Regisztráció  Belépés
angyalka___.blog.xfree.hu
Az ember egy nap rádöbben arra,hogy az életben igazán semmi sem fontos.Sem pénz,sem hatalom,sem előrejutás,csak az,hogy valaki szeresse őt igazán. A szeretet... L-né K. I.
1959.06.19
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 3 
15 + 3 egyszerű fájdalomcsilla
  2010-07-06 14:33:11, kedd
 
  15 + 3 egyszerű fájdalomcsillapító gyakorlat

Ülő életmód mellett a gerinc igen nagy terhelésnek van kitéve, ezért fokozott figyelmet kell fordítanunk a helyes testtartásra. A felnőttkori hátfájás kialakulásában - a mozgásszegény életmódón kívül - gyakran nagy szerepük van a tartáshibáknak.

A fájdalom már a kialakult betegséget kísérő tünet, amelyet napi 5-10 perces, egyszerű tornagyakorlatokkal megelőzhetünk. (Az egyes gyakorlatokat legalább 4-5-ször ajánlatos megismételni.)
Minden testmozgást lassan, óvatosan - bemelegítő mozdulatokkal - kell elkezdeni, mert így biztosíthatjuk a szalagok, izmok, inak jó keringését, megelőzhetjük a sérüléseket.

A munkahelyeden is csinálhatod!

1. Ülj egyenes háttal egy székre, és nyújtóz váltott karral a mennyezet felé.
2. Állj fel, és tedd a kezed a derekadra, nyújtózz hátrafelé.
3. Állj egyenes háttal, derékkal a falhoz, húzd be a hasad, talpad nyomd a földhöz, nyújtsd ki a gerinced, majd lazíts. Ismételd a gyakorlatot, ameddig jólesik.
4. Állj az ajtókeretbe, két tenyered nyomd az ajtófélfához, és lassan dőlj előre.
5. Ülő helyzetből emeld meg az egyik karodat, a másikat tedd a törzsed mellé.
6. Hajlongj a behajlított kezed irányába, majd cserélj irányt és kezet.
7. Ülj egy támlás székre. Fogd meg a szék ülőkéjének peremét mind a két kezeddel, támaszkodj a szék támlájának úgy, hogy a hátad teljesen egyenes legyen. Lazítsd el a nyakizmaidat, és a fejedet - lassan - hol jobbra, hol balra hajtsd a vállad felé. (Akkor végzed jól a gyakorlatot, ha érzed az izmok nyúlását. Ezt a gyakorlatot naponta akár többször is elvégezheted.)
8. Állj egy magasabb támlájú szék mögé, fogd meg a támlát, és emeld fel hol az egyik, hol a másik térded.
9. Ülj le a székre lovaglóülésben, szemben a szék támlájával. A két kezed kulcsold össze a hátad mögött, emeld fel, majd engedd vissza legalább háromszor.
10. Az ,,alapülés" hasonló, mint az első gyakorlatban, ám csak az egyik kezeddel fogd meg a szék ülőkéjének peremét. Szabad kezeddel lassan húzd a fejed a válladhoz (jobb kézzel a jobb, bal kézzel a bal vállhoz) úgy, hogy érezd a nyak izmainak feszülését. Körülbelül 10 mp-enként cserélj irányt. Minden esetben lassan engedd vissza a fejed középre.

Hátizom-erősítés a munkahelyen és az irodában

Az erős hátizom tehermentesíti a gerincet. Az izmok megrövidülését, illetve kórós megnyúlását, a hátfájást, a gerincbetegségeket egyszerű tornagyakorlatokkal megelőzhetjük:

1. Állj egyenes testtartásba, s engedd előre a válladat úgy, hogy a lapockád összeszorítod, a mellkasodat pedig előredomborítod (kiemeled), miközben a fejtetőddel felfelé nyújtózol.
2. A gyakorlat közben a talpad nyomd a földhöz, combizmaidat és fenékizmaidat is feszítsd meg.
3. Állj terpeszbe. Két kezed tedd csípőre, és egyenes háttal dőlj előre.
4. Ülj le a sarkadra, majd nyújtózz előre, ameddig csak tudsz, s ameddig a hátizmod kiegyenesedik. Lassan ülj vissza a sarkadra, majd ismételd meg a gyakorlatot 4-5-ször.
5. Ereszkedj térdre, told fel a derekadat, a hasadat pedig húzd be, vagyis homoríts és domboríts felváltva, a hasizmaid segítségével.

