mondd el és elfelejtem; mutasd meg és megjegyzem; engedd, hogy csináljam és megértem. schuro ...
2011.11.11
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/68 oldal   Bejegyzések száma: 673 
Miért ninccs két egyforma...
  2009-08-31 23:03:16, hétfő
 
 


Miért nincs két egyforma hópehely?

Napokig esett a hó, és a nagy lapátolás közben eszembe jutott ez a régen hallott állítás: nincs két egyforma hópehely. Pedig az autóról lesöpörve az egész fehérség nagyon is egységes masszának tűnt, ráadásul csúszósnak és hidegnek. És mégis azt állítják a kutatók, hogy minden kis hókristály különbözik a másiktól. A szkeptikusok persze azonnal rávágják: hogy lehet ilyesmi kijelenteni, amikor senki sem vetette még össze az összes hókristályt...

A tapasztalati időszak viszont meglehetősen hosszú, csaknem négyszáz éve, 1611-ben Johannes Kepler már tanulmányt írt A hatszögletű hópehely (Di nive sexangula) címmel, ő figyelt fel arra, hogy a hókristályok hatszögletűek, és mindig szimmetrikusak. Nem sokkal később René Descartes is a hópelyhekbe vetette magát, legalábbis képletesen, és a hatszögletű formák sokszorozódását írta le.

A 19. században a brit meteorológus, James Glaisher folytatta a kutakodást, a gyorsan olvadó hópihéket próbálta lerajzolni. Ült egy hűtött helyiségben, és összefagyott ujjakkal próbálta felskiccelni a különböző alakzatokat. Még a szeme közelébe se emelhette, mert a teste által okozott hőmérséklet-változás is roncsolta a kristályokat. Az igazi megszállott azonban az amerikai Wilson Bentley volt, legalább ötezer hókristályfényképet készített, nem véletlenül kapta a hópehelyember becenevet.

Arra jutott a tudomány, hogy a hópelyhek nem mások, mint vízkristályok. A felhőkben alakulnak ki hatszögletű jégkristályokban, és a különböző környezeti viszonyoktól (hőmérséklet, páratartalom, légmozgás stb.) függően vesznek fel különböző alakot. Előbb kinő a hat kis ág, majd onnan a milliónyi forma. Az alkotóelemeket hat típusba lehet sorolni: tűk, oszlopok, lemezek, lemezekkel fedett oszlopok, nyúlványok és csillagok. Ezek variálódnak legfeljebb sejtett rend alapján, ám egy közös vonása van minden hópehelynek: az átlói hatvanfokos szöget zárnak be, ahogy a mellékágak is ugyancsak hatvanfokos szögben ágaznak el.

A megszülető kristályok még nagyon egyformák, ám nem sokkal később már mindegyik egyedi lesz. Azt fizikusi diploma nélkül is lehet tudni, hogy hidegben apróbbak a hópelyhek (túl kemények az összetapadáshoz), melegebb időben nagyobbak (könnyebb az összekapcsolódás), bár igencsak kánikula lehetett, amikor a Guinness-rekorder darab földet ért 1887. január 28-án az amerikai Montana állambeli Fort Keogh környékén: 38 centis példány volt.

Mindezek ellenére tulajdonképpen vannak egyforma hópelyhek. Csak ehhez nanoméretben kell őket tanulmányozni, tulajdonképpen a kialakulásuk pillanatában. Még egy optikai mikroszkóp felbontása mellett is találhatunk egyforma példányokat, de aztán megindul a nagy átváltozás, és a végtelen számú variáció miatt állítják, hogy nincs két egyforma. Ettől persze még megeshet, hogy két kristály teljesen ugyanazt a fejlődési utat választja, Nancy Knight amerikai atmoszférakutató 1988-ban le is fényképezett két teljesen egyforma kristályt, bár nem nagyon hasonlítottak a hópelyhekre, inkább kis hasábok voltak.

Magyarán elvileg elképzelhető két egyforma hópehely, de a valószínűsége igencsak csekély. Talán emiatt van, hogy még mindig vevőre vár a www.TwoSnowFlakes.com, a www.2SnowFlakes.com vagy a www.identicalsnowflakes.com oldal. Persze az is lehet, hogy valaki előbb a összegyűjti a bizonyítékokat, és csak utána áll a világ szeme elé.
 
 
0 komment , kategória:  Minden ami érdekes  
Hogyan dorombol a macska?
  2009-08-31 22:58:53, hétfő
 
 




Miért és hogyan dorombol a macska?

Látszólag egyszerű a válasz. A dorombolással a macskák a világgal, pontosabban aktuális környezetükkel való elégedettségüket fejezik ki. Ezt a közvélekedést támasztja alá, hogy leggyakrabban kellemes szituációkban halljuk és érezzük a dorombolásukat, például amikor az ölünkben cirógatjuk őket, vagy éppen kedvenc eledelüket tálaljuk fel nekik. Pedig a berregő hanggal és a finom vibrálással nemcsak az elégedettséget, a kellemes ellazultságot fejezik ki a cicák, hanem az ellenkezőjét is.

Megfigyelték, hogy szülés közben és később a kicsinyekkel való kommunikációban is dorombolnak a macskák. Feltehetően így nyugatatják kölykeiket. Sokkal meglepőbb, hogy a stressz is kiváltja a mechanizmust, például egy látogatás az állatorvosi rendelőben. Sőt a beteg, sérült macskák is dorombolnak, még a haldoklók közül is sokan. Márpedig ezek a szituációk nem tartoznak a macskaélet kellemes pillanatai közé. Ez a rejtély felkeltette a kutatók érdeklődését.

Az egyik feltevés szerint a macskák öngyógyító szándékkal dorombolnak. Az állatorvosok már régóta tudják, hogy a macskák csont- és iromsérülései nagyon gyorsan gyógyulnak. Megmérték a dorombolás hangfrekvenciáját, és kiderült, hogy a 25 és 150 Hertz közötti tartományba esik. Az orvosi kutatások kimutatták, hogy ez a tartomány jótékony hatással van a csontok és izmok fejlődésére, sérülés esetén pedig elősegíti a gyógyulást az állatoknál és az embereknél egyaránt. Az ortopéd szakorvosok alkalmazzák is ezt a tudást a gyakorlatban. Persze nem macskával praktizálnak, hanem a megfelelő hangfrekvenciát előállító technikai berendezéssel.

