Regisztráció  Belépés
lambert.blog.xfree.hu
Bár úgy tűnik ma, mintha csak a hamisak, a gazok és gonoszok számára gyümölcsözne az élet; ne irigyeld őket! Összeomlik alattuk a csalásra épült világ. A jövend... Ballán Mária
2006.07.04
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/17 oldal   Bejegyzések száma: 162 
Ima a halottakért
  2010-10-29 08:28:43, péntek
 
  Ima a halottakért

Végtelenül jóságos, irgalmas Úristen! Könyörülj minden meghalt hívő lelkén, kik még a tisztítóhelyen szenvednek. Engedd, hogy kínjaiktól megszabaduljanak és örök birodalmadba felvétessenek. Annak pótlása végett, amivel ezek igazságodnak még tartoznak, felajánlom neked mindazt, amit szent Fiad e földön tett és szenvedett. Fogadd el, legkegyelmesebb Atyám, azok mulasztásaiért és hanyagságaiért szent Fiad jótetteinek és érdemeinek sokaságát; azon méltatlanságokért pedig, melyekkel téged illettek, Fiadnak kínjait, fájdalmait, sebeit és szenvedéseit, melyeket azokért elviselt; és ama büntetésekért, melyeket még el kell viselniük, a keserű halált, melyet szent Fiad érettük szenvedett. Engedd, hogy Fiadnak azokért is kiontott drága szent Vére tisztulásukra, enyhülésükre és szabadulásukra szolgáljon. Mutasd meg irántuk, mennyei Atyám, végtelen irgalmasságodat, és vedd fel őket magadhoz az örök boldogságba, hogy Téged a mennyben szentjeiddel együtt szüntelenül dicsérjenek és magasztaljanak. Ámen.




 
 
0 komment , kategória:  HIT  
Videók Halottak napjára
  2010-10-29 08:22:55, péntek
 
  A Gemini Televízió ezzel a videómontázzsal kíván megemlékezni azokról, akik ezt a montázst már nem nézhetik meg. Érdemes elcsendesedni egy kicsit, mert a következő percben talán mi is közéjük tartozhatunk. A verset Tomay Judit színművész mondja el, az összeállítást Sipos Tamás készítette.



Link


További videók:


Link






Az idő nagy érték. Minden nap, óra és perc Isten ajándéka, kegyelem, ugyanakkor felelősségvállalás.
Fenyő- és krizantémillat, gyertyakoszorúk a sírhely körül, és megborzongunk az elővillanó felismeréstől: mi sem ússzuk meg! Most még mi igazítjuk meg elhunytjaink ágyán a takarót, de néhány nap vagy év múlva mások teszik ezt nekünk.
Ezek a gyászos ünnepek arra is rávezethetnek, hogy az élet "túléli" a halált. Az életet nem lehet koporsóba zárni, enyészetre váltani. Mi, keresztények a halálból, az elmúlásból, a meghalásból szándékosan és tudatosan csinálunk etikai kérdést. Ha életünk nem más, mint az örökkévaló, teremtő és Megváltó Isten életében való részesedés, akkor Isten a mi személyiségünket is örökkévalóvá teszi, és ezen még a halál sem foghat ki. Lehet, hogy a halál pillanatában úgy érezzük, egy kicsit elengedte a kezünket, de odaát újra megfogja. Szent Pál apostol szinte vakmerő bizalommal állítja: "számomra az élet Krisztus, a halál pedig nyereség" (Fil 1,21). Ahogy a gyertya sem ég el, nem fogy, világít hiába, hisz a körülötte élőknek fényt és meleget áraszt, életünknek is erről kellene tanúskodnia: szeretetből, szeretettel másokért. Így nézve, nem kell legyőznünk a halált, nem ellenség, amelytől menekülni kell, hanem inkább szembemenni vele. Úgy élni a gyertyasorsot, mintha ez a nap lenne az utolsó.
Egy római sírvers a II. századból figyelmeztessen bennünket: ,,Az Egyház volt az anyám, a Jóságos az atyám, kérlek, testvérek, hogy amikor idejöttök imádkozni, s fohászaitokkal kérlelitek az Atyát és a Fiút, gondoljatok rám, és emlékezzetek meg rólam, hogy a mindenható Isten örökre mentse meg azt, akit szeretett."
EMLÉKEZZÜNK EZEKEN A NAPOKON MEGBOLDOGULT SZERETTEINKRE , ÉS IMÁDKOZZUNK ÉRTÜK, A FELTÁMADÁSBAN VETETT HITÜNKET ÉS AZ ÖRÖK ÉLETET JELKÉPEZŐ GYERTYAFÉNNYEL , VIRÁGGAL TISZTELEGVE SÍRJAIK ELŐTT. ADDIG ÉLNEK, MÍG EMLÉKEZÜNK RÁJUK.

