Regisztráció  Belépés
vasnemarika.blog.xfree.hu
Sírva jössz a világra, és körülötted mindenki mosolyog, igyekezz úgy élni , hogy mosolyogva távozzál és körülötted mindenki sírjon. Ne egy arcból ítélj, ne... Vasné, Marika Marilon@
2006.09.25
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 10 
Ingyen kegyelem
  2010-04-02 23:03:01, péntek
 
  Ingyen kegyelem
Ning oldalról kaptam ezt a gyönyörű verset! Köszönöm szépen....:)




Link



Nézz fel ember egyszer vággyal Golgotára!
Durván ácsolt három kínos keresztfára.
Az egyiken átok, a másikon áldás,
harmadikon eljött néked a megváltás!

Hittel, alázattal közeledj feléje!
Szívedbe költözik az öröm és béke.
Az Úr Jézus vére bűneid lemosta.
Helyetted kínhalált halt az Isten Fia!

A tiszta és szent, a bűntelen és áldott
Egyszer s mindenkorra neked megbocsátott.
Higgy s mindent lehet, ne csüggedj, ne lankadj,
az elkezdett úton Benne bízva haladj!

Ha befogadod t szívednek trónjára,
nem hallgatsz már többé a sátán szavára,
boldogság, békesség tölti meg szívedet,
Rábízhatod akkor egész életedet!

Jézus hív szelíden minden bűnös lelket,
jer hát te is Hozzá, megbocsátja vétked!
Siess hát dönteni az Úr Jézus mellett,
hogy bizton elnyerjed az ingyen kegyelmet!

Pálinkás Magdolna (Szlovákia)



 
 
1 komment , kategória:  Általános  
Húsvét szimbólumai
  2010-04-02 17:56:05, péntek
 
  Húsvét szimbólumai



Link

Húsvéti gyertya:
Nagyobb méretű fehér viaszgyertya, a föltámadt Krisztus jelképe. A húsvéti gyertyát nagyszombat liturgiájában az új tűzről gyújtják meg. Pünkösd után a keresztkút mellé helyezik, és a keresztség szentségének kiszolgáltatásakor gyújtják meg.
Barkaág:
A másik alapvető húsvéti szimbólum Magyarországon a barkaág, melyet a templomban is megszenteltetnek. Ennek eredete a virágvasárnap ünnepléséhez nyúlik vissza. A mediterrán országokban ilyenkor pálmaágat vagy olajágat szentelnek, a hagyomány szerint ugyanis Jézus jeruzsálemi bevonulásakor az emberek a béke jelképét, pálmaágat tartottak a kezükben. A mi éghajlati viszonyaik közepette természetesen a pálmaág nem áll rendelkezésre, ezért itthon a barka vette át ennek szerepét. Északi országokban, ahol a barka sem nyílik ki Húsvétra, valamilyen éppen rügyező ágat vagy száraz virágokat visznek a templomba virágvasárnapon.
Tojás:
A tojás megjelenési formája pogány szimbólum: a ragyogó sárga gömb a belsejében maga a Napisten, fehér héja a Fehér Istennő, az egész pedig az életet, a világegyetem nagyságát s az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezi. Az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe.
Húsvét hétfőjén csokoládétojásokat és nyuszikat ajándékoznak a gyerekeknek. Az apróságokat érintő szokás egykor szoros kapcsolatban állt a halottkultusszal. A német-római Birodalom területén feltárt sírokban a kutatók különböző anyagokból készített, színesre festett, tojásformájú tárgyakra bukkantak. Az élet, a tisztaság, és termékenység szimbólumaként tisztelt tojást többek között azért kellett az elhunyt mellé helyezni, mivel mágikus hatalmának köszönhetően megőrizte a lelket egészen a feltámadásig.
A tojásfestés gondolata már a Krisztus előtti időkben elterjedt, a növényi alapanyagokkal színessé varázsolt formák az évszakok változásait hivatottak jelezni, nemegyszer pedig a természet adta különleges mintájú vadmadár tojások váltak a szertartások kiegészítőivé. A kereszténység elterjedésével a piros szín vált általánosan elfogadottá, amely Krisztus halandókért ontott vérére emlékeztetett. Európa területén természetesen más és más tojásfestési szokások és színképzési technikák terjedtek el.
Magyarországon a festett, díszített tojás ajándékozása elsősorban a húsvéti locsolkodáshoz kapcsolódik. A díszített tojások festésének formái, a minták elrendezése tájegységenként változott. A nálunk leggyakrabban használt minták geometrikusak. A tojást hosszanti vonalakkal két, majd négy mezőre osztották. A hosszanti vonalak számának növelésével 16 mezős osztás is van, de igen ritkán. Ezt a művészetet rámázásnak nevezik. Az így kialakított, majdnem háromszögletű mezők alkotják a geometrikus vagy virágdíszítés kereteit. Néha az osztóvonalakon is díszítenek. A díszítmények lehetnek: tulipános, fenyőágas, rózsás, almás, stb. A díszített tojás neve hímes tojás, s magát az eljárást tojáshímzésnek nevezik.
A bárány:
A húsvéti bárány rituális szerepe Magyarországon az utóbbi időben jelentősen csökkent, de ábrázolásokon, képeslapokon, csokoládéfigurák formájában még mindig sűrűn találkozni vele. Hazánkban a bárányhús fogyasztása egyre ritkább, bár a múlt század első felében juhtartó vidékeken még gyakori volt a húsvéti bárány fogyasztása, amelyet napjainkra szinte teljesen kiszorított a sonka. Mediterrán vidékeken - főleg Görögországban és Olaszországban - viszont az ünnepi asztal elmaradhatatlan része a sült bárány. A jelkép eredete bibliai: a zsidók bárányt áldoztak Istennek, és bárányvérrel kenték be házuk ajtaját, így a halál angyala elkerülte őket az egyiptomi rabság évei alatt (elkerülés=Pészach). Jézus kereszthalála is az áldozatot hordozza magában, hiszen halála által váltotta meg az emberiséget (Agnus Dei- Isten báránya).
A nyuszi:
A húsvéti nyuszi megjelenését meglehetős homály fedi. Manapság csupán "tojáshozóként" emlegetik. Nyúl és tojás ősi kapcsolata a germán hagyományok alvilági istennőjének legendájában jelenik meg. Eszerint a nyúl eredetileg madár volt, s az istennő haragjában négylábú állattá változtatta.
Egyes vélemények szerint a nyuszi ajándékozás szokása egy heidelbergi úrtól Georg Franck von Franckenau-tól származik, aki 1678-ban keltette életre ezt a gyermekeknek kedves hagyományt.
Annyi biztos, hogy hozzánk német közvetítéssel került. Az is lehet, hogy tévedésről van szó, mivel régen, egyes német területeken Húsvétkor szokás volt gyöngytyúkot ajándékozni tojásaival együtt. A gyöngytyúk német neve Haselhuhn, röviden Hasel. A félreértés abból eredhet, hogy németül a nyúl neve Hase.
Mindenesetre a tojáshozó nyúl igen népszerűvé vált, a múlt század végén a képes levelezőlapok elterjedésével sokfelé eljutott