Ez az öngyógyító képesség valószínűleg ugyanúgy hozzájárulhatott a macskák kilenc életének legendájához, mint az a tény, hogy majdnem mindig a talpukra esnek. Mindenesetre az evolúció során feltehetően szelekciós előnyt jelenthetett a macskaféléknek, s ezért maradhatott meg generációk hosszú során át. Az állatorvosok feltételezik, hogy ennek az öngyógyító mechanizmusnak köszönhető, hogy a macskáknál kevesebb a csont- és izom-rendellenesség, mint a többi erőteljesen tenyésztett háziállatnál, például a kutyáknál. De az is elképzelhető, hogy mindez csak véletlen egybeesés, és a dorombolás valójában egyszerű kommunikációs eszköz: például a barátkozásé, stresszhelyzetben pedig az állat azt üzeni vele, hogy ,,ne bántsatok!", inkább szeressetek.

Arra a kérdésre sincs egyértelmű válasz, pontosan hogyan dorombolnak a macskák. Ennek részben az az oka, hogy a házimacskák (és a macskafélék) anatómiai felépítése nem mutat semmi olyan egyediséget, ami a dorombolásért felelőssé tehető. A legelterjedtebb elmélet szerint a dorombolás a gégéből ered: a macska hangszalagjai a be- és kiáramló levegő hatására rezegni kezdenek, miközben a gége izomzata másodpercenként hússzor-harmincszor húzódik össze.

Ezt az elméletet megdönteni látszik, hogy azok a macskák is dorombolnak, amelyeken gégemetszést hajtottak végre. Tapasztalhatjuk ugyanakkor, hogy a macska állánál érezhető a legaktívabban a dorombolás. Egy másik teória szerint a nagyvéna fokozott véráramlása, turbulenciája eredményezi a dorombolást, de ez kevésbé hangzik valószínűnek. A rejtélyt még nem oldották meg.

Tény viszont, hogy dorombolásra csak a csontos nyelvcsonttal rendelkező macskafélék képesek. A házimacska mellett például a puma, a jaguár, a gepárd és a vörös hiúz. A porcos, ezért mozgékony nyelvcsontú állatok - például az oroszlán - nem tudnak dorombolni, csak bömbölni. De nemcsak a macskafélék között vannak dorombolók, a többi között a mosómedve, a gyűrűsfarkú maki és a nyúl is ad ki hasonló hangot.

Hasonlóan érdekes kérdés, hogy miért ,,dagasztanak" a macskák. Ez az a művelet, amikor a mellső mancsaikkal tapodó mozdulatokkal gyúrják a paplant, a párnát vagy a gazdi valamelyik testrészét, leginkább a mellkasát, hasát. A macskák ilyenkor állítólag nosztalgiáznak, gyermekkorukat élik át újra. A National Geographic szerint a kiscicák hasonló mozdulatokkal masszírozzák anyjuk emlőinek környékét a tejelválasztás serkentése érdekében. Így nem kell csodálkozni azon, ha a dagasztás közben időnként a macska nyála is kicsordul.
 
 
0 komment , kategória:  Állat világ:  
Miért hívják gólyának...
  2009-08-31 22:55:31, hétfő
 
 


Miért hívják gólyának az elsőéveseket?

A gólyáról még a többségnek a hosszú lábú költöző madár jut az eszébe, miközben az utóbbi évtizedek átalakulásai nyomán tulajdonképpen a háttérbe szorult. A Magyarországon honos fehér gólyák száma jelentősen visszaesett, alig ötezer pár fészkel nálunk, miközben az egyetemekre és főiskolákra nagyságrenddel több diákot vesznek fel.

Márpedig az elsőéveseket, a leendő hallgatókat is gólyának nevezik, ráadásul nemcsak az utóbbi időben, hanem már a 18. században is használták ezt a kifejezést. Hogy pontosan miért, annak jártunk utána, de a feladat nem egyszerű, mert az etimológusok még igazán arra sem jöttek rá, hogy a madár gólyát miért nevezték el gólyának.

Ehhez képest logikusabb a diák gólya eredete: amolyan metafora, hogy a költözéskor visszatérő gólyák is többségében újszülöttek, és az érkezés után gondoskodniuk kell magukról, új fészket kell rakniuk. Ki a villanyoszlop vagy a kémény tetejére, ki a kollégiumi szobába vagy az albérletbe.

A párhuzam nem merül ki ennyiben: a fiatal gólyák eleinte bizonytalanul állnak a lábaikon, segítségre szorulnak, csak két hónapos korukban hagyják el először a biztonságot jelentő fészket, az újonc egyetemisták is csak ismerkednek az első időkben az új környezettel, és a beilleszkedést segítik a különböző gólyaesemények, az összeszoktatást - többnyire alkoholfogyasztás módszerével - szolgáló gólyatáborok és az ugyancsak bulizásra alkalmat adó gólyabálok.

És az igazi gólyák szeptemberben indulnak útnak a melegebb égtájak felé, ekkor kezdődik életük egyik nagy kihívása, és a diákok sincsenek ezzel másként, legfeljebb kevesebbet kell utazniuk, de a vizsgákon ettől még repülhetnek is.

A gólya mint az elsőéves szinonimája kifejezetten magyar sajátosság, és alighanem a legszebb kifejezés. Az angol (freshman - újonc) vagy az orosz (pervokursznyik - első évfolyamos) nem sokat babrált, hollandul zöldnek hívják az új diákot (groen), az olaszok listára veszik (matricola). De felbukkannak azért állatok is. Románul kiskacsának nevezik a friss hallgatót, így mulatságos lehet például a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen, amint szeptemberben kiskacsák és gólyák totyognak egyszerre az épületbe. A németeknél viszont róka (fuchs) az egyetemi gólya, így aztán a végére marad egy érdekes kérdés: ha egy német vagy egy magyar diák meghívja vacsorára a másikat, vajon milyen étkészletet tesz az asztalra?
 
