Belépés
schuro.blog.xfree.hu
Mondd el és elfelejtem; mutasd meg és megjegyzem; engedd, hogy csináljam és megértem. schuro ...
2011.11.11
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 9 
1980. évi nyári olimpia
  2010-08-08 22:38:06, vasárnap
 
 


1980 - Moszkva, Szovjetunió - csonka olimpia

Ha valaki nem vette volna észre a montreali "csonka olimpiát", azoknak a két nagyhatalom, Szovjetunió és Egyesült Államok prezentált egy másikat. A szovjet hadsereg 1979-es afganisztáni bevonulását rossz szemmel néző amerikai elnök, Jimmy Carter felszólította a világot: ne induljanak el a moszkvai játékokon. Ezért meg kell fizetniük! - adta ki a jelszót Carter 1980. január 20-án, azzal a tudattal, hogy az általa meghirdetett bojkotthoz legalább az USA NATO-szövetségesei csatlakoznak, azonban csak a Német Szövetségi Köztársaság mutatkozott szolidárisnak.

Végül 30 ország az előzetes nevezés ellenére nem jött el (közülük Japán, Kanada, Kína, az NSZK és az Egyesült Államok számított jelentős veszteségnek), míg 33 ország már magát a meghívólevelet is válasz nélkül hagyta. A megnyitóünnepségen megjelent 81 nemzet közül 16-an - tiltakozásul az Afganisztán ellen irányuló agresszió ellen - nem saját, hanem a Nemzetközi Olimpiai Bizottság ötkarikás zászlaja alatt vonultak be a Lenin-stadionba. Magát az eseményt azonban kevésbé zavarta mindez. Az olimpiai politikai felhangoktól mentes, színvonalas versenyt hozott; a kitűnően szervezett show nem fajult "kommunista felvonulássá". (Érdekes, hogy az amerikai sportolók tiltakoztak a bojkott ellen. Azt hangoztatták, hogy ezzel a lépéssel nem a Szovjetuniót, hanem őket sértik meg.)

Moszkvában 1980 júliusa vidám napokat hozott az embereknek. Az üzletekben a pultokra hús is került, a hal friss volt, a krumpli olcsóbb lett, ami abban az időben külön-külön is komoly szenzációnak számított, így együtt meg pláne. A várost pedig kicsinosították, hadd lássa meg a világ és a "nyugati fertő", hogy a szocializmus legerősebb bástyája mily csodálatos olimpiát rendez.

A vetélytársak távolmaradásával egyértelműen érvényesült a szovjet és a kelet-német fölény. Tornában a szovjet Alekszander Gyityatyin nyolc érmet szerzett (közte 3 aranyat), ennyit még soha senkinek nem sikerült egy olimpián. A nőknél a román Nadia Comaneci kettő aranyéremmel gazdagodott, így összesen már 5. bajnoki címét szerezte meg. Az olimpia egyik történelmi hősének a kubai Teofilo Stevenson számított, aki a játékok ökölvívó-történetében először szerzett három aranyérmet ugyanabban a súlycsoportban.

Atlétikában a legfontosabb 100, illetve 200 méteres síkfutást a skót Allan Wells, valamint az olasz Pietro Mennea nyerte, de az olimpia legnagyobb párharcát a Steven Ovett, Sebastian Coe csata jelentette. A 800 méteren világcsúcstartó Coe eltaktikázta magát - Ovett nyert; 1500 méteren a világcsúcstartó Ovett omlott össze - Coe győzött. Micsoda dráma!

A csodát azonban ismét egy etióp futó jelentette. Abebe Bikila látványos feltűnéséhez hasonló volt honfitársa, Miruts Yifter megjelenése. A 162 centiméter magas és mindössze 56 kg testsúlyú futóról, senki sem tudta hány éves, még ő maga sem. Ránézésre 40 felett lehetett... Nos, ez az "öregember" 5000 méteren és 10 ezer méteren is bajnokságot nyert!

Sorrendben elért három olimpiai aranya (1968, 72, 76) után negyedszerre már nem sikerült győznie a hármasugró Szanyejevnek, "Szuhumi Kenguruja" 17,24 méterrel második lett, a honfitárs Udmäe (17,35) mögött. A montreali győztesek közül a férfiaknál csak a maratoni futó NDK-s Cierpinski és a szovjet kalapácsvető Szedih védte meg elsőségét, utóbbi 81,80 méteres világcsúccsal. A nőknél a keletnémet Wöckel 200-on, a szovjet Kazankina 1500-on, az NDK 4x100-as váltója, a szintén NDK-s Jahl diszkoszvetésben tudott duplázni. A hölgyeknél a szovjet Olizarenko 800-on, valamint az NDK sprintváltója szállította a világcsúcsot.

Úszásban nagy meglepetésre egyetlen férfi világcsúcs született (kilenc női rekord mellett): az 1500 méteres gyorsúszásban Vlagyimir Szalnyikov 14:58,27 perces idővel - több mint négy másodperccel! - megdöntötte az amerikai Goodell világcsúcsát. Az úszóversenyek legeredményesebb versenyzője két kelet-német úszónő, Rica Reinisch és Barbara Krauss lett. Mindketten három-három aranyérmet nyertek hát-, illetve gyorsúszásban.

Magyarországnak a szocialista blokkban játszott központi szerepét mi sem bizonyította jobban, mint az a tény, hogy minden idők legnagyobb magyar küldöttsége jelent meg a moszkvai olimpián. 261 hazai sportoló (180 férfi, 81 nő) állt rajthoz és végül 7 arany-, 10 ezüst- és 15 bronzéremmel Magyarország az éremtáblázat 6. helyén végzett.

Legelső aranyérmünket Varga Károly szerezte a kisöbü sportpuskások 60 lövéses fekvő számában. Ezt követte két kötöttfogású birkózóarany: először Növényi Norbert győzött a 90 kg-osok között (a fináléban a román Dinut verte), s szerezte birkózó-pályafutása egyetlen világverseny-győzelmét, majd Kocsis Ferenc következett a 74 kg-osok mezőnyében (a fináléban a szovjet Bikov ellen nyert).

