Belépés
majek.blog.xfree.hu
Bármi gondod van az életben, végy elő egy verses könyvet, vagy a megoldást, vagy a megnyugvást megtalálod benne. (Bácskai János) Németh Mária
1954.06.08
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/76 oldal   Bejegyzések száma: 753 
Elmosolyodsz-e ismét azzal a
  2010-10-31 23:40:20, vasárnap
 
  Peggy Carr
Elmosolyodsz-e

Elmosolyodsz-e ismét azzal a mosollyal
ami megbillenti a földet
hogy lehulljam róla
míg fenn nem akadok a szemedben

Megérinted-e az arcom
és helyette a merengésből
felriadt lelkem
tapintod ujjaiddal

Megengeded-e hogy
az álladhoz simuljak
s megtanuljam felhörpinteni
az árnyékokból mit fáj elveszteni

Ma megteszed?
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Magányosságom kertjébe
  2010-10-31 23:37:09, vasárnap
 
  Fáy Ferenc
Szerelmes vers oltókéssel.

Magánosságom kertjébe fogadlak
s a sármány-csőrű Napnak felmutatlak.

Gyöngyház-nyelű, varázshatalmú késsel
beoltalak: örömmel, nevetéssel.

S szomorúságod gallyait lemetszve
figyellek: élsz-e? féllek, hogy: szeretsz-e?

A harmatot, ha dermedt még a reggel
melengetem forró leheletemmel,

S ha láng a szél és delelőn a nappal:
befedlek hűvös, árnyékos szavakkal.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Nézd, az üvegben e kis szürke
  2010-10-31 23:32:11, vasárnap
 
  Ben Jonson
A homokóra

Nézd, az üvegben e kis szürke por
hogyan pereg.
Hinnéd, hogy ember volt valamikor
és szeretett?
Hölgye szemét imádva, mint a fényt,
elhamvadt hiú lepkeként,
és, élve-halva boldogtalan, itt
arra tanít,
hogy sírjában sem nyugszik meg a szív.

/Szabó Lőrinc ford./
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
szólni sem érdemes,és moccanni
  2010-10-31 23:29:01, vasárnap
 
  Csorba Győző
Csömör

Szólni sem érdemes, és moccanni sem érdemes;
játék a kisded és üres léggömb a nagy,
a zöld a lombokon csaló festék s a lomb csinált,
vásári rossz sípon trilláz a sok madár.

Napban fényeskedő, fehér utcák, ne bántsatok!
bontatlan tiszta kék, hűs ég, ne nyomj agyon!
civódó szél, csitulj! félek, mint aki haldokol -
már tervben összedől a karcsú épület.

Itt nem maradhatok, és máshová se futhatok,
fölálló rajzszögek födnek minden helyet,
és önmagamban is vad zendülés lármája zúg -
aludni volna jó, s az álom elkerül.

Öledbe rejts, anyám! látod, ki hősen otthagyott,
most tudja: nincs egyéb erősség kívüled.
Öledbe rejts, anyám! a sírba lépni nem merek -
a szebb nemlét terül szülő öledbe rám.
 
 
0 komment , kategória:  Csorba Győző  
Csak fölkelek nevével,
  2010-10-31 23:25:51, vasárnap
 
  Szentmihályi Szabó Péter
Két vízcsepp.



Csak fölkelek nevével,
csak lefekszem,
és ébren is,
álmomban is,
osztódik, nő a szerelmem,

és ez már nem bizonytalan,
ennek már embersúlya van,
nem szorul bizonygatásra,
nem kell latolgatnom, hogy hátha...
nem kell azt mondanom, még mára...