 
0 komment , kategória:  Állat világ:  
Medve az idő jós
  2009-08-31 22:48:25, hétfő
 
 


Medve az idő jós

A néphagyomány szerint azonban a barna medve jobban ért a meteorológiához, mint Németh Lajos és Aigner Szilárd együttvéve. Gyertyaszentelő Boldogasszony napján, azaz február második napján felébred téli álmából, és kimegy a barlangjából, hogy megvizsgálja, milyen az időjárás. Ha tiszta az égbolt, és szikrázóan süt a nap, akkor megijed az árnyékától, visszasiet a kuckójába, és folytatja a pihenést. Ez azt jelenti, hogy még marad a tél, visszatér a hideg. Ha viszont hűvös, téli időt tapasztal, akkor kint marad, mert tudja, hogy közeleg a tavasz.

Az állatkertbe semmiképpen sem érdemes menni, merthogy az ottani medvék nem alszanak téli álmot, különben a tél többi napján kilátogató vendégek lázadnának fel, hogy miért nem kapnak medvét a pénzükért. A kiállított macik így mindennap esznek, isznak, alszanak, és ha a kedvük úgy tartja - vagy a gondozó arra inspirálja őket -, akkor kimennek a szabadba.

Aztán a medve nem olyan félős állat, annyira nem, hogy tulajdonképpen nincs is természetes ellensége, nem valószínű, hogy a saját árnyéka váratlanul megijesztené, már csak azért sem, mert az árnyékhoz tulajdonképpen újszülött korától hozzászokhatott. De akkor honnan ered ez a hiedelem, miért gondoljuk mégis, hogy a medve megjósolja a tavasz közeledtét?

A gyertyaszentelés napjához a világ számos pontján kötődik számos hagyomány, de a medve csak nálunk divatos. Valószínűleg erdélyi eredetű a megfigyelés, de elterjedését Jókai Mórnak köszönhetjük. Már a 17. században ismert volt a mondás, hogy ha gyertyaszentelőkor megcsordul az eresz, még visszajön a tél (,,Ha fénylik gyertyaszentelő, a szűrödet vedd elő." ,,Ha február hóban bundádat leteszed, húsvétkor bizonnyal ismét fölveszed."), a 19. században a magyar író ehhez tette hozzá a medvét. Még az is lehet, hogy ő találta ki az egészet.

,,Van aztán egy napja a télnek, aminek gyertyaszentelő a neve - írja Jókai Az új földesúr című regényében. - Miről tudja meg a medve e nap feltűnését a naptárban, az még a természetbúvárok fölfedezésére váró titok. Elég az hozzá, hogy gyertyaszentelő napján a medve elhagyja odúját, kijön széttekinteni a világban. Azt nézi, milyen idő van! Ha azt látja, hogy szép napfényes idő van, a hó olvad, az ég tavaszkék, ostoba cinkék elhamarkodott himnuszokat cincognak a képzelt tavasznak, s lombnak nézik a fán a fagyöngyöt, pedig lép lesz abból, melyen ők megulgulnak; ha lágy, hízelgő szellők lengedeznek, akkor a medve - visszamegy odújába, pihent oldalára fekszik; talpa közé dugja az orrát, s még negyven napot aluszik tovább; - mert ez még csak a tél kacérkodása; mint a régi rendszer minisztériuma szabadelvű program mellett. Ha azonban gyertyaszentelő napján azt látja a medve, hogy rút, zimankós förmeteg van; hordja a szél a hópelyhet, csikorognak a fák sudarai, s a lóbált száraz ágon ugyancsak károg a fekete varjúsereg, mintha mondaná: reszkessetek, sohasem lesz többet nyár; a tél megígérte nekünk, hogy má
rmost örökké fog tartani; mi kivettük árendába a szelet, fújatjuk, amíg nekünk tetszik; a nap megvénült, nincs többé semmi ereje, elfelejtkezett rólatok! Kár várnotok! (...) S a medvének mindig igaza van."

Az is lehet persze, hogy ez valami finnugor ősi ösztön, mert a cseremiszek úgy tartják, ha a medve Prokov ünnepén bemegy a barlangba, akkor hideg tél lesz, ha látni a nyomait a hóban, akkor viszont enyhe. Magyarán a medvében mégis elveszhetett valahol egy meteorológus. Esetleg minden állatban. Merthogy február másodikán a németek a sündisznó mozgását figyelik, az amerikaiak pedig a mormotáét. Igaz, kényszerből, valamikor a 19. században a német bevándorlók sünt nem találtak, és úgy gondolták, a mormota hasonlít a legjobban rá, így ő lett a helyettes időjós. Arrafelé még vizsgálták is a hatékonyságát, de még a negyven százalékot sem érte el a találati pontosság.

Ha mégis az állatkertben járunk, és a várható időjárásra vagyunk kíváncsiak, akkor menjünk inkább a jegesmedvékhez. Náluk ugyanis a hőmérséklettől függ, hogy mennyire van kedvük fürdeni: meleg közeledtével gyakrabban, a hideg előtt pedig ritkábban merészkednek a medencéjükbe. Igaz, ők is legfeljebb pár nappal előre képesek prognosztizálni az időjárást. Mint az igazi meteorológusok.
 
 
0 komment , kategória:  Állat világ:  
Abszolut dolgok
  2009-08-31 22:02:14, hétfő
 
  - Mi az abszolút köd?
- Amikor a rendőr a jelző lámpa tetejéről kiabálja a színeket.

- Mi az abszolút kellemetlen?
- Ha a hülyeség akaraterővel és szorgalommal párosul.

- Ki az abszolút diplomata?
- Aki úgy el tud küldeni a francba, hogy szinte várod az indulást.

- Ki az abszolút ártatlan?
- Az az apáca, aki a kondomgyárban dolgozva azt hiszi, hogy egereknek csinál hállózsákot.

- Ki az abszolút paraszt?
- Akinek már az óvodában is szalonna volt a jele.

- Ki az abszolút jól nevelt bérgyilkos?
- Aki könyvtárban csak hangtompítós pisztollyal dolgozik.