Két nappal később Magyar Zoltán következett, aki megvédte montreali elsőségét lólengésben, s második olimpiai bajnoki címével búcsúzott az aktív sportolástól. Wladár Sándor úszógyőzelmét az tette még szebbé, hogy a 200 métetes hátúszás döntőjében egy másik magyar, Verrasztó Zoltán előtt csapott elsőként a célba. A 17 éves gimnazista fiú - Széchy Tamás tanítványa - első komoly versenyét nyerte meg, ezt később megtoldotta még két Eb-arannyal (1981, Split - 100 és 200 m hát), és egy világbajnoki címmel (1982, Quayaquil - 200 m hát). 1985-ben visszavonult, azóta állatorvosi hivatásának él.

Hatodik aranyérmünk Baczakó Péter nevéhez fűződött, aki montreali 3. helyét Moszkvában aranyéremre váltotta a súlyemelés félnehézsúlyának összetett versenyében. Utolsó, aranyérmünket a Foltán László és Vaskuti István kenu kettes nyerte a sportág 500 méteres viadalán.

Az olimpia éremtáblázatán a Szovjetunió végzett az élen (80 arany, 69 ezüst, 46 bronz), megelőzve az NDK-t (47 arany, 37 ezüst, 42 bronz) és a Bulgáriát (8 arany, 16 ezüst, 17 bronz), s a magyar csapat a 6. helyet foglalta el (7-10-15).

Nagyon kevés olyan ökölvívó él(t), akit a legnagyobb ökölvívókkal (Muhammad Ali, Joe Frazier) azonos szinten emlegettek volna. Nos, a kubai Teofilo Stevenson ezek közé tartozott: ő volt a világon az első olyan ökölvívó, aki három egymást követő olimpián is győzni tudott ugyanabban a súlycsoportban, jelen esetben a szupernehézsúlyúak között. Stevenson 1952-ben született Delicias-ban. Édesapja a Virgin-szigetekről emigrált Kubába és a helyi cukorgyárban kapott munkát.

Stevenson nevét húszévesen ismerte meg a világ, amikor szinte ismeretlenül megérkezett Münchenbe s első mérkőzésén kiütötte lengyel ellenfelét. Következő vetélytársa, az amerikai Duane Bobick így nyilatkozott róla egy televíziós interjúban: "Ismerem őt, magas és erős, de tudom, hogy a jobbkeze gyengéje. Tavaly legyőztem őt a Pán-Amerikai Játékok elődöntőjében."

Bobick csak azt nem tudta, hogy Stevenson az eltelt egy évet arra használta fel, hogy jobbját tökéletesebbé tegye. Kettejük küzdelme a 3. menet elejéig tartott, amikor a kubai fiú kiütötte ellenfelét. Senki nem állíthatta meg, így simán nyerte meg az olimpiai aranyérmet. Négy évvel később Montrealban három mérkőzésén csupán 7 perc 22 másodpercet töltött a ringben; utolsó ellenfele a román Simion meg sem izzadhatott, már repült is a törölköző.

Moszkvában már nem volt minden ilyen egyértelmű, köszönhetően a magyar Lévai Istvánnak, aki nagyon keményen megszorongatta Stevensont. Az olimpiatörténeti források meg is említik, hogy Lévai volt az egyetlen öklöző, aki tartani tudta a kubai vasöklűt.

Az 1984-es játékokon már nem tudott elindulni a szovjet (és persze kubai) bojkott miatt, így negyedik aranyérmét nem szerezhette meg. Teljesítményére ugyan felfigyeltek a menedzserek, de Stevenson nem állt kötélnek, s nem szerződött profinak. Mint mondta: "Mit jelent pár millió dollár a nyolcmillió kubai szeretetéhez képest?"

Persze, nem panaszkodhatott, hiszen Fidel Castro személyes barátjaként két kétszintes háza (egy Havannában, egy pedig Delicias-ban) és két gépkocsija is volt. 1986-ban 34 esztendősen még világbajnoki címet szerzett, de két év múlva, 1988 júliusában személyes problémáira hivatkozva visszavonult, s a kubai sportminisztérium tanácsadójaként dolgozott tovább. Érvei nyomósak voltak: édesapja meghalt, felesége elhagyta, ő pedig részese volt egy súlyos közlekedési balesetnek, amelyben egy motorkerékpáros az életét vesztette.

1989-ben ezt nyilatkozta a Washington Post munkatársának: "Rengeteg világbajnokot ismerek, akik milliókat kerestek, ám a nevüket sem tudják leírni. Ők nem lehetnek soha hasznos tagjai a társadalomnak. És ami még rosszabb, elvesztegették a fiatalságukat."


 
 
0 komment , kategória:  Általános  
1976. évi nyári olimpia
  2010-08-08 22:36:30, vasárnap
 
 


1976 - Montreal, Kanada

Az 1976. évi nyári olimpiai játékok a XXI. Nyári olimpia helyszíne Montreal volt. A kanadai várost 1970. május 12-én választotta ki a Nemzetközi Olimpiai Bizottság három pályázó közül. A versenyeket 1976. július 17-e és augusztus 1-je között bonyolították le és rajtuk kilencvenkét ország hatezer-huszonnyolc sportolója vett részt.

* Az olimpiai költségvetés a duplájára emelkedett. 16 000 rendőr gondoskodott a biztonságról.
* Politikai okokból 22 afrikai ország bojkottálta a játékokat.
* Az olimpián Kanada öt ezüst- és hat bronzérmet szerzett, aranyérmet azonban egyet sem. 1976-ig nem volt példa a nyári olimpiák történetében, hogy a rendező ország nem nyert aranyérmet.
* Úszásban huszonegy világrekord született. A sportág dinamikus fejlődésére jellemző, hogy tizenkét úszószámban a müncheni olimpia aranyérmesei győztes időeredményükkel Montrealban a döntőbe sem tudtak volna kerülni.
* A tizenöt éves Nadia Comaneci öt nap alatt hétszer kapott maximális tíz pontot gyakorlatára. A román tornásznő az olimpián három arany-, egy ezüst- és egy bronzérmet nyert.
* Az olimpia legeredményesebb úszónője, Kornelia Ender négy arany- és egy ezüstérmet nyert. Egyéni bajnoki címei közül kettőt - a 100 méter pillangóúszást és a 200 méter gyorsúszást úgy nyerte meg, hogy a két szám döntője között nem telt el harminc perc sem. A német úszónő az utóbbi számban világcsúcsot úszva diadalmaskodott.
* 1948-ban Londonban Németh Imre kalapácsvetésben szerzett aranyérmet, fia, Németh Miklós gerelyhajításban világcsúccsal győzött.
* 1952-ben és 1956-ban nyert aranyérmet ifjabb Szívós István édesapja, a fia ezen az olimpián követte édesapját az olimpiai bajnokok hallhatatlanságának útján.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Csak képek-56. modern házak 2.
  2010-08-08 12:03:27, vasárnap
 
