Regisztráció  Belépés
vg999.blog.xfree.hu
Az ÉLET a lényeg! xxx xxx
1901.01.01
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 7 
PTC oldalak
  2010-07-25 20:36:08, vasárnap
 
  Sziasztok szeretnék ajánlani néhány PTC oldalt!

Paid To Click
Link
Napi 60-70 hirdetés 0,7-0,2 centes linkek, 0,02 $PayPal - 1$ AlertPay a minimum kifizetés.

Neobux
Link
Napi 4-5 hirdetés 1 centes linkek 2$ a minimum kifizetés.

ClickMonster
Link
Napi 1000 hirdetés 1-9 centes linkek, 50 $PayPal - 100 $ AlertPay a minimum kifizetés.

GagaBux
Link
Napi 12-16 hirdetés 1 centes linkek 2 $ a minimum kifizetés.

Bux.to
Link
Napi 12 hirdetés 1 centes linkek 50 $ a minimum kifizetés.

Cherryclicks
Link
Napi 5-600 hirdetés 1 centes linkek 20 $ a minimum kifizetés.

Bonus Bux
Link
Napi 4-5 hirdetés 1-2 centes linkek 1,5 $ a minimum kifizetés.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Körösszakál
  2010-07-25 18:40:04, vasárnap
 
 


Körösszakál község Hajdú-Bihar megyében, a Berettyóújfalui kistérségben.
Irányítószám 4136
Körzethívószám 54
Teljes népesség 856 fő

Története

A települést a Szakali család birtokaként említi egy 1248-as határjáró oklevél, mint Csehi falu határosát.
Bihar vármegye 1552. évi összeírásában két Szakál nevű helységet is találunk.
1608-ban Komádi fogadta be a törökök elől futó szakáliakat.
Az 1740-ig pusztán állott terület magyarokkal és románokkal települ újra.
Bár felekezeti megoszlás szerint mindig is az ortodox vallásúak voltak többségben, az 1930-as népszámlálás jelentős magyar többséget regisztrált.
Körösszakál érintetlen természeti környezetben, a Sebes-Körös jobb partján terül el. A folyó, valamint a homokbánya-tavak révén kiváló horgászási lehetőségek várják az idelátogatókat.


 
 
0 komment , kategória:  Magyarország  
Obszervatóriumok
  2010-07-25 17:47:50, vasárnap
 
  A legkiemelkedőbb obszervatóriumok
1420-ban a nagy mongol uralkodó, Ulug-bég alapított egy obszervatóriumot a közép-ázsiai Szamarkandban. Erre korábbi, mohamedán obszervatóriumok ösztönözték, különösen az Azerbajdzsánban található maragai. Fontos csillagászati munkát végeztek Szamarkandban, mely különösen figyelemreméltó óriási csillagászati műszerei miatt, beleértve a kb. 40 m hosszú meridián tengelyt. Ulug-bég hatalmas csillagkatalógusa 1439-re készült el. Sajnálatos módon megsemmisült.



A legfontosabb perzsa obszervatórium
Naszreddinnek (1201-74) volt egy obszervatóriuma Maragában (a mai Iránban). 1259-ben fejezték be. 15 főnyi személyzete volt, 400.000 kötetes könyvtárral. Elsődleges mérőműszere egy kvadráns lehetett. Itt állította össze Naszreddin a rendkívül pontos táblázatokat a bolygók mozgásáról.

A legnagyobb ókori obszervatórium
Ptolemaiosz obszervatóriuma az egyiptomi Alexandriában (Kr. e. kb. 150). Ptolemaiosz a klasszikus kor tudományát szinte a legnagyobb tökélyre emelte.

A legrégibb obszervatórium
A ma is létező, legrégibb építmény a görögországi Athénban a kyrrhoszi Andronikosz által használt "szelek tornya", amit napórákkal és klepszidrákkal (vízórákkal) is elláttak.

