Regisztráció  Belépés
lyrena.blog.xfree.hu
A tegnap már történelem, a holnap még rejtelem, becsüld meg a jelent, mert jót jelent! Kállai Renáta
1975.05.10
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 5 
Fényképre idézetek
  2010-09-21 16:10:08, kedd
 
 




A képek némák,
nem beszélnek,
de az emlékek örökre
benned és bennem élnek!





Elszállnak az évek
és én feledésbe térek,
ez a kép is csak egy lesz a sok közül neked,
de kérlek őrizd meg és jussak néha eszedbe.





"Ha majd az élet elvakítja emlékemet,
vedd elő a rólam készült fényképedet!"





Fogadd el tőlem emlékül e képet,
s szívedben őrizd meg emléknek.
S ha a sors útján bármerre is mennél,
maradjon meg neked,ez a kedves emlék!"





AZ ÉLET, A SORS MINDENKIVEL JÁTSZIK
HATÁSA NEM MÚLIK EL NYOMTALAN.
HA AZ ARC MEG IS VÁLTOZIK,
A SZÍV, S BENNE AZ EMLÉK MEGMARAD!





A fényképet mit adtam
azt tedd el emlékbe
és,ha fájni fog a szíved
vedd majd kezedbe
Csókold meg sápadt arcom
hullajts rá könnyeket
küldjed vissza,ha majd érzed
hogy másé már szíved.





Ha ránézel képemre
szíved nagyot dobban,
s eszedbe jut majd egy lány
kinek kezét fogtad.
Ezért örök emlékül fogadd el-e
képet,s ne feledd,ki nagyon
szeret téged!





Legyen egy emlék
míg gondolsz rám
Legyen egy emlék a feledés útján
őrízd meg,vagy dobd el
ahogy akarod, csak kép vagyok
tűrök és hallgatok.





Emléket kértél tőlem,
Én adok,
De élni nem a képen,
Hanem a szívedben akarok!





Ha e képre nézel, én visszanézek rád!
Emlék szeretnék lenni, egy életen át!





E kép nem mond semmit rólam,
Csak azt mutatja, milyen voltam.
Ha ránézel eszedbe jutok,
S idézve lesznek a régi, szép napok.





Elmúlik a szépség, és elmúlik az élet.
S ,hogy itt hagyom most a képet, emlékem is elmúlik.
Mert az emlék csak hálás szívben élhet tovább
de remélem nálad igaz otthonra talál.





Ha mindenki elhagy, senki sem lesz veled,
vedd elö-e képet, s én veled leszek.





A kép hallgat,az emlék mesél,
Emlék nélkül e kép semmit sem ér.
Ha e kép gyűrött lesz,s kopott,
Akkor se felejtsd el,hogy
Voltam,s talán vagyok.





E kép legyen emlék,s egy pillanat,
Mi az életemből a tied marad.
Ha e kép rongyos lesz,s kopott,
Akkor se felejtsd el,hogy
Én nem csak emlék vagyok.





Temérdek emlék,mi közös veled,
Ez a kép is csak egy lesz a sok közül neked.
De kérlek ezt mindig őrizd meg,
S akkor se felejts el,ha már nem leszek.





Ha ránézel e képre,én vissza nénez rád,
Lehet,hogy ez csak egy emlék,
Mi mindig mosollyal vár,
De gondolj arra,ki e képről rád nevet,
S emlékezz arra,hogy igazán szeret.





Nem azért adom e képet
Nogy egyel több legyen
Hanem hogy barátságunk
Örökre meglegyen.





Az évek fellettem is elszállnak
Ilyen nem leszek többé
Fogadd Tőlem szeretettel
S őrizd meg örökké.





Neked adom a képem,
Emlékeztessen a múltra,
Ha elmegyek és nem látsz többé
Felidézhess újra!





Legyen ez a kislap
Kedves emlék neked,
Mert aki ezt írta
Szerelmed volt neked!