 
































































 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Csak képek-55. modern házak 1.
  2010-08-08 12:02:12, vasárnap
 
 







































































 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Csak képek-54.érdekes eszközök
  2010-08-08 11:59:19, vasárnap
 
 









































































 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Csak képek-53. gitárok
  2010-08-08 11:57:21, vasárnap
 
 























































 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Csak képek-52. kastélyok
  2010-08-08 11:55:09, vasárnap
 
 


















































































 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Nigel Mansell autóversenyző
  2010-08-08 07:23:12, vasárnap
 
  Nigel Ernest James Mansell (Upton-upon-Severn, Worcestershire, Anglia, 1953. augusztus 8. - ) brit autóversenyző, 1992-es Formula-1-es világbajnok, 1993-as CART bajnok.




Nigel Mansell

Állampolgárság: brit
Formula-1-es pályafutása
Aktív évei: 1980 - 1992, 1994 - 1995
Csapata(i): Lotus, Williams, Ferrari McLaren
Nagydíjak száma: 191 (187 rajt)
Világbajnoki címek: 1 (1992)
Győzelmek: 31
Dobogós helyezések: 59
Első rajtkockák: 32
Leggyorsabb körök: 30
Első nagydíj: osztrák 1980-as Osztrák Nagydíj
Első győzelem: EU 1985-ös Európai Nagydíj
Utolsó győzelem: ausztrál 1994-es Ausztrál Nagydíj
Utolsó nagydíj: spanyol 1995-ös Spanyol Nagydíj

Nigel Mansell 1953. augusztus 8-án született egy angliai kisvárosban, Upton-upon-Severnben. Két lány és egy fiútestvére volt. Gyermekkorában Birminghamben élt családjával. Édesapja, Eric repülőmérnök volt, aki szabadidejében gokartversenyzéssel foglalkozott és érdekelte a Formula-1 is. Nigelt lenyűgözte az 1962-es Formula-1 Brit Nagydíjat megnyerő szintén brit Jim Clark teljesítménye és elhatározta, hogy ő is autóversenyző lesz.

1965-ben, 12 éves korában kapta meg első gokartját. 1968-ban benevezték egy versenyre Shenningtonban, Midlandsben, ami nem sikerült jól, de utána egyre jobb eredmények következtek. Első győzelmére 1969-ben került sor Turnhillben, Shropshire-ben. Innentől fogva sorozatban következtek sikerei: 1969 és 1976 között hétszer lett Midlands bajnoka, 1970-ben és 1971-ben Wales-i bajnok volt, 1972-ben Északi-bajnok, majd 1973-ban rövid pályás brit bajnok.

Nigel a Matthew Boulton College műszaki egyetemen tanult és mérnök lett belőle. Egyetemi évei alatt ismerkedett meg későbbi feleségével, Rosanne-nal.

1976-ban úgy döntött, hogy versenyautót vesz, de édesapja kijelentette, hogy nem képes fiát ebben anyagilag támogatni. Nigel felesége, Rosanne nagyon megértő és önfeláldozó volt. Gyakorlatilag összes keresetüket arra tették félre, hogy abból Nigel aztán tudjon vásárolni egy Formula-Ford autót. Ezzel rajthoz állhatott Mallory Parkban egy versenyen, amin negyedik lett és ami remek teljesítmény volt a szerény képességű autóval.

1976-ban Mansell hét Forma-Ford 1600-as versenyen indult és ebből ötöt megnyert. 1977-ben is maradt a kategóriában, de már a teljes szezonra. A szezon rendkívül sikeres volt: összesen 27 versenyből 20 győzelem lett az övé és megnyerte a bajnokságot. Ez év júniusában nagy balesetet szenvedett Brands Hatch-ben, az orvosok azt jósolták, hogy soha többé nem tud ezután versenyezni, de öt hét múlva újra rajthoz tudott állni.

1978-ban nem volt elég pénze ahhoz, hogy a teljes szezonban versenyhessen, ezért csak öt versenyen indult el a Formula-3-ban, ebből az elsőn megszerezte a pole-t, a versenyen pedig második lett.

1979-ben egy kisebb Formula-3-as csapat teljes évre leszerződtette. A Dolomit-motorral felszerelt Forma-3-as autó a gyengébbek közé tartozott, Mansell mégis tudott vele nyerni egy versenyt. A Formula-1-es Brit Nagydíj betétfutamaként megrendezett Forma-3-as versenyen Silverstone-ban felfigyelt rá Colin Chapman, a Lotus csapatfőnöke. Nem sokkal eztuán Chapman egy Paul Ricard-i tesztelésre hívta meg az angolt, aki mellett mások is részt vettek a teszten. A Lotus 1980-ra Elio de Angelist szerződtette le versenyzőnek, Mansell tesztversenyző lett.

Nigel bár 1980-ban tesztpilóta volt, három versenyen mégis részt vehetett a szezon közben. Így az Osztrák Nagydíjon debütált a Formula-1-ben, ami igen rosszul sikerült: a tankolásnál az üzemanyag egy része a pilótafülkébe ömlött és meg is gyulladt. A tüzet gyorsan eloltották, de Mansell első- és másodfokú égési sérüléseket szenvedett. Ennek ellenére részt vett a versenyen, amíg a 41. körben motorhiba miatt ki nem esett. A következő versenyen szintén kiesett, fékhiba miatt. Az Olasz Nagydíjon balesetet szenvedett az edzésen, így nem tudta magát kvalifikálni a versenyre sem.