- Mi az abszolút részegség?
- Amikor három ember beül egy szobába, megisznak fejenként egy üveg whiskyt, majd az egyikük kimegy, és a másik kettő pedig megpróbálja kitalálni, hogy melyikük ment ki.

- Ki az abszolút skót?
- Aki öngyilkos lessz amikor meghallja, hogy leszállított áron kapható koporsó.

- Ki az abszolút lusta lovag?
- Aki felmenteti magát lovagi torna alól.

- Mi az abszolút szlogen?
- Az alkohol az emberiség ellensége. Aki pedig megfutamodik az ellenség elől, az gyáva.

- Takarékoskodj az energiával! Szeretkezz lassabban!

- Mi az abszolút legjobb fizikai megfigyelés politikusoktól?
- Az üres fejnek jobb az akusztikája.

- Mi az abszolút kettős érzés?
- Amikor az anyósod karambolozik az új kocsiddal.

- Mi az abszolút rossz szervezés?
- Skinhead esküvőre cigányzenekart hívni.

- Ki az abszolút rendőr?
- Aki letartóztatja a lopótököt és a gyilkos galócát.

- Mi az abszolút étvágytalanság?
- Mikor a betegnek már azok az ételek sem ízlenek, amitől eltiltotta az orvos.

- Ki az abszolút naiv kismama?
- Aki a szül? szobában kinyittatja az ablakot, hogy be tudjon repülni a gólya.

- Ki az abszolút bomba nő?
- Aki ha bemegy a spájzba a kolbászok mind felállnak.

Ki az abszolút kommunista?
- Aki a fogára korona helyett vörös csillagot rakat.

- Ki az abszolút sexmániás nő?
- Aki, ha banánt vásárol megkérdezi, hogy hol a próbafülke.

- Mi az abszolút tragédia?
- Amikor a tiszavirágnak peches napja van.

- Ki az abszolút papucsférj?
- Akinek otthon keveset szabad, de amit szabad azt muszáj.

- Melyik az abszolút keskeny folyó?
- Amelyiknek csak egy partja van.

- Mi az abszolút borzasztó?
- Ha az ember veszekedni akar, de nincs kivel.

- Ki az abszolút hülye?
- Aki egymaga indul egy szellemi vetélkedőn, és csak második helyezést ér el.

- Ki az abszolút bizalmatlan?
- Aki kézfogás után megszámolja, hogy megvannak-e az ujjai.

- Kinek van abszolút rábeszélő képessége?
- Annak a férjnek, aki képes meggyőzni a feleségét, hogy minden bunda kövérít.

- Mi az abszolút gond?
- Amitől még a paróka is megőszül.

- Mi az abszolút kaktuszhamisítvány?
- A cserépbe ültetett sündisznó.

- Mi az abszolút felkapott cikk?
- Szélben a szoknya.

- Ki az abszolút újgazdag?
- Aki a madár ijesztőt (kerti törpét) is nercbundába öltözteti.

- Ki az abszolút focidrukker?
- Aki azt hiszi, hogy de Gaulle-t Albert Flórián rúgta.

- Mi az abszolút semmi?
- Egy léggömb, meghámozva.

- Mi az abszolút udvariasság?
- Aki a fáradt olajt hellyel kínálja.

- Ki az abszolút hiú horgász?
- Aki kizárólag tükörpontyra horgászik.

- Ki az abszolút előzékeny?
- Aki a széktől is bocsánatot kér ha a lábára lép.
- Aki a szekrényajtón is kopog mielőtt kinyitja.
- Aki a c ajtón kifelé is kopogtat.

- Mi az abszolút rémület?
- Amitől a paróka is égnek mered.

- Ki az abszolút alacsony?
- Akinek a talaj menti fagynál deres lesz a haja.
- Akinek létrára kell másznia ahhoz, hogy földiepret szedjen.
- Aki csak sámliról lát be a szekrény alá.
- Aki kivont karddal sétálhat a szőnyeg alatt.

- Ki az abszolút sovány nő?
- Aki ha lenyel egy aszpirint akkor várandósnak látszik.
- Aki, ha egy kétforintosra ül, egy forint ötven fillér kilátszik, .
- Akit kétszer kell megnézni, hogy egyszer észrevegyék.

- Melyik az abszolút előkelő étterem?
- Melyben melltartóban szervírozzák a libamellet.

- Ki az abszolút optimista?
- Az a férj, aki a feleségét a divatház előtt járó motorral várja.

- Mi az abszolút szárazság?
- Amikor a fák szaladnak a kutyák után.

- Ki az abszolút huligán?
- Aki átvezet a zebrán egy vak öregembert, majd amikor egy kirakat elé ér vele, így szól: ugorjon papa, tócsa !

- Ki az abszolút kövér?
- Akit elindul megkerülni egy légy és mire körbeéri kétszer tankol.
- Akit könnyebb átugrani, mint megkerülni.

- Mi az abszolút nagyképűség?
- Ha egy giliszta azt mondja hogy pecázni megy.

- Mi az abszolút szemtelenség?
- Valakinek az ablaka alá szarni, majd bekopogni papírért.

- Mi az abszolút osztályharc?
- Amikor a pártház macskája kergeti a templom egerét.

- Milyen az abszolút tüdő?
- Olyan erővel fújni a tehén fenekébe hogy, kiegyenesedjen a szarva.

- Ki az abszolút kancsal?
- Akinek síráskor a hátán folynak végiga könnyei.

- Ki az abszolút optimista?
- Amikor két buzi összeáll, és babakelengyét vásárol.
- Aki, ha leesik a hatodik emeletről, az első emeletnél elkezd káromkodni, hogy lefújta a szél a fejéről a kalapot.

- Ki az abszolút ikszlábú?
- Aki csak két lavórban tud lábat mosni.

- Mi az abszolút letargia?
- Amikor van kivel, van mivel, van hol, de minek.

- Ki az abszolút sovány?
- Aki magában beszél és kihallatszik.
- Aki a mellét szappanozza és a háta habzik.
- Aki ráül egy forintira, és kilátszik alóla nyolcvan fillér.