Elszállnak az évek,s én feledésbe térek
De talán majd egyszer előveszed e képet,
S felelevenednek benned a régi szép emlékek!





Ha majd egyszer évek múltán,
Mikor a múlt már nem beszél,
Legyek én is azok között
Ki az emlékeidben él.





Ez a kép legyen emlék,
Emlék melyben élek,
mely akkor is veled lesz,
ha elsorvad az élet.





Örök emlék legyen e kép,
ne legyen baj, ha nem vagyok szép.
De fogadd el tőlem, mert én adtam Neked,
hogy eszedbe jussak, ha majd utunk más felé vezet.





AZ ÉLET, A SORS MINDENKIVEL JÁTSZIK
HATÁSA NEM MÚLIK EL NYOMTALAN.
HA AZ ARC MEG IS VÁLTOZIK,
A SZÍV, S BENNE AZ EMLÉK MEGMARAD!





 
 
0 komment , kategória:  Idézetek fényképre  
Mosoly
  2010-09-21 11:59:18, kedd
 
  Mosoly az élet rózsája,Az nem gondol csak magára.
Kinek mosolya varázs ma, élvezet nézni magába.
A nap mosoly a tengeren, miben a lélek megterem.
Benne érzem a végtelent, mi a szívben érzelem.
Minden mosolyban érzelem, ha nézem szívem kénytelen,
mint a nap hol a fény terem. Lángra gyúlni az ég felett.
Mosoly az élet varázsa, nézni is jó azt magába,
kinek mosolya varázs ma annak szép lehet az álma.
Minden mosoly egy üzenet,talán tőle egy dal született.
Mi vidítja a szívünket, repíti mennybe lelkünket.
Mosolynyugtató pici tó amiben születhet a jó.
A mosoly ki nem mondott szó, érezni mindig olyan jó!



 
 
0 komment , kategória:  Gondolatok  
Fénykép
  2010-09-21 11:55:52, kedd
 
  "Ha az életben messze vállunk el,
azért egymásra emlékezni kell.
Fogadd el e képet emlékül,
hisz mit ér az élet, emlékezés nélkül."

"Mindig akad nálad néhány fénykép
mit mutogathatsz, s arcod felderül.
Másnak szürke képek, ám de neked
azt jelenti, -nem vagyok egyedül."

"Ez a kép nem valóság,
csak annak egy mása
mely emlékeztet téged
egy örök barátságra."

"Ha majd egyszer idők múltán
legyszebb vágyad teljesül
s az én nevem is előkerül
kezedbe véve ezt a képet
mint barátságunk zálogát
meglátod az élet habjai közt
megjelenik ez a szó: BARÁTSÁG."



Amíg szívedben élek, kérlek őrizd meg e képet.
De ha csak emlék lesz és kopott,
akkor is gondolj rám, hogy voltam, s talán vagyok.
E kép segít emlékezni, s az emlékek nem hagynak feledni.
Tudom, ha messze leszek, ritkán gondolsz énrám.
Idő múlik, sok barát jön,s elfelejtesz örökre tán.
Így legalább néha, ha emlékek közt lapozgatsz,
rátalálsz e képre, s így majd rám gondolhatsz.
Nem azok a legfontosabb emberek,
akiknek a jelenlétét mindig észrevesszük,
hanem akiknek a hiányát a szívünkben érezzük.
Minden elmúlik, mint az álom,elrepül mint a vándormadár.
Csak az emlék marad meg a szívben halványan, mint a holdsugár.
Az emlék megmarad, mi szép volt visszajár,
mint késő estelen fészkébe a madár.
És késő éjjelig, halálig megmarad egynémely arc vagy név,
egynémely pillanat.
Az ember mindent elfeled: -bút, örömet, bánatot....