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Húsvét az egyház......
  2010-04-02 17:37:08, péntek
 
  Én ezt a szép szedetet a neten találtam, és úgy gondoltam elhozom az olvasóim számára, mert nem árt egy ki áttekintés a kereszténységből....:)



Link

Húsvét az egyházi ünnepek közül a feltámadás, a nép szokásokban pedig a tavasz, a természet megújulásának ünnepe. A keresztény világ egyik legnagyobb jelentőségű eseményére, Jézus kereszt halálára és feltámadására való emlékezés.

A zsidó vallás Pészachkor (jelentése elkerülni, kikerülni) ünnepli az egyiptomi rabságból való szabadulást. Magyarul a kovásztalan kenyér (macesz) ünnepének is nevezik, mert a fáraó annyi időt sem hagyott a zsidóknak az Egyiptomból való távozásra, ameddig a kenyerüket megkeleszthették volna, ezért a vízből és lisztből gyúrt kelesztés nélküli maceszt ették. Eredetileg a két ünnep időben egybeesett, majd a niceai zsinat (isz. 325) a keresztény Húsvét idejét a tavaszi napéjegyenlőséget (március 21.) követő első holdtölte utáni vasárnapra tette. Mivel ez az időpont évről-évre változó, a Húsvét úgynevezett mozgó ünnep.


Március 21.-én a termékenység szász isten nőjét, Estre-t, valamint a germán Ostarát is köszönthetjük.
A borongós, téli napok elmúlását ünneplő szertartásokon a Nap és a Tél istene megküzdött egymással a világ birtoklásáért, s e nemes küzdelemben természetesen a zimankó ura maradt alul. Az egykori pogány szertartást a keresztény egyház nem nézte jó szemmel, ezért egyházi ünneppé minősítette, mivel az "Ostern" szóban egy világtáj nevét "Ost" (Kelet) vélték felfedezni. A Biblia szerint a Krisztus sírját üresen találó asszonyok keletre, a Napfelkelte irányába tekintettek először, amikor hálát adtak Istennek Jézus feltámadásáért.
A görög mitológia szerint e napon ünnepelhetjük Perszephoné visszatérését az alvilágból, Hádész birodalmából, ahová az őszi napéjegyenlőség idején távozik. Démétér - a termékenység istennője, Perszephoné anyja - a monda szerint addig nem volt hajlandó termővé tenni a földet, míg leánya, kit Hádész szerelmével üldözött és elrabolt, vissza nem térhet az alvilágból. Az istenek végül egyezséget kötöttek: Perszephoné az őszi napéjegyenlőség napjától a tavaszi napéjegyenlőségig Hádésszel él az alvilágban, a többi időt Démétérrel tölti. Azóta hanyatlik a természet ősszel és sorvad el télen, és azóta virul ki tavasszal és ontja bőséges termését nyáron.