1981-ben már a teljes évben versenyzett. Az év fénypontja számára a Belga Nagydíj volt. Az eredetileg 70 körös versenyt a 54. körben leintették és Mansell harmadik lett. Hazai nagydíjára nem tudta kvalifikálni magát, mert a csapat egy újítással állt elő, amit a FISA szabálytalannak minősített és eredeti autójukat már nem tudták időben jól felkészíteni az időmérő edzésre. Első teljes szezonját a tizennegyedik helyen fejezte be 8 ponttal, míg csapattársa, Elio de Angelis nyolcadik lett tizennégy ponttal.

1982-re Chapman új csapatmenedzsert szerződtetett a Lotushoz Peter Warr személyében. Mansellnek nem volt jó kapcsolata Warr-ral, aki tehetségesebbnek tartotta De Angelist. Mansell mindössze kétszer szerzett pontot az évben, Brazíliában harmadik, Monacóban negyedik lett. Angelis vele szemben futamot nyert Ausztriában és 23 pontot szerzett. A csapatnak nehézséget okozott a hagyományos Cosworth motor az erősebb turbókkal szemben. Az év végén szívrohamban meghalt az alapító Colin Chapman.

A Lotus vezetését 1983-ra Warr vette át. A Brit Nagydíjtól a Renault turbómotorokat használt a csapat, amelyen Mansell a 18. helyről a negyedikre jött föl. Brand Hatch-ben, az Európai Nagydíjon a dobogó legalsó fokára állhatott fel. Az év végén Nigel csapattársa, De Angelis előtt végzett a világbajnokságban. 10 pontot szerzett, amivel a 10. lett a bajnokságban.

1984-ben két dobogós helyet szerzett a Francia és a Holland Nagydíjon. Mansell a monacói időmérő edzésen a második rajtkockát szerezte meg. Az esős futamon Prost szorosan mögötte autózott, Nigel nem bírta a nyomást és kicsúszott. Élete egyik legnagyobb versenyét teljesítette az Amerikai Nagydíjon, Dallasban. Mansell megszerezte pályafutása első Formula-1-es pole pozícióját, mögüle csapattársa rajtolhatott el. A verseny végén tönkrement a váltója, néhány méterrel a cél előtt állt le az autó. Ekkor már a nagy hőségtől is kimerült Nigel betolta autóját a célba, majd összeesett. Így végül hatodik lett, ami egy pontot ért neki.[1] A Holland Nagydíjon, Zandvoortban Warr bejelentette, hogy a Lotus 1985-re Ayrton Sennát szerződteti le a brit helyére. 1984 szeptemberében bejelentették, hogy Nigel 1985-ben a Williams csapatnál fog versenyezni.

Az év utolsó versenyének végén Mansell kicsúszott és pályafutása addigi legjobb eredménye veszett el. Niki Lauda ezzel feljött a második helyre és fél ponttal megnyerte az 1984-es bajnokságot Prost előtt. Az év végén kilencedik lett a VB-pontversenyben 13 ponttal.

A Lotusnál töltött 59 versenyén mindössze 24-en tudott célba érni.

1985-től a Williams-Honda színeiben versenyzett, csapattársa az 1982-es finn világbajnok, Keke Rosberg lett. A szezon elején csak pontokat tudott szerezni, majd az esős Belga Nagydíjon megszerezte pályafutása addigi legjobb eredményét, egy második helyet. Brands Hatch-ben a harmadik helyről indult, a versenyen Rosberg és Piquet is megelőzte, akik azonban egymásnak ütköztek és visszaestek. Rosberg boxkiállása után az első helyért harcoló Senna és Mansell elé állt vissza körhátrányban. Senna jobbról akarta megelőzni a körhátrányban lévő Rosberget, Mansell pedig bement balra, Senna mellé, és megelőzte a brazilt.[2] Ezután megtartotta vezető pozícióját és megszerezte pályafutása első futamgyőzelmét brit közönség előtt. Kyalamiban megszerezte a pole-t és megnyerte a versenyt Rosberg és Prost előtt. Az utolsó versenyen összeütközött Sennával és kiesett. Nigel a hatodik helyen végzett a világbajnokságban 31 ponttal. Csapattársa, Rosberg harmadik lett 40 ponttal.

1986 elején Frank Williams tesztelésen balesetezett és nyaktól lefelé lebénult. Rosberg a McLarenhez igazolt át, így Mansell csapattársa a kétszeres világbajnok Nelson Piquet lett. A brit 1986-ban a világbajnoki cím esélyesévé lépett elő, öt győzelemmel az utolsó ausztrál verseny előtt vezette az egyéni tabellát.

Mansell megszerezte a pole-t Ausztráliában és a versenyen a harmadik helyen autózott, ami elég lett volna világbajnoki címéhez. Majdnem 300 km/h-s sebességnél az egyik gumija defektet kapott és kénytelen volt a pálya szélére gurulni. Prost így megvédte világbajnoki címét, Nigelnek pedig két pont hátrányban hozzá képest a második hely jutott. Ennek ellenére legyőzte csapattársát, és sok új szimpatizánsa és szurkolója lett. Ezévben 70 pontot szerzett összesen.

Az 1987-es szezont abszolút a Williams uralta, Mansell legnagyobb riválisa csapattársa, Nelson lett. Egyik ismert futama a Magyar Nagydíj volt, amelyen pole pozícióból indulva magabiztosan vezette a versenyt, amikor egy kerékcsavar meglazulása miatt nem fejezhette be a futamot. Hat győzelemmel, nyolc pole pozícióval és 61 ponttal újra a világbajnoki cím közvetlen közelében volt. Az utolsó előtti futamon, Szuzukában először tartottak a pályán versenyt, ezért csütörtökön is tartottak egy szabadedzést. Mansell az egyik körében több mint 200 km/h-s sebességgel haladt, amikor ,,kitört" az autója hátulja és hatalmasat bukott. Olyan szerencsétlenül csapódott be a gumifalba, hogy súlyos gerincsérülést szenvedett. Természetesen a versenyen nem indulhatott el. Piquet bár az utolsó kettő futamon kiesett, mégis több pontja volt, mint Mansellnek. Nelson Piquet tehát harmadszor is világbajnok lett, Mansell számára pedig újabb második hellyel és újabb szerencsétlenséggel zárult le egy év.