A legkorábbi teleszkóp
Bár bizonyíték van rá, hogy a korai arab tudósok értettek valamit a lencsék nagyító erejéről, teleszkóp kialakítása céljából történő első alkalmazásukat az angliai Roger Baconnak (kb. 1214-92) tulajdonítják. Leonardo da Vinci javasolta 1490 körül, hogy optikai eszközt alkalmazzanak "a Hold felnagyításához".
 
 
0 komment , kategória:  Ezer éves rekordok  
Nemzetközi Űrállomás
  2010-07-25 17:27:18, vasárnap
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Űrkutatás, Csillagászat  
Unverzális kulcstartó
  2010-07-25 14:48:42, vasárnap
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Technika  
Bethlen Miklós
  2010-07-25 09:37:28, vasárnap
 
 


BETHLEN MIKLÓS
(1642-1716)

Erdély történelmében két Bethlen családnak volt évszázadokon át jelentékeny szerepe. A két híres nemzetségnek igen régen, valamikor az Árpád-korban volt rokoni köze egymáshoz. Az iktári Bethlenektől származott Bethlen Gábor, a nagy fejedelem. A betleni Bethlenek számos nevezetes tagja közül a legkimagaslóbb Bethlen Miklós, az író-államférfi (e családból származott a két világháború közti kor nevezetes miniszterelnöke, Bethlen István is).

Ha jelzőket keresnénk Bethlen Miklós jellemzésére, ilyen szavak tolakodnának elő: kultúrember, széles látókörű, nagyon okos, szeretetre méltó, józan, kitűnő stiliszta, de talán még ezek előtt is: közösségi és közéleti ember. Szinte természetes, hogy a nála sokkal műveletlenebbek, a szűk látókörűek, az elfogultak, a klikkérdekek önzői hol gyanakodva, hol viszolyogva, hol egyenest gyűlölettel figyelték, míg az értelmesek, a bajba kerültek, a közgondokkal törődők szívesen bízták rá a maguk és az ország sorsának vigyázását. Így azután az amúgy is lázas ellentétektől súlyos évtizedek folyamán felettébb hullámosan folyt az élete: ült nemegyszer a legmagasabb hivatali székekben, és ült nemegyszer különböző börtönökben. Politikai életművét nagyrészben latinul írta; szépirodalmi főművét, vallomásokkal, elmélkedésekkel és forrásértékű történelmi adatokkal teljes önéletrajzát magyarul, kiterjedt levelezését magyarul és latinul írta. De beszélt, fogalmazott németül és franciául, olaszul és hollandusul, valamelyest angolul. Jártas lévén a kálvinista teológiai irodalomban és bibliamagyarázatokban, megértette a görög és héber szövegeket is.

Szenvedélyes jó tanuló és mindent megfigyelő volt. Sokat tanulhatott. Apja, Bethlen János egy időben Erdély kancellárja volt, maga is művelt és műveltségkedvelő ember, aki arisztokrata létére polgárlányt - igaz, nagyon gazdag polgárok leányát -, Váradi Borbálát vette feleségül. Bethlen Miklósnak nemegyszer vetették szemére az ereiben folyó "kalmárvér"-t. Kétségtelenül sokat tanult kolozsvári kereskedő elődeinek gyakorlati józanságából. Származása is erősíthette abban az erényében, hogy nem volt benne semmi osztálygőg. Ez is magyarázza, hogyan is vallhatta a kor leghaladóbb filozófiáját, a cartesianizmus, vagyis Descartes racionalista bölcseletét.

Igaz, tanulmányai is efelé irányították. Ifjúkorában professzora és mindhalálig vállalt példaképe-mestere Apáczai Csere János volt, a cartesianizmus első magyar hirdetője és hitvallója, akinek rövid életét tragikussá tette, hogy haladóbb volt egész környezeténél. Bethlen Miklós tanulóként azt az utat járta meg, amelyet Apáczai jelölt ki a számára. Német, majd holland egyetemeken érte el századának legmagasabb műveltségi színvonalát. Járt Itáliában, Franciaországban, megfordult Angliában. Amit látott, megjegyezte, levonta tanulságait, és idővel beépítette a nagy önéletrajzba, amely szinte enciklopédiája a XVII. század második felének és a XVIII. század elejének.