Számos európai nyelvben a zsidó Pészachból eredeztetett szavak a Húsvét megfelelői: Pascua (spanyol), Páscoa (portugál), Pasqua (olasz), Paque (francia), Paste(román).
Főleg germán nyelv területen viszont az Ostara istennő (a túlvilág istennője) nevéből eredő Easter, Oster elnevezés honosodott meg.

Az ősi ünnepek a kereszténységbe olvadva nagyrészt azért maradhattak meg, mivel az egyház - kényszerűen - célravezetőbbnek tartotta ily módon átformálni, mint tűzzel-vassal tiltani.
A pogány szentélyek lerombolása helyett is hatékonyabb volt a kultuszhelyek keresztényi tartalommal való megtöltése. Mind a mai napig fellelhetők az egyes tájegységek hagyományaiban a pogány hitvilág szertartásainak és Jézus halálára, valamint feltámadására való emlékezés keresztényi rítusainak kettőssége.


A teljes húsvéti ünnepkör a Farsang végétől Pünkösdig tart.

A farsangi mulatozás napjai Hamvazószerdán - a 40 napos nagyböjt kezdetén - véget érnek. (A farsang hossza évről-évre változik, mivel záró napja a Húsvét időpontjához kötődik. Vízkereszttől (január 6.) Hamvazószerdáig tart. A tavaszvárás pogánykori, igen változatos képet mutató ünnepeiből nőtt ki, gyakorlatilag a zajos mulatozás, a párkeresés, udvarlás időszaka.)

Hamvazószerda elnevezése egyházi szokásra utal. Az elmúlt évben megszentelt barkát elégetik, hamuját a pap megszenteli, s keresztet rajzol vele a hívek homlokára, annak bizonyságára, hogy a halandók porból lettek, s porrá lesznek. A hamvazkodásnak egészségmegőrző, rontásűző szerepet is tulajdonítottak.

A Nagyböjt Jézus negyven napi böjtölésének, majd kínszenvedésének emlékezetére szentelt negyven napos időszak. Az önmegtartóztatás, a lelki tisztulás és a húsvétra való belső felkészülés időszaka.
A régi idők böjti fegyelme igen szigorú volt. Böjt idején tilos volt a bál, a mulatság, de a lakodalom is. Általános volt az a szokás is, hogy a lányok ilyentájt fekete vagy sötétebb, dísztelenebb, egyszerűbb ruhákat hordtak. A böjti napokon csak kenyeret, sót, halat és növényi eledeleket volt szabad enni, és csak egyszer ehettek napjában. Egyes helyeken ezt olyan szigorúan betartották, hogy a böjtös eledelek számára külön edényeket használtak. Kiszombor helyi hagyománya szerint a nagyböjt péntekjein még főtt ételt sem ettek.
A magyar néphagyományban a nagyböjt vasárnapjainak nevük volt: a másodiké Gulyásvasárnap, a negyediké �-römvasárnap, az ötödiké Feketevasárnap, a hatodiké Virágvasárnap. Ez az utolsó vasárnap már a húsvéti ünnepsorozat része.


�-römvasárnap: "lazítás" a böjti idő közepe táján, azt jelzi, hogy a bűnbánattartásnak fontos része az öröm. Ezen a napon lehet virág is a templom oltárán és az orgona is szólhat az ének-kíséreten kívül és lila miseruha helyett használható rózsaszín is.

Feketevasárnap: régi szokás szerint e naptól a feltámadási szertartásig violaszín lepellel takarták le az Isten házában a feszületeket és a főoltárt. Ennek az az alapja, hogy régen a kereszteken is a megdicsőült Krisztust ábrázolták. Nem illő tehát, hogy amikor Jézus szenvedésére és halálára emlékezünk, a feszületek mind a feltámadást hirdessék. Manapság azonban már általában a halott Krisztust alkotják a keresztekre, ezért a liturgikus előírások szerint Nagycsütörtökön kell letakarni a feszületeket.