LEGKÖZELEBB KEDDEN REGGEL JELENTKEZEM ÚJABB BEJEGYZÉSSEL. VIGYÁZZANAK MAGUKRA ÉS EGYMÁSRA.
 
 
0 komment , kategória:  Filmek, videók  
Mit mondott a maja vezető 2012
  2010-10-29 07:55:43, péntek
 
  Mit mondott a maja vezető 2012-ről és a dimenzióváltásról?

Nomád Farkas, a maja őslakosok atyja és nagykövete, a guatemalai Nemzeti Maja Idősek Tanácsának vezetője járt hazánkban.


A TELJES ÍRÁS ÉS A FILM, ITT :


Link




 
 
0 komment , kategória:  Filmek, videók  
2012 Szívből jövő próféciák
  2010-10-29 07:48:57, péntek
 
  2012, a Maya jövendölés szerint hatalmas változásokat hoz Földünk és emberiségünk életében. Újabb jégkorszak, cunamik, hasonló természeti katasztrófák. Drunvalo Melchizedek elmondja, hogy mit kapott meg ezekből a próféciákból, elmondja mi is vár ránk 2012-ben.


Miután rákattintunk a körben lévő háromszögre, türelmesen várjunk, míg megjelenik a magyar feliratos film. Én kétszer kattintottam rá, mindkét alkalommal várnom kellett míg betöltődött a film.


Link


Drunvalo Melchizedek más előadásai


Link




 
 
0 komment , kategória:  Filmek, videók  
Krisztus sírja Jeruzsálemben
  2010-10-29 07:40:58, péntek
 
  Virtuális zarándoklat a - a Föltámadott Sírjához (3dimenziós vetítés)
Ha rákattint a képre, le-föl, jobbra-balra szabadon nézelődhet a nyilakkal!



Link




 
 
0 komment , kategória:  HIT  
Friedrich Klára : Házsongárd
  2010-10-29 07:31:55, péntek
 
  Friedrich Klára : Házsongárd ösvényein

Valahol Kolozsváron nyugszik Nyírő János fia, Istók. Talán a régi várfalak tövében, talán a Házsongárdi Temetőben, amelyről Wass Albert így ír:

"Házsongárdi temetőben

Egy délután a zajtól mesze szöktem, s az életemet mentem kipihenni a Házsongárdi öreg temetőben.

Ősz volt. Halálos. Lomb-hullásos. Szent. Olyan lélek-csitító volt a csend,

a némaság s a néma ajkú holtak.

Akkor láttam: a fényvirágos álmok amik a lelkem szent csodái voltak, halottak lettek, néma ajkú holtak

És éreztem: egyszer majd újra ősz lesz, s a hervadásban meglassul a vérem, akkor az őszt majd könyörögve kérem.

A holtaktól megirigylem az álmot,

s cserébe nyújtom minden álmomat hogy én legyek az őszi csendtől áldott.

S meglátom majd: bubájos álmaimmal az életemet nagyon teleszőttem...

s megállok ismét kissé megpihenni a Házsongárdi öreg temetőben.

(1927)"

Az 1585-ös pestisjárvány idején, május 11 -én Kolozsvár városi tanácsa rendeletet hozott egy új temetőkert megnyitására, amelynek neve Házsongár vagy Házsongárd. A magyarellenes irigység ezt a szavunkat is ide­genből eredezteti. Találgatják, vajon egy Hasinschart nevű nagybirtokos volt-e a névadó, vagy a Hasengarten (Nyulaskert), talán a Haselgarten (Mo­gyoróskert) német szavakból származik-e...