- Ki az abszolút szegény?
- Akinek még az aranyere is rézből van.
- Mi az abszolút pech?
- Aki magába roskad és mellé esik.
- Mi az abszolút lehetetlen?
- Tenger fenekére bugyit húzni.
- Hegy lábára zoknit húzni.
- Amikor a cigány bányászok sztrájkja akadályozza a rendőrök diplomaosztó ünnepségét.
- Árvaházban a szülői értekezlet.
- Lakatlan szigeten a tömegverekedés.
- A szomorúfüzet jókedvre deríteni.
- Mi az abszolút szemérem?
- Ha valaki úgy süti le a szemét, hogy az odakozmál.

- Mi az abszolút kitolás?
- Struccot megijeszteni a beton fölött.

- Ki az abszolút nagykép??
- Aki azt hiszi, hogy okosabb nálam.

- Ki az abszolút vékony?
- Akin átsüt a nap.

- Mi az abszolút pech?
- Zuhanó repülőgépről süllyedő hajóra esni.

-Mikor van abszolút hideg?
- Amikor a jegesmedve még szivatóval sem indul.
- Amikor a családft is eltüzelik.
- Amikor a sertésbőr kesztyû libabbőrös lesz.
- Amikor az embernek ajkára fagy a mosoly.
- Amikor a műfogsor vacog a pohárban.
 
 
0 komment , kategória:  Még egy kis humor:  
Miért csíp a paprika?
  2009-08-31 13:29:54, hétfő
 
 



Miért csíp a paprika?

A csípős paprika a magyar konyha alapanyaga, noha még csak nem is európai eredetű növény, Dél-Amerikából csak a 16. században érkezett meg hozzánk. Azóta van a szánkban az égető érzés, csak azt nem tudjuk, hogy mi okozza. A zóna utánajárt.

A paprikánál sokoldalúbb növény kevés van, nemcsak megesszük, de szinte minden részét felhasználjuk, gyógyszert, krémet vagy éppen tömegoszlatásra alkalmas spray-t készítünk belőle. Kormányfőkeresés idején meg ugye ott vannak a paprikajancsik is. A csípős megjegyzések forrását persze ismerjük, a csípős íz eredetét azonban nem. Vagy kevesen.

Mond-e például valamit az, hogy C18H27O3N? Esetleg az, hogy 8-
metil-N-vanillil-6-nonenamid? Pedig ő a bűnös. Az a neve, hogy kapszaicin. Ez egy fenolból származtatható alkaloid, amelytől a paprikát csípősnek érezzük. Színtelen, szagtalan, kristályos vagy viaszos anyag. Nagyon stabil vegyület: sem melegítésre, sem fagyasztásra nem sérül, nem bomlik. Lúgokban, alkoholban, éterben oldódik, de hideg vízben oldhatatlan, azaz nem érdemes vizet inni, hogy csillapítsuk az égető érzést.

A felismerés nem régi, még nincs kétszáz éves, a német Buchtholz különítette el először, az elnevezést nem sokkal később honfitársa, Tresch vezette be, és Hőgyes Endre volt az, aki bebizonyította, hogy a kapszaicin a felelős azért, hogy a nyálkahártyával való találkozáskor égető érzés jelentkezik. A csípős, égető érzés oka az, hogy az anyag a fájdalom- és hőérzékelésért felelős idegvégződéseket ingerli. A fájdalomingerek egyik következménye endorfinoknak, a szervezet fájdalomcsillapítóinak és örömhormonjainak felszabadulása. Ezért szeretik sokan az erős paprikát.

Más kérdés, hogy a kapszaicin nemcsak a szájban éget, hanem az orr- és a szemnyálkahártyában is, és ez már nem tesz igazán boldoggá, erről azok a tüntetők tudnának mesélni, akiket a rendőrök paprikaspray alkalmazásával tettek ártalmatlanná. A paprika ezt a védőanyagot persze nem a rendbontók ellen fejlesztette ki, hanem ezzel óvta magát a növényevőktől. Az állatok nagy része nem is szívesen kóstol bele, de például a madarakat nem zavarja, ők nyugodtan kóstolgathatják.

A kapszaicin a termés belső falán lévő bordák - erek - mirigyeiben termelődik, és onnan terjed szét a paprika többi részébe. A bordák a szár felőli végen érnek össze, ezért ott erősebb a paprika, és mivel ott vannak a magok, azok is átveszik a csípős ízt, noha bennük nem termelődik kapszaicin. Az erősség függ a fajtól, a fajtától és a termesztési területtől is, a melegebb vidékeken többnyire magasabb a kapszaicintartalom. A cikk folytatása...

Az is fontos kérdés, hogy az emberben mekkora a kapszaicintartalom, elvileg kerülhet a szervezetbe annyi, hogy életveszélyes legyen. A tapasztalatok szerint intravénásan kilónként 0,56 milligramm a halálos adag, szájon át pedig 190 milligramm, ami azt jelenti, hogy csaknem tíz kiló méregerős paprikát kell megenni ahhoz, hogy mérgezés fenyegessen. Más kérdés, hogy az emberi szervezetben olyan védőmechanizmus működik, amely megakadályozza, hogy az egészségre veszélyes mennyiségű kapszaicint tartalmazó élelmiszert fogyasszunk el. Azért ha egy nagy adag lecsó után rosszul érezzük magunkat, légzési panaszaink vannak, esetleg hányingerünk támad, akkor kezdhetünk gyanakodni.

A paprika csípősségének mérésére külön mértékegység van, a Scoville egység (SHU). Wilbur Scoville 1912-ben találta ki az egyszerű módszert: öt ember kóstolása alapján határozta meg, hogy adott paprikamennyiséget hányszorosára kell hígítani cukros vízzel, hogy már ne érezzük csípősnek. A Scoville-skálán az édes zöldpaprika 0 értékű, a kevésbé csípős hazai paprikák 500-1000, a magyar konyhában is használt csípős paprikák 1500-2500 értéket érnek el. A jalapeňo paprika 2500-8000, a cayenne bors 35 000-50 000 értékű, a legerősebbnek tartott változat, a habanero 300 000, a könnygáz 2 000 000-5 300 000 SHU. A tömény kapszaicin értéke 16 millió egység.