Virágvasárnap Jézus Jeruzsálemi diadalmas bevonulására emlékezünk. Sokan a nép közül ruhájukat terítették az útra, mások ágakat törtek a fákról, s eléje szórták. E napon az emberek pálmaágakkal, hidegebb éghajlatú vidékeken barkás ágakkal mennek a templomba.
A barkaszentelés a keresztény és a pogány szokások ötvözetét mutatja. Virágvasárnapot megelőző szombaton a gyerekek barkát szednek, melyet Virágvasárnap a templomban megszenteltetnek. A szentelt barkának bajelhárító szerepet tulajdonítottak. Gyakorta leszúrták a földbe, azt tartva, hogy elűzi a férgeket.

A Virágvasárnapot követő hét a Nagyhét, melynek utolsó napja Húsvét vasárnap. Nagyhét napjaiban - a természet újjászületésének mintájára - a főbb tevékenységek az emberek egészségének és jólétének biztosítására, a betegségek távoltartására, a háztájék és jószágok megoltalmazására irányultak.
A palóc még a századfordulón is kitakarította egész portáját. Kihordta az istállót, kijavította a melléképületeket, söpört, tapasztott, meszelt, egészen megfiatalodott a hajléka. Szerszámait rendbehozta, néha ki is fényesítette. Minden holminak, még a legkisebbnek is ragyognia kellett a tisztaságtól. Mikor a házával rendbejött, akkor elhalt hozzátartozóira gondolt: sírjukat fölfrissítette.

Nagycsütörtökön az oltáriszentség alapítására emlékeznek. Az úrvacsora napjának is nevezik. A nagycsütörtöki mise közben a Glória után elnémul az orgona, a harangok és a csengettyűk, s kezdetét veszi a legmélyebb gyász. Ilyenkor mondják, hogy a harangok Rómába mentek. Helyettük fakereplőket használnak.

Nagypéntek Krisztus halálának emléknapja, az egyházi év legmélyebb gyásznapja. A keresztények körében a bűnbánat, a mély gyász és a szigorú böjt napja. A templomokban az oltárokat letakarják, a harangok némák. Az emberek a helységek szélén lévő kálvária-dombokra vonulnak, s megállnak az egyes stációkat jelölő kápolnáknál, mintegy eljátszva Jézus keresztvitelének útját. Az esti szertartáson felolvassák az Úr halálára vonatkozó jóslatokat, a passiót Szt. János elbeszélése szerint, és leleplezik a Feketevasárnapon (húsvét előtt két héttel) gyászlepellel bevont keresztet.
Nagypéntekhez babonás félelmek kötődtek a paraszti életben. Tiltották az állattartással, földműveléssel kapcsolatos munkákat, nem sütöttek kenyeret (mert kővé válik), nem mostak (mert a ruha viselőjébe villám csapna), nem fontak. Nagypénteken napfelkelte előtt friss kútvízzel vagy patakvízzel mosakodtak, mivel úgy hitték: az véd a betegségek ellen. Ezt a hajnali vizet aranyvíznek nevezték. Az állatokat is kihajtották a patakhoz itatni, és le is fürösztötték őket, hogy ne legyenek betegek. Szokásban volt a határjárás, határkerülés is. Ilyenkor a férfiak a templom előtt gyülekeztek, csoportosan mentek a határba, ahol zajkeltéssel, kerepléssel űzték el az ártó erőket a földekről.


Nagyszombat a feltámadás ünneplése, amikor az élet győz a halál és a bűn fölött. A feltámadási szertartás este kezdődik. A templomi liturgia fő részei a húsvéti fény megáldása, a húsvéti örömhirdetés, keresztvíz-szentelés, keresztségi szertartás. Felcsendül a Glória, megszólal az orgona, meghúzzák a harangokat. Az evangélium és a prédikáció után a pap megáldja a keresztvizet, és megkereszteli a keresztelendőket, ha vannak.
A megszentelt keresztvizet meg kell őrizni az egész húsvéti idő alatt. Az áldozat bemutatásával a szokott módon folytatódik szentmise. Rendszerint közvetlenül utána tartják a föltámadási körmenetet.
A föltámadási körmenet elsősorban Közép-Európára jellemző népi szertartást. A menet kivonul a templomból a pappal együtt és a föltámadt Krisztus szobrát, zászlókat visz magával miközben feltámadási énekeket énekel. Szokás a körmenet útvonalán lévő házak ablakába égő gyertyát rakni.