Az irodai munkát végzők közül sokan panaszkodnak derékfájásra vagy a hirtelen felálláskor, előrehajláskor jelentkező éles fájdalomra. Ennek oka általában az, hogy a csigolyák közötti porckorongok ,,kikoptak", azaz víztartalmuk, rugalmasságuk csökkent, ezért a derék izomzata is merevvé válik.

Derékfájósoknak, derékfájás ellen!

1. Feküdj hanyatt lábnyújtásra a faltól, majd nyomd a talpad a falhoz. Emeld meg lassan a medencédet, s miközben a hasad behúzod, a fenékizmaidat erősen feszítsd meg.
2. Ugyancsak hanyatt fekvésből a talpad nyomd újra a falhoz. Húzd fel a jobb, majd a bal térdedet úgy, hogy közben a derekad a földhöz nyomod (közben húzd be a hasad).
3. Mindkét talpad támaszd a falnak, a fejed és a vállad közben emeld meg úgy, hogy a tenyereddel a fal irányába nyújtózol. Mielőtt vízszintes helyzetbe ereszkednél, tartsd meg a fejed, a törzsed és a kifeszített tenyerű kezed néhány másodpercig a levegőben.

Életmódtanácsok a mozgásszervi bajok elkerüléséhez:

Mindig egyenes ülőkéjű széken ülj, lehetőleg hátadat megtámasztva.

- Magasan ülni egészségesebb, mint alacsonyan, előre lejtő széken, ülőkén ülni egészségesebb, mint hátrafelé lejtőn.
- A számítógép előtt úgy állítsd be a szék magasságát, hogy a képernyő felső széle essen a szemmagasságodba.
- Soha ne aludj puha matracon. A kemény fekhely alátámasztja a test minden pontját, így nem merevednek el alvás közben az izmaid.
- Ne aludj mindig ugyanabban a pózban, tudatosan változtass testhelyzetet.
- Soha ne cipeld csak egyik vagy másik kezedben a szatyrot, a táskát vagy a csomagokat. Mindig figyelj az arányos súlyelosztásra, hogy a gerinced egyenletesen terhelődjék. Ügyelj arra is, hogy ne mindig a jobb vagy a bal válladon ,,viseld" a válltáskád.
. Mindig kis terpeszből, két kézzel, egyenes háttal és derékkel, enyhén hajlított térddel, lassan emeld fel a nehezebb tárgyakat, csomagokat, sőt az unokád is...

 
 
0 komment , kategória:  Egészség..  
Mit érdemes tudnod a fájdalomr
  2010-07-06 14:29:40, kedd
 
  Mit érdemes tudnod a fájdalomról?

Honnan ered? Hova tart? Melyek a leggyakrabban érzett fájdalmak?

A fájdalomérzet a bőr, illetve a belső szervek úgynevezett fájdalomreceptoraiból indul ki. A bőrben sok a fájdalomérzékelő receptor, de sok található az izmokban, a szalagokban, a csontokban, a szövetekben és a fogbélben, az életfontosságú vagy nagyon sérülékeny szervekben is.

A legkevesebb fájdalomreceptor a talpon és a háton van, de kevés található a belső szervekben (zsigerekben) is. Ez a magyarázata annak, hogy néhány súlyos szervi megbetegedés (pl. a májé) sokáig nem jár fájdalommal. Egyes belgyógyászati betegségek már csak akkor váltanak ki fájdalmat, amikor a kóros folyamat (pl. a gyulladás) átterjedt a fájdalomérző receptorokat tartalmazó szövetekre is. Az ilyen, ún. zsigeri eredetű fájdalom keletkezési helyét sokszor azért nehéz ,,behatárolni", mert a belső szervek ,,meghibásodása" következtében fellépő fájdalmakra jellemző a kisugárzás, azaz nem csak ott fáj, ahol a baj van, vagyis az fájdalominger a szervtől távolabb eső helyeken aktivizálja a fájdalomérzékelő receptorokat.

Hova tart?

A fájdalomérzet tulajdonképpen az agy válasza a test valamely részében/részén végbemenő negatív történésekre és az ezekkel járó elektromos és kémiai változásokra. Az az információ, hogy valamilyen ,,meghibásodás" történt a szervezetünkben, sérülés érte valamely testrészünket, kódolt elektromos impulzusok formájában a perifériás idegekből a gerincvelőbe jut. A központi idegrendszerben idegsejtjei felveszik az üzenetet, és az agyba továbbítják. A fájdalomimpulzusok a gerincvelőből a thalamuszba (tojás alakú, szürke állományú, páros szerv, amely a cerebrális kéreg alatt található mindkét agyféltekében, és az érzéseket továbbítja), onnan pedig az agykéregbe jutnak. Az agyközpontban számos fájdalomérzékelő központ található.