A Williams 1988-ra a gyenge és megbízhatatlan Judd motorra váltott a Hondáról, amely alaposan meglátszott ezévi eredményükön. Piquet a Lotus csapathoz ment. Nigel csapattársa Riccardo Patrese lett. Mansell ezévben mindössze kétszer ért célba, a Brit- és az Spanyol Nagydíjon viszont két második helyet szerzett. Spában és Monzában betegség miatt nem indult el. 12 pontot szerezve a világbajnokság kilencedik helyén végzett.

A gyenge 1988-as év után a csalódott Mansell még ezév júliusában aláírta szerződését a Ferrari csapattal 1989-re. Még augusztusban meghalt Enzo Ferrari, a csapat alapítója és névadója. Csapattársa az osztrák Gerhard Berger lett.

Az autó nagyon gyors volt, de nagyon sok versenyen ment tönkre a gépezet. Első ferraris versenyét megnyerte Rio de Janeiróban, amit utána csak Kimi Räikkönen tudott megismételni 2007-ben (Ausztrál Nagydíj), illetve Fernando Alonso 2010-ben (Bahreini Nagydíj). Ezzel azonnal népszerű lett ,,tifosik" (Ferrari szurkolók) körében. Ekkor kapta tőlük az "il Leone" (Oroszlán) becenevet.

A következő futamon, Imolában Berger nagyon súlyos balesetet szenvedett a hírhedt Tamburello kanyarban - műszaki hiba következtében. Gerhard kórházba került, de két versennyel később ismét rajthoz állhatott. Ezután egy öt futamig tartó pechsorozat következett számára, mindegyik versenyen kiesett, a Kanadai Nagydíjon pedig diszkvalifikálták.

A Francia Nagydíjon az utolsó helyről rajtolva Berger autójával a második lett Prost mögött. Prost a verseny után bejelentette, hogy a szezon végén elhagyja a McLarent - ahol igencsak megromlott a viszonya csapattársával, Sennával, de akkor még nem dőlt el, hogy hová fog szerződni. Berger még a következő verseny, a Brit Nagydíj előtt bejelentette, hogy ő fogja elfoglalni Prost megüresedett helyét a McLarennél.

A Brit Nagydíjon Mansell ismét második lett Senna kiesésének köszönhetően. A Német Nagydíjon a McLaren mögött harmadik lett. Aztán Magyarországon egy újabb emlékezetes futama következett Nigel pályafutásának.

A Hungaroringen szorosan Senna mögött autózott, majd Stefan Johansson lekörözésénél bement Senna mellé és meg is előzte a brazilt. Ezzel megszerezte '89-es szezonjának második, egyben utolsó futamgyőzelmét. A Belga Nagydíjon harmadik lett, majd újabb szerencsétlen és pont nélküli sorozat következett a szezon végéig.

A Portugál Nagydíjon Mansell a boxutcában csapata boxán túlmenve hátramenetbe kapcsolt, ami szabálytalan, s ezért fekete zászlóval kizárták.[3] Ő azonban folytatta a versenyt, arra hivatkozott, hogy nem látta a zászlót. A versenyen ezután összeütközött a világbajnoki címért versenyben lévő Sennával, holott már versenyben sem lehetett volna, ezért eltiltották a következő Spanyol Nagydíjról. 38 pontjával a negyedik helyen végzett az év végén Prost, Senna és Patrese mögött.

1990-re a világbajnok Prost lett Nigel csapattársa a Ferrarinál. Prost eredményei ezévben egyértelműen jobbak voltak Nigelénél, míg a francia a világbajnoki címért harcolhatott, addig Mansell csak ötödik lett. Nigel kapcsolata jól indult a Ferrarival 1989-ben, ám Prost érkezése 1990-ben megnehezítette versenyzői karrierjét. Három legjobb eredménye egy harmadik, egy második és egy első hely volt. Prost 71 ponttal, 5 győzelemmel a második hely, Nigel Mansell: 37 ponttal, 1 győzelemmel ötödik lett.

Az 1990-es szezon közepén Mansell bejelentette, hogy az év végén visszavonul, de Frank Williams felajánlotta, hogy üljön vissza a Williams-Renault-ba. Csapattársa Riccardo Patrese lett.

Az 1990/1991-es télen a Williams leszerződtette az akkor még ismeretlen nevű Adrian Newey-t, aki remek aerodinamika mérnök volt.

Sok szakember már 1991-ben a leggyorsabb autónak tartotta a Williams-Renault-t, ami azonban még nem volt elég megbízható. Az első három versenyen nem ért célba, úgy hogy Senna ezeket mind megnyerte. Monacóban második lett, aztán Montrealban az utolsó körben majdnem egy perces előnnyel vezetett Piquet előtt, amikor autója megállt és a hatodik helyre rangsorolták. Mexikóvárosban második lett, majd három versenyen át ő nyert. Köztük volt a számára hazai Brit Nagydíj is, amelyen a győzedelmeskedő brit autójára felszállt Senna, akinek megállt autója az utolsó körben a kifogyott üzemanyag miatt.[4] A szezon végéig még két második és egy első helyet szerzett. Az utolsó, ausztrál futam már "tét nélküli" volt Senna és Mansell számára, a brazil harmadszorra is világbajnok lett. Mansell 1991-ben összesen 72 pontot szerzett (a világbajnok Senna 95-öt) és öt futamot nyert.




1992-es világbajnok autója

1992-re a csapat valóban megbízhatóbbá vált, és abszolút mértékben uralta az évet. Ezt mutatta Mansell teljesítménye az első öt futamon, amelyet megnyert. Ezt a rekordot csak Michael Schumacher tudta túlszárnyalni 2004-ben. Monacóban második lett, Kanadában kiesett. Az ezek után következő francia, brit és német futamon ismét diadalmaskodott. Magyarországra akkora pontelőnnyel érkezett, hogy már itt bebiztosíthatta világbajnoki címét. A versenyen defektet kapott és a hatodik helyre esett vissza, de fel tudott zárkózni a második helyig és ezzel hosszú, szerencsétlen évek után megszerezte világbajnoki címét. Az utolsó versenyeken már csapattársát, Patresét segítette. Belgiumban második, Portugáliában első lett. Az Olasz, a Japán és az utolsó Ausztrál Nagydíjon kiesett, de ezeknek már nem volt nagy jelentőségük.