A TELJES ÍRÁS KÉPEKKEL A MAGYARSÁGTUDOMÁNYI INTÉZET HONLAPJÁN :


Link





Nyírő Istók sírköve


A HÁZSONGÁRDI TEMETŐ HONLAPJA :


Link


 
 
0 komment , kategória:  MAGYAR TÖRTÉNELEM  
Folyamatosan pusztulHázsongárd
  2010-10-29 07:25:34, péntek
 
  Folyamatosan pusztul az Erdély Pantheonjaként ismert kolozsvári Házsongárdi temető, amelyben legalább 60-70 sírt kellene műemlékké nyilvánítani.

Gaal György kolozsvári helytörténész, a Házsongárd Alapítvány elnöke elmondta: a temető történelmi részében körülbelül 400-500 nagyon régi, többnyire magyar sírhely létezik, közülük némelyik több mint négyszáz éves. Legalább 60-70 nyughelyet kellene felvenni az országos műemlékvédelmi listára, ami fokozottabb védelmet biztosítana számukra.

Az 1585-ben alapított Házsongárdban többek között olyan jeles személyiségek alusszák örök álmukat, mint Brassai Sámuel polihisztor, Apáczai Csere János pedagógus, Bölöni Farkas Sándor, Dsida Jenő, Jósika Miklós írók, Bánffy György, Erdély főkormányzója, Kós Károly építész, Mikó Imre történész, Misztótfalusi Kis Miklós nyomdász és Szilágyi Domokos költő.






A temetőről írt számos könyv és tanulmány szerzőjeként ismert helytörténész szerint az 1960-as évektől kezdődött a nagyfokú pusztítás a temetőben. Ekkor vált divatossá ugyanis a betonból öntött négyszögletű típussír. Mivel a kert a mai napig sincs lezárva, folyamatosan gazdát cserélnek a nyughelyek. Az új tulajdonosok többsége betonsírkövet rendel, és a munkálatok során az öntők nincsenek tekintettel az értékes sírkövekre, amelyeket sokszor félredobják az út szélére. Ezek csak akkor menekülnek meg a pusztulástól, ha az alapítvány munkatársa tudomást szerez a több évszázados múltú, sokszor értékes feliratokat tartalmazó sírkőről.

Gergely Istvánné Tőkés Erzsébet, az alapítvány igazgatója a Szabadság című kolozsvári napilapban közölte: összesen negyven olyan síremléket vettek leltárba, amelyek megmentése nem tűr halasztást, de mindössze huszonnégyet találtak meg és restauráltak. Ezeket a temető Ybl Miklós által tervezett iktári Bethlen-kripta kertjében tárolják.

Az új divat miatt mára alaposan megváltozott a temető képe, s az elmúlt években egyre nagyobb területen irtották ki a növényzetet is. Egyes elkorhadt fákat indokoltan vág ki a temetőt gondozó cég, de sokszor megmagyarázhatatlan pusztítást is végez - véli Gaal György.

A sírkert védetté nyilvánítása érdekében már több próbálkozás történt. A rendszerváltás előtt Balogh Edgár erdélyi magyar író, publicista és Jakó Zsigmond történész próbálta elérni a hatóságoknál, hogy vegyék védelmükbe a sírkertet, de sikertelenül. 1989 után ismét kérték a kolozsváriak, hogy több kripta kerüljön fel az országos jelentőségű műemlékeket tartalmazó listára, de hasztalanul.

Gaal György szerint a leghatékonyabb védelmet az nyújtaná, ha a temetőnek már a 19. század végén kialakult történelmi részét lezárná a kolozsvári polgármesteri hivatal, és megtiltaná az ottani nyughelyek kiváltását. Így talán megakadályozható lenne Erdély pantheonjának lassú eltűnése.

(Múlt-kor/MTI)



Link
 
 
0 komment , kategória:  TÖRTÉNETEK,ÍRÁSOK,HÍREK  
Modern sírrablók
  2010-10-29 07:06:29, péntek
 
  Mi lesz Kolozsvárral? Melyek e gond anyagi-tárgyi és szellemi-erkölcsi összetevői? Megőrizhető és helyreállítható-e a régi magyar város műemléki-tárgyi hagyatéka? Megőrizhető és továbbépíthető-e a régi magyar város szellemi-kulturális hagyatéka? És ha nem, miért nem? És ha igen, mennyire igen? És főképpen hogyan?