Az ősegyházban a nagyhét három utolsó napján Krisztus halálának emlékezetére eloltották a gyertyákat és csak a föltámadás ünnepére gyújtották meg újra.
Az újtűz nagyszombati kultuszát előmozdította a pogány hagyaték is. A germánok - isteneik tiszteletére - tavaszi tüzet gyújtottak, hogy elégessék a tél, sötétség, pusztulás démonait, és így földjeik termékenységét biztosítsák. Bonifác, a németek apostola, ezt az ősi szokást a nagyszombati tűzszenteléssel, és annak egyházias értelmezésével helyettesítette. Az egyházi szimbolikában a kialvó, majd újra fellángoló tűz jelképezi Krisztust.
A liturgikus gyakorlat ma is él: a gyertyát - a feltámadó Krisztus jelképét - megszentelt tűz lángjánál gyújtják meg.
A megszentelt húsvéti ételekről (sonka, kalács, tojás, torma) azt tartották, hogy azok megvédik a híveket a hosszú böjt utáni mértéktelenségtől. Először a tormából ettek, hogy Krisztus keserűségét idézzék fel magukban. Aki a húst nem küldte szentelésre, az nagyszombat este a kosárba téve az első ház ablakába tette, s azt az Úr angyala megáldotta.

Az írások szerint Jézus az eltemettetése utáni harmadik napon visszatért a földre, s itt tartózkodott még negyven napot. Föltámadásával az egyházi évben újabb bőség időszaka köszönt az emberekre.

A feltámadás napja Húsvét vasárnap.

Női munkákat tiltó nap volt, nem szabadott seperni, főzni és mosni sem. Az állatokat sem fogták be ezen a napon.
Sok országban szokás e napon a napfelkeltét egy magas hegy tetején várni. Ehhez több hiedelem kapcsolódik, az egyik szerint a felkelő nap Krisztus feltámadásának bizonyítéka. Az északi országokban úgy képzelik, hogy Húsvét beköszöntével még a Nap is táncra perdül, hiszen feltámadt a Megváltó, és ez az esemény elegendő ahhoz, hogy kellőképpen táncos kedvében legyen. Az ünnep reggelén az emberek összegyűlnek és pillantásukat a ködfelhőből előbukkanó fényes korongra vetik: a remegő fényben állítólag csakugyan úgy tűnik, mintha a Nap táncolna az égen.
Ezen a napon természetesen ünnepi misét mondanak.

Húsvét hétfő, (egyes vidékeken vízbevetőhétfő) másként Húsvét másnapja, már a profán emberi örömnek, elsősorban a fiatalságnak ünnepe. A lányokat régen kivonszolták a kúthoz, s vödör vízzel leöntötték, vagy a patakhoz vitték, s megfürdették. Ezután a lányok, asszonyok megvendégelték a férfiakat tojással és szalonnával. Szokás volt a legényeknek locsolóverset mondani, amiért cserébe festett vagy írott tojás járt. A locsolás ősi termékenységvarázsló és megtisztuló rítusban gyökerezik, ez mellett a víz tisztító ereje a kereszténységnél a kereszteléshez is kapcsolódik. Napjainkra inkább szagos vízzel (kölnivel) való locsolkodássá szelídült.

Fehérvasárnap a Húsvétot követő vasárnap. Jellegzetes szokása ennek a napnak a komálás vagy mátkálás. A szokás a lányok közötti barátság megpecsételéséről szól. Komatálat küldtek egymásnak gyümölccsel, borral, hímes tojással, süteménnyel.

Áldozócsütörtök, áldozónap: Urunk mennybemenetelének ünnepe, húsvét után a 40. nap. Az ősegyház a IV. századig a Szentlélek eljövetelével együtt Pünkösdkor ünnepelte. Később a Szentírásból ismert húsvét utáni 40. napra került. A XII. századtól kezdett elterjedni az ünnephez kapcsolódó körmenet szokása. 1918-ig a húsvéti szentáldozás határnapja volt, ebből ered az egyedülálló, magyar név: Áldozócsütörtök.


Pünkösd (húsvét utáni 50. nap): A pünkösd a görög pentekoszté szóból származik, jelentése ötvenedik. A kereszténység egyik legősibb ünnepe. Eredete az ókori Izraelig vezethető vissza. A zsidóság az Egyiptomból való szabadulást, vagyis a zsidó húsvétot követő 50. napon az aratás befejezését ünnepelte meg. A "zsengét", az első termést áldozatként mutatták be Istennek.

A keresztény Pünkösd kialakulásának történetét a Bibliában az apostolok cselekedeteiből ismerhetjük meg. Jézus Krisztus halálát és feltámadását követő ötvenedik napon lángnyelvek szálltak le az apostolokra, s ezáltal megkapták a szentlelket, amint azt korábban Jézus megígérte nekik. Az apostolok tanítását a körülöttük különböző tájakról, más országokból, idegen népekből összegyűlt emberek mindegyike a saját nyelvén hallotta.
Pünkösd vasárnapját már az ősegyház is a Szentlélek eljövetelének emlékezetére ülte meg, de a pünkösdi esemény - értelem szerint - az egyetemes egyház születésnapja is.