108 pontot szerzett és kilenc futamot nyert 1992-ben, ami akkor rekord volt. Összesen 14 pole pozíciót szerzett, amit viszont máig senki nem tudott megdönteni. Patrese 56 ponttal a második lett Nigel mögött.

Nigel világbajnoki címe után távozott a Formula-1-ből és a következő évben az amerikai CART sorozatban vett részt, a Newman/Haas Lola-Ford csapat színeiben.

A szezon az ausztráliai Surfers Paradise-ban kezdődött, amelyet az F1-es világbajnok azonnal meg is nyert. Phoenix-ben nem tudott rajthoz állni az edzéseken történt baleset miatt. Long Beach-en harmadik lett. Ezután következett a híres Indianapolisi 500-as futam is harmadik helyet szerzett. Milwaukee-ban győzött, Detroitban a pole-ból indulva a 15. lett. Portlandban ismét pole és egy második hely következett. Clevelandben harmadik lett, Torontóban pedig műszaki hiba miatt kiesett. Michiganben nyert, majd pole-ból indult és újra nyert New Hampshire-ben. Elkhart Lake-en a második lett, Vancouver-ben a hatodik. Mid-Ohio-ban pole-t szerzett, de csak 12. lett a versenyen, majd Nazareth-ben: pole-ból indulva nyert. A szezon utolsó versenyén, Laguna Secában baleset miatt kiesett, de ez már nem számított, mert ekkor már 191 ponttal és öt futamgyőzelemmel ő lett a CART első "újonc" bajnoka.

1994-re is maradt a sorozatban, ugyanannál a csapatnál. Ez az év azonban nem volt már olyan sikeres számára, mint az előző. Legjobb eredménye két második hely volt Long Beach-en és Clevelandben. Phoenixben szintén dobogós helyen ért célba, harmadik lett. Az Indy500-at baleset miatt nem tudta befejezni.

1994-ben Ayrton Senna halálos balesetet szenvedett Imolában a Williamsszel, így helyére a fiatal skót tesztpilóta, David Coulthard ülhetett be. Azonban Bernie Ecclestone azt akarta, hogy legyen a mezőnyben egy világbajnok, erre Mansell jöhetett szóba leginkább (a többiek már kiöregedtek vagy nem versenyeztek). Így négy verseny erejéig ő vezette a 2-es rajtszámú Williams Renault-t. Az első ilyen verseny a Francia Nagydíj volt (akkor épp szabad hétvége volt az IndyCarban), amelyen Nigel motorhiba miatt esett ki. Az IndyCar-szezon befejeztével a jerezi Európai Nagydíjon pole-ból indult a brit, de a versenyen kipördült és kiesett. Szuzukában negyedik lett, míg csapattársa, Damon Hill nyert. Az utolsó ausztrál versenyt Adelaide-ben pole pozícióból indulva Schumacher és Hill ütközésének köszönhetően megnyerte. Négy versenyén összesen 13 pontot gyűjtött össze. A következő évre azonban nem szerződtették, Coulthard kapott állandó helyet.

1995-re a McLaren-Mercedeshez került, de az első két versenyen nem állt rajthoz (az első tesztnél nem fért be az autóba). Imolában indult először, itt a 10. helyen végzett, Barcelonában pedig műszaki hiba miatt nem fejezte be a versenyt. Csapattársa, Mika Häkkinen mindkét alkalommal megelőzte az edzésen. A rosszul sikerült szereplés után szerződést bontottak.

1996-ban tesztelt a Jordan-Peugeot csapat számára, de versenyen nem vett részt.

1998-ban részt a Brit Túraautó Bajnokságban hat versenyen vett részt egy Ford Mondeóval és Doningtonban ötödik lett.

2001-ben egy bemutatón vezette a Minardi kétszemélyes Forma-1-es autóját.

2005-ben részt vett a Grand Prix Masters versenysorozatban, amelyet volt Formula-1-es pilótáknak tartottak. 2005-ben megnyerte az egyetlen futamot Kyalamiban, 2006-ban a szezonnyitó versenyen győzedelmeskedett Katarban. Silverstone-ban, a második futamon technikai hiba miatt a bemelegítőkörben kiesett.

Mansell feleségével, Rosanne-nal, lányával, Chloéval és két fiával, Leóval és Greggel Jersey szigetén él. Leo és Greg apjuk nyomdokába lépett: 2006-ban a brit Formula-BMW sorozatban versenyeztek.


 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Augusztus 8. Évfordulók mára
  2010-08-08 07:21:25, vasárnap
 
  Augusztus 8. az év 220. (szökőévekben 221.) napja a Gergely-naptár szerint. Az évből még 145 nap van hátra.

Névnapok: László, Ágost, Ágosta, Aladin, Alarik, Augusztusz, Cirják, Cirjék, Domán, Dominik, Domokos, Domonkos, Domos, Eszmeralda, Gusztáv, Hartvig, Zádor

Események

* 936 - Aachenben német királlyá koronázzák I. Ottót.
* 955 - Augsburgnál a kalandozó magyarok vereséget szenvednek I. Ottó német-római császár seregétől.
* 1220 - Észt törzsek legyőzik a svédeket a Lihulai csatában.
* 1381 - A torinói béke lezárja a velencei-magyar háborút (1372-81), a Dalmácia feletti magyar uralom megszilárdul
* 1605 - IX. Károly svéd király megalapítja Oulu várost (ma Finnországban).
* 1648 - A fellázadt janicsárok letaszítják trónjáról I. Ibrahim szultánt.
* 1840 - A Pesti Magyar Színház átnevezésével létrejön a Nemzeti Színház.
* 1908 - Wilbur Wright először repüli át a Le Mans Csatornát. Ez volt a Wright fivérek első nyilvános szereplése.
* 1918 - A nyugati fronton megindul az antant utolsó - őszig elhúzódó - támadása, mely eldöntötte az I. világháború kimenetelét.
* 1940 - Az angliai csata kezdete.
* 1966 - Megjelenik a Beatles együttes Revolver című albuma.
* 1989 - A Columbia űrrepülőgép felszáll, hogy végrehajtsa öt napos titkos katonai küldetését (STS-28)
* 1991 - Összedől a Varsói rádió antenna, a világ legkarcsúbb építménye.
* 2000 - 136 év után felszínre hozzák az amerikai polgárháború első tengeralattjáróját, a konföderációs H.L. Hunley-t.
* 2001 - Útjára indul az amerikai Genesis űrszonda.
* 2001 - Magyarország 41 fő magyar civil szakértőt ajánl fel a NATO-nak a macedóniai fegyverbegyűjtéshez és fegyvermegsemmisítéshez.
* 2007 - Átadják a Köröshegyi viaduktot.
* 2008 - Kezdetét veszi a XXIX. Nyári Olimpia Pekingben.
Ezzel egyidőben megkezdődik az m1 és az m2 csatornák digitális műsorszórása.
* 2008 - A grúz erők harckocsi-támadást indítanak Dél-Oszétia fővárosa, Chinvali ellen, ugyanakkor orosz harci gépek Grúzia területét támadták.