A jó és a rossz harca

A fájdalomérzetet hideg, meleg, nyomás, nyújtás, különböző sérülések okozhatják, de az egyes szervekben a szöveti sejtek gyulladása, károsodása során felszabaduló, fájdalomkeltő vegyületek és kémiai anyagok (ún. algogének: pl. hisztamin, bradikinin, szerotonin, hidrogén és káliumionok stb.) is kiválthatják. Ezek ingerlik, illetve fokozottan érzékennyé teszik a fájdalomérző idegvégződéseket. Jelenlétükre az idegsejtek elektromos jeleket küldenek az agyba, vagyis a különböző ingerek elektromos jellé alakításában fontos szerep jut a kémiai anyagoknak, amelyek közül egyesek kifejezetten a szövetsérülés jelzésére hivatottak.

A fájdalominger hatására a vegetatív idegrendszer is - akaratunktól függetlenül - elindítja a maga reakcióit, a vérnyomás- és pulzusszám-emelkedést, vagy az izzadást, esetleg olyan érzelmi megnyilvánulást is, mint a sírás vagy a jajgatás.

Mindeközben a szervezet megpróbálja mozgósítani védekezési arzenálját, fokozott ütemben kezdi termelni fájdalomcsillapító anyagát, az agyban termelődő, a morfiumra hasonlító endorfint (köznapi értelemben boldogsághormonként is emlegetjük).

A leggyakoribb fájdalmak

- A visszatérő fájdalmak között leggyakoribbak a derék-, nyak- és hátfájdalmak.
- Kínzó voltuk azzal magyarázható, hogy a testnek ezen részein sok fájdalomérző receptor található (még a bőrben, a bőr alatti kötőszövetekben, a zsírszövetekben, a szalagokban és izmokban, a gerincvelőt borító érhártyában és az erek falában is van belőlük).
* A hátfájás egyébként legalább 25-30 betegség jele lehet, a mozgásszervi bajoktól (porckorongsérv, lumbágó stb.) a zsigeri (pl. vese) megbetegedésekig. Ez utóbbiak gyakran a hátba sugároznak ki. Ezért is kell a hátfájás okát kivizsgáltatni.
- Ugyancsak gyakori és visszatérő fájdalmak jelentkezhetnek a deréktájékon.
- A fájdalom nagyon gyakran hirtelen, például egy rossz mozdulatot követően, igen hevesen kezdődik. Máskor néhány nap alatt, fokozatosan alakul ki és eredményez jelentős mozgásbeszűkülést, illetve mozgásképtelenséget. Az intenzív fájdalom ellenére mindkét típusú fájdalom - a hirtelen fellépő és a napok alatt ..kialakuló..- javulhat, sőt - orvosi beavatkozás nélkül - helyi fájdalomcsillapító krémek, tapaszok hatására meg is gyógyulhat.
-A legtöbb mozgásszervi panasz/fájdalom általában terhelésre jelentkezik, de a testhelyzet is befolyásolja erősödését, csökkenését, szemben például a vese-, illetőleg húgyúti fájdalommal, amely a derékba is sugárzik, és nyugalmi helyzetben sem szűnik meg.
- Az ízületi és reumatikus eredetű fájdalmak ugyancsak igen gyakoriak, és sokszor nagyon kínzóak is tudnak lenni.
- Az izomfájdalmak közül az izomláz az egyik legbanálisabb. Ez ártalmatlannak látszik, és általában az izmok szokásosnál nagyobb megterhelése után jelentkezik. Keletkezésének okát korábban a kutatók az átmenetileg kialakuló, relatív oxigénhiány miatt keletkező tejsavtermelődésre vezették vissza. Ma már az a feltételezés is helytállónak látszik, hogy izomlázat okozhatnak az izomrostokban keletkező mikroszakadások is.
- Nem árt tudni, hogy a test ,,húrjait" hatvanéves kor felett kockázatos túlfeszíteni, mert a fiatalok számára könnyen elviselhető izomláz - a regenerációs képességek hanyatlása miatt - idősebbeknél maradandó problémákat (pl. a mozgás nehezítettsége, beszűkülése) is okozhat.

Tudtad, hogy...