Véletlen folytán éppen Zrínyi Miklós vendége volt, és részt vett a végzetes vadászaton: szemtanúja volt a halálos balesetnek. Tőle tudjuk, hogyan ölte meg a megsebzett vadkan a nagy költőt, a század legnagyobb magyar államférfiát. Ez a történet is beépült az önéletrajzba. Mint ahogy beépült azoknak a különféle nagyvárosoknak a képe, ahol kezdetben mint diák, később mint diplomata megfordult. A korabeli Párizs, a korabeli Velence nevezetes alakjaival együtt válik a kései olvasó élményévé, ha Bethlent olvassa. Hiszen személyes ismeretségben volt XIV. Lajos körének olyan főalakjaival, mint Turenne, a hadvezér vagy Colbert, a közgazdász-pénzügyminiszter. Még a közgazdasági kérdésekben is otthonosabb volt, mint akkortájt bárki itt Közép-Európában. S korlátlan érdeklődési körére jellemző, hogy nemcsak izgatta a képzőművészet, hanem egyenest elmélyült az építészet problémavilágába, és betlenszentmiklósi kastélyát, az erdélyi barokk építészet első alkotását ő maga tervezte. Azt mondották róla elismerően is, gúnyosan is, hogy Erdélyben "francia módon" él. Így tudták róla ezt a francia olvasók is. Az történt ugyanis, hogy egy francia író-diplomata-pap, Révérend abbé egyes szám első személyben, mintha Bethlen Miklós írta volna, franciául megírta a magyar író-államférfi történetét. Voltak, akik tévesen azt hitték, hogy ez is valódi önéletrajz, s mindenki elképzelhetőnek tartotta, hogy franciául is megírta kalandjait.

Nos, ez a legkulturáltabb erdélyi főúr egy szüntelenül tevékeny életet szentelt annak a nagy feladatnak, hogy német és török közt, kuruc és labanc közt, katolikus és protestáns elfogultságok közt minél nagyobb békét, biztonságot és kölcsönös megértést érjen el Erdély népeinek. Célját így határozta meg végső politikai elmélkedésében - amelynek az Olajágat viselő Noé galambja címet adta -: "törökökkel, oláhokkal és moldvaiakkal való örökös és tökéletes békesség elérése..." Több mint két évszázaddal később József Attila is ezt vallotta A Dunánál mindennél időszerűbb programjában: a közös dolgok rendezését.