Sportesemények

Forma-1

* 1982 - Német Nagydíj, Hockenheimring - Győztes: Patrick Tambay (Ferrari Turbo)

Születések

* 1079 - Horikawa Japán uralkodó (+ 1107)
* 1646 - Godfrey Kneller német festő (+ 1723)
* 1673 - John Ker skót kém (+ 1726)
* 1693 - Laurent Belissen francia zeneszerző (+ 1762)
* 1694 - Francis Hutcheson ír filozófus (+ 1746)
* 1720 - Carl Fredrik Pechlin svéd politikus (+ 1796)
* 1790 - Kölcsey Ferenc magyar író, költő, a magyar Himnusz szerzője (+ 1838)
* 1814 - Esther Morris az Egyesült Államok első bírónője (+ 1902)
* 1839 - Nelson Miles az Egyesült Államok tábornoka (+ 1925)
* 1861 - William Bateson brit genetikus (+ 1926)
* 1866 - Matthew Henson sarkkutató (+ 1955)
* 1875 - Artur da Silva Bernardes brazil elnök (+ 1955)
* 1879 - Emiliano Zapata mexikói forradalmár (+ 1919)
* 1880 - Earle Page Ausztrália 11. miniszterelnöke (+ 1961)
* 1881 - Albert Kesselring német marsal (+ 1960)
* 1881 - Paul Ludwig Ewald von Kleist német marsal (+ 1954)
* 1882 - Ladislas Starevich lengyel animációsfilm-készítő (+ 1965)
* 1884 - Sara Teasdale amerikai költő (+ 1933)
* 1891 - Adolf Busch német hegedűművész (+ 1952)
* 1892 - Rafael Moreno Aranzadi, spanyol futballista (+ 1922)
* 1896 - Marjorie Kinnan Rawlings amerikai író (+ 1953)
* 1898 - Alexis Minotis görög színész (+ 1990)
* 1901 - Ernest O. Lawrence Nobel-díjas amerikai fizikus (+ 1958)
* 1902 - Paul Dirac Nobel-díjas brit elméleti fizikus (+ 1984)
* 1904 - Achille Varzi olasz autóversenyző (+ 1948)
* 1905 - André Jolivet francia zeneszerző (+ 1974)
* 1907 - Benny Carter amerikai zenész (+ 2003)
* 1908 - Arthur Goldberg az Egyesült Államok legfőbb ügyésze (+ 1980)
* 1910 - Sylvia Sidney amerikai színésznő (+ 1999)
* 1911 - Rosetta LeNoire amerikai színésznő (+ 2002)
* 1915 - Jumbo Elliott amerikai atlétaedző (+ 1981)
* 1919 - Dino De Laurentiis olasz filmproducer
* 1920 - Leo Chiosso olasz költő (+ 2006)
* 1920 - Jimmy Witherspoon amerikai énekes (+ 1997)
* 1920 - Mircea Gregor Carol Lambrino Románia hercege (+ 2006)
* 1921 - William Asher amerikai filmproducer
* 1921 - John Herbert Chapman brit fizikus (+ 1979)
* 1921 - Webb Pierce amerikai énekes (+ 1991)
* 1921 - Vulimiri Ramalingaswami indiai kutatóorvos (+ 2001)
* 1921 - Esther Williams amerikai színész és úszó
* 1922 - Rory Calhoun amerikai színész (+ 1999)
* 1922 - Rudi Gernreich osztrák születésű divattervező (+ 1985)
* 1922 - Reich Károly, Kossuth- és Munkácsy-díjas grafikus (+ 1988)
* 1925 - Alija Izetbegovic Bosznia-Hercegovina első elnöke (+ 2003)
* 1926 - Piero Drogo olasz autóversenyző (+ 1973)
* 1927 - Johnny Temple amerikai baseball játékos (+ 1994)
* 1928 - Don Burrows ausztrál zenész
* 1929 - Ronald Biggs brit bűnöző
* 1931 - Sir Roger Penrose angol matematikus, fizikus
* 1940 - Gregor József Kossuth-díj-as magyar operaénekes (basszus) (+ 2006)
* 1949 - Keith Carradine Oscar-díjas amerikai színész
* 1926 - Ricardo Londono-Bridge kolumbiai autóversenyző (+ 2009)
* 1950 - Martine Aubry francia politikus, a Szocialista Párt főtitkára
* 1953 - Nigel Mansell brit autóversenyző, egyszeres Forma-1-es világbajnok (1992)
* 1955 - Herbert Prohaska osztrák labdarúgó, edző, szövetségi kapitány
* 1958 - Madeleine Stowe amerikai színésznő
* 1958 - Deborah Norville amerikai televíziós személyiség
* 1960 - Ulrich Maly Nuremberg polgármestere
* 1961 - The Edge a U2 ír gitárosa
* 1961 - Rikki Rockett A Poison dobosa
* 1962 - Mike Zanier kanadai hoki játékos
* 1963 - Jon Turteltaub amerikai rendező
* 1963 - Stephen Walkom kanadai hokibíró
* 1964 - Anastasia Ashman amerikai író
* 1964 - Keresztes Ildikó színésznő, énekesnő
* 1966 - Chris Eubank angol bokszoló
* 1966 - John Hudek amerikai baseball játékos
* 1967 - Marcelo Balboa amerikai futballista
* 1969 - Faye Wong hong-kongi énekes és színész
* 1970 - Trev Alberts amerikai futballista
* 1970 - Pascal Duquenne belga színész
* 1972 - Lüpüs Thünder a The Bloodhound Gang amerikai zenésze
* 1973 - Scott Stapp a Creed amerikai énekese
* 1974 - Ulises De la Cruz equádori futballista
* 1974 - Scott D'Amore kanadai birkózó és manager
* 1976 - JC Chasez az 'N Sync amerikai énekese
* 1976 - Drew Lachey amerikai énekes
* 1976 - Tawny Cypress amerikai színész
* 1977 - Kurt Bernard costa ricai futballista
* 1977 - Rocky Thompson kanadai hoki játékos
* 1978 - Louis Saha francia futballista
* 1978 - Alan Maybury ír futballista
* 1979 - Richard Harwood brit csellóművész
* 1979 - Paris Latsis görög hajómágnás
* 1980 - Sabine Klaschka német teniszező
* 1980 - Pat Noonan amerikai futballista
* 1980 - Michael Urie amerikai színész és rendező
* 1981 - Roger Federer világelső svájci teniszező
* 1981 - Vanessa Amorosi ausztrál énekes és dalszövegíró
* 1981 - Meagan Good amerikai színésznő
* 1981 - Bradley McIntosh brit pop-énekes
* 1983 - Guy Burnet brit színész
* 1985 - Brayan Ruiz costa ricai futballista
* 1986 - Peyton List amerikai színész
* 1987 - Katie Leung, skót színésznő
* 1988 - Beatrice hercegnő
* 1988 - Jake Goldsbie, kanadai színész
* 1989 - Sesil Karatantcheva bolgár teniszező
* 1993 - Miskolczi Márk magyar jégkorongozó