Fogyatkoznak a Házsongárd műemlékei

A kolozsvári temető fejfáit legtöbbször nem az idő, hanem illetéktelen kezek rombolják. A régi sírhelyek új tulajdonosakat kapnak, akik nincsenek tekintettel a műemlékekre. A Házsongárd kövei harminc éve és ma.
A múlt század hatvanas és hetvenes éveiben készült felvételek alapján próbáltuk dokumentálni a temetőben végbevitt pusztítást. A fekete-fehér felvételeket és a sírokkal kapcsolatos adatokat Gaal György, az irodalom és művelődéstörténet tanára, a Házsongárd Alapítvány elnöke bocsátotta a rendelkezésünkre.

De Gerando Antonina (1845-1914): a kolozsvári nőnevelés előfutára, iskolaigazgató. Az eredeti sírkőoszlopról lekaparták a feliratot, és új nevet kapott.






Sírjának eladása annak idején olyan felháborodást keltett, hogy végül exhumálták, és a bejárati kapuval szembeni, a Házsongárd Alapítvány állította emléktábla alá temették.





Kis Sándor (1849-1914): 33 éven át a Kereskedelmi Akadémia igazgatója, tankönyvíró.





A sírkövet két részre vágták, a felső rész a portréval a lutheránus temető egyik ösvénye mellett található a földön, az alsó rész, amely egy térdeplő fiatalt ábrázol, pedig új tulajdonost kapott a hátoldalára. A domborművet Szeszák Ferenc kolozsvári szobrászművész készítette.





Dr. gróf Kuun Géza (1839-1905): orientalista nyelvész, az Akadémia másodelnöke. A temető legművészibb síremlékénél vitték végbe vandál kezek a leglátványosabb pusztítást. A bronz leányalakot a tavasz folyamán szerették volna ellopni, de pár méter után eldobták, jelenleg a temetőőri raktárban várja a további sorsát. A bal oldali domborműről jelen pillanatban csak a koszorú hiányzik, a jobb oldalit azonban teljes egészében elvitték. A sírkőtolvajokat leginkább a fém vonzza.





Hadady Endre (1862-1938): városi főkapitány.





A sírkövet nemcsak egyszerűen megfordították, hanem az új bérlőknek gondjuk volt rá, hogy régi családnevet és címert is leverjék.





Gróf Bethlen Ferencz (1823-1893) fedőkövéről is lelopták a - szintén fém - címert.





Pósta Béla (1862-1919): régészprofesszor kriptasírja új táblával és oszlopokkal. 1982-ben a sírboltot kiadták az Ivascu papcsaládnak. A sírból kiszedett és szétvert érckoporsó darabjai még évekig látszottak a környéken.





Bácsi Balázs Márton (1824-1895): az ,,1848/49-es esemény bajnok" sírkövének hűlt helye. Egy vasfejfa jelzi az új lakó kilétét.





Debreczeni Márton (1802-1851): bányamérnök és eposzíró átfaragott neogótikus sírköve. Most Vadász Zoltán (1926-1989) színművész nyughelye, akinek családja átfaragtatta, és oda nem illő kereszttel ,,koronázta" meg az obeliszket.





Dr. Szász Béla (1840-1898): a kolozsvári egyetem első filozófia tanára, író, költő, műfordító kis kőoszlopa helyén nemrég öntött betonsír.





Fehérváry Antal (1824-1901): színigazgató terméskő oszlopa és modern betonsírja. Leszármazottjai nem akartak lemaradni a legújabb sírkődivatról.





Dr. Stephanus Laday (1845-1936): népbiztos, törvényszerkesztő jogász monumentális angyalszobros síremléke Szabó Vera munkája. Itt az új tulajdonosnak szerencsére belefért az ízlésébe a szobor, és nem verette szét.





Fojt Jakab gyógyszerész (1723-ban hunyt el) és két fiának tumbája. A domború felirattal ellátott sírkő sajnos lassacskán széttöredezik.





Ereszes kövek a 17-18 századból: Szilágyi János és Pósalaki József, valamint családjuk nyugodott alattuk.





III. Pataki Sámuel (1766-1824) kolozsvári főorvos kidőlni készülő urnás oszlopa.





Váradi Miklós (1848-1941): színművész. A színháznak sikerült megváltania az egykori nagy művészek sírjait, és ezekbe újabb művészgenerációk temetkezhetnek. Így került a Pásztor család (Pásztor János 1929-1981) a Váradi helyére, viszont leverték az eredeti domború feliratot, és helyébe a sajátjukat vésték. A síremlék portré-domborművét szintén kicserélték.