Aki pedig ennyire előtte jár a maga korának, az gyanús már ifjúkorában, és bűnösnek számít, ha érett fővel a politikai élet élén áll. Apafi Mihály korának pártviszálya, amelynek áldozatául esett a tehetséges, bár nemegyszer kalandor módszerekkel nagyra törő Bánffy Dénes is, a puritánul becsületes Béldi Pál is, csaknem végzetes lett Bethlenre. A küzdelemből győztesen kikerült Teleki Mihály - a hintapolitika nagy rókája - elfogatta Bethlen Miklóst is. Egy évig ült vasra verve börtönben, maga sem tudva, nem kerül-e másnap vérpadra, amíg Teleki végül is helyesebbnek látta kiengedni és felhasználni a művelt és nagy gyakorlati érzékű diplomatát. Telekivel ettől kezdve úgy működik együtt, hogy kölcsönösen gyanakodva figyelik egymást. S amikor Teleki, belátva kétkulacsos politikájának csődjét, a zernyesti csatában alighanem öngyilkos szándékkal rohan bele az ellenséges fegyverekbe, egyszeriben a már régóta megfontolt férfiúnak ismert Bethlen Miklós lesz Erdély kancellárja. Egy olyan pillanatban, amikor nincs mód kikerülni a kis ország Habsburg-megszállását. Nagyon okos diplomáciával éri el Bécsben a "Diploma Leopoldinum" (1690) megfogalmazását. Ez az alkotmánylevél a Habsburg-birodalmon belül az adott körülmények közt a viszonylag legnagyobb szabadságot biztosítja Erdélynek; nemcsak a nemeseknek, hanem a magyar, székely, szász, román nem nemesi lakosságnak is. Erdélyben a Habsburgok alatt elviselhetőbb volt a jobbágyok helyzete, és több a polgárok szabadsága, mint ugyanekkor vagy éppen a Rákóczi-szabadságharc bukása után Magyarországon. Bethlen azonban a még nagyobb szabadság és közbiztonság eléréséről álmodozik. Ezért fogalmazza meg azt a végső elmélkedést az Olajágat viselő Noé galambjáról. Ezt azonban a császári generálisok már lázadásnak és felségsértésnek vélik a bécsi uralom ellen. Rabutin tábornagy elfogatja, és Bécsbe küldeti. A már idős államférfi két évig ül börtönében, míg meg nem állapítják ártatlanságát. Akkor, ott a börtönben írja önéletrajzának legnagyobb részét. Már előbb kezdte, sőt előszavát már ifjan, első fogsága idején írta. Majd végre kiszabadulván befejezi. De haza már nem juthat. Még sok minden alól kell tisztáznia magát, habár szabadlábon. Számos levele maradt fenn, amelyet ez időben ír rokonaihoz és erdélyi barátaihoz. Ezeknek is forrásértékük van, és ezek is vallomásokkal teljes, szép írásművek. Élete folyamán magamagának írt egy kis imakönyvet is, ezt is a bécsi fogságban folytatja, majd kiszabadulván befejezi. Érdekes könyv ez: egy descartes-i értelemfilozófiát valló, más hitét nem gyűlölő, de a maga kálvinizmusában meghitten vallásos férfi világnézetének summája.

Bécsben halt meg, hetvennégy éves korában.

A békesség és a méltányos megértés hitvallója és gyakorlati politikusa volt. A reneszánsz után és a felvilágosodás előtt az egyik legeurópaibb magyar, és az egyik legjobb magyar prózaíró. Önéletrajzának ugyanolyan népszerű közolvasmánnyá kellene válnia, mint Jókai, Mikszáth vagy Móricz legjobb regényeinek.

 
 
1 komment , kategória:  Irodalom, költészet  
Babits Mihály
  2010-07-25 09:31:39, vasárnap
 
 


BABITS MIHÁLY
(1883-1941)

Az Adyval induló új magyar irodalomnak, a Nyugat nemzedékének Ady után sorrendben következő második legnagyobb költője volt Babits Mihály (ha ugyan szabad és lehetséges ilyen számozott sorrendet felállítani nagy költők között; mégis: kétségtelen, hogy ebben a körben Ady a legnagyobb, a többiek közül pedig művészi erőben is, hatásban is, irodalomtörténeti szerepben is kiemelkedik Babits). Már a kortársak is úgy tartották nyilván Adyt és Babitsot, mint a két irodalmi vezért. Ezenkívül azonban semmi sem emlékeztet bennük egymásra. A politikus Ady mellett Babits hangsúlyozottan elhúzódik a politikától, és csak élete legvégén, a megerősödött fasizmus idején ébred rá politikátlanságának erkölcsileg is, művészileg is helytelen voltára. A formájában újat teremtő Ady mellett Babits formavilága benne gyökeredzik az évezredek hagyományaiban. Ady az életnek rendeli alá a költészetet, Babitsnál az élet alkalom a költészetre.

Latinos műveltségű szekszárdi nemesi-értelmiségi nemzedékek leszármazottjaként indul el a tanári pályára. Görög-latin szakos, de ugyanúgy érdeklik a modern külföldi irodalmak. Nyelveket, esztétikát, filozófiát tanul. Kortársai mindig ámulva említik rendkívüli és mindhalálig gazdagodó műveltségét. Igazi filozopterfajta. A jogásznak indult költők és írók után vele kezdődik el irodalmunkban a bölcsészek nagy sora.