- a csípőben, derékban, lábakban egyidejűleg nyilalló, áramütésszerű fájdalom az ülőzsába jellemzője;
- a csak deréktájon jelentkező nyilallás és a meggörnyedés lumbágóra utal;
- a gerincoszlop egy behatárolható pontjának fájdalma a csontritkulásból következő csontkárosodás tünete lehet;
- a nyak, a váll felé kisugárzó, hányingerrel, izzadással kísért és lélegzetvételkor fokozódó éles mellkasi fájdalom szívburokgyulladást, szívinfarktust, koszorúér-gyulladást jelezhet;
- az ízületi gyulladás tűszúrásos, bizsergéses, zsibbadásos fájdalmat okoz;
- a végtagok korlátozott mozgathatósága íngyulladásra utal;
- hirtelen, hasogató fájdalommal jelentkezik a köszvény, sokszor a láb nagyujjában, de megtámadhatja a derék, a lábfej, a csípő és más ízületek tájékát is;
- a lábak érszűkülete hasító fájdalmat és erőtlenséget vált ki. A fájdalom jelentkezhet a lábszár hátsó felén és a combok belső oldalán is, mégpedig húzó, enyhén görcsös formában;
- a lábikrában keletkező fájdalom, ha dagadt és érzékeny is, vérrög kialakulását jelezheti;
- szúró fájdalom a sarokcsontban csontnyúlványra utal...?

A fájdalom ,,bekódolódhat" az agyba!

A kutatók felfedezték, hogy idegrendszerünk a fájdalomra nem merev szabályok szerint, hanem rugalmasan válaszol. Ezt mutatja, hogy míg egyes idegsejtek túlzottan érzékenyen reagálnak a fájdalomingerre, addig mások egyszerűen kikapcsolnak. Az idegrendszer a gerincvelőtől az agyig ilyen módon ,,megtanulja" a fájdalmat. Ha azonban a fájdalomreceptorok már az ártalmatlan ingerekre is fájdalomjelekkel reagálnak, a kínzó érzés állandósulhat, azaz krónikussá válhat.
 
 
0 komment , kategória:  Egészség..  
A 7 legjobb fájdalomcsillapító
  2010-07-06 14:25:25, kedd
 
  A 7 legjobb fájdalomcsillapító gyógynövény

Az emberiség mindig is használt gyógynövényeket a betegségek, sérülések gyógyítására, s a velük járó fájdalmak csillapítására.

Ami nem árt, az használ?

Míg eleink tehát tisztában voltak és éltek is egyes növények gyógyító tulajdonságaival, addig az iparosodással a szintetikus, gyárilag előállított gyógyszerek léptek a természetes gyógymódok helyébe. Egy ideig úgy látszott, a feledés homályába merültek ősanyáink házi gyógyító praktikái...
Az utóbbi tíz évben azonban az ipari társadalmak embere egyre gyakrabban szembesül a mesterségesen előállított patikaszerek szedésének lehetséges ártalmaival.
Tőlünk nyugatabbra mind többen érdeklődnek - már az 1960-as évek óta - az úgynevezett alternatív, azaz természetes gyógymódok és készítmények iránt. Újra népszerűvé vált a gyógynövénygyógyászat, azaz a fitoterápia.

Ott hatnak, ahol fáj?

A fájdalomcsillapításban egy sor gyógynövény létezik, amely - megfelelően alkalmazva - képes ennek a kellemetlen fizikai ingernek az enyhítésére, illetve megszüntetésére.

A gyógyhatású növények felhasználásának többféle módja lehetséges.
Belső felhasználásuk mellett (tea, főzet, forrázat) külsőleg alkalmazva is (borogatás, gyógykenőcs, tinktúra stb.) fontos szerepet játszhatnak a fizikai állapotromlás megelőzésében, illetve az adott egészségprobléma kezelésében, gyógyításában.

A körültekintés itt sem árt!

Bár a gyógynövényi részek, illetve a kivonatukból készült, gyógynövényalapú készítmények használatának - elvileg - nincsenek kockázataik, és mellékhatásokkal sem kell számolnunk, nem árt, ha tisztában vagyunk nemcsak tulajdonságaikkal, hanem felhasználásuk, adagolásuk módját is megismerjük, hogy az esetleges egészségkárosító következményeket elkerüljük. Azt sem árt tudnunk, hogy a gyógynövények és a belőlük készült termékek lassabban hatnak, mint a gyárilag előállított pirulák, kapszulák.

Mi mit tud?