ebben már minden benne van,
ennek már embersúlya van,

nemcsak a vágy tajtékos bikái
hajtottak leszegett fejjel,
parázs-tüdővel
húsába vájni,

nemcsak a bágyadt szeretet
hajtotta le fejét, s megtöretett,
nemcsak a csöndes szeretet,
mely rám harmatozott és
rám nevetett —

nem menekültem semmi elől,
magam voltam, mikor hozzámentem,
nem sárga hazugsággal a szívemben,
nem fürödtem meg erőtadó szeszben,
és nem bántam meg, hogy megszerettem,

nem azért daloltam, ha daloltam,
hogy elringassam magam, hogy megszánjon,
egyszerre nőttünk, egyszerre értünk,
mint két vízcsepp egy ágon,

ha futok, ő is fut, ha dalol,
én is dalolok,
és elvállaltat az isten vele
minden mozdulatot,

és ha valaha, ahogy éltem,
megítélnek,
az ő arcáról csapódik először
rám az ítélet,

ki éltem eddig
magammal viselősen,
fűvel-fával, vassal-kővel
marakodván, eszelősen,

ki úgy lebegtem, mint az Őserő,
magamnak keresve formát,
és a ,,Legyen!" zenéjét előlem
a kétkedések messze tolták,

hogy mindenek elfértek bennem,
és minden lehettem volna,
torony, oroszlán, vízcsepp,
hegedű, kalapács, bomba,

hát őérte lettem,
és őérte lettem az, ami,
s a süketnéma istenek ezért
adták a hangom hallani,

és ha ezerszer elestem,
és izomszakadtan felálltam,
hozzá vitt mellékutakon,
álomaknákon is a lábam,

és ha tiszta tudtam maradni,
nyakig ülve a szennyben,
azt millió gyönyörű nevén
neki köszöntem,

koponyabörtönömből,
húsbilincsemből
kimentett egy csókja alatt,

és gyötrelmes, megszokott
ördögszekeremből
kifogta a lánglovakat —

most már az ő fényében ülök,
nem bűvös köreimben,
és csak azért fohászkodom,
hogy meg kelljen halnom,
hogy elveszítsem,

áldott legyen az öl, amely kihordta,
áldott a fény, mely szemét nyitotta,
az angyalok virágoskertje,
ahol magát így felnevelte,

hogy eljött, mint Szabadító,
mint a diadalmas szentek,
nem röppent fel előlem,
hanem egyre szebb lett,

letérdepelt mellém,
magamból megteremtett,
és adott kenyérnek, hitnek,
jó álomnak, tiszta szónak

szerelmet.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Ha nem akarom, nem szeretlek.
  2010-10-31 23:23:40, vasárnap
 
  Juhan Saar
Ha nem akarom...

Ha nem akarom,
nem szeretek.

Ha nem akarom,
nem halok meg.

De én akarom,
szeretek és meghalok.

/Dabi István ford./
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
S a farizeusok, a vének,
  2010-10-31 23:22:46, vasárnap
 
  Vas István
Jelek a porban

S a farizeusok, a vének,
Az irástudók, hivatalnokok
Egy asszonyt elébe vívének,
Ki paráznaságban találtatott.

S középre állítók s kegyetlen
Így szóltak: ,,Mester! Ezt a nőt
Találtuk a cselekedetben!
Bujálkodott szemünk előtt.

S törvényben parancsolta Mózes,
Hogy az ilyenek
Kővel agyonveressenek.
De, Mester! Mit mondasz te? Jó lesz?"

S ő értette: kérdőre vonták,
Hogy vádolják vagy ő is öljön.
Fáradt volt már, aláhajolt hát
S újjával ír vala a földön.

S válaszolt fölegyenesedvén:
,,Aki bűn nélkül való köztetek,
Az vessen őrá először követ.
S kezdjétek hát, ha ez a törvény."

S viszontag lehajol vala
S megint jeleket ír a porba.
Nem hallotta a véneket meg a
Fiatalokat elhúzódni sorba.

Csak csönd. Jeleket ír és jeleket ront.
Mire fölegyenesedett,
Szétnézett és nem látott egyebet,
Egyedül a parázna asszonyt.

És szólt: ,,Hol vannak az irástudók
S a farizeusok, kik elítéltek?
Asszony, nem maradt vádolód?
Senki nem kárhoztat-e téged?"