Hazánkban az egyik legnépszerűbb hagyomány a pünkösdi király választása. Az, hogy ki legyen a pünkösdi király mindig valamilyen vetélkedésnek az eredménye. Dunántúlon a fiatal legények lóversennyel döntötték el a királyi cím sorsát. A lovakat szőrén megülve kifeszített akadályokon kellett túljutni a győzelemhez. A királyt fiatal lányok koronázták meg az általuk készített virágkoszorúval, a "királynak" ezután minden földi jóban része volt. A pünkösdi királyságra jellemző, hogy nem tart túl sokáig. A népi versenyek győztesei általában csupán egy napra váltak koronázott uralkodóvá. Innen ered a magyar nyelvben a "pünkösdi királyság" kifejezés, amely a rövid ideig tartó és igen csak bizonytalan hatalmat jelenti.

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Tojások szalvétatechnikával:
  2010-04-02 17:22:01, péntek
 
  Húsvéti tojás szalvétatechnikával:
Kellékek: kifújt tojás, enyv vagy tapétaragasztó, színes, mintás szalvéta, ecset, olló
Első lépésként vágjuk ki a szalvétából a kiválasztott mintát, például egy színes csíkot. A minták ne legyenek túl nagyok, mert a tojásra rásimítva könnyen meggyűrődnek, összeráncolódnak.
Helyezzük a mintát a tojásra, majd a ragasztóba mártott ecsettel simítsuk rá. A szalvétadarabokat a közepétől kifelé itassuk át ragasztóval, így nem gyűrődik meg. Egymás után ragasszuk fel a mintákat.
Végül hagyjuk a tojást megszáradni és fújjuk le átlátszó lakkal.





Link

Karcolt tojás:
Minél sötétebb színű a tojásfesték, annál jobban elüt a karcolat fehérsége a színes háttértől. Kés hegyével vagy egy nyélbe illesztett tűhegy segítségével lehet rákarcolni az előre megrajzolt vagy saját fantáziára bízott virágmintát, geometriai formát a már megfestett tojásra. Célszerű előbb egy próbatojáson gyakorolni, és a kést konyharuhába tekerni, hogy csak a hegye látsszon ki, így nem csúszik meg olyan könnyen. A kész hímes tojást lakkal, vagy zsírozással is fényesíthetjük.

Bundás tojás:
A tojást kenjük be vékonyan ragasztóval, majd forgassuk meg szárított kókuszreszelékben. A minta variálható, akár lencsébe, búzába is forgathatjuk.

Levélminta:
A tojásra víz segítségével simítsunk érdekes alakú levelet, virágokat (ibolya, pitypang, árvacsalán a lényeg, hogy jól rá tudjuk lapítani) majd burkoljuk be nylonharisnya-darabokba, s főzzük lilahagyma- és vöröshagyma-héjjal együtt, míg szép mély bordó színt nem kap. A levélből, virágból kiázó festékanyag megfogja a tojás héját, a letakaratlan helyeken pedig a festékes lé színezi meg.

Márványozott tojás:
A megmosott tojásokra cérnával hagymahéjakat kötözünk úgy, hogy az egész felületet beborítsa. Az így bebugyolált tojásokat 30 - 90 percig főzzük. Minél több apró hagymahéjat kötözünk rá, annál szebb lesz a tojás.

Csíkos tojás:
Ha csíkos tojást szeretnénk, tekerjünk zsinórt, szalagot a tojás köré, vagy tegyük egy krumplis hálóba, szorosan kössük rá, s így fessük. Nem tiszta csíkokat kapunk, hanem teljesen egyedi, különös mintázatot.

Tojásfestés szivaccsal:
Kellékek: folyékony tempera, csészék, kis szivacsdarabok, rongyok, tűk, tojástartók, átlátszó lakkspray.
Helyezzük a keményre főtt, vagy kifújt színes tojást tojástartóba. A csészéket töltsük meg különböző színű festékekkel. Szúrjunk fel tűre egy darabka szivacsot, mártsuk a tojás színének egy sötétebb árnyalatára kikevert festékbe, s használjuk úgy, mint egy ecsetet. A festéket óvatosan ütögetve juttatjuk fel a felületre, csak helyenként érintjük, majd hagyjuk megszáradni.
Száradás után a szín még sötétebb árnnyalatával megismételjük az előbbieket. Ügyeljünk arra, hogy mindhárom árnyalat látható legyen. Fordítsuk meg a tojást, és ismételjük meg a folyamatot a másik felével is. Száradás után fedjük le színtelen lakkal.

Márványos tojás:
Kellékek: nagy üvegedény, pasztellkréta maradékok, zöldségreszelő, pausz- vagy újságpapír, átlátszó lakkspray.
Reszeljük le papírra a pasztellkrétát. Töltsük meg az üvegedényt nagyon forró vízzel. A reszelt kréta darabkáit dobjuk a forró vízbe. Ahogy a kréta olvadni kezd, tegyük bele a keményre főtt vagy kifújt tojást. Kanál segítségével forgassuk meg a vízben. A színes krétaviasz mintázatot hoz létre a tojás felszínén. Óvatosan emeljük ki, és helyezzük a tálba, papírra száradni. Mihelyt megszáradt, fújjuk le átlátszó lakkal.