Egyetemista korától kezdve jelennek meg versei és műfordításai, s az értők már ekkor felismerik formaművészetét. Fiatal vidéki tanárként kapcsolatba kerül a Nagyváradon készülő A Holnap körével. A Holnap köteteiben már érett költőnek bizonyul, Ignotus is felfedezi, és a Nyugat indulásától kezdve munkatársa a nagy hatású folyóiratnak, amelynek később szerkesztője, majd főszerkesztője lesz. Élete és művészete összekapcsolódik a Nyugattal.

1909-ben első verseskötetével az új magyar költészet első vonalába lép. Ezekben a korábbi versekben - egészen az első világháborúig - sok a szecessziós túldíszítés, nemegyszer fontosabb a forma, mint a tartalom. A sokáig eldugott vidékeken tanárkodó költő a formák szépségében találta meg a magány ellen a vigaszt, de a szép formákban ki is fejezte a magányt, a társakra vágyódást, a mindenben kételkedő pesszimizmust.

1911-ben végre felkerült Újpestre gimnáziumi tanárnak. Most már itt van a szellemi központban, társak, barátok között; elismerik költői nagyságát. Egyre nagyobb műfordítói munkát végez, belefog Dante Isteni színjátékának lefordításába (ez lett élete legnagyobb és legjelentékenyebb fordítói eredménye), hamarosan kiderül, hogy kitűnő kritikus és esszéíró. Szemléletében van sok konzervatív vonás is, de ez a kultúra eredményeinek őrzésére vonatkozik, és nem a politikára, még csak nem is a kultúrpolitikára. Szemben áll az akadémikus maradisággal, és érdeklődése lassanként a társadalmi kérdések felé is fordul. Érzelmileg közel áll a polgári radikálisokhoz. Az első világháború kitörése azután őt is a politika felé mozdítja: költészetében megszólal a harcos pacifista, az indulatos antimilitarista hangja. A békevágy klasszikus költeményeit írja a háború alatt. A nacionalizmus, a militarizmus felháborodik: Babits ellen fegyelmit indítanak, felfüggesztik tanári állásából. Természetes hát, hogy lelkesen fogadja 1918-ban a polgári forradalmat.

A polgári forradalom pedig egyetemi tanárnak nevezi ki. Az egyetemi katedrán éli át a tanácsköztársaság hónapjait is. De a szocialista forradalmat egyáltalán nem érti: jóindulatú idegenként szemléli a proletariátus küzdelmét. Az ellenforradalom mégis kommunista forradalmisággal vádolja. Megfosztják katedrájától, még a nyugdíjat is megvonják tőle. Ettől kezdve kizárólag az irodalomból él. Nyomatékosan elkülöníti magát a forradalomtól, de az ellenforradalomtól is. Utálkozik a közélettől. Ekkor alakítja ki azt a hírhedett elvét, hogy a művésznek "elefántcsonttorony"-ba kell vonulnia, és kívülről-felülről kell szemlélnie a világot.

Ebben az időben (1921-ben) nősül, felesége a Török Sophie néven író Tanner Ilona, költőnő. Élete irodalommal-kultúrával telik. Versei, tanulmányai, műfordításai mellett egyre gyakrabban jelennek meg finoman költői novellái és a polgári élet hanyatlását ábrázoló, igen jó lélekrajzú, sivár világot tükröző regényei (a legjelentékenyebb ezek között a Halálfiai). Az ellenforradalmi kortól idegenkedő, de a forradalmaktól is elidegenedett polgári költészet most már benne látja a vezérét. Tekintélye nőttön-nő, és a hivatalos irodalom is békülni akar vele. A Kisfaludy Társaság is tagjává választja. Közben a műpártoló, dúsgazdag Baumgarten Ferenc Ferdinánd végrendeletében vagyonának kamatait a magyar irodalomra hagyományozta, Babits Mihályt jelölve ki az alapítvány kurátorának, akinek döntő szava van, hogy évről évre kik kapják a Baumgarten-díjat. Ez a helyzet irodalompolitikai hatalmat adott a kezébe. S közben a Nyugatnak is ő lett a főszerkesztője. A Nyugat pedig akkor is a legnagyobb tekintélyű folyóirat volt, amikor alig néhány száz példányban jelent meg. A színvonalas irodalmi életben az számított írónak, akinek írásai megjelentek a Nyugatban, vagy megjelent könyvéről a Nyugat kritikai rovatában írtak.