Paprikát enni pedig jó. Sőt érdemes. És nemcsak azért, mert jó az íze, a zamata, az illata, és sok benne a vitamin, a kálium, a foszfor vagy a kalcium. Hanem azért is, mert csíp. Az ugyanis tévhit, hogy a csípős paprika árt a gyomor nyálkahártyájának, és gyomorfekélyt okoz. Ingerli ugyan az emésztőrendszert, de ezzel a gyomrot olyan váladék kiválasztására inspirálja, amely megvédi a nyálkahártyát az izgató, káros anyagoktól.

A kapszaicinnak azonban ezenkívül is számos előnyös tulajdonsága van. Serkenti az emésztést, gyorsítja az anyagcserét, ezáltal segít a fogyókúrázóknak is, mert ilyenkor fokozódik a zsírlebontás, a nagyobb nyál- és gyomornedvtermelés gyorsítja az elfogyasztott ételek lebontását is. A Nottinghami Egyetemen végzett laboratóriumi kísérletben kimutatták, hogy a kapszaicin nevű vegyület képes elpusztítani a rákos sejtek termeléséért felelős mitokondriumot, és a beteg sejt elpusztul.

Ez az anyag segít a legkülönbözőbb panaszok és betegségek enyhítésében, a fej- és hátfájástól kezdve a visszéren, a fagyáson, a szívritmuszavaron vagy az ételmérgezéseken át egészen a prosztatarákig. Serkenti még a stressz miatt kihullott haj növekedését is. Azért ez már nagyon erős...



 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Büdös lehelet fokhagymától
  2009-08-31 13:28:49, hétfő
 
 



Miért lesz büdös a leheletünk a fokhagymától?

A hagyma minden fajtája roppant egészséges: serkenti az agyműködést. Mégpedig igen közvetlen módon: az ember azonnal gondolkozni kezd, hogy megegye-e, vagy pedig készül még társaságba. A hagymaféléktől, ellentétben a többi zöldséggel, igencsak szagos lesz a lehelet, és jó ideig nem is szabadulhatunk tőle. Csak a hozzánk közel állóktól.

A legnagyobb gond az, hogy éppen azok az anyagok egészségesek a hagymában, amelyek miatt a fogyasztása után árad belőlünk a jellegzetes szag. Ráadásul mi csikarjuk ki az illóanyagokat a növényből, amikor például felvágjuk vagy összepréseljük a fokhagymagerezdet. Ilyenkor felszabadul egy enzim, és kémiai úton a hagymában lévő alliinből allicint állít elő, és ez a kéntartalmú molekula a felelős a jellegzetes, pikáns szagért (a fokhagymarajongók kedvéért: illatért).

Azt már korábban is tudták, hogy az allicin miatt érdemes enni a fokhagymát - ez okozza az égető érzést is evés közben -, csak azt nem, hogy miért jó ez nekünk. Azt régóta sejtették a tudósok, hogy az allicin egyben erős antioxidáns is, csak azt nem értették, hogyan működik, és milyen hatással van a sejtekben lévő szabad gyökökre. A kanadai Queen's University kutatói azt keresték, hogy a fokhagymában hogyan lehet ennyire erős antioxidáns, amikor a növényben nincs semmi olyan alkotóelem, amely ezt indokolná. Kiderült, hogy az allicin lebomlásakor keletkező kéntartalmú savak tudnak gyorsan lekötni nagy mennyiségű szabad gyököt, és ennek a folyamatnak van kedvező hatása az emberi szervezetre.

Érdekesség, hogy a többi hagymafélében, a vörös- vagy a lila hagymában, a metélőhagymában is van az allicinhez hasonló anyag, mégsem vált ki hasonló hatást. A kanadai kutatók szerint azért, mert a lebomlás sebessége jóval lassabb, így nem jön létre annyi antioxidáns.

És ami jó a szervezetnek, az rossz az orrnak. Az emésztőrendszeren keresztül a véráramba kerülő allicin okozza az átható szagot is. És ez a magyarázata annak is, hogy noha sokáig azt hitték, a szájban keresendő a szag forrása, nincs az a fogkrém, amellyel ki lehetne űzni belőlünk. Illetve távozik belőlünk, és nemcsak a szájunkon át, hanem a pórusainkon keresztül is. Ráadásul a fokhagymában lévő vegyületek megváltoztatják az anyagcsere folyamatát, csökkentik a zsírsavak és a koleszterin szintjét a vérben, és ezzel olyan illékony anyagokat hoznak létre, amelyek még elő is segítik az erősebb ,,kipárolgást".

Az 1930-as években még vita zajlott arról, hogy mi okozza az erős szájszagot hagymaevés után, sokáig a száj zugaiban megragadó részecskéket okolták a kutatók is, aztán Marion Arthur Blankenhorn és Calvus Elton Richards, két cincinnati orvos sajátos bizonyítást folytatott le. Egy nyelőcsőrákban szenvedő betegnek, akit csak gyomorszondán át lehetett etetni, fokhagymalevest adtak. Három órával később fokhagymaszagú lett a lehelete, és további tizenkét órán át meg is maradt, pedig a nyelőcső elzáródása miatt a gyomorból sem kerülhetett vissza semmi a szájába. Egy másik kísérleti alannyal, aki gégerákja miatt csak géppel tudott lélegezni, fokhagymával ízesített salátát etettek, és nem sokkal később megjelent a fokhagymaszag a szájában.

A probléma megoldására több lehetőség kínálkozik. Az egyik, hogy nem eszünk semmiféle hagymát. A másik, hogy csak olyanok társaságát keressük, akik szintén fogyasztanak rendszeresen hagymát. A harmadik gyógyír az idő: az átlagos kiürülési idő 72 óra, de ez emberenként igen eltérő lehet. Marad még a tüneti kezelés: lehet petrezselymet enni, gyógynövényeket rágcsálni, citromot szopogatni, joghurtot kanalazni, édesköményt morzsolni. De csak azért, hogy utána megint konstatálni lehessen: még mindig nem múlt el...