Pöttyös tojások:
Tojásfestéket használjunk most is. Amikor megszáradtak a tojások, csőrös-tubusos textilfestékkel kidomborodó pöttyöket nyomunk rájuk. Olyan tartóba, pohárba tegyük száradni, hogy könnyen tudjuk forgatni.

Fröcskölt tojások:
Tojásfestékkel befestjük a tojásokat (pl. kékre). Papírtányérba sötétebb árnyalatú sűrű temperafestéket rakunk. Rövid szőrű kis kefét, vagy fogkefét belemártunk, s ujjunkat végighúzva rajta a tojásokra fröcsköljük a festéket. Munka végeztél a szokásos lépések: szárítás, lakkozás.

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Az alapszín száradása....
  2010-04-02 17:10:23, péntek
 
  Az alapszín száradása után, ha nem elégszünk meg az egyszínű húsvéti tojással, lássunk hozzá a tojás további díszítéséhez



Link

Kicsi gyerekeknek ajánljuk a tojásra ragasztható matricát, mely az ünnepek előtt sokféle figurával kapható, de színes öntapadós papírból kivágott formákkal különböző mintákat magunk is kitalálhatunk. A nem fogyasztásra szánt tojásokat akril-alapú vagy a barkácsáruházakban nagy választékban kapható dekorfestékkel, vékony ecsettel díszítsük - türelmünktől és kézügyességünktől függően - a legegyszerűbb geometrikus mintáktól a virágmintáig. A főtt tojásokat tojástartóba állítva fessük az egyik, majd száradás után a másik oldalán.

A kifújt tojásokat a kifújáshoz készített lyukon fűzzük fel egy hurkapálcára. A rögzítést többféle módon is megoldhatjuk. Ha a hurkapálca lesz a tojás végleges "szára", akkor megfelelő méretű gyöngyöt ragasszunk a hurkapálcára a tojás alsó pontjához, ezután következik a tojás, majd újra egy gyöngy, ragasztva. Ha csak a festés idejére akarjuk rögzíteni a tojást, akkor kevés ragasztót cseppentsünk a hurkapálcára, majd kétszer-háromszor tekerjünk körbe rajta fonalat és hagyjuk jól megszáradni, nehogy a tojás is odaragadjon. Ilyen módon lehetőség van a tojás forgatására, nem kell kézzel sehol megfogni, és vázába állítva megszáríthatjuk, majd lehúzhatjuk a hurkapálcáról.

A tojás díszítéséhez szinte bármit felhasználhatunk. Az egyszínűre festett tojásokra ragaszthatunk tül anyagból készült masnit, flittereket, vagy gyöngyöket. Ha kézzel festünk mintás tojást, mindig lakkozzuk le, hogy a festék ne kopjon le róla.

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Tojás festés természetes......
  2010-04-02 17:03:46, péntek
 
  A festés szebb és tartósabb hatása érdekében adjunk a színező oldathoz kevés ecetet l vízhez 2 evőkanál , és hagyjuk állni benne a tojást kb. 1 órát...
A fogyasztásra szánt húsvéti tojásokat ételszínezékkel vagy tojásfestékkel fessük, melyek általában a fehér héjú tojásokon mutatnak jól. A készen kapható tojásfestékeken kívül természetes anyagokat is használhatunk a festéshez.
Amennyiben nem szándékozunk elfogyasztani a húsvéti tojást, úgy bármilyen anyagot használhatunk színezésre


...... ........... ........... ........... ........... ........

Link

Természetes színezőanyagok:

Sárga
2 dl meleg vízhez adjunk 2 teáskanál kurkumát és 1/2 kanál ecetet. Ebben áztassuk a főtt tojásokat.
2-3 maréknyi vöröshagymahéj egy liter vízhez . A hagymahéjjal való festés során különböző színárnyalatokat célozhatunk meg. Azok a tojások, melyeket hideg vízben kevés hagymahéjjal együtt forraltunk fel és utána csak rövid ideig maradnak a festékfürdőben, aranysárga színt kapnak, hogyha tojások 10 percig a forrásban lévő festékfürdőben maradnak, akkor narancssárgás színűek lesznek.

Narancssárga
Narancssárga tojást kapunk, ha 0,25 l festővízhez 4 evőkanál pirospaprikát adunk, majd 20-30 percig főzzük.