Így lett Babits irodalmi diktátor.

Igyekezett szélesíteni a Nyugat gárdáját, szívesen adott helyet fiataloknak, érdeklődve fordult a népi költők felé. Csak a szocialistáktól idegenkedett, illetve mindazoktól, akik a költészetben nyíltan politizáltak. József Attiláról kedve ellenére ismerte el, hogy milyen jelentékeny költő, de csak élete legvégén, amikor József Attila már régóta halott volt, látta be, hogy az utánuk következőknek ő a főalakja. Hanem addig még sok év tanulsága formálta belátását.

Jó ideig igyekezett Babits a Nyugatot semleges középen tartani jobb és bal között, nem látva át ennek a képtelenségét az egyre fasizálódó világban. Kassákék bal felől támadták, de a Babitsnál sokkal baloldalibb Móricz Zsigmond is kivált a Nyugattól. Jobb felől pedig, ha tudomásul is vették Babits költői nagyságát, ellenségesen néztek az egész Nyugatra.

Ilyenformán élete végső esztendeiben egyre elszigeteltebben állt az ellentétek között. Már maga sem hitt az elefántcsonttorony elméletében, és azt kezdte hirdetni, hogy a szellem emberének őrtoronyban kell állnia. Ez is azt jelentette, hogy a költő maradjon az események fölött, de figyelje, mi történik, és jelezze a veszélyt. A veszély pedig nagyon is itt volt már. És akkor a már egyre betegebb költő kilép a sokáig görcsösen őrzött toronyból, és hitet tesz. Élete végén megírta élete egyik legfőbb művét, a Jónás könyvét. A lírikus egy nagy jelképes elbeszélő költeménnyel zárta le pompás életművét. A Bibliából vett, groteszken tragikomikus költemény a prófétáról szól, aki el akar futni hivatása elől, de nem lehet: jön a cethal, és lenyeli, mire belátja tévedését, s amikor a cethal kihányja, mégis elmegy prófétának, majd rémülten látja, hogy nem úgy következnek az események, mint ahogy prófétálta. Megérti azonban, hogy élete árán is az igazságot, az emberségességet kell szolgálnia.

Nem sokkal később, ötvennyolc éves korában, gégerákban meghalt.

Életműve gazdag örökségünk. Költészetében az antik világ képeitől a középkoron át a modern világig réved elénk az évezredek látomása, amely által egy érzékeny és nagyon művelt modern ember kifejezi félelmeit, szorongásait, magányát, de a kultúra gyönyörűségeit is. Formakincse is magába olvasztja az évezredek eredményeit. Hangja a szecessziós burjánzásból idővel a klasszikus szigorúságig egyszerűsödik. Egyike legképgazdagabb költőinknek. Szépprózája a költői szimbolizmustól a szigorú realizmusig terjed. Műfordítói tevékenysége nagyban hozzájárult világirodalmi közkultúránk gazdagodásához. Esszéi, kritikai és irodalomtörténeti művei, ha szemléletük olykor nagyon is vitatható (hiszen politikai állásfoglalás nélkül képtelenség teljes elemzést adni irodalmi jelenségekről), szinte árasztják a műveltséget és a műveltség szeretetét. S tegyük hozzá, hogy vallásos katolikus volt, akinél a vágyott hit azonos volt a vágyott emberségességgel. És ez az emberségesség végül is elvezette a haladó társadalmi hitvalláshoz és kiálláshoz is.
 
 
0 komment , kategória:  Irodalom, költészet  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 7 
2010.06 2010. Július 2010.08
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 52 db bejegyzés
e év: 1050 db bejegyzés
Összes: 1805 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 303
  • e Hét: 2315
  • e Hónap: 8296
  • e Év: 172234
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.