A fájdalomcsillapító növények toplistáján igen előkelő helyet foglal el:

1. a népiesen összeforrasztó fűnek nevezett fekete nadálytő,
2. a borsmenta,
3. a fehér fűz,
4. de a szép nevű árnika,
5. a pitypangként emlegetett gyermekláncfű,
6. a mifelénk elsősorban fűszerként ismert és használt Cayenne-bors
7. és a szúrós gaznak tartott csalán is.

A fekete nadálytövet a gyógyfüvek családjában csodatevő növényként is emlegetik, mert gyökere és maga a növény is olyan nyákanyagokat tartalmaz, amelyek segítik a sebgyógyulást, és meggyorsítják a szövetek regenerálódását. Levelei gyulladáscsökkentő, illetve fájdalomcsillapító hatásúak. Mivel nagy mennyiségű májkárosító anyag (is) található benne, csak külsőleg, kenőcs vagy borogatás formájában alkalmazható, elsősorban az úgynevezett zárt sérülésekkel járó fájdalmak (csonttörés, rándulás, ficam) esetében. Jó tudni még, hogy az ízületi bántalmakkal járó, kínzó érzést is hatékonyan csökkenti.

A borsmenta belsőleg és külsőleg egyaránt alkalmazható. Előbbi formáját hasi fájdalmakra alkalmazzák, a gyógynövényből kivont olaj formájában, mozgásszervi, izom- és idegfájdalmakra pedig különösen hatásos. Ennek oka az, hogy mentoltartalma hűtő hatású, így a hidegérző idegrostokat ,,mozgósítja", amelyek ,,fékezik" a fájdalominger továbbítását. Jól enyhíti a nem kopásos eredetű (ujj-, térd-, csípő- és vállízületi) fájdalmakat is.

A fehér fűz barkáit, a tavasz közeledtével szívesen vásároljuk meg a piacokon. Kevesen tudják, hogy a fűzfa kérgéből készült forrázatot már az ókorban is láz és fájdalom csillapítására használták. Később a gyógyszeripar is felfedezte a fűzfakéreg gyógyító tulajdonságait, és hatóanyagát kivonva, szintetikus acetilszalicilsavat állítanak elő belőle, amely az aszpirin legfőbb alkotóeleme. A gyógynövény főzete, amely a tavaszi zsenge ágak megőrölt kérgét tartalmazza, kiválóan csillapítja az ízületi, reumatikus eredetű fájdalmakat.

A szép nevű árnika belsőleg nem alkalmazható gyógyító növény, amelyet elsősorban mozgásszervi gyulladások csökkentésre, izom- és ínsérüléseket, rándulásokat kísérő fájdalmak csökkentésére lehet - alkalmanként - használni. Túl gyakori használata bőrirritációt okozhat, illetve allergiás reakciót válthat ki.

A nálunk fűszerként, chilipaprikaként ismert Cayenne-bors valójában nem más, mint egy erős, amerikai paprikafajta, amely kapszaicin nevű, fájdalomcsillapító anyaga révén hat a fájdalomérzékelésért felelős idegvégződésekre. Kapszaicintartalmú kenőcsöket és tapaszokat gyakran használnak övsömör után visszamaradt idegfájdalmakra, de izomfájdalmakra és olyan idegi fájdalmakra is, amelyek gyulladásos, degeneratív megbetegedésekhez (pl. artrózis), reumatikus bántalmakhoz köthetők.

Fájdalomcsillapításra külsőleg és belsőleg egyaránt nagyon hatásosnak bizonyul a gyermekláncfű. A növény minden része gyógyító hatású. A belszervi betegségek közül az epeműködést szabályozza, de vízhajtó hatása is ismert. A reumával és a köszvénnyel járó kellemetlen érzéseket csökkenti.

A csípős csalánt a népi gyógyászat és a természetgyógyászat is méregtelenítő, vértisztító, immunerősítő gyógynövényként tartja számon. A gyomnövény minden része jó valamilyen panaszra, tünetre, legyen szó vérszegénységről, sebgyógyításról, reumával, lumbágóval járó fájdalmas tünetek - kiegészítő - kezeléséről.
 
 
0 komment , kategória:  Egészség..  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 3 
2010.06 2010. Július 2010.08
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 175 db bejegyzés
e év: 2442 db bejegyzés
Összes: 4215 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 425
  • e Hét: 8820
  • e Hónap: 425
  • e Év: 387444
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Online Póker, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2010 TVN.HU Kft.