Óvári Kelemen (1844-1925): jogprofesszor síremléke helyére épített garázsszerű betonkripta. Belsejében ortodox freskók és hat koporsónak való sírhely. Az a hír járja, hogy ez lesz a kolozsvári polgármester, Gheorghe Funar végső nyughelye.





Általános jelenség az egymásra épített sírok, miközben a fejfa is nyelvet cserél.





Sírcsere
A sírok bérleti díja húsz évre 400 ezer lej. A külföldre elszármazott családtagok azonban mélyen a zsebükbe kell nyúljanak: ők 3000 dollárt kell fizessenek, ha nem akarják, hogy déd-, és nagyszüleik egykori sírjánál legközelebb idegen név fogadja őket.

További infó: Gaal György könyveiből : Tört kövön és porladó kereszten - Pusztuló múlt és fájó jelen a Házsongárdi temetőben, Stúdium Könyvkiadó, Kolozsvár



Link
 
 
0 komment , kategória:  ERKÖLCS  
Öthalom: lovak kísérték ...
  2010-10-29 07:01:31, péntek
 
  Öthalom: lovak kísérték az elhunytakat a túlvilágra

A Szeged-öthalmi lelőhely egy felső paleolit réteg miatt lett világhírű és országosan védett lelőhely. Most viszont kiderült, hogy érdekes honfoglalás-kori temetkezéseket is őriz.






Körülbelül hatvanezer négyzetméternyi területen sikerült kutatniuk megelőző feltárás keretében a régészeknek (Paluch Tibornak, Gallina Zsoltnak és Somogyi Krisztinának) a szegedi V. homokbánya területén. A paleolit (őskőri) lelőhelyen mintegy 300 régészeti objektumot sikerült dokumentálniuk.

A már ismert felső paleolit rétegen kívül előkerült egy kora vaskori, úgynevezett preszkíta (Kr. e. 9-8. század) időszakból származó, padmalyos sírban fekvő csontváz. Mellékletként három bronzgombot és a homlok közepén - talán egykori fejpánt díszeként - bronz veretet találtak. Ebből az időszakból az egykori település nyomai is előkerültek. Feltehetően a preszkíta telephez tartozik egy négyszögletes alaprajzú kút is, amelyben 3 méter mélyen egy kutya csontvázát bontották ki a talajvízben.

A legérdekesebbek azonban a honfoglalás időszakából származó sírok voltak. A nyolc sírgödörből álló temető több szempontból is egyedülálló. A sírok 1-2-3-as csoportokban, egymástól 30-150 méteres távolságra helyezkedtek el. E furcsa szokás eredeztethető abból is, hogy a temető "betelepítése" az első generáció családi kötelékben történő temetkezése után megszakadt, mert a közösség elköltözött, másrészt szándékosan is temethették így az egyes családokat. A távoli sírokban nyugvók biztosan egy közösséget alkottak, mert temetkezési szokásaik megegyeztek.

Mindegyik sírban történt részleges lótemetés. Az elhunyt feltételezhető hátaslovát leölték, megnyúzták, feltorozták és tulajdonosának "túlvilági útravalóul" a ló koponyáját és csonkolt végtagjait helyezték a sírba (az elhunyt lábához). A hátaslóval sírba került a nyereg is. Az egyik férfisírban aranyból készült négyszögletes aranylemezkéket leltek, amelyeket a halott szájához helyeztek. Ebben a sírban találtak a régészek egy teljesen egyedülálló viseleti elemet is, mégpedig a halott mellkasán lévő apró, vékony aranylemezből készült, rozettaszerű pitykéket, amelyek az ingre vagy a halotti lepelre lehettek felvarrva. E sír keltezését az eltemetett ló szemében feltárt ezüstpénz segítheti.

Kovács Olivér



Link
 
 
0 komment , kategória:  TÖRTÉNETEK,ÍRÁSOK,HÍREK  
Kárpáti Harsona
  2010-10-29 06:55:30, péntek
 
  A Kárpáti Harsona itt olvasható:


Link



 
 
0 komment , kategória:  POLITIKA  
     1/17 oldal   Bejegyzések száma: 162 
2010.09 2010. Október 2010.11
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 162 db bejegyzés
e év: 1858 db bejegyzés
Összes: 24062 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1649
  • e Hét: 19885
  • e Hónap: 100631
  • e Év: 1691612
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.