Halálozások

* 435 - Rabbula szír költő
* 869 - II. Lothair Lotaringia uralkodója (* 825)
* 1553 - Girolamo Fracastoro olasz fizikus (* 1478)
* 1555 - Oronce Finé francia matematikus (* 1494)
* 1588 - Alonso Sánchez Coello spanyol festő (* 1531 körül)
* 1604 - Horio Tadauji japán hadúr (* 1578)
* 1631 - Konstantinas Sirvydas litván lexikoníró (* 1579)
* 1684 - George Booth Delamer első bárója (* 1622)
* 1722 - Gróf Esterházy Antal kuruc tábornagy (* 1676)
* 1759 - Carl Heinrich Graun német zeneszerző (* 1704)
* 1827 - George Canning az Egyesült Királyság miniszterelnöke (* 1770)
* 1828 - Carl Peter Thunberg svég természetkutató (* 1743)
* 1878 - Baldácsy Antal országgyűlési képviselő (* 1803)
* 1879 - Immanuel Hermann Fichte német filozófus (* 1797)
* 1887 - Alexander William Doniphan amerikai ügyvéd és katona (* 1808)
* 1898 - Eugène Boudin francia festő (* 1824)
* 1900 - Emil ©koda, cseh gépészmérnök, a ©koda Művek jármű- és fegyvergyár alapítója (* 1839)
* 1902 - James Tissot francia művész (* 1836)
* 1911 - William P. Frye amerikai politikus (* 1830)
* 1921 - Haggenmacher Károly, malomgépész, feltaláló (* 1835)
* 1933 - Adolf Loos osztrák építész (* 1870)
* 1940 - Johnny Dodds amerikai zenész (* 1892)
* 1944 - Chaim Soutine orosz festő (* 1894)
* 1944 - Erwin von Witzleben német marsal (* 1881)
* 1944 - Michael Wittmannnémet tankparancsnok (* 1914)
* 1947 - Anton Ivanovich Denikin orosz tábornok (* 1872)
* 1950 - Schöpflin Aladár író, műfordító, kritikus (* 1872)
* 1965 - Shirley Jackson amerikai író (* 1916)
* 1972 - Andrea Feldman amerikai színész (* 1948)
* 1973 - Vilhelm Moberg svéd író és történész (* 1898)
* 1974 - Kaszás Ferenc vezérőrnagy, honvédelmi miniszterhelyettes (* 1922)
* 1975 - Julian "Cannonball" Adderley amerikai jazz szakszofonos (* 1928)
* 1977 - Edgar Douglas Adrian Adrian első bárója, pszichológia Nobel-díjas (* 1889)
* 1981 - Hajnóczy Péter, író (* 1942)
* 1982 - Eric Brandon brit autóversenyző (* 1920)
* 1985 - Louise Brooks amerikai színész (* 1906)
* 1987 - Danilo Blanuąa horvát matematikus (* 1903)
* 1988 - Alan Napier angol színész (* 1903)
* 1988 - Ramón Valdés brazil színész (* 1923)
* 1989 - Brian Naylor brit autóversenyző (* 1923)
* 1991 - James Irwin amerikai asztronauta (* 1930)
* 1992 - Papp Bertalan kétszeres olimpiai bajnok kardvívó (* 1913)
* 1992 - Abul-Qasim Khoei iráni ajatollah (* 1899)
* 1996 - Nevill Mott, fizika Nobel-díjas (* 1905)
* 2001 - Palicskó Tibor magyar labdarúgó, edző (* 1928)
* 2004 - Fay Wray amerikai színész (* 1907)
* 2004 - Dimitris Papamichael görög színész (* 1934)
* 2005 - Barbara Bel Geddes amerikai színésznő (* 1922)
* 2005 - John H. Johnson afró.amerikai közíró (* 1918)
* 2005 - Gene Mauch amerikai atléta (* 1925)
* 2005 - Monica Sjöö svéd művész (* 1938)
* 2005 - Ilse Werner német színésznő (* 1921)

Nemzeti ünnepek, emléknapok, világnapok

* Svédország - A királyné névnapja
* Kína - Éhes Szellemek Fesztiválja
* Tajvan - Apák Napja
* Római katolikus:
- Szent Domonkos
- Szent Cyriacus
- Szent Largus
- Szent Smaragdus
- Szent Hormisdas
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 9 
2010.07 2010. Augusztus 2010.09
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 471 db bejegyzés
e év: 4750 db bejegyzés
Összes: 38183 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 5135
  • e Hét: 17806
  • e Hónap: 80208
  • e Év: 4826746
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2018 TVN.HU Kft.