 
 
0 komment , kategória:  Minden ami érdekes  
Az elefánt nem felejt?
  2009-08-31 13:27:23, hétfő
 
 



Miért mondjuk, hogy az elefánt nem felejt

Jenny nagyon ideges lett, amikor meglátta új lakótársát, Shirley-t. Alig lehetett megnyugtatni, de aztán beugrott neki, hogy évekkel ezelőtt már találkoztak, és ettől megnyugodott. A történetben nem lenne semmi különös, ha szereplői emberek lennének. Csakhogy elefántokkal történt meg az eset 1999-ben az Egyesült Államokban, a Tennessee állambeli Hohenwaldban működő Elefánt-menedékhelyen.

A park régi lakója, az 1972-ben született Jenny addig nyugtalankodott, amíg az ormányaikkal meg nem vizsgálták egymást, aztán láthatóan régi barátként üdvözölték egymást - mesélte a Scientific American című tudományos lapnak Carol Buckley, a menedék egyik alapítója. Shirley, az ázsiai származású jövevény euforikusan bömbölni kezdett, amire Jenny hasonlóképp válaszolt, majd egymás bőrredőit tapogatták ormányaikkal. (Ha ide kattint, megnézheti a két régi barát találkozását.)

Carol Buckley nagyon meglepődött, mert hasonlóan heves érzelmeket addig csak akkor tapasztalt először találkozó ormányosoknál, ha azok agresszívvá váltak. Kiderült, hogy a két elefánt útjai korábban rövid időre keresztezték egymást. Buckley Jennyről tudta, hogy a menedékhelyre kerülése előtt a Carson & Barnes utazó cikuszban lépett fel, de Shirley hátteréről keveset tudott. Utánaásott egy kicsit, és kiderült, hogy Shirley néhány hónapig vendégszerepelt a cirkuszban Jennyvel egy időben - több mint húsz évvel korábban.

A kutatók szerint ez az elképesztő emlékezőtehetség nagy szerepet játszik az elefántok túlélésében. Különösen a családot vezető rangidős nőstények (az elefántok 50-60 évig is élnek) halmoznak fel és tárolnak egy csomó olyan információt, amely nélkülözhetetlen a csordának - derült ki a kenyai Amboseli Nemzeti Park elefántjain végzett vizsgálatokból. Az angliai Sussexi Egyetem kutatói azt találták, hogy az 55 éves vezérnőstény gyakrabban vesz fel védekező pozíciót, ha idegen elefántokkal találja szembe magát, mint a 35 éves. Ennek az az oka, hogy az idősebbek tudatában vannak annak, hogy az idegenek konfliktusba keveredhetnek a csapattal, ami az elefántborjak sérüléséhez is vezethet.

Az 1993-as súlyos aszály idején a tanzániai Tarangire Nemzeti Parkban vizsgálódó kutatók arra jutottak, hogy az elefántok nemcsak felismerik egymást, hanem vissza tudnak emlékezni alternatív víz- és élelemforrásokhoz vezető utakra, ha a saját területüket aszály sújtja. A 38 és 45 éves vezérnőstények csordái elhagyták az aszályos parkot, nyilvánvalóan vizet és élelmet keresve, de a fiatalabb, 33 éves vezérnőstény csoportja maradt. Ennek az lett a következménye, hogy a parkban az aszályos évben született 81 borjúból 16 elpusztult kilenc hónapon belül, vagyis a szokásos kétszázalékos halálozási ráta húsz százalékra ugrott fel. Az elpusztultak közül tíz elefántbébi abba a csordába tartozott, amely az ínség ellenére nem hagyta el a parkot

A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy az idősebb elefántok valószínűleg emlékeztek a parkban 1958 és 1961 között dúló nagy szárazságra és arra, hogy csapatuk a bujább és nedvesebb területekre vándorolva vészelte át a szélsőséges időszakot. Az 1993-ban a parkban maradást választó elefántok egyike sem volt olyan idős, hogy emlékezhetett volna a korábbi szárazságra.

Az Amboseli Nemzeti Parkban 2007-ben a skóciai Saint Andrews egyetem kutatói újabb meglepő felfedezésekkel gyarapították az elefántok emlékezőtehetségéről szóló ismereteket: kiderítették, hogy az elefántok nemcsak felismerik egymást, hanem egyszerre akár harminc társukat is nyomon tudják követni. ,,Képzeljük el, hogy elvisszük a családot egy zsúfolt áruházba a karácsonyi nagy bevásárlás idején. Négy-öt családtag mozgását figyelemmel kísérni is embert próbáló feladat, az elefántok azonban harminc társukkal is elboldogulnak" - állítja Richard Byrne, a Saint Andrews pszichológusa. A kutatók ezt úgy tesztelték, hogy vizeletmintákat tettek a nőstény elefántok elé, s azok másképp viselkedtek, ha nem a csoporthoz tartozó mintával találkoztak. Amikor pedig olyan családtag vizeletét érezték, akiről tudták, hogy éppen egészen máshol van, meglepődtek. Byrne szerint a legtöbb csordában élő állatnak - mint például a szarvasnak - valószínűleg fogalma sincs arról, hogy kicsoda a többi állat, de az elefántok szinte biztosan ismernek mindenkit a csapatukban.

Ez a kiváló memória egyedülállónak számít az állatvilágban, és segít az elefántoknak, hogy kövessék családtagjaik mozgását, feltérképezzék az élelem hollétét, az erős szociális kapcsolatok kialakítását, valamint a hatékony alkalmazkodást a változó körülményekhez. Sőt a kognitív tudománnyal foglalkozó Diana Reiss és kollégái szerint az elefántok vannak olyan okosak, mint a delfinek és a majmok. Kísérleteik azt mutatták, hogy az elefántok felismerik magukat a tükörben, ami az öntudat jele. Az elefántok megpróbálták megérinteni magukon azokat a - kutatók által elhelyezett - jelzéseket, amelyeket a tükörben láttak magukon - írja a National Geographic.

Az elvégzett MRI-, azaz mágnesesrezonancia-vizsgálatok hatalmas
hippokampuszt mutattak ki az elefántok agyában, amely az előagynak az emlékezésért és a térbeli tájékozódásért felelős területe. Emellett fejlett érzelmekre és társas viselkedésre utaló jeleket is találtak az ormányosok agyában. Elképzelhető az is, hogy az elefántoknak nem is a hosszú távú memóriájuk nagyon fejlett, hanem abban kiemelkedők, hogy a csorda szempontjából fontos információkat rendszeresen frissítik, a haszontalanokat pedig törlik.