,,Nem, senki, uram, senki sem!"
S ő szólt: ,,Nem kárhoztatlak én sem.
Többé ne vétkezzél. No, menj!"
És egyedül maradt a téren.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
ti rengeteg fényben remegő
  2010-10-31 23:20:38, vasárnap
 
  WEÖRES SÁNDOR
TAVASZI DAL

Ti rengeteg fényben remegő vidékek,
ti hallgatag erdők, hintái az égnek,
ti párolgó rétek,
kedvemet kék labdaként magasba-vigyétek!

Te szinarany torony, tavaszi szerelem!
halavány százszorszép, mondd meg, mi lesz velem?
kedvedet mint tegyem?
hánykolódom éjszaka, nem lelem a helyem.

Ime, a madarak ismét dalba fognak,
a százlábuak a kő alatt mozognak,
paripák nyihognak,
láncolt óriások is odvukban forognak.

A pecsenyesütő közeleg a nyárssal -
siet a gazda a tavaszi szántással,
vizek apadással.
Proserpina kecsegtet kétszeres áldással.

Emelkedj, tetőtlen jókedvem, te röpke
s szánalommal tekints sziklákra, rögökre:
mért vannak örökre,
mikor csak a mulandó lelhet örömökre?
 
 
0 komment , kategória:  Weöres Sándor  
Mint vén leány, derülten,
  2010-10-31 23:19:04, vasárnap
 
  Annie Vivanti
Ötven év múlva

Mint vén leány, derülten, nyugalomba',
Pirosló arccal, bajtól sohse nyomva,
Mosolygva mindig és sokat beszélve —
Igy élek én majd mához ötven évre.

A házam nem lesz éppen szörnyű rendes,
De pap-, kanári- és cicától ment lesz,
És megtelik majd este, délbe', reggel
Virággal, muzsikával és gyerekkel.

Lesz sok-sok fénye, sok-sok levegője,
Sok kedves arcú, lármás nevetője ;
Mint holmi apró gyermek-menedékhely :
Úgy meg lesz rakva pajkos csemetékkel.


S lelkembe' nagy csönd. Mi ma ideálom
Mosolygok majd a régi, dőre álmon,
Az ókulárém homlokomra tolva .. .
És minden emlék elszáll, mint a polyva.

És végre egy derült nap tiszta reggjén
(Ősszel ha volna, legjobban szeretném!)
Lelkembe majd valami zene csendül,
Mint hogyha kórus szállna le a mennybűl.


Zsöllyém a tárt, nagy ablak mellett lészen
S magam' nyugodtnak, csak fáradtnak érzem,
S majd béözönlik az az enyhe, szűz fény
S ott fog ragyogni gyér hajam ezüstjén.

Kezem ölemben, békességgel telten,
Igy adom át a végtelennek lelkem,
Igy küldöm testemet a síri mélybe,
Terád gondolva s az Úrban remélve.

/Radó Antal ford./
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
- Asszony, mutasd azt a
  2010-10-31 23:15:55, vasárnap
 
  Utassy József
Öregek évődése

- Asszony, mutasd azt a
ballagási képet!
Hadd lám, hogy néztem ki
tizennyolc évesen!

- Apjok, te kihagytad,
ki ám azt az évet!
Nem voltál te soha
tizennyolc, édesem!

Én mindig öregnek
ismertelek téged.
Már az oltár előtt
remegett a térded.

- Mérget mernék venni,
lassan ölő mérget
arra, hogy már megint
tévedsz, asszony, tévedsz!

- Mérget? Lassan ölőt?!
Az kéne még nekem!
Akkor inkább itt a
cavington, életem!
 
 
0 komment , kategória:  Utassy József  
     1/76 oldal   Bejegyzések száma: 753 
2010.09 2010. Október 2010.11
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 753 db bejegyzés
e év: 5650 db bejegyzés
Összes: 22436 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 175
  • e Hét: 986
  • e Hónap: 15189
  • e Év: 384041
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2018 TVN.HU Kft.