Rozsdavörös
Szedjük le a lila hagyma külső leveleit, tegyük a vízbe a leveleket és főzzük a tojásokat benne 30 - 60 percet. Minél tovább van a tojás a lében annál sötétebb lesz. Kisebb mennyiségű héj esetén szép levendula színt kapunk.

Ibolyaszín
Áfonya: főzzünk erős áfonyateát, ebben 15 percig alacsony tűzön rotyogtatjuk a tojást, és hagyjuk állni benne.
Cékla: kb. fél liter cékla lében, amibe 1 evőkanál ecetet kevertünk, 15 percig lassú tűzön főzzük. Halvány ibolyától a mélyvörösig terjedhet a színe, attól függően, mennyi ideig áztatjuk a lében.

Rózsaszín
Főzzünk jó erős csipkebogyó teát. Lehet filteres is. A főtt tojásokat helyezzük a lehűlt teába.
Áztassuk a keményre főtt tojásokat ecetes cékla levében. A színek erősebbek lesznek, ha hosszabb időt áztatjuk.

Kék
Vágjunk apróra vöröskáposztát, öntsünk rá annyi vizet, hogy ellepje. 30 percen át főzzük, majd állni hagyjuk 1 napig. A káposzta leve bíbor színű lesz, de a tojásokat kékre festi.

Zöld
Vágjunk apróra spenótot (a mélyhűtött is jó), öntsünk rá annyi vizet, hogy ellepje. Főzzük 30 percen át, majd hagyjuk lehűlni.

Barna
2 dl meleg vízhez adjunk 1 evőkanál instant kávét és 1/2 kanál ecetet. Áztassuk a lében a főtt tojásokat amíg a kívánt színt el nem érik.
Erősre főzött kávét készítünk, majd hagyjuk lehűlni. Ebbe helyezzük a tojásokat és állni hagyjuk.

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Tojás festéshez....
  2010-04-02 16:50:50, péntek
 
  Tojás festéshez....
Ha ezeket az előkészületeket elvégzed, akkor szép és egyenletes lesz a festés a tojásokon.




Link

Tojás festéshez:
A festés előtt főzzük meg a tojásokat. Általában a főzésre elég tíz-tizenöt perc, de ha a tojást a belsejével együtt akarja megőrizni, akkor azt érdemes 2-3 órán át főzni. A forró vízből kivéve azonnal le kell hűteni, nemcsak azért, mert így könnyebben lehámozható a héja, hanem azért is, mert tovább eltartható!
Festés előtt alaposan és óvatosan mossuk meg a tojásokat ecettel, majd öblítsük le őket. Ezzel zsírtalanítjuk a tojás felületét, így a színanyag egyenletesen tapad meg.

A tojásokat ki is fújhatjuk:
A megmosott, de még a nyers megszárított tojás két végét hegyes zsák varrótűvel óvatosan szúrjuk ki, majd a lyukat tágítsuk akkorára, hogy egy hurkapálca vagy fogvájó beleférjen. Az egyik lyukba erősen fújjunk bele, a tojás tartalmát engedjük tálba. Ezután hideg vízzel öblítsük ki a tojást és hagyjuk megszáradni. Ne használjunk langyos vagy meleg vizet, mert a hőmérséklet emelkedésével a tojásfehérje megköt. Érdemes az ünnep előtt néhány héttel elkezdeni a tojáskifújást, hogy, a tojás belseje teljesen kiszáradjon a díszítés előtt. Ezzel a módszerrel tartós tojásdíszeket készíthetünk

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Mit ünnepelünk Húsvétkor?
  2010-04-02 13:50:34, péntek
 
  Mit is ünnepelünk Húsvétkor?
Ime egy gyönyörű történet....:)


Link

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Legyen az ünneped....:)
  2010-04-02 13:01:49, péntek
 
  K. Icustól kaptam a csodálatos Húsvéti képeket....:)
Nagyon köszönöm....:)
Legyen az ünneped csodálatos a családod körében....:)
Puszzzzzzzantalak.




Link



Link



Link



Link



Link



Link



Link



Link



Link



Link



Link



Link



Link

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Kívánok nagyon szép....
  2010-04-02 12:27:43, péntek
 
  Ősziné, Marikától kaptam a csodálatos Húsvét üdvözlő képeket...:)
Köszönöm szépen....:) Én is kívánok neked, Meghitt és családias ünnepeket...:)
Puszzzzzzzzzzzzantalak




Link

Kivánok nagyon szép Húsvéti ünnepeket,sok szeretettel,Marika



Link



Link



Link



Link



Link

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 10 
2010.03 2010. április 2010.05
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 131 db bejegyzés
e év: 1382 db bejegyzés
Összes: 3238 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 125
  • e Hét: 1249
  • e Hónap: 125
  • e Év: 203648
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Online Póker, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2010 TVN.HU Kft.