 
 
0 komment , kategória:  Idézetek fényképre  
Barátság
  2010-09-21 11:51:17, kedd
 
  Ha megfoghatnék egy szivárványt,megtenném.Csak neked,hogy a szépségét megoszthassam veled.Azokon a napokon,mikor egyedül érzed madag,építenék egy hegyet,ami csak a tiéd lenne.Egy hely a kikapcsolódásra,egy hely,egyedül lenni.Ha a gondjaidat a kezemben tarthatnám,a tengerbe dobnám őket.
De ezeket nem vagyok képes megtenni.Nem tudok hegyet építeni vagy megfogni egy szivárványt.De engedd,hogy az legyek,amit a legjobban tudok:
Egy barát,aki mindig itt van.....




 
 
0 komment , kategória:  Gondolatok  
Előszó
  2010-09-21 11:42:37, kedd
 
  Nem mondhatom el senkinek,
Elmondom hát mindenkinek
Próbáltam súgni, szájon és fülön,
Mindnyájatoknak, egyenként, külön.
A titkot, ami úgyis egyremegy
S amit nem tudhat más, csak egy meg egy.
A titkot, amiért egykor titokban
Világrajöttem vérben és mocsokban,
A szót, a titkot, a piciny csodát,
Hogy megkeressem azt a másikat
S fülébe súgjam: add tovább.
Nem mondhatom el senkinek,
Elmondom hát mindenkinek.
Mert félig már ki is bukott, tudom
De mindig megrekedt a féluton.
Az egyik forró és piros lett tőle,
Ő is súgni akart: csók letA másik jéggé dermedt, megfagyott,
Elment a sírba, itthagyott.
Nem mondhatom el senkinek,
Elmondom hát mindenkinek.
A harmadik csak rámnézett hitetlen,
Nevetni kezdett és én is nevettem.
Gyermekkoromban elszántam magam,
Hogy szólok istennek, ha van.
De nékem ő égő csipkefenyérben
Meg nem jelent, se borban és kenyérben,
Hiába vártam sóvár-irigyen,
Nem méltatott reá, hogy őt higgyem.
Nem mondhatom el senkinek,
Elmondom hát mindenkinek.
Hogy fájt, mikor csúfoltak és kínoztak
És sokszor jobb lett volna lenni rossznak,
Mert álom a bűn és álom a jóság,
De minden álomnál több a valóság,
Hogy itt vagyok már és még itt vagyok
S tanuskodom a napról, hogy ragyog.
Én isten nem vagyok s nem egy világ,
Se északfény, se áloévirág.
Nem voltam jobb, se rosszabb senkinél,
Mégis a legtöbb: ember, aki él,
Mindenkinek rokona, ismerőse,
Mindenkinek utódja, őse,
Nem mondhatom el senkinek,
Elmondom hát mindenkinek.
Elmondom én, elmondanám,
De béna a kezem s dadog a szám.
Elmondanám, az út hová vezet,
Segítsetek hát, nyujtsatok kezet.
Emeljetek fel, szólni, látni, élni,
Itt lent a porban nem tudok beszélni.
A csörgőt eldobtam és nincs harangom,
Itt lent a porban rossz a hangom.
Egy láb mellemre lépett, eltaposta,
Emeljetek hát fel a magosba.
Egy szószéket a sok közül kibérlek,
Engedjetek fel lépcsőjére, kérlek.
Még nem tudom, mit mondok majd, nem én,
De úgy sejtem, örömhírt hoztam én.
Örömhírt, jó hírt, titkot és szivárványt
Nektek, kiket szerettem,
Állván tátott szemmel, csodára várván.
Amit nem mondhatok el senkinek,
Amit majd elmondok mindenkinek.


Karinthy Frigyes

 
 
0 komment , kategória:  Versek  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 5 
2010.08 2010. Szeptember 2010.10
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 15 db bejegyzés
e év: 140 db bejegyzés
Összes: 274 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 136
  • e Hét: 136
  • e Hónap: 2808
  • e Év: 14981
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Online Póker, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2010 TVN.HU Kft.