Nagy kár, hogy csodálatos képességeik az orrvadászok ellen kevésnek bizonyulnak. A borúlátó becslések szerint a legnagyobb afrikai elefántpopulációk 2020-ra eltűnhetnek a Föld színéről csak azért, hogy az ember ékszereket és elegáns használati tárgyakat készíthessen értékes agyaraikból.


 
 
0 komment , kategória:  Minden ami érdekes  
A középső ujj felmutatása
  2009-08-31 13:25:41, hétfő
 
  Miért sértő a középső ujj felmutatása?

Ha sértegetni akarunk valakit, elég a középső ujjunkat a magasba emelni, biztosan érteni fogja, nem lesznek nyelvi nehézségek, ezt a jelet a világ minden pontján ismerik. A nagy kérdés, hogy vajon miért ennyire elterjedt ez a mozdulat, és honnan ered az egyezményes kézjel.

A legtöbben azt gondolnák, hogy ez a modern kor szüleménye. Volt, aki például óriási hibának gondolta, amikor a Titanic című filmben Rose bemutat a partnerének, merthogy szerinte a 20. század elején még nem létezett ez a tömör üzenet. A válasz egyértelmű: de igen.

És kezdjünk időutazásba. A leggyakoribb megoldáshoz a 15. századba kell visszamenni, egészen pontosan 1415-be. Ekkor zajlott a százéves háború a franciák és az angolok között, és V. Henrik angol király csapatai éppen partra szálltak a kontinensen. Október 25-én Agincourt-nál csapott össze a két sereg, és a bukmékereknél alighanem csak a hazaiak győzelmére lehetett volna fogadni, mert az angolok kevesebben voltak, gyengébb volt a fegyverzetük, és fogytán volt az élelmük is.

A legenda szerint a csata előtt azt üzenték a franciák, hogy minden elfogott angol íjásznak levágják a középső ujját, hogy soha többet ne tudja használni félelmetes fegyverét. Aztán jött az ütközet, és nagy meglepetésre az angolok sikerét hozta, a diadalmas íjászok pedig lelkesen mutogatták a franciáknak, hogy nekik még bizony megvan a középső ujjuk. És innen már csak hagyományőrző utódok kellettek.

Csakhogy ez nem a nyerő verzió. A történészek is nekiveselkedtek a témának, és több cáfolat is született. Az egyik például az, hogy noha több krónikása is volt az agincourt-i csatának, egyik sem említette az ujjlevágási procedúrát, márpedig ez a megoldás akkoriban elég egyedi lett volna. Ráadásul a középkorban nem volt szokás a hadifoglyok megcsonkítása, mert a katonák jelentős bevételi forrása volt az elfogott ellenfél pénzre váltása, és a harcképtelen áru egyben piacképtelen is lett volna. John Keegan történész szerint azért is képtelen az ujjlevágási elmélet, mert az íjászok másodrendű tagjai voltak a korabeli hadseregeknek, és nem nagyon fogdosták őket össze, inkább leölték. Végül azért is valószínűtlen ,,ujjítás", mert a megcsonkított kézzel elengedett íjászok nem vonultak volna rokkantsági nyugdíjba, hanem már másnap ott álltak volna hadrendben, kezükben karddal, csatabárddal, lándzsával, tőrrel, buzogánnyal vagy más fegyverrel, mert kiképzett harcosok voltak, és akkoriban a csatákat többnyire szemtől szembe kellett megnyerni

Mi viszont elvesztettük az oknyomozó ütközetet, és még régebbre kell időutaznunk. Egészen az ókorba. Az első írásos feljegyzés a felmutatott középső ujjról már 2500 éves. A görög költő, Arisztophanész egyik alkotásában durva viccet süt el, felcserélve a péniszt a középső ujjal. Az antropológusok szerint a nemi szervvel fenyegetés a vadállatoktól átvett szokás volt, és nemcsak megalázta az ellenfelet, hanem jelezte azt is, hogy szexuálisan is az alattvalója. A civilizálódás során szép lassan a középső ujj töltötte be a fenyegetőeszköz szerepét.

Az ókori Rómában is közkeletű sértés volt. Desmond Morris kutatásai szerint az írásos emlékekben rendre felbukkan a digitus infamis vagy a digitus impudicus (becstelen vagy illetlen ujj), Martialis, a költő is ezt írta: ,,Nevess hangosan, Sextillus, ha valaki királynőnek szólít, és mutasd fel neki a középső ujjadat." Caligula pedig gyakran arra kényszerítette az alattvalóit, hogy ne a kezét csókolják meg, hanem a középső ujját.

A középkorban kiment a divatból a mutogatás, ismerték, de a katolikus egyház helytelenítette, már csak azért is, mert a templomba belépve a jobb kéz középső ujját kell a szentelt vízbe mártani, majd utána keresztet vetni. Teljesen azonban nem kopott ki, és a 19. században ismét közismertté vált, egyes források szerint a fényképezés és a sajtó terjedésének köszönhetően.







 
 
0 komment , kategória:  Minden ami érdekes  
Takáts Gyula: Szüreti vers
  2009-08-31 11:20:13, hétfő
 
  Takáts Gyula: Szüreti vers

Szüretelnek, énekelnek,
Láttál-e már ennél szebbet?
Dió, rigó, mogyoró,
Musttal teli kiskancsó.
Sose láttam szebbet!
Akkora fürt, alig bírom,
Egy fürtből lesz akó borom.
Dió, rigó, mogyoró,
Csak úgy nevet a kancsó.
Az sem látott ilyet.
Az öregnek aszú bor jár,
A gyereknek must csordogál.
Dió, rigó, mogyoró,
Szüretelni, jaj, d jó!
Igyunk erre egyet!!!
 
 
0 komment , kategória:  Versek  
     1/68 oldal   Bejegyzések száma: 673 
2009.07 2009. Augusztus 2009.09
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 673 db bejegyzés
e év: 9485 db bejegyzés
Összes: 36972 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 13553
  • e Hét: 115452
  • e Hónap: 286623
  • e Év: